Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elismerően nyilatkozott a március 11-én Dzsiddában lezajlott Ukrajna és az Egyesült Államok közötti tárgyalások eredményeiről, és ismét megerősítette az Európai Unió támogatását – írja az Index.
Von der Leyen különösen elismerően nyilatkozott az amerikai katonai segítségnyújtás és hírszerzési információk megosztásának újraindításáról, valamint a békemegállapodás-javaslat kezdeményezéséről.
Ez egy pozitív fejlemény, amely lépés lehet egy átfogó, igazságos és tartós béke felé Ukrajnában
– írta az elnök az X-en.
Hozzátette, hogy az unió készen áll részt venni a tárgyalási folyamatban. „Az Európai Unió kész teljes szerepét betölteni partnereivel együtt a közelgő béketárgyalásokon” – hangsúlyozta.
Az ukrán és amerikai küldöttségek Szaúd-Arábiában találkoztak, ahol az amerikai delegáció 30 napos teljes tűzszünetet javasolt, Oroszország beleegyezésétől függően. A tűzszüneti javaslat és az amerikai katonai segítségnyújtás újraindítása a tárgyalások két jelentős eredménye volt. Emellett a delegációk megvitatták a béke érdekében tett humanitárius erőfeszítéseket is, beleértve a hadifoglyok cseréjét, a fogva tartott civilek szabadon bocsátását és az erőszakkal elhurcolt ukrán gyermekek hazatérését – számolt be a The Kyiv Independent.
[type] => post
[excerpt] => Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elismerően nyilatkozott a március 11-én Dzsiddában lezajlott Ukrajna és az Egyesült Államok közötti tárgyalások eredményeiről, és ismét megerősítette az Európai Unió támogatását.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1741789380
[modified] => 1741788226
)
[title] => Az Európai Unió csatlakozik a váratlan békefolyamathoz – von der Leyen
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=144359&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 144359
[uk] => 144365
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 127053
[image] => Array
(
[id] => 127053
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/66ebf49520adb.jpeg
[original_lng] => 41718
[original_w] => 720
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/66ebf49520adb-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/66ebf49520adb-300x188.jpeg
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/66ebf49520adb.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/66ebf49520adb.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/66ebf49520adb.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/66ebf49520adb.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/66ebf49520adb.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1741791146:8
[_thumbnail_id] => 127053
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 1030
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 2089
[1] => 154
[2] => 92079
[3] => 640
)
[tags_name] => Array
(
[0] => béketárgyalás
[1] => Európai Unió
[2] => orosz–ukrán háború
[3] => Ursula von der Leyen
)
)
[1] => Array
(
[id] => 144308
[content] =>
Kedden Párizsban találkoznak harminc európai és NATO-ország vezérkari főnökei, hogy a fegyverkezésről és azokról a biztonsági garanciákról tárgyaljanak, amelyeket Ukrajnának nyújtanának egy Oroszországgal kötött tűzszünet esetén – írja az Ukrinform.
A NATO katonai parancsnokságának szoros együttműködésével tartott találkozón Emmanuel Macron francia elnök is felszólal, és a franciák mellett brit, német, olasz, lengyel és török katonai vezetők is részt vesznek rajta.
A találkozóra azelőtt kerül sor, hogy Keir Starmer brit miniszterelnök kezdeményezésére újabb Ukrajna-konferenciát tartanak szombaton. A csúcsszintű értekezletet ezúttal online rendezik, fő témája az ukrajnai tűzszünet elérése és a békemegállapodás elősegítése lesz. Arról még folynak az egyeztetések, hogy mely országok vesznek részt a tanácskozáson.
Március 2-án már tartottak egy Ukrajna-csúcsértekezletet Londonban, 18 ország vezetőinek személyes részvételével. Ezen megállapodás született arról, hogy a résztvevők Nagy-Britannia és Franciaország irányításával, Ukrajnával együttműködve hozzákezdenek az ukrajnai harci cselekmények befejezését célzó tervek kidolgozásához, és ezeket a terveket az érintett országok áttekintik majd az Egyesült Államokkal is.
Keir Starmer akkor megerősítette, hogy Nagy-Britannia kész katonákkal és légierővel részt venni a jövőbeni ukrajnai békefenntartásban. Az értekezleten megállapodtak egy olyan koalíció kialakításáról is, amelynek alapján a cselekvésre hajlandó országok garanciát vállalnak a béke megőrzésére.
Macron a múlt héten azt mondta, hogy bármilyen európai csapatot Ukrajnában csak akkor vetnének be, „ha aláírták a békeszerződést, hogy garantálják annak teljes körű betartását”. Azt is mondta, hogy kész lenne tárgyalni Franciaország nukleáris elrettentő erejének kiterjesztéséről az európai partnerekre.
