Az elmúlt hetekben kínai tisztviselők közvetítők révén jelezték Donald Trump csapatának, hogy készek helyszínt biztosítani egy csúcstalálkozóhoz az amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő között, valamint támogatnák a béketörekvéseket egy esetleges tűzszünetet követően – számolt be róla Portfolio a The Wall Street Journal nyomán.
Az ajánlatot azonban az Egyesült Államok és Európa is szkeptikusan fogadta, mivel aggódnak a Moszkva és Peking közötti egyre szorosabb kapcsolatok miatt.
Trump szerdán jelentette be, hogy megállapodtak Putyinnal, hogy hamarosan megkezdik a béketárgyalásokat. Az amerikai elnök Szaúd-Arábiát nevezte meg a tárgyalások lehetséges helyszínéül.
A kínai ajánlat egy olyan Trump–Putyin-csúcstalálkozóról szól, amelyből teljesen kihagynák Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
Bár a Fehér Ház nem erősítette meg, hogy megkapták-e a kínai ajánlatot, az egyik tisztviselő azt „életképtelennek” nevezte.
A washingtoni kínai nagykövetség szóvivője azt mondta, ő nem tudott ilyen ajánlatról.
A kínai javaslat állítólag nem tartalmaz semmilyen kötelezettségvállalást Peking részéről arra vonatkozóan, hogy csökkentené Moszkvának nyújtott hatalmas gazdasági támogatást. Hszi Csin-ping kínai elnök ugyanis nem akarja, hogy a háború befejezéséhez nyújtott segítség veszélyeztesse Kína és Oroszország szoros kapcsolatát.
Hszi a május 9-i moszkvai Győzelem napi parádéra is jelezte részvételét.
Az orosz–ukrán békemegállapodás támogatására irányuló kínai javaslat része, hogy Peking garanciavállalóként békefenntartó csapatokat küldjön a térségbe – mondták a források.
Európában azonban egyre nagyobb az aggodalom egy olyan lehetséges nagyhatalmi megállapodás miatt, amely figyelmen kívül hagyja Kijev követeléseit. A Putyinnal és Trumppal tartott, Kína vezette esetleges háromoldalú csúcstalálkozó valószínűleg tovább táplálja ezeket az aggodalmakat, mivel számos európai tisztviselő úgy véli, hogy Trump a Pekinggel kötött nagy alkuk keretében háttérbe szoríthatja az európai érdekeket.
Európai tisztviselők következetesen azt mondták, hogy minden béketárgyalásnak ki kell terjednie az ukrán és az európai vezetőkre, hiszen Európa biztonságát egy béketárgyalás közvetlenül érintené.
Ukrán tisztviselők, bár elismerik Peking befolyását Moszkvával szemben, óvatosságukat fejezték ki a háború befejezését célzó kínai erőfeszítésekkel szemben.
A Kreml szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott megbeszélésén azt mondta, „az ukrajnai rendezés célja nem a rövid távú tűzszünet, hanem az Oroszország érdekein alapuló hosszú távú béke kell hogy legyen” – írja az Ukrajinszka Pravda.
Ami magát az ukrajnai rendezést illeti, ahogy az elnök a minap hangsúlyozta, ugyanazt mondta ma is: a rendezés célja nem valamiféle rövid tűzszünet, nem valamiféle haladék, hanem objektív érdekeink tiszteletben tartásán alapuló hosszú távú béke kell hogy legyen – mondta Jurij Uszakov, az orosz elnök tanácsadója.
Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping január 21-én folytatott videohívást. A RIA Novosztyi szerint a beszélgetés nem kapcsolódott Donald Trump beiktatásához, mivel az erről szóló megállapodás már decemberben megszületett. Orosz sajtójelentések szerint a beszélgetés 1 óra 35 percig tartott, és „baráti légkörben zajlott”.
Russia has to get moving. Too many people ere DYING, thousands a week, in a terrible and senseless war - A war that should have never happened, and wouldn’t have happened, if I were President!!!
Donald Trump Truth Social 04/11/25 09:35 AM
— Donald J. Trump Posts From His Truth Social (@TrumpDailyPosts) April 11, 2025
A világ békéjének és biztonságának erősítését ígérte Donald Trump hamarosan hivatalba lépő amerikai elnök, miután pénteken telefonon egyeztetett Hszi Csin-ping kínai államfővel.
A telefonbeszélgetésről Donald Trump a közösségi médiaoldalán számolt be, egyebek között azt írta, hogy a hívás mindkét fél számára „nagyon jó” volt.
