A Giorgia Meloni vezette Olaszország lesz a világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G7-csoport soros elnöke 2024-ben, amit arra fog használni, hogy szembeszálljon azzal az egyre többek által osztott meggyőződéssel, hogy Oroszország győz Ukrajnában, a Nyugat pedig belefáradt a háborúba – írja a Reuters.
A G7 tagjai: Egyesült Államok, Kanada, Japán, Egyesült Királyság, Németország, Franciaország és Olaszország. Idén utóbbi látja el a soros elnöki teendőket, és lesz a házigazdája a júniusban esedékes G7-csúcsnak.
Egy forrás szerint Róma napirendjén az ukrajnai háború mellett a következő témák lesznek: a közel-keleti konfliktus, az élelmiszerbiztonság, a klímaváltozás, Afrika, Kína és a mesterséges intelligencia.
A forrás azt mondta, annak ellenére, hogy az utóbbi időben Ukrajna az Egyesült Államokból és az Európai Unióból való támogatása is látványosan csökkenni látszik, a G7 vezetői készek arra, hogy megmutassák, továbbra is teljes egészében Kijev mellett állnak, és nem kockáztatják, hogy gyengeséget mutassanak Oroszországgal szemben.
Meg kell változtatnunk a narratívát Ukrajnával kapcsolatban – mondta a forrás, hozzátéve, hogy Vlagyimir Putyin jelentős pénzügyi, katonai és diplomáciai befolyást vesztett a háború kirobbanása óta.
[type] => post
[excerpt] => A Giorgia Meloni vezette Olaszország lesz a világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G7-csoport soros elnöke 2024-ben, amit arra fog használni, hogy szembeszálljon azzal az egyre többek által osztott meggyőződéssel, hogy Oroszország győz Ukrajnában, ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1706129100
[modified] => 1706107576
)
[title] => Olaszország mindent bevet Ukrajna mellett
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=101528&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 101528
[uk] => 101455
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 101456
[image] => Array
(
[id] => 101456
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/original-2024-01-23t160043772.jpg
[original_lng] => 78396
[original_w] => 790
[original_h] => 527
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/original-2024-01-23t160043772-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/original-2024-01-23t160043772-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/original-2024-01-23t160043772-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/original-2024-01-23t160043772.jpg
[width] => 790
[height] => 527
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/original-2024-01-23t160043772.jpg
[width] => 790
[height] => 527
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/original-2024-01-23t160043772.jpg
[width] => 790
[height] => 527
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/original-2024-01-23t160043772.jpg
[width] => 790
[height] => 527
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1706100376:5
[_thumbnail_id] => 101456
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1596
[_oembed_13b059faba88239e22bd7aa6ca1b451e] =>
#Russia Ho dato mandato al Segretario generale della #Farnesina di convocare l’ambasciatore della Federazione russa in Italia. Il Governo chiede chiarimenti sulla vicenda della nazionalizzazione dell’Ariston Thermo Group. Al lavoro anche con Bruxelles,in raccordo con la Germania.
Litvánia, Lettország és Észtország csatlakozott a G7-ek nyilatkozatához az Ukrajna biztonsági garanciáinak támogatását illetően, áll a három ország miniszterelnökének közös közleményében.
Kaia Kallas észt miniszterelnök, Kristianis Karinsh lett miniszterelnök és Ingrid Šimonite litván miniszterelnök bejelentette csatlakozását a G7-nyilatkozathoz.
„Ezen nemzetközi kereten belül fogunk dolgozni Ukrajnával, hogy olyan biztonsági kötelezettségvállalásokat és mechanizmusokat hozzunk létre, amelyek segítik Ukrajnát a háború mielőbbi megnyerésében, a gazdasági stabilitás és az újjáépítés megőrzésében, a reformok végrehajtásának, a stabilitásnak és az európai és euro-atlanti térséghez vezető úton való előrehaladásának biztosításában” – áll a közleményben.
