A KMKSZ ellen politikai boszorkányüldözés folyik, szeparatizmussal vádolják az elnökét és jótékonysági alapítványait. Közben az októberi önkormányzati választásokon a Szövetség történelmi sikert ért el, a hatalomnak mégis sikerült megakadályozni, hogy a magyar frakció újra a koalíció része lehessen a Kárpátaljai Megyei Tanácsban. Barta Józsefet, a KMKSZ alelnökét, megyei képviselőt a kárpátaljai magyarság számára a tavalyinál is nehezebbnek ígérkező 2021-es év első napjaiban a kialakult helyzet részleteiről, illetve a korábbi megyei tanácsi munka eredményeiről kérdeztük.
– A tavaly októberi önkormányzati választásokon a KMKSZ történelmi sikert ért el. Hogyan értékelné a választások után kialakult helyzetet?
– A 2015-ös, akkor történelmi sikernek nevezett választási eredménynél is jobban szerepeltünk a tavaly október 25-én megrendezett önkormányzati választásokon. A KMKSZ megyei tanácsi listájára több mint 39 ezren szavaztak, ami az érvényes szavazatok 11,5%-a volt, szemben a 2015-ös 9,5 százalékkal. Ez az eredmény bennünket is meglepett, igaz, Kárpátalja lakosságának hivatalosan 12%-a vallotta magát a legutóbbi népszámláláskor magyarnak, de közösségünkből olyan sokan élnek és dolgoznak már külföldön, továbbá a járványhelyzet is rontotta az esélyeinket, ezért nemcsak minket, de minden kárpátaljai politikai szereplőt meglepett ez a valóban történelminek nevezhető siker. Annál is inkább, mert a választások előtt az ellenfeleink kárörvendő módon beszéltek rólunk, azt gondolták, hogy be sem jutunk a megyei tanácsba, hisz a közvélemény-kutatások csak 3,5%-os eredményt jósoltak nekünk.
– Sajnos, a mostani politikai helyzetben ezt a választási sikert nem tudták hatalmi pozíciókká konvertálni, ellentétben 2015-tel…
– Ezúttal a tíz induló pártból nyolc bejutott a Kárpátaljai Megyei Tanácsba. A koalíciós tárgyalások ezért is húzódtak el, a különböző érdekek miatt kezdett ez a tárgyalás- és egyeztetéssorozat komolytalanná válni. Az elnökünk, Brenzovics László november 28-án, szombaton összehívta a KMKSZ Elnökségét és a megyei tanácsba bekerült nyolc képviselőnket. Ott azt a döntést hoztuk, hogy ideiglenesen felfüggesztjük a részvételünket a koalíciós tárgyalásokon, majd amikor ott kikristályosodik, hogy ki kivel akarja a többséget létrehozni, akkor visszaülünk a tárgyalóasztalhoz. Vasárnap elnök úr erről a döntésünkről tájékoztatta tárgyalópartnereinket. November 30-án, hétfőn már semmiképpen nem mehetett volna el a koalíciós tárgyalásokra, hisz reggel, amikor kilépett a háza kapuján, a titkosszolgálat munkatársai már várták. Ismert, hogy milyen események indultak be ekkor, Ukrajna Biztonsági Szolgálata (SZBU) házkutatást tartott az otthonában, szülei zápszonyi házában, a KMKSZ székházában, illetve a Brenzovics László által felügyelt két alapítványnál: az Egán Ede Jótékonysági Alapítvány ungvári székházában és a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány beregszászi irodájában. Az öt helyszínen nagy erők vonultak fel, és alapos munkát végeztek. Bár tudtommal semmilyen terhelő bizonyítékot nem találtak, mégis megdöbbentően súlyos váddal indítottak elnökünk ellen bűnvádi eljárást. Szeparatizmussal vádolták meg, s azt akarják bebizonyítani, hogy a KMKSZ és az említett alapítványok élén Ukrajna érdekei ellen dolgozik, meg akarja bontani annak területi egységét. Ez nyilvánvaló képtelenség, az Egán Ede Jótékonysági Alapítvány ellen már két és fél évvel ezelőtt indult szeparatizmus vádjával egy bűnvádi eljárás, ott házkutatásokkal, dokumentumok lefoglalásával akadályozták a munkát az ukrán hatóságok, de a vádjaikra bizonyítékot azóta sem találtak. A megfogalmazott vádak alátámasztására semmilyen objektív bizonyítékuk nem lehet, ezek politikai vádak. Viszont nagyon komoly politikai vádak ezek, amelyek az ukrán törvények értelmében 12-től 15 évig terjedő börtönbüntetéssel és teljes vagyonelkobzással büntetendőek.
A megyei tanácsba bekerült pártok közül hat azonnal elítélte a KMKSZ elleni politikai indíttatásból kezdeményezett akciót, többen még a KMKSZ nyilatkozata előtt tiltakoztak a házkutatások miatt. A Nép Szolgája párt nem ítélte el, de elhatárolódott az eseménysorozattól. Azért beszélek magyarellenes eseménysorozatról, mert a házkutatások előtt a szürtei himnuszéneklés ügyéből a média kreált országos botrányt, illetve a beregszászi maszkos fenyegetőre és a magyar intézményekhez eljuttatott fenyegető levelekre gondolok, továbbá a beregszászi ivóvíz megmérgezésével kapcsolatos fenyegetésre, melyről ma sem tudjuk, hogy igaz volt-e vagy sem, de az tény, hogy ebben az ügyben is eljárást indítottak a hatóságok. Mindezek fényében kijelenthetjük, hogy közvetve támadás indult a kárpátaljai magyarság ellen.
– Végül a megyei tanácsban a többség összeállt, amelyben nincs benne a KMKSZ, sőt, az alakuló ülésen sem vett részt a magyar párt nyolc képviselője.
– Mi is ott voltunk az első tanácsülés ünnepélyes részén, de amikor a megyei tanács vezetésének megválasztása került napirendre, úgy határoztunk, hogy tiltakozásként azon nem veszünk részt, szolidaritást vállalva elnökünkkel. A tanácsülésnek ebben a részében én ezt röviden bejelentettem, és kivonultunk a teremből. Ott még azt követően egy ötórás ülés alatt megválasztották a megyei tanács elnökét és két alelnökét. Kialakult négy pártból egy koalíciós többség, konkrétan a Nép Szolgája, a Batykivscsina, a Jevropejszka Szolidarnyiszt és a Ridne Zakarpattya képviselőiből. Mi három másik párttal együtt ellenzékbe szorultunk, nem örömmel, de elfogadjuk ezt a szerepet. Már azóta több nyilatkozatomban is hangsúlyoztam, hogy konstruktív ellenzéki szerepre készülünk, minden kezdeményezést támogatni fogunk, amely Kárpátalja számára, az itt élők és az itt élő magyarok számára előnyös. Aktív ellenzékként mi magunk is fel fogunk majd vetni szerintünk fontos és a megyei tanács hatáskörébe tartozó problémákat.
– Az ukrán sajtó azzal támadta a KMKSZ-t, hogy nem vettek részt a megyei tanácsnak azon a fontos ülésén sem, ahol megyénk jövő évi költségvetéséről szavaztak.