Közölte, hogy szóba került a két ország kereskedelmi mérlegének kiegyensúlyozása, a kábítószerként Egyesült Államokba jutó fentanil kérdése, valamint a kínai kézben lévő TikTok internetes közösségi felület ügye is.
„Az a várakozásom, hogy sok problémát közösen fogunk megoldani, azonnal nekilátva” – fogalmazott, és bejegyzését azzal zárta, hogy „Hszi elnök és én minden lehetségest meg fogunk tenni annak érdekében, hogy a világot békésebbé és biztonságosabbá tegyük”
Kína és Oroszország a közös érdekek mentén szorosan együttműködve, „mindig kéz a kézben halad előre a helyes úton” – jelentette ki kedden Hszi Csin-ping kínai elnök Vlagyimir Putyin orosz elnöknek újévi üzenetváltásuk alkalmával küldött köszöntőjében.
A Hszinhua kínai hírügynökség beszámolója szerint Hszi emlékeztetett arra, hogy 2024-ben volt a kínai-orosz diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulója, amely újabb mérföldkövet jelent a kétoldalú kapcsolatok alakulásában.
A kínai elnök úgy vélte, hogy ezek a kapcsolatok egyre érettebbek és stabilabbak, különösen azóta, hogy a két vezető idén májusban meghirdette országaik „átfogó stratégiai partnerségének új korszakát”. A szoros együttműködés elsősorban olyan, mindkét fél számára fontos kérdéseket érint, mint Tajvan, az ukrajnai háború és az amerikai vezetésű nemzetközi renddel való szembehelyezkedés.
Hszi felidézte, hogy az elmúlt évben Putyinnal három alkalommal találkozott Pekingben, Asztanában és Kazanyban, de telefonhívások, levélváltások útján és más eszközök révén is tartják a kapcsolatot, „őszinte eszmecserét” folytatva a főbb nemzetközi és regionális kérdésekről.
A több területen folytatott gyakorlati együttműködés kézzelfogható eredményeként említette a Kínába irányuló szibériai gázvezeték befejezését és idén közös kulturális programok indítását „a két nép közötti kötelékek megerősítése érdekében”. Peking és Moszkva másfelől a BRICS-csoport és a Sanghaji Együttműködési Szervezet elnökeként is támogatja egymást, jelentősen hozzájárulva a globális dél közötti szolidaritáshoz és együttműködéshez – tette hozzá.
Vlagyimir Putyin júliusban az SCO kazahsztáni csúcstalálkozóján kijelentette, hogy a Moszkva és Peking jelenleg „közös történelmének egyik legjobb időszakát éli”, ám nem akar létrehozni semmilyen blokkot vagy szövetséget, együttműködésük pedig „nem irányul senki ellen”.
⚡️Slovak Prime Minister Robert Fico has come to see putin in the kremlin.
The topic of their conversation is likely to be the agreement on the transportation of Russian gas through Ukraine to Europe, which expires at the end of December.
🇷🇺🇰🇵 On February 27, President of Russia Vladimir Putin met in the Kremlin with a member of the Politburo and Secretary of the Central Committee of the Workers’ Party of Korea Ri Hi-yong, who is in Moscow on a visit.https://t.co/trxKsnKNVMpic.twitter.com/c0mfOSr0kD
President Trump: "We get a lot of bullshit thrown at us by Putin, if you want to know the truth. He's very nice all the time, but it turns out to be meaningless." pic.twitter.com/VMnXSTuCiK
Kína vezetője, Hszi Csin-ping nem utazik januárban Washingtonba Donald Trump, az Egyesült Államok megválasztott elnöke beiktatására. Ezt a CBS News két forrásra hivatkozva közölte.
A ceremóniáb Kína amerikai nagykövete és felesége fognak megjelenni, ahogyan az általában történni szokott. Velük más hivatalos személyek is csatlakozhatnak Pekingből.
Több nyugati diplomata is meglepődött azon döntésen, hogy Hszit meghívták. Általában az államfők nem vesznek részt az Egyesült Államok elnökének beiktatásán.
Kína kész megerősíteni stratégiai partnerségét Oroszországgal – jelentette ki Hszi Csin-ping kínai elnök csütörtökön, amikor Pekingben fogadta Dmitrij Medvegyevet, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettesét.
Hszi hangsúlyozta, hogy a két ország közötti együttműködés fontos szerepet játszik a globális stabilitás, igazságosság és méltányosság előmozdításában.
