Az ukrán külügyminiszter határozott fellépést sürget Európától az észak-koreai csapatok ukrajnai részvétele miatt. Az Egyesült Államok állítása szerint Észak-Korea több ezer katonát küldött Oroszországba, hogy csatlakozzanak az Ukrajna elleni háborúhoz, bár Moszkva ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem volt hajlandó.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter német kollégájával, Annalena Baerbockkal folytatott megbeszélést Kijevben, ahol az észak-koreai háborús részvétel kérdését is napirendre tűzték. A találkozót követő tájékoztatón Szibiha hangsúlyozta az európai országok felelősségét a kialakult helyzetben.
„Sürgetjük Európát, hogy ismerje fel, hogy a KNDK csapatai most agresszív háborút folytatnak Európában egy szuverén európai állam ellen” ‒ fogalmazott az ukrán külügyminiszter, kiemelve a probléma súlyosságát és az azonnali cselekvés szükségességét.
Az ukrán diplomácia vezetője szerint „határozott fellépésre van szükség” az észak-koreai beavatkozásra adott válaszként. Ez alapján Ukrajna konkrét lépéseket vár el európai partnereitől a helyzet kezelésére.
for sure not the biggest news this morning but....🇪🇺 ambassadors just extended by 2 years its 🇺🇦training mission. nearly 70,000 🇺🇦 soldiers has been trained across 24 🇪🇺 member states in the last two years.
A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) diktátora, Kim Dzsongun elrendelte, hogy fenntartás nélkül támogassák az orosz terroristákat és népüket a „szent háborúban”, Észak-Korea a végsőkig kitart „orosz bajtársai” mellett – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál Choi Song-Hi észak-koreai külügyminiszterre hivatkozva, akit a RIA Novosztyi orosz hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a koreai külügyminiszter az orosz kollégájával, Szergej Lavrovval folytatott megbeszélése során elmondta, hogy „Kim Csen-In észak-koreiai vezető a különleges katonai művelet kezdetétől fogva utasításokat adott, hogy mi, anélkül, hogy bárkire is tekintettel lennénk, mindig támogatjuk és segítséget nyújtunk az orosz hadseregnek és az orosz népnek a szent háborújukban. Biztosítjuk önöket, hogy a győzelem napjáig mindig szilárdan kitartunk orosz bajtársaink mellett”.
Nemrég vált ismeretessé, hogy Észak-Korea a hadseregét küldte, hogy támogassa Oroszországot az Ukrajna elleni háborúban. Vlagyimir Putyin orosz diktátor szerint a lépés Oroszország és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) közötti „stratégiai partnerség” része.
🇷🇺🇰🇵 On February 27, President of Russia Vladimir Putin met in the Kremlin with a member of the Politburo and Secretary of the Central Committee of the Workers’ Party of Korea Ri Hi-yong, who is in Moscow on a visit.https://t.co/trxKsnKNVMpic.twitter.com/c0mfOSr0kD
Ukrajna elítélte Észak-Korea interkontinentális ballisztikus rakétakísérletét, és a KNDK lépéseit felelőtlen provokációnak nevezte – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az a Külügyminisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
Észak-Korea új Hvaszong-19 elnevezésű interkontinentális ballisztikus rakétája
A jelentés szerint a Külügyminisztérium közölte: „Ez egy újabb felelőtlen provokáció, amely aláássa a békét és a stabilitást mind a Koreai-félszigeten, mind a világ egészében.” Egyúttal emlékeztetett arra, hogy Észak-Korea nemcsak tüzérségi lőszerrel és ballisztikus rakétákkal látta el Oroszországot, hanem csapatait is az Ukrajna elleni háborúban való részvételre küldi, ezzel szándékosan destabilizálja a helyzetet.
„A korábbi kilövésekhez képest maximális magasságot elérő rakéta tesztje a KNDK rakétaprogramjának további előrehaladását jelzi. Ennek fényében különösen aggályos Oroszország és a KNDK közötti katonai együttműködés elmélyítése, ami megköveteli az azonnali és határozott választ a világ közösségétől” – áll a közleményben. Ukrajna felszólítja partnereit, hogy tegyenek azonnali lépéseket Oroszország és a KNDK rezsimjei ellen – a szankciók megerősítésétől az ukrán győzelmi terv támogatásáig.
