Nyolc európai uniós külügyminiszter közös levélben felszólította Josep Borrellt, az uniós diplomácia vezetőjét, hogy mihamarabb korlátozza az orosz diplomaták mozgását a Schengeni övezetben – jelentette a levelet ismertetve csütörtökön a CTK cseh hírügynökség.
Jan Lipavsky cseh külügyminiszter – írja a CTK – már hosszabb ideje igyekszik elérni, hogy az orosz diplomaták mozgásának korlátozása bekerüljön az Oroszország elleni uniós szankciók 14. csomagjába.
„Hírszerző szolgálatok, propaganda és a szabotázsakciók előkészítése a nagyszámú orosz diplomata munkájának legnagyobb része az Európai Unióban. Az orosz diplomataútlevelek tulajdonosainak szabad mozgása az egész schengeni övezetben elősegíti ezt a káros tevékenységet” – mutatott rá közös levelében Csehország, Dánia, Észtország, Lettország, Litvánia, Hollandia, Lengyelország és Románia külügyminisztere.
A levél szerzői szerint az Európai Uniónak szigorúan be kellene tartania a viszonosság elvét, s az orosz diplomaták, illetve családtagjaik mozgását csak arra az országra kell korlátozni, ahol hivatalosan akkreditálva vannak. „Ez az intézkedés alapvető módon korlátozná az orosz ügynökök operatív területét” – mutattak rá a miniszterek. Úgy vélik, hogy ez összhangban van a diplomáciai kapcsolatok szabályait rögzítő Bécsi egyezménnyel.
„Teljes mértékben tudatában vagyunk az esetleges orosz ellenakciók miatti aggályoknak. Ilyen esetben azonban reagálnunk kellene” – olvasható a levélben.
Amennyiben Moszkva korlátozná az európai uniós diplomaták mozgását saját területén, a szerzők szerint az EU-nak a reciprocitás elve alapján újabb intézkedéseket kellene bevezetnie.
A belga szövetségi ügyészség közölte, hogy a rendőrség átkutatta egy európai parlamenti képviselő lakhelyét és irodáját a brüsszeli parlament épületében, egy esetleges orosz beavatkozás miatt, számolt be a The Guardian.
„A házkutatások a beavatkozás, a passzív korrupció és a bűnszervezetben való részvétel ügy részét képezik, és az orosz beavatkozásra utaló jelekre vonatkoznak, amelyek segítségével az Európai Parlament képviselőit keresték meg és fizettek le azért, mert az Európa Hangja (Voice of Europe) hírportálon keresztül népszerűsítették az orosz propagandát” – jelentették ki az ügyészek.
Átkutatták a gyanúsított strasbourgi irodáját is, ahol az EP franciaországi székháza található.
[type] => post
[excerpt] => A belga szövetségi ügyészség közölte, hogy a rendőrség átkutatta egy európai parlamenti képviselő lakhelyét és irodáját a brüsszeli parlament épületében, egy esetleges orosz beavatkozás miatt, számolt be a The Guardian.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1717077600
[modified] => 1717077527
)
[title] => The Guardian: a rendőrség házkutatást tart az Európai Parlament épületében egy esetleges orosz beavatkozás miatt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=114661&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 114661
[uk] => 114541
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 114542
[image] => Array
(
[id] => 114542
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/original-2024-05-29t141854451.jpg
[original_lng] => 108144
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/original-2024-05-29t141854451-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/original-2024-05-29t141854451-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/original-2024-05-29t141854451.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/original-2024-05-29t141854451.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/original-2024-05-29t141854451.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/original-2024-05-29t141854451.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/original-2024-05-29t141854451.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1717066728:12
[_thumbnail_id] => 114542
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1070
[_oembed_320eb8da2eaf301d9efc4fed4c6f2511] => {{unknown}}
[_oembed_f2035d9867a6eb45abfb9e0dd3c88d7f] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 238
[1] => 15168
[2] => 461925
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Parlament
[1] => házkutatás
[2] => orosz befolyásolás
)
)
[2] => Array
(
[id] => 113283
[content] =>
Október 20-án népszavazást tartanak Moldovában az Európai Unióhoz csatlakozásról – erről döntött csütörtökön az egykori szovjet köztársaság törvényhozása.
