Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője pénteken Ukrajnába látogat, Kijevben találkozik Volodimir Zelenszkij elnökkel – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a BFM TV csatornára hivatkozva.
A jelentés szerint von der Leyen elmondta, hogy kijevi megbeszéléseinek kiemelt témája az Európai Unió Ukrajna energiaforrásokkal történő támogatása lesz a következő télre.
A Nemzetközi Energetikai Ügynökség által megfogalmazott félelmek hátterében az áll, hogy Ukrajnának a legkomolyabb kihívásokkal kell szembenéznie az energiaellátás terén az orosz invázió kezdete óta. Az Európai Unió azt tervezi, hogy támogatja Kijevet ezeknek a problémáknak a megoldásában.
A teljes körű háború kezdete óta az Európai Unió több mint 10 gazdasági szankciócsomagot vezetett be Oroszország és Fehéroroszország ellen. Ezenkívül egyes EU-országok katonai segítséget nyújtanak Ukrajnának, amelynek egy részét az Európai Unió finanszírozza. Külön alapokat is létrehoztak Ukrajna támogatására.
Az EU tavaly elindított egy programot a fegyveres erők tüzérségi lőszerrel való ellátására azzal a céllal, hogy 2024 márciusáig egymillió lövedéket szállítsanak le. A szállítások azonban késnek, augusztus végéig az EU 700 ezret biztosított Ukrajnának az ígért millióból.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ismertette új bizottságának összetételét. Minden jelöltnek meg kell jelennie az Európai Parlament bizottságai előtti meghallgatásokon, mielőtt a képviselők szavaznának róluk.
A lehetséges kinevezések listáját az Euronews teszi közzé.
A jelöltek bemutatása során von der Leyen úgy fogalmazott, hogy csapata „kompaktabb” és „interaktívabb és összekapcsolt struktúrával” rendelkezik, amely a „jólét, biztonság és demokrácia” alapelveire összpontosít.
Az Európai Bizottság elnöke hat ügyvezető alelnököt – négy nőt és két férfit – nevezett ki, akik nagyobb befolyást kapnak a végrehajtó hatalom tevékenységére, és felügyelik a biztosi csoport munkáját.
A listán a közelmúltban létrehozott posztok is szerepelnek, köztük a védelemért és a biztonságért, a földközi-tengeri térségért, valamint a lakás- és energiaügyért felelős európai biztos.
Minden jelöltnek jogi átvilágításon, parlamenti bizottsági interjún és kinevezést jóváhagyó szavazáson kell átesnie, mielőtt megkezdheti feladatai végzését.
Ursula von der Leyen ajánlott jelöltjei:
Magnus Brunner (Ausztria) – belügyi és migrációs biztos
Khaja Lahbib (Belgium) – a felkészültségért és a válságkezelésért felelős biztos
Kateryna Zaharieva (Bulgária) – startup vállalkozásokért, kutatásért és innovációért felelős biztos
Dubravka Suica (Horvátország) egy földközi-tengeri biztos
Costas Cadiz (Ciprus) – halászati és óceáni biztos
Josef Sikela (Csehország) – a nemzetközi partnerségekért felelős biztos
Dan Jorgensen (Dánia) – energiaügyi és lakásügyi biztos
Kaja Kallas (Észtország) – kül- és biztonságpolitikai ügyvezető alelnök, külügyi és védelempolitikai főképviselő
Henna Virkunen (Finnország) – a technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős ügyvezető alelnök, digitális és fejlett technológiákért felelős biztos
Stéphane Sejournay (Franciaország) – a jólétért és az ipari stratégiáért felelős ügyvezető alelnök, az iparért, a vállalkozásokért és az egységes piacért felelős biztos
Apostolos Tsitsikostas (Görögország) – a fenntartható közlekedésért és turizmusért felelős biztos
Várhelyi Olivér (Magyarország) – egészségügyi és állatvédelmi biztos
Michael McGrath (Írország) – a demokráciáért, az igazságszolgáltatásért és a jogállamiságért felelős biztos
Raffaele Fitto (Olaszország) – a kohézióért és a reformokért felelős ügyvezető alelnök, a kohéziós politikáért, a regionális fejlesztésért és a városokért felelős biztos