The last time Slovak land was ceded to an aggressor—in the name of peace—it did not turn out well and did not bring peace to either the Slovaks or other nations. https://t.co/26ow7b67e1
🇷🇺🇰🇵 On February 27, President of Russia Vladimir Putin met in the Kremlin with a member of the Politburo and Secretary of the Central Committee of the Workers’ Party of Korea Ri Hi-yong, who is in Moscow on a visit.https://t.co/trxKsnKNVMpic.twitter.com/c0mfOSr0kD
Phenjan interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) hajtott végre tesztkilövést csütörtökön; a Keleti-tenger irányába indított, feltehetően új fejlesztésű eszköz teljesítménye felülmúlta a korábbi észak-koreai rakétakísérletek mutatóit – jelentette a japán és a dél-koreai védelmi tárca.
Phenjan megerősítette a sikeres rakétateszt tényét és közölte, hogy a csütörtöki kísérlet felülmúlta „közelmúltbeli stratégiai csapásmérő képességének rekordjait”, valamint bizonyította a „világ leghatékonyabb stratégiai elrettentő erejének hitelességét”. Kim Dzsongun észak-koreai vezető a védelmi tárca közleménye szerint a helyszínen tekintette meg a kilövést, amelyet országa elszántságát demonstráló, az ellenséges lépésekre adott „megfelelő” katonai válasznak nevezett.
Szöul és Tokió arra hívta a figyelmet, hogy a szomszédos országok légvédelmének elkerülése miatt nagy ívben, magas pályán repülő eszköz az Észak-Korea által valaha indított rakéták közül a leghosszabb időt töltötte a levegőben.
A rakéta 86 percet repült több mint 7000 kilométeres maximális magasságban, ami felülmúlja a korábbi észak-koreai rakétakísérletek adatait. Phenjan a dél-koreai vezérkari főnökök egyesített bizottságának közleménye szerint egy új, szilárd hajtóanyaggal működő, az Egyesült Államok szárazföldi területeinek elérésére tervezett nagy hatótávolságú ballisztikus rakétát tesztelhetett. Hozzáfűzték: Észak-Korea részben jövőbeli tárgyalási pozíciójának megerősítése céljából időzítette a kísérletet az amerikai választások előtti napokra.
A rakétaindítást Dél-Korea és Japán mellett az Egyesült Államok is elítélte.
Sean Savett, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője kijelentette, hogy Phenjan az ENSZ Biztonsági Tanácsának több határozatát is súlyosan megsértette, valamint „szükségtelenül növeli a feszültséget, és a térség biztonságának destabilizálását kockáztatja” a rakétaindítással.
Észak-Korea utoljára tavaly decemberében indított olyan, nagy hatótávolságú interkontinentális ballisztikus rakétát – a szilárd hajtóanyagú Hvaszong-18-at –, amelyet az Egyesült Államok szárazföldi területeinek elérésére terveztek.
Az észak-koreai csapatok közelednek Oroszország és Ukrajna frontvonalához, katonai elemzők szerint azonban ők nem Kim Dzsong Un hadseregének legelitebb egységei – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a The Wall Street Journal című amerikai lapra hivatkozva.
Az amerikai újság szerint a hírszerzés és a videofelvételek azt mutatják, hogy az észak-koreai katonák nagy része tinédzser és fiatal felnőtt, akik valószínűleg szolgálatuk kezdeti szakaszában vannak. Ezek a katonák viszonylag alacsonynak és vékonynak tűnnek, ami az alultápláltság problémáját jelzi Észak-Koreában.
A katonák a dél-koreai hegyvidéki viszonyokra készültek fel, az Ukrajna síkvidékein folytatott katonai műveletekre nem éppen alkalmas különleges erők feladatára koncentrálva. Az általuk használt felszerelések elavultak, maguk a katonák talán soha nem hagyták el az országot. Kim Eun-hjun dél-koreai védelmi miniszter „ágyútöltelékes zsoldosoknak” nevezte őket. Az Egyesült Államok, Dél-Korea és Ukrajna becslései szerint ebben a hónapban mintegy 3000 észak-koreai katona érkezett Oroszországba. Néhányat már láttak Kurszk térségében, nem messze az ukrán határtól.
