Az izraeli hadsereg gázai csapatkivonása előtt nem lehet szó semmilyen újabb, a túszok elengedéséről szóló tárgyalásról – jelentette ki csütörtökön az övezetet irányító Hamász iszlamista terrorszervezet szóvivője.
Gázi Hamad a sajtónak nyilatkozva azt mondta, a palesztin és az izraeli fél között az Egyesült Államok, Katar és Egyiptom közvetítésével zajló tárgyalások során csupán „kis előrelépés történt”.
A Hamász bejrúti irodájához köthető források szerint Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök elutasította a tűzszüneti javaslatokat, a Hamász pedig a maga részéről nem fogadta el azt az izraeli ajánlatot, mely az alku részeként lehetővé tenné a terrorszervezet vezetésének távozását az övezetből.
Szerdán a Gázai övezetben tüntetést tartottak és eddig példátlan módon gázai palesztinok követelték az izraeli túszok elengedését a háború lezárása érdekében.
A Hamász október 7-én hajtott végre összehangolt terrortámadást Izrael déli részén, az offenzívában 1200 ember meghalt, és több mint 3000 megsebesült. A terrorszervezet Gázába hurcolt 240 túszt, akik közül azóta mintegy 100-at engedtek el. Izraeli források szerint 132-en még mindig az övezetben raboskodnak, 28-an pedig feltehetően már nincsenek életben. Válaszul Izrael hadműveletet indított a Hamász felszámolására. A gázai háború palesztin halottjainak száma időközben már meghaladta a 25 ezret.
Arbel Yehud (29) was taken hostage with her boyfriend, Ariel Cunio, in Kibbutz Nir Oz on 10/7. Her home was pillaged, her dog was killed, and her brother Dolev was murdered while defending their kibbutz.
Az izraeli kormány arról tájékoztatta Egyiptomot, hogy katonai műveletet tervez a Gázai övezet és Egyiptom határszakasz felügyelete érdekében, számolt be a Times of Israel.
A kiadvány izraeli és egyiptomi tisztségviselőkre hivatkozva megjegyezte, hogy egy ilyen művelet eredményeként Izrael azt tervezi, hogy megszerzi az ellenőrzést a rafahi határátkelő felett, és csapatokat állomásoztat az Egyiptomot és Gázát elválasztó, úgynevezett Philadelphia folyosó mentén, és az izraeli csapatok a Gázai övezet területén működnének.
A hírek szerint a hadművelet mindeddig nem kapta meg az izraeli vezetők teljes jóváhagyását, ami az egyiptomi kormánnyal folytatott tárgyalásokon múlik, amikor az Izrael és a Hamász közötti új túsz-megállapodás közvetítésén dolgozik.
Az izraeli tisztviselők igyekeztek eloszlatni az egyiptomi aggodalmakat, miszerint a hadművelet véletlen károkhoz vezethet Egyiptomban, és megsérti az országok között 1979-ben megkötött békeszerződés értelmében a csapatok térségben való telepítésére vonatkozó korlátozást.
A kiadvány közölte, Egyiptom elutasította Izrael azon javaslatát, hogy az izraeli erők közös őrjáratokat vezessenek be a határ egyiptomi oldalán, mondván, hogy sorompók telepítésén és a megfigyelés fokozásán dolgoznak a területen.
[type] => post
[excerpt] => Az izraeli kormány arról tájékoztatta Egyiptomot, hogy katonai műveletet tervez a Gázai övezet és Egyiptom határszakasz felügyelete érdekében, számolt be a Times of Israel.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1705266000
[modified] => 1705240909
)
[title] => Izrael a Gáza és Egyiptom közötti határ felügyeletét tervezi
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=100615&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 100615
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 100570
[image] => Array
(
[id] => 100570
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/65a2cdcdcfd72.jpeg
[original_lng] => 27258
[original_w] => 720
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/65a2cdcdcfd72-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/65a2cdcdcfd72-300x188.jpeg
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/65a2cdcdcfd72.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/65a2cdcdcfd72.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/65a2cdcdcfd72.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/65a2cdcdcfd72.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/65a2cdcdcfd72.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1705233710:12
[_thumbnail_id] => 100570
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1635
[_oembed_72dfdf7a56723f98e7c94d773c71a0f2] =>
Extraordinary!