– Hat képviselőtársam jelezte még a tanácsülés előtt, hogy különböző, de minden esetben elfogadható okok miatt nem tudnak részt venni a költségvetési szavazáson. Mi Orosz Ildikóval megjelentünk a megyeházán aznap. Már a szavazás előtt tudtuk, hogy a költségvetés elfogadásához nélkülünk is megvan a szükséges többség. Ekkor jött a jelzés, hogy a Tiszaújlaki Kistérségi Tanács plenáris ülésére tömegek érkeznek, és félő, hogy ott erőszakos események is történhetnek. Jeleztem a megyei tanács vezetésének, hogy miért nem tudunk részt venni az ülésen, majd Orosz Ildikóval interjút adtunk az ügyben a televíziónak, amelyben igyekeztük megnyugtatni az embereket. Utána rögtön Tiszaújlakra utaztam, ahol négyórás tárgyaláson vettem részt, szerencsére sikerült csökkenteni a kialakult feszültséget. Ezért nem voltunk ott a költségvetés megszavazásakor. Sajnos, az idei válságköltségvetéshez képest is tovább kellett faragni a megye jövő évi büdzséjét. Ennek fényében azt kell mondanom, hogy pénzügyi értelemben túl sok jóra nem számíthat a költségvetési szféra 2021-ben.
– Az elmúlt öt évben a KMKSZ-frakció a mérleg nyelve volt a megyei tanácsban, aminek köszönhetően fontos pozíciókat kaptunk a megyei vezetésben, illetve számos, magyar közösségünk számára kedvező döntést sikerült kikényszeríteni. Most erről az előnyről átmenetileg le kell mondanunk?
– Egy sikeres ciklust zártunk a megyei tanácsban. Az első négy évben számunkra nagyon kedvező politikai helyzet alakult ki, nélkülünk nem volt meg egyik oldalnak sem a többsége. Így ha valamit nagyon kértünk koalíciós partnereinktől, azt rendszerint meg is szavazta a megyei tanács többsége. Még a kisebbségek jogait korlátozó oktatási és nyelvtörvénnyel kapcsolatos politikai beadványainkat is megszavazta több esetben a Kárpátaljai Megyei Tanács, amire sehol másutt Ukrajnában nem volt példa. Ráadásul a szolidaritást megkaptuk a koalíción kívüli, ellenzéki képviselők részéről is, közülük is sokan megszavazták a beadványokat. Ezért Kijevből már nemcsak minket, magyarokat kezdtek szeparatizmussal vádolni, hanem a Kárpátaljai Megyei Tanácsot és egész Kárpátalját is.
Megnyugtató, hogy a magyarellenes provokatív akcióknak sem volt támogatottságuk Kárpátalján, azokat minden esetben megyénk határain kívülről jött emberek követték el.
A megyei adminisztráció oktatási, kulturális és egészségügyi főosztályaira alelnököket tudtunk delegálni. Mi adtuk a kisebbségi, vallásügyi osztály vezetőjét, ami számunkra ugyancsak nagyon fontos volt. Az elmúlt évben, az elnök- és parlamenti választások után már megszűnt az a feszültség a kárpátaljai ukrán politikai erők között, amely a korábbi négy évet jellemezte. Ekkor már nem volt a megyei tanácsban ellenzék, a szerepünk csökkent, de elmondhatom, hogy továbbra is a KMKSZ számára kedvező határozatok születtek.
A tanácsi frakciónknak három prioritása volt az elmúlt öt évben a magyar közösség érdekeinek védelme mellett: a rossz állapotban lévő utak felújításának ügye, környezetvédelmi kérdések (árvízvédelem, az erdők védelme, a nehézfémek környezetszennyező bányászatának betiltása), valamint a turizmus fejlesztése és a határátkelők átjárhatóságának javítása, újak nyitása.
Most, ha jól tudom, első esetben fordult az elő a Kárpátaljai Megyei Tanácsban, hogy a magyarok képviselete ellenzéki szerepbe kényszerül. Meglátjuk, hogy ez a szerep milyen lehetőségeket kínál a számunkra.
– A frakció prioritásként kezelt kérdései közül mit sikerült megvalósítani?
– Volt, amit igen, volt, amit nem, és vannak félbemaradt projektek is.
Annyira sok a rossz állapotban lévő út Kárpátalján, hogy az általunk is javasolt és támogatott programot még hosszú évekig folytatni kell, hogy elfogadható legyen ezen a téren a megyében a helyzet. Ennek ellenére a kárpátaljai útépítési programot sikertörténetnek tartom. Az elmúlt három évben több útszakasz teljes felújítása történt meg, mint az elmúlt harminc évben. Mi is kezdeményezői voltunk annak a paradigmaváltásnak, amelynek lényege, hogy korábban a meglévő kevés pénz 90%-át sok útszakaszon kátyúzásra költötték. Most az arányokat megfordítottuk, az erre a célra szánt pénzek 90%-át teljes körű útfelújításra szánjuk, és csak 10%-át költjük kátyúzásra. Aki járja Kárpátalját, láthatja, mennyi felújított út van. Ebből, a KMKSZ-frakció lobbizásának köszönhetően, öt év alatt több mint 200 millió hrivnya értékben sikerült a magyarok által lakott vidékeken felújítani közutakat. Csak 2020-ban 78 millió hrivnyából tíz közút újulhatott meg a magyarok lakta járásokban.
A határok átjárhatóságának a kérdésében sokat próbáltunk tenni, de ennek kapcsán kevés eredményről tudok beszámolni. Az államhatár kérdése kimondottan nem megyei kompetencia, ugyanis a kijevi kormányzat hatáskörébe tartozik. Szükség lenne a meglévő határátkelőhelyek bővítésére, újak nyitására. Illetve a csapi határátkelő tehermentesítésére egy, a teherforgalom számára nyitott újabb átkelési pont megnyitásával. Nagypaládon is be kellene indítani a nagyobb részben már elkészült határátkelőhelyet. Mi mindent megtettünk az említett fejlesztések érdekében, de ezt a küzdelmet tovább kell folytatnunk, mert ez nemcsak Kárpátalja, de egész Ukrajna érdeke is. Ha az ország az Európai Unióhoz akar tartozni, akkor nem elég ezer dokumentumot aláírni, ezer szállal kell kötődnünk az európai országokhoz, ehhez pedig átjárható határokra is szükség van.
Eredményesen küzdöttünk azért, hogy Muzsalyban ne kezdjék újra a nehézfémek bányászatát, holott ez esetben nagyon komoly érdekcsoportokkal álltunk szemben. Az aknaszlatinai sóbánya esetében mindent igyekeztünk megtenni a technogén katasztrófa elhárításának előremozdításáért, illetve hosszú távon a sókészlet hasznosításának lehetőségét is megpróbáltuk tudományos módszerekkel felméretni. Magyarországgal közösen van egy projektünk jégkárvédelem céljából, ez a mezőgazdaságban dolgozók és mások számára is biztonságot jelentene. Számos esetben a KMKSZ jelentette a kapcsolatot Magyarország és Kárpátalja megye között, sok támogatás jutott el nekünk köszönhetően farmergazdáinkhoz, vállalkozóinkhoz, kórházainkhoz, közintézményeinkhez, amelyek mind megyénket, mind Ukrajnát gazdagították. Hárommillió hrivnyát gyűjtött össze a KMKSZ jótékonysági akciójával, amelyből ugyancsak a járvány ellen küzdő kórházainkat támogattuk. Bár Ukrajnában igyekeznek ellenségként beállítani bennünket, de mi, amíg tehetjük, folytatni fogjuk az elkezdett munkát, s bízunk abban, hogy ehhez továbbra is kapunk a magyar kormánytól anyagi és erkölcsi támogatást. Egyúttal igyekszünk arra rádöbbenteni Ukrajna vezetőit, hogy a most támadott programok nem Kárpátalja elszakítására irányulnak. A támogatásaink a kárpátaljai emberek életét segítik, egyúttal Ukrajna érdekeit is szolgálják.