Egyelőre nem világos, hogy az észak-koreai csapatok milyen szerepet játszanak majd a konfliktusban. Figyelemmel kísérhetik a drónok használatát, és adatokat gyűjthetnek, ha Oroszország észak-koreai lőszert használ. Az Egyesült Államok és a NATO szerint Észak-Korea közvetlen harci szerepvállalása a konfliktus jelentős eszkalációját jelentené. Samuel Cranny-Evans elemző szerint a kurszki kezdeti bevetés védelmi intézkedésnek tekinthető.
A dél-koreai hírszerzés szerint Észak-Koreában a fronton bekövetkező esetleges veszteségek politikai következményeit korlátozza a katonák családjainak elszigeteltsége. Elmondása szerint decemberig Észak-Korea akár 10 ezer katonát is küldhet. Bár Kim Dzsongun gyakran „a világ legerősebbjének” nevezi fegyveres erőit, az ország az 1950-1953-as koreai háború óta nem keveredett nagyobb konfliktusba.
🇷🇺🇰🇵 On February 27, President of Russia Vladimir Putin met in the Kremlin with a member of the Politburo and Secretary of the Central Committee of the Workers’ Party of Korea Ri Hi-yong, who is in Moscow on a visit.https://t.co/trxKsnKNVMpic.twitter.com/c0mfOSr0kD
Összhangban volna a nemzetközi joggal, ha Észak-Korea katonákat küldene Oroszország támogatására Ukrajna ellen – jelentette ki pénteken Kim Dzsongju észak-koreai külügyminiszter-helyettes, anélkül, hogy megerősítette volna ilyen lépés megtörténtét, írja az MTI.
Amennyiben valóban lenne olyan dolog, amiről a világ sajtója cikkezik, akkor úgy vélem, az összhangban volna a nemzetközi jog előírásaival, noha nyilvánvalóan lesznek olyan erők, amelyek ezt illegálisnak próbálják feltüntetni – fűzte hozzá.
Kim Dzsongju, aki minisztériuma oroszországi ügyekért felelős helyettes vezetője, a KCNA állami hírügynökség által idézett angol nyelvű közleményben hangsúlyozta, hogy szerinte a külügyminisztérium nem avatkozik bele a védelmi tárcához tartozó ügyekbe.
A kijevi vezetés és nyugati szövetségesei is kijelentették, hogy bizonyítékuk van arra, hogy Phenjan katonák ezreit küldte Oroszországba, ahol később bevethetik őket az Ukrajna elleni harcokban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön arra az újságírói felvetésre, miszerint műholdas felvételek is bizonyítják az észak-koreai katonák jelenlétét Oroszországban, azt mondta: „a képek komoly dolgok, és ha vannak ilyenek, az azt jelenti, hogy tükröznek valamit”, és azt is hangoztatta, hogy az Oroszország és Észak-Korea közötti együttműködés a két ország belügye.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken az ukrán hírszerzésre hivatkozva azt mondta, hogy Oroszország október 27-28-án küldi harcba az első észak-koreai katonai egységeket.
Az Állami Duma elfogadta a Kim Dzsongun vezette országgal kötött stratégiai partnerségről szóló szerződést. Már csak a felsőház jóváhagyására vár a kölcsönös katonai segítséget előíró megállapodás.
Ratifikálta csütörtökön az orosz parlament alsóháza az Oroszország és Észak-Korea (KNDK) közötti átfogó stratégiai partnerségről szóló szerződés törvénytervezetét. A felsőház november 6-án fogja mérlegelni a megállapodás jóváhagyását.
Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes, aki jelen volt a plenáris ülésen, hangsúlyozta, hogy a szerződés tisztán védelmi jellegű, de megjegyezte, hogy a dokumentum a két ország közötti kapcsolatokat „a szövetség szintjére emeli”. A külügyi tárca politikusa aláhúzta, hogy az Oroszország és a KNDK közötti átfogó stratégiai partnerségi szerződés célja, hogy stabilizáló szerepet játsszon Északkelet-Ázsiában, pozitívan járul majd hozzá a térségben a biztonság oszthatatlanságának elvén alapuló erőegyensúly fenntartásához, csökkenti a Koreai-félszigeten a háború megismétlődésének kockázatát, beleértve a nukleáris eszközök alkalmazását is, és általában véve megalapozza egy új eurázsiai biztonsági rendszer kiépítését.