Az október 20-i dátumot a 101 fős parlamentben – amelyben a Moldova Európa-párti elnökét, Maia Sandut támogató Cselekvés és Szolidaritás Pártjának (PAS) többsége van – 56 képviselő támogatta, és gyorsan elfogadták azt is, hogy egyidejűleg tartsák meg az elnökválasztást is.
A parlament oroszbarát ellenzéki pártjaihoz tartozó 24 képviselő nem vett részt a szavazáson.
Sandu tavaly karácsonykor hozta nyilvánosságra, hogy indulni kíván a második mandátumért a 2024-es elnökválasztáson, hogy tovább dolgozhasson országa európai integrációjáért.
Brüsszel előzőleg decemberben jelentette be, hogy megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Chisinauval.
A moldovai ellenzéki pártok nem értenek egyet a szerintük túlságosan felgyorsult európai integrációval, és azzal vádolták Sandut, hogy a népszavazással saját esélyeit akarja javítani az elnökválasztáson. A moldovai alkotmánybíróság korábban már jóváhagyta, hogy a két szavazást egyidőben rendezzék meg.
A népszavazáson a moldovaiaknak arra kell válaszolniuk, hogy az európai integráció mellett teszik le a voksukat vagy ellene. Ha a szavazás érvényes lesz, és a részvétel meghaladja a 33 százalékot, az alkotmányban rögzítik, hogy az európai integráció a Moldovai Köztársaság stratégiai célja, és a csatlakozásnak egy külön szakaszt szentelnek az alaptörvényben.
Bocskor Andrea főiskolai tanár tíz évig képviselte a kárpátaljai magyarság ügyét az Európai Parlamentben. Megköszönve bátor és következetes kiállását, az elmúlt tíz év eredményeiről és a mostani brüsszeli helyzetről kérdeztük.
– Két ciklusban is képviselte a kárpátaljai magyarság ügyét. Mit emelne ki ennek az időszaknak az eredményei közül?
– Már az is sikerként könyvelhető el, hogy a Fidesz–KDNP nemzeti listájának köszönhetően a kárpátaljai magyarok helyzete is bekerült az Európai Unió politikai körforgásába. A közösségünk képviseletet szerezhetett az Európai Unióban, közvetlenül értesíthettem az Európai Unió döntéshozóit az Ukrajnában zajló reformokról, a kisebbségeket érintő politikáról. Ugyanakkor úgy gondolom, nagyon fontos eredmények azért születtek, mert én egy olyan csapatnak voltam a része, amely számára fontos a nemzetpolitika és a kisebbségek helyzete Európában. Közös sikerünknek tartom azt a munkát, amely arra irányult, hogy a kisebbségvédelem végre váljon uniós politikává. Részt vettem az Európai Parlament Hagyományos kisebbségek, nemzeti közösségek és nyelvek munkacsoportjának a tevékenységében, minden erőnkkel támogattuk a FUEN által kezdeményezett Minority SafePacket, mivel látjuk azt a folyamatot, hogy a kisebbségi jogfosztásokat sok esetben maguk az államok követik el, ezért lenne fontos, hogy az EU jogi védelmet nyújtson a hagyományos nemzeti kisebbségeknek és nyelveiknek is.
