Andrzej Duda lengyel elnök, a Lengyel Hadsereg Ünnepe alkalmából tartott varsói katonai parádén kijelentette, hogy a történelem, valamint az ukrajnai háború tapasztalatai egyaránt azt mutatják, hogy Lengyelországnak folytatnia kell a fegyverkezést, hogy elrettentse az esetleges támadókat.
A orosz bolsevik hadsereggel szemben 1920-ban aratott győzelem, a varsói csata 104. évfordulóján a hagyományos parádét a lengyel politikai és katonai vezetők, valamint a lakosok tömegeinek jelenlétében tartották meg a varsói óváros alatti Visztula-rakparton.
A múltból, valamint abból is, ami ma Lengyelország szomszédságában történik, „abból a háborúból, amelyet Oroszország váltott ki, megtámadva egy szuverén államot”, egyszerű tanulságot lehet levonni:
„úgy kell felfegyverezni magunkat, olyan képességeket kell kifejlesztenünk, hogy soha senki ne merje megtámadni” Lengyelországot – jelentette ki Duda.
Megköszönte, hogy az ünnepségen előtte felszólaló Donald Tusk kormányfő és Wladyslaw Kosiniak-Kamysz kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter is a nemzeti egység fontosságát emelték ki, ha a biztonságról van szó. Duda azért is köszönetet mondott, hogy a jelenlegi kormánykoalíció folytatja a Jog és Igazságosság párt vezette előző kormány védelmi politikáját és a hadsereg korszerűsítését.
Az államfő közölte: kedden aláírta a parlamentben is megszavazott törvényt, amely nagyobb fegyverhasználati szabadságot és jogi támogatást ad a lengyel fegyveres erőknek, ha rendkívüli helyzetre, ezen belül határsértési kísérletekre kell reagálniuk. A törvényt a kormány azt követően terjesztette elő, hogy júniusban meghalt egy lengyel katona, Mariusz Sitek, miután késsel megsebesítette egy illegális bevándorló, aki a fehérorosz-lengyel határon akart átjutni.
A díszszemlén kétezer lengyel és NATO-katona vonult fel, bemutattak több mint kétszáz harcászati járművet, köztük M1A1 Abrams amerikai harckocsikat, K9-es dél-koreai önjáró lövegeket, amerikai HIMARS rakétavetőket és Patriot légvédelmi rendszereket. A díszszemlét légibemutató nyitotta meg, amelyen AH-64E Apache típusú amerikai harci helikopterek is szerepeltek. Lengyelország kedden írt alá szerződést 96 Apache beszerzéséről, ezek leszállítása 2028 után kezdődik.
Horvátország megkezdte a CAESAR önjáró tüzérségi rendszerek beszerzésének folyamatát, valamint amerikai HIMARS rakétarendszereket is szándékában áll vásárolni országa fegyveres erőinek modernizációja keretében – jelentette be Andrej Plenković horvát miniszterelnök a Storm hadművelet évfordulója alkalmából mondott beszédében, írja az Jevropejszka pravda.
A kormányfő megjegyezte, hogy a hadseregbe való beruházások folytatódnak, mert „tudjuk, mennyire fontos a biztonság”.
„Horvátország megkezdte a CAESAR 155 mm-es önjáró tarackok beszerzését. A terv előirányozza továbbá nagy teljesítményű amerikai HIMARS többszörös kilövésű rakétarendszerek, modern nyugati harckocsik beszerzését a horvát hadsereg számára, valamint – ami ebben az összefüggésben különösen fontos – a horvát haditengerészet modernizálását és felszerelését” – mondta Plenković.
Elmondása szerinte Horvátországnak képesnek kell lennie arra, hogy saját erőire támaszkodjon, valamint „erősítse és növelje nemzetközi pozícióját mind a NATO-n, mind az EU-n belül”.
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Washington és Berlin megállapodott abban, hogy az Egyesült Államok Tomahawk cirkálórakétákat telepít Németországba.
Az országok közös közleményében az áll, hogy Tomahawkokat vetnek be Németországban, hogy erősítsék elrettentést és a védelmet.
Típustól függően ezeknek a cirkálórakétáknak a repülési hatótávolsága akár 2500 kilométer is lehet, és többnyire földi célpontok eltalálására szolgálnak.
Az USA többnyire hajókon és tengeralattjárókon helyezi el őket. 900 kilométer/órás sebességgel viszonylag lassúak és nagyon alacsony a repülési magasságuk.
A múltban az Egyesült Államok Tomahawkokat használt többek között iraki és afganisztáni célpontok megtámadására.
