Összhangban volna a nemzetközi joggal, ha Észak-Korea katonákat küldene Oroszország támogatására Ukrajna ellen – jelentette ki pénteken Kim Dzsongju észak-koreai külügyminiszter-helyettes, anélkül, hogy megerősítette volna ilyen lépés megtörténtét, írja az MTI.
Amennyiben valóban lenne olyan dolog, amiről a világ sajtója cikkezik, akkor úgy vélem, az összhangban volna a nemzetközi jog előírásaival, noha nyilvánvalóan lesznek olyan erők, amelyek ezt illegálisnak próbálják feltüntetni – fűzte hozzá.
Kim Dzsongju, aki minisztériuma oroszországi ügyekért felelős helyettes vezetője, a KCNA állami hírügynökség által idézett angol nyelvű közleményben hangsúlyozta, hogy szerinte a külügyminisztérium nem avatkozik bele a védelmi tárcához tartozó ügyekbe.
A kijevi vezetés és nyugati szövetségesei is kijelentették, hogy bizonyítékuk van arra, hogy Phenjan katonák ezreit küldte Oroszországba, ahol később bevethetik őket az Ukrajna elleni harcokban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön arra az újságírói felvetésre, miszerint műholdas felvételek is bizonyítják az észak-koreai katonák jelenlétét Oroszországban, azt mondta: „a képek komoly dolgok, és ha vannak ilyenek, az azt jelenti, hogy tükröznek valamit”, és azt is hangoztatta, hogy az Oroszország és Észak-Korea közötti együttműködés a két ország belügye.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken az ukrán hírszerzésre hivatkozva azt mondta, hogy Oroszország október 27-28-án küldi harcba az első észak-koreai katonai egységeket.
Az Állami Duma elfogadta a Kim Dzsongun vezette országgal kötött stratégiai partnerségről szóló szerződést. Már csak a felsőház jóváhagyására vár a kölcsönös katonai segítséget előíró megállapodás.
Ratifikálta csütörtökön az orosz parlament alsóháza az Oroszország és Észak-Korea (KNDK) közötti átfogó stratégiai partnerségről szóló szerződés törvénytervezetét. A felsőház november 6-án fogja mérlegelni a megállapodás jóváhagyását.
Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes, aki jelen volt a plenáris ülésen, hangsúlyozta, hogy a szerződés tisztán védelmi jellegű, de megjegyezte, hogy a dokumentum a két ország közötti kapcsolatokat „a szövetség szintjére emeli”. A külügyi tárca politikusa aláhúzta, hogy az Oroszország és a KNDK közötti átfogó stratégiai partnerségi szerződés célja, hogy stabilizáló szerepet játsszon Északkelet-Ázsiában, pozitívan járul majd hozzá a térségben a biztonság oszthatatlanságának elvén alapuló erőegyensúly fenntartásához, csökkenti a Koreai-félszigeten a háború megismétlődésének kockázatát, beleértve a nukleáris eszközök alkalmazását is, és általában véve megalapozza egy új eurázsiai biztonsági rendszer kiépítését.
A The Wall Street Journal által közölt állítással kapcsolatban, miszerint a szerződésnek titkos záradéka van, az orosz diplomata kijelentette, hogy a dokumentumot teljes terjedelmében közzé fogják tenni, és hogy „a titkos szerződések ideje lejárt”.
A kölcsönös segítség elve
A megállapodás negyedik cikke kimondja, hogy amennyiben az egyik fél ellen egy másik állam vagy több ország fegyveres támadást intéz, és háborús állapotba kerül, akkor a másik fél azonnal katonai és egyéb segítséget nyújt neki, minden rendelkezésre álló eszközzel. Ezt az ENSZ Alapokmányának 51. cikkével, valamint Oroszország és a KNDK törvényeivel összhangban fogja megtenni. A nyolcadik cikk értelmében a felek mechanizmusokat hoznak létre olyan közös tevékenységre, amelynek célja
a védelmi képességek megerősítése és a háború megelőzése,
valamint a regionális és nemzetközi béke és biztonság biztosítása.
