Vlagyimir Putyin orosz diktátor nem kíván részt venni a békecsúcson, mert nem tudja, mit tegyen a háború lezárulása után – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij elnök az észak-európai országok vezető médiumainak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő hangsúlyozta: Ukrajnát bármilyen tárgyalás előtt meg kell erősíteni. Szerinte Kijev kész arra, hogy Oroszország részt vegyen a második békecsúcson, de ehhez béketervnek kell lennie. A globális dél országainak bevonására irányuló tervre is szükség van. Egyúttal arról biztosított, hogy Ukrajna kész kiegészíteni a tervét Kína, Brazília és más országok által javasolt pontokkal, ha ezek az ENSZ Alapokmányán alapulnak, és segítik a harcok megállítását.
„Készen állunk, nagyon nyitottak vagyunk. De amikor meghallották, hogy készen állok, azt mondták, Ukrajna csak a saját tervét akarja. Nem” – tette hozzá az elnök. Mint megjegyezte, Kijev mindenesetre elkészíti a béketervet novemberben, és ha más országok részéről javaslatok lesznek, közös tervet lehet alkotni.
„Ha ők (a globális Dél országai – a szerk.) meg akarják hívni Putyint, akkor jó, hadd hívják meg. De van egy dolog. Nem akarja, mert nem tudja, mit tegyen ez után a háború után, nem tudja, mit tegyen tovább. Nekünk megvan a tervünk, de neki megvan a saját terve” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Az Egyesült Államok nem tervez további korlátozásokat bevezetni az amerikai fegyverek ukrajnai használatára vonatkozóan, még abban az esetben sem, ha észak-koreai csapatok vennének részt a harcokban. Ezt a Pentagon közölte, miután a NATO megerősítette, hogy észak-koreai katonákat telepítettek a Kurszki területre – tudósított a Kyiv Independent.
A Pentagon szóvivője, Sabrina Singh október 28-án tájékoztatott a helyzetről.
Az észak-koreai katonák egy része már közelebb vonult Ukrajnához, és egyre inkább aggódunk amiatt, hogy Oroszország harcban vagy az ukrán erők elleni harci műveletek támogatására kívánja felhasználni ezeket a katonákat az ukrán határhoz közeli oroszországi a kurszki területen –mondta Singh. Az Egyesült Államok két nappal korábban, október 26-án jelentette be, hogy észak-koreai katonákat küldenek a Kurszki területre, az ukrán offenzívával szemben álló orosz határvidékre.
A Pentagon becslése szerint mintegy 10 ezer észak-koreai katona vezényeltek kelet-oroszországba kiképzésre, ami jelentős növekedés az október 23-i 3000 fős becsléshez képest.
Joe Biden amerikai elnök „nagyon veszélyesnek” minősítette ezt a fejleményt. Az ukrán katonai hírszerzés (HUR) már október 24-én közölte, hogy az első egységeket a Kurszki területen telepítették, bár a Pentagon ekkor még nem erősítette meg ezt az információt. Az ukrán hírszerzés korábbi közlése szerint Oroszország 12 ezer észak-koreai katona, köztük 500 tiszt és három tábornok bevetésére készül. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról beszélt, hogy az első észak-koreai katonákat október 27-én vagy 28-án telepítenék a harci övezetbe.
Oroszország és Észak-Korea kezdetben tagadta ezeket a jelentéseket, de az utóbbi időben kitérő válaszokat adnak a csapatok kiküldésére vonatkozó, egyre szaporodó bizonyítékok fényében.
Az Egyesült Államok továbbra is tiltja Kijevnek, hogy amerikai gyártmányú, nagy hatótávolságú fegyverekkel mélyen Oroszország területére csapjon.
Ugyanakkor Washington a tervek szerint 700-800 millió dolláros segélycsomagot nyújtana Ukrajnának a nagy hatótávolságú képességek hazai gyártásához – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök október 21-én.
Kína elítélte a Washington által korábban jóváhagyott döntést amerikai rakétarendszerek eladásáról Tajvannak.
A pekingi külügyminisztérium közleményében azt írta: „A föld-levegő rakétarendszerek Tajvannak történő eladása súlyosan sérti Kína szuverenitását és biztonsági érdekeit, súlyosan károsítja a kínai–amerikai kapcsolatokat, és veszélyezteti a békét és stabilitást” a Tajvani-szorosban. A dokumentum szerint Peking „minden szükséges intézkedést megtehet a nemzeti szuverenitás, a biztonság és a területi integritás határozott védelmére”.