Israel’s ambassador to the UN, Gilad Erdan, delivered a speech in which he totally torched Russia. He not only announced that Israel is going to provide an early warning systems against missiles for Ukraine but also called Ukraine an “ally”. He also equates Russia… https://t.co/sA3a6DnKrrpic.twitter.com/HbrvawXxr8
Update from Cyprus📽️ WCK’s Trish is at the port in Larnaca where final preparations are underway for our next shipment of aid to sail to Gaza. The crew is boarding the support vessel that will accompany the aid and oversee the technical offloading process.#ChefsForThePeoplepic.twitter.com/ODXTQ3LgR0
Arbel Yehud (29) was taken hostage with her boyfriend, Ariel Cunio, in Kibbutz Nir Oz on 10/7. Her home was pillaged, her dog was killed, and her brother Dolev was murdered while defending their kibbutz.
Németország és Egyiptom egyetért abban, hogy a Gázai övezet és Ciszjordánia a palesztinoké – közölte kedden egyiptomi látogatása alatt Annalena Baerbock német külügyminiszter.
A nemzetközi közösség kötelezettséggel tartozik a háború utáni biztonsági helyzet megszervezéséért a Gázai övezetben, melynek jövőjében a megújult Palesztin Nemzeti Hatóságnak döntő szerepet kell játszania – mutatott rá a német külügyminiszter Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékozóján.
A palesztinok és a gázai lakosság szenvedése nem folytatódhat, konkrét intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a segélyszállítmányok eljussanak az ott élőkhöz – tette hozzá.
Az Izraelből Egyiptomba, majd onnan kedden Libanonba továbbutazó német külügyminiszter leszögezte: a Hamásznak le kell tennie a fegyvert.
Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszter kiemelte: együttműködés jöhet létre Kairó és Berlin között az izraeli-palesztin konfliktus kétállami megoldása, illetve a közel-keleti stabilitás és béke létrehozása terén.
Kifejtette továbbá, a Gázai övezetben és Ciszjordániában is stabilitást kell elérni, foglalkozni kell a túszok kérdésével és a humanitárius tiltakozásokkal, emellett véget kell vetni az izraeli telepesek betelepítésének.
Az egyiptomi külügyminiszter a tűzszünet elérését és a biztonsági kérdések rendezését nevezte prioritásnak a humanitárius segélyek eljuttatása és az áttelepítések megakadályozása mellett.
Izrael minden egyes lépésével az áttelepítésekre törekszik – mutatott rá. „Azt az illúziót kergetjük, hogy erőfeszítések történtek ennek a megakadályozására, de erre vonatkozó érdemi intézkedéseket nem láttunk” – hangsúlyozta.
Izraeli tisztviselők közlése szerint új, célzottabb szakaszba ért a Hamász elleni háború, amelyben gázai hivatalos tájékoztatás szerint több mint 23 ezer palesztin halt meg az övezetben.
During her visit to Syria's Damascus, German foreign minister Annalena Baerbock did not receive a handshake from de facto leader Ahmad al-Sharaa: "Even when I arrived, it was clear to me that there would obviously be no ordinary handshakes here." pic.twitter.com/42a2lRL5AY
A kétállami megoldás a feltétele annak, hogy az öböl menti országok finanszírozzák Gáza újjáépítését. A háborúban a helyi infrastruktúra nagy része megsemmisül, így a harcok végével is súlyos humanitárius katasztrófát jelent majd az áram, a víz és az egészségügyi ellátás hiánya. A nemzetközi közösség keresi a megoldást, de egyelőre nem lehet tudni, hogy mi lesz Gáza sorsa.