Putyin és Kim Dzsongun észak-koreai vezető június 19-én, Phenjanban írta alá a szerződést. A dokumentum az Oroszország és Észak-Korea közötti, 2000. február 9-i barátsági, jószomszédsági és együttműködési alapszerződést hivatott felváltani – írja az MTI.
Az új megállapodás a ratifikációs okmányok cseréjének időpontjától lép majd hatályba, és határozatlan időre szól.
A törvényjavaslat Vlagyimir Putyin orosz elnök előterjesztésére, október 14-én jelent meg a törvényhozás alsó kamarájának elektronikus adatbázisában.
Andrij Szibiha külügyminiszter a szankciók és az exportellenőrzés megerősítésére szólította fel a szövetségeseket.
Ukrajnában a légvédelmi erők lelőtték az Oroszországi Föderáció által indított észak-koreai KN-23/24 rakétát. Nyugati komponenseket találtak benne. Ezt Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter jelentette be.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium vezetője hangsúlyozta: felháborítja, hogy egy észak-koreai rakétában nyugati alkatrészeket találtak.
„Ez felháborító. Az Ukrajnában lelőtt észak-koreai KN-23/24 rakéta legutóbbi vizsgálata számos újonnan gyártott, nyugati gyártású alkatrészt tartalmazott. Putyin és Kim továbbra is hozzáférhet ezekhez” – jegyezte meg a miniszter.
Andrij Szibiha hozzátette: Ukrajna határozott reagálásra, a szankciók és az exportellenőrzés megerősítésére, valamint az ukrán légvédelem megerősítésére szólítja fel szövetségeseit.
Észak-Korea állami médiája csütörtökön bejelentette, hogy az ország „ellenséges államnak” minősítette Dél-Koreát, és ezt az alkotmányában is hivatalosan rögzítette.
Szintén a KCNA állami hírügynökség jelentette, hogy a hadsereg az „ellenséges állammal” szembeni intézkedésként és a Dél-Koreától való „fokozatos és teljes elválás” részeként kedden felrobbantotta a két ország közötti vasúti és közúti összeköttetéseknek azokat a szakaszait, amelyek a tűzszüneti vonal menti demilitarizált övezetben találhatók a saját területén.
„Ez elkerülhetetlen és törvényes intézkedés a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság alkotmányával összhangban, miután az már egyértelműen ellenséges államként határozza meg a Koreai Köztársaságot” – közölte a KCNA. A védelmi minisztérium szóvivője arról is beszámolt a KCNA szerint, hogy „további lépéseket tesznek a lezárt déli határ tartós megerősítésére”.
A BlackSky amerikai műholdas hírszerzőcég több szerdai műholdfelvételén látható, hogy a határ menti Keszongba vezető út jelentős része hiányzik. A szöuli országegyesítési minisztérium hangsúlyozta, hogy határozottan elítéli Dél-Korea ellenséges állammá minősítését, és leszögezte, hogy továbbra is kitart az újraegyesítés szándéka mellett.
Phenjan a múlt héten jelentette be, hogy teljesen elvágja az országot Dél-Koreával összekötő közutakat és vasútvonalakat, és megerősíti déli határának védelmét, válaszul a dél-koreai hadgyakorlatokra és az amerikai stratégiai nukleáris eszközök gyakori megjelenésére a térségben.
Kim Dzsongün észak-koreai vezető már januárban sürgette, hogy töröljék az alkotmányból a Déllel való újraegyesülés célját.
Az ország parlamentje, a Legfelsőbb Népi Gyűlés valószínűleg a múlt heti kétnapos ülésén döntött az alkotmány módosításáról, és Dél-Korea ellenséges állammá nyilvánításáról, de az állami média akkor erről nem számolt be.
Putyin benyújtotta az erről szóló javaslatot. A szerződés többek közt kimondja, hogy ha az egyik fél ellen egy másik állam vagy több ország fegyveres támadást intéz, és háborús állapotba kerül, akkor a másik fél azonnal katonai segítséget nyújt neki.
