A dán kormány kétmilliárd korona (mintegy 269 millió euró) értékű újabb segélycsomagot biztosít Ukrajnának. A pénzt a védelmi képességek erősítésére fordítják, jelentette be Mette Frederiksen miniszterelnök kijevi látogatása során.
A kormányfőasszony elmondta, hogy a pénzt elsősorban lőszervásárlásra az ukrán katonák, valamint egy dandár egység létrehozására fordítják az észak-európai és a balti országokkal közösen.
„Dánia üzenete az ukránoknak ugyanaz, mint a kezdetektől fogva: továbbra is támogatást nyújtunk, ameddig szükséges. Ukrajna egész Európáért harcol. A lehető legerősebb helyzetbe kell hoznunk Ukrajnát”, jelentette ki Frederiksen.
Ugyanakkor felszólította az európai államok vezetőit is, hogy gyorsítsák fel az ukrán fegyveres erők fegyverellátását, valamint növeljék az ukrán védelmi ipar finanszírozását.
Dánia figyelmeztetett, hogy Oroszország öt éven belül készen állhat egy nagyszabású háború megindítására Európában.
A Dán Védelmi Hírszerző Szolgálat (DDIS) új jelentése szerint bár jelenleg nincs közvetlen katonai fenyegetés a királyság ellen, valószínű, hogy az Oroszországból érkező katonai fenyegetés a következő években súlyosbodni fog – számolt be a Newsweek.
Mint írták, ha Donald Trump amerikai elnök véget vet a háborúnak vagy befagyasztja a konfliktust, a DDIS jelentése szerint Oroszország jelentős katonai erőforrásokat szabadíthat fel, melynek segítségével növelheti katonai képességeit, és így közvetlen fenyegetést jelenthet a NATO számára.
Egy NATO-tagállam elleni orosz támadás aktiválná a szövetség alapokmányának 5. cikkelyét, amely kimondja, hogy egyetlen tagállam elleni támadás esetén a NATO kollektív válaszlépést tesz. A dán védelmi hírszerző ügynökség szerint
„Oroszország nagyobb valószínűséggel alkalmazna katonai erőt egy regionális háborúban egy vagy több európai NATO-országgal szemben, ha úgy érzékelné, hogy a NATO katonailag meggyengült vagy politikailag megosztott”.
„Ez különösen igaz, ha Oroszország úgy ítéli meg, hogy az Egyesült Államok nem képes vagy nem hajlandó támogatni az európai NATO-országokat egy háborúban Oroszországgal szemben. Ilyen helyzetben Oroszország katonai erő alkalmazására vonatkozó hajlandósága attól függ, hogyan értékeli ellenfeleinek képességét az önvédelemre és arra, hogy kárt okozzanak Oroszországnak” – tette hozzá a jelentés.
A jelentésben arra is kitértek, hogy Kína, Észak-Korea, illetve Irán gazdasági és katonai támogatása megerősítette Oroszország védelmét, és egyre inkább hozzájárul ahhoz, hogy Oroszország erőforrásokat szabadítson fel a NATO elleni katonai felépítéséhez. A DDIS előrejelzése szerint az ukrajnai harcok befejeződése után hat hónapon belül Oroszország képes lenne helyi háborút folytatni egy szomszédos országgal szemben, és körülbelül két év múlva „hiteles fenyegetést jelenthetne egy vagy több NATO-ország számára, így készen állhatna egy regionális háborúra több balti-tengeri ország ellen”.
A jelentés szerint ilyen forgatókönyv esetén Oroszország körülbelül öt éven belül „készen állhat egy nagyszabású háborúra az európai kontinensen – az Egyesült Államok részvétele nélkül”. Ez az elképzelés, miszerint Oroszország esetleg megtámadhatja Európát, nem új keletű, és a térség szövetségesei már készülnek Moszkva esetleges fenyegetésének elhárítására – emlékeztetett a Newsweek.
