A Gázába érkező humanitárius teherszállítmányok száma a háború kezdete óta a legalacsonyabb szinten van, Izrael az éhínséget tehát háborús fegyverként használja – jelentette ki Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő hétfőn Luxembourgban.
Az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve, Borrell felhívta a figyelmet: a Közel-Keleten a helyzet egyre súlyosbodik. Mint mondta, vasárnap este „órákig tartó viták után” az összes uniós tagállam megállapodott abban, hogy elítéli az ENSZ libanoni békefenntartó missziója (UNIFIL) elleni izraelitámadásokat.
„Mind a 27 tagország egyetértett abban, hogy fel kell kérni Izraelt, hogy hagyjon fel az UNIFIL elleni támadásokkal. Sok európai vesz részt ebben a misszióban, munkájuk nagyon fontos. Teljesen elfogadhatatlan, hogy az ENSZ-csapatokat támadják az izraeli erők” – jelentette ki. Emlékeztetett, hogy nem az ENSZ főtitkára dönt arról, hogy ez a misszió megmarad-e, mert az ilyen jellegű döntéseket a szervezet biztonsági tanácsának kell meghoznia.
Borrell rámutatott továbbá, hogy Ciszjordániában és a Gázai övezetben a humanitárius helyzet egyre romlik, a civilek elleni támadások, és az izraeli telepesek erőszakos fellépése egyre fokozódik, a dzsabálijai menekülttáborba egyre többen érkeznek.
„Úgy tűnik, hogy a háború folytatódni fog Libanonban. Ismét azonnali tűzszünetet kérünk az egész régióban, hogy elkerüljük a mindannyiunk számára drámai következményekkel járó háborút” – hívta fel a figyelmet.
Borrell szerint a hétfői tanácskozáson a külügyminisztereknek mélyreható vitát kell folytatniuk arról, mi legyen a következő lépés válaszul a közel-keleti helyzetre.
„Értékelném, ha a tagállamok gyorsabban tudnának megállapodásra jutni ebben a kérdésben. Túl sokáig tart kimondani eléggé nyilvánvaló dolgokat. Teljesen nyilvánvaló, például, hogy el kell ítélni Izraelnek támadásait az UNIFIL ellen, különösen azért, mert sok európai katona vesz részt a misszióban” – hangoztatta Borrell arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy miért olyan nehéz az EU-nak egységes álláspontot képviselnie közel-keleti konfliktussal kapcsolatban.
Az ukrajnai háborúval összefüggésben a főképviselő úgy nyilatkozott, hogy ott is egyre romlik a helyzet.
„Ukrajnában a gabonaexport ismét problémássá vált. Az oroszok megtámadták a gabonát szállító hajókat. Növelnünk kell a támogatásunkat, ez az egyetlen lehetséges megoldás a mi oldalunkról” – hangsúlyozta.
Mint mondta, továbbra is tárgyalni kell arról, hogyan lehet feloldani az európai békefenntartási eszköz kifizetéseit. „Véget kell vetnünk ennek a körforgásnak: az oroszok rombolnak, mi újraépítünk. El kell kerülnünk a további rombolást” – mondta.
Borrell közölte, hogy a tanácskozáson részt vesz David Lammy brit külügyminiszter is, hogy uniós kollégáival együtt vitassák meg az Európai Uniót és az Egyesült Királyságot érintő kihívásokat. „Szomszédok vagyunk, partnerek, ugyanazok az aggodalmaink. Kiállunk Ukrajna mellett Oroszországgal szemben. Ugyanaz az aggodalmunk a közel-keleti erőszak miatt. Mindketten azonnali tűzszünetre szólítunk fel Libanonban és Gázában” – hangsúlyozta.
Mint mondta, meg fogják vitatni milyen együttműködés lehetséges a biztonsági kérdésekben. „Meg kell erősíteni együttműködésünket védelem területén, mert a biztonsági kihívások, amelyekkel szembe kell néznünk, nem ismernek a határokat” – jelentette ki az uniós főképviselő.
Emmanuel Macron után Pedro Sanchez is odaszúrt a zsidó államnak. Két fontos nyugati partner is az Izraelnek történő fegyverszállítások beszüntetését szorgalmazza.
