Kína nyomást gyakorol Japánra, jelentette ki Lai Csin-te, Tajvan elnöke Új-Tajpejben megtartott beszédében.
Japán diplomáciai lépéseket tesz a Kínával való kapcsolatok éles eszkalációjának enyhítésére, amelyet azok a kijelentések váltottak ki, amelyek Kína Tajvan elleni katonai fellépése esetén az ország biztonságát fenyegető lehetséges veszélyről szóltak, számolt be a Reuters hírügynökség.
November 17-én, hétfőn a japán külügyminisztérium egyik vezetője Kínába utazott azzal a szándékkal, hogy elmagyarázza Tokió álláspontját, és megpróbálja csökkenteni a konfliktus mértékét.
A vita azután robbant ki, hogy Takaicsi Szanae miniszterelnök a törvényhozóknak kijelentette, egy esetleges kínai támadás Tajvan ellen veszélyeztetheti Japán létét, és elméletileg katonai válaszhoz vezethet.
A tisztviselők korábban kerülték az ilyen jellegű értékeléseket, hogy ne provokálják Pekinget, amely Tajvant a saját területe részének tekinti.
Kanaj Masaaki, a japán külügyminisztérium ázsiai és óceániai irodájának főigazgatója a tervek szerint találkozik Liu Csin-szong kínai megbízottal.
Hangsúlyozni kívánja, hogy Takaicsi megjegyzése nem jelent változást a biztonságpolitikában, és arra kéri Kínát, hogy kerülje azokat a lépéseket, amelyek ronthatják a kétoldalú kapcsolatokat.
A japán külügyminisztérium közölte, hogy nem tudja azonnal megerősíteni az utazást.
Pénteken Peking „pusztító” vereségre figyelmeztette Tokiót, ha katonai beavatkozást kísérel meg a tajvani helyzet kapcsán, és beidézte a japán nagykövetet, hogy hivatalos tiltakozását nyújtsa át.
Kína egyben azt tanácsolta állampolgárainak, hogy tartózkodjanak a Japánba való utazástól, figyelmeztetve a turisztikai ágazatot érintő lehetséges nehézségekre.
Lai Csin-te tajvani elnök Új-Tajpejben nyilatkozva kijelentette, hogy Kína „sok irányban” nyomást gyakorol Japánra, ami – állítása szerint – negatívan befolyásolja a regionális stabilitást.
Felszólította a nemzetközi közösséget, hogy figyelmesen kövesse nyomon a fejleményeket, és kijelentette, hogy Kínának „felelős országként” kell viselkednie. Tajvan hatóságai teljes mértékben elutasítják Peking szuverenitási igényeit.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök először tárgyalt Sanae Takaicsi, Japán új miniszterelnökeivel, és a beszélgetést „nagyon jónak” nevezte – erről az államfő a Telegramon számolt be.
Zelenszkij gratulált Takaicsinak a hivatalba lépéséhez, és megköszönte Japánnak az ukrán nép támogatását és tiszteletét.
„Megbeszéltük, miként tudjuk összehangolni erőfeszítéseinket, hogy népeink és régióink számára nagyobb biztonságot és fejlődést teremtsünk. Hálásak vagyunk Japánnak a következetes segítségért és elvhűségért az orosz invázió kezdete óta. Egyformán értjük, milyen veszélyt jelent Oroszország háborúja az egész világra nézve, és készek vagyunk együtt dolgozni azon, hogy fejlesszük az élet védelmét szolgáló legmodernebb technológiákat” – írta Zelenszkij.
Az elnök tájékoztatta a japán kormányfőt Ukrajna terveiről a fegyverexport ellenőrzött fejlesztésével és a modern fegyverek közös gyártására irányuló partnerségek kiépítésével kapcsolatban.
Végül Zelenszkij meghívta Sanae Takaicsit Ukrajnába, és kijelentette:
Biztos vagyok benne, hogy Ukrajna és Japán számára még nagyobb lehetőség van az együttműködésre, mint eddig. Nagyon remélem, hogy közös eredményeket érünk el. Köszönöm.
Japán új miniszterelnöke, Takaicsi Szanae a parlament előtt tartott beszédében kijelentette, hogy Tokió békeszerződést kíván kötni Moszkvával – számolt be a Ria Novosti.
„Jelenleg a kapcsolatok Oroszországgal nehéz helyzetben vannak, de a japán kormány célja a területi probléma megoldása” – mondta.
A miniszterelnök élesen fogalmazott az ukrajnai konfliktusról is, amelyet a status quo megváltoztatására irányuló kísérletnek nevezett. Az Egyesült Államokkal való szövetségi kapcsolatokat Japán külpolitikájának sarokkövének tartja. „Együtt fogunk működni a két ország előtt álló feladatokban, és erősítjük az amerikai–japán szövetség elrettentő és reagáló képességét. Trump elnök látogatása során igyekszem bizalmi kapcsolatot kiépíteni” – mondta Takaichi.
