Szövetségesi együttműködési megállapodást írt alá Vlagyimir Putyin orosz és Ilham Aliyev azeri elnök kedden a moszkvai Kremlben.
Putyin a „stratégiai dokumentumot” egy „minőségileg új szakaszba való átmenetnek” nevezte a kétoldalú kapcsolatok fejlődésében. Felhívta a figyelmet arra, hogy a két ország 30 éve létesített diplomáciai viszonyt egymással. Aliyev úgy vélekedett, hogy a dokumentum, amely „szövetségesi szintre emeli” Baku és Moszkva viszonyát, „egyértelműen nagyon pozitív hatással lesz” mindkét országra és a regionális biztonságra nézve. Az azeri államfő azt hangoztatta, hogy hazája Oroszországot tekinti fő partnerének abban, hogy megtalálják a módját az Örményországhoz fűződő viszony normalizálásának. (Mint emlékezetes, Azerbajdzsán 2020-ban török haditechnikai támogatással aratott győzelmet a Hegyi-Karabahért és a környező azeri területekért vívott háborúban.) Aliyev megismételte, hogy Azerbajdzsán kész megkezdeni Örményországgal a tárgyalást a békemegállapodásról. Méltatta Putyin szerepét a hegyi-karabahi háború lezárásában. Hozzátette, hogy Baku elvárja Jerevántól a 2020. november 9-i háromoldalú nyilatkozat betartását, beleértve az örmény fegyveres erők maradéktalan kivonását Karabahból, valamint az azeri anyaország és a Nahicseván közötti közlekedési folyosó megnyitását. A 43 pontból álló, az orosz-azeri kétoldalú viszony minden jelentősebb területére kitérő nyilatkozat egyebek között leszögezi, hogy a két ország fejleszti a nemzeti érdekeiknek megfelelő katonai-politikai együttműködést, amely nem irányul harmadik országok ellen. A felek megállapodtak, hogy szükség esetén katonai segítséget nyújthatnak egymásnak, valamint hogy konzultációba kezdenek, ha valamelyik biztonságát veszély fenyegeti. A felek megállapodtak abban is, hogy előmozdítják a nemzeti devizák használatát a kölcsönös elszámolásokban, valamint a fizetési rendszerek interoperabilitását, beleértve a bankkártyák közös kiszolgálását. Aliyev egy nappal azt követően utazott az orosz fővárosba, hogy Putyin elismerte a két délkelet-ukrajnai szakadár „népköztársaság” függetlenségét. Az orosz elnök azeri hivatali partnerét a Kremlben fogadva kijelentette: „Mint tudja, Oroszország tegnap úgy döntött, hogy elismeri a Donyec-medence két népköztársaságának szuverenitását. Rögtön el akarom mondani: látjuk és előre láttuk az arra vonatkozó spekulációkat, hogy Oroszország helyre akarja állítani a birodalmat a birodalmi határok között. Ez abszolút nem felel meg a valóságnak” – mondta. Putyin egyebek között azt hangoztatta, hogy Oroszország kész segítséget nyújtani minden szomszédjának a szuverenitása megőrzéséhez. „Ukrajnával más a helyzet, ami sajnos azzal áll összefüggésben, hogy ennek az országnak a területét harmadik országok arra használják fel, hogy fenyegetéseket hozzanak létre az Oroszországi Föderáció számára. Csak erről van szó” – hangoztatta az orosz elnök.
Peking újra tiltakozott az Iránnal szembeni egyoldalú amerikai szankciók ellen, miközben megkezdte negyedszázadra szóló együttműködését Teheránnal – közölte a kínai külügyminisztérium szombaton az MTI szerint.
Vang Ji kínai külügyminiszter és iráni kollégája, Hoszein Amirabdollahián a Csiangszu tartománybeli Vuhsziben találkozott pénteken.