Több mint egy éve tart az izraeli háború. Ráadásul az izraeli hadsereg (IDF) immár kétfrontos küzdelmet folytat, a Hamász ellen a Gázai övezetben, a Hezbollah ellen pedig Libanonban küzdenek a katonák. A harcokban azonban a terroristák mellett civilek is életüket vesztik, és rengeteg ember szenved a háború sújtotta térségekben. Emiatt a nemzetközi közösségben is egyre többen nézik rossz szemmel Tel-Aviv ténykedését. Legutóbb Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy ne adjon el több fegyvert Izraelnek – írta a Times of Israel.
A spanyol kormányfő annak kapcsán beszélt erről, hogy csütörtökön két nemzetközi békefenntartó súlyosan megsérült egy katonai akció során. Az eset amiatt történt, mert az izraeli erők tüzet nyitottak egy megfigyelőállásra. Az IDF pénteken közleményt adott ki arról, hogy kivizsgálja az esetet.
Spanyolország jelenleg 650 békefenntartót állomásoztat Libanonban, és egy spanyol tábornok vezeti az ENSZ-missziót.
„Hadd bíráljam és ítéljem el ezen a ponton azokat a támadásokat, amelyeket az izraeli fegyveres erők az ENSZ libanoni missziója ellen intéznek” – jelentette ki Pedro Sanchez nem sokkal azt követően, hogy a Vatikánban találkozott Ferenc pápával.
A miniszterelnök egyébként már a Hamász elleni gázai háborúja során is végig kritikus volt Izraellel szemben. Elmondta, hogy Spanyolország 2023 októberében leállította a fegyvereladásokat Izraelnek, és arra kéri a világ többi részét, hogy tegye ugyanezt, ezzel ugyanis szerinte megakadályozható a további eszkaláció a térségben.
Már Macron is kritizálja Izraelt
Nem Sanchez az első vezető politikus, aki kemény hangot üt meg Tel-Avivval szemben az elmúlt napokban. Szombaton Emmanuel Macron francia államfő sürgette az Izraelnek történő fegyverszállítások leállítását, és politikai megoldást szorgalmazott a Hamász tavaly október 7-i támadása által kirobbant, több mint egy éve tartó gázai háborúban.
„Most az a prioritás, hogy leállítsuk a konfliktusban használt fegyverek szállítását, és visszatérjünk a politikai megoldáshoz” – mondta akkor a francia elnök, aki hozzátette, hogy Izrael magának is árt, ha nem hajlandó a tűzszünetre.
Természetesen az izraeli válasz nem maradt el, és ahogyan az várható volt, maga Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök reagált, méghozzá meglehetősen éles hangvételben Macron szavaira. Az izraeli kormányfő úgy fogalmazott, hogy szégyen, hogy a francia elnök a fegyverszállítások leállítására kérte a nyugati országokat. Várhatóan a spanyol elnök mostani kijelentéseit sem fogja üdvözölni.
Kérdés, hogy a két állami vezetőnek lesznek-e további követői. Ha igen, és több fontos nyugati szövetséges ország is hasonlóan foglal állást, akkor Izraelnek érdemes lesz megfontolnia a tárgyalásokat, de legalábbis finomítania azokon a módszereken, amelyek miatt kritikák özöne zúdul rá a nemzetközi közvélemény felől.
Egy éve tart az izraeli háború, tavaly október óta az Egyesült Államok soha nem látott összegű katonai segéllyel támogatta Izraelt. A Fehér Ház változatos fegyverarzenállal segítette a zsidó államot: Washington lőszereket, éjjellátó készülékeket, gépkarabélyokat és drónokat is küldött a közel-keleti országnak.
Az Egyesült Államok legalább 17,9 milliárd dollár katonai segélyt nyújtott Izraelnek tavaly október óta. Washington korábban egyik évben sem biztosított ilyen nagy mértékű támogatást a közel-keleti országnak – derül ki a Brown Egyetem tanulmányából.
A Fehér Ház változatos fegyverarzenállal segítette a zsidó államot: az Egyesült Államok többek között 200 Switchblade öngyilkos drónt, 100 kis méretű, megfigyelésre használt 100 Skydio X drónt, 57 ezer 155 mm-es tüzérségi lövedéket, 3500 éjjellátó készüléket, 3 ezer Hellfire rakétát, 20 ezer M4 gépkarabély küldött Izraelnek különböző bombák és lőszerek ezrei mellett.
