A The Alliance of Democracies Foundation, azaz a Demokrácia Szövetségesei Alapítvány megbízásából ötvenhárom országból kérdeztek meg csaknem ötvenezer embert. A világméretű tanulmány egyik letaglózó eredménye azt sugallja, hogy az 53 megkérdezett országban a válaszadók csaknem fele (44%) úgy ítéli meg, hogy az Egyesült Államok befolyása veszélyezteti a demokráciát az adott országban – derül ki a Guardian cikkéből.
Kínát (38%) és Oroszországot (28%) világszerte kisebb veszélynek tekintik a demokráciára.
A felmérésből kiderül, hogy Pakisztánban, Indiában, a Fülöp-szigeteken, Tajvanon és Dél-Koreában gondolják a leginkább úgy, hogy az Egyesült Államok fenyegetést jelent a demokráciára. A megkérdezett 53 ország közül az Egyesült Államokat 42 országban nagyobb veszélynek tekintik a demokráciára, mint Kínát. Csak öt ország (Ukrajna, Irán, Lengyelország, Venezuela és Magyarország) tekinti az orosz befolyást nagyobb fenyegetésnek, mint Amerikát. A világ három nagyhatalma közül a lengyelek nem meglepő módon Oroszországot tekintik a demokrácia szempontjából a legnagyobb fenyegetésnek. Ugyanakkor meglepő eredmény, hogy a lengyelek negatívabban értékelik Amerika demokráciára gyakorolt hatását, mint Kínáét. Hozzáteszik, hogy az Egyesült Államok globális befolyásának felfogása szinte minden megkérdezett országban javult Joe Biden megválasztását követően, de a legnagyobb módon Németországban és Kínában. Csak nyolc országnak van negatívabb véleménye az Egyesült Államok 2021-es befolyásáról, mint tavaly volt: magának az USA-nak, Oroszországnak, Izraelnek, Nigériának, Dél-Afrikának, Ausztráliának, Norvégiának és Lengyelországnak.
President Biden spoke today with President Xi Jinping of the People’s Republic of China about Russia’s unprovoked invasion of Ukraine. pic.twitter.com/SnpgobFiPz
⚡️Poland is ready to host nuclear arms if Nato decides to deploy the weapons in the face of Russia reinforcing its armaments in Belarus and Kaliningrad, – Andrzej Duda.
Poland has obligations to NATO as a member of the Alliance and is ready to deploy nuclear weapons on its… pic.twitter.com/9PAJ3N6rr7
President Andrzej Duda's words about the possible deployment of nuclear weapons in Poland have reached the Kremlin. "If these plans are carried out, steps will be taken to ensure Russia's security," announced Dmitry Peskov. pic.twitter.com/LX3cTrrlYO
Harmatnyi előnnyel, de továbbra is Volodimir Zelenszkijt választaná az ukránok többsége államelnöknek – legalábbis ez derült ki a kijevi Razumkov Központ által január huszonkilencedike és február harmadika között végzett felmérésből.
Eine breite, parteiübergreifende Mehrheit trägt Frank-Walter Steinmeier in die zweite Amtszeit. Damit verbindet sich ein klarer Auftrag: Der Präsident muss seine selbst gewählte Rolle als Brückenbauer endlich ausfüllen. https://t.co/LVWQ24hFJm
Brazil is home to the Amazon and other ecosystems critical to climate change. What happens there matters to us all and youth voting is key in driving change for a healthy planet. For more on voter registration in Brazil before May 4, visit https://t.co/0mKrfxLdRR#tiraotitulohoje
- Thanks for your support, Leo! It's really important to have every Brazilian voting in the coming elections. Our people will decide if they want to keep our sovereignty on the Amazon or to be ruled by crooks who serve foreign special interest. Good job in The Revenant! ? https://t.co/kg3b6rmPCw
BREAKING: Exit polls in Slovenia’s parliamentary vote suggest a strong lead for the opposition liberals over the ruling right-wing populists of Prime Minister Janez Jansa. https://t.co/yE9tkWasa3
Weaponization of our courts for political grievances is an abhorrent abuse of power.
The George Soros-supported NYC DA is only furthering the radical liberal agenda to have elections determined at the jury box rather than the ballot box.
It is beyond belief that District Attorney Alvin Bragg has indicted a former President and current presidential candidate for pure political gain. Arresting a presidential candidate on a manufactured basis should not happen in America.
Thank you to everyone for your support and love! I have so many messages coming in that I can't respond...also don't want to spill my champagne ? #Teamstormy merch/autograph orders are pouring in, too! Thank you for that as well but allow a few extra days for shipment.