Pentagon chief Lloyd Austin has arrived in Kyiv on an unannounced visit. He will meet Volodymyr Zelenskyy and Defense Minister Rustem Umierov to discuss Ukraine's arms needs. pic.twitter.com/TPWU3CMRdc
Virágzó védelmi iparra van szükség Európában, a kontinensnek többet kell költenie a biztonságra az Európai Bizottság elnöke szerint. Ursula von der Leyen elmondta, hogy amennyiben a következő ciklusban újraválasztják, több nagyszabású védelmi projektet fog javasolni.
A következő öt évben fel kell turbózni a védelmi iparunkat, Európának többet kell költenie erre – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke kedden Katowicében, a 16. Európai Gazdasági Kongresszus megnyitóján. Von der Leyen és Donald Tusk lengyel kormányfő nyitóbeszédet mondtak a kedden megkezdődött háromnapos rendezvényen.
Virágzó európai védelmi ágazatra van szükségünk – emelte ki, hozzátéve: amennyiben a következő ciklusban újraválasztják EB-elnöknek, több nagyszabású védelmi projektet fog javasolni. Megerősítette többek között azt is, hogy létrehozná a védelmi biztos posztját, akinek feladatköréhez a legkorszerűbb európai védelmi ipar támogatása tartozna. Egyik első feladata az európai védelmi készültség állapotáról szóló fehér könyv bemutatása lenne – közölte.
A lengyel kormányfőhöz fordulva Ursula von der Leyen gratulált az erős vezetéshez és a folyamatban lévő (lengyelországi) változásokhoz. Kijelentette: ebből a sikerből sok tanulságot lehet levonni, egyebek mellett azt, hogy európai szinten is széles koalíciókat kell építeni. Nagyon fontos, hogy a centrum erősen összetartson, küzdjön a szélsőségekkel, és ne tegye lehetővé a polarizációt – fogalmazott az EB elnöke.
Tusk beszédében úgy ítélte meg: nem szükségszerű, hogy Ukrajna, tekintettel az erőviszonyok aránytalanságára, elveszítse a háborút Oroszország ellen. Ha Európa jobban felkészült volna az ilyen nehéz időkre, Oroszország talán nem merte volna megtámadni Ukrajnát – tette hozzá.
Aláhúzta: Európának a legközelebbi hónapokban, valamint az egész következő ötéves ciklusban fel kell készülnie egy olyan helyzetre, amelyben a világon semmilyen erő nem mer kezet emelni rá.
Az Európai Uniónak legalább 100 milliárd eurót kell szánnia védelemre.
A jól és bölcsen befektetett pénz hosszú időre, talán állandó jelleggel eltolja a háborút Európa határaitól – fogalmazott Tusk.
Az egyik biztonsági prioritásként Donald Tusk a szigorúan őrzött európai határt jelölte meg. Az európai biztonság másik előfeltételének a politikus a közös beruházásként létesítendő légvédelmi kupolát említette.
A lengyel kormányfő áprilisban jelentette be, hogy Lengyelország csatlakozni szeretne az európai közös légvédelmi kezdeményezéshez (European Sky Shield Initiative, ESSI).
A skandinávok közül a NATO-alapítótag norvégok járnak elöl, az elkövetkező években minden szomszédjuknál lényegesen nagyobb összeget fognak hadi célokra fordítani.
Az elmúlt egy évben teljessé vált a NATO északi szárnya, Finnország után idén Svédország is a védelmi szövetség tagjává vált. Az eddig is ütőképes, NATO-kompatibilis, modern hadseregekkel rendelkező észak-európai országok a háborús pszichózis hatására további jelentős fejlesztéseket jelentettek be – írta a Magyar Nemzet.
A svéd honvédelmi bizottság pénteken ismertette az ország védelmi terveit 2030-ig tartalmazó jelentést, amelynek tartalma igazán nem lepte meg a közvéleményt: várható volt, hogy történelmű léptékű fejlesztésbe kezd a friss NATO-tag. A védelmi bizottság kormánypárti elnöke, Hans Wallmark a sajtótájékoztatón azt mondta, nem zárható ki fegyveres támadás Svédország vagy szövetségesei ellen, ezért tervez az ország fegyverkezni. Bár a Riksdagnak, azaz az országgyűlésnek jóvá kell még hagynia, nem kétséges, hogy az nagy többséggel el fogja fogadni a bizottság által javasoltakat.
A csomag többek között nagy hatótávolságú rakétaképességek növelését, több vadász- és cirkálórobot beszerzését, valamint felgyorsított dandárépítést, a sorkatonai szolgálat kibővítését és a tisztképzésbe történő nagy léptékű beruházást tartalmaz. A jelentés szerint a parlamenti pártok megállapodtak abban, hogy 2030-ig – folyó áron – 185 milliárd svéd koronára emelik a védelmi költségvetést– írja a Svenska Dagbladet. Ez a mai szinthez képest 66 milliárd koronával, azaz több mint a 2024-es szint felével több pénz, pedig már a mostani éves büdzsé is duplája a 2020-asnak.