Az 1,16 milliárd dolláros üzlet, amelyet még a kongresszusnak is jóvá kell hagynia, a külföldi katonai eladásokért felelős amerikai ügynökség szerint különböző légvédelmi rendszereket, köztük NASAMS-t és 123 rakétát tartalmaz.
Egy másik, pénteken bejelentett eladás radarrendszereket érint, összesen 828 millió dollár értékben. A berendezéseket közvetlenül az amerikai légierő készleteiből küldenék.
A tajvani védelmi minisztérium szombaton „őszinte háláját” fejezte ki az eladásért, amely segíthet a hadseregnek „védelmi képességeinek további javításában és a béke és stabilitás közös fenntartásában a (Tajvani-) szorosban”.
Az Egyesült Államok nem ismeri el Tajvant államként, és a Kínai Népköztársaságot tekinti az egyetlen legitim kormánynak, ennek ellenére jelentős katonai támogatást nyújt Tajpejnek.
Peking rendszeresen ellenzi a Tajvannak nyújtott amerikai támogatást, és azzal vádolja Washingtont, hogy beavatkozik az ország ügyeibe.
Kína Tajvant saját területe egy olyan részének tekinti, amelyet a kínai polgárháború 1949-es befejezése óta még nem sikerült újraegyesítenie a többi részével. Bár azt mondja, hogy a „békés újraegyesítést” támogatja, nem mondott le a katonai erő alkalmazásáról, és rendszeresen küld hadihajókat és vadászgépeket a sziget köré.
Az információkat Moszkva Iránon keresztül juttatja el a húszikhoz. A Közel-Keleten dúló konfliktus pedig segít elterelni a nyugat figyelmét az Ukrajnában dúló háborúról.
Oroszország a célpontok megtalálásában is segíti a jemeni húszikat, miközben a lázadók a Vörös-tenger hajóforgalmának akadályozásával igyekeznek zavart kelteni és a gázai műveletei lezárására rávenni Izraelt.
A nemzetközi kereskedelem fontos útvonalán keresztül haladó hajók a tavalyi év végén kerültek a húszik célkeresztjébe, és a támadásokat egy ideje már az orosz műholdak adatai is segítik a The Wall Street Journal forrásai szerint, akik azt is elárulták, hogy az orosz adatokat a húszik az Irái Forradami Gárdán keresztül kapják meg.
Moszkva örül, ha a figyelmet elterelheti Ukrajnáról
Mindez azt is jelzi, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök milyen messzire hajlandó menni, ha az Egyesült Államok hegemóniáján alapuló nemzetközi gazdasági és politikai rend aláaknázásról van szó. Moszkva számára ugyanis minden konfliktus, mely amerikai erőket köt le és elvonja a figyelmet az ukrajnai háborúról pozitív fejlemény.
A tavaly október 7-i Hamász támadás után egyre szélesedő közel-keleti háború tehát pont kapóra jött az orosz elnöknek.
Ráadásul az oroszok az Ukrajnában zajló háborúban olyan autokratikus rendszerek segítségét is igénybe veszik, mint Irán vagy Észak-Korea. Ezek az országok drónokkal és rakétákkal támogatják Moszkva háborús erőfeszítéseit, sőt az elmúlt hetekben észak-koreai katonák is érkeztek Oroszországba, kiképzés céljából. Nem meglepő, hogy Dél-Korea is aggódva figyeli annak a lehetőségét, hogy az észak-koreai csapatok harctéri tapasztalatokra tehetnek szert Ukrajnában.
A fegyvergyártás terén világszerte az egyik leggyorsabb növekedést elérő Dél-Korea eddig csak Ukrajna szövetségeseinek adott el fegyvereket, ám tartózkodott Kijev közvetlen támogatásától.
A Közel-Keleten Irán az oroszok legfontosabb szövetségese
Oroszország legfontosabb szövetségese a Közel-Keleten pedig Irán, ami Putyin és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök régóta fennálló kapcsolatát is aláássa, hiszen a Teherán támogatását élvező milíciák, mint a Hamász, a Hezbollah vagy a húszik mindegyikével gyakorlatilag hadban áll a zsidó állam. Ennek az együttműködésnek lehet a része a húszik támadásainak a támogatása is, miközben Putyin gyakran kritizálja az Egyesült Államok és Izrael tevékenységét Gázában és csütörtökön arról beszélt, hogy az egész régió lángba borulhat.