– Azokban a történelmi pillanatokban volt ott és vett részt az Európai Parlament munkájában, amikor Ukrajna eldöntötte, hogy az Európai Uniót és az euroatlanti integrációt választja. Fontos egyeztetésekben, döntésekben is részt tudott venni…
– Igen. Ilyen volt a vízummentesség megadása, amely 2008-tól húzódott. A 2014-es első plenáris felszólalásom épp erről szólt, vagyis hogy milyen fontos lenne mihamarabb megadni az ukrán állampolgároknak a vízummentes beutazás lehetőségét az EU-ba. Végül 2017-ben került rá sor. Amikor Ukrajna elnöke és az Európai Bizottság elnöke erről ünnepélyesen aláírta a szerződést, én is jelen voltam. Szintén 2017-ben került sor az EU és Ukrajna közötti társulási és szabadkereskedelmi egyezmény megkötésére, ezáltal Ukrajna elindult azon az úton, amely következtében, valószínűleg a jövőben csatlakozhat az Európai Unióhoz. Ennek a csatlakozási folyamatnak a részesei vagyunk természetesen mi is, hiszen a koppenhágai kritériumoknak köszönhetően a kisebbségi jogok betartása a csatlakozni kívánó országokkal szemben egy olyan fontos követelményrendszer, amit az Európai Unió komolyan szokott venni. A mi esetünkben sajnos azt tapasztalhattuk, hogy ez az integrációs folyamat 2017-ben a kisebbségi jogok csorbításával kezdődött, sajnálatos módon néhány nappal a társulási egyezmény aláírása után Ukrajna elfogadta a nemzeti kisebbségi oktatást ellehetetlenítő új oktatási reformját. Majd ezt követte 2019-ben a nyelvtörvény, továbbá más intézkedések is azt jelezték, hogy az ukrajnai kisebbségek jogai egyre inkább szűkülnek, és egyúttal felerősödött a hangulatkeltés és bizalmatlanság a nemzeti kisebbségekkel szemben. Sajnos mi magyarok éreztük ezt a bőrünkön, ezekre a folyamatokra kellett felhívnom a figyelmet az EU-ban. Már akkor, 2017–18-ban pozitív diszkriminációt tapasztaltam az Európai Unió részéről Ukrajna irányába, úgy álltak hozzá, hogy amit Ukrajna csinál, az csak jó lehet, akik ezt kritizálják, azok Putyin szekértolói – ezt megkaptuk jó néhányszor, olyan politikusok, akik szóvá tettük a jogfosztásokat.
– Sokszor a fősodorral szembeni véleményt kellett megfogalmaznia, ami nyilván nem volt hálás feladat.
– Hangsúlyoznám, hogy ez minden esetben építő jelleggel történt. Amikor 2014-ben bekerültem az EP-be, számos olyan küldöttségben, bizottságban vállaltam feladatot, melyek révén segíteni tudtam az ukrajnai integrációs folyamatot, másrészt a kisebbségi jogi normákra is fel tudtam hívni a figyelmet. Ezt rendületlenül meg is tettem, annak ellenére, hogy ez valóban nem volt könnyű feladat. Ugyanakkor fontos volt, hogy legyen egy autentikus hang, aki minden szempontra felhívja a figyelmet, mert az ukrajnai reformok, a decentralizáció, az oktatási reform, a nyelvtörvény és sok más változtatás az EU-ban idealizálva volt.
Úgy gondolom, hogy a munkánk is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy 2023 végére megfordult a tendencia. Bár nem kaptunk vissza minden jogot, de hét jogfosztó törvény módosításáról döntött tavaly decemberben a Legfelső Tanács, ami azt jelzi, hogy végül is sikerült az ukrán vezetést rábírni, hogy visszakanyarodjon az Európában elfogadott, normális kisebbségpolitika irányába. Ebben nagy szerepe volt a magyar kormány bilaterális tárgyalásainak is, hisz a magyar nemzeti kormánynak köszönhetően a mi szempontjaink mindvégig ott voltak a tárgyalóasztaloknál.
– Mit várhatunk e tekintetben a jövőtől?
– Remélem, hogy folytatódni fog az általam, általunk elkezdett munka, és sikerül visszaszerezni azokat a jogokat is, amelyeket még most nem kaptunk vissza. Továbbá fontos folytatni az ukrán–magyar kétoldalú kapcsolatok javítását, hiszen mindig ez jelentette a békés együttélés zálogát Kárpátalján.
– Kollégáimmal megbeszélve, munkája egyik fontos eredményének látjuk, hogy döntéshozói körökben ma már Európában és talán az egész világon illik tudni Kárpátaljáról és az itt élő magyar közösség problémáiról. Mindezt magyar közösségünk politikai érdekképviseletével és a kulturális diplomácia eszközeivel sikerült elérnie.