A jelentés szerint az Egyesült Államok közel-keleti katonai műveletei további 4,86 milliárd dollárt emésztettek fel az elmúlt egy évben, a szám tartalmazza a húszik ellen folytatott hadjárat és a térségbe vezényelt hajókkal kapcsolatos költségeket is. A Jement ténylegesen vezető húszik tavaly október óta többször indítottak támadást Izrael ellen, valamint több kereskedelmi hajót elfoglaltak, illetve megtámadtak.
A fegyveresek a műveleteket a palesztinokkal való szolidaritásukkal indokolják. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia ezért az elmúlt hónapokban többször mért csapást húszi célpontokra, mérsékelt sikerekkel. Az Egyesült Államok ráadásul segített az iráni támadások elhárításában is, ami szintén nem volt olcsó a Brown Egyetem szerint.
Több ország leállította a fegyverszállítmányokat
Az Egyesült Államok több mint öt évtizede Izrael első számú fegyverszállítója, egyben legnagyobb támogatója és egyik legfontosabb szövetségének számít. Ehhez kapcsolódóan érdemes megemlíteni: az utóbbi hónapokban több ország is bejelentette, hogy leállítja vagy korlátozza a zsidó államba irányuló fegyverszállítmányok.
Legutóbb Franciaország közölte, hogy beszünteti Izrael fegyveres támogatását, szeptemberben pedig az Egyesült Királyság jelezte: felfüggeszti egyes fegyverek szállítását Izraelbe. Olaszország szintén úgy döntött, hogy nem küld több fegyvert a közel-keleti országnak. Ugyanakkor Róma elismerte, hogy a korábban aláírt megállapodásokat teljesítik.
Spanyolország az év elején közölte: tavaly október óta nem adott el fegyvereket Izraelnek, májusban Madrid ennél is tovább ment és bejelentette, hogy megtiltja az Izraelnek fegyvereket szállító hajók kikötését a spanyol kikötőkben. Ugyanakkor az amerikai katonai segély nagysága miatt ezek az intézkedések aligha okozhatnak gondot Izraelnek.
[type] => post
[excerpt] => Egy éve tart az izraeli háború, tavaly október óta az Egyesült Államok soha nem látott összegű katonai segéllyel támogatta Izraelt. A Fehér Ház változatos fegyverarzenállal segítette a zsidó államot: Washington lőszereket, éjjellátó készülékeket, ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1728401280
[modified] => 1728388190
)
[title] => Rekordösszegű katonai segélyt küldött az Egyesült Államok Izraelnek
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=128775&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 128775
[uk] => 128774
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 128776
[image] => Array
(
[id] => 128776
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/amerikai-felszereles-katonai-tamogats.jpg
[original_lng] => 165936
[original_w] => 1347
[original_h] => 758
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/amerikai-felszereles-katonai-tamogats-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/amerikai-felszereles-katonai-tamogats-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/amerikai-felszereles-katonai-tamogats-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/amerikai-felszereles-katonai-tamogats-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/amerikai-felszereles-katonai-tamogats.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/amerikai-felszereles-katonai-tamogats.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/amerikai-felszereles-katonai-tamogats.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1728377391:12
[_thumbnail_id] => 128776
[_edit_last] => 12
[views_count] => 399
[_oembed_2ae5aab674a2382e0f4b22d95f3935fd] =>
Today marks a significant milestone as @LTU_Army receives its first domestically purchased combat drones. We are acquiring over 2300 Lithuanian drones for our forces, also, we will deliver nearly 5000 of such drones to Ukraine, strengthening both our military & Ukraine’s defence. pic.twitter.com/Tegv9HD8jk
A Hezbollah libanoni síita szervezet ismét tagadta Izrael létjogosultságát a zsidó állam ellen egy évvel ezelőtt elkövetett iszlamista terrortámadás első évfordulóján közzétett nyilatkozatában
Izraelnek nincs helye „a térségünkben, a társadalmi, kulturális és emberi struktúránkban” – közölte a fegyveres szervezet.
A szintén iráni támogatását élvező Hamász iszlamista terrorszervezet 2023. októberi támadását „hősies hadműveletnek” nevezte, amelynek szerintük történelmi és stratégiai következményei lesznek a Közel-Keleten.