Valdis Dombrovskis (Lettország) – a gazdaságért és a termelékenységért felelős biztos
Andrius Kubilius (Litvánia) – védelmi és űrkutatási biztos
Christophe Hansen (Luxemburg) – mezőgazdasági és élelmiszerügyi biztos
Glenn Micallef (Málta) – a generációk közötti egyenlőségért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztos
Wopke Hoekstra (Hollandia) – az éghajlatért, a tiszta növekedésért és a nulla egyensúlyért felelős biztos
Petro Serafin (Lengyelország) – a költségvetésért, a csalás elleni küzdelemért és a közigazgatásért felelős biztos
Maria Luis Alburquerque (Portugália) – a pénzügyi szolgáltatásokért és a megtakarítási és befektetési unióért felelős biztos
Roxana Minzatu (Románia) – a humán erőforrásért, a készségekért és a felkészültségért felelős ügyvezető alelnök, a készségekért, az oktatásért, a minőségi munkahelyekért és a szociális jogokért felelős biztos
Maros Šefčovych (Szlovákia) – a kereskedelmi és gazdasági biztonságért, a tárcaközi kapcsolatokért és az átláthatóságért felelős biztos
Marta Kos (Szlovénia) – a bővítésért felelős biztos, a keleti szomszédságért és Ukrajna helyreállításáért is felelős
Teresa Ribera (Spanyolország) – a tiszta, tisztességes és versenyképes átmenetért felelős ügyvezető alelnök, versenyügyi biztos
Jessica Rosvall (Svédország) – a környezetvédelemért, a víz fenntarthatóságáért és a versenyképes körforgásos gazdaságért felelős biztos.
[type] => post
[excerpt] => Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ismertette új bizottságának összetételét. Minden jelöltnek meg kell jelennie az Európai Parlament bizottságai előtti meghallgatásokon, mielőtt a képviselők szavaznának róluk.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1726598700
[modified] => 1726591726
)
[title] => Ursula von der Leyen ismertette az Európai Bizottság új összetételét
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=126891&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 126891
[uk] => 126854
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 126856
[image] => Array
(
[id] => 126856
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/206631-1-ru-normal.jpg
[original_lng] => 69207
[original_w] => 780
[original_h] => 427
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/206631-1-ru-normal-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/206631-1-ru-normal-300x164.jpg
[width] => 300
[height] => 164
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/206631-1-ru-normal-768x420.jpg
[width] => 768
[height] => 420
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/206631-1-ru-normal.jpg
[width] => 780
[height] => 427
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/206631-1-ru-normal.jpg
[width] => 780
[height] => 427
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/206631-1-ru-normal.jpg
[width] => 780
[height] => 427
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/206631-1-ru-normal.jpg
[width] => 780
[height] => 427
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1726580926:12
[_thumbnail_id] => 126856
[_edit_last] => 12
[views_count] => 694
[_oembed_ab2e0c3b129b84c62fa7d410469f4801] =>
De weggestuurde Europarlementariër Diana Iovanovici-Șoșoacă is van S.O.S. Roemenië. Ze is woest: “Von der Leyen is een crimineel” pic.twitter.com/LHD4IUROgz
Le kell állítani a vérontást a Gázai övezetben, azonnali tűzszünetre van szükség, a túszokat pedig szabadon kell engedni – jelentette ki hétfőn az Európai Bizottság pénzügyi szolgáltatásokért, pénzügyi stabilitásért és a tőkepiaci unióért felelős uniós biztosa Strasbourgban.