A kárpátaljai magyarság szempontjából az eseményeket tekintve 2020 még a 2019-es éven is túltett. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökével, Brenzovics Lászlóval a tavalyi történéseiről beszélgettünk, illetve arra kértük, hogy a tavalyi esztendő tükrében vázolja fel, milyen év elé néz 2021-ben a kárpátaljai magyarság és az érdekvédelmi szervezet.
– Sokunkban reményt keltett az ukrán–magyar viszony alakulását illetően Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tavalyi újévi köszöntője, amelyben az államfő magyarul is megszólalt. De nagyon gyorsan szertefoszlottak a remények, és folytatódtak a magyar kisebbség képviselői elleni fellépések.
– A tavalyi év valóban ezzel a köszöntővel kezdődött, ugyanakkor a későbbiek azt bizonyították, hogy nem történt változás a kisebbségi politikában. Hiszen utána olyan intézkedések történtek, amelyek negatívan befolyásolták a kárpátaljai magyarság helyzetét. Sajnos, azok a remények, amelyeket az ország lakosságának döntő többsége Volodimir Zelenszkij elnök megválasztásához, illetve a parlamenti választásokhoz fűzött, nem realizálódtak, hiszen nagyrészt ugyanaz a politika folytatódik, mint korábban – ezt mutatja az oktatási törvényen, valamint a nyelvtörvényen való módosítások elmulasztása. Most tekintettel arra, hogy elfogadásra és aláírásra került a középiskolai oktatásról szóló törvény, és kiújult a magyarellenes kampány a médiában, azok a változások, amelyekben reménykedtünk az új államfő megválasztásakor, nem váltak valóra. Megkezdődött a kisebbségellenes törvények életbe léptetése, amelyek korlátozzák az anyanyelv használatát a nyilvános szférában. Most januárban ez átterjed a közszolgáltatásra, ami súlyos visszalépés a korábbi állapotokhoz képest.
– A tavalyi esztendő korábban soha nem tapasztalt kihívások elé állította az egész világot. A koronavírus-járvány váratlanul és felkészületlenül érte a kárpátaljai egészségügyi intézményeket is. A KMKSZ és a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány (JA) azonnal gyűjtést indított azzal a céllal, hogy az első vonalban dolgozó egészségügyi dolgozók számára biztosítsák a védőeszközöket és felszereléseket.
– Mivel láttuk, hogy mindannyiunkat fenyegetett a közeledő világjárvány, úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk közösen megelőzni a bajt. A kárpátaljai egészségügyi viszonyok mellett a koronavírus-fertőzés elterjedése közösségünkre nézve komoly veszélyt jelentett. Tudtuk, hogy az alapvető egészségügyi feltételek sem biztosítottak: nem volt elegendő fertőtlenítőszer, védőruha, maszk és természetesen elegendő lélegeztetőgép sem. Ezért úgy döntöttünk, hogy minden tőlünk telhetőt megteszünk annak érdekében, hogy elősegítsük a szükséges orvosi felszerelések biztosítását megyénkben. Márciustól gyűjtést indítottunk az elengedhetetlenül szükséges orvosi eszközök vásárlására az egészségügyi dolgozók és a lakosság számára. Akciónk során több mint 3 millió hrivnya gyűlt össze. Ebből megyei, járási, városi kórházakat és családorvosi rendelőket láttunk el a szükséges eszközökkel. Valamennyi olyan kárpátaljai településre juttattunk egészségügyi segélyt, ahol magyarok élnek. Az adományozók között a munkatársainkon, az újságjaink és a televíziónk, a főiskola kollektíváján kívül több száz szervezet, intézmény, vállalkozás és magánszemély utalt pénzt belföldről és külföldről egyaránt a jótékonysági alap számlájára. Kárpátalján kívül Magyarországról, Spanyolországból, Lengyelországból, Kanadából is érkeztek felajánlások. Mindez a magyar összefogás erejét mutatja. A KMKSZ gyűjtésének köszönhetően egy 583 ezer hrivnya értékű lélegeztetőgépet is adományoztunk a beregszászi járási kórháznak. Az adománygyűjtés egy sikertörténet, hiszen a KMKSZ a koronavírus-járvány idején egy olyan szervezetként állt helyt, amely a legnagyobb segítséget nyújtotta, mert a kezdetekkor adtunk, amikor óriási hiány volt mindenből.
Természetesen az egész év folyamán érzékeltük a magyar államnak, a magyar nemzetnek a szolidaritását. A magyar kormány 50 lélegeztetőgéppel segítette a koronavírus elleni védekezést megyénkben. A Kárpátaljára érkező szállítmány egy részét szeptember 23-án Ungváron adta át Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere. Az adomány második tételét – 32 gépet – pedig Lehel László, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója adta át október 5-én Beregszászban.
– A pandémia okozta gazdasági nehézségek ellenére megyeszerte számos intézmény újult meg magyarországi kormánytámogatásoknak köszönhetően.
– Az utóbbi időszakban a különböző magyarországi forrásokból érkező támogatásokból soha nem látott mértékben fejlődött a kárpátaljai magyar infrastruktúra. Szinte valamennyi óvoda és családorvosi rendelő megújult, és számos iskolát is sikerült felújítanunk. A külgazdasági és külügyminisztérium által támogatott Keleti Partnerség program révén több mint száz objektumot korszerűsítettünk. Ezért a támogatásért köszönettel tartozunk, de sajnos, rá is vagyunk szorulva, hiszen ezeket a fejlesztéseket belső forrásokból nem valósíthattuk volna meg. Korábban ezekben az intézményekben méltatlan körülmények között dolgoztak az óvónők, tanárok, orvosok. Nincs olyan település Kárpátalján, ahol ne történt volna meg az intézményhálózat fejlesztése, felújítása.
– Ezekkel a fejlesztésekkel szinte egyáltalán nem foglalkozik az ukrán nyelvű sajtó.
– Ukrajnában az elmúlt időszakban tulajdonképpen nem változott a magyarellenes politika. A központi ukrán média most is folyamatosan jelentet meg olyan anyagokat, amelyek negatív kontextusba helyezik mind a kárpátaljai magyarságot, mind pedig Magyarország politikáját, és egyszerűen nem vesz tudomást azokról a rendkívül jelentős gesztusokról, amelyeket Magyarország tesz Ukrajna irányába. A kárpátaljai magyar intézmények támogatása is jelentős mértékben megkönnyíti az ukrán költségvetés helyzetét, hiszen ezeket a fejlesztéseket az ukrán büdzsének kellene finanszírozni.