Edgars Rinkēvičs lett elnök kijelentette, hogy az európai országoknak mindenképpen be kell vezetniük a sorkatonai szolgálatot, mert katonailag Európa „elég gyenge”. A Sky Newsnak adott interjújában a védelmi kiadások növelésére szólított fel az Egyesült Államokkal való „hullámzó” kapcsolatok miatt.
Lettország 2023-ban bevezette a férfiak számára a katonai szolgálatot, és GDP-jének 4%-ára emelte a védelmi kiadásokat. Rinkėvičs szerint más európai országoknak is követniük kellene Riga példáját.
„Sokan kissé idegesek, követik a híreket […] a többi európai kormánynak is gondoskodnia kell arról, hogy mindannyian erősebbek legyünk”, mondta.
Pat McFadden brit kabinetminiszter válaszolt a felhívásra. Elmondta, hogy a brit kormány nem fontolgatja a sorkatonai szolgálat bevezetését, de a jövőben megoldásokra lehet szükség, hogy megfeleljünk az „új valóságnak”.
„Nem fontolgatjuk a hadkötelezettséget, de bejelentettük, jelentősen emeljük a védelmi kiadásokat”, mondta.
Az Európai Bizottság az uniós tartózkodásra jogosulatlan migránsok visszaküldésére vonatkozó szabályokat fog javasolni a kiutasítási határozatok tagállamok közötti kölcsönös elismerésével – tájékoztatott az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben az ősszel megalakult, új összetételű uniós bizottság munkájának első száz napját követő beszédében vasárnap.
Ursula von der Leyen azt mondta: kedden, az Európai Bizottság megbízatásának századik napján a brüsszeli végrehajtó testület javaslatot fogad el az uniós tartózkodásra jogosulatlan migránsok visszaküldésről.
„Valódi európai visszaküldési rendszert akarunk létrehozni azáltal, hogy olyan rendeletet javaslunk, amely egyszerűbb és egyértelműbb szabályokat tartalmaz, megakadályozva a szökést és a tartózkodási joggal nem rendelkező unión kívüli országok állampolgárainak visszatérését az unió területére” – fogalmazott.
Azokra, akiket erőszakkal kell visszaküldeni hazájába, beutazási tilalom vonatkozik majd – szögezte le.”Szigorúbbak és határozottabbak leszünk akkor, ha biztonsági kockázatok jelentkeznek, de gondoskodunk arról is, hogy a nemzetközi jogból fakadó kötelezettségeink teljes tiszteletben tartásával járjunk el” – fogalmazott.
Von der Leyen kijelentette: az európai értékek, köztük a demokrácia, a szabadság és a jogállamiság, veszélyben vannak. Ezért mandátuma első napjától kezdve az Európai Bizottság tartotta magát az Európa jóléte, biztonsága és a demokrácia védelmére vonatkozó céljaihoz, és – szavai szerint – teljesítette is azokat.
Közölte: most, hogy „a világ jelentős változásokon megy keresztül”, az Európai Uniónak új és soha nem látott kihívásokkal kell szembenéznie versenyképessége és biztonsága szavatolására.
Az elmúlt hetek eseményei világossá tették, hogy az Európai Uniónak függetlenebbnek, önállóbbnak kell lennie, és jobban meg kell tudnia védeni magát minden fenyegetéssel szemben – húzta alá.
Elmondta, az Európai Bizottság számos kezdeményezést indított az EU versenyképességének erősítésére, védelmi képességeinek javítására és felkészültségének növelésére.
A konkrét fenyegetésekkel szemben fel kell szabadítani a lehetőségek teljes tárházát. Ha az EU össze tud fogni más hasonló gondolkodású országokkal, köztük az Egyesült Királysággal, Norvégiával vagy Kanadával, ezek a lehetőségek még nagyobbak lehetnek – mondta.
Szerinte a védelmi erőfeszítések hatalmas lökést adhatnak Európa versenyképeségének javításához. Ezzel kapcsolatban közölte: a jólét, a biztonság és demokrácia védelme érdekében megbízatása kezdete óta az uniós bizottság nyolc kezdeményezést tett Európa versenyképesebbé tételére. Hamarosan elkészül az acéllal kapcsolatos cselekvési terv is, majd más stratégiai intézkedések következnek, amelyekkel párhuzamosan testület a bürokrácia csökkentésével is foglalkozik – közölte.
