Simon Harris ír miniszterelnök bejelentette, hogy előrehozott általános választást jelöl ki november 29-re, péntekre. Ezt az RTÉ-nek adott interjújában mondta.
Az ír miniszterelnök kifejtette: eddig elzárkózott attól, hogy kezdeményezze a parlament feloszlatását, hogy legyen ideje jóváhagyni a 2025-ös költségvetés módosításait.
„Pénteken (november 8-án – a szerk.) kívánom a parlament feloszlatását kérni, és remélem, hogy a szavazás november 29-én lesz” – jelentette be Harris.
Írországban a parlamentet hivatalosan az elnök oszlatja fel, aki a politikusoktól független személyiség.
A Szovjetuniótól való függetlenedés óta, az 1990-es években a korábbi választásokat nem tekintették teljesen szabadnak vagy tisztességesnek.
Az országot kormányzó Új Azerbajdzsán Párt szűk győzelmet aratott a vasárnapi előrehozott választáson.
Az exit pollok szerint Ilham Aliyev elnök pártja az azerbajdzsáni parlament 125-ből 68-at szerzett a Milli Majlisból, ami némileg elmaradt a korábbi 69-hez képest. A többi helyet kis kormánypárti pártok vagy függetlenek kapták.
Mintegy 990 jelölt versengett a 125 parlamenti helyért.
A szavazás volt az első azóta, hogy a dél-kaukázusi ország tavaly villámtámadásba kezdett, hogy visszaszerezze az egykori szakadár terület, Hegyi-Karabah teljes uralmát.
A Szovjetuniótól való függetlenedés óta, az 1990-es években lezajlott korábbi választásokat nem tekintették teljesen szabadnak vagy tisztességesnek, és a Milli Mejlisre adott szavazás várhatóan nem hoz jelentős változásokat az Alijev pártja által uralt testületben.
Aliyev apja, Haidar 1993-tól 2003-ban bekövetkezett haláláig uralkodott Azerbajdzsánban, majd Ilham vette át az irányítást. Mindketten kemény kézzel kormányoztak, elfojtva a nézeteltéréseket, miközben a Kaszpi-tenger partján fekvő csaknem 10 millió lakosú ország gazdag olaj- és földgázkészleteiből gazdagodott.
Azerbajdzsán alkotmánya szerint a választást idén novemberben kellett volna megtartani. Ennek ellenére Alijev két hónappal előrébb tolta a dátumot, hogy elkerülje a COP29 ENSZ klímatárgyalások ütközését, amelyekre a fővárosban, Bakuban kerül sor.
Mintegy 50 szervezetet jelöltek ki független megfigyelőnek – közölte az azerbajdzsáni nemzeti választási bizottság. Az EBESZ, mint a legnagyobb megfigyelő szervezet, a tervek szerint később hétfőn ismerteti előzetes értékelését.
Három évtized után először szavaztak Hegyi-Karabahban is, ami azt jelképezi, hogy Azerbajdzsán megújította az ellenőrzést a térség felett.
A franciák 73 százaléka bizalmatlan a július eleji előrehozott választásokat követően megalakult új nemzetgyűléssel és valamennyi politikussal szemben. A megkérdezettek fele Emmanuel Macron államfő lemondását is támogatná.