John Foreman, az Egyesült Királyság volt moszkvai és kijevi védelmi attaséja az X-en úgy reagált a dánok jelentésére: „Nem hiszem, hogy Oroszország képes vagy szándékában állna egy offenzív háború. Nagyon óvatos vagyok az európai hírszerző szolgálatok előrejelzéseivel kapcsolatban, figyelembe véve, hogy képtelenek voltak előre jelezni Oroszország 2022. februári invázióját vagy a 2014-es krími eseményeket.”
A vezetők megbeszélték az Ukrajna és Észak-Európa közötti kétoldalú együttműködés erősítését, valamint közös erőfeszítéseket a méltányos és tartós béke elérése érdekében Ukrajnában. Volodimir Zelenszkij elnök telefonos beszélgetést folytatott Dánia miniszterelnökével, Mette Frederiksennel. Ezt az ukrán elnök az X-en (korábban Twitter) tette közzé szerdán, január 29-én.
Megbeszéltük az egység és szolidaritás fontosságát Európában a globális biztonsági kihívások és fenyegetések leküzdésében, amelyek mindegyik európait érintenek
– írta Zelenszkij.
A vezetők szóba hozták a kétoldalú együttműködés erősítését Ukrajna és Észak-Európa között, valamint a közös erőfeszítéseket a méltányos és tartós béke eléréséért.
„Köszönöm Dániának és népének Ukrajna és az embereink iránti változatlan támogatását” – tette hozzá Zelenszkij.
Franciaország megbeszéléseket folytatott Dániával katonák küldéséről Grönlandra válaszul Donald Trump amerikai elnök többszöri fenyegetésére, miszerint annektálja Grönlandot, amely Dánia területe – nyilatkozta Jean-Noël Barrot, Franciaország külügyminisztere.
Arra a kérdésre, hogy az Európai Unió csapatai küldését javasolják-e Grönlandra, Barrot a francia Sud Radionak adott interjújában elmondta, hogy Franciaország „megkezdte a katonai erők telepítésének megbeszélését Dániával”, de Dánia jelenleg nem támogatta ezt az ötletet – írja a Politico.
Barrot megjegyzései akkor hangzottak el, amikor Dánia miniszterelnöke, Mette Frederiksen éppen európai fővárosokat járt, hogy támogatást kérjen szövetségeseitől Trump ellenállásával szemben.
Az amerikai elnök egyre határozottabban kifejezi vágyát, hogy ellenőrzése alá vonja Grönlandot, és nem zárja ki a katonai erő vagy gazdasági nyomás alkalmazását, hogy elvegye a szigetet Dániától.
Mette Frederiksen már járt Berlinben és Párizsban kedden reggel, hogy tárgyaljon Olaf Scholz német kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel, és hamarosan találkozik a NATO főtitkárával, Jens Stoltenberggel Brüsszelben.
„Ha Dánia segítséget kér, Franciaország ott lesz” – mondta Barrot. – „Az európai határok szuverén határok, legyenek azok északon, délen, keleten vagy nyugaton… senki nem engedheti meg magának, hogy megsértse a határainkat.”
Barrot azt is elmondta, hogy a január 27-i brüsszeli EU külügyminiszteri találkozón kollégái „nagyon erőteljes támogatásukat fejezték ki” Koppenhágának, és „készen állnak megfontolni a csapatok küldését”, ha arra szükség lesz.
A francia külügyminiszter azonban kijelentette, hogy nem hiszi, hogy az Egyesült Államok invázióra készülne Grönlandon.
A grönlandiak „nem akarnak amerikaiak lenni” – mondta korábban Múte Egede, a sziget miniszterelnöke. Mette Frederiksen is kijelentette, hogy „Grönland nem eladó, és nem lesz eladó”.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök az európai szövetségesekhez fordult segítségért Donald Trump amerikai elnök Grönland átadására vonatkozó követelései elleni küzdelemhez – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Bloombergre amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Frederiksen a nagy fővárosokat járja, miután 2 milliárd dollárt fektetett egy olyan sarkvidéki sziget védelmébe, amelyre Trump szemet vetett. A turné része annak a szélesebb körű tervnek, hogy növeljék a járőrözést az észak-atlanti vizeken.