Gáza romokban hever, a gazdasági helyzete pedig katasztrofális. A nemzetközi színtéren egyre többen teszik fel a kérdést, hogy ha Izrael Hamász elleni háborúja véget ér, akkor ki viseli majd a térség újjáépítésének költségeit.
Az izraeli miniszterelnök egy beszédében közölte, hogy Gázáról a harcok után az Egyesült Arab Emírségeknek és Szaúd-Arábiának kell gondoskodnia. Benjamin Netanjahu szavait nem fogadták jól az öböl menti országok, vélhetően erről nem volt semmiféle egyeztetés a színfalak mögött. Ennek ellenére az arab országok nem zárkóznak el attól, hogy pénzeljék az újraépítést Gázában, de természetesen ezt feltételekhez kötik.
Az Öböl-államok egyértelmű álláspontja, hogy csak akkor finanszírozzák Gázát, ha megvalósul a kétállami megoldás, vagyis, hogy Izrael mellett létrejöjjön a független palesztin állam – írta a Handelsblatt.
Az Egyesült Államok is támogatja egyébként ezt a megoldást, Izrael viszont kategorikusan elutasítja. Az Emírségek ENSZ-nagykövete, Lana Nusseibeh közölte, hogy ameddig nem születik döntés a kétállami megoldásról, addig egy fillért sem költenek Gázára.
Emiatt a vita miatt Gáza egyelőre magára van hagyva. Előre lépésre természetesen addig nincs esély, ameddig tart a harc, ami akár még hónapokig is elhúzódhat Netanjahu szerint.
Törökország lehet Gáza megmenője
Miközben az Öböl-országok és Amerika a kétállami megoldásra próbálja rábírni Izraelt, addig Törökország jelezte, hogy kész segíteni az övezetben lakóknak. Recep Tayyip Erdogan számára kiváló lehetőség lenne Gáza pénzelése, hogy ezzel a nemzetközi diplomáciában előnyöket szerezzen.
A török elnök közölte, hogy Ankara mindent meg fog tenni, hogy kórházakat és iskolákat építsenek, illetve újraindítsák a szociális szolgáltatásokat Gázában, amint véget ér a háború.
Izrael Hamász ellen indított háborúja óta nagyjából 40 ezer épület semmisült meg Gázában, ami az infrastruktúra 18 százaléka. Becslések szerint a térség újjáépítése legalább négymilliárd dollárt emészthet majd fel, de ez az összeg a harcok minden napjával emelkedik.
Понад третина території України замінована внаслідок повномасштабного вторгнення Росії. Сьогоднішня передача обладнання для розмінування вартістю в понад 1 млн доларів США @SSTS_UA дозволить Україні розгорнути більше груп розмінування, щоб прискорити відновлення України. pic.twitter.com/m5NU9w3wyT
Oekraïne wordt dagelijks geteisterd door Russische agressie. Deze week vonden er grootschalige aanvallen plaats op energiecentrales. Ook kwamen er opnieuw burgers om het leven bij aanvallen op de stad Kharkiv. Oekraïne heeft meer nodig om zichzelf te beschermen.
Lithuania steps up its support for Ukraine with needed supplies: reconnaissance drones as part of the Latvian-led drone coalition, anti-drone systems, ammunition, generators, and foldable beds. Solidarity in action! 🇱🇹🇺🇦 #StandWithUkraine#MilitaryAidpic.twitter.com/HCCZyftvg9
Today, we are preparing to work with our partners throughout the week, particularly with our European allies who support us in a principled and effective manner. We have established a new format of cooperation—Ukraine plus the countries of Northern Europe. Within this framework,… pic.twitter.com/1PYNhE1woU
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 27, 2024
Azonnali humanitárius tűzszünetet sürgetett kedden az ENSZ az Izrael és a Hamász iszlamista palesztin szervezet közötti háborúban. A határozatot az ENSZ-közgyűlés 193 tagjának több mint háromnegyede támogatta, nem sokkal azután, hogy a javaslatot az Egyesült Államok a múlt héten megvétózta a Biztonsági Tanácsban.