„Rendkívüli idők rendkívüli intézkedéseket igényelnek” – fogalmazott von der Leyen, majd hozzátette: az uniós bizottság elemzi a veszélyeket és javaslatokat tesz a szükséges intézkedésekre.
„Csak akkor tudunk hatékonyan hozzájárulni a kollektív biztonsághoz, ha világosan és mélyrehatóan ismerjük a fenyegetéseket, beleértve a hibrid fenyegetéseket is” – fogalmazott.
Az uniós bizottság elnöke szerint a védelmi ipart alapvetően meg kell változtatni. „Más ipari struktúrára van szükség ahhoz, hogy a várható igényeknek eleget tudjunk tenni. Az innovációra építünk majd, a fejlesztésre összpontosítunk, és felgyorsítjuk a termelés mértékét, ami nagyon fontos a védelem szempontjából” – fogalmazott.
Kijelentette továbbá, hogy az elkövetkező hónapokban és években az EU-nak ismét válságüzemmódba kell kapcsolnia. Az uniós bizottság készen áll arra, hogy kivételes fellépésekkel válaszoljon ezekre az új kihívásokra, példátlan léptékű és hatókörű intézkedésekkel, valamint gyorsasággal – mondta. Kérdésre válaszolva közölte, az Egyesült Államok szoros szövetségese Európának. Szavai szerint a felek között vannak nézeteltérések, és a véleményük eltér bizonyos területeken, de az érdekeik azonosak. „Ezt ők is látják” – fogalmazott.
„Az, hogy szövetségesek vagyunk, nem azt jelenti, hogy a teherviselésben egyenlőtlenségek lehetnek” – jelentette ki von der Leyen, majd úgy fogalmazott: „nekünk is el kell végeznünk a házi feladatunkat: teljesítenünk vállalásainkat.”
Szavai szerint ezért is olyan fontos az Európa felfegyverzését célzó ReArm Europe nevű terv, ami az európai védelem megerősítését célozza. A 800 milliárd eurós védelmi csomag történelmi jelentőségű, mivel ez lehet az európai védelmi unió alapja – hívta fel a figyelmet. Közölte ugyanakkor: ezzel párhuzamosan biztosítani kell azt is, hogy Ukrajna abban a helyzetben maradjon, hogy mindaddig ellen tudjon állni az orosz támadásoknak, amíg „az igazságos és tartós béke meg nem valósul”.
Végezetül közölte: az EU továbbra is elkötelezett az orosz gáz importjának teljes megszüntetése mellett.
„Egyértelműen elkötelezem magam az orosz gáz fokozatos kivonása mellett. Ez továbbra is feltétlenül szükséges” – fogalmazott von der Leyen, majd hozzátette: az EU ezen a területen sikeres, de még mindig vannak kiskapuk, amelyek bezárásán dolgozni szükséges.
Európának képesnek kell lennie megvédeni magát, ahogyan azt is biztosítania kell, hogy Ukrajna meg tudja védeni magát, jegyezte meg Ursula von der Leyen.
A brüsszeli EU biztonsági csúcstalálkozó abban az időszakban zajlik, amikor Európa egy „fordulóponthoz” érkezett. Dönteni kell a blokk védelmi képességeinek növeléséről és Ukrajna megerősítéséről, jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a találkozó előtt tartott sajtótájékoztatón március 6-án, csütörtökön.
„Egy rendkívüli időszakban különleges intézkedésekre van szükség. Ez fordulópont Európa és Ukrajna számára, aki európai családunk része. Világos és nyilvánvaló fenyegetés jelent meg Európa előtt. Ezért Európának képesnek kell lennie megvédeni magát, ahogyan biztosítania kell, hogy Ukrajna megvédhesse magát, és elő kell mozdítania az igazságos és fenntartható békét”, jelentette ki.
Von der Leyen megerősítette, hogy ma bemutatja a Rearmament Europe (Felfegyverezni Európát) tervet, amely 800 milliárd eurót mozgósít védelmi beruházásokra.
Kaia Kallas, az EU fődiplomatája a maga részéről arra utalt, hogy a mai találkozó politikai döntésekre korlátozódhat, és a március végi csúcson „összeadják a számokat”.
A terv 800 milliárd euró mozgósításáról szól, és 150 milliárdos hitelezést tartalmaz védelmi szükségletekre, a pénzt légvédelmi felszerelések gyártására és a védelmi infrastruktúra korszerűsítésére fordítják az Európai Unió tagállamai között – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Sky News brit tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint az Európai Bizottság jelentős kezdeményezést jelentett be Európa védelmi képességeinek megerősítésére a kontinenst érő fenyegetésekkel szemben. Ursula von der Leyen, az EB elnöke bejelentette, hogy Európa kész több mint 150 milliárd eurót fektetni a védelembe, amelyet modern légvédelmi rendszerek gyártására kell fordítani. A lépés egy stratégiai terv része, amelyet a politikus „Európa újrafelfegyverzéseként” jellemez.