A kínai elnök a találkozón kiemelte: „A két félnek közösen kell vezetnie a globális kormányzást, és össze kell hangolnia a baráti politikai pártok közötti együttműködést, különösen a globális Dél országaival.” A CCTV kínai állami televízió beszámolója szerint Hszi arra is rámutatott, hogy Pekingnek és Moszkvának továbbra is szoros kommunikációt és együttműködést kell fenntartania olyan többoldalú szervezetekben, mint az ENSZ, a BRICS és a Sanghaji Együttműködési Szervezet. Kiemelte: Kína és Oroszország közös célja, hogy elősegítsék a nemzetközi rend igazságosabb és kiegyensúlyozottabb fejlődését, és biztosítsák a globális stratégiai stabilitást.
Hszi hozzátette, hogy a két országnak együtt kell védenie a nemzetközi rendszert, amelynek középpontjában az Egyesült Nemzetek Szervezete áll, valamint „gyakorolniuk kell a valódi multilateralizmust”. A kínai elnök szavai szerint ez elengedhetetlen ahhoz, hogy biztosítsák a világpolitikában az igazságosság és a méltányosság érvényesülését.
A találkozón Medvegyev kijelentette: „Nagy örömömre szolgál, hogy az Oroszország és Kína közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulója alkalmából ismét Pekingbe látogathatok.” Egy kínai közmondást idézve – „hasonló a hasonlót vonzza” – Medvegyev hangsúlyozta, hogy ez a kifejezés jól tükrözi a két ország és az államfők között kialakult szoros kapcsolatot.
Hszi a találkozón az ukrajnai válság kapcsán is kifejtette Kína álláspontját. Hangsúlyozta, hogy Kína a kezdetektől fogva három alapelvet tart fontosnak: a háború kiterjedésének elkerülését, a konfliktus eszkalációjának megakadályozását és a felek közötti további feszültségek szításának megszüntetését. Hszi szerint Kína továbbra is következetesen fellép a válság politikai megoldásának előmozdítása érdekében, és kész az ehhez szükséges feltételek megteremtésében együttműködni a nemzetközi közösséggel.
Joe Biden amerikai elnök még egyszer találkozik Hszi Csin-ping kínai elnökkel, mielőtt távozik a Fehér Házból; több amerikai és ukrán lap is arról ír, hogy az amerikai politikus meg fogja kérni ázsiai hivatali partnerét, hogy gyakoroljon nyomást Észak-Koreára, annak érdekében, hogy elérjék: Phenjan ne segítse ennyire szorosan Oroszország Ukrajna elleni háborúját.
Hszi Csin-ping és Joe Biden hamarosan Peruban fognak találkozni, valószínűleg ez lesz az utolsó alkalom, hogy az amerikai vezető még elnökként tud egyeztetni a kínai vezetővel.
Több amerikai és ukrán lap arról ír: a találkozó fő témája az ukrajnai háború lesz, ezen belül is kiemelt kérdés lesz Észak-Korea szerepe a konfliktusban. Észak-Korea ugyanis jelentős mennyiségű fegyverrel és katonával támogatja Oroszországot, közben az ország gazdasága nagyon erősen függ Kínától.
A találkozó során Joe Biden várhatóan meg fogja kérni Hszi elnököt, hogy gyakoroljon nyomást Észak-Koreára, hogy ne segítsék ilyen látványosan Oroszországot, hiszen Amerika kénytelen lesz olyan lépéseket tenni az elszigetelt diktatúra ellen, ami Kínának is fájhat.
Mindemellett Biden várhatóan egyeztet majd Hszi-elnökkel a drogkereskedelem blokkolásáról, az amerikai politikai rendszerek elleni kínai kibertámadásokról és a kínai vállalatok orosz hadiiparral való együttműködéséről.
Nem világos, hogy Hszi elnök mennyire lesz majd fogékony az amerikai elnök nyomásgyakorlására, hiszen Biden februárban távozik a Fehér Házból. Biden alighanem azt hangsúlyozza majd, hogy utódja, Donald Trump, jó eséllyel még keményebb lesz mind Kínával, mind Észak-Koreával szemben.
Joe Biden amerikai elnök Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott perui találkozóján az Ukrajna elleni orosz háborúról és az észak-koreai csapatok valószínűsíthető részvételéről kíván beszélni.
Biden várhatóan „mélységes aggodalmának” ad hangot amiatt, hogy Kína támogatja Oroszország Ukrajna elleni háborúját.
Az amerikai elnök azt is tervezi, hogy felveti Kína részvételét a kritikus amerikai polgári infrastruktúrát ért kibertámadásokban, valamint Peking katonai tevékenységének fokozását Tajvan környékén és a Dél-kínai-tengeren.