A köztársasági elnök azután írt ki előrehozott parlamenti választásokat, hogy a június 9-i európai parlamenti választásokon a pártja alulmaradt a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörüléssel szemben. A július 7-i voksolás eredményeként háromosztatúvá vált a 11 frakcióval rendelkező nemzetgyűlés, és egyik blokknak sincs elég mandátuma a kormányzáshoz. Az olimpiai és paralimpiai játékokra hivatkozva továbbra is a lemondott Gabriel Attal miniszterelnök kormánya van hivatalban a folyó ügyek intézésére, miközben Emmanuel Macron egyeztetéseket folytat a pártok képviselőivel egy új kormány létrehozásáról. A Le Monde című napilapban szombaton közölt reprezentatív felmérés – amelyet az Ipsos közvéleménykutató intézet július 26. és augusztus 1. között 11 204 választópolgár megkérdezésével készített – rávilágított arra, hogy a választók 67 százaléka azt gondolja, hogy Emmanuel Macron döntése a képviselőház feloszlatásáról negatív következményekkel járt Franciaországra nézve. A felmérés szerint a franciák nagyfokú bizalmatlansággal viseltetnek a politikai elittel és az intézményekkel szemben, annak ellenére, hogy a parlamenti választásokon nagyon magas volt a részvételi arány. A tanulmány azt is kimutatta, hogy az egyes politikai blokkok szavazói nem hajlandók kompromisszumokra a kormányzáshoz szükséges koalíciókötés érdekében. A megkérdezettek 73 százaléka mondta azt, hogy nem bízik az új nemzetgyűlésben, és 56 százalékuk negatívan értékelte a választási eredményeket. Ez az arány a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés szavazói körében 86 százalékos. Az elutasítás ugyanakkor nemcsak az intézményekre vonatkozik, a politikai szereplőkről alkotott kép is különösen negatív a közvéleményben. A felmérésben vizsgált 19 politikus közül egyikről sincs pozitív véleménye a választóknak. Leginkább a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchont utasítják el, 13 százalékos pozitív és 83 százalékos negatív véleménnyel. Őt követi az államfő, akinek az elutasítottsága 69 százalékos, a franciák 27 százaléka van csak jó véleménnyel az elnökről. A volt szocialista államfőt, Francois Hollande-ot, aki képviselőként tért vissza a közéletbe, a megkérdezettek 67 százaléka utasítja el és 27 százalékuk értékeli pozitívan, míg a jobbközép Köztásaságiak elnökéről, Éric Ciottitól a megkérdezettek 24 százalékának van jó véleménye, 65 százalékának pedig negatív. A felmérés a nemzetgyűlés háromosztatúságáról kialakult véleményt is vizsgálta. Bár a franciák 76 százaléka arányosabb választási rendszert szeretne, a kompromisszumkészség egyik táborban sem mutatkozik. Az Új Népfront nevű baloldali pártszövetség kormányra kerülését csak a baloldali szavazók szorgalmazzák, az Új Népfront és az elnöki tábor közötti koalíciót csak a baloldali és az elnöki szavazók látnák szívesen, és hasonló a helyzet a jobboldalon is a különböző forgatókönyvek kérdésében. Összességében mindegyik tömb kormányalakítását a francia választóknak bizonyos hányada támogatja. Az Új Népfront koalícióját a válaszadók 47 százaléka, az elnöki tábor és a jobbközép Köztársaságiak koalícióját 48 százaléka, míg a Nemzeti Tömörülés által alakított kormányt 45 százaléka támogatná. A franciák megosztottak Emmanuel Macron esetleges lemondását illetően is. A válaszadók 51 százaléka szeretné, ha az elnök távozna. Ez az arány a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon által vezetett Engedetlen Franciaország táborában a legmagasabb, 77 százalékos, de Marine Le Pen szavazóinak 76 százaléka is ezt szeretné.
mti.hu
[type] => post
[excerpt] => A franciák 73 százaléka bizalmatlan a július eleji előrehozott választásokat követően megalakult új nemzetgyűléssel és valamennyi politikussal szemben. A megkérdezettek fele Emmanuel Macron államfő lemondását is támogatná.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1725227280
[modified] => 1725207010
)
[title] => Felmérés: a franciák jelentős többsége nem bízik az új parlamentben
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=125421&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 125421
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 125422
[image] => Array
(
[id] => 125422
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01.jpg
[original_lng] => 517907
[original_w] => 1920
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1725196211:5
[_thumbnail_id] => 125422
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 925
[translation_required_done] => 1
[_oembed_f90771d53e5d1c0f2f62319c3975f9a4] =>
7 out of 10 Europeans think that their country has benefitted from EU membership - a figure that has remained relatively stable in recent years.
Hónapok óta tartó politikai bizonytalanság után Bulgária újabb előrehozott választást tart, amelyet október végére terveznek. Ez lesz a hetedik parlamenti választás mindössze három év alatt – írja a Politico. A helyzet ráadásul az Európai Bizottságot is megbéníthatja.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke augusztus végéig kérte az uniós országokat, hogy nevezzék meg biztosjelöltjüket, de Bulgária – Belgiummal és Olaszországgal együtt – még nem véglegesítette a választását, mivel az országban a kormány megalakításáról folytatott tárgyalások elhúzódtak és megrekedtek.
Most pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy újra előrehozott választások kiírásáról döntöttek, amelyeket októberben tarthatnak meg.