Dánia, amelyet szinte napi támadások érnek a Fehér Ház új lakói részéről, úgy döntött, hogy nem támogatja aktívan Trump retorikáját a nyilvánosság előtt, és erre kérte európai szövetségeseit is – közölték a kérdésben jártas források.
Az informátorok szerint az ötlet az, hogy csökkentsék a fenyegetéseket, és ne eszkalálják a helyzetet. Trump világossá tette, hogy Grönlanddal kapcsolatos tervei, amelyek első ciklusára nyúlnak vissza, nem szűnnek meg. Ragaszkodik ahhoz, hogy biztonsági okokból el akarja foglalni a világ legnagyobb szigetét, és nem volt hajlandó kizárni az erőszak alkalmazását.
Dánia erősebben kíván fellépni a grönlandiakkal szembeni hátrányos megkülönböztetés, illetve rasszizmus ellen – közölte hétfőn a koppenhágai bevándorlási és integrációs minisztérium.
A tárca szerint komoly problémáról van szó, amelyet 12 kezdeményezéssel és 2028-ig terjedően 35 millió korona többletforrással kívánnak kezelni.
„Sokan az itt, Dániában élő grönlandiak közül sajnos előítéletekkel, rasszizmussal és hátrányos megkülönböztetéssel kénytelenek szembesülni. Ezzel a kormány foglalkozni fog” – ismertette a minisztérium.
A kezdeményezések közé tartozik egyebek között az, hogy a grönlandiak saját, grönlandi útlevéllel rendelkezzenek, erősítsék a tolmácsolás lehetőségét számukra Dániában, illetve a segély lehetőségekről grönlandi nyelvű tájékoztatót kapjanak, valamint felmérést végeznének arról, hogy a grönlandiaknak milyen tapasztalataik vannak a rasszizmussal. A minisztérium a vonatkozó közleményét grönlandi nyelven is közzé tette.
Grönland széles körű autonómiával rendelkezik, hivatalosan azonban a Dán Királysághoz tartozik. Dániában mintegy 17 ezer grönlandi születésű ember él, ami nagyjából harmada Grönland teljes lakosságának.
Donald Trump amerikai elnök január elején abszolút szükségszerűségnek nevezte, hogy a Föld legnagyobb szigete felett amerikai ellenőrzést szerezzenek, s nem zárta ki ennek érdekében a katonai vagy gazdasági lépéseket, így például Dániát sújtó vámtarifák elrendelését sem.
A koppenhágai vezetés azóta diplomáciai nyomás alá került, hogy engedményeket tegyen Grönlandnak.
Legutóbb a dán kormány több milliárd koronás befektetéseket ígért az ottani katonai infrastruktúrába, illetve a grönlandi nevelőszülők esetében a vitatott pszichológiai tesztek eltörlését.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök közölte, hogy megbeszélést kezdeményezett Donald Trump újraválasztott amerikai elnökkel, aki az elmúlt időszakban többször is a Dániához tartozó Grönland feletti ellenőrzés átvételéről, mi több, esetleges erőszakos megszerzéséről is beszélt.
„Javasoltunk egy beszélgetést Donald Trumppal, és arra számítok, hogy erre sor is kerül” – erről beszélt a Politico című brüsszeli lap szerint Mette Frederiksen csütörtök este újságíróknak, miután más magas rangú dán tisztviselőkkel egyeztetett a Grönland kapcsán kialakult helyzetről.
A mintegy hatvanezer lakosú sarkvidéki sziget azóta autonóm dán terület, hogy 1979-ben úgynevezett önrendelkezési jogot kapott.
Miközben az Egyesült Államok és Dánia vitatkozik az erőforrásokban gazdag szigetért, Múte Egede grönlandi miniszterelnök megismételte a Dániától való teljes függetlenségre vonatkozó felhívását, hogy megszabaduljanak a „gyarmati korszak béklyóitól”.
A brit The Guardian által is idézett Egede kijelentette, hogy a közelgő választások után meg kell tenni a szükséges lépéseket Grönland, mint független állam kereteinek megteremtése felé.