– Gyakorlatilag a kistérségek és az új járások megalakulásával végbement a közigazgatási reform. Ez hogyan befolyásolja a kárpátaljai magyarság önigazgatását?
– A teljes ukrajnai közigazgatási rendszer átalakulóban van, és hogy mi lesz az új közigazgatással, nem tudjuk. Azt sem tudjuk például, mi lesz a megnövekedett járások funkciója. Nagy hévvel indult a decentralizáció. Az a terv, hogy a problémákat helyben kell majd megoldani, ott, ahol azok keletkeznek, így szélesebb jogokat kapnak az ún. kistérségek, de a járások jogköre nincs meghatározva. Most egy új dolog lesz, senki nem tudja azt, hogy ez hogyan fog működni, majd meglátjuk. Lezajlottak a választások, végül is létrejött egy Beregszász központú járás, amely nem magyar többségű, ennek ellenére megint csak egy nagy sajtóhisztéria követte az ukrán médiában. Tudjuk azt, hogy végül is a kistérségek döntő többsége a kárpátaljai magyarság akaratának, elképzelésének megfelelően alakult ki, kivéve egynéhány helyet. Létrejöttek a kistérségek, a járások, és most megkezdődik az ezzel kapcsolatos munka.
– A KMKSZ történelmi sikert aratott az őszi, új választójogi törvény szerint tartott helyhatósági választásokon, de nehezen zajlott a helyi tanácsok megalakítása. Hogyan lehet érvényesíteni a KMKSZ szavazóinak a jogait, érdekeit a helyi önkormányzatikban?
– Minden nehézség ellenére helyt tudott állni a kárpátaljai magyarság; hitet tett a megmaradás mellett a választások alkalmával is, hiszen rendkívül jó eredményeket értünk el az önkormányzati választásokon: 8 képviselőnk van a megyei közgyűlésben, jelen vagyunk minden olyan önkormányzatban, ahol a magyarok jelentős számban élnek. Mindez reményt ad arra nézve is, hogy tudjuk majd pozitívan befolyásolni helyben is a kárpátaljai magyarságnak a jövőjét. Ez rendkívül komoly eredmény, és ezért szeretnék köszönetet mondani a választóknak.
A koalíciók létrejöttét jelentős mértékben sikeresnek lehet elkönyvelni. A számunkra legfontosabb Beregszászi járásban Rezes Károly, a KMKSZ jelöltje lett a járási közgyűlés elnöke. Fontos városunkban, Beregszászban szintén az általunk támogatott Babják Zoltán lett a polgármester, és még számos helyen vagyunk jelentős mértékben képviselve.
– Személyesen hogyan élte meg az SZBU magyarságszervezetek elleni fellépését?
– Ez várható volt, hiszen már 2 éve zajlik az ellenük irányuló, teljesen alaptalan vádakra alapuló nyomozás. Teljesen nyilvánvaló, ez valamilyen formában be kellett, hogy fejeződjön. És egy ilyen durva, brutális, magyarellenes támadásban fejeződött ki, ami az összes irodánknak a megtámadását jelentette. Nagyon furcsa az, hogy ha ilyen súlyos vádakkal illetik ezeket a szervezeteket, nevesítve az Egán Ede-alapítványt, illetve a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítványt, akkor ezt hogy tudják összefüggésbe hozni azzal, hogy ezek az intézmények ennek ellenére továbbra is működnek és végzik a munkájukat. Nyilván ez jelentős részben megfélemlítési akció.
Nagyon jó lenne, ha tudnánk azt, hogy mikor ér véget ez a téboly, hiszen ennek semmiféle alapja nincsen. Sajnos, az utóbbi hetekben-hónapokban megint csúcsra járatják a magyarellenes hisztériát Ukrajnában. Olyan mondvacsinált ügyeket kreáltak, amelyek feszültséget okoznak mind a kárpátaljai magyar közösségen belül, mind pedig az ukrán–magyar kapcsolatokban. Már augusztusban megkezdődtek a bombariadók, fenyegető leveleket kapott szinte minden magyar szervezet, majd a választások után került sor a már említett titkosszolgálati akcióra, amelyben több mint 100 ember vett részt, közöttük állig felfegyverzett kommandósok. Aztán folytatódott a hisztériakeltés a szintén teljes egészében mondvacsinált ún. „szürtei Himnusz-ügyben”. A központi sajtó napokig napirenden tartotta ezt a kérdést, és olyan embereket tiltottak ki az országból, akiknek a tevékenysége pozitívan befolyásolta mind az ukrán–magyar viszonyt, mind pedig Kárpátalja fejlődését.
Minderre a koronát a Mirotvorec szélsőséges honlap tette rá újfent. Korábban is voltak rajta magyarok, most pedig kirívó módon Bocskor Andrea parlamenti képviselőt és engem is elhelyeztek ezen a listán. Azt hiszem, rekordot döntöttem ezzel kapcsolatban, hiszen nemcsak ezen a listán vagyok rajta, hanem az orosz kitiltási listán is. A kárpátaljai magyarságot megpróbálják megfélemlíteni, és újra hisztériát kelteni ellenünk, ami nagyon veszélyes mind a közösség, mind a társadalmi béke szempontjából Ukrajnában, és negatívan hat az ukrán–magyar kapcsolatokra is. Sőt, most, hogy már az európai parlamenti képviselőre is kiterjedt, feszültséggóc keletkezett Ukrajna és az egész Európai Unió között.
– Ilyen körülmények között is folytatódnak a magyarországi támogatási programok?
– A nehéz körülmények ellenére megvalósítjuk azokat a rendkívül fontos dolgokat, amelyek a kárpátaljai magyarság számára életbevágóak. A gazdaságfejlesztési támogatások, a bázisiskola-, a Keleti Partnerség program folytatódni fog a ránk helyezett nyomás ellenére.
– Ön szerint Ukrajnában mi befolyásolhatná pozitívan a kárpátaljai magyarság életét?
– Jelenleg nem látszanak olyan változások, amelyek a kárpátaljai magyarság lehetőségeit javíthatják. De reménykedjünk!
– A kárpátaljai magyarok léte nagymértékben összefügg az ukrán–magyar viszony alakulásával. Mitől javulhat, miben látja ennek a lehetőségét?
– Nyilván tárgyalni kellene ezekről a kérdésekről, reméljük, hogy ezek a tárgyalások újrakezdődnek vagy folytatódnak. Jelenleg még az álláspontok igen távol vannak egymástól.
– Végezetül mit üzen a kárpátaljai magyaroknak, illetve a Kárpátalján élő más nemzetiségű lakosoknak?
– Reméljük, hogy a következő év jobb lesz, mint a tavalyi. A 21 a kártyában is nyerő, bizakodjunk, hogy az új év számunkra pozitívabb fejleményeket hozhat. Remélem, hogy győz a józan ész: az alaptalan támadások abbamaradnak, s a két ország kapcsolata és a kárpátaljai magyar közösség helyzete is javulhat a jövőben. Ezért mi mindent meg fogunk tenni, ahogyan megtettünk a múltban is.
