Dánia erősebben kíván fellépni a grönlandiakkal szembeni hátrányos megkülönböztetés, illetve rasszizmus ellen – közölte hétfőn a koppenhágai bevándorlási és integrációs minisztérium.
A tárca szerint komoly problémáról van szó, amelyet 12 kezdeményezéssel és 2028-ig terjedően 35 millió korona többletforrással kívánnak kezelni.
„Sokan az itt, Dániában élő grönlandiak közül sajnos előítéletekkel, rasszizmussal és hátrányos megkülönböztetéssel kénytelenek szembesülni. Ezzel a kormány foglalkozni fog” – ismertette a minisztérium.
A kezdeményezések közé tartozik egyebek között az, hogy a grönlandiak saját, grönlandi útlevéllel rendelkezzenek, erősítsék a tolmácsolás lehetőségét számukra Dániában, illetve a segély lehetőségekről grönlandi nyelvű tájékoztatót kapjanak, valamint felmérést végeznének arról, hogy a grönlandiaknak milyen tapasztalataik vannak a rasszizmussal. A minisztérium a vonatkozó közleményét grönlandi nyelven is közzé tette.
Grönland széles körű autonómiával rendelkezik, hivatalosan azonban a Dán Királysághoz tartozik. Dániában mintegy 17 ezer grönlandi születésű ember él, ami nagyjából harmada Grönland teljes lakosságának.
Donald Trump amerikai elnök január elején abszolút szükségszerűségnek nevezte, hogy a Föld legnagyobb szigete felett amerikai ellenőrzést szerezzenek, s nem zárta ki ennek érdekében a katonai vagy gazdasági lépéseket, így például Dániát sújtó vámtarifák elrendelését sem.
A koppenhágai vezetés azóta diplomáciai nyomás alá került, hogy engedményeket tegyen Grönlandnak.
Legutóbb a dán kormány több milliárd koronás befektetéseket ígért az ottani katonai infrastruktúrába, illetve a grönlandi nevelőszülők esetében a vitatott pszichológiai tesztek eltörlését.
Marco Rubio, az Egyesült Államok új külügyminisztere, miután a Szenátus jóváhagyta kinevezését a posztra kijelentette, hogy nem tud konkrét dátumot megnevezni az Oroszország és Ukrajna közötti háború befejezésére, de elmondta az újságíróknak, hogy mindkét félnek fel kell adniavalamit – idézte kijelentését a CNN, írta a Jevropejszka Pravda.
Rubio elmondta, az engedmények minden konfliktus megoldásának természetes velejárói.
„Azt akarjuk, hogy a háború véget érjen. Ez teljesen érthető. Hallhatták, miről beszél az elnök, olyan elnök akar lenni, aki támogatja a békét és véget vet a konfliktusoknak, és ez nehéz lesz” – mondta Rubio.
„Bonyolult dolgok ezek. Nem akarok és nem is tudok időkeretet kiszabni, kivéve, hogy amikor megpróbálsz véget vetni egy két fél közötti konfliktusnak, amelyben egyik sem tudja elérni maximális célját, mindkét félnek fel kell adnia valamit”, tette hozzá.
Rubio konkrétan nem nevezte meg, hogy mi kell legyen az engedmény Ukrajna részéről.
„Nem szaladunk előre az időben, amikor a tárgyalásokról beszélünk, és hogy ezeknek a tárgyalásoknak milyen szinten, milyen a tétekkel lehet a legjobban diplomáciai úton lefolytatni. Egyértelmű, hogy a résztvevő országoknak, az oroszoknak és az ukránoknak is meg kell hozniuk a végső döntéseket arról, hogy miben egyeznek meg”, mondta Rubio.
Arra a kérdésre válaszolva, miszerint milyen hamar kezdődhet meg a tűzszünet Ukrajnában, Rubio azt mondta, ez az elnök prioritása lesz, „tehát szinte azonnal megtörténik”. „Valójában ennek egy része már elkezdődött. Azt remélhetjük, hogy az alapokat már lefektették, de ez nehéz folyamat lesz. Úgy értem, ez egy bonyolult konfliktus, de véres, és véget kell vetni”, mondta az Egyesült Államok új külügyminisztere.
Egyértelművé téve, hogy Oroszország az agresszor ebben a háborúban, Rubio megismételte, hogy a háborúnak „véget kell vetni”.
