Csehország kész a bruttó hazai termék (GDP) öt százalékára növelni védelmi kiadásait, amennyiben ilyen irányú megállapodás születik a NATO júniusi hágai csúcstalálkozóján – jelentette ki Petr Pavel államfő, akinek kezdeményezésére a legfelsőbb közjogi méltóságok tanácskozást tartottak csütörtökön a Hradzsinban.
Az eszmecsere legfőbb témáját az időszerű biztonsági kérdések jelentették. A tanácskozás utáni sajtótájékoztatón a politikai vezetők egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy a nemzetközi helyzetre való tekintettel értik a védelmi kiadások növelésének szükségességét, és a kormány kész ennek megvalósítására.
Petr Fiala miniszterelnök nagyon fontosnak nevezte, hogy az öt százalékból 3,5 százalékot a klasszikus védelmi kiadások vinnének el, míg 1,5 százalékot a műszaki-technológiai fejlesztésekre fordítanának. A kormányfő szerint 3,5 százalékot 2032-ig kellene elérni, s ezt Csehország képes lenne teljesíteni. Emlékeztetett: a kormány már korábban döntést hozott arról, hogy 2030-ig három százalékra növelik a védelmi kiadásokat, évi 0,2 százalékos növekedési tempóval. A maradék 1,5 százalékot a védelemmel összefüggő infrastruktúrára, továbbképzésre és a kiberbiztonságra lehetne költeni.
A közjogi méltóságok megerősítették, hogy Csehország továbbra is következetesen Ukrajna mellett áll, és a konfliktusban Oroszországot agresszornak, Ukrajnát pedig áldozatnak tekinti.
A gázai helyzettel kapcsolatban Petr Pavel kijelentette: Csehország támogatja az ottani civil lakosságnak nyújtott humanitárius segítséget, mert a mai helyzet prágai vélemény szerint is valóban tarthatatlan.
Meg kell azonban akadályozni, hogy ez a segítség a Hamász palesztin terrorista szervezet kezébe kerüljön – szögezte le az államfő.
A kormányfő szerint a közel-keleti helyzet rendkívül bonyolult, és ebben számos történelmi tényezőnek is szerepe van. „Csehország nem támogat semmiféle konkrét izraeli kormányt, hanem Izrael államot támogatja, függetlenül attól, ki van ott hatalmon. Támogatjuk Izrael jogát az önvédelemhez” – fejtette ki Petr Fiala. „Másfelől támogatjuk a kétállami megoldást, de ez a megoldás addig nem lehetséges, míg Palesztina egy része fölött egy terrorszervezet gyakorol ellenőrzést” – szögezte le a miniszterelnök.
A NATO júniusi csúcstalálkozójától a cseh vezetők elsősorban a szervezet egységének megerősítését várják – hangzott el a sajtótájékoztatón.
Andrej Babiš, der ehemalige Regierungschef Tschechiens und Spitzenkandidat seiner Partei ANO, ist wegen Betrugs bei der Einwerbung von EU-Fördermitteln angeklagt. Das Oberste Gericht in Tschechien hat einen früheren Freispruch aufgehoben 🔽 https://t.co/AP0AU9fsuq
Ukrajna és Csehország megerősíti stratégiai partnerségét. Az együttműködés folytatódni fog Ukrajna védelmi ipari komplexumának, gazdaságának és kereskedelmének területén. Erről tárgyalt Denisz Smihal ukrán és Peter Fiala cseh kormányfő az ungvári járásban megtartott találkozóján.
Csehország továbbra is támogatja Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz és hosszabb távon a NATO-hoz – jelentette ki Petr Pavel cseh államfő vasárnap Prágában sajtótájékoztatón, miután tárgyalásokat folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, aki feleségével együtt kétnapos látogatásra érkezett Prágába.
Pavel szerint Csehország politikai és katonai téren is teljes mértékben folytatja Ukrajna és a béke mihamarabbi megkötésének támogatását.
„Amennyiben Oroszország sikerrel járna ebben a háborúban, annak közvetlen negatív hatása lenne Csehországra is. Amennyiben jutalmat kapna az agressziójáért, az megerősíthetné meggyőződését, hogy helyes az a mód, ahogy külpolitikai céljait megvalósította. Csehországnak érdeke, hogy a remélhetőleg hamarosan beinduló béketárgyalások eredménye ne az legyen, hogy az agresszor jutalmat kap, míg az áldozat, tehát Ukrajna meg lesz büntetve” – hangsúlyozta Petr Pavel.
A cseh elnök hangsúlyozta továbbá, hogy Csehország kész részt venni Ukrajna háború utáni újjáépítésében, iparának és az egész ukrán infrastruktúra korszerűsítésében.
Volodimir Zelenszkij köszönetet mondott Csehországnak a sokoldalú támogatásért, külön kiemelve a Prága által kezdeményezett nemzetközi lőszerbeszerzést Ukrajna számára, valamint a cseh-ukrán hadiipari együttműködést. A elnök nagyra értékelte, hogy Csehország kiképző központot létesít az F-16-os amerikai vadászgépek ukrán pilótái számára.