A találkozón a kínai miniszter támogatásáról biztosította az atomalkut, amelyet Irán 2015-ben kötött az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Kínával, Franciaországgal, Nagy-Britanniával és Németországgal. Ez lehetővé tette az iráni gazdaságot fojtogató szankciók egy részének feloldását, cserébe a szigorú ENSZ-ellenőrzés alá helyezett iráni nukleáris program drasztikus csökkentéséért. Az Egyesült Államok azonban 2018-ban felmondta a nemzetközi szerződést, és újra életbe léptette a büntetőintézkedéseket Teheránnal szemben. Ezután Irán is fokozatosan kihátrált kötelezettségvállalásai teljesítése alól.
Vang szerint elsősorban az Egyesült Államok felelős a jelenlegi nehézségekért az iszlám köztárssággal. Leszögezte: Peking határozottan ellenzi az egyoldalú szankciókat Iránnal szemben, a politikai manipulációt az emberi jogokhoz hasonló ügyeken keresztül, illetve a beavatkozást a térség országainak belügyeibe.
Kína és Irán tavaly márciusban huszonöt évre szóló együttműködési megállapodást kötött egymással. A kínai külügyminisztérium friss közleménye szerint a megállapodás kiterjed az energiaügy, az infrastruktúra, a mezőgazdaság, az egészségügy, a kultúra, a kiberbiztonság és más országokkal való együttműködés területére.
Az egyezménynek köszönhetően Irán az Új Selyemút néven ismert kínai infrastrukturális projekt részesévé válik. Kína az Iráni Iszlám Köztársaság legnagyobb kereskedelmi partnere, annak ellenére, hogy iráni adatok szerint a két ország közötti kereskedelem volumene csökkent az amerikai szankciók nyomán.
1/3 The Ministry of Foreign Affairs is concerned at last night’s parade, held in the heart of the city of Kiev, to mark the establishment of the SS “Galicia” Division. The SS Waffen units were involved in some of the worst crimes that took place during the Holocaust. pic.twitter.com/XLzCEjVb7k
“We will fight, we will die, we will get our rights” chanted a group of brave Afghan women during a protest against Taliban regime in Kabul.
Among other restrictions, Taliban have banned female education almost altogether & placed severe restrictions on female employment. pic.twitter.com/jtTN6cTM9s
#Afghanwomen took to the street in Kabul today afternoon and asked the world not to recognize the Taliban while they were violently dispersed. The protesters chanted “recognition of the Taliban is a disgrace to the world”, and “Afghan people are hostages of the Taliban”. pic.twitter.com/5dvmMiC2dB
De weggestuurde Europarlementariër Diana Iovanovici-Șoșoacă is van S.O.S. Roemenië. Ze is woest: “Von der Leyen is een crimineel” pic.twitter.com/LHD4IUROgz
Ukrajna és Törökország együttműködési megállapodást írt alá, amely a két ország közötti határátlépési szabályok enyhítését és új charterjáratok indítását írja elő, számolt be Olekszandr Tkacsenko kulturális miniszter Telegram-csatornáján.
A miniszter megjegyezte, hogy a május 17-ig érvényben lévő törökországi lockdown nem érinti az ukrán turistákat, akik szabadon mozoghatnak az országban, és látogathatják a nevezetességeket.
Ukrajna és Törökország közötti együttműködési megállapodás előírja:
a turisztikai biztonság megerősítése, a turisztikai szolgáltatások minőségének javítása és a turisták jogainak védelme;
a határátlépés szabályainak enyhítése mindkét ország állampolgárainak utazása során;
újabb charter és menetrendi járatok létrehozása Ukrajna és Törökország között;
RENDKÍVÜLI | Örömmel tájékoztatom Önöket, hogy a KMKSZ kérésére Magyarország biztosítja területére a karanténmentes beutazás lehetőségét azon állampolgáraink számára, akik hazautaznak a hétvégi ukrajnai helyhatósági választásokra.További részletekért tekintse meg az alábbi rövid videót! ?
I am happy that we found a European solution that facilitates travel between #Kosovo and #Serbia, which is in the interest of all citizens of Kosovo and Serbia.