Mindez megbéníthatja az Európai Bizottságot is: ha a széteső kormánykoalíció nem talál egy kompromisszumos biztosjelöltet, és meg kell várni a választások után az új kormány megalakulását, akkor az uniós végrehajtó testület sem tud működni. Az idő pedig sürget, mert szeptember közepén tartják az Európai Parlamentben a biztosaspiránsok meghallgatását, hogy októberre felállhasson az új testület.
A biztosi posztra több név is versenyben van. Bojko Boriszov volt miniszterelnök GERB pártja Jekatyerina Zaharievát javasolta, aki 2017 és 2021 között külügyminiszter volt, korábban pedig igazságügyi és regionális fejlesztési miniszteri tisztségeket töltött be. Bulgária célja, hogy Zaharieva felügyelje a regionális és kohéziós politikát, amely magában foglalja az uniós költségvetés jelentős részét kitevő Európai Regionális Fejlesztési Alap kezelését. Boriszov méltatta Zaharieva brüsszeli tapasztalatát és ismeretségét, és erős jelöltnek nevezte.
A korrupcióellenes álláspontjáról ismert liberális Mi folytatjuk a változást (PP-DB) párt Julian Popov volt környezetvédelmi és vízügyi minisztert, az Európai Klímaalapítvány közép- és kelet-európai politikai tanácsadóját jelölte. Kiril Petkov pártelnök azt reméli, hogy Popov az energiapolitikai szakértelmét kihasználva behúzhatja magának az energetikai tárcát. Egy diplomata elárulta, hogy Franciaország nem hivatalosan támogatta Bulgária pályázatát az energetikai posztra, tekintettel az ország atomenergia-párti álláspontjára. További jelöltek között szerepel Iskra Mihajlova (DPS-Peevski), az Európai Parlament Renew Europe képviselőcsoportjának korábbi alelnöke, valamint Velislava Petrova (ITN), korábbi külügyminiszter-helyettes.
Dimitar Glavcsev ideiglenes miniszterelnök minden jelöltet megfontol, és azt ígérte, hogy szombatig két nevet terjeszt von der Leyen elé. Azonban könnyen lehet, hogy a kormány többi tagja megtámadja a döntését, ami miatt végül egyik név sem felel meg az Európai Parlamentnek, vagy visszavonják a jelölésüket.
A folyamatos politikai bizonytalanság miatt a bolgárok körében egyre inkább elfogadják a tekintélyelvű kormányzást – derül ki az Alfa Research Foundation nemrégiben végzett felméréséből. Az ország az elmúlt három évben közel 260 millió eurót költött a parlamenti választásokra, beleértve az uniós választásokat is, ami még inkább aláhúzza a politikai stabilitás szükségességét.
Bulgáriában október 27-én előrehozott parlamenti választásokat tartanak – jelentette be hétfőn Rumen Radev elnök, miután a politikai pártok nem tudtak megállapodni a kormánykoalícióról.
Rumen Radev elmondta, hogy kedden beiktatják hivatalába a Dimitar Glavcsev vezette ügyvezető kormányt, amely a választásokig irányítja az országot.
Rendeletet adtam ki az október 27-i előre hozott parlamenti választások megtartásáról is – mondta Radev, miután Glavcsev bemutatta ideiglenes kormányát az elnöknek. Három év alatt ez már a hetedik parlamenti választás lesz a belpolitikai válság sújtotta országban.
Bulgáriát, az Európai Unió és a NATO tagját azóta sújtják „forgóajtós kormányok”, hogy a 2020-as korrupcióellenes tüntetések megbuktatták a jobbközép Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt által vezetett koalíciót.
A Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért–Demokratikus Erők Szövetsége (GERB–SZDSZ) koalíció, amely jelenleg a parlament legnagyobb frakciója, valamint a reformpárti Folytatjuk a Változást (PP) és a kis Van Ilyen Nép (ITN) parlamenti frakciónak egyenként nem sikerült stabil koalíciót létrehoznia a legutóbbi, június 8-i eredménytelen választásokat követően.
A júniusi voksolást a GERB és a PP pártból álló koalíció márciusi összeomlása váltotta ki. Mindkét párt EU- és piacpárti, de állandó civakodás és személyes rivalizálás sújtja őket.
Bulgáriának nagy szüksége van egy stabil kormányzati időszakra, hogy javuljon az uniós pénzek áramlása az országban, többek között az infrastruktúra javítására.
A politikai patthelyzet akadályozza az euróhoz való csatlakozásra és a schengeni térségben való teljes körű részvételre irányuló bolgár terveket is – írja az Infostart.