Az Egyesült Államoknak a Közgyűlésben nincsen vétójoga. Washington most is a határozattervezet ellen szavazott Izraellel és nyolc másik országgal együtt. A tervezetet 153 tagállam támogatta, míg 23 ország tartózkodott.
Az ENSZ-közgyűlés határozatai nem kötelező érvényűek, de politikai súlyuk van, és a háborúról kialakult általános képet tükrözik.
Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet a szavazás előtt kijelentette, hogy a határozat több aspektusával – így a rettenetes gázai humanitárus helyzet sürgős megoldásának szükségességével, a polgári személyek védelmével és a túszok szabadon engedésével – az Egyesült Államok egyetért.
Hozzátette azonban: „Minden azonnali tűzszünet a legjobb esetben időleges, a legrosszabb esetben pedig veszélyes lenne az izraeliek számára, akik szüntelen támadások alanyai lennének, és veszélyes lenne a palesztinok számára is, akik megérdemlik az esélyt, hogy jobb jövőt építsenek maguknak, a Hamásztól szabadon”.
Az ENSZ-ben tartott szavazás előtt Joe Biden amerikai elnök kijelentette a 2024. évi választási kampány egyik rendezvényén, hogy Izrael elveszíti a nemzetközi támogatást a válogatás nélküli légitámadások miatt.
Gilad Erdan, Izrael állandó ENSZ-képviselője a szavazás előtt leszögezte: „A tűzszünet csak egy dolgot jelentene: a Hamász, az Izrael és a zsidók megsemmisítésére esküdött népirtó terroristák túlélésének biztosítását.”
Izrael a levegőből támadja a Gázai övezetet, ostromzárat állított fel és szárazföldi offenzívát indított a Hamász október 7-i Izrael elleni támadása megtorlásául. Izrael szerint a Hamász fegyveresei 1200 embert öltek meg és 240 embert hurcoltak túszként a Gázai övezetbe. A gázai egészségügy-minisztérium szerint 18 205 palesztin halt meg és megközelítőleg ötvenezren sebesültek meg.
Az ENSZ-közgyűlés határozata valamennyi túsz azonnali és feltétel nélküli elengedését követeli, és felszólítja a harcoló feleket, tartsák be a nemzetközi jogot, különös tekintettel a polgári személyek védelmére.
A gázai humanitárius szünet meghosszabbítására szólított fel hétfőn Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, mert szerinte ez teszi lehetővé, hogy a térségben élő emberek megkapják a számukra égetően szükséges segélyt, és még több túsz kiszabadulhasson.
Brüsszeli sajtótájékoztatóján a norvég politikus üdvözölte, hogy a Hamász és Izrael közötti megállapodás több túsz elengedéséhez vezetett. Kiemelte, hogy a régióban tapasztalat szenvedés, még fontosabbá teszi a politikai megoldás szükségességét. Mint mondta, a NATO-szövetségesek jelen vannak a tágabb közel-keleti térségben, a többi között az iraki kapacitásépítő missziók révén.
„Drón- és rakétacsapásokat tapasztaltunk amerikai támaszpontok ellen Szíriában és Irakban, valamint kereskedelmi hajók elleni támadásokat, mindez az eszkaláció kockázatának növekedésére mutat rá. Iránnak vissza kell fognia szövetségeseit” – hívta fel a figyelmet.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban elmondta, hogy a szövetség tagállamainak külügyminiszterei kedden egyeztetést folytatnak a helyzetről.
„Oroszország visszahozta a háborút Európába. Kibertámadásokkal, dezinformációval, energetikai és migrációs zsarolással destabilizálni igyekszik demokráciáinkat” – mutatott rá. Felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt hetekben Moszkva migránsokat szállított a finn határra, emiatt le kellett zárni átkelőhelyeket. Hangsúlyozta, hogy a NATO szolidaritást vállal új tagállamával, Finnországgal, és üdvözölte, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) segít megerősíteni a finn határokat.