Zelenskyy commented on the issue of his legitimacy
"These statements of the illegitimate Russian President on the legitimacy of the Ukrainian President are honestly uninteresting. All adequate people who know how to read the laws will read and find the conclusion,"- stated… pic.twitter.com/QpmywwUyoO
A Razumkov Központ által végzett friss közvélemény-kutatás eredményei szerint a megkérdezett ukránok 42 %-a Volodimir Zelenszkij elnököt nevezte meg a 2020-as év legnagyobb csalódásaként, megelőzve Petro Porosenko előző államfőt – adta hírül szerdán a strana.ua hírportál.
A jelentés szerint a Razumkov Központ felmérésében a válaszadók 10 %-a Porosenkót, 2–2 %-a Viktor Medvedcsuk ellenzéki politikust és Denisz Smihal miniszterelnököt, 1–1 %-a Julija Tomosenkót, Oleg Lkjaskót, Olekszandr Honcsaruk volt miniszterelnököt tartotta az idei év csalódásának. A megkérdezettek 5 %-a mindegyik politikusban csalódott, 17 % nem tudott válaszolni a kérdésre.
Kutatásban részt vett ukránok 20 %-a Zelenszkijt nevezte meg az idei év politikusaként, miközben a múlt év végén még 46 % volt ezen a véleményen. Porosenkót 10 %, Jurij Bojkót 5 %, Medvedcsukot 4 %, Dmitro Razumkov házelnököt 3 %, Julija Timosenkót 3%, Vitalij Klicsko kijevi polgármestert 2 % tartotta az év politikusának.
A szociológiai felmérések és a „ranglisták” mindig is érdekelték mind a politikusokat, úgy a lakosságot is, mert ennek köszönhetően irányíthatóak a történések és a közvéleményt is a „megfelelő” irányba lehet terelni.
A közelmúltban az egyik tekintélyes analitikai központ – a Razumkov nevét viselő ukrán Gazdasági és Politikai tanulmányi központ szociológiai tanulmányt készített „Az állampolgárok értékelése az ország helyzetéről, a társadalmi intézményekbe és politikusokba vetett bizalom szintje, a lakosság választási irányultsága (2020 április)” címmel, amelyet a Hanns – Seidel Alapítvány ukrajnai képviselete támogatott.
A tanulmányt 2020. április 24-29-e között végezték el telefonos interjú útján, a mobil- és vezetékes telefonszámok véletlenszerű kiválasztása alapján. A felmérés során 2 056, 18 éven felüli személyt kérdeztek meg Ukrajna minden régiójában, kivéve a Krím-félszigetet, valamint Donyeck és Luhanszk megye ideiglenesen elfoglalt területeit.
Íme az eredmény:
A
társadalmi helyzet általános értékelése
A válaszadók 29%-a úgy véli, hogy Ukrajnában az események helyes irányba haladnak, 49%-a azt állítja, hogy az események rossz irányba haladnak. A válaszadók 29%-a szerint Ukrajna képes az elkövetkező néhány évben leküzdeni a fennálló problémákat és nehézségeket. Azok aránya, akik úgy gondolják, hogy az ország csak hosszabb távon képes legyőzni őket, 50%, azt, hogy nem képes legyőzni őket 14,5%-a állította.
Az állami-
és közintézményekbe vetett bizalom
A válaszadók 59%-a bizalmát fejezte ki az ukrán elnök iránt, 35%-a nem bízik benne. A válaszadók 28%-a bízik az ukrán parlamentben, míg a válaszadók 66%-a bizalmatlan. A bizalmatlanság uralkodik az ukrán kormánnyal (32%, illetve 57%), a Nemzeti Bankkal (34%, illetve 50%), a Nemzeti Rendőrséggel (36%, illetve 56%) és az egészségügyi minisztériummal (29%, illetve 63%) kapcsolatban.
A
politikusok
iránti bizalom
A politikusokba vetett bizalom mértékének értékelésekor – a kérdőívben szereplő nevek között – csak Volodimir Zelenszkijben bíznak többen, mint nem (a válaszadók 57%-a bízik benne, 37%-a nem).
Más politikusok esetében a megkérdezettek gyakrabban adtak bizalmatlanságuknak, mint a bizalomnak hangot. D.Razumkovban 34% bízik, 37% nem, Sz. Vakarcsuk 20% igen, 64% nem, J. Bojko 19% igen, 66% nem, J.Timosenko 18,5% igen, 74% nem, P. Porosenko 18% igen, 77% nem, A. Avakov 16% igen, 69% nem, D. Smihal 13% igen, 38% nem, A. Jermak 9%-igen, 41,5% nem.