Николай Денков: Съставяне на стабилно мнозинство в това Народно събрание не може да се случи.
Вижте как протече срещата пред медии между ПП-ДБ и президента Румен Радев по повод връчването на втори проучвателен мандат за съставяне на правителство: pic.twitter.com/Q9aFPDto6W
— Продължаваме Промяната / We Continue The Change (@promenibg) July 22, 2024
Rumen Radev bolgár elnök hétfőn precedenst teremtett Bulgária jelenkori történelmében, mivel nem hagyta jóvá a Gorica Grancsarova-Kozsareva miniszterelnök-jelölt által javasolt új ügyvivői kabinet megalakítását, mert annak belügyminiszterként tagja lett volna az előző kormányokban is szerepet vállaló Kalin Sztojanov is.
Az államfő hétfő délután 3 óráig adott haladékot Grancsarova-Kozsarevának, hogy mást javasoljon belügyminiszternek. A miniszterelnök-jelölt viszont kijelentette: megalapozott döntést hozott, és nem hátrál meg – írja az MTI.
Radev ezért úgy határozott: az új ügyvivői kabinet mégsem teheti le kedden a parlamenti esküt, és a következő előrehozott parlamenti választásokat sem október 20-án tartják meg, ahogy azt eredetileg tervezték, hanem valamikor később.
Az államfő felszólította a parlamentet, hogy bővítse ki azoknak a tisztségeknek a körét, amelyekből jelölni lehet valakit ideiglenes miniszterelnöknek. Jelenleg a listán
a parlament elnöke,
a központi bank elnöke vagy alelnöke,
a számvevőszék elnöke vagy alelnöke,
valamint az ombudsman vagy az ombudsman helyettese szerepel.
2020 óta tart a bizonytalanság
Bulgáriát a 2020-as korrupcióellenes tüntetések óta belpolitikai bizonytalanság sújtja. A 2023. áprilisi választásig – amely két év alatt az ötödik volt – az országot a Rumen Radev által kinevezett ügyvivő kormányok irányították.
A hatodik, júniusi előrehozott parlamenti választás azért vált szükségessé, mert márciusban összeomlott az az Európa- és piacbarát politikát folytató koalíció – a Demokratikus Erők Szövetsége (GERB-SZDSZ) és a Folytatjuk a változást (PP) –, amely az előző 15 év nagy részében hatalmon volt. A GERB vezetője egyébként Bojko Boriszov, aki közismerten jó viszonyt ápol Orbán Viktorral.
Gorica Grancsarova-Kozsareva miniszterelnök-jelölt ügyvezető kormányának az lett volna a feladata, hogy megszervezze az államfő által október 20-ára kitűzött, sorrendben immár a hetedik előrehozott parlamenti választást.
Николай Денков: Съставяне на стабилно мнозинство в това Народно събрание не може да се случи.
Вижте как протече срещата пред медии между ПП-ДБ и президента Румен Радев по повод връчването на втори проучвателен мандат за съставяне на правителство: pic.twitter.com/Q9aFPDto6W
— Продължаваме Промяната / We Continue The Change (@promenibg) July 22, 2024
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
Bulgária Van Ilyen Nép (ITN) nevű pártja hétfőn bejelentette, hogy nem sikerült kormányt alakítania, miután a múlt héten nem tudta megszerezni a többséget az egykamarás bolgár törvényhozásban. Az ITN a bejelentéssel megnyitotta az utat Rumen Radev elnök számára, hogy újabb előrehozott választást írjon ki.
Tosko Jordanov, az ITN parlamenti frakcióvezetője a sajtónak nyilatkozva azt mondta: próbálkozásuk azért vallott kudarcot, mert „nem sikerült közös célokat találniuk azokkal a pártokkal, amelyek szóba jöhettek volna egy stabil koalíciós kormány létrehozásához”, ezért visszaadta a mandátumot az államfőnek. A 240 fős parlamentben legkevesebb 121 képviselő támogatására lett volna szükség.
Rumen Radev az ITN bejelentésére reagáló nyilatkozatában azt mondta, „tovább folytatódik a következmények nélküli választások sorozata, ami nem csak nyugtalanságot szül, hanem káros folyamatokat is elindíthat”.