Moszkva és Tokió kapcsolatára hosszú évek óta árnyékot vet a békeszerződés hiánya. 1956-ban a Szovjetunió és Japán közös nyilatkozatot írt alá, amelyben Moszkva vállalta, hogy a békeszerződés megkötése után megvizsgálja a Hábomai- és Sikotan-szigetek átadásának lehetőségét Tokió számára, míg Kunashir és Iturup sorsa nem került szóba. A Szovjetunió akkor azt remélte, hogy a közös nyilatkozat lezárja a vitát, Japán azonban csak a probléma megoldásának egyik részének tekintette a dokumentumot, nem mondott le az összes szigetre vonatkozó igényéről.
Moszkva álláspontja szerint a szigetek a második világháború eredményeként kerültek a Szovjetunióhoz, és Oroszország szuverenitása felettük kétségbevonhatatlan.
Ukrajna folytatja a szankciókkal kapcsolatos munkát, és azokat részletesen összehangolja partnereivel, jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök.
„Nagyra értékeljük, hogy a partnerek figyelembe veszik Ukrajna a szankciókra vonatkozó javaslatait, amikor csomagjaikat előkészítik. És mindenképpen elfogadjuk partnereink szankcióit az ukrán joghatóságban történő végrehajtásra” – áll a közleményben.
Zelenszkij megjegyezte, hogy valójában az Oroszország elleni szankciók ezen háború alatt már globális interakciós formává váltak, amely helyreállítja az igazságszolgáltatás valódi erejét. A világszankciók következményei Oroszországban is érezhetők, és még nagyobb nyomás nehezedik majd erre a háborúra.
„Ma összehangoltuk a szankciókat Japánnal – aláírtam az erre vonatkozó rendeletet. A szankciós lista olyan vezetőket és vállalatokat tartalmaz, amelyek profitot biztosítanak az orosz hadigépezetnek, fegyvereket, kritikus alkatrészeket és felszerelést szállítanak” – mondta az elnök.
Hozzátette, hogy az idei év júniusa óta Ukrajna már nyolc szankciós csomagot fogadott el a joghatóságára vonatkozóan – szinkronizálva a szankciókat az Egyesült Államokkal, Kanadával, az Egyesült Királysággal, Japánnal és az összes EU-s szankciós csomaggal.
„Összesen 281 személyről és 633 jogi személyről van szó, és ezek jelentős személyek. Azon is dolgozunk, hogy új szankciós lépések legyenek, különösen a 19. EU-s szankciós csomagra számítunk. Köszönjük mindenkinek, aki segít Ukrajnának!” – tette hozzá Zelenszkij.
Merész ötlettel állt elő a japán Újjászületés Útja párt, amely szeretné, ha a párt összes döntését a mesterséges intelligencia hozná meg.
Miután a feltörekvő Újjászületés Útja párt (Path to Rebirth) kiábrándító választási szereplése után a párt elnöke lemondott, a párt vezetése a mesterséges intelligenciát szeretné megtenni vezetőnek. Bár az elnöki tisztséget Koki Okumura nyerte, a Kiotói Egyetem 25 éves hallgatója úgy döntött, inkább a mesterséges intelligenciát tolja előtérbe, így a párt az MI-re bízza majd a döntéshozatalokat.
A párt vezetője egy pingvin képét ölti majd magára – ami Okumura szerint a japánok állatszeretetét jelképezi –, ám a választásokon nem fog elindulni, mivel a törvények értelmében csak japán állampolgár mérettetheti meg magát. Emiatt képviselőként egy ember vesz majd részt a választásokon, aki az MI-t képviseli majd.
A politikus a CNN-nek elmondta, elképzelése szerint a mesterséges intelligencia végül átveszi a párt működésével kapcsolatos összes döntéshozatali folyamatot. „Úgy gondolom, hogy a mesterséges intelligencia képes az embernél nagyobb pontossággal döntést hozni a különböző helyzetekben. Ez a megközelítés lehetővé teszi számunkra, hogy figyelembe vegyük azokat a hangokat is, amelyeket az emberek gyakran figyelmen kívül hagynak, potenciálisan befogadóbb és humánusabb környezetet teremtve a politikai részvételhez” – mondta Okumura.
Hogy mikortól tölti be a pingvin a pártvezetői tisztséget, egyelőre nem tudni.
Hétfőn Dél-Koreában közös légi és tengeri hadgyakorlatot indított Dél-Korea, Japán és az Egyesült Államok. A dél-koreai védelmi minisztérium közlése szerint a gyakorlat célja a három ország hadműveleti képességeinek összehangolása a levegőben, a tengeren és a kibertérben – írja az MTI.