Egyben leszögezik, hogy Ukrajna harca az Oroszországi Föderáció ellen segít megvédeni az euro-atlanti biztonságot és a nemzetközi rendet. A miniszterelnökök ígéretet tettek arra, hogy támogatják Ukrajnát a győzelemhez vezető útján, részt vesznek a függetlensége, demokrácia és jóléte védelmére irányuló nemzetközi erőfeszítésekben, valamint bíróság elé állítják az agresszió által elkövetett bűntettek felelőseit.
Ugyanakkor meg vannak győződve arról, hogy csak a NATO-tagság biztosít Ukrajnának biztonsági garanciákat és megbízható elrettentő eszközt az újabb orosz agresszió megakadályozására. Leszögezték, hogy továbbra is rendíthetetlenül támogatják Ukrajna mielőbbi szövetségi tagjává válását.
A balti államok miniszterelnökei ígéretet tettek arra is, hogy együttműködnek Ukrajnával az Európai Unió felé vezető úton, és reményeik szerint az Európai Bizottság megfelelő értékelése után 2023-ban megkezdhetik a csatlakozási tárgyalásokat.
„Európa biztonsága szempontjából rendkívül fontos egy erős, független és virágzó Ukrajna, amely teljes mértékben integrálódott az euro-atlanti családba” – áll a közös közleményben.
I took part in a G7 ministerial meeting at the invitation of Japanese FM Hayashi Yoshimasa. We focused on everything needed for Ukraine's victory in 2023. There will be rapid deliveries of weapons and new sanctions. Russia must realise we won’t tire of countering its aggression. pic.twitter.com/Z6sCs4yLPY
Az amerikai külügyminiszter a G7-országok külügyminisztereivel és az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével tárgyalt telefonon az Oroszországban kialakult helyzetről – közölte az amerikai külügyminisztérium szombaton.
Antony Blinken megerősítette, hogy az Egyesült Államok változatlanul támogatja Ukrajnát. Washington szorosan egyeztet szövetségeseivel és partnereivel a további oroszországi fejleményekről – áll a közleményben.
A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője előzőleg arról számolt be, hogy Joe Biden elnököt pénteken tájékoztatták az oroszországi fejleményekről, és szorosan nyomon követik a helyzetet. Adam Hodge szintén azt hangoztatta, hogy országa szövetségeseivel és partnereivel egyeztet a Wagner-csoport által okozott orosz belpolitikai bizonytalanságról.
Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke lemondta az eredetileg szombaton kezdődő közel-keleti látogatását tekintettel az oroszországi helyzetre – közölte Milley szóvivője.
A sajtóban nyilatkozó amerikai illetékesek arról beszéltek a CNN hírtelevízió szombati tudósítása szerint, hogy a kormányzat januárban már észlelte az orosz belső hatalmi harc jeleit a Wagner-csoport és az orosz kormány között, és azóta folyamatosan gyűjti az információkat és értékeli a képlékeny helyzetet.
A washingtoni Háborús Tanulmányok Intézetének elemzése arra mutatott rá, hogy ha a Wagner-csoport vezetőjének, Jevgenyij Prigozsinnak sikerülne megbuktatnia az orosz hadsereg Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz lojális vezetőit – Szergej Sojgu védelmi minisztert, Valerij Geraszimov vezérkari főnököt – az „helyrehozhatatlan károkat okozna azon a látszaton, hogy Putyin szilárdan kezében tartja hatalmát”.
Українська формула сталого миру передбачає вихід на кордони 1991 року і запуск процесів саморуйнації росії. Як війна розпочалась, так вона і закінчиться – всередині рф. Процес розпочато… pic.twitter.com/4sB6Yz8W7e
Japánban találkoztak a G7-országok pénzügyminiszterei és jegybankelnökei. A résztvevők egyetértettek Ukrajna további támogatásában, és ígéretet tettek az infláció megfékezésére. Emellett kidolgoztak egy javaslatot a zöld energiához kapcsolódó ellátási láncok stabilizására és diverzifikálására.