Az elnöknek ebben a helyzetben meg kell kezdenie egy ügyvezető miniszterelnök keresését, akinek egy ügyvivő kormány megalakítása után az lesz a feladata, hogy az államfő által kitűzendő időpontra megszervezze a sorrendben hetedik előrehozott parlamenti választást.
Bulgáriát a 2020-as korrupcióellenes tüntetések óta belpolitikai bizonytalanság sújtja. A 2023. áprilisi választásig – amely két év alatt az ötödik volt – az országot a Radev által kinevezett ügyvivő kormányok irányították, mivel nem volt stabil választott koalíció.
A hatodik, ez év júniusi előrehozott parlamenti választás azért vált szükségessé, mert márciusban összeomlott az előző 15 év nagy részében hatalmon lévő Demokratikus Erők Szövetsége (GERB–SZDSZ) és a viszonylag új és reformpárti, Folytatjuk a változást (PP) Európa- és piacbarát politikát folytató koalíciója.
A választás után Rumen Radev államfő elsőként a GERB–SZDSZ koalíciónak adott kormányalakítási megbízást, amely sikertelenül próbált elegendő támogatást szerezni,
másodszor pedig a Folytatjuk a Változást (PP) és a Demokratikus Bulgária (DB) pártok centrista koalíciója kapott megbízást, de ők is kudarcot vallottak.
Az alkotmány értelmében két hónapon belüli időpontra kell kitűzni az újabb előrehozott választást Bulgáriában.
[type] => post
[excerpt] => Bulgária Van Ilyen Nép (ITN) nevű pártja hétfőn bejelentette, hogy nem sikerült kormányt alakítania, miután a múlt héten nem tudta megszerezni a többséget az egykamarás bolgár törvényhozásban.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1722950700
[modified] => 1722904283
)
[title] => Újabb előrehozott parlamenti választásokat kell tartani Bulgáriában
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=123442&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 123442
[uk] => 123410
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 123411
[image] => Array
(
[id] => 123411
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/0000601815-article2.jpg
[original_lng] => 37433
[original_w] => 650
[original_h] => 389
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/0000601815-article2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/0000601815-article2-300x180.jpg
[width] => 300
[height] => 180
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/0000601815-article2.jpg
[width] => 650
[height] => 389
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/0000601815-article2.jpg
[width] => 650
[height] => 389
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/0000601815-article2.jpg
[width] => 650
[height] => 389
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/0000601815-article2.jpg
[width] => 650
[height] => 389
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/0000601815-article2.jpg
[width] => 650
[height] => 389
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1722893484:12
[_thumbnail_id] => 123411
[_edit_last] => 12
[views_count] => 968
[_oembed_357a52d2343f2bd9cc2cc6de3750eb36] =>
Николай Денков: Съставяне на стабилно мнозинство в това Народно събрание не може да се случи.
Вижте как протече срещата пред медии между ПП-ДБ и президента Румен Радев по повод връчването на втори проучвателен мандат за съставяне на правителство: pic.twitter.com/Q9aFPDto6W
— Продължаваме Промяната / We Continue The Change (@promenibg) July 22, 2024
Megkezdődött Franciaországban az előrehozott kétfordulós nemzetgyűlési választások első fordulója vasárnap reggel, több mint 49 millió választópolgár a parlament alsóházának 577 képviselőjét választja meg öt évre.
A voksolás legfőbb tétje, hogy a felmérések élén álló Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés fennállása óta először a legnagyobb parlamenti párttá válik-e, és meg tudja-e szerezni a kormányzáshoz szükséges többséget – számolt be parameter.sk.
Franciaországban nincsen pártlistás szavazás, az állampolgárok egyéni jelöltekre voksolhatnak, akiknek viszont csak akkor van igazán esélyük bejutni a parlamentbe, ha valamelyik nagyobb párt színeiben indulnak. Az 577 körzetben 4011-en mérettetik meg magukat.
A biztos győzelemhez az első fordulóban 50 százalék plusz 1 szavazatot kell elérnie egy jelöltnek. Ha egy körzetben ez senkinek sem sikerül, akkor a jövő vasárnapi második fordulóban minden, legalább 12,5 százalékot elért jelölt indulhat.
A közvélemény-kutató intézetek a vasárnapi első fordulóban több mint 60 százalékos részvételt jeleznek előre, amire 1997 óta nem volt példa nemzetgyűlési választásokon. Két évvel ezelőtt a választópolgárok 47 százaléka járult az urnákhoz. A magas részvétel miatt egyes körzetekben akár három jelölt is továbbjuthat a második fordulóba.