„Oroszország az agresszor ebben a konfliktusban, de ennek a háborúnak véget kell vetni. És végső soron ebben rejlik a külpolitika összetettsége”, mondta Rubio.
[type] => post
[excerpt] => Marco Rubio, az Egyesült Államok új külügyminisztere, miután a Szenátus jóváhagyta kinevezését a posztra kijelentette, hogy nem tud konkrét dátumot megnevezni az Oroszország és Ukrajna közötti háború befejezésére, de elmondta az újságíróknak, hogy...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1737556920
[modified] => 1737535552
)
[title] => Az új amerikai külügyminiszter kinevezése után megtette első nyilatkozatait Ukrajnával kapcsolatban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=138471&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 138471
[uk] => 138335
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 138336
[image] => Array
(
[id] => 138336
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/2-marko-rubio-gettyimages-2193463523-6d4f3955edbd3e9271f5e0420de3ef4d-1300x820-1.jpg
[original_lng] => 95813
[original_w] => 1300
[original_h] => 820
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/2-marko-rubio-gettyimages-2193463523-6d4f3955edbd3e9271f5e0420de3ef4d-1300x820-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/2-marko-rubio-gettyimages-2193463523-6d4f3955edbd3e9271f5e0420de3ef4d-1300x820-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/2-marko-rubio-gettyimages-2193463523-6d4f3955edbd3e9271f5e0420de3ef4d-1300x820-1-768x484.jpg
[width] => 768
[height] => 484
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/2-marko-rubio-gettyimages-2193463523-6d4f3955edbd3e9271f5e0420de3ef4d-1300x820-1-1024x646.jpg
[width] => 1024
[height] => 646
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/2-marko-rubio-gettyimages-2193463523-6d4f3955edbd3e9271f5e0420de3ef4d-1300x820-1.jpg
[width] => 1300
[height] => 820
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/2-marko-rubio-gettyimages-2193463523-6d4f3955edbd3e9271f5e0420de3ef4d-1300x820-1.jpg
[width] => 1300
[height] => 820
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/2-marko-rubio-gettyimages-2193463523-6d4f3955edbd3e9271f5e0420de3ef4d-1300x820-1.jpg
[width] => 1300
[height] => 820
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1737528352:12
[_thumbnail_id] => 138336
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2494
[_oembed_dfbd26d5aaea5d0dff5c218b59586d3b] => {{unknown}}
[_oembed_8fd94797da230d8591b67f2534d9006c] =>
Just making things up. No one has made any threats about cutting Ukraine off from Starlink
And say thank you because without Starlink Ukraine would have lost this war long ago and Russians would be on the border with Poland right now https://t.co/ImeiHFgaaw
In my phone call today with Russian Foreign Minister Sergey Lavrov, I reiterated @POTUS's message: the death and destruction must stop. The U.S. has presented a strong peace plan and we welcome the Prisoner of War exchange agreement reached in Istanbul. Let's not miss this huge…
For far too long, ideologues in Europe have led organized efforts to coerce American platforms to punish American viewpoints they oppose. The Trump Administration will no longer tolerate these egregious acts of extraterritorial censorship.
Ukrajna nem ismeri el orosznak az ideiglenesen megszállt területeket, jogilag ez lehetetlen – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij elnök a CBN News amerikai keresztény televíziónak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Ha sok erőnk, felszerelésünk lenne, amit kértünk a partnereinktől, akkor gyorsabban tudnánk nyomást gyakorolni a frontra. Ha nincs elég erőnk, akkor bizonyos kérdések diplomáciai úton is megoldhatók.” Mint hangsúlyozta, Ukrajna jogilag nem ismeri el oroszként a megszállt területeket.
„Ott korábban sokan éltek. Elveszítették otthonaikat, valaki életét veszítette, sokan vannak fogságban, több tízezer gyermeket deportáltak. Sok mindent elpusztítottak. Hogyan ismerhetjük el, hogy a földünk orosz? Szóval bocsássunk meg nekik mindent?” – kérdezte az elnök.