Mairead McGuinness az Európai Parlament plenáris ülésének az antiszemitizmus, valamint a gyűlöletbeszéd és a gyűlöletből elkövetett bűncselekmények európai problémáiról folytatott vitáján azt mondta, a közel-keleti konfliktus olyan mértékű antiszemitizmust idézett elő Európában, amelyre az Európai Unió létrehozása óta nem volt példa. Fel kell lépni az antiszemitizmussal szemben a zsidók és a muzulmánok mellett minden olyan csoport érdekében, amely hátrányos megkülönböztetéssel és gyűlölettel szembesül – jelentette ki. Közölte: az antiszemitizmus erősödött, a gyűlöletbeszéd és a gyűlöletből elkövetett bűncselekmények egyre gyakoribbá váltak tavaly október óta Európában, miután a Hamász iszlamista terrorszervezet fegyveresei támadást intéztek Izrael ellen.
A zsidóknak úgy a való életben, mint az online térben erőszakkal kell szembesülniük – tette hozzá.
„A szabadságunk nem feltétlen, a gyűlöletbeszéd nem fér bele a szólásszabadság kereteibe” – fogalmazott McGuinness, majd hozzátette: a büntetőjog eszközeivel kell fellépni az ilyen cselekedetek elkövetőivel szemben. Az antiszemitizmus amellett, hogy fenyegetést jelent a zsidókra nézve, veszélyezteti a társadalom összetartását és elősegíti a radikalizálódást – hívta fel a figyelmet.
„Azt akarjuk, hogy a zsidó élet virágozzon, nem pedig azt, hogy a zsidóknak bujdosva kelljen élniük Európában” – tette hozzá beszédében az uniós biztos.
Az Európai Bizottság elutasította Magyarország és Szlovákia azon kérését, hogy közvetítsen Budapest és Pozsony, valamint Ukrajna között a Lukoil orosz olajtársasággal szemben bevezetett kijevi szankciók ügyében – közölte az uniós bizottság illetékes szóvivője pénteken.
A tájékoztatás szerint a bizottság arra az előzetes következtetésre jutott, hogy az azonnali konzultáció nem indokolt. Mint a szóvivő elmondta, Brüsszel nem látja jelét annak, hogy az ukrán szankciók veszélybe sodornák az európai energiabiztonságot, hozzátéve, hogy „a Lukoilra kivetett szankciók nem befolyásolják az olajtranzit-műveleteket a Barátság vezetéken, amennyiben nem a Lukoil az olaj hivatalos tulajdonosa”. Kijev június végén szankciókkal sújtotta a Lukoilt, az egyik legnagyobb orosz kőolajipari céget, eltiltva bármilyen ukrajnai tevékenységtől. Budapest és Pozsony korábban azt közölte, az olajkonszern szankcionálást célzó kijevi lépés veszélybe sodorja az ellátás biztonságát. A héten emellett Magyarország a bizottságot az ügyről további, kiegészítő információkkal is ellátta, amelyekkel kapcsolatban a testület azt közölte, vizsgálni fogja őket.
Az Európai Bizottság a múlt hét óta vizsgálja az Ukrajnán át érkező Lukoil-szállítások ügyét – közölte az uniós végrehajtó testület az X közösségi oldalon szerdán.
Az uniós bizottság üzenetében azt írta: felvették a kapcsolatot az érintett hatóságokkal, várják a részletes válaszokat. Ezek az információk – mint kiemelték – szükségesek ahhoz, hogy megalapozott döntést tudjanak hozni. „Figyelemmel követjük a helyzetet, kapcsolatban vagyunk a magyar és a szlovák hatóságokkal” – fogalmaztak.
Az EU már korábban létrehozta a tagállamok számára azt a keretrendszert, amely lehetővé tette, hogy függetlenedjenek az orosz energiahordozóktól, és elkerülhetők legyenek a hasonló helyzetek – tették hozzá.
Korábban, az Európai Bizottság illetékes szóvivője azt közölte: nem áll fent probléma sem Magyarország, sem Szlovákia esetében amiatt, hogy Ukrajna kőolajszállítási korlátozást vezetett be az orosz Lukoil cégre.