A rendkívüli mozgósítás egyik jele, hogy a külföldön tartózkodó franciák közül 410 ezren adták le voksukat interneten keresztül a két évvel ezelőtti 250 ezerhez képest, s rekordszámúan, több mint 2 millióan jelezték előre, hogy vasárnap meghatalmazás útján kívánnak szavazni, miután a nyári szünet kezdetén már elhagyták lakóhelyüket. Ez hatszor több, mint 2022-ben. Akkor csak nyolc körzetben jutott tovább három jelölt, most valószínűsíthetően több mint száz helyen, azaz a választókerületek csaknem 20 százalékában.
A tengerentúli francia megyékben élő több mint egymillió választópolgár már szombaton szavazott, az anyaországban reggel 8 órakor nyitottak meg a választóhelyiségek. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6-kor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.
Két, pénteken közzétett közvélemény-kutatás az Ifop és az Odoxa intézetek részéről 35 és 37 százalék közötti támogatottságot jelzett a Nemzeti Tömörülésnek, a radikális baloldal, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű baloldali szövetség előtt, amely 27-29 százalék közötti támogatottságra számíthat, míg Emmanuel Macron államfő tábora 20,5-21 százalékot kaphat, a jobbközép Köztársaságiak pedig 8 százalékot érhetnek el.
Egyes közvélemény-kutatások szerint pedig az abszolút többség, azaz a legalább 289 képviselői hely is megszerezhetővé vált Marine Le Pen pártja számára. A mandátumbecslések azonban egyelőre azért nem tekinthetők biztosnak, mert azokban a körzetekben, ahol három jelölt jut tovább, számítani lehet visszalépésekre a baloldal vagy az elnöki tábor részéről annak érdekében, hogy megakadályozzák a Nemzeti Tömörülés győzelmét.
Emmanuel Macron államfő a választásokat alig három hete, a pártjának az európai parlamenti választásokon elszenvedett veresége után írta ki, s ez nem csupán a választókat, de a kormány tagjait is felkészületlenül érte, ugyanis az elnök őket sem avatta be a hírek szerint a már egy ideje meghozott döntésébe.
A háromhetes villámkampány legfőbb témája az életszínvonal javítását célzó gazdasági intézkedések sora, valamint azok finanszírozhatósága volt. Míg a kormánypárt jelezte, hogy továbbra sem kíván adót emelni, a Nemzeti Tömörülés és a baloldal is módosítaná a tavaly elfogadott nyugdíjreformot, és visszacsökkentené a nyugdíjkorhatárt, Marine Le Pen pártja az üzemanyagok általános forgalmi adóját is jelentősen mérsékelné, míg a baloldal a magas jövedelemmel rendelkezők adóját növelné számottevően.
A kampány egyik fő kérdése azonban az volt, hogy a korábbi választásokhoz hasonlóan összefognak-e a jobbközép, a centrum és a baloldal jelöltjei a Nemzeti Tömörülés ellen, amelynek először van esélye kormányra kerülni, vagy pedig nem kívánnak állást foglalni.
A három nagy politikai blokk között ugyanakkor olyannyira felerősödött az ellenségeskedés, hogy az elnöki tábor egyelőre hivatalosan sem a Nemzeti Tömörülést, sem a baloldalt nem kívánja támogatni a második fordulóban azokban a körzetekben, ahol nem jut tovább a jelöltje, ugyanakkor helyi szinteken nem kizárt az összefogás.
Akár egy intézményi válság lehetősége is fennáll a második forduló után, miután Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke és miniszterelnök-jelöltje többször megerősítette, hogy csak akkor vállalja a kormányzást, ha a pártja abszolút többséget szerez a nemzetgyűlésben.
Emmanuel Macron – aki szélsőségesnek tekinti a Nemzeti Tömörülést és a radikális baloldali Engedetlen Franciaország által dominált baloldali összefogást is – úgy vélekedett, hogy a szélsőségek programja “polgárháborúhoz” vezetne Franciaországban. Marine Le Pen ezt visszautasította, ugyanakkor jelezte: nem tartja elképzelhetetlennek, hogy pártja győzelme esetén a radikális baloldal utcára viszi az embereket, és erőszakba forduló megmozdulásokat szervez.
Már nem a Scholz-kormány bukása a kérdés, hanem az, hogy a kancellár meddig képes elodázni azt.