– Szeretném hinni, hogy nekem is köszönhető, hogy sikerült felkerülnünk a nemzetközi és európai politikai térképre, hiszen személyes élményem volt 2014-ben a legelső néppárti frakcióülésen való bemutatkozásomkor, hogy Kárpátalja és a kárpátaljai magyar közösség nem volt a képviselőtársaim számára beazonosítható.
Nagyon büszke vagyok arra, hogy nyolc éven keresztül sikerült megszervezni a brüsszeli Kárpátalja Napokat, a Liszt Intézettel közösen. Minden évben be tudtuk mutatni egy-egy újabb szeletét a kárpátaljai művészeti életnek, a népi kultúrának. Számunkra fontos és szívünkhöz közel álló művészeink, közéleti személyiségeink munkásságát tudtuk elvinni és megmutatni Brüsszelben. Az Európai Parlament épületében ismeretterjesztő, angol és magyar nyelvű bannerkiállítással mutattuk be az 1944-es málenkij robot eseményeit, illetve „Az én Kárpátaljám” címmel fotókiállítás keretében vidékünk szépségeit, épített örökségét is igyekeztünk megmutatni. Az Európai Emlékezet és Lelkiismeret platform támogatásával, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola szakembereinek írásaival szerkesztésemben elkészült egy angol nyelvű kötet: a Struggle for Survival (Küzdelem a megmaradásért), amely a kárpátaljai magyarság 1944–2022 közötti történetét, illetve az oktatási és nyelvi jogokért folyó küzdelmet mutatja be. Ezekkel sikerült sok nyugat-európai ember érdeklődését felkelteni Kárpátalja iránt. Később, amikor szóba kerültek a kisebbségi jogok, voltak, akik megértették, hogy miért fontos ez a számomra. Mindez nem jöhetett volna létre, ha nem indulok otthonról olyan erős gyökerekkel, amelyek többek között a főiskolához és a KMKSZ-hez fűztek. Mindig megvolt az az input, továbbá rendelkezésemre állt az a szakmai háttéranyag, amivel tényszerűen és autentikusan tudtam bemutatni a kárpátaljai helyzetet. Ezt értékelte mindenki, az Európai Parlament elnökétől az EU-biztosokig, ha én beszéltem Kárpátaljáról, vagy az orosz–ukrán háború kapcsán a béke fontosságáról, akkor arra mindig odafigyeltek. A két éve tartó háború kapcsán én mindig a háború „emberi szempontjait” emeltem ki, milyen nehézségekkel jár az a szétszakított családoknak, a gyermekeknek és fiataloknak, akik kénytelenek voltak elhagyni szülőföldjüket, hogy milyen óriási a közvetlen és közvetett áldozatok száma Ukrajna-szerte, és ezért milyen fontos a mihamarabbi tűzszünet és a béke elérése. Hiszen minden béke előbb vagy utóbb a tárgyalóasztaloknál dől el, csak nem mindegy, hogy előtte pár százan vagy pár százezren halnak meg.
– Hogyan tudná jellemezni a mostani brüsszeli helyzetet?
– Brüsszelben nagy gondok vannak, a balliberális oldal diktatúrája érvényesül mindenben. Mondhatnám azt is, hogy az őrület stádiumában van már egy jó éve az Európai Parlament és az európai politikum, hiszen különböző területeken egyre észszerűtlenebb döntéseket hoznak, amelyek – szépen fogalmazva – nem az Európai Unió polgárainak az érdekeit szolgálják. Ez a migrációs politika és az ukrajnai háború kezelése kapcsán is jól látható. Egyes politikusok rövid távú politikai haszonszerzés miatt felelőtlen módon politizálnak, amivel ártanak a tagállamok gazdaságának és egy atomháborút is kockáztatnak. Ellentétben a tíz évvel ezelőtti helyzettel, mára a család, a nemzet vagy a konzervatív értékek szinte szitokszavakká váltak az EP-ben. Valóban nagyon nagy változásra van szükség ahhoz, hogy megtisztuljon az Európai Parlament és észszerűbb döntéseket hozzanak a jövőben.