Stoltenberg elmondta továbbá, hogy a NATO megerősíti Ukrajna hosszú távú támogatását, és a szövetségesek egyetértenek abban, hogy az ország a szervezet tagja lesz.
„Ukrajna visszafoglalta az Oroszország által elfoglalt területek 50 százalékát. Szuverén, független nemzetként győzedelmeskedett. Eközben Oroszország politikailag, gazdaságilag és katonailag is gyengébb lett” – hangoztatta.
Kínával kapcsolatban Stoltenberg hangsúlyozta: a távol-keleti ország nem ellenfél, a Pekinggel való párbeszédet pedig fenn kell tartani, sok területen – például éghajlati és fegyverzetellenőrzési kérdésekben – együtt kell vele működni.
Rámutatott azonban, hogy néhány kínai kormányzati intézkedés kihívást jelent a szövetségesek biztonságára nézve, és a NATO-nak együtt kell dolgoznia a válaszlépéseken.
A nyugat-balkáni helyzetről szólva a NATO-főtitkár kiemelte, hogy a többi között Oroszország rosszindulatú kísérleteket tesz a feszültség szítására a régióban.
„A NATO máris további 1000 katonát vezényelt Koszovóba. Vizsgáljuk továbbá a békefenntartó kontingensünk tartósabb növelését” – jelentette ki.
Végezetül, Stoltenberg sürgette, hogy Magyarország és Törökország mihamarább fejezze be Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációját.
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
Csütörtök délelőtt tíz órakor kezdődik a Gázai övezetben a legalább négynapos, de akár tíz napig is eltartó tűzszünet izraeli, palesztin és egyiptomi források egybehangzó jelentése szerint.
A katari fővárosba érkezett szerdán Dedi Barnea, a Moszad izraeli hírszerző szolgálat vezetője, hogy még a tűzszünet életbe lépése előtt megbeszéljék a Hamász palesztin iszlamista szervezet által az övezetbe elhurcolt izraeli túszok elengedéséről született megállapodás tisztázatlan részleteit.
Izraelben a tűzszünet kezdetéig a legfelsőbb bíróságnak határoznia kell az izraeli börtönökből szabadon engedendő palesztinok ügyében benyújtott esetleges petíciókról, a bíróság jóváhagyhatja, elhalaszthatja, vagy megakadályozhatja az illetők elengedését, de a korábbi hasonló esetek alapján az a tapasztalat, hogy a bíróság nem tart vissza egyetlen bebörtönzöttet sem.
A szabadon engedendő izraeli túszokat a palesztinok a nemzetközi vöröskeresztnek adják át, a szervezettől pedig az izraeli hadsereg fogja átvenni őket. A gyerekekkel először kapcsolatba kerülő katonákat szakpszichológusok készítik fel erre a feladatra. Ugyanis az első órákban a gyerekeket csak katonák kísérik, családtagjaik és egészségügyi szakemberek még nem lesznek ott.
A tűzszünet életbe lépése előtt még folynak a harcok az izraeli hadsereg és a Hamász fegyveresei között. Egy izraeli katonai szóvivő bejelentette, hogy az izraeli csapatok elfoglalták a Hamász egyik parancsnokságát az övezet északi részén, Seik Zajed negyedben.
Az ENSZ palesztin menekülteket segélyező szervezete (UNRWA) azt közölte, hogy két iskolaépülete teljesen romba dőlt az izraeli támadásokban.
Az egyik épületben életét vesztette tizenöt olyan civil – kilenc gyerek és négy nő –, aki az övezet északi részéből menekült délre, és csak az iskolában tudta meghúzni maghát. Húszan megsebesültek. Mintegy ezren kerestek menedéket az épületben.
David M. Satterfield, a közel-keleti humanitárius ügyekért felelős amerikai megbízott szerint „a lehető leghamarabb” engedélyezni kell az övezet északi részéből elűzött gázaiak hazatérését. Izraelben azonosították egy huszonöt éves izraeli nő, Seni Gabai holttestét, akit az október 7-i terrortámadás óta eltűntként tartottak nyilván.