A The Wall Street Journal által közölt állítással kapcsolatban, miszerint a szerződésnek titkos záradéka van, az orosz diplomata kijelentette, hogy a dokumentumot teljes terjedelmében közzé fogják tenni, és hogy „a titkos szerződések ideje lejárt”.
A kölcsönös segítség elve
A megállapodás negyedik cikke kimondja, hogy amennyiben az egyik fél ellen egy másik állam vagy több ország fegyveres támadást intéz, és háborús állapotba kerül, akkor a másik fél azonnal katonai és egyéb segítséget nyújt neki, minden rendelkezésre álló eszközzel. Ezt az ENSZ Alapokmányának 51. cikkével, valamint Oroszország és a KNDK törvényeivel összhangban fogja megtenni. A nyolcadik cikk értelmében a felek mechanizmusokat hoznak létre olyan közös tevékenységre, amelynek célja
a védelmi képességek megerősítése és a háború megelőzése,
valamint a regionális és nemzetközi béke és biztonság biztosítása.
Putyin és Kim Dzsongun észak-koreai vezető június 19-én, Phenjanban írta alá a szerződést. A dokumentum az Oroszország és Észak-Korea közötti, 2000. február 9-i barátsági, jószomszédsági és együttműködési alapszerződést hivatott felváltani – írja az MTI.
Az új megállapodás a ratifikációs okmányok cseréjének időpontjától lép majd hatályba, és határozatlan időre szól.
A törvényjavaslat Vlagyimir Putyin orosz elnök előterjesztésére, október 14-én jelent meg a törvényhozás alsó kamarájának elektronikus adatbázisában.
Andrij Szibiha külügyminiszter a szankciók és az exportellenőrzés megerősítésére szólította fel a szövetségeseket.
Ukrajnában a légvédelmi erők lelőtték az Oroszországi Föderáció által indított észak-koreai KN-23/24 rakétát. Nyugati komponenseket találtak benne. Ezt Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter jelentette be.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium vezetője hangsúlyozta: felháborítja, hogy egy észak-koreai rakétában nyugati alkatrészeket találtak.
„Ez felháborító. Az Ukrajnában lelőtt észak-koreai KN-23/24 rakéta legutóbbi vizsgálata számos újonnan gyártott, nyugati gyártású alkatrészt tartalmazott. Putyin és Kim továbbra is hozzáférhet ezekhez” – jegyezte meg a miniszter.
Andrij Szibiha hozzátette: Ukrajna határozott reagálásra, a szankciók és az exportellenőrzés megerősítésére, valamint az ukrán légvédelem megerősítésére szólítja fel szövetségeseit.
Massive Russian missile attack on Ukraine this morning, primarily targeting the energy system. Russia aims to deprive us of energy. Instead, we must deprive it of the means of terror. I reiterate my call for the urgent delivery of 20 NASAMS, HAWK, or IRIS-T air defense systems.
Odesa is recovering after yesterday’s strikes on the city center. Museums, the Philharmonic, many historic buildings, and the famous Odesa hotel were damaged. The attack targeted not only Ukrainians but even Norwegian diplomats working in Ukraine.
🇷🇺🇰🇵 On February 27, President of Russia Vladimir Putin met in the Kremlin with a member of the Politburo and Secretary of the Central Committee of the Workers’ Party of Korea Ri Hi-yong, who is in Moscow on a visit.https://t.co/trxKsnKNVMpic.twitter.com/c0mfOSr0kD
On the sidelines of the Raisina Dialogue, I had a constructive conversation with Hungary’s Foreign Minister Peter Szijjártó. We agreed to hold a separate bilateral meeting soon to have a thorough discussion of all issues on our agenda. pic.twitter.com/RKZ4QCc4ja
Észak-Korea állami médiája csütörtökön bejelentette, hogy az ország „ellenséges államnak” minősítette Dél-Koreát, és ezt az alkotmányában is hivatalosan rögzítette.
Szintén a KCNA állami hírügynökség jelentette, hogy a hadsereg az „ellenséges állammal” szembeni intézkedésként és a Dél-Koreától való „fokozatos és teljes elválás” részeként kedden felrobbantotta a két ország közötti vasúti és közúti összeköttetéseknek azokat a szakaszait, amelyek a tűzszüneti vonal menti demilitarizált övezetben találhatók a saját területén.