A térségben illetékes amerikai parancsnokság közlése szerint a Dzsedzsu sziget térségében tartott gyakorlat ballisztikus rakétákkal folytatott és légvédelmi műveleteket is magában foglal, továbbá közös kimenekítési és haditengerészeti műveleteket, és ezzel „a háromoldalú védelmi együttműködés eddigi legfejlettebb formáját demonstrálja”.
Kim Dzsongün észak-koreai vezető húga, Kim Jodzsong az észak-koreai média jelentése szerint bírálta a gyakorlatot, amely szerinte az abban részt vevő három ország „konfrontatív” hozzáállását mutatja Phenjanhoz.
Masashi Nakagome, Japán nagykövete ukrán nyelven köszöntötte az ukránokat a függetlenség napja alkalmából. Hangsúlyozta, hogy az állampolgárok bátorsága és kitartása az egész világot inspirálja.
A diplomata megerősítette: Japán továbbra is Ukrajna oldalán áll. Videóüzenetét Kijevben rögzítették a Majdanon.
Beszédében köszönetet mondott az ukránok állhatatosságáért, és kiemelte, hogy Japán folytatni fogja a támogatást.
Jelenleg 30 ország – köztük Japán – egy keretmegállapodás létrehozásán dolgozik Ukrajna biztonságának megerősítésére A Moszkvával kötött tűzszünet vagy békés rendezés után. Ishiba Sigeru japán miniszterelnök kijelentette, hogy országa kész csatlakozni az Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciákhoz, számolt be a CNN augusztus 19-én, kedden.
„Részletesen megvitatjuk, hogy országunk mit tehet és mit kell megtenni, beleértve a törvényeket és a képességeket is, és megfelelő szerepet fogunk játszani” – mondta Ishiba.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Japán jelenleg „nincs abban a szakaszban, hogy részletes információkat adjon ki” arról a támogatásról, amelyet Ukrajnának nyújthat.
Japán, amely nem NATO-tag, szorosan együttműködik a Szövetséggel. Ezért – jegyezte meg a CNN – Ishiba kijelentései bizonyítékul szolgáltak a nyugati országok készségére, hogy segítsenek megvédeni Ukrajnát, miután békemegállapodást kötöttek Oroszországgal.
Miután hétfőn a Fehér Házban találkoztak Donald Trump amerikai elnökkel, az európai vezetők megkezdték az Ukrajna jövőbeli biztonsági garanciáinak megvitatását, többek között egy békefenntartó misszió telepítésének lehetőségét.
Mark Rutte, a NATO főtitkára hétfőn kijelentette, hogy 30 ország – köztük Japán – egy keretmegállapodáson dolgozik Ukrajna biztonságának megerősítésére, miután tűzszünetet vagy békés rendezést kötnek Moszkvával.
Ukrajna kész együttműködni Japánnal a pilóta nélküli technológiák területén, beleértve a drónok közös gyártását is – jelentette ki Andrij Szibiha külügyminiszter a Kyodo News japán hírügynökségnek nyilatkozva, számolt be kedden az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Szibiha megjegyezte, hogy Ukrajna most már rendelkezik az agresszor Oroszország ellen vívott háború során szerzett tapasztalatokkal, ezért Kijev és Tokió együttműködése kölcsönösen előnyös lehet. „Most már világelsők vagyunk a dróngyártásban… Készek vagyunk megosztani tapasztalatainkat Japánnal, és együttműködni például a drónok gyártásában” – mondta.
Az ukrán diplomácia vezetője a Japán alkotmányában rögzített szigorú fegyvertranszfer-korlátozásra hivatkozva megjegyezte, hogy a drónok területén az együttműködés széles skálát ölelhet fel – a mezőgazdasági céloktól a felderítő technológiákig.
Japán, mint korábban, továbbra is ragaszkodik pacifista politikájához. A fegyverexport továbbra is szigorú ellenőrzés alatt áll, ahogy azt Minoru Kihara japán védelmi miniszter is hangsúlyozta korábban. Tokió azonban tavaly enyhítette a fegyverexportra vonatkozó szabályait, lehetővé téve, hogy vadászgépeket adjon el más országoknak. A gépeket azonban nem szállíthatják olyan országoknak, ahol háború folyik.
A Reuters hírügynökség tájékozott forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Ishiba Sigeru japán miniszterelnök lemondja részvételét a hágai NATO-csúcstalálkozón.
Sajtóértesülések szerint Ishiba azért mondja le az utazást, mert a NATO és az Indo-Csendes-óceáni Négyek Csoportja (IP4) között tervezett találkozóra valószínűleg nem kerül sor, valamint mert Donald Trump amerikai elnökkel való tárgyalások sem valószínűek.
Dél-Korea és Ausztrália, amelyek Új-Zélanddal és Japánnal együtt az IP4 részét képezik, szintén bejelentették, hogy vezetőik sem lesznek jelen a NATO-csúcstalálkozón.
Japánt valószínűleg Takeshi Iwaya külügyminiszter képviseli majd.