– Kidolgoztuk a rugalmas és átfogó ellátási láncok stratégiáját, mellyel lehetőséget kapnak a kis- és közepes jövedelmű országok, hogy nagyobb szerephez jussanak a zöld energiával kapcsolatos termékek ellátási láncában. Legkésőbb az év végére megállapodás is születhet erről a stratégiáról – mondta Sunicsi Szuzuki, japán pénzügyminiszter.
Arra viszont nem tért ki a japán miniszter, hogy javaslatuk mennyire próbálja majd csökkenteni a Kínával és Oroszországgal folytatott kereskedelemtől való függést. Az amerikai pénzügyminiszter ugyanakkor később elmondta, hogy a világjárvány és az ukrajnai háború megmutatta, hogy nagyon fontos az ellátási láncok diverzifikálása.
A G7 országok vezetői május 19-én kezdik meg háromnapos csúcstalálkozójukat Hiroshimában. A megbeszéléseken várhatóan kulcstéma lesz az ukrajnai háború, a G7 országok Kínához való viszonya, a nukleáris lefegyverzés kérdése és a klímaváltozás kihívása is.
Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök kedden jelentette be, hogy a soron következő, a világ hét legfejlettebb ipari országát tömörítő G7-csoport csúcstalálkozóján Brazília közvetítői szerepet ajánl az orosz–ukrán háború mielőbbi rendezésének érdekében. „A háború folytatása csak még több halálos áldozatot fog követelni, ezért találnunk kell valakit, aki képes lenne a békéről tárgyalni, Brazília pedig készen áll erre” – fogalmazott a brazil elnök.
A G7-csoport tanácskozására május 19. és 21. között kerülhet sor Japánban, Hirosima városában. A találkozón többek között az ukrajnai helyzetről, az energia kérdéséről, az éghajlatváltozás, valamint a munkanélküliség elleni küzdelemről, továbbá gazdasági fejlődésről is szó eshet a brazil elnök szerint, aki kedden Mark Rutte holland miniszterelnökkel folytatott egyeztetéseket, ugyanis a holland politikus háromnapos látogatásra érkezett Braziliába.
Tárgyalni kell a békéről, Brazília készen áll erre
Luiz Inácio Lula da Silva és Mark Rutte a tárgyalások után sajtótájékoztató tartott, amelyen Lula arról beszélt, hogy „a háború folytatása csak még több halálos áldozatot fog követelni, ezért találnunk kell valakit, aki képes lenne a békéről tárgyalni, Brazília pedig készen áll erre”.
Da Silva továbbá kiemelte, a Ruttéval folytatott megbeszélését megelőzően már Hszi Csin-ping kínai elnökkel és Rishi Sunak brit miniszterelnökkel is tárgyalt a háborúval kapcsolatban, továbbá kijelentette, hogy a békekezdeményezés lehetőségét a soron következő G7-csúcstalálkozón többek között az indonéz elnöknek és a részt vevő vezetőknek is fel fogja vetni.
Most a diplomáciának jött el az ideje, és nem a háborúnak
A konfliktusban érintett szereplőknek megvannak a maguk érvei, míg Ukrajna köteles ellenállni, mivel az ország területének megszállása elfogadhatatlan, addig az Európai Uniónak is megvannak a maga indokai a meghozott döntések mellett. Brazíliának és más országoknak pedig szintén számos oka van arra, hogy a kompromisszumra törekedjenek – mutatott rá a brazil elnök.
Továbbá arra is emlékeztetett, hogy Brazília korábban az ENSZ-szavazáson elítélte az orosz katonai agressziót.
Most a diplomáciának jött el az ideje, és nem a háborúnak – tette hozzá. Nem ez az első eset, hogy a brazil elnök a két háborús fél között közvetítői szerepet ellátó „stáb” megalakítását szorgalmazta, továbbá korábban arra is felhívta a figyelmet, hogy az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányok csak elnyújtják a háborút. Da Silva véleményét, kijelentését a fegyverszállításról számos nyugati kormány bírálta; a Fehér Ház szóvivője azt vetette a brazil elnök szemére, hogy a kínai és az orosz propagandát mondja fel, és közben pedig nincs tekintettel a tényekre.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a G7-csoport országainak minisztereivel folytatott egyeztetések után az újabb fegyverszállítások lehetőségeiről beszélt. Az ukrán tárcavezető a nyugati fegyverszállítás felgyorsítását és újabb, Oroszország elleni szankciók bevezetését követelte.