– A közösségi oldalán búcsúzott el követőitől, onnan tudjuk, hogy a kárpátaljai magyarság jogaiért való küzdelmet továbbra sem adja fel…
– Még körvonalazódik, hogy ezt milyen formában teszem majd, de ebben a küzdelemben a jövőben is részt szeretnék vállalni, erőmhöz mérten. Szerepelt a nevem a Mirotvorec halállistáján, sok más, igazságtalan támadás is ért az elmúlt években – egyelőre nem tanácsolják nekem, hogy hazaköltözzek, Beregszászba. Csak remélni tudom, hogy már nem tart sokáig a mostani őrület Ukrajnában.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta, hogy azok, akik a koszovói szerb Koordinációs Igazgatóság által kiállított útlevéllel rendelkeznek, vízummentesen utazhassanak be az Európai Unióba.
A 406 igen szavazattal, 97 ellenszavazat és 94 tartózkodás mellett elfogadott új szabályok hivatalos elfogadásukat követőn lehetővé teszik a szerb Koordinációs Igazgatóság által kiállított útlevéllel rendelkezők számára, hogy bármely 180 napos időszakban 90 napos tartózkodásra vízum nélkül utazzanak az Európai Unióba. A tartózkodás célja üzleti út, turizmus vagy családlátogatás lehet, munkavállalás nem. A rendelet mintegy 120 ezer koszovói szerbet érint.
A jóváhagyással immáron az egész nyugat-balkáni régióra azonos vízumrendszer vonatkozik az Európai Unióba történő beutazáskor. Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia számára 2009-ben, Albánia és Bosznia-Hercegovina számára 2010-ben, Koszovó számára pedig 2023-ban vezette be az EU a vízummentességet.
A rendelet az Európai Unió Tanácsának hivatalos jóváhagyását, majd kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
A Fidesz–KDNP közzétette a 2024-es választásokra az európai parlamenti listáját. Az előkelőnek számító hetedik helyen Ferenc Viktória szerepel, így a következő ciklusban is nagy a valószínűsége, hogy képviselve lesz a kárpátaljai magyarság az Európai Unió törvényhozásában. Deutsch Tamás, a FIDESZ- KDNP EP-listavezetője szerint a 2024-es európai parlamenti listája a polgári, nemzeti, kereszténydemokrata tábor erejét mutatja, hiszen a még erősebb és még hatékonyabb magyar nemzeti érdekképviseletet és a magyar szuverenitás megvédését még keményebb harcokban sikerre vivő csapat állt össze. Közben Bocskor Andrea Európai Parlament képviselője is megerősítette, hogy nem indul a következő választásokon. Facebook bejegyzésében köszönetét fejezte ki a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Fidesz Magyar Polgári Szövetség részére, hogy a nemzeti listának köszönhetően, első kárpátaljai magyarként lehetőséget kapott, hogy a kárpátaljai magyarok érdekeit képviselje az Európai Parlamentben. Mint fogalmazott, az elmúlt tíz év tele volt kihívásokkal, nagy küzdelmekkel a kisebbségvédelem területén, de számtalan sikerrel és felemelő pillanattal is jó volt együtt, nemzetként gondolkodni, dolgozni a magyarság érdekében. Záró mondatában pedig gratulált Ferenc Viktóriának a jelöltséghez.
Viola von Cramon-Taubadel európai parlamenti képviselő az RBC-Ukrajnának adott interjújában beszélt arról, hogy mikor kezdődhetnek meg a tárgyalások Ukrajna európai uniós csatlakozásáról, szót ejtett az európai katonai segélyekről, a politikai elit és az uniós polgárok hangulatáról, valamint Ukrajna esetleges háborús győzelméről is.
Viola von Cramon-Taubadel európai parlamenti képviselő német politikus, a Zöld Párt tagja. Jól ismeri az ukrán kérdéseket – még 1996-ban egy német kormányzati tanácsadói projektben dolgozott Ukrajna gazdaságpolitikájával kapcsolatos kérdéseken. Jelenleg az Európai Parlament ukrajnai frakciójának szóvivője.
Von Cramon-Taubadel ragaszkodik Ukrajna uniós csatlakozásához, mert szerinte Ukrajna egyértelműen teljesítette az összes kritériumot. Szerinte a magyarok nem támogatják majd az ügyet, és célszerű lenne az európai választások előtt letudni a csatlakozási tárgyalások nagy részét.