Mindeközben Donald Trump Jr., az amerikai elnök legidősebb fia kedden Grönlandon – a világ legnagyobb szigetén, amely földrajzilag Észak-Amerikához, politikailag a dán fennhatóság miatt Európához tartozik – találkozott a helyi lakosokkal, és a közösségi médiában képeket tett közzé MAGA-felszerelésbe öltözött helyiekről, azt állítva, hogy Grönland szereti Amerikát és Trumpot.
A dán királyi címerben eddig többek között három korona is helyet kapott, a Dánia, Norvégia és Svédország közötti Kalmari Unió jelképeként. Most azonban a dán király eltávolította ezeket, helyükre pedig nagyobb méretben került a jegesmedve és a kos, amelyek Grönlandot és a Feröer-szigeteket szimbolizálják – írja The Guardian.
A királyi ház szerint a hivatalos okmányokon és pecséteken használt címer – amelynek elemei a 12. századból származnak – „erősíti a nemzetközösség tekintélyét”. A három koronát pedig azért is távolították el, „mivel már nem releváns”.
Lars Hovbakke Sørensen királyi szakértő szerint ezek a változások tükrözik a király személyes érdeklődését az Északi-sarkvidék iránt, de egyben üzenetet is küldenek a világnak.
„Fontos jelezni dán részről, hogy Grönland és a Feröer-szigetek a dán birodalom része, és ez nem vita tárgya” – mondta.
A lépés azt követően történt, hogy egyrészt fokozódott a feszültség Grönland és Dánia között, mivel utóbbi a mai napig ellenőrzi a szigetország kül- és biztonságpolitikáját. A grönlandi miniszterelnök újévi beszédében például kifejezte, hogy felgyorsítaná Grönland függetlenné válását, és eltávolítaná a „gyarmati korszak béklyóit”. Másrészt Donald Trump leendő amerikai elnök a múlt hónapban jelentette ki, hogy ha az Egyesült Államok megvásárolná Grönlandot. A bejelentésre válaszul a dán miniszterelnök közölte, hogy növelni fogják Grönland védelmi kiadásait.
A dán védelmi miniszter, Troels Lund Poulsen azt mondta: „Évek óta nem fektettünk eleget az Északi-sarkvidékbe. Most erősebb jelenlétet tervezünk”. Ezért minimum 1,5 milliárd dolláros támogatást terveznek. A pénzből két új hajót, két nagy hatótávolságú drónt és két további kutyaszáncsapatot szerezhetnek be a grönlandiak, de a repülőterek korszerűsítését és a hadászati személyzet növelését is így oldanák meg – számolt be a 444.hu.
[type] => post
[excerpt] => A dán királyi címerben eddig többek között három korona is helyet kapott, a Dánia, Norvégia és Svédország közötti Kalmari Unió jelképeként. Most azonban a dán király eltávolította ezeket, helyükre pedig nagyobb méretben került a jegesmedve és a ko...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1736248080
[modified] => 1736213255
)
[title] => Címermódosítással üzent a dán király Trumpnak
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=137134&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 137134
[uk] => 137105
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 137106
[image] => Array
(
[id] => 137106
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/4282681.png
[original_lng] => 410461
[original_w] => 610
[original_h] => 385
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/4282681-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/4282681-300x189.png
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/4282681.png
[width] => 610
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/4282681.png
[width] => 610
[height] => 385
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/4282681.png
[width] => 610
[height] => 385
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/4282681.png
[width] => 610
[height] => 385
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/4282681.png
[width] => 610
[height] => 385
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1736206056:5
[_oembed_5e820efaa4b83d35c1d4cae9ee414c0f] => {{unknown}}
[_thumbnail_id] => 137106
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1301
[_oembed_b33613a2d94cddb73856a9704ff4850c] =>
[_oembed_time_b33613a2d94cddb73856a9704ff4850c] => 1736327351
[_algolia_sync] => 831790598002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 318814
[1] => 10785
[2] => 783
[3] => 764277
)
[tags_name] => Array
(
[0] => dán király
[1] => Dánia
[2] => Donald Trump
[3] => Grönland
)
)
[8] => Array
(
[id] => 136937
[content] =>
Mute Egede grönlandi miniszterelnök újévi beszédében kijelentette, Grönland arra törekszik, hogy függetlenedjen Dániától – írja a Reuters.