A Hezbollah közölte: az Izrael ellen 2023. október 8-án indított támadásokkal szolidaritásukat fejezik ki a Hamásszal.
A Hezbollah úgy véli, hogy ezáltal „az igazság, az igazságosság és a teljes emberiség” oldalán áll, és Libanont védelmezi.
2023. október 7-én hajnalban a Hamász és más palesztin terrorszervezetek fegyveresei meglepetésszerű támadást indítottak a Gázai övezetből, betörtek Izrael déli részébe, ahol mintegy 1200 embert meggyilkoltak, több ezret megsebesítettek, 264 embert elhurcoltak, akik közül 101 még ma is a fogságban van.
Recep Tayyip Erdogan török elnök felvetette annak lehetőségét, hogy Gáza és Libanon után török területek lehetnek az izraeli támadások következő célpontjai. A hírt a TRT közölte.
„Nyíltan beszélek: Palesztina és Libanon után Szülőföldünk lesz az a hely, amelyre felfigyel az izraeli adminisztráció az „ígéret földjének” megtévesztő eszméje szerint működve. A megszállás, a terror és az agresszió már a küszöbünkön van” – mondta a török vezető.
Erdogan azzal vádolta Izraelt, hogy megpróbálja terjeszteni a konfliktust. Szerinte miközben „Izrael népirtást hajt végre Gázában és terrortámadásokat Libanonban”, ugyanakkor „mindenféle provokációval igyekszik tüzébe rángatni a térség országait”.
A politikus hangsúlyozta, hogy Törökország kész szembenézni a fenyegetésekkel.
Izrael „nemkívánatos személynek” (persona non grata) nyilvánította António Guterres ENSZ-főtitkárt, és megtiltotta, hogy belépjen az országba – írja a The Guardian.
Az izraeli külügyminiszter szerint Guterresre az ENSZ szégyenfoltjaként emlékeznek majd. Yisrael Katz a közösségi médiában közölte: „A mai napon António Guterres ENSZ-főtitkárt persona non gratának nyilvánítottam Izraelben, és megtiltottam, hogy belépjen az országba. Aki nem tudja egyértelműen elítélni Irán Izrael elleni szörnyű támadását, ahogy azt a világ szinte minden országa megtette, az nem érdemli meg, hogy Izrael földjére lépjen.”
Úgy fogalmazott: „A főtitkárra – aki támogatja a Hamasz, a Hezbollah, a Huthik és most Irán terroristáit, erőszakoskodóit és gyilkosait – az ENSZ történetének szégyenfoltjaként fog emlékezni a világ.”
Hozzátette: Izrael továbbra is megvédi polgárait és megőrzi nemzeti méltóságát, António Guterresszel vagy anélkül.
A Guardian megjegyzi, 2023 októberében Guterres kijelentette: „Egyértelműen elítéltem a Hamász október 7-i elborzasztó és példátlan izraeli terrorcselekményeit. Semmi sem indokolhatja civilek szándékos meggyilkolását, és elrablását – vagy rakéták civil célpontok elleni kilövését. Minden túszt emberségesen kell kezelni, és azonnal, feltételek nélkül szabadon kell engedni.” Ugyanakkor feldühítette az izraelieket azzal, hogy ugyanebben a beszédében azt mondta: „Fontos azt is elismerni, hogy a Hamász támadásai nem légüres térben történtek. A palesztin nép 56 éven át volt kitéve a fullasztó megszállásnak.”
Úgy folytatta: a palesztinok „látták, hogy földjüket folyamatosan felemésztik a telepek, és erőszak sújtja őket; gazdaságukat megfojtották; polgáraikat kitelepítették, otthonaikat pedig lerombolták. De a palesztin nép sérelmei nem igazolhatják a Hamász rémisztő támadásait. És ezek a szörnyű támadások nem igazolhatják a palesztin nép kollektív megbüntetését.”
Rendkívüli ülést tart az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) szerdán az Izrael területe ellen intézett átfogó iráni rakétatámadás nyomán.
A tanácskozást Franciaország és Izrael kezdeményezésére tartják. Danny Danon, Izrael ENSZ-nagykövete a BT-hez intézet levelében úgy fogalmazott, az iráni rakétatámadás bizonyítja, hogy Irán új elnökének „mosolyoffenzívája” mögött nincs valós szándék, az országban pedig az igazi döntéseket a Forradalmi Gárda és a legfőbb vezető, Ali Hámenei Ajatollah hozza.