A következő években Dánia és Finnország is jelentős pluszforrásokat biztosít haderőfejlesztésre, ám az északi országok közül is kiemelkedik Norvégia, amely elképesztő összeget szán hadászatának fejlesztésére. Két héttel a svédek előtt ismertette Oslo a védelmi fejlesztésének terveit, keleti szomszédjáénak a többszörösét költi el. Az eddigi betervezetten felül még plusz hatszázmilliárd norvég korona forrást irányoztak elő a következő 12 évre a fegyverkezés gyorsítására, így összesen 75 ezermilliárd forintnak megfelelő koronát fordítanak e célra.
Today, we are preparing to work with our partners throughout the week, particularly with our European allies who support us in a principled and effective manner. We have established a new format of cooperation—Ukraine plus the countries of Northern Europe. Within this framework,… pic.twitter.com/1PYNhE1woU
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 27, 2024
Törökország pénteken csatlakozott más NATO-szövetségesekhez, és felfüggesztette azt a fegyverkezési szerződést, amely korlátozásokat szabott meg a hagyományos katonai felszerelésekre Európában, hogy a kontinens szabad kezet kapjon az Oroszország elleni védekezés fejlesztésére – írta a Bloomberg.
A Recep Tayyip Erdogan török elnök által aláírt rendelet alapján április 8-tól hazája is felfüggeszti az eredetileg a hidegháború idején kötött, az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződésből eredő kötelezettségeit.
Ezzel a lépéssel Ankara is csatlakozik az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Németország hasonló lépéseihez, amelyek Oroszország novemberi kivonulására válaszoltak. Amerika akkor azt mondta, hogy döntése a katonai tervezést befolyásoló korlátozások megszüntetésével erősíti a szövetség elrettentő és védelmi képességét.
A döntés a jövő hónapra tervezett, Erdogan és Joe Biden amerikai elnök közti találkozó előtt született, jelezve, hogy a két ország között javulni kezdtek a kapcsolatok.
Irányváltás Törökország számára
Washington és Ankara a közelmúltban tárgyalásokat folytatott a biztonsági és energetikai együttműködés kibővítéséről, valamint a török fegyvervásárlásokról Ukrajna Oroszországgal szembeni támogatására.
Ez jelentős irányváltásnak számítana az ország számára, amely a háború kirobbanása óta mindkét féllel egészséges kapcsolatokat akart fenntartani, ám az utóbbi időben egyre szigorúbban tartja be a Moszkva elleni szankciókat.
A szövetségesek azonban továbbra is megosztottak egy sor kérdésben, köztük a Törökország által vásárolt fejlett orosz rakétavédelmi rendszerek és az Ankara által terrorszervezetnek tekintett szíriai kurd erők amerikai támogatása miatt.
Norvégia az elkövetkező 12 évben drasztikusan növelni tervezi védelmi kiadásait – közölte pénteken az oslói kormány.
A 2036-ig elkölteni tervezett 600 milliárd norvég korona (20 ezer milliárd forint) pluszpénz azt jelenti, hogy duplájára emelkedik a jelenlegi éves katonai költségvetés. A többletkiadásokat még a norvég parlamentnek is jóvá kell hagynia, bár ez pusztán formalitásnak számít.
„Olyan védelemre van szükségünk, amely alkalmazkodik a jelenlegi helyzethez és fenyegetésekhez. Ez a terv történelmi lökést ad a norvég védelem számára” – jelentette ki Jonas Gahr Store miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva.
Míg a NATO a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában meghatározott célt tartja szem előtt, ami a védelmi kiadásokat illeti, addig Norvégia GDP-arányosan mintegy 3 százalékot tervez költeni védelemre 2036-ra.
Különösen jelentős beruházások várhatók az ország haditengerészetébe öt új fregattal és legalább öt tengeralattjáró tervezett beszerzésével.
A védelmi tárca elképzelései szerint a norvég hadsereg létszámát több mint 20 ezer fővel növelnék, beleértve a katonai, alkalmazotti és a tartalékos állományt.
Discussed with Norway’s Minister of Defence, Bjørn Arild Gram @Bjornarildgram the developments on the frontlines as well as russia's recent massive combined air attack on Ukraine.
Grateful for Norway’s contribution to strengthening our air defence and fostering the Maritime… pic.twitter.com/d1D7AI1Hb8
As temperatures drop and Ukraine nears 1000 days of war, Russia launched massive air strikes against civilians, seemingly targeting energy infrastructure.
Norway condemns this illegal war and continues to #StandWithUkraine, providing arms and support against Russia’s aggression.