A világ legnagyobb területű szigete Dánia autonóm területe, de Dániával ellentétben nem tagja az Európai Uniónak.
A sziget földrajzilag Észak-Amerikához tartozik. Donald Trump megválasztott amerikai elnök már első elnöksége alatt is felvetette, hogy megvásárolná a szigetet Dániától, és néhány napja újra felvetette az ötletet. Grönland mindkét alkalommal nemet mondott Trump felvetésére.
Itt az ideje, hogy mi magunk tegyünk egy lépést és alakítsuk a jövőnket, annak tekintetében is, hogy kivel fogunk szorosan együttműködni, és kik lesznek a kereskedelmi partnereink – mondta újévi beszédében Mute Egede grönlandi kormányfő.
Grönland dán gyarmat volt 1953-ig, majd autonóm területté vált, és 2009-ban azt a jogot is megkapta, hogy népszavazással kinyilvánítsa a függetlenségét. A grönlandi kormány 2023-ban mutatta be első alkotmánytervezetét.
A történelem és a jelenlegi körülmények azt mutatják, hogy a Dán Királysággal való együttműködésünk nem vezetett a teljes egyenlőség megteremtéséhez. Itt az ideje, hogy hazánk megtegye a következő lépést. A világ más országaihoz hasonlóan nekünk is azon kell dolgoznunk, hogy elhárítsuk az együttműködés útjában álló akadályokat – amelyeket a gyarmatosítás béklyóinak nevezhetünk – és előrelépjünk – fogalmazott a grönlandi kormányfő.
Hozzátette, a grönlandi embereken áll, hogy a függetlenségről döntsenek. Arról azonban nem beszélt, mikor tartanának erről népszavazást.
Bár a világ legnagyobb szigete számos természeti erőforrással rendelkezik, gazdasága törékeny, és nagyban függ a halászattól, illetve a Dániából érkező támogatásoktól.
Grönland területe 2 166 086 km², de az északi-sarkvidéki szigetet mindössze 57 ezren lakják.
A dán védelmi minisztérium kedden bejelentette, hogy jelentősen növeli a Grönland védelmét szolgáló katonai kiadásait.
Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter közölte, hogy a védelmi csomag „kétszámjegyű milliárdos” összegre nő. Két Thetis járőrhajót, két hosszú hatótávolságú drónt és két kutyaszános egységet szerelnek fel a pénzből, amelyből megnövelik a Dán Északi-sarki Parancsnokság személyzetét is – mondta Poulsen a Jyllands-Posten című dán újságnak.
„Hosszú évek óta nem fektettünk be eleget a Sarkvidékbe, most erősebb jelenlétet tervezünk” – mondta a miniszter.
Poulsen „a sors iróniájának” nevezte, hogy a döntést néhány nappal azután jelenti be, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök ismét Grönlandnak, a Dániához tartozó, ásványi kincsekben és természeti erőforrásokban gazdag északi-tengeri sziget megvásárlásának a fontosságát hangsúlyozta. Trump első elnöki mandátuma alatt már javasolta Grönland megvételét. A vételi ajánlat nagy port vert fel a Washington és Koppenhága közötti diplomáciai kapcsolatokban, Dánia képtelenségnek nevezte a tervet. Trump hétfőn a Truth Social című közösségi portálján azt írta:
„A nemzetbiztonság és a világ szabadsága érdekében az Egyesült Államok úgy érzi, hogy a Grönland feletti tulajdonjog és ellenőrzés abszolút szükségszerűség.”
„Grönland a miénk. Nem vagyunk és nem is leszünk soha eladók. Nem veszíthetjük el a szabadságunkért vívott hosszú harcunkat” – írta válaszul közleményében Mute Egede miniszterelnök.
A dán kormány csak annyit közölt, hogy támogatja Egede álláspontját.