A
lakosság választási irányvonalai
Ha a közeljövőben kerülne sor az ukrán parlamenti választásokra, akkor a „Nép szolgája” politikai párt kapná a választópolgárok legnagyobb támogatását (azoknak a 41,5%-a, akik részt vennének a választásokon és eldöntötték, hogy kire fognak szavazni). A válaszadóknak a 14%-a az „Ellenzéki Platform – Az Életért”-re szavazna, az „Európai Szolidaritás”-ra 14%, a Batykivscsina-ra 7%, „Erő és becsület”-re 4,5%.
Ha az elnökválasztásra kerülne sor a közeljövőben, V. Zelenszkij megszerezné a legtöbb szavazatot (45%-a azoknak, akik részt vennének a választásokon és eldöntötték, hogy kire fognak szavazni). 13%-a Porosenkóra, 11% Bojkóra, 6% Szmeskóra, 5% Julija Timosenkóra, 3,5% Hricenkóra és 2% szavazna Ljaskóra.
[type] => post
[excerpt] => A szociológiai felmérések és a „ranglisták” mindig is érdekelték mind a politikusokat, úgy a lakosságot is, mert ennek köszönhetően irányíthatóak a történések és a közvéleményt is a „megfelelő” irányba lehet terelni.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1588693320
[modified] => 1588683340
)
[title] => Melyik politikusban bíznak az ukránok: áprilisi közvélemény-kutatás adatai
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=5282&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 5282
[uk] => 5266
)
[trid] => ild5234
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 5267
[image] => Array
(
[id] => 5267
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/0-1.jpg
[original_lng] => 332806
[original_w] => 982
[original_h] => 520
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/0-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/0-1-300x159.jpg
[width] => 300
[height] => 159
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/0-1-768x407.jpg
[width] => 768
[height] => 407
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/0-1.jpg
[width] => 982
[height] => 520
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/0-1.jpg
[width] => 982
[height] => 520
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/0-1.jpg
[width] => 982
[height] => 520
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/05/0-1.jpg
[width] => 982
[height] => 520
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1588672540:5
[_thumbnail_id] => 5267
[_edit_last] => 5
[views_count] => 4412
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_1cf2d77467f588a963a685289222cc07] =>
[_oembed_time_1cf2d77467f588a963a685289222cc07] => 1588672276
[_oembed_b188f9973b5f268bcbaa4bd98c7a2858] =>
[_oembed_time_b188f9973b5f268bcbaa4bd98c7a2858] => 1588682523
[_oembed_461724d21ded723caf347d8d348f996d] =>
Володимир Зеленський провів зустріч з Прем’єр-міністром України Олексієм Гончаруком і поставив перед урядом низку невідкладних завдань. Зокрема, було обговорено оптимізацію роботи Кабміну, питання нарахування справедливих зарплат міністрам і топ-менеджерам держкомпаній, звільнення очільників міністерств, які не досягли реальних результатів, а також налагодження діалогу з парламентом.«Зараз не той час, щоб розхитувати державу економічно й політично», – наголосив Президент під час розмови.
Javult a szabadságjogi helyzet Ukrajnában 2019-ben, bár az ország egyelőre csak a „részben szabad” kategóriában található – állapította meg a szabadságjogi kérdésekkel foglalkozó nemzetközi nonprofit civil szervezet, a Freedome House legújabb jelentésében, amelyről a capital.ua hírportál tájékoztatott.
A jelentés
szerint Ukrajna több ponttal javított szabadságjogi helyzetén 2019-ben az egy
évvel korábbi állapotokhoz képest. A felmérésben nem szerepel az emberi jogokat
lábbal tipró, orosz megszállás alatt lévő Krím és Donbász – emlékeztetett a
szervezet. A Freedom Hosuse értékelésében megállapította, hogy Ukrajna ugyan a
részben szabad kategóriában található, ám a javulás útján van, mert a több
ponttal lépett előre tavaly, és most a 62. helyen van a szabadság 100-as
skáláján.
A globális civil
szervezet beszámolójában rámutatott a pozitívumokra: „Viktor Janukovics
hatalomtól történt eltanácsolása után a tömeges tiltakozások hatására 2014-ben
Ukrajnában számos pozitív reform szökkent szárba. Ennek ellenére a korrupció
továbbra is arat, és a leküzdésére irányuló intézkedések is csak részben
valósulnak meg.”