2020-ban nemcsak a koronavírus-járvány nehezítette mindennapjainkat, hanem az ukrán hatóságok magyarellenes intézkedései is alaposan felkavarták azokat. Túl vagyunk egy önkormányzati választáson, ahol – a várakozásokkal ellentétben – a magyar–magyar együttműködés ezúttal elmaradt. A Kiszó által készített évértékelő interjúban Péter Csabával beszélgettek a leköszönő esztendő miértjei mellett 2021-es céljairól, kilátásairól, feladatairól. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) korábbi alelnöke, politikai pártjának exvezetője, a választások alapján a szervezet jelenlegi legnépszerűbb és legtámogatottabb politikusa, aki Kárpátaljai Megyei Tanácsban immáron 20 éve tevékenykedik.
– A 2015-ös helyhatósági választásokon egyértelműen sikerre vezetett a két kárpátaljai magyar szervezet együttműködése, ami az azóta eltelt években is jól működött, ám a 2020-as választások során a kooperáció váratlanul felbomlott. Mindkét szervezet vezetői a másik felet okolják a történtekért. Ön UMDSZ-es politikusként a KMKSZ magyar listáján lett ötödjére is megyei képviselő. Sokan a mai napig nem értik, hogy mi is történt.
– Többet mondok, vagyunk egy páran az országos demokrata szövetség berkein belül is, akik nem értjük, miért kellett az UMDSZ vezetőinek felrúgniuk egy sikeres együttműködést. Kezdjük a kályhától: az év elején volt egy kibővített KMKSZ–UMDSZ elnökségi ülés, ahol meghatároztuk a közös stratégiai céljainkat, a két szervezet súlyához, arányaihoz képest vázoltuk az elképzeléseket, kilátásokat. Azon a bizonyos csapi összejövetelen konstruktív hozzáállással egy jó kiindulási alapot raktunk le. Azt viszont már nagyon sajnálom, hogy szervezetünk, az UMDSZ ezek után hónapokig nem tartott elnökségi ülést, így nem tudtuk összehangolni lépéseinket, felkészülni az előttünk álló feladatokra. Elnökségi tagként meglepődve tapasztaltam, hogy májustól az UMDSZ legszűkebb vezetése testületünk véleményét ki sem kérve elkezdett a háttérben egyezkedni különböző ukrán pártokkal, s magyarországi partnereinknek olyan feljegyzéseket, leveleket küldtek, amiket az elnökséggel meg sem tárgyaltak.
E Budapestnek címzett dokumentumok megfogalmazására az elnökség soha nem adott nekik felhatalmazást, csupán néhány ember vetette ily módon papírra gondolatait. Ráadásul ezek a fogalmazványok a blöf határát súrolták, ha nyilvánosságra kerülnének, sokak szeme kikerekedne az elnökségen belül is. A magyar partnereknek címzett levelek tartalma előrevetítette, hogy az UMDSZ vezetői kettőse nem érdekelt az együttműködésben, még ha kifelé mást is kommunikáltak.
Nekem nem tisztem védeni a KMKSZ-t, de mondhat bárki bármit, nem a kulturális szövetség volt az, amely magyar párt ellenében ukrán politikai erővel írt alá egy paktumot, ráadásul, mint tapasztaljuk, az semmit sem ér. Így szövetségünk 4 megyei mandátumtól esett el, ami pótolhatatlan politikai veszteség. Miután a saját szervezetem nem indított megyei listát, s nem fogadta el a KMKSZ ajánlatát sem, kérdem én: volt más választásom, minthogy UMDSZ-es politikusként elfogadjam a megyei magyar listán számomra felajánlott helyet? Vagy talán néhány más elnökségi tagtársamhoz hasonlóan ukrán pártra kellett volna cserélnem az UMDSZ-t? Merthogy sajnálatosan erre is van példa… Visszatetsző és felháborító a kettős mérce. A kialakult helyzetben örüljünk annak, hogy néhány személynek hála legalább ilyen, alternatív formában megvalósult a két szervezet közötti együttműködés, ami a kárpátaljai magyar közösség és az anyaország jogos elvárása.
– Mindazonáltal badarság lenne a homokba dugni a fejünket, az UMDSZ támogatottsága – kivéve a beregszászi szárnyat – jelentősen esett a 2015-ös eredményekhez képest. Házon belül elemezték már az okokat? Lát esélyt az országos demokrata szövetség megújulására?
– Akiknek ez a feladata lenne, mélyen hallgatnak. Az ungvári elképesztő mértékű leszereplés, az Ung-vidéki, a Beregszászi és a Nagyszőlősi járásban tapasztalt eredményekkel a választók világosan üzentek a szervezet élén álló vezetőknek, hogy nem kérnek abból, amit ők az elmúlt öt évben műveltek. A teljes tétlenségnek nem is lehetett más a következménye, amiért politikai felelősséget illik vállalni. Ugyanakkor szabályt erősítő kivételnek tekinthetjük a Beregszászi kistérségben elért, kifejezetten jó eredményt, ami a mi kis csapatunk szorgos munkájának a gyümölcse. Megmutattuk a szervezeten belül is, hogy lehet ezt másként, hitelesen, eredményesen csinálni. A beregszászi kistérségi eredmények tudatában kizárólag ennek a szárnynak van felhatalmazása arra, hogy az UMDSZ megkerülhetetlen reformját végigvigye, hiszen mindenhol másutt a tagság nagyon megbüntette a szervezet vezetőit. Ezzel együtt hiszem, hogy az UMDSZ-t még vissza tudjuk terelni a helyes magyar útra. A személyemet és társaimat érő kritikákra mi inkább valós munkával és eredményekkel kívánunk válaszolni. A szervezet megújítását a nemzeti tanács átalakításával kell kezdeni. Ezt a döntéshozó grémiumot az UMDSZ színeiben megválasztott képviselőknek és a szövetségünket képviselő községi elöljáróknak, sztárosztáknak kell alkotniuk. Az teljességgel nonszensz, hogy egy képviselői mandátummal nem is rendelkező személy vezesse azt. Az elnökség tagjainak a nemzeti tanács mostani vezetője Szolyván már megígérte a távozását, várjuk a bejelentését. Ez utat nyithat a többi változás előtt is.
Budapest üzenete egyértelmű, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is kijelentette, az UMDSZ veszélyes útra tévedt. Össze kell fognunk, hogy letérítsük erről a rossz útról. 2021 a nemzeti újrakezdés éve lesz, Budapesten igenis számolnak egy megbízható, erős UMDSZ-szel, de ezért itt helyben nekünk is tenni kell. A mostani vezetők pedig azzal segíthetnek a legtöbbet, ha a szövetség érdekeit személyes céljaik elé helyezik. Ezt nekik is meg kell érteniük, nem pedig haragudni és személyeskedni.
Valamennyiünknek szemünk előtt kell tartani Budapest üzenetét, vissza kell nyerni az anyaország kormányának és a kárpátaljai magyarságnak az eljátszott bizalmát. Amennyiben ez nem történik meg, az UMDSZ-nek esélye sincs visszakerülni a Máért-ba, a külhoni magyar szervezetek legrangosabb fórumába. 8-10 év kemény munkája volt, hogy komolyan számoljanak velünk, hogy ott lehessünk, erre most egy rossz politikai döntéssel mindent elvesztettünk. Szervezetünknek sürgősen tisztújításra és alapszabály-módosításra van szüksége. Nem maradhatnak olyanok a helyükön, akiket a választók elzavartak, és olyanok sem, akiknek nem volt merszük megmérettetni magukat. A helyüket olyanoknak kell átvenniük, akik erre világos, legitim, jól mérhető felhatalmazást kaptak a szavazóktól.