I took part in a G7 ministerial meeting at the invitation of Japanese FM Hayashi Yoshimasa. We focused on everything needed for Ukraine's victory in 2023. There will be rapid deliveries of weapons and new sanctions. Russia must realise we won’t tire of countering its aggression. pic.twitter.com/Z6sCs4yLPY
Kuleba a Twitteren megjegyezte, hogy a megbeszélést Hajasi Josimasza japán külügyminiszter kezdeményezte.
A tárgyaláson mindenre összpontosítottunk, ami Ukrajna idei győzelméhez szükséges a fronton. Remélhetőleg gyors, hatékony fegyverszállításokra számíthatunk, és talán újabb szankciókat is elrendelnek. Oroszország felé jeleznünk kell, hogy mi nem fogunk elfáradni, fellépünk az agresszió ellen – írta az ukrán külügyminiszter.
I took part in a G7 ministerial meeting at the invitation of Japanese FM Hayashi Yoshimasa. We focused on everything needed for Ukraine's victory in 2023. There will be rapid deliveries of weapons and new sanctions. Russia must realise we won’t tire of countering its aggression. pic.twitter.com/Z6sCs4yLPY
This will be the first meeting between Ukraine, the European Union, and NATO in this trilateral format. I look forward to meeting @JensStoltenberg and @JosepBorrellF to strengthen our partnership and cooperation in defending Ukraine and Europe. https://t.co/QA0g0I0B3W
Russian UNSC presidency is a slap in the face to the international community. I urge the current UNSC members to thwart any Russian attempts to abuse its presidency. I also remind that Russia is an outlaw on the UNSC: https://t.co/rZVC1pV0MY#BadRussianJoke#InsecurityCouncil
A horrific video of Russian troops decapitating a Ukrainian prisoner of war is circulating online. It’s absurd that Russia, which is worse than ISIS, is presiding over the UNSC. Russian terrorists must be kicked out of Ukraine and the UN and be held accountable for their crimes.
In our today’s call, @MelanieJoly and I discussed ways to expedite Canada’s security assistance for Ukraine and the upcoming NATO summit in Vilnius. I am grateful to Canada for standing with Ukraine.
Our talks at @MFA_Ukraine proved that Ukraine and the UK are determined to work together toward victory.
The UK remains steadfast in providing Ukraine with weapons, increasing their co-production, and ridding the Black Sea of Russian threats. pic.twitter.com/k3ZGNo3RcN
Russia's international isolation continues to grow.
After failing to be elected to the International Court of Justice, the IMO, UNESCO, and the OPCW executive boards in November, Russia suffered another diplomatic defeat at the Danube Commission, one of the world's oldest…
Another devastating Russian nighttime attack on Kharkiv, Odesa, and the Sumy region. In Odesa, a residential building was hit. As of now, two people are reported killed and eight injured, including a child.
I took part in a G7 ministerial meeting at the invitation of Japanese FM Hayashi Yoshimasa. We focused on everything needed for Ukraine's victory in 2023. There will be rapid deliveries of weapons and new sanctions. Russia must realise we won’t tire of countering its aggression. pic.twitter.com/Z6sCs4yLPY
The next negotiations between representatives of Russia and the USA have started in Istanbul
This time the negotiations will touch upon the problems of the work of embassies. The Russian delegation arrived at the residence of the US Consul General early in the morning.… pic.twitter.com/9URXOaQVT6
Összefognak a legfejlettebb iparú demokráciákat összefogó G7-csoport tagjai az orosz támadás alatt álló ukrajnai civil infrastruktúra védelmében – jelentették be pénteken a németországi Münsterben, a hetek külügyminiszteri tanácskozása után.