A húszik tavaly óta több mint 100 hajó ellen intéztek támadást, sőt két hajót sikerült el is süllyeszteniük, míg egy harmadikat elrabolniuk. A támadások hatására az óceánjárók többsége inkább az Afrika körüli kerülőutat választotta, így augusztusban a Vörös-tengert és az Indiai-óceánt elválasztó Bab-el-Mandeb-szoroson a tankerforgalom is 77 százalékkal alacsonyabb volt, mint a támadások előtt októberben.
Noha az Egyesült Államok a hajózási útvonalak védelmét ígérte, sőt később közvetlen csapásokat is mért húszi célpontokra, az amerikai törekvések nem jártak sikerrel. Azonban ha Oroszország hajó elleni vagy légvédelmi rakétákkal is ellátná a húszikat, úgy a helyzet tovább romolhatna. Korábban arról is érkeztek jelentések, hogy a Brittney Griner Oroszországban letartóztatott kosárlabdázónő szabadságáért cserébe elengedett Viktor Bout orosz fegyverkereskedő – akiről a Fegyvernepper című film főszereplőjét is mintázták – egy 10 millió dolláros fegyverüzleten dolgozik a húszikkal. A jemeni lázadók ugyanakkor néha orosz olajat szállító tankerek ellen is intéznek támadást.
Olaf Scholz német kancellár kiállt az Ukrajna elleni orosz háború politikai rendezése mellett, és támogatta India közvetítését ebben az ügyben – írta a Deutsche Welle.
„Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja sok szempontból érinti Németországot és Indiát. Senki sem hunyhat szemet ezen konfliktus felett. Éppen ezért határozottan amellett szólók, hogy India álljon ki a tartós és igazságos béke mellett” – mondta Scholz pénteken Új-Delhiben sajtótájékoztatón, ahol Narendra Modi indiai miniszterelnökkel találkozott.
Scholz elmondása szerint Németország üdvözli India hajlandóságát, hogy „erős kapcsolatokat használjon minden féllel a konfliktus politikai megoldásához”. Berlin Ukrajna területi integritását is támogatja.
„Ennek a háborúnak, amely oly régóta dúl, és oly sok áldozatot követelt, végre véget kell vetni. Ukrajna integritását és szuverenitását meg kell őrizni. Ezt képviseljük” – hangsúlyozta Sholtz.
India hazavitte 85 állampolgárát a háborús övezetből, akiket csalással kényszerítettek arra, hogy szerződést írjanak alá az orosz hadsereggel, és harcoljanak Ukrajna ellen, számolt be a Hindustan Times.
Vicram Misri külügyminiszter kijelentette, hogy India „nagyon szoros kapcsolatban áll” az orosz külügy- és védelmi minisztériummal a harcokban való részvételre toborzott indiaiak ügyében.
Egyben megjegyezte, hogy India hazavitte néhány, a háborúban elhunyt ember maradványait.
Jelenleg a hatóságok további 20 állampolgár szabadon bocsátásán dolgoznak.
„Amennyire tudjuk, körülbelül 20 személy maradt még (az orosz hadseregben) és ragaszkodunk ahhoz, hogy partnereink a lehető leghamarabb engedjék szabadon az orosz fegyveres erőkben maradt indiai állampolgárokat”, hangsúlyozta Misri.
Amikor Ukrajna győzelmi terve megvalósul, Oroszországot láthatjuk majd a békecsúcson, akkor lehet majd beszélni a békeképlet megvalósulásáról is – jelentette ki csütörtökön Volodimir Zelenszkij elnök a Krími Platform harmadik parlamentközi csúcstalálkozóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint Zelenszkij elmondta: „Amikor a győzelmi terv maradéktalanul megvalósul, Oroszországot megláthatjuk a békecsúcson. Látni fogjuk a megvalósított békeképletet, látni fogjuk az ENSZ Alapokmány céljainak és elveinek teljesen helyreállított hatékonyságát.” Mint hangsúlyozta, Ukrajna győzelmi terve arra irányul, hogy megfossza Oroszországot azoktól az alternatíváktól, amelyekre számít, az igazságos békén kívül.