A politikus nagyon valószínűnek tartja, hogy a szélsőjobboldal, „az úgynevezett antidemokratikus pártok” erősödni fognak.
Szerinte egyszerű megoldás Ukrajna számára az, ha minél több fegyvert kap, de minden fronton aktívnak kell lennie az Európai Uniónak. Humanitárius, technológiai, szankciók, katonai, európai integrációs és környezetvédelmi szempontokat tekintve is – hangsúlyozta.
Úgy véli, a háború egyre közeledik, Oroszország pedig fenyegetést jelent az Európai Unió számára. „Ha Ukrajna elbukik, szörnyű lesz, és jelzésértékű más diktátorok számára is Putyinon kívül.”
Scholz kancellár tétovázása és más államfőkre hallgatása szerinte Putyint erősíti. „Ha nem tudunk a leghatározottabban reagálni, nem tudunk határozottan fellépni, annak súlyos következményei lesznek.” Úgy véli, gondoskodni kell arról, hogy a NATO-pajzs és a NATO-ígéretek beválthatók legyenek.
Úgy gondolja, az uniós országok többsége Ukrajnát támogatja.
A politikus úgy véli, az 1991-es határok visszaállítása csupán vágyálom Ukrajna számára. Azonban ezt kell megcélozni. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem az ő dolga definíciót alkotni az ukrajnai győzelemről.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Viola von Cramon-Taubadel európai parlamenti képviselő az RBC-Ukrajnának adott interjújában beszélt arról, hogy mikor kezdődhetnek meg a tárgyalások Ukrajna európai uniós csatlakozásáról, szót ejtett az európai katonai segélyekről, a politikai eli...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1711654500
[modified] => 1711636945
)
[title] => Egy európai parlamenti képviselő is az 1991-es határok visszaállítását szorgalmazza Ukrajnában
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=108080&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 108080
[uk] => 108119
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 106532
[image] => Array
(
[id] => 106532
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/eu-1.jpg
[original_lng] => 125116
[original_w] => 700
[original_h] => 370
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/eu-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/eu-1-300x159.jpg
[width] => 300
[height] => 159
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/eu-1.jpg
[width] => 700
[height] => 370
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/eu-1.jpg
[width] => 700
[height] => 370
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/eu-1.jpg
[width] => 700
[height] => 370
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/eu-1.jpg
[width] => 700
[height] => 370
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/eu-1.jpg
[width] => 700
[height] => 370
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1711655180:8
[_thumbnail_id] => 106532
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1200
[translation_required_done] => 1
[_oembed_320eb8da2eaf301d9efc4fed4c6f2511] =>
[_oembed_time_320eb8da2eaf301d9efc4fed4c6f2511] => 1713624698
[_oembed_7dcfd0b78bd6a149272125560031e29c] =>
Ukraine will win this war.
And the United States will continue to stand beside them every step of the way. pic.twitter.com/Sb3c08eC6s
Az Európai Parlament kedden strasbourgi plenáris ülésén, az EU-tagállamokkal egyeztetett irányelvet fogadott el az uniós szankciók megsértésének és kijátszásának büntethetővé tételéről.
Az új jogszabály a fogalmakat egységesen határozza meg a jogsértésekre vonatkozóan, ideértve a pénzeszközök befagyasztásának elmulasztását, az utazási tilalmak vagy fegyverembargók be nem tartását, a szankciók hatálya alá tartozó személyeknek történő pénzátutalást, illetve a szankciók hatálya alá tartozó országok állami tulajdonú szervezeteivel való üzletkötést. A szankciókat sértő pénzügyi szolgáltatások vagy jogi tanácsadási szolgáltatások nyújtása szintén büntetendő cselekmény lesz.
A jogszabály meghatározza a szankciók kijátszását is, és biztosítja, hogy ez is büntetendő cselekmény lesz. A törvény meghatározza, hogy a humanitárius segítségnyújtás vagy az alapvető emberi szükségletek támogatása nem számít a szankciók megsértésének.