A pozitív
fejleményekre összpontosító jelentés mégis idéz olyan jogvédőket, akik szerint Ukrajnában
gyakoriak az újságírók, civil aktivisták, kisebbségek elleni támadások. A
rendőrség ezekre a törvénysértésekre rendszerint nem reagál megfelelő módon,
áll a szabadságértékelő beszámolóban.
A Freedom House a
töretlenül fokozódó ukrán szabadság meghatározó tényezőiként említi, hogy
kompetitív és tisztességes volt a tavalyi elnök- és parlamenti választás, az új
kormány pedig elkezdte és sikerrel kecsegtető módon hajtotta végre a régen várt
reformokat. A múlt év fontos ukrán epizódjaként tartja számon a globális
szabadságszervezet a Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság létrehozását annak
ellenére, hogy a taláros testület egyetlen ítéletet sem hozott az év végéig.
(vb/capital.ua)
[type] => post
[excerpt] => A Freedom Hosuse értékelésében megállapította, hogy Ukrajna ugyan a részben szabad kategóriában található, ám a javulás útján van, mert a több ponttal lépett előre tavaly, és most.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1583350200
[modified] => 1583349868
)
[title] => Egyre szabadabb ország Ukrajna a Freedom House értékelése szerint
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=3797&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 3797
[uk] => 3859
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 3799
[image] => Array
(
[id] => 3799
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/ukr2.jpg
[original_lng] => 163418
[original_w] => 650
[original_h] => 366
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/ukr2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/ukr2-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/ukr2.jpg
[width] => 650
[height] => 366
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/ukr2.jpg
[width] => 650
[height] => 366
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/ukr2.jpg
[width] => 650
[height] => 366
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/ukr2.jpg
[width] => 650
[height] => 366
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/ukr2.jpg
[width] => 650
[height] => 366
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1583480211:3
[_thumbnail_id] => 3799
[_edit_last] => 10
[views_count] => 4362
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_45e6a7e5f30e1d0f401213a1b609a08e] =>
[_oembed_time_45e6a7e5f30e1d0f401213a1b609a08e] => 1583342627
[_oembed_4edbf604ffa33fa1705faf34ddb59557] =>
[_oembed_time_4edbf604ffa33fa1705faf34ddb59557] => 1614171993
[_oembed_a05f2c97e4beec38b9af6015077e7de5] => {{unknown}}
[_oembed_f90771d53e5d1c0f2f62319c3975f9a4] =>
7 out of 10 Europeans think that their country has benefitted from EU membership - a figure that has remained relatively stable in recent years.
Ukrajna állami szervei közül az állampolgárok a Legfelsőbb Tanácsban bíznak a legkevésbé. A megkérdezettek 68,5%-a fejezte ki bizalmatlanságát a Legfelsőbb Tanács felé, s 52,6%-a Dmitro Razumkov házelnök felé. Nem bízik a lakosság a Miniszteri Kabinetben (68,3%) és Olekszij Honcsaruk (65,5) miniszterelnökben sem.
Az adatokról a Társadalmi Megfigyelőközpont (Соціальний моніторинг) és az Olekszandr Jaremenko Ukrán Társadalomkutatási Intézet számolt be. A két intézmény 2020. január 24–28. között végezte a felmérést, összesen 2003 18 év feletti személyt kérdeztek meg az egész ország területén, kivételt képzett a Krím-félsziget, továbbá a Doneck és Luhanszk megszállt területein élő lakosság.
Az ukránok relatív többsége szerint az ország jelenlegi politikai vezetése jobb, mint az előző ciklusban volt, az emberek alapvetően derűlátóan tekintenek a jövő évre, és Zelenszkij magasan a legnépszerűbb politikus – derült ki az Ilka Kucseriva Alapítvány és a Razumkov Központ felmérésből, amelynek eredményét csütörtökön tették közzé.
A december 13–18.
között 2017 résztvevővel végzett felmérésben a megkérdezettek
43 százaléka válaszolta azt, hogy a jelenlegi vezetés jobb az
előzőnél, míg 34 százalék szerint semmiben sem különbözik és
csupán 13 százalék vélekedett úgy, hogy rosszabb a korábbinál.
A megkérdezettek
nagy többsége szerint a közeljövőben nem várhatók tömeges
demonstrációk. Negyven százalék szerint ennek igen kicsi a
valószínűsége, 34 százalék biztos abban, hogy nem lesznek
tüntetések. Ezzel szemben 16 százalék valószínűnek nevezte,
hogy a nagyvárosokban lesznek tömeges tiltakozó megmozdulások,
közülük három százaléknak meggyőződése, hogy biztosan
lesznek. A résztvevők 16 százaléka kész lenne részt venni
demonstrációkon, de csak négy százalékuk választotta azt a
választ, hogy „mindenképpen ott a helye”. Ugyanakkor 71
százalék kijelentette, hogy nem kíván részt venni tüntetéseken.