– Beregszászban létrejött egy stabil magyar többség az UMDSZ és a KMKSZ összefogásának köszönhetően, de nem mindenhol van ez így.
– Valóban Beregszász a pozitív, s mondjuk Csap a negatív példa. A határ menti kistérségben az UMDSZ-es képviselők megmagyarázhatatlan módon nem a másik magyar szervezetben látnak partnert, hanem inkább Andrij Baloga Csapatának pártját részesítik előnyben, s ezáltal olyanokat segítenek hatalomhoz, akik korábban éppen magyarellenes cselekedeteikkel híresültek el. S hogy még furább legyen az összkép, az UMDSZ vezetői – megint csak az elnökség és a szélesebb tagság felhatalmazása nélkül – ugye paktumot kötöttek a Nép Szolgájával, ehhez képest a zöldek színében, az UMDSZ támogatásával megválasztott mezőkaszonyi polgármester ellenzi, hogy Hegedűs Attila Beregsom községi elöljárója legyen, egy olyan személy, aki több évtizede szervezetünk hű tagtársa. Mit ér akkor egy ilyen paktum? Kaotikus az egész. Arról már nem is beszélve, hogy hallotta-e bárki is megszólalni az elmúlt hetek magyarellenes inzultusai kapcsán az UMDSZ elnökségének jóváhagyása nélkül született paktumot a zöldek részéről aláíró Mihajlo Laba parlamenti képviselőt? Egyszer is kiállt valaki a hatalompárt részéről? Senki sem tartotta fontosnak elítélni a közösségünk elleni megfélemlítő akciókat…
– Ejtsünk pár szót a megyei önkormányzatról is. A magyar frakciónak sikerült megőriznie politikai súlyát, de a rendkívül furcsa koalíciókeringő során úgy alakult, hogy nem lettek a többség tagjai. Megtudhatunk esetleg többet ennek a hátteréről?
– A mostani megyei koalíció csak megválaszolatlan kérdések sorát veti fel. A mi frakciónk azt szerette volna, hogy kárpátaljai kötődésű legyen a megyei tanács új vezetője, ez a színtiszta igazság. Mert aki helyi, az sokkal jobban ismeri a helyzetet, a sajátos viszonyokat, nagyobb felelősséggel viseltetik szülőföldje iránt.
Rossz és vállalhatatlan alkut nem köthettünk csak azért, hogy pozíciókhoz jussunk, mert azzal becsapnánk a szavazóinkat, ők nem erre adtak felhatalmazást.
A megszületett szivárványkoalíció sok egyéb mellett azért sem vállalható, mert a kulisszák mögött a Nép Szolgája kiegyezett esküdt ellenségével, az Európai Szolidaritással, a pillanatnyi érdekeik felülírtak mindent, a pénzéhségben megtalálták egymást. Számunkra az első perctől kezdve nem a poszt a fontos, hanem a választóink érdekképviselete, ehhez most nem találtunk megfelelő partnert. Ugyanakkor ismerve a helyzetet, akár már egy éven belül átrendeződhetnek az erőviszonyok és akkor a megváltozott új felállásban a mi pozícióink is kedvezően módosulhatnak. Látjuk, Ukrajnában minden nagyon képlékeny, egy előrehozott parlamenti választásnak is nagy esélyt adok.
– Könnyebb lesz-e közösségünk számára 2021, mint a leköszönő esztendő volt?
– Nehéz optimistának lenni, amikor körbe nézünk az országban. Januártól az élet minden egyes területén szigorítások jönnek, többet fizetünk majd a rezsiért, a szociális háló recseg-ropog, január közepétől a kisebbségellenes nyelvtörvény újabb passzusai lépnek életbe, ami még jobban a perifériára szorítja a nemzeti közösségek nyelveit. Mindeközben káoszt látunk mindenütt, különösen a legfelső politikai szinteken, a korrupció mit sem csökkent, Ukrajnában lassan már több a milliárdos, mint egész Európában, miközben az életszínvonal az afrikai országok szintjén mozog. Ennek ellenére nekünk tenni kell a dolgunkat, van bőven feladatunk. A megyei tanácsban tárgyalásos úton meglesznek az eszközeink arra, hogy erős lobbit folytassunk közösségünk érdekében. Például a „Nagy építkezés” állami fejlesztési alapból a közösségünk 12 százalékos arányának megfelelően szeretnénk részesülni a magyar lakta vidékekre jutó infrastrukturális forrásokból, nagyon fontos, hogy elkészüljön a beregszászi kórház, amihez a magyar kormány is kész hozzájárulni. Pontot kell végre tenni a Nagypalád–Nagyhódos határátkelő megnyitásának a végére. Aztán ott vannak az újonnan megalakult kistérségek előtt tornyosuló feladatok: 2021-ben a kommunális intézményeket a kistérségekbe kell integrálni, azokhoz megnyugtató finanszírozást rendelni, már az első fél évben rendezni kell a földkérdéseket. Ezeket egységesen, közös erővel kell megoldanunk, tehát rengeteg munka vár ránk, unatkozni nem fogunk, az egyszer biztos, s reméljük az idei évünket megkeserítő Covid-19 is enged már a szorításából.
Az alkalmat megragadva, szeretnék az ideinél nyugodtabb, békés, szeretetben teljes új esztendőt kívánni valamennyi honfitársamnak!
Felelősségre kell vonni azokat, akik harc nélkül átadták a Krímet Oroszországnak – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden a parlamentben tartott évértékelő beszédében.
Hozzátette: nem bosszút, hanem igazságtételt akar. Hangsúlyozta, hogy az Oroszország által 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félsziget és a Donyec-medencei fegyveres konfliktus rendezése továbbra is kulcsfontosságú kérdések számára. Szavai szerint noha eddig a normandiai formátumú, azaz Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország részvételével zajló tárgyalásokon a Krím kérdését nem vitatták meg, az Kijev számára mindig is napirenden lesz, mert amíg a félsziget megszállás alatt áll, addig ott az ukránok és a krími tatárok üldözésnek vannak kitéve, és erről a világ nem feledkezhet meg – hangsúlyozta az államfő. Biztosított afelől, hogy lesz újabb fogolycsere a Donyec-medencei szakadárokkal, de azt, hogy erre mikor kerülhet sor, nem közölte.
Öt nappal a vasárnapi önkormányzati választások elé időzített parlamenti beszédében Zelenszkij a helyhatóságokat azzal vádolta, hogy szabotálják a kormányzatnak a koronavírus-járvány terjedésének megfékezésére hozott karanténintézkedéseit. Felemlegette, hogy több helyütt városnapokon – szavai szerint kampánycélból – a választók kedvéért sokezres koncerteket rendeztek, amelyek a fertőzöttek számának drasztikus növekedéséhez vezettek.
Az elnök szerint az ukránok európai uniós vízummentességét nem fenyegeti veszély, és „érzékelhető” előrehaladás történt az EU-val megkötött társulási megállapodás teljesítése terén is. Biztosított afelől, hogy Ukrajna együttműködése zavartalanul folytatódik tovább a Nemzetközi Valutalappal (IMF), a Világbankkal és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) egyaránt.