Mint az elnök kifejtette, a terv első pontja a geopolitika és Ukrajna NATO-meghívása, a második a védelem, a harmadik pedig Oroszország visszaszorítása. Az ukrán terv negyedik pontja a gazdasági együttműködést, az ötödik a biztonságot irányozza elő – tette hozzá. „Oroszország kibújik a valódi diplomácia alól, és nem akarja visszaadni, amit ellopott, de rá kell kényszeríteni erre. Vagyis meg kell erősíteni Ukrajnát és közös álláspontjainkat” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
I received a report from Commander-in-Chief Syrskyi on the current situation at the frontline, with particular focus on the Pokrovsk, Kurakhove, and Lyman directions. In the Donetsk region, the situation remains difficult, but our combat brigades are holding their positions and…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 25, 2024
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter nem tudja megerősíteni azokat a híreket, amelyek szerint Észak-Korea csapatokat küldött Oroszországba, hogy részt vegyenek az Ukrajna elleni háborúban. Az Amerikai védelmi miniszter ezt a G7-ek honvédelmi minisztereinek szombati nápolyi ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján jelentette ki.
„Egyelőre nem tudom megerősíteni ezeket a jelentéseket. Folytatni fogjuk az ügy kivizsgálását” – mondta a Pentagon vezetője. Hangsúlyozta, hogy egy ilyen lépés aggasztó lenne, ha igaz.
Mindenesetre nem ez lenne az első eset, hogy Ukrajna hamis hírszerzési információkkal akarná az öt támogató NATO-tagországokat nagyobb arányú hozzájárulásra, esetleg nyugati katonák ukrán frontra való küldésére ösztökélni. Érdekessége ugyanakkor a hírnek, hogy azt Dél-Korea is megerősítette, noha nem lenne meglepő, ha ők is a dezinformáció részesei lennének.
Észak-Korea 1500 különleges katonát küldött Oroszország Távol-Keletére kiképzésre és akklimatizációra a helyi katonai bázisokon, és valószínűleg Ukrajna elleni harcra vetik be őket – közölte pénteken a dél-koreai kémügynökség.
Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön azzal vádolta Észak-Koreát, hogy 10 ezer katonát készül küldeni Moszkva megsegítésére.
A kijelentéseket követően a héten Mark Rutte NATO-főtitkár is azt mondta, hogy erre jelenleg nincs bizonyíték.
A NATO hírszerzés cáfolata ellenére Keir Starmer brit miniszterelnök sietett kijelenteni, hogy ha beigazolódik az észak-koreai hadsereg részvétele az Oroszországi Föderáció oldalán az Ukrajna elleni háborúban, az a Kreml „kétségbeesésének szintjét” mutatja.
[type] => post
[excerpt] => Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter nem tudja megerősíteni azokat a híreket, amelyek szerint Észak-Korea csapatokat küldött Oroszországba, hogy részt vegyenek az Ukrajna elleni háborúban. Az Amerikai védelmi miniszter ezt a G7-ek honvédelmi mi...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1729525560
[modified] => 1729507149
)
[title] => Austin szerint nincsenek koreaiak az ukrán fronton
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=130071&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 130071
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 130072
[image] => Array
(
[id] => 130072
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/austin-rutte.jpg
[original_lng] => 119714
[original_w] => 1024
[original_h] => 682
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/austin-rutte-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/austin-rutte-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/austin-rutte-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/austin-rutte.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/austin-rutte.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/austin-rutte.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/austin-rutte.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1729496349:12
[_thumbnail_id] => 130072
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 352
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 106845
[1] => 676820
[2] => 18877
[3] => 55983
)
[tags_name] => Array
(
[0] => háború
[1] => koreai katonák
[2] => Lloyd Austin
[3] => ukrán front
)
)
[8] => Array
(
[id] => 130052
[content] =>
Romániát nem húzzák be semmiféle háborúba, az ország fejlődéséhez alapvető a béke és a stabilitás – jelentette ki Marcel Ciolacu román kormányfő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) államfőjelöltje vasárnap Bukarestben.
A nagyobbik román kormánypárt elnöke az ország fejlesztésével kapcsolatos államfőjelölti vízióját ismertette a párt román parlamentben tartott bukaresti rendezvényén, az ukrajnai háborúra és az ország gazdasági helyzetére is kitért.
Az Agerpres román hírügynökség jelentése szerint közölte: amennyiben államelnökké választják, minden energiáját arra fogja használni, hogy az ország békében és nyugalomban fejlődhessen. Ugyanakkor a hadsereget is fejleszteni fogja és befektetéseket eszközöl a védelmi iparban, mivel erre szükség van – tette hozzá. Hangsúlyozta: a hadsereg fejlesztése nem jelenti a kötelező sorkatonaság bevezetését.