Az irányelv biztosítja, továbbá, hogy a szankciók megsértése és kijátszása visszatartó erejű büntetést vonjon maga után azáltal, hogy valamennyi tagállamban legfeljebb öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtott bűncselekménnyé nyilvánítja őket. A szankciókat megsértő vagy kijátszó vállalatok esetében a bíráknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy visszatartó erejű bírságokat szabjanak ki.
Jelenleg a különböző büntetések ahhoz a gyakorlathoz vezetett, hogy a leggyengébb végrehajtással rendelkező tagállamokat válasszák tevékenységük helyének a szankciók megkerülését tervező elkövetők. Az új jogszabály a bírák számára a jogsértők megbüntetésére szolgáló eszközök széles választékát biztosítaná.
Az uniós szankciók pénzeszközök befagyasztásából, utazási tilalomból, fegyverembargóból és az üzleti szektorokra vonatkozó korlátozásokból állhatnak. Bár a szankciókat uniós szinten fogadják el, a végrehajtás a tagállamokon múlik, amelyek eltérően üldözik a szankciók megsértését és szabják ki a kapcsolódó büntetéseket.
A jogszabályt még a tagállami kormányokat tömörítő Tanácsnak is jóvá kell hagynia.
This is absolutely outrageous murder. By deliberately killing babies in their sleep, Russia is declaring a clear contempt for any peace agreements, past or future. There must be serious and immediate consequences, not continued impunity. pic.twitter.com/zpSmpaBTum
— Gabrielius Landsbergis🇱🇹 (@GLandsbergis) March 3, 2024
Az orosz The Insider oknyomozása szerint Tatjana Ždanoka, az Európai Parlament lett képviselője legalább 2004 óta az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) beépített ügynökeként tevékenykedik. Az újságírók által megszerzett és hitelesített, kiszivárgott e-mailek arra utalnak, hogy Ždanoka már 2005 októberében kapcsolatban állt Dmitrij Gladejjel, az FSZB szentpétervári tartótisztjével.
A levelezésből kiderül, hogy Ždanoka érzékeny információkat osztott meg Gladejjel, többek között egy 2005-ös észtországi konferencia nem publikált napirendtervezetét és sajtóközleményét. Az eseményen állítólag az orosz politikusok önkormányzati részvételének tapasztalatait vitatták volna meg. Ždanoka, a lett politikai párt, a Lett Orosz Unió (LRU) társelnöke megerősítette Gladejjel való ismeretségét, de nem adott magyarázatot a dokumentumok továbbítására.
További 2007-es e-mailekben Ždanoka állítólag bocsánatot kér, amiért nem szállította el Gladejnek a Strasbourgból megígért információkat, az email tárgysorában pedig a „Jelentés” szó szerepel. A vizsgálat szerint Ždanoka szervezte meg az Európai Parlamentben az Észtországnak a szovjet katonák emlékművének áthelyezését követő tallinni tüntetésekre adott válaszával kapcsolatos nyilvános meghallgatásokat. Emellett állítólag egy rádióműsort is indított, amelyben a lettországi oroszoknak adott tanácsokat a gyermekeik lett nyelvű iskolába járatásával kapcsolatos lehetséges problémákról.
A The Insider szerint Ždanoka 2013-ig folytatta az együttműködést Gladejjel, majd állítólag egy új, Szergej Krasin nevű FSZB-tartótiszttel kezdett dolgozni. A jelentés szerint a politikus részt vett abban is, hogy segített egy másik FSZB-ügynöknek, Artyem Kurejevnek vízumot szerezni az Európai Parlamentbe való látogatáshoz nem sokkal a Krím orosz megszállása után.
Ždanoka nem tagadta az e-mailek hitelességét, de szkeptikusan nyilatkozott a bemutatott információkról, és a The Insidernek azt mondta:
Nem tekinthetem ezt a szöveget hozzám intézett kérdéseknek, mert olyan információkon alapul, amelyekkel állítólag önök rendelkeznek, és amelyekkel definíció szerint nem kellene rendelkezniük.