Volodimir Zelenszkij
jelenlegi elnököt 46 százalék nevezte az „év politikusának”.
Mögötte jelentősen lemaradva a második helyen végzett hivatali
elődje, Petro Porosenko volt államfő, akit a válaszadóknak
csupán a 7,5 százaléka nevezett meg az „év emberének”. Egy
évvel korábban Porosenko egy ugyanilyen felmérésben még 16
százalékos eredményt ért el. A harmadik Julija Timosenko volt
kormányfő, az ellenzéki Haza párt vezetője lett 3,3 százalékos
eredménnyel, 2,8 százalékot kapott Dmitro Razumkov házelnök, és
2,7-et Jurij Bojko, a Moszkva-barát Ellenzéki Platform – Az
Életért párt vezetője. A megkérdezettek 24 százaléka nem
tudott egy politikust sem megnevezni.
Az idei év fő
politikai eseményének 57,8 százalék az elnök- és parlamenti
választásokat nevezte meg, 8,1 százalék a szeptemberi
ukránr–orosz fogolycserét és 5,2 százalék a „normandiai
négyek”, azaz Ukrajna, Oroszország, Franciaország és
Németország december 9-én Párizsban megtartott csúcstalálkozóját.
16 százalék nem tudott a kérdésre válaszolni.
A jövő évre
meglehetősen derűlátóan tekintenek az ukránok: 51 százalék
reméli, hogy 2020-ban több jó fog történni, mint rossz. Húsz
százalékuk pedig egyenesen biztosra veszi, hogy a következő év
jobb lesz az ideinél, és csupán 16 százalék gondolja ennek az
ellenkezőjét. A többségük bízik a nemzeti valuta, a hrivnya
erősödésében, de nem tartják valószínűnek, hogy sikerül
visszafogni a korrupciót, biztosítani a tisztességes
igazságszolgáltatást, csökkenteni a bűnözést, a
rezsiköltségeket. Túlnyomó többségük nem gondolja, hogy
bármilyen – elnök- vagy parlamenti – előrehozott választás,
illetve kormányváltás lenne jövőre. A megkérdezettek nagyjából
fele-fele arányban voltak megosztottak a Donyec-medencei fegyveres
konfliktus rendezésének esélyét, az életminőség és az üzleti
körülmények javulását illetően.
MTI
https://youtu.be/odnyV4xGSWE
[type] => post
[excerpt] => Az ukránok relatív többsége szerint az ország jelenlegi politikai vezetése jobb, mint az előző ciklusban volt, az emberek alapvetően derűlátóan tekintenek a jövő évre, és Zelenszkij magasan a legnépszerűbb politikus – derült ki az Ilka Kucseriva A...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1577446347
[modified] => 1577619809
)
[title] => Az ukránok 43 százaléka szerint az ország jelenlegi vezetése jobb az előzőnél (videó)
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=509&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 509
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 510
[image] => Array
(
[id] => 510
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/ua_people_4.jpg
[original_lng] => 85051
[original_w] => 600
[original_h] => 312
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/ua_people_4-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/ua_people_4-300x156.jpg
[width] => 300
[height] => 156
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/ua_people_4.jpg
[width] => 600
[height] => 312
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/ua_people_4.jpg
[width] => 600
[height] => 312
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/ua_people_4.jpg
[width] => 600
[height] => 312
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/ua_people_4.jpg
[width] => 600
[height] => 312
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/ua_people_4.jpg
[width] => 600
[height] => 312
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1577612609:10
[_thumbnail_id] => 510
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2730
[_oembed_45e6a7e5f30e1d0f401213a1b609a08e] =>
[_oembed_time_45e6a7e5f30e1d0f401213a1b609a08e] => 1577612550
[_oembed_e7f3e4da670a78fa0dff243ba97dde49] => {{unknown}}
[_oembed_4edbf604ffa33fa1705faf34ddb59557] =>
[_oembed_time_4edbf604ffa33fa1705faf34ddb59557] => 1616552879
[_oembed_d2960201b15edf58bb4aadb38e462362] => {{unknown}}
[_oembed_f90771d53e5d1c0f2f62319c3975f9a4] =>
7 out of 10 Europeans think that their country has benefitted from EU membership - a figure that has remained relatively stable in recent years.