Aláhúzta: Romániát nem fogják behúzni semmilyen háborúba, a NATO-tagság és az Egyesült Államokkal való stratégiai partnerség száz százalékban garantálja az ország biztonságát. Arra is felhívta a figyelmet: Ukrajna támogatása elengedhetetlen ahhoz, hogy Románia békéje biztosított legyen.
„Nem akarunk új szomszédokat a keleti határon. Tovább támogatjuk Ukrajna függetlenségét és szuveranitását” – idézte a PSD politikusát az Agerpres. A további célok között említette az Egyesült Államokkal kötött partnerség bővítését, és hogy az európai közösség megbízható tagjaként Románia hangja jobban hallatszódjon az uniós döntéshozatalban.
Marcel Ciolacu nagy eredménynek nevezte, hogy Romániának alelnöke van az Európai Bizottságban, és azt ígérte, hogy év végéig megvalósul a teljeskörű schengeni csatlakozás, továbbá a román állampolgárok jövőre vízum nélkül utazhatnak az Egyesült Államokba.
Megválasztása esetén továbbra is „különleges” figyelmet szentelne a Moldovával való kapcsolattartásnak, támogatva Maia Sandu államfőt és kormányát, mivel ők a garancia az ország Európa-párti irányultságára – mondta.
A PSD államfőjelöltje arról is beszélt, hogy államfőként a külkapcsolatokban is az ország gazdasági érdekeit helyezné előtérbe. Olyan tervet javasol, mely szerint a következő öt évben 155 milliárd eurót fektetnek be közérdekű területeken, mint az infrastruktúra, az oktatás, az egészségügy, a technológia, a mezőgazdaság és a versenyképes iparágak.
Romániában november 24-én tartják az államfőválasztás első fordulóját, a legújabb közvéleménykutatások szerint Marcel Ciolacu a legesélyesebb arra, hogy bejusson a december 8-án tartandó második fordulóba.
Ukrajna a NATO-csatlakozás visszafordíthatatlan útján halad, de ennek a területén folyó háború a legfőbb akadálya – jelentette ki vasárnap Jerry Connolly, a NATO Parlamenti Közgyűlésének elnöke a Szabadság Rádiónak nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Connolly hangsúlyozta: „Úgy gondolom, hogy ezt meg kell oldanunk, vissza kell állítani Ukrajna szuverenitását a területei felett, majd gondoskodni kell arról, hogy megnyíljon az út a NATO felé.” Azt is megjegyezte, hogy a NATO és az Egyesült Államok kormánya is támogatja Ukrajna tagsági törekvéseit.
„A NATO nagyon világossá tette ezt, és hazám, az Egyesült Államok kormánya is világossá tette – üdvözöljük Ukrajna NATO-csatlakozásának gondolatát. Amit mi a tagsághoz vezető visszafordíthatatlan útnak nevezünk” – mondta az elnök. Azt is elismerte, hogy az ukránok némi türelmetlenséget éreznek a NATO-tagsággal kapcsolatban, de a harctéren továbbra is nehéz a helyzet. „De természetesen nehéz és tragikus helyzetünk van Ukrajna területén. Ez pedig az orosz csapatok ottléte és az orosz megszállás. Ezt meg kell oldani” – tette hozzá.
A NATO PK elnöke hangsúlyozta, hogy Ukrajna NATO-csatlakozásának ki kell terjednie egész területére, beleértve a megszállt részeket is. „Nem tudjuk, mi lesz ennek a küzdelemnek a végeredménye, de tudjuk, milyen eredményt remélünk. És ezért a NATO és az Egyesült Államok kormánya nagy erőforrásokat fektetett be, és partnerséget épített ki ukrajnai testvéreinkkel, hogy kitartsunk és visszaállítsuk a teljes szuverenitást a teljes terület felett” – mondta el Connolly.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy Ukrajnát Joe Biden elnöki mandátumának lejárta előtt meghívhatják-e a NATO-ba, a NATO PK elnöke megjegyezte, hogy ehhez a folyamathoz a szövetség többi tagjával is egyeztetni kell. „Biden elnök rokonszenvez – ma is – az ukrán törekvésekkel, köztük a NATO-tagsággal kapcsolatban. És ehhez pozitívan viszonyulna. De hogy konkrét lépésekhez folyamodna-e anélkül, hogy konzultálna más NATO-szövetségesekkel, az lehetetlen. És ismét a prioritásokra koncentrál” – hangsúlyozta. „A fő prioritás jelenleg az, hogy véget vessünk annak az erőszaknak, amelyet az orosz csapatok folytatnak az ukrán területeken” – hangoztatta Jerry Connolly.