Amír Iraváni, Irán ENSZ-nagykövete a Biztonsági Tanácsnak és az ENSZ főtitkárának írt levelében önvédelmi akciónak minősítette a rakétacsapást, amit Izrael „agresszív lépéseivel” magyarázott. Ezzel együtt arra figyelmeztette Izraelt, hogy amennyiben válaszcsapást indít, akkor a teheráni viszonválasz erőteljesebb lesz, mint a kedden végrehajtott akció.
Joe Biden elnök a támadást követően megismételte, hogy az Egyesült Államok minden támogatást megad Izrael számára, és közölte, hogy saját stábjával egyeztet a megfelelő válaszlépésről amerikai részről.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter telefonon egyeztetett Yoav Gallant izraeli védelmi miniszterrel – közölte Pat Ryder, a Pentagon szóvivője, hozzátéve, hogy a két fél között megbeszélések zajlanak a következő lépésekről. Megismételte: az amerikai törekvések arra irányulnak, hogy elkerüljék a további eszkalációt, és diplomáciai rendezést sürgetett.
Izrael az elmúlt egy évben több mint 70 alkalommal lépte át a libanoni határt különleges egységekkel és mintegy 1000 Hezbollahhoz köthető objektumot számoltak fel – közölte az Izraeli Védelmi Erők (IDF) vezetése.
Az IDF közleménye szerint 2023. október 7-e óta összesen 70 behatolást hajtottak végre Libanon területén az izraeli különleges erők,
az akciók során összesen több mint 1000 ellenséges fegyvert foglaltak le vagy semmisítettek meg, több bunkert és alagútrendszert is felszámoltak, amely a libanoni terrorszervezethez köthető.
Egy-egy ilyen művelet során az izraeli haderő alakulatai volt, hogy több napon át Libanonban voltak.
Jeruzsálem arról is tájékoztatott, hogy az egész akció azzal indult, hogy kitolták az „elit” Radvan-egységet a határ térségéből, ezután lényegében észrevétlenül és háborítatlanul tudták elfoglalni és megsemmisíteni a Hezbollah katonai képességét a határ menti régiókban.
A behatolások során az izraeli katonák páncéltörő rakétákat, aknavetőket, gépfegyvereket, kommunikációs eszközöket is elszállítottak Izraelbe. Kitértek arra is, hogy a megszerzett fegyvermennyiség alig 1%-át tudták a katonák hazavinni, a maradékot megsemmisítették.
Az IDF közlése kitér arra is: a mostani behatolásra azért van szükség, mert az eddigi műveletekkel nem tudták elérni, hogy Észak-Izrael elég biztonságos legyen ahhoz, hogy a helyi lakosság vissza tudjon érni otthonába. A mostani betörés nagyobb erővel és kevesebb diszkrécióval zajlik.
[type] => post
[excerpt] => Izrael az elmúlt egy évben több mint 70 alkalommal lépte át a libanoni határt különleges egységekkel és mintegy 1000 Hezbollahhoz köthető objektumot számoltak fel – közölte az Izraeli Védelmi Erők (IDF) vezetése.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1727809740
[modified] => 1727815397
)
[title] => Az elmúlt egy évben Izrael szép csendben pokollá tette a Hezbollah életét
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=128311&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 128311
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 128312
[image] => Array
(
[id] => 128312
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/hezbollah.jpg
[original_lng] => 521037
[original_w] => 1500
[original_h] => 844
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/hezbollah-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/hezbollah-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/hezbollah-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/hezbollah-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/hezbollah.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/hezbollah.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/hezbollah.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1727804454:12
[_thumbnail_id] => 128312
[_edit_last] => 12
[views_count] => 428
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 106845
[1] => 10155
[2] => 1822
)
[tags_name] => Array
(
[0] => háború
[1] => Hezbollah
[2] => Izrael
)
)
[8] => Array
(
[id] => 128130
[content] =>
Az Egyesült Államok teljes mértékben támogatja Izrael önvédelemhez és polgárainak megóvásához való jogát az Irán által támogatott terrorista csoportokkal szemben – közölte az amerikai védelmi minisztérium az Izrael által pénteken végrehajtott bejrúti támadást követően, amelynek célpontja Haszan Naszrallah, a Hezbollah vezetője volt.