Valószínűleg ez lesz az utolsó találkozó Biden és Hszi között, mielőtt Donald Trump hatalomra kerül az Egyesült Államokban.
[type] => post
[excerpt] => Joe Biden amerikai elnök Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott perui találkozóján az Ukrajna elleni orosz háborúról és az észak-koreai csapatok valószínűsíthető részvételéről kíván beszélni.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1731617520
[modified] => 1731605508
)
[title] => A kínai elnökkel folytatott találkozón Biden az észak-koreai csapatok részvételéről fog beszélni az Ukrajna elleni orosz háborúban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=132386&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 132386
[uk] => 132358
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 132359
[image] => Array
(
[id] => 132359
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/7e61933-biden-xi1300-690x387-1.jpg
[original_lng] => 136443
[original_w] => 690
[original_h] => 387
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/7e61933-biden-xi1300-690x387-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/7e61933-biden-xi1300-690x387-1-300x168.jpg
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/7e61933-biden-xi1300-690x387-1.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/7e61933-biden-xi1300-690x387-1.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/7e61933-biden-xi1300-690x387-1.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/7e61933-biden-xi1300-690x387-1.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/7e61933-biden-xi1300-690x387-1.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1731598308:5
[_thumbnail_id] => 132359
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1028
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_225c6effd79666c3925d0574caee2e14] =>
In my phone call today with Russian Foreign Minister Sergey Lavrov, I reiterated @POTUS's message: the death and destruction must stop. The U.S. has presented a strong peace plan and we welcome the Prisoner of War exchange agreement reached in Istanbul. Let's not miss this huge…
Alexander Stubb finn elnök az orosz agresszió kérdését vetette fel Hszi Csin-ping kínai vezetővel folytatott beszélgetésében.
„Most olyan helyzetben vagyunk, hogy az orosz agresszió megsértette a nemzetközi jogot” – mondta Stubb rövid beszédében, mielőtt Pekingben tárgyalt Hszivel. Kiemelte azt is, hogy a helyzet békés megoldási módjait kell megvitatni.
Később a kínai állami tévétársaság, a China Central Television arról számolt be, hogy a Kínai Népköztársaság vezetője megerősítette, hogy Kína kész együttműködni minden érintett féllel a „válság” békés rendezése érdekében.
Stubb október 31-ig hivatalos látogatáson Kínában tartózkodik – a finn vezetőnek ez az első állami útja 2019 óta.
Hszi Csin-ping kínai elnök szerdán annak fontosságát hangsúlyozta, hogy előmozdítsák az ország etnikai egységére irányuló törekvéseket, és szorgalmazta azok generációról generációra való folyamatos erősítését.
„A különböző etnikai csoportokhoz tartozó emberek már több mint 70 éve dolgoznak együtt, egységben a párttal, és ez idő alatt történelmi eredményeket értek el a határ menti területek gazdasági és társadalmi fejlődésében” – fogalmazott Hszi, akit a kínai állami média idézett.
„A kínai nemzet egy nagy család, ahol 56 etnikai csoport szereti egymást és gondoskodik egymásról” – mondta, hozzátéve, hogy minden etnikai csoport tagjának erősítenie kell a kínai nemzet iránti közösségi érzést. Hszi megjegyzései egy válaszlevélben olvashatók, melyet minden kínai etnikai csoport azon képviselőinek leszármazottaihoz intézett, akik nemrégiben levelet írtak neki, hogy beszámoljanak a helyi etnikai közösségek életéről a párt vezetése alatt.
A délnyugat-kínai Jünnan tartomány Pu’er városában élő csoportok első képviselői 1950-ben kaptak meghívást Pekingbe a Kínai Népköztársaság alapításának első évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. 1951. január 1-jén ugyanezen képviselők emlékművet állítottak Jünnan tartományban, és ott ünnepélyes fogadalmat tettek arra, hogy egységesek maradnak és követik a pártot. Negyvennyolc képviselő írta alá nevét az emlékművön.
A kínai kormányt az elmúlt években számos kritika érte és több ország is aggodalmát fejezte ki amiatt, ahogyan az országban élő etnikai és vallási kisebbségekkel bánnak. Egyebek mellett gyakran felmerülő téma a Hszincsiang-Ujgur tartományban élő ujgurok ellen elkövetett „népirtás” és az „átnevelő táborok”, mely vádakat Peking határozottan elutasítja, és azt hangoztatja, hogy folyamatos figyelmet szentel az etnikumok támogatásának, fejlődésének és a köztük lévő egység elősegítésének.