Ennek a tervnek az egyik fő szempontja a közfinanszírozás felhasználásának kiterjesztése a védelmi szektorra, ami lehetővé teszi az uniós országok számára, hogy nagyszabású beruházásokat hajtsanak végre új védelmi technológiák fejlesztése és gyártása terén. Ezenkívül az EU egy új, 150 milliárd eurós hitelkeret létrehozását tervezi, hogy segítse az EU-tagállamokat hadseregeik modernizálásába való befektetésben.
Az EB elnöke hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy az EU költségvetését a védelmi kezdeményezések finanszírozására fordítsák. Az egyik fő feladat a magántőke mozgósításának biztosítása a Takarék- és Beruházási Unión, valamint az Európai Beruházási Bankon keresztül, amely lehetővé teszi további források bevonását a védelmi ipar fejlesztésébe. „Ez egy ilyen pillanat Európa számára, és ennek meg kell felelnünk” – hangsúlyozta Ursula von der Leyen.
Összességében ezek a lépések mintegy 800 milliárd euró mozgósítását célozzák erős védelmi képesség létrehozására.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => A terv 800 milliárd euró mozgósításáról szól, és 150 milliárdos hitelezést tartalmaz védelmi szükségletekre, a pénzt légvédelmi felszerelések gyártására és a védelmi infrastruktúra korszerűsítésére fordítják az Európai Unió tagállamai között.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1741099860
[modified] => 1741089763
)
[title] => Ursula von der Leyen ismertette Európa újrafelfegyverzésének a tervét
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=143351&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 143351
[uk] => 143381
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 127053
[image] => Array
(
[id] => 127053
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/66ebf49520adb.jpeg
[original_lng] => 41718
[original_w] => 720
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/66ebf49520adb-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/66ebf49520adb-300x188.jpeg
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/66ebf49520adb.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/66ebf49520adb.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/66ebf49520adb.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/66ebf49520adb.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/66ebf49520adb.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1741094019:2
[_thumbnail_id] => 127053
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1240
[_oembed_fa03e93177c5456e145ed77dbb47c4dd] =>
On my way to London to highlight Europe’s ongoing support to Ukraine that can lead to just and lasting peace in Ukraine.
The path to peace is strength.
Weakness breeds more war.
We will support Ukraine, while undertaking a surge in European defence.
Londonban vasárnap csúcstalálkozót tartanak Ukrajnáról, amelyen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mellett több mint 10 állam vezetői, az Európai Unió és a NATO vezetése vesz részt – számolt be az rbc.ua hírportál a brit kormány közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a brit kormány megjegyezte, hogy a csúcstalálkozón részt vesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, valamint Franciaország, Németország, Dánia, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Spanyolország, Kanada, Finnország, Svédország, Csehország és Románia vezetői. Ugyancsak jelen lesz Hakan Fidan török külügyminiszter, Mark Rutte NATO-főtitkár, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke. Keir Starmer brit miniszterelnök vasárnap délelőtt fogadja Giorgia Malone olasz miniszterelnököt a Downing Streeten. Utána más vezetők is csatlakoznak.
A csúcstalálkozó fő témái: Ukrajna pozícióinak megerősítése most, beleértve a folyamatos katonai támogatást és az Oroszországra nehezedő gazdasági nyomás fokozását; erős, tartós megállapodás szükségessége, amely biztosítja az állandó békét Ukrajnában, és biztosítja, hogy Ukrajna elrettentse és megvédje magát az Oroszország jövőbeli támadásait; következő lépések az erős biztonsági garanciák tervezéséhez.
„Szövetségeseinkkel együttműködve meg kell erősítenünk a biztonsági garanciák európai elemére való felkészülést, az Egyesült Államokkal folytatott megbeszélések folytatása mellett. Lehetőségünk van arra, hogy összefogjunk egy igazságos és tartós béke biztosítása érdekében Ukrajnában, amely garantálja szuverenitásukat és biztonságukat”
– mondta Keir Starmer.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Londonban vasárnap csúcstalálkozót tartanak Ukrajnáról, amelyen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mellett több mint 10 állam vezetői, az Európai Unió és a NATO vezetése vesz részt.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1740931680
[modified] => 1740919208
)
[title] => Nagy-Britannia nyilvánosságra hozta a Zelenszkij részvételével tartandó londoni csúcstalálkozó részleteit
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=142987&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 142987
[uk] => 143059
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 142988
[image] => Array
(
[id] => 142988
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/starmer-2.jpg
[original_lng] => 37531
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/starmer-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/starmer-2-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/starmer-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/starmer-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/starmer-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/starmer-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/starmer-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1740920949:3
[_thumbnail_id] => 142988
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1109
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_ec0c3cc3373d959cfc534701f4ff9866] =>
Törölték Kaja Kallas, uniós főképviselő és Marco Rubio amerikai külügyminiszter találkozóját. A két politikus utoljára a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián találkozott utoljára.