A közlemény szerint Lloyd Austin miniszter pénteken kétszer egyeztetett telefonon Yoav Gallant izraeli védelmi miniszterrel a fejleményekről, akinek világossá tette azt is, hogy az Egyesült Államok térségben állomásozó erőinek elhelyezkedése változatlan annak érdekében, hogy megvédjék az amerikai katonákat és létesítményeket, valamint, hogy Izrael védelméhez is hozzájáruljanak.
A Pentagon vezetője pénteken közölte, hogy Izrael részéről nem kapott előzetes tájékoztatást az Egyesült Államok a Hezbollah felsővezetése elleni légicsapás tervéről, amelyben meghalt az Irán-barát síita szervezet vezetője.
Lloyd Austin személyesen számolt be arról, hogy első pénteki telefonbeszélgetése idején már megkezdődött a bejrúti katonai akció. A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egy széles körű háborút el kell kerülni, és a konfliktus megoldása felé vezető legjobb útnak a diplomáciát nevezte.
Az izraeli légitámadás hírére megszakította amerikai tartózkodását Benjámin Netanjahu, izraeli miniszterelnök, aki nem sokkal az ENSZ Közgyűlésében tartott beszéde után elutazott New Yorkból.
Danny Danon, Izrael ENSZ-nagykövete szombaton egy televízióinterjúban Haszan Naszrallah halálát jó napnak nevezte a világ számára, és ahhoz hasonlította, mint amit Oszama bin Laden halála jelentett az amerikai embereknek.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy tévesek a tűzszünetről szóló hírek, és arra utasította az izraeli hadsereget (IDF), hogy teljes erővel folytassa a harcot Libanonban.
„Ez egy amerikai-francia javaslat, amelyre a miniszterelnök nem is reagált” – közölte a kormányfő hivatala csütörtök délben. „Az északi harcok mérséklését célzó állítólagos utasításról szóló hírek is ellentétesek az igazsággal, a miniszterelnök arra utasította az IDF-et, hogy teljes erőbedobással, a neki bemutatott tervek szerint folytassa a harcot” – tette hozzá a hivatal. A főként palesztin lakosságú Gázai övezetben zajló harcokról a miniszterelnök azt mondta, hogy azok „a háború összes céljának eléréséig folytatódnak”. Netanjahu nyilatkozatát azután tették közzé, hogy a kormány számos minisztere, köztük a Likud párt tagjai is határozottan ellenezték a háromhetes libanoni tűzszünetet célzó amerikai-francia javaslatot.
Többek közt Jiszráel Kac külügyminiszter kijelentette, hogy „északon nem lesz tűzszünet”. Az ország északi, libanoni határánál fekvő települések vezetői is elutasították a fegyvernyugvást, s azt követelték, hogy a közel egy éve evakuált lakosság visszatérésének feltételeként űzzék a Lítáni folyón túlra az Iránból támogatott libanoni síita milíciát, a Hezbollahot. „Remélem és hiszem, hogy a kormánynak még erősebben kell folytatnia a háborút, amíg olyan döntés születik, amely végre biztonságot ad az északon élőknek” – mondta Slomi település önkormányzatának vezetője, Gabi Neeman. Jaír Lapid ellenzéki vezető támogatásáról biztosított viszont egy mindössze hétnapos fegyvernyugvást.
„A Hezbollah ne állítsa helyre parancsnoki és irányítási rendszereit. Nem fogadunk el olyan ajánlatot, amely nem tartalmazza a Hezbollah eltávolítását északi határunkról” – tette hozzá álláspontját az X közösségi hálózaton posztolva.
„Nem szabad előre beleegyeznünk a háromhetes tűzszünetbe, három-négy napos fegyvernyugvást kell kötnünk, és ha ezekben a napokban előrelépés történik a libanoni kormány és a nemzetközi garanciák alapján, akkor továbbléphetünk” – nyilatkozott Jaír Golán, a szociáldemokrata Izraeli Munkapárt elnöke. Csütörtökön délelőtt a Hezbollah megújította Izrael elleni rakétatámadásait, több tucat rakétát lőttek ki a Haifai-öböl irányába. Az izraeli légierő is folytatta légicsapásait Libanon Bejrúttól északra fekvő részein, Al-Harmel térségében, s a déli tengerparton, Türosz városnál is.