Megdöbbentő és elfogadhatatlan a gázai polgári áldozatok száma – hangsúlyozta vasárnap New Yorkban António Guterres ENSZ-főtitkár, aki ismételten azonnali humanitárius tűzszünetet szorgalmazott.
A világszervezet főtitkára közölte: mélységesen megdöbbentette, hogy kevesebb mint 24 óra alatt két ENSZ-iskolát ért találat a Gázai övezetben, számos embert megölve és megsebesítve, köztük sok nő és gyermek volt, akik menedéket kerestek az ENSZ-létesítmények helyiségeiben.
„Palesztin civilek százai keresnek menedéket az ENSZ létesítményeiben Gáza-szerte a heves harcok miatt. Újólag kijelentem, hogy a helységeink sérthetetlenek” – áll a főtitkár közleményében.
António Guterres szerint a Gázai övezetet irányító Hamász fegyveresei és Izrael közötti háborúban „megdöbbentő és elfogadhatatlan számban haltak meg polgári személyek”, és ismételten felszólította a feleket az azonnali humanitárius tűzszünetre.
Az elmúlt 48 órában a Gázai övezetben történt „rettenetes események” túlmennek a felfoghatóság határán – jelentette ki Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa, aki szerint az izraeli hadsereg egyes lépései továbbra is „háborús bűncselekménynek” bizonyulnak.
„A menedékhellyé átalakított iskolában megöltek nagy száma, az es-Sifá kórházból az életüket menteni kívánó menekülők százai, a Gázai övezet déli részébe áttelepülő ezrek mind a polgári személyeknek a nemzetközi jog által biztosított jogok alapvető védelme ellen valók” – szögezte le közleményében a főbiztos.
Volker Türk szerint legkevesebb három, menekülteket befogadó iskolát ért támadás az elmúlt 48 órában. Mint írta, az emberiesség mindenekelőtt való, és hangsúlyozta, hogy tűzszünetre van szükség „most”.
A Hamász iszlamista palesztin szervezet kormánya vasárnapi közlése szerint október 7. óta 13 ezer ember halt meg izraeli légitámadásokban.
Az áldozatok között több mint 5500 gyermek és 3500 nő van. További harmincezren megsebesültek a Hamász egészségügy-minisztériuma szerint.
A tárca szerint az egyik légicsapásban a Malka-család 41 tagja halt meg Gázaváros központjában, Zejtún negyedben. Az AFP francia hírügynökség tudósítója szerint heves harcok dúltak az izraeli katonák és palesztin fegyveresek között, miközben légicsapások is érték az övezetet.
Joe Biden amerikai elnök szombaton Ciszjordánia és a Gázai övezet jövőbeni újraegyesítését szorgalmazta egy „megújult Palesztin Hatóság” keretében, és szankciókkal fenyegette meg a ciszjordániai palesztinokra támadó „szélsőséges” telepeseket.
„A Gázai övezetet és Ciszjordániát egységes kormányzati struktúra alatt kellene újraegyesíteni, végső soron egy újjáélesztett Palesztin Hatóság alatt”, miután a Hamászt kiszorították az általa 2007 óta irányított palesztin területről a jelenlegi izraeli katonai műveletet követően – írta az amerikai elnök a The Washington Post című helyi lapban közzétett véleménycikkében.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy sajtótájékoztatón azt válaszolta, hogy „a Palesztin Hatóság jelenlegi formájában nem képes felelősséget vállalni Gázáért”.
„Nem lehet olyan civil hatóságunk Gázában, amely támogatja, bátorítja, finanszírozza és tanítja a terrorizmust” – mondta.
Mahmúd Abbász palesztin elnök, aki Ciszjordánia autonóm területeit kormányozza, november elején a Palesztin Hatóságnak a Gázai övezetbe való visszatérését a megszállt Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet is magában foglaló „politikai rendezéshez” kötötte.