Benyújtotta az orosz parlament alsóházához az Oroszország és Észak-Korea (KNDK) közötti átfogó stratégiai partnerségről szóló szerződés ratifikálásáról szóló törvényjavaslatot Vlagyimir Putyin orosz elnök, a dokumentum hétfőn jelent meg a törvényhozási kamara elektronikus adatbázisában.
A szerződés negyedik cikke kimondja, hogy ha az egyik fél ellen egy másik állam vagy több ország fegyveres támadást intéz, és háborús állapotba kerül, akkor a másik fél azonnal katonai és egyéb segítséget nyújt neki minden rendelkezésre álló eszközzel, és ezt az ENSZ Alapokmányának 51. cikkével, valamint Oroszország és a KNDK törvényeivel összhangban fogja megtenni.
A nyolcadik cikk értelmében a felek mechanizmusokat hoznak létre olyan közös tevékenységre, amelynek célja a védelmi képességek megerősítése és a háború megelőzése, valamint a regionális és nemzetközi béke és biztonság biztosítása.
Putyin és Kim Dzsongun észak-koreai vezető június 19-én, Phenjanban írta alá a szerződést. A dokumentum az Oroszország és Észak-Korea közötti, 2000. február 9-i barátsági, jószomszédsági és együttműködési alapszerződést hivatott felváltani. Az új megállapodás a ratifikációs okmányok cseréjének időpontjától lép majd hatályba, és határozatlan időre szól.
[type] => post
[excerpt] => Putyin benyújtotta az erről szóló javaslatot. A szerződés többek közt kimondja, hogy ha az egyik fél ellen egy másik állam vagy több ország fegyveres támadást intéz, és háborús állapotba kerül, akkor a másik fél azonnal katonai segítséget nyújt neki.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1728984300
[modified] => 1728983954
)
[title] => Katonai szövetségre lép Oroszország és Észak-Korea
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=129434&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 129434
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 129436
[image] => Array
(
[id] => 129436
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/putinkimsummit-scaled.jpg
[original_lng] => 329361
[original_w] => 2560
[original_h] => 1608
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/putinkimsummit-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/putinkimsummit-300x188.jpg
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/putinkimsummit-768x482.jpg
[width] => 768
[height] => 482
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/putinkimsummit-1024x643.jpg
[width] => 1024
[height] => 643
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/putinkimsummit-1536x965.jpg
[width] => 1536
[height] => 965
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/putinkimsummit-2048x1287.jpg
[width] => 2048
[height] => 1287
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/putinkimsummit-scaled.jpg
[width] => 2560
[height] => 1608
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1728973156:4
[_thumbnail_id] => 129436
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 490
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 17
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Sürgős
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 2267
[1] => 665181
[2] => 124
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Észak-Korea
[1] => katonai szövetség létrehozatala
[2] => Oroszország
)
)
[5] => Array
(
[id] => 129423
[content] =>
A dél-koreai hadsereg legfrissebb közlése szerint Észak-Korea a határ menti utak felrobbantására készül, ami meglátásuk szerint összhangban lenne Kim Dzsongun azon törekvésével, hogy megszakítsa a kapcsolatokat Dél-Koreával.
Lee Szung Dzsun, a dél-koreai vezérkari főnökök szóvivője egy tájékoztatót követően árulta el, hogy észak-koreai csapatokat láttak az utakon dolgozni, akik paravánokat telepítettek az útra, és e paravánok mögött dolgoznak, egyértelműen az utak felrobbantását előkészítve.
Mindez azután történt, hogy Észak azzal vádolta meg a délieket, hogy ebben a hónapban háromszor is drónokat lőttek fel a fővárosa fölé, hogy propaganda röplapokat dobjanak le.
A Sky News jelentése szeritn ennek nyomán az ország hadserege „szörnyű katasztrófára” figyelmeztetett, amennyiben a drónokat ismét bemérik, de azt is közölte, hogy 8 fegyveres tüzérségi egységet vezényelt a határra „készenlétbe, hogy tüzet nyissanak”, ha ez szükséges.