Miután Emmanuel Macron a pártja leszereplését követően előrehozott választásokat kiírva próbál előremenekülni, egyre inkább úgy néz ki, hogy a németországi EP-választásokon hasonlóan gyatra eredménnyel végző német kormánypártnak és Olaf Scholz kancellárnak sem lesz más választása – írja a Politico.
Szaporodik ugyanis azon német közéleti szereplők száma, akik a macroni példa követésére szólítják fel Scholzot. Így tett a bajor miniszterelnök, Markus Söder, aki a CSU elnöke is. De nem csak a jobboldalon hallani ilyen hangokat, hasonló következtetésre jutott az inkább balra hajló Die Zeit egyik publicistája, Alan Posener is, aki az EP-választások eredményét a Scholz-kormánnyal szembeni bizalmatlansági szavazásként értelmezte.
A helyzet tarthatatlanságát jól mutatja, hogy a legfrissebb felmérések szerint a Scholz-kabinet az 1945 utáni német történelem legnépszerűtlenebb kormánya, és maga a kancellár sem teljesített jobban az elődeivel való összevetés terén. A németek 70 százaléka gondolja úgy, hogy nem végez jó munkát.
Bár a weimari idők káosza miatt a német Alaptörvényt 1945 után úgy rakták össze, hogy csak nagyon nehezen lehessen választások nélkül kancellárt vagy kormányt buktatni, ugyanakkor ez mégsem lehetetlen, ráadásul a Scholzék távozását sürgető hangok ősszel csak hangosabbé válnak majd, amikor három olyan tartományban tartanak választásokat, ahol az AfD a legerősebb párt, és várhatóan a radikálisok ezeket a választásokat meg is nyerik.
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
Bulgária Van Ilyen Nép (ITN) nevű pártja csütörtökön azonnal elutasította az államfő kormányalakítási felkérését, megnyitva az utat Rumen Radev elnök számára, hogy előrehozott választásokat írjon ki.
Az ITN lépésére azután került sor, hogy a jobbközép Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért-Demokratikus Erők Szövetsége (GERB-SZDSZ) pártszövetség és koalíciós partnere, a Folytatjuk a változást (PP) egyaránt kijelentette, hogy nem tudott új kormányt létrehozni.
Ivajlo Vlagyimir Vlagyivicsev, a párt szóvivője, aki visszaadta a mandátumot az államfőnek, azt mondta: „Köszönjük a bizalmat, és megértjük a nehéz helyzetet, amelybe az alkotmány szükségtelen módosítása hozta önöket. A többség, amely elfogadta (ezt a módosítást), káros. Örülünk, hogy a kilenchónapos hatalmi agónia véget ért, (vissza kell térni) a szavazóurnákhoz”.
Radev azt mondta, ebben a helyzetben megkezdi ügyvezető miniszterelnök keresését, hogy megalakítsa a technikai kabinetet, amelynek feladata az előrehozott választások megszervezése lenne.
Bulgáriát a 2020-as korrupcióellenes tüntetések óta belpolitikai bizonytalanság sújtja. A 2023. áprilisi választásokig az országot a Radev által kinevezett ügyvivő kormányok irányították, mivel nem volt stabil választott koalíció.
A hónap elején Marija Gabriel külügyminiszter nem tudott kormányt alakítani, miután március 5-én lemondott Nyikolaj Denkov, a PP miniszterelnöke. Denkov azért távozott, hogy a GERB-SZDSZ kilenc hónapig vezethesse a kormányt, ahogyan arról a tavalyi választások után megállapodtak. Szerdán ő is elutasította Radev kormányalakítási felkérését.
A tavaly áprilisi választásokon a GERB-SZDSZ végzett az élen, 69 mandátumot szerezve a 240 fős parlamentben. A PP által vezetett blokk 64 helyet szerzett. Két év alatt ez már az ötödik választás volt az országban.
Az alkotmány értelmében a bolgár parlamentnek nem kell feloszlatnia magát az előrehozott választások előtt.
Николай Денков: Съставяне на стабилно мнозинство в това Народно събрание не може да се случи.
Вижте как протече срещата пред медии между ПП-ДБ и президента Румен Радев по повод връчването на втори проучвателен мандат за съставяне на правителство: pic.twitter.com/Q9aFPDto6W
— Продължаваме Промяната / We Continue The Change (@promenibg) July 22, 2024