„A Gázai övezet a Palesztin Állam szerves része, és mi teljes mértékben vállalni fogjuk felelősségünket a Ciszjordánia, Kelet-Jeruzsálem és a Gázai övezet átfogó politikai megoldás keretében” – mondta Abbász, amikor Rámalláhban fogadta Antony Blinken amerikai külügyminisztert.
Joe Biden hangoztatta: „A ciszjordániai palesztinok elleni szélsőséges erőszaknak véget kell vetni, és az ilyen erőszakot elkövetőket felelősségre kell vonni”.
„A kétállami megoldás az egyetlen módja annak, hogy hosszú távon biztosítsuk az izraeli és a palesztin nép biztonságát. Ma ez a kilátás távolabbinak tűnik, mint valaha, de a jelenlegi válság miatt minden korábbinál nagyobb szükség van rá” – mondta a 80 éves demokrata, és azokat az elveket említette, amelyeknek szerinte érvényesülniük kell.
Gázát soha többé nem szabad a terrorizmus bázisaként használni. Nem szabad a palesztinokat erőszakkal kitelepíteni a Gázai övezetből, nem szabad újra megszállni, nem szabad ostromolni vagy blokád alá vonni, és nem szabad csökkenteni a területet – sorolta.
A Gázai övezet elleni megtorló bombázások azóta szüntelenül folynak, hogy a Hamász iszlamista mozgalom október 7-én példátlan méretű és erőszakú támadást hajtott végre izraeli területen, 1200 embert, többségében civileket ölt meg, és más fegyveres csoportokkal együtt mintegy 240 embert rabolt el az izraeli hatóságok szerint.
A Hamász ellenőrzése alatt álló palesztin egészségügyi minisztérium szerint az izraeli csapások legalább 12 ezer palesztin civilt öltek meg, köztük ötezer gyermeket.
Ciszjordániában, az Izrael által 1967 óta megszállt területen is nagy a feszültség, ahol a palesztin egészségügyi tárca szerint október 7-e óta mintegy kétszáz palesztint öltek meg izraeli telepesek és katonák.
A NATO tagállamai támogatják a „humanitárius szünetet” Izrael és a Gázai övezetet irányító Hamász terrorszervezet között annak érdekében, hogy a segélyszállítmányok bejussanak az övezetbe – jelentette ki csütörtökön Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.
„Tiszteletben kell tartani a nemzetközi jogot, a civileknek pedig védelmet kell nyújtani” – közölte újságírókkal Stoltenberg Berlinben, nem sokkal Olaf Scholz német kancellárral tartandó egyeztetése előtt.
A főtitkár emellett figyelmeztetett arra is, nem szabad, hogy a gázai háború regionális konfliktussá szélesedjen: „Iránnak és a Hezbollahnak ki kell maradni a harcokból” – szögezte le.
Az ukrajnai háborúra kitérve a főtitkár hangsúlyozta a kijevi kormánynak nyújtott támogatások fontosságát Mint mondta: a fegyverszállítmányok segítségével az ukrán erők erősek lehetnek a fronton, ezáltal pedig erősek lesznek a tárgyalóasztalnál is.
Méltatta egyúttal Berlin e téren tett erőfeszítéseit, kiemelve, hogy az Egyesült Államok után Németország Ukrajna legnagyobb támogatója, példaként pedig kiemelte a kijevi kormánynak küldött légvédelmi rendszert.
„E hozzájárulások segítenek Ukrajnának, hogy megvédje szabadságát, és hozzájárulnak Európa biztonságához” – fogalmazott.
A főtitkár leszögezte, Oroszország immár „biztonsági fenyegetést jelent” Európára nézve, emlékeztetve arra, hogy a moszkvai kormány májusban felmondta az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződést (CFE), arra hivatkozva, hogy a megállapodás mára elavult, és új szabályozásra van szükség. A felmondás hivatalosan kedden lépett életbe.
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