Beszédében Zelenszkij bírálta a rendvédelmi szerveket, amiért nem elég hatékony a fellépésük a korrupcióval szemben, hiányolta az elkövetők elleni eljárásokat. Hangsúlyozta: nem elegendő küzdeni a korrupció ellen, hanem eredmények kellenek, amihez szavai szerint Ukrajnában már megteremtettek minden jogi feltételt.
Július 10-én délelőtt került sor a Beregszászi Járási Tanács soron következő, 28. tanácsülésére, melyen Sin József, a tanács elnöke megtartotta évértékelő beszámolóját. Az elnök kiemelte: az elmúlt majdnem másfél év munkájának köszönhetően a járásban megújulhatott több egészségügyi rendelő, oktatási intézmény, melyek jelentős része a Kárpátalja Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) közreműködésének köszönhetően Magyarország Kormányának támogatásával valósult meg.
A tanácsülés fő napirendi pontja az elnök beszámolója volt az elmúlt majd másfél év munkájáról. Sin József egy színes kiadványt is szétosztott a képviselőknek, mely bemutatja a járási tanács munkáját, fotókkal illusztrálva annak főbb rendezvényeit, a tanácsi munka különféle formáit.
A Beregszászi Járási Tanács elnöke beszámolójában elmondta: „Sikerült mindent előkészítenünk az egészségügyi és oktatási reform kapcsán. A felújításokban lényegében mindent megtettünk, ami szükséges ahhoz, hogy a Nagyberegi és a Kaszonyi Középiskola mint bázisiskola szeptember elsejétől beindulhassanak. Az egészségügyben is igyekeztünk segíteni, hogy minél több egészségügyi szolgáltatást tudjanak a járási kórházak orvosai nyújtani. Ezenkívül számos fontos kérdés volt, amelyek a járás intézményeinek a munkájával és működésével kapcsolatosak, ezekben a kérdésekben is sikerült előrelépést elérni.” A járási tanács elnöke szomorúan konstatálta, hogy a szavazásokon a két magyar frakció képviselőin kívül a többi frakció képviselői egyáltalán nem voltak jelen, vagy csak nagyon csekély létszámban. „Azt tapasztaljuk, hogy a többi frakció szétesett, és ennek kapcsán a munkában sem vesznek részt.”
A tanácsülés során az Egységes Közép frakciójának nevében Kovács Zoltán képviselő próbált hosszú lejárató beszédet előadni a járási tanács munkájáról. Mint kiderült, tette mindezt úgy, hogy az év folyamán egyetlen képviselői bizottság munkájából sem vette ki a részét, s az elfogadott kérdésekben egyetlen módosító indítvány beadását sem kezdeményezte. A megnevezett képviselő szerint a tanács nem ápol megfelelő kapcsolatot a járási civil szervezetekkel, amit komoly problémaként állított be.
Bíró Tibor (UMDSZ) és Vass Ottó (KMKSZ) frakcióvezetők értékelése szerint a járási tanács a törvénynek megfelelően és jól működött az elmúlt bő év folyamán.
Sin József kérdésünkre elmondta: „Az elmúlt hónapok válságos időszakában – az egészségügyben a közvetlen kapcsolatainkat bevetve – egyes civil és jótékonysági szervezetekkel sikerült a koronavírust visszaszorítani a járásban, hiszen egyedül a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány volt az, amely lényegében több millió hrivnya értékben biztosított védőeszközöket, fertőtlenítőszereket, illetve lélegeztetőgépet a járási egészségügy részére, viszont nem tapasztaltam, hogy a többi frakció hasonló segítséget nyújtott volna, akár összefogva más civil szervezetekkel. Vegyetek példát rólunk!” – mondta Sin József.
A tanácsülés során arról is beszéltek, hogy a beregszászi kórházban újabb fejlesztések várhatók. „A Beregszászi Linner Bertalan Központi Járási Kórházban ismét fejlesztéseket tervezünk. Az elképzelések szerint egy sürgősségi osztályt hoznának létre, ehhez át kell alakítani a kórház egy részét, és külön termeket kell biztosítani. A járási tanács jóváhagyta a járási közigazgatás által benyújtott szükséges dokumentumokat. Bízunk benne, hogy a Beregszászi Linner Bertalan Központi Járási Kórháznak is hamarosan elkészül az új sürgősségi osztálya, amely operatívabban tudja fogadni és kezelni a sürgősségi eseteket” – mondta Sin József.
A járási oktatási osztály munkájáról Turányi Jaroszláva ideiglenesen megbízott osztályvezető számolt be. Néhány fontos kérdést sikerült megoldani, ugyanakkor a tanévkezdésig latba kell vetni minden erőnket, hogy meg tudjunk felelni a reform követelményeinek – mondta a megbízott osztályvezető.
Ezzel egyetértve a képviselők úgy döntöttek, hogy mivel nem látni előre a szeptemberi biztos tanévkezdést, szeptemberben újra napirendre tűzik az oktatásügy kérdéseit és problémáit, s megvizsgálják, hogyan hajtja végre az illetékes osztály a tanács határozatait.
Szerették volna megtudni a képviselők az útjavítások menetét is a járásban, tapasztalva a néhol járhatatlan utakat. Mivel azonban a járási közigazgatási hivatal felelős munkatársai nem tudtak megfelelő információval szolgálni, a tanács úgy döntött, levelet intéznek az új megyei illetékesekhez, és újra napirendre tűzik ezt a fájó kérdést.
A járási tanácselnök a végén megköszönte a jelen lévő képviselőknek a konstruktív hozzáállást, az elfogadott határozatokat, miáltal biztosítani tudják a járás szociális-gazdasági fejlődésének menetét.
A testület elfogadta a II. félévi munkatervét, melyben több fontos kérdés szerepel.
Donald Trump amerikai elnök a kongresszus két háza előtt tartott „az Unió
állapotáról” tartott kedden évértékelő beszédet.
Az elnököt viharos taps fogadta, amikor helyi idő szerint este kilenckor
belépett a kongresszusi terembe. Nancy Pelosi demokrata párti házelnök – akivel
az elnök tavaly október óta nem váltott szót – a kezét nyújtotta neki, ám az
elnök nem reagált a kinyújtott kézre, mintha észre sem vette volna Pelosit.
Pelosi később, az elnök beszédének végén, amikor Trump éppen azt mondta:
Isten áldja meg Amerikát, felállt, és látványosan, széles mozdulatokkal
széttépte Trump beszédének szövegét.
Az évértékelő beszéd ünnepélyes eseményén a kongresszusi politikusok mellett
kormánytagok, a legfelsőbb bíróság bírái, és amerikai közéleti személyiségek
vettek részt. A képviselők soraiban néhány demokrata párti politikusnő a múlt
század elején a nők jogait követelő szüfrazsett-mozgalom fehér ruhájába öltözve
várta az évértékelő beszédet.
Amerika Amerika-barát ország
Trump csaknem másfélórás beszédében hangsúlyozta: Amerika ismét tiszteletnek örvendő nemzet lett, a gazdasági hanyatlás éveinek vége, a hiú ígéretek, a munkanélküliség, a presztízsveszteség korának vége. „Három rövid év alatt megállítottuk a hanyatlást, és olyan lépésekkel haladunk előre, ami rövid idővel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna” – szögezte le, kiemelve, hogy az amerikai gazdaság kiváló állapotban van, az amerikai katonai erőt újraépítették, a határok biztonságosak. „Amerika családbarát, növekedésbarát és mindenekelőtt Amerika-barát ország” – fogalmazott.