Ždanoka, aki 2004 óta európai parlamenti képviselő, 2022-ben vitába keveredett, amikor az Oroszország ukrajnai invázióját elítélő uniós állásfoglalás ellen szavazott, ami az LRU tagságának felfüggesztéséhez vezetett az Európai Szabad Szövetségben. A Lettországban 2022-ben elfogadott törvények miatt Ždanoka idén nem választható újra, és elveszíti parlamenti mentelmi jogát – számolt be a Re:Baltica.
[type] => post
[excerpt] => Az orosz The Insider oknyomozása szerint Tatjana Ždanoka, az Európai Parlament lett képviselője legalább 2004 óta az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) beépített ügynökeként tevékenykedik. Az újságírók által megszerzett és hitelesített, ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1706628240
[modified] => 1706599656
)
[title] => Orosz kém lepleződött le az Európai Parlamentben
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=102143&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 102143
[uk] => 102304
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 102145
[image] => Array
(
[id] => 102145
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/zdanoka.webp
[original_lng] => 19688
[original_w] => 800
[original_h] => 533
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/zdanoka-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/zdanoka-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/zdanoka-768x512.webp
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/zdanoka.webp
[width] => 800
[height] => 533
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/zdanoka.webp
[width] => 800
[height] => 533
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/zdanoka.webp
[width] => 800
[height] => 533
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/zdanoka.webp
[width] => 800
[height] => 533
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1706705098:2
[_thumbnail_id] => 102145
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1486
[translation_required_done] => 1
[_oembed_320eb8da2eaf301d9efc4fed4c6f2511] => {{unknown}}
[_oembed_f2035d9867a6eb45abfb9e0dd3c88d7f] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 238
[1] => 254016
[2] => 324713
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Parlament
[1] => orosz kém
[2] => Tatjana Ždanoka
)
)
[9] => Array
(
[id] => 100967
[content] =>
Az uniós testület álláspontját a szlovák kormány politikusai szerint az ellenzékük mondta tollba.
Elutasítja a szlovák külügyminisztérium, hogy az Európai Parlament beavatkozzon a szlovákiai belpolitikai történésekbe – közölte Juraj Blanár tárcavezető szerdán arra reagálva, hogy az EP strasbourgi plenáris ülésén állásfoglalásban bírálta az új szlovák kormányt több olyan reformjavaslat miatt, amely a képviselők szerint aggodalomra ad okot a jogállamiság szlovákiai helyzetére vonatkozóan.
Az uniós testület állásfoglalásában a képviselők megkérdőjelezték Szlovákia képességét a korrupció elleni küzdelemre és az uniós költségvetés védelmére, amennyiben – mint írták – az ország parlamentje elfogadja a büntető törvénykönyv javasolt reformját.
Blanár az EP állásfoglalásáról szólva elmondta, hogy a szlovák ellenzék nem fogadta el, hogy a szeptemberi parlamenti választáson nem kapott bizalmat a választóktól és most tovább kampányol. Hozzátette, hogy mivel Szlovákiában nem értek el eredményeket, most Európában folytatják a kampányt.
A külügyminiszter felidézte, hogy amikor ők 2020-tól számos esetben figyelmeztették az uniós szerveket a lakosság elleni jogsértésekre és a jogállam alapjainak megsértéseire, európai részről ez senkit nem érdekelt.
Az EP állásfoglalására reagálva Robert Fico szlovák kormányfő pedig azt állította, hogy a dokumentum szlovák ellenzéki EP-képviselők kézirata, azoké, akik Szlovákia ellen uszítják az EU szerveit és különböző büntetésekre, köztük az uniós alapok folyósításának felfüggesztésére próbálják rábeszélni őket. Fico szerint a kormány ellenfelei bármilyen piszkos dologra képesek, ezért arra egyértelmű, kemény, de demokratikus választ kell nekik adni.
Robert Fico kabinetje decemberben hagyta jóvá a büntető törvénykönyv módosítását, melyről a napokban tárgyal a pozsonyi törvényhozás. A reform keretében megszüntetnék a több kormánypárti politikussal szemben is korrupciós eljárást folytató Különleges Ügyészséget (ÚSP), amelyet politikai elfogultsággal vádolnak. Az intézkedés a liberális ellenzék tiltakozását is kiváltotta.