Ugyanakkor szakértők szerint rendkívül valószínűtlen, hogy Észak teljes körű, megelőző támadást indítson, mivel hadserege bőven alulmúlja az egyesített amerikai és dél-koreai erők erejét. Noha Dél-Korea nem volt hajlandó megerősíteni, hogy ténylegesen küldött-e drónokat, figyelmeztetett, hogy „megbünteti Észak-Koreát, ha veszélybe kerül állampolgárainak biztonsága”.
Észak-Korea mától teljesen lezárja a Dél-Koreával összekötő utakat és vasútvonalakat, egyben megerősíti a határ saját oldalán lévő területeit. Szöul szerint a remeteállam aknákat, szögesdrótot és más akadályokat telepített az elmúlt hónapokban a demarkációs vonalhoz.
A Reuters szerint a Koreai Néphadsereg vezérkara közölte: a lépés határozott válasz a Dél-Koreában tartott hadgyakorlatokra, amelyet elsődleges ellenséges államnak és változatlan főellenségnek nevezett.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) szerint Észak-Korea jelenleg mintegy ötven nukleáris robbanófejjel rendelkezik, bár a pontos számuk nem ismert. Az elszigetelt kommunista diktatúrát atomfegyver- és rakétaprogramja miatt nemzetközi szankciók sújtják, az utolsó ismert atomkísérletet 2017-ben hajtották végre.
A világ legelzártabb országát Kim Dzsongun már többször közölte, hogy nem állnak le az atomfegyverek gyártásával és az ország készen áll megvédeni magát. Észak-Korea az elmúlt évben többször tesztelt atomfegyverekhez szükséges kilövőrendszereket és rakétákat.
I met Defence Minister Kim Yong Hyun on DPRK & other common security challenges. Russia’s aggression against Ukraine is an existential threat. The Republic of Korea is best positioned to understand it.
Észak-Korea több mint 13 ezer konténert küldött feltételezhetően fegyverekkel Oroszországba 2022 közepe óta a két ország között szorosabbá váló katonai kapcsolatok közepette – közölte Kang Desik dél-koreai kormánypárti képviselő kedden országa katonai hírszerzésének jelentésére hivatkozva.
A képviselő tájékoztatása szerint a szállítmányokkal Phenjan ilyen módon akár több mint hatmillió darab 152 milliméteres tüzérségi lövedéket is átadhatott a nadzsini kikötőn keresztül nagyjából két év alatt Oroszországnak. A dél-koreai hadsereg az ukrajnai háború kitörése óta nyomon követi az Oroszországnak szánt észak-koreai fegyverszállítmányokat.
„Egy elhúzódó ukrajnai háborúra való felkészülésként Oroszország úgy határozott, hogy formálisan is fegyver- és lőszerellátó bázissá teszi Észak-Koreát” – áll a képviselő rendelkezésére bocsátott jelentésben. Sin Vonsik dél-koreai nemzetvédelmi miniszter februárban újságíróknak nyilatkozva még mintegy 6700 Oroszországnak Észak-Koreából leszállított konténerről számolt be.
Kang ismertette azt is, hogy a dél-koreai hírszerzés szerint Szöul és Washington közösen figyeli annak lehetőségét, hogy Phenjan rakétákat is szállít Oroszországba, különös tekintettel arra, hogy olyan rakétákat találtak az ukrajnai harctereken, amelyek műszaki jellemzői észak-koreai gyártásra utalnak.
A dél-koreai hadsereg szerint Észak-Korea tüzérségi lövedékek, légvédelmi- és páncéltörő rakéták mellett egyéb fegyvereket is szállíthat Oroszországnak, amiért cserébe Phenjan technikai támogatást kap rakéta- és katonai műhold programjához. A hírszerzési jelentés ezzel kapcsolatban felidézte, hogy Kim Dzsongün észak-koreai vezető tavaly szeptember 13-án az oroszországi Vosztocsnij űrközpontban találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Észak-Korea 250 ballisztikus rakétaindítót telepített déli határára, amelyeket Kim Dzsongun „hatalmas kincses kardnak” nevezett, mondván ezekkel védheti meg az ország szuverenitását – közölte hétfőn az állami média.