„Ez elkerülhetetlen és törvényes intézkedés a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság alkotmányával összhangban, miután az már egyértelműen ellenséges államként határozza meg a Koreai Köztársaságot” – közölte a KCNA. A védelmi minisztérium szóvivője arról is beszámolt a KCNA szerint, hogy „további lépéseket tesznek a lezárt déli határ tartós megerősítésére”.
A BlackSky amerikai műholdas hírszerzőcég több szerdai műholdfelvételén látható, hogy a határ menti Keszongba vezető út jelentős része hiányzik. A szöuli országegyesítési minisztérium hangsúlyozta, hogy határozottan elítéli Dél-Korea ellenséges állammá minősítését, és leszögezte, hogy továbbra is kitart az újraegyesítés szándéka mellett.
Phenjan a múlt héten jelentette be, hogy teljesen elvágja az országot Dél-Koreával összekötő közutakat és vasútvonalakat, és megerősíti déli határának védelmét, válaszul a dél-koreai hadgyakorlatokra és az amerikai stratégiai nukleáris eszközök gyakori megjelenésére a térségben.
Kim Dzsongün észak-koreai vezető már januárban sürgette, hogy töröljék az alkotmányból a Déllel való újraegyesülés célját.
Az ország parlamentje, a Legfelsőbb Népi Gyűlés valószínűleg a múlt heti kétnapos ülésén döntött az alkotmány módosításáról, és Dél-Korea ellenséges állammá nyilvánításáról, de az állami média akkor erről nem számolt be.
South Korean President Yoon Suk Yeol declared martial law on Tuesday in an emergency national address as he accused the opposition of trying to paralyze the administration amid a deepening political rift https://t.co/pucghS8PDmpic.twitter.com/H2GxsRKYbG
Tragic news of a devastating Jeju Air accident at Muan International Airport in Muan County, Republic of Korea, claiming so many lives. Each life lost is an immeasurable tragedy.
On behalf of the Ukrainian people and myself, I extend heartfelt condolences to the bereaved…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 29, 2024
🇷🇺🇰🇵 On February 27, President of Russia Vladimir Putin met in the Kremlin with a member of the Politburo and Secretary of the Central Committee of the Workers’ Party of Korea Ri Hi-yong, who is in Moscow on a visit.https://t.co/trxKsnKNVMpic.twitter.com/c0mfOSr0kD
Putyin benyújtotta az erről szóló javaslatot. A szerződés többek közt kimondja, hogy ha az egyik fél ellen egy másik állam vagy több ország fegyveres támadást intéz, és háborús állapotba kerül, akkor a másik fél azonnal katonai segítséget nyújt neki.
Benyújtotta az orosz parlament alsóházához az Oroszország és Észak-Korea (KNDK) közötti átfogó stratégiai partnerségről szóló szerződés ratifikálásáról szóló törvényjavaslatot Vlagyimir Putyin orosz elnök, a dokumentum hétfőn jelent meg a törvényhozási kamara elektronikus adatbázisában.
A szerződés negyedik cikke kimondja, hogy ha az egyik fél ellen egy másik állam vagy több ország fegyveres támadást intéz, és háborús állapotba kerül, akkor a másik fél azonnal katonai és egyéb segítséget nyújt neki minden rendelkezésre álló eszközzel, és ezt az ENSZ Alapokmányának 51. cikkével, valamint Oroszország és a KNDK törvényeivel összhangban fogja megtenni.
A nyolcadik cikk értelmében a felek mechanizmusokat hoznak létre olyan közös tevékenységre, amelynek célja a védelmi képességek megerősítése és a háború megelőzése, valamint a regionális és nemzetközi béke és biztonság biztosítása.
Putyin és Kim Dzsongun észak-koreai vezető június 19-én, Phenjanban írta alá a szerződést. A dokumentum az Oroszország és Észak-Korea közötti, 2000. február 9-i barátsági, jószomszédsági és együttműködési alapszerződést hivatott felváltani. Az új megállapodás a ratifikációs okmányok cseréjének időpontjától lép majd hatályba, és határozatlan időre szól.
🇷🇺🇰🇵 On February 27, President of Russia Vladimir Putin met in the Kremlin with a member of the Politburo and Secretary of the Central Committee of the Workers’ Party of Korea Ri Hi-yong, who is in Moscow on a visit.https://t.co/trxKsnKNVMpic.twitter.com/c0mfOSr0kD