Törölték Kaja Kallas uniós főképviselő és Marco Rubio amerikai külügyminiszter találkozóját – írja az Euronews. A főképviselő szóvivője szerint „ütemezési problémák” miatt mondták le a tervezett megbeszélést. Kaja Kallas szóvivője szerint a két politikus utoljára a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián találkozott utoljára – tette hozzá.
Trump beiktatása óta a főképviselő több telefonbeszélgetést folytatott a külügyminiszterrel. Február 18-án beszéltek, miután Rubio a tárgyalások részeként Szaúd-Arábiában találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, aki uniós szankciók alatt áll. Az Euronews a New York Timesra hivatkozva írt arról, hogy Rubio szerint a rijádi tárgyalás Oroszország szándékainak komolyságát kell próbára tennie, ezért nem jelentenek hirtelen eltérést a régóta fennálló amerikai politikától.
Litvánia javaslatot tett Ukrajna európai uniós partnereinek, hogy GDP-jük 0,25 százalékával váltsák ki az amerikai segélyeket – közölte kedden Kestutis Budrys, a balti állam külügyminisztere a Deutsche Welle német televíziónak adott interjúban.
„Ki tudjuk váltani az Ukrajna védelmi szükségleteire szánt amerikai segélyeket, ha egész Európa kiutalná erre a célra GDP-je 0,25 százalékát. Ez 40 milliárd eurót jelentene” – mondta a tárcavezető.
A litván diplomácia vezetője példaként saját hazáját hozta fel, amely tavaly GDP-je 0,3 százalékával támogatta a kijevi vezetést. Litvánia az ukrajnai háború kitörése óta több mint 1,5 milliárd euróval segítette Ukrajnát, amiből 767 millió euró katonai segély volt.
Litvánia mindemellett kötelezettséget vállalt arra, hogy évente GDP-je 0,25 százalékával, vagyis nagyjából 190 millió euróval segíti a vezetést Kijevben.
Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke és Kaja Kallas az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nem beszélhet Horvátország nevében, ők csinovnyikok, magas rangúak, de csak csinovnyikok – jelentette ki Zoran Milanovic horvát államfő kedden.
Az elnök újságírói kérdésekre válaszolt a díszzászlóalj 25. évfordulójának alkalmából rendezett ünnepségen Zágrábban, amelyen Horvátország külpolitikájáról is kérdezték – írja az MTI.
„A nemzetbiztonság minden nemzet legintimebb tere. Először nekünk kell megállapodnunk, utána mehetünk tovább” – hangoztatta az államfő, utalva a kormány és közte lévő nézeteltérésekre.
„Az Egyesült Államok tegnapig a védelmezőnk volt. Valami megváltozott?” – hangsúlyozta, megjegyezve, hogy nem kell a leghangosabbakat és a leghisztérikusabbakat követni Európában.
Az ENSZ Közgyűlése hétfőn elutasította az Egyesült Államok határozati javaslatát, amely az ukrajnai háború gyors lezárását sürgette.
A közgyűlési vitában módosították a javaslat szövegét, ami miatt az Egyesült Államok a szavazáskor tartózkodott a saját javaslatát illetően, amelyet Oroszország elutasított, miközben Ukrajna megszavazott.
„Szolidárisnak és lojálisnak kell lennünk, nem kell mások háta mögött dolgoznunk, de hogy re4hbj67ug54reautomatikusan felemeljük a kezünket valamire, amit az EU valamelyik osztályán találtak ki, szóba sem nem jöhet” – húzta alá Milanovic.
Az Ukrajnára vonatkozó biztonsági garanciákról szólva elmondta: két évvel ezelőtt több alkalommal is hangoztatta, hogy ez az ukrajnai konfliktus Moszkva és Washington konfliktusa Ukrajna kárára, és végül Oroszország és Amerika fogja megoldani.
„Rosszul érzem magam attól, hogy igazam volt – hangsúlyozta, hogy az, – ki mehet Ukrajnába, és milyen fegyvert fog viselni, Moszkvától függ”.