Olof Gill közölte, a kőolajszállítás ukrán korlátozásáról szóló, a magyar és a szlovák kormány részéről küldött levelet Valdis Dombrovskis kereskedelempolitikáért felelős biztos hétfőn megkapta. Az abban foglaltakat az Európai Bizottság elemzi, további információt gyűjt, amikor minden tény és vonatkozó információ rendelkezésre áll, a testület „döntést fog hozni”.
Megjegyezte: az uniós bizottság rendelkezésére álló információk szerint a szállítás korlátozásának nincs közvetlen hatása az EU olajellátására.
„Nem áll fenn közvetlen probléma a két érintett ország esetében”, mivel mindkét országnak 90 napos tartaléka van, az EU szabályozásoknak megfelelően – nyilatkozta a szóvivő.
A közeljövőben túlzott-deficit eljárás indul a Bizottság döntése alapján 7 EU-tagországgal, köztük Magyarországgal szemben ‒ erősítették meg az atv.hu kérdésére a Pénzügyminisztérium.
Ahogy a cikk is megjegyzi, a fokozott költségvetési szigort azért javasolta az Európai Bizottság, mert a hiány nem ment le 3 százalékos alá; ezt 2026-ra ígéri a pénzügyminiszter és Orbán Viktor miniszterelnök is.
„A megnövekedett hiányra nem azonnali intézkedésekkel kell reagálnia a tagországoknak: a költségvetési hiányt fokozatosan kell csökkenteni. Magyarország a meghozott döntések alapján ehhez illeszkedik” ‒ jegyzi meg a Pénzügyminisztérium.
Az Európai Parlament csütörtökön újraválasztotta Ursula von der Leyent az Európai Bizottság elnökévé.
A szavazáson a 719 képviselőből 707 szavazott, így 360 szavazatra volt szüksége Von der Leyennek az újraválasztáshoz. Végül 401 szavazat szólt Von der Leyen mellett, 284 szavazat pedig ellene. Továbbá 15-en tartózkodtak és 7-en érvénytelenül szavaztak.
Ursula von der Leyen másodszor tölti be a Bizottság elnöki tisztségét. Először 2019 júliusában választották meg az EP-képviselők – olvasható az EP honlapján.
A szavazás előtt Ursula von der Leyen ismertette a következő öt évre vonatkozó politikai prioritásait az EP-képviselőkkel folytatott vita során.
A bizottság megválasztott elnöke most hivatalos levelet küld a tagállamok állam- és kormányfőinek, amelyben felkéri őket, hogy állítsanak jelölteket az európai biztosi posztokra. A parlament a nyár után megszervezi a biztosjelöltek meghallgatását az illetékes parlamenti bizottságokban. A biztosok teljes testületét ezután a parlamentnek jóvá kell hagynia.
Mint ismert a szavazás előtt egy nappal az Európai Bíróság elmarasztalta Von der Leyent a vakcinabotrány miatt.
Un détail, mais toujours amusant de voir que Xi Jinping ne boit pas dans le verre certainement prévu par l’Elysée mais qu’il apporte son propre mug noir ☺️ pic.twitter.com/TP7rWqjhKz
De weggestuurde Europarlementariër Diana Iovanovici-Șoșoacă is van S.O.S. Roemenië. Ze is woest: “Von der Leyen is een crimineel” pic.twitter.com/LHD4IUROgz
Az Európai Bizottság azt javasolta kedden, hogy az Európai Unió további egy évvel, 2025. március 5-től 2026. március 4-ig hosszabbítsa meg az ukrajnai háború elől menekülők megsegítésére létrehozott ideiglenes védelmet biztosító státusról rendelkező irányelv érvényességét.
Brüsszeli közleményében a bizottság emlékeztetett arra, hogy az átmeneti védelemről szóló irányelvet az Európai Unió 2022. március 4-én léptette életbe, miután Oroszország háborút indított Ukrajna ellen.