Valamennyi politikus felállt, amikor kiderült: a meghívott vendégek között
van Juan Guaidó, a venezuelai ellenzék vezetője is. A venezuelai vendéget az
amerikai politikusok tapsviharral köszöntötték.
Trump úgy mutatta be Guaidót, mint Venezuela törvényes átmeneti elnökét.
Majd – szocialista diktátornak és népe felett uralkodó zsarnoknak nevezve
Nicolás Maduro venezuelai elnököt – leszögezte: Juan Guaidó Venezuela legitim
elnöke.
Az amerikai elnök hangsúlyozta: „a szocializmus tönkreteszi a nemzeteket, míg a szabadság egységbe forrasztja a lelkeket”. Megerősítette, hogy kormányzata a szabadság híve, s ezért változtatott az előző elnök, Barack Obama Kubával kapcsolatos politikáján. „Mi támogatjuk a kubaiak, a nicaraguaiak, a venezuelaiak reményeit a demokrácia helyreállítására” – fogalmazott.
Az elnök bemutatta az ünnepélyes alkalomra meghívott más vendégeket is:
például azt a férfit, aki hosszú esztendők küzdelmei után sikeresen küzdött meg
ártalmas szenvedélyével és leszokott a kábítószerről, vagy azt a tavaly
decemberben századik életévét betöltött Charles McGee dandártábornokot, aki a
második világháborúban a légierő afroamerikaiakból álló híres Tuskegee
alakulata tagjaként 136 bevetésben vett részt, majd harcolt a koreai háborúban
és később a vietnami háborúban is.
Fontosnak mondta Trump a befogadó társadalom építését is, kiemelve, hogy
biztosítani kell minden amerikai fiatalnak a nagyszerű oktatás és az amerikai
álom beteljesítésének lehetőségét. Bemutatott egy tízéves philadelphiai
kislányt, akit az édesanyjával együtt hívott meg az évértékelőre, és
bejelentette, hogy a kormányzat ösztöndíjat ajánlott fel neki.
A fegyvertartás és -vásárlás
jogának védelmét ígéri
A beszédben az elnök megígérte a fegyvertartás és -vásárlás alkotmányban
biztosított jogának védelmét is. Előtte azonban hosszasan sorolta a gazdaság
eredményeit, köztük azt, hogy az elmúlt három évben az Egyesült Államok
energetikában önellátó lett, 12 ezer új termelőüzem létesült, miközben az előző
elnök, Barack Obama kormányzata idején 60 ezer termelőüzem szűnt meg.
Kitért az egészségbiztosításra, és a demokraták elnökjelöltségére pályázó politikusokra – név nélkül – utalva közölte: amíg ő az elnök, szó sem lehet az egészségbiztosítás „szocialista típusú átalakításáról”. Megjegyezte, hogy az elmúlt három évben sikerült jelentős mértékben csökkenteni a vényköteles gyógyszerek árát.
Ezt követően bejelentette, hogy az egyik meghívott vendéget, az
előrehaladott rákbetegségben szenvedő Rush Limbaugh jobboldali újságírót – a
republikánusok egyik ikonikus személyiségét – Elnöki Szabadság Érdeméremmel
tünteti ki. Az érmet a könnyeivel küszködő Limbaugh mellett ülő first lady,
Melania Trump azonnal át is adta.
„Függetlenül attól, hogy republikánusok, demokraták vagy függetlenek vagyunk-e, abban nyilván mindannyian egyet kell értenünk, hogy minden emberi élet Isten megszentelt ajándéka” – hangoztatta Trump. S felidézte, hogy nemrégiben írta alá azt a törvényt, amely a szövetségi hivataloknál és szervezeteknél dolgozók fizetett szülési szabadságáról szól.
„Ez modellként szolgál az egész ország számára” – fűzte hozzá. Megemlítette azt is, hogy a gyermekes családok adókedvezményt kapnak és a szövetségi kormány – ahogyan fogalmazott – „történelmi mértékben” megnövelte az óvodák anyagi támogatását.
Irántól függ, hogy milyen utat
választ, Washington kész segíteni
Trump kitért Iránra is, megismételve, hogy Teheránnak fel kell hagynia azzal, hogy atomfegyver előállítására törekedjék. Kiemelte továbbá: Iránnak nemcsak az atomprogramjával kell felhagynia, hanem a terrorizmus támogatásával és el kell kezdenie a saját népe boldogulásán dolgozni. Az iráni gazdaság nagyon gyöngén teljesít – állapította meg, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok „nagyon rövid időn belül” kész segíteni ezen. „De talán túlságosan büszkék, vagy túlságosan is bolondok ahhoz, hogy segítséget kérjenek. Mi mindenesetre itt vagyunk” – szögezte le.
Megerősítette kormánya elkötelezettségét a terrorizmus elleni harcban, és
utalt Abu Bakr al-Bagdadi, az Iszlám Állam nevű terrorszervezet vezetője,
valamint az iráni Kászim Szulejmáni tábornok, a Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű
különleges egysége vezetője likvidálására.
"If Ukraine and Russia can work out some agreement where they get along, to me that'd be very good" -- brilliant insights on international relations from Trump pic.twitter.com/lgrsUK1h10
Fulton County has a long standing history of election mismanagement that has understandably weakened voters’ faith in its system. Allowing this audit provides another layer of transparency and citizen engagement.
— GA Secretary of State Brad Raffensperger (@GaSecofState) May 21, 2021
Jake Tapper: "One doesn’t have to be brilliant to attempt a coup."
John Bolton: "I disagree with that. As somebody who has helped plan coup d’etat, not here, but other places, it takes a lot of work." pic.twitter.com/REyqh3KtHi
Weaponization of our courts for political grievances is an abhorrent abuse of power.
The George Soros-supported NYC DA is only furthering the radical liberal agenda to have elections determined at the jury box rather than the ballot box.
It is beyond belief that District Attorney Alvin Bragg has indicted a former President and current presidential candidate for pure political gain. Arresting a presidential candidate on a manufactured basis should not happen in America.
Thank you to everyone for your support and love! I have so many messages coming in that I can't respond...also don't want to spill my champagne ? #Teamstormy merch/autograph orders are pouring in, too! Thank you for that as well but allow a few extra days for shipment.
The US Congress has approved a bill to extend the funding of the country's government for 45 days (until November 17) without providing aid to Ukraine, according to the vote broadcast on the website of the upper house of the Congress:https://t.co/KxqKAGmlCdpic.twitter.com/7q38pU3TMi
🇺🇸🇺🇦Donald Trump says he will put an end to the United States funding Ukraine's war against Russia.
🤣"I think Zelensky is maybe the greatest salesman of any politician that's ever lived. Every time he comes to our country, he walks away with $60 billion." pic.twitter.com/Iip8V4cwCz
In a phone call with CNN minutes after Biden announced his exit from the 2024 race, former President Trump responded, “He is the worst president in the history of our country. He goes down as the single worst president by far in the history of our country.” While it's unclear who…