Good conversation with the UK’s PM @Keir_Starmer today. 🇳🇴 and 🇬🇧 are well aligned on continued support for Ukraine, with a clear expectation that Ukraine must have a seat at the table and that Europe must participate with a unified message in future peace negotiations.
Az Egyesült Államok azt tervezi, hogy Ausztráliában nyitja meg az első külföldi üzemet GMLRS nagy hatótávolságú irányított rakéták gyártására a HIMARS többszörös kilövésű rakétarendszerekhez. A hírt a The Wall Street Journal közölte.
A rakéták gyártását egy Sydney külvárosában található katonai bázison tervezik. A kiadvány hangsúlyozza, hogy ez az első ilyen fegyvereket gyártó üzem, amelyet az Egyesült Államokon kívül nyitottak meg. A GMLRS rakétákat az amerikai Lockheed Martin cég gyártja. Műholdas irányítórendszerrel vannak felszerelve, és akár 80 km-re lévő célpontokat is eltalálhatnak.
A kiadvány megjegyzi, hogy a Lockheed hat ausztrál mérnök felvételét tervezi a gyártás előkészítésére és elindítására. A döntést azért hozták meg, mert az amerikai védelmi ipar nem tudja kielégíteni a keresletet és gyorsan feltölteni a rakétakészleteket.
Boris Pistorius kündigt in Washington gerade an, dass die Bundesrepublik 3 HIMARS System von den USA kauft und in die #Ukraine liefern wird. @tonlinepic.twitter.com/SbHQe9dYRk
Oroszország hamarosan a Finnországgal és Norvégiával határos északi katonai körzetébe telepíti legújabb fejlesztésű önjáró lövegeit – közölte szerdán a Rosztyeh állami vállalat vezérigazgatója.
Szergej Csemezov a Ria Novosztyi orosz állami hírügynökségnek adott interjúban kijelentette, hogy befejeződött a 2Sz35 Koalicija-SzV új önjáró tüzérségi egységek tesztelése, és már megkezdődött a sorozatgyártásuk. Az első kísérleti tételt 2023 végéig leszállítják.
„Úgy gondolom, hogy hamarosan megjelennek ott (az északi katonai körzetben), mivel az ilyen osztályú önjáró lövegekre azért van szükség, hogy a lőtávolság tekintetében előnyt biztosítsanak a nyugati tüzérségi típusokkal szemben” – hangoztatta Csemezov.
Vlagyimir Putyin orosz elnök 2021-ben az orosz Északi Flotta státuszát, amelynek felelősségi zónája főként az orosz Északi-sarkvidék volt, északi katonai körzetre változtatta, és ebbe bevonta a Finnországgal és Norvégiával közös határral rendelkező Murmanszki területet is.
Discussed with Norway’s Minister of Defence, Bjørn Arild Gram @Bjornarildgram the developments on the frontlines as well as russia's recent massive combined air attack on Ukraine.
Grateful for Norway’s contribution to strengthening our air defence and fostering the Maritime… pic.twitter.com/d1D7AI1Hb8
A Védelmi Minisztérium jövőre 4,85 milliárd dollárt tervez költeni rakétafegyverek és lőszerek beszerzésére – közölte a minisztérium sajtószolgálata.
„A 2024-es védelmi költségvetés egyik prioritása a rakétafegyverzet és a lőszerek. (…) A 2024-re tervezett pénzeszközökből mintegy 175 milliárd hrivnyát fognak erre a célra költeni. Mintegy 80 milliárd hrivnyát katonai felszerelésre fognak fordítani” – derült ki a minisztérium Facebook közösségi oldalán pénteken közzétett közleményből.
A tárca hozzátette: elsősorban fegyvereket és felszereléseket vásárolnak majd, a javítási munkákra pedig ukrán gyártókat szerződtetnek. A tervek szerint jövőre több mint 190 milliárd hrivnyát kapnak majd az e célokra elkülönített pénzeszközökből.
Korábban Denisz Smihal miniszterelnök elmondta, hogy a törvényhozás által jóváhagyott 2024-es ukrán költségvetésben a kiadások közel felét katonai és biztonsági szükségletekre fordítják.
A dokumentum szerint Ukrajna külföldi hitelfelvételeinek mértékét 41 milliárd dollárra tervezik. Miután Volodimir Zelenszkij elnök aláírja a törvényt, 96 milliárd hrivnyát átcsoportosítanak a regionális költségvetésekből a hadiiparra. Erre a célra a katonai fizetések személyi jövedelemadóját fogják felhasználni.
Emellett az állami útalap teljes költségvetését a hadsereg igényeinek kielégítésére irányítják át. Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter szerint ez mintegy 94,7 milliárd hrivnyát tesz ki.