Az államfő szerint, ha Ukrajna jogilag orosznak ismeri el az ideiglenesen megszállt területeket, akkor „az azt jelenti, hogy megbocsátottunk nekik (az oroszoknak – a szerk.), tehát a világ megnyugodott és esélyt adott nekik”. „Ezért jogilag lehetetlen. De. De diplomáciailag kell elérni a céljainkat. A célok a stabil és biztonságos béke, Ukrajna számára a gyorsabb béke” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Tactical Group 84 of Ukraine’s Special Operations Forces captured a North Korean soldier during a special operation in Russia's Kursk region. After evacuating him from the battlefield, the soldiers provided immediate first aid to the prisoner. pic.twitter.com/43ZYihfCfk
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár felvetette, hogy Ukrajnának végül engedményeket kell tennie az Oroszország elleni háborúban – közölte az rbc.ua hírportál a BBC brit médiumra hivatkozva.
A jelentés szerint Stoltenberg elmondta: „Még ha hisszük és reméljük is, hogy a háború a közeljövőben véget ér, hosszú éveken át kell támogatnunk Ukrajnát, ki kell építenünk a védelmét, hogy elrettentsük a jövőbeni agressziót.” Mint kifejtette, a katonai támogatás létfontosságú ahhoz, hogy visszaverjék az orosz erőket, és arra kényszerítsék Vlagyimir Putyint orosz diktátort, hogy hagyjon fel az ukrán területek megszállásával kapcsolatos terveivel.
A NATO-főtitkár ugyanakkor azt is lehetségesnek tartotta, hogy Ukrajnának végső soron engedményeket kell tennie. „Végső soron Ukrajnának kell eldöntenie, milyen kompromisszumokra kész, lehetőséget kell adni neki, hogy olyan pozícióba kerüljön, amelyből valóban elfogadható eredményt ér el a tárgyalóasztalnál. Most nem szólítom fel Ukrajnát engedményekre, mert igazi békét akkor lehet elérni, ha Ukrajna győz” – mutatott rá Jens Stoltenberg.
On the eve of Christmas, I spoke with His All-Holiness Ecumenical Patriarch Bartholomew. I expressed my gratitude for His spiritual support of Ukraine and prayers for the Ukrainian people.
We deeply value the Patriarchate’s efforts to strengthen support for Ukraine within the…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 24, 2024
A nyugati partnereknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnöknek tett engedmények Ukrajnával kapcsolatban csak katasztrófához vezetnek – jelentette ki Borisz Johnson brit miniszterelnök, számolt be az rbc.ua hírportál kedd este a The Telegraph című brit lapra hivatkozva.
A kiadvány idézte a brit miniszterelnök szavait, aki azt mondta: „nem szabad megengedni, hogy bárki elhiggye, hogy a Putyinnak tett engedmények máshoz is vezethetnek, mint katasztrófához.” Úgy vélte, „ez az indokolatlan agresszió jutalmaként fogható fel, és nemcsak Oroszországot, hanem szövetségeseit is bátorítja, hatással lesz Nagy-Britannia és gazdaságunk biztonságára.”
Mint hírportálunk június 19-én beszámolt róla, Boris Johnson a The Sunday Times című vasárnapi brit újságnak írt programalkotó cikkében Ukrajna hosszú távú támogatására szólította fel a nyugati országokat az elhúzódó háború miatt, amelyben a partnerországoknak négy feladat teljesítését javasolja Ukrajna túlélése és a kezdeményezés magához ragadása érdekében. „Mindennek egy közös cél felé kell haladnia. Meg kell erősítenünk ukrán barátainkat, hogy a Zelenszkij elnök által hangoztatott feltételekkel véget tudjanak vetni ennek a háborúnak. Ennek kell lennie a mi célkitűzésünknek a háború sikeres befejezésére vonatkozóan” – összegezte javaslatait a brit miniszterelnök.
Russia’s decision to suspend participation in the Black Sea deal puts at risks the main export route of much needed grain and fertilisers to address the global food crisis caused by its war against Ukraine.
"Russia is not going to use nukes," the Kremlin's Ambassador to the UK Andrey Kelin tells me in an exclusive interview, on a day when Russia is conducting military nuclear training drills. Airs tonight at 7p CET on @cnni and later on @pbspic.twitter.com/RDeSTOI3fQ
NSC’s Kirby: Now have information North Korea has delivered arms to Russia for use in Ukraine. North Korea has provided Russia with more than 1000 containers of military equipment and munitions. Today we’re releasing imagery showing movement of containers. pic.twitter.com/LxHwji4sjD
Russia's international isolation continues to grow.
After failing to be elected to the International Court of Justice, the IMO, UNESCO, and the OPCW executive boards in November, Russia suffered another diplomatic defeat at the Danube Commission, one of the world's oldest…