Annalena Baerbock német külügyminiszter kiemelte: a G7-csoport egységesen elítéli az ukrajnai polgári infrastruktúra ellen rakétákkal és önmegsemmisítő drónokkal mért orosz csapásokat, valamint elfogadhatatlannak tartják Oroszország „felelőtlen nukleáris retorikáját”. Hozzátette: a G7 külön „koordinációs mechanizmust” szervez az ukrán lakosság energia- és vízellátását szolgáló „kritikus infrastruktúrában okozott károk elhárítására, a helyreállításra és védelmére”.
Elmondta: jelenleg „téli csomagokat” állítanak össze Ukrajnának, a többi között lakókonténerekkel és áramfejlesztő berendezésekkel.
A tanácskozást azért tartották Münsterben, mert az Észak-Rajna-Vesztfália tartománybeli város volt az Európa jelentős részét földig romboló harmincéves háborút lezáró 1648-as vesztfáliai béke kidolgozásának egyik fő helyszíne.
A találkozó végére kiderült, hogy a helyszínéül választott városházi nagyteremből a szervezők egy keresztet áthelyeztek az épület egy másik helyiségbe. Ezzel kapcsolatban Annalena Baerbock azt mondta, hogy ez a terem konferenciaberendezésével foglalkozó stáb „sajnálatos lépése volt, amely azonban nem tudatos döntés volt, és végképp nem politikai”.
In our today’s call, @MelanieJoly and I discussed ways to expedite Canada’s security assistance for Ukraine and the upcoming NATO summit in Vilnius. I am grateful to Canada for standing with Ukraine.
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
Oroszország nem vesz részt a G7-csoport szerdára meghirdetett külügyminiszteri szintű tanácskozásán, amelybe a legfejlettebb országok be akarták vonni Moszkva és Peking képviselőjét is – jelentette ki a TASZSZ hírügynökségnek Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő. Korábban Motegi Tosimicu, a japán diplomácia vezetője bejelentette, hogy a G7-csoport külügyminiszterei szeptember 8-án vitatják majd meg az afganisztáni helyzetet és hogy ezen a fórumon Oroszország és Kína képviselőjének is jelen kell lennie.
Az orosz fél azonban nem érti, hogy a G7 Afganisztánról szóló találkozóján hogyan venne részt Oroszország és Kína. Zaharova elmondása szerint Moszkva ugyan jelzést kapott Párizstól és Berlintől a témában tartandó találkozó lehetőségéről, de arról szó sem volt, hogy azt a G7 keretében tartanák meg. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak arra a kérdésére válaszolva, hogy el fogja-e ismerni Oroszország a tálibokat, azt mondta, hogy Moszkva figyelemmel fogja kísérni, milyenek lesznek az (ideiglenes) afgán kormány első és további lépései és hogy mi történik majd Afganisztánban.
Zamir Kabulov, az orosz elnök afganisztáni különmegbízottja azt is elmondta, hogy Oroszország meghívást kapott a táliboktól az ideiglenes kormány összetételének meghirdetésére. „Követünk azonban van ott, így senkinek nem kell odautaznia” – tette hozzá. Arról azonban már nem jött hír, hogy az orosz diplomáciai küldöttség vezetője ott volt-e bejelentésen. Az al-Dzsazíra televízió közlése szerint a keddi eseményre Törökország, Kína, Oroszország, Irán, Pakisztán és Katar kapott meghívást. Szergej Lavrov külügyminiszter hétfőn kijelentette, hogy Moszkva abban az esetben lenne hajlandó képviseltetni magát az új afgán kormány beiktatásán, ha az befogadó lesz és tükrözni fogja az afgán társadalom teljes spektrumát, beleértve az összes etnikai csoportot.
I took part in a G7 ministerial meeting at the invitation of Japanese FM Hayashi Yoshimasa. We focused on everything needed for Ukraine's victory in 2023. There will be rapid deliveries of weapons and new sanctions. Russia must realise we won’t tire of countering its aggression. pic.twitter.com/Z6sCs4yLPY