A hordozható rakétavetőket egy különleges átadási ünnepségen mutatták be vasárnap a fővárosban, Phenjanban – jelentette a hivatalos Koreai Központi Hírügynökség.
A rakétavetők „korszerű taktikai támadófegyverek” – idézték Kim beszédét.
Kim beszédében azt mondta, hogy az ország „jelentős és stratégiai váltás előtt áll az USA vezette szövetségek nukleáris alapú katonai blokkokká való átalakulása miatt”, és ez a tendencia szerinte a háborús elrettentés korszerűsítését igényli – olvasható a KCNA átiratában.
Ez volt az első alkalom, hogy Észak-Korea konkrét részleteket árult el a határ menti egységei számára történő fegyverszállításról – mondta Han Kwon-hee, a Korea Association of Defence Industry Studies képviselője az AFP-nek.
Han szerint minden indítóállványt négy rakéta befogadására terveztek meg – írja a Barron’s.
A fegyverek ilyen nagy számban történő előállítása és együttes bemutatása azt jelzi, hogy az eseményt „hónapokkal előre megtervezték” – mondta az AFP-nek Hong Min, a Koreai Nemzeti Egyesítési Intézet vezető elemzője.
„Úgy tűnik, Phenjan úgy ítélte meg, hogy egy ilyen performanszszerű esemény megrendezése hatékony üzenet az Egyesült Államoknak” – tette hozzá.
Az eseményen részt vett Kim tizenéves lánya, Ju Ae is, akit a szöuli kémügynökség szerint Kim az örökösének szán.
Kim azt állította, hogy az új fegyverrendszert saját maga tervezte, bár valószínűleg a tengerentúli mintáról másolták le a nyers technológiát – tette hozzá Hong.
A két Korea közti konfliktus a közelmúltban elérte mély pontját, mivel Észak fokozta a fegyverkísérleteket és szeméttel teli léggömbökkel bombázza Délt. Dél-Korea válaszul újraindította a határ menti propagandaközvetítéseket, felfüggesztette a feszültségcsökkentő katonai megállapodást és újraindította az éleslövészetet a határ közelében.
Észak-Korea vasárnap ismételten megerősítette, hogy háború esetén „totálisan elpusztítja” az ellenségeit, amennyiben Kim Dzsong-un vezető parancsot ad rá. A bejelentést a KCNA állami média tette közzé, amely az ország hivatalos hírforrása – írja a Reuters.
A fenyegetés egy szombati találkozón hangzott el, ahol magas rangú katonai tisztségviselők, köztük Ri Un Ryong hadseregezredes és Yu Kyong Song haditengerészeti parancsnokhelyettes is részt vettek. Az esemény apropója a koreai háború 71. fegyverszüneti évfordulójának megünneplése volt, amelyen maga Kim Dzsong-un is jelen volt.
Észak-Korea és az Egyesült Államok között nincsenek diplomáciai kapcsolatok. Az észak-koreai állami média nemrégiben azt közölte, hogy nem számítanak változásra ebben a helyzetben.
A katonai tisztviselők azzal vádolták az Egyesült Államokat és Dél-Koreát, hogy „pokolian elszántak egy nukleáris háború kiprovokálására”.
1953. július 27-én Észak-Korea fegyverszüneti megállapodást írt alá az Egyesült Államokkal és Kínával, amely véget vetett a három évig tartó koreai háborúnak. Észak-Korea ezt a napot „győzelem napjának” nevezi és nagy ünnepségekkel emlékezik meg róla.
Fontos kiemelni, hogy bár a fegyverszünet véget vetett az aktív harcoknak, hivatalos békeszerződés sosem született. Ez azt jelenti, hogy technikailag Észak- és Dél-Korea még mindig háborúban áll egymással.