A 2022. február 24-én kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekülők az irányelv révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást az uniós tagországokban, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.
A közleményben kiemelték: tekintettel a polgári és más létfontosságú infrastruktúrák elleni folyamatos orosz támadásokra Ukrajna-szerte, a menekültek számára jelenleg nincsenek meg a biztonságos és tartós feltételek a visszatéréséhez.
Mivel az ideiglenes védelem okai továbbra is fennállnak, a jelenlegi helyzetre adott szükséges és megfelelő válaszként a vonatkozó irányelv érvényességét egy további évvel meg kell hosszabbítani – írták.
„A végső cél az, hogy mindazok, akik Oroszország háborúja elől menekülnek, védelmet találjanak az EU-ban, és az EU-tagállamokban már ideiglenes védelemben részesülő csaknem 4,2 millió embernek a lehető legnagyobb stabilitást biztosítsák” – fogalmaztak.
Az uniós bizottság a javaslatot a tagállamok június 13-án tanácskozó igazságügyi miniszterei elé terjeszti, nekik kell a javaslatot hivatalosan elfogadniuk. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat hétfőn közreadott jelentése szerint április végén 4 198 490 volt azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal rendelkeztek az Európai Unió valamely tagországában.
Az Európai Bizottság már ebben a hónapban javasolni fogja a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával és Moldovával – idézi a Financial Times jól értesült forrását az Unian.
A bizottság azt szorgalmazza, hogy még ebben a hónapban kezdjék meg a hivatalos tárgyalásokat Kijevvel és Kisinyovval, hogy pozitív jelzést küldjenek mindkét országnak uniós törekvéseikről. A bizottság pénteken közölni fogja, hogy Ukrajna mostanra teljesítette a korábban nem teljesített kritériumokat, beleértve a korrupcióellenes intézkedéseket, a politikai lobbizás korlátozását, a köztisztviselőkre vonatkozó vagyonnyilatkozati szabályokat és a nemzeti kisebbségek által használt nyelvek védelmét – írja a portál.
Ugyanakkor Grúzia, amely Brüsszel figyelmeztetése ellenére elfogadta a „külföldi ügynökökről” szóló törvényt, nem kap ilyen ajánlást.
Mint a lap megjegyzi, a brüsszeli ajánláshoz az uniós kormányok egyhangúságára van szükség, és Magyarország várhatóan kifogást emel, különösen Kijevnek az ukrajnai magyar kisebbséghez való viszonya miatt.
Emellett egy magas rangú uniós diplomata szerint Budapestnek további aggályai vannak más ukrajnai kisebbségek jogaival, különösen a nem ukrán nyelvek használatával kapcsolatban, amelyek kívül esnek a bizottság hivatalos feltételein.
Magyarország július 1-jén veszi át az EU soros elnökségét, ami további befolyást biztosít számára az Ukrajnával kapcsolatos kérdések megvitatását célzó ülések napirendjének kialakításában. Az EU soros elnökségét jelenleg betöltő Belgium azt reméli, hogy június 25-én egyhangú megállapodásra jutnak, és megtarthatják az uniós csatlakozási tárgyalások első fordulóját, mielőtt átadnák a stafétabotot Magyarországnak.
A Voice Of Europe elnevezésű oroszbarát platformot is felvenné a 14. szankciós csomagba az Európai Bizottság. Erről Vera Jourová, az EB alelnöke beszélt, mivel a hivatalos álláspont szerint a platform beavatkozik az európai választások folyamatába – írja a Jevropejszka Pravda.
Vera Jourová egy cseh televíziónak nyilatkozva Putyin propagandaeszközének nevezte a Voice of Europe nevű portált, egyúttal azt is megemlítette, hogy az Európai Bizottság javaslata szerint 67 magán-, valamint 23 jogi személlyel lenne kiegészítve az új szankciós csomag.
Emellett része lenne az orosz cseppfolyósított földgáz Európába történő importjának korlátozása.