Külön köszönetet mondott Prágának Ukrajna európai integrációs törekvéseinek támogatásáért és sajnálatát fejezte ki afelett, hogy ezt a folyamatot néhány ország vezetője „igyekszik akadályozni”. Konkrétumokat azonban Vlodimir Zelenkszkij nem mondott. Kiemelte a csehek szerepét az ukrán egészségügy újjáépítésében is.
A cseh elnöki hivatal közlése szerint Volodimir Zelenszkij hétfőn, látogatásának második napján Petr Fiala kormányfővel tárgyal, majd találkozik a cseh parlament két kamarájának elnökével Markéta Pekarová Adamovával, illetve Milos Vybornyval.
Andrej Babiš, der ehemalige Regierungschef Tschechiens und Spitzenkandidat seiner Partei ANO, ist wegen Betrugs bei der Einwerbung von EU-Fördermitteln angeklagt. Das Oberste Gericht in Tschechien hat einen früheren Freispruch aufgehoben 🔽 https://t.co/AP0AU9fsuq
Amíg nincs békemegállapodás Csehország nem küld katonákat Ukrajnába, a kontingens telepítéséről Kijevvel egyetértésben döntenek – jelentette ki vasárnap Petr Pavel cseh elnök az ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Pavel elmondta: „A békefenntartó erők Ukrajna területére történő telepítéséről egyelőre nem beszélhetünk, mivel még nem kötöttek békemegállapodást.” Mint hangsúlyozta, egyelőre nincsenek konkrét megbeszélések arról, hogy milyen katonai erők és mely országok állomásoznának Ukrajnában. „Nehéz bármi konkrétumot mondani a mandátumról. Az egyes államokon múlik majd, hogy kit és milyen létszámban küldenek” – jegyezte meg. Mint kiemelte, Ukrajna egy független állam, amely a béke létrejötte után lehetővé teszi külföldi katonai kontingens telepítését a területein. A nyugati partnerek most már csak arról tudnak tárgyalni, hogy milyen támogatást, milyen formában tudnak nyújtani Kijevnek – mondta.
„Most beszéltünk azokról a garanciákról, amelyeket politikai vagy ezek kombinációjaként tudunk nyújtani. Meggyőződésem, hogy a garanciák – gazdasági, politikai és katonai – kombinációja elegendő biztonsági garanciát jelent majd Ukrajna számára” – összegezte Petr Pavel.
A cseh lövedékekkel kapcsolatos kezdeményezés már megváltoztatta a helyzetet a fronton, és Prága kész továbbra is támogatni Ukrajnát a béke létrejöttéig, a tervek között szerepel 1,8 millió lőszer szállítása – jelentette be vasárnap Petr Pavel cseh elnök az ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a cseh elnök elmondta: „Csehország lőszert próbál szállítani, ez a mi kezdeményezésünk. Mindent megteszünk, hogy Oroszország ne legyen olyan sikeres a csatatéren. Tudjuk, hogy a kezdeményezésünknek köszönhetően sikerült 2:1 arányban megváltoztatnunk a helyzetet Oroszországgal szemben.” Csehország mindaddig szállít lövedékeket Ukrajnának, ameddig csak szükséges, amíg igazságos békét nem érnek el – szögezte le Petr Pavel.
Zelenszkij azt hangsúlyozta, hogy az Ukrajnára vonatkozó Cseh kezdeményezés „remekül működik”. „Tavaly nagyon sokat segítettetek nekünk tüzérségi lövedékekkel. És arra számítunk, hogy idén is hatékony lesz az együttműködés. Megbeszéltük – idén akár 1,8 millió lövedék is lehet. Ez egy nagyon erős döntés” – mutatott rá az ukrán elnök hozzátéve, hogy holnap Ukrajna képviselői találkoznak a cseh védelmi vállalatokkal, lesznek konkrétumok a szállítással kapcsolatban.
Volodimir Zelenszkij elnök és felesége vasárnap csehországi látogatásra érkezett – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál a Nоvinky című cseh kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és feleségét, Olenát szállító repülőgép vasárnap délelőtt landolt a prágai Václav Havel repülőtéren.
Fotó: X/Jan Lipavsky
A cseh elnöki hivatal megerősítette, hogy Pavel elnök ma délután fogadja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és a feleségét, Olena Zelenszkát a prágai várban.
Pavel elnök idén március 20-án és 21-én tett látogatást Ukrajnában, ami hivatalba lépése óta a második látogatása az országban, és találkozott Zelenszkij elnökkel is.
Az ukrán elnök 2023 júliusában járt Prágában be nem jelentett látogatáson.
368 hektár – ezt a területet kellene Csehországnak visszaadnia Lengyelországnak. Az úgynevezett területi adósság az 1950-es években keletkezett, és a cseh hatóságok nem sietnek a rendezésével. A lengyel külügyminisztérium végre rendezni akarja az ügyet, és a tárgyalások még idén megkezdődnek.
Változások jönnek Lengyelország térképén. A kormány tárgyalásokat kíván folytatni ebben az ügyben Csehországgal, amelynek úgynevezett területi adóssága van, amely közel 400 hektárnyi területet érint – közölte a Fakt.
A területi adósság története 1958-ig nyúlik vissza, amikor a Lengyel Népköztársaság és Csehszlovákia akkori hatóságai úgy döntöttek, hogy korrigálják a határokat. Lengyelország 1205 hektárnyi földet adott a cseheknek a határ közelében, az akkori Csehszlovákia 837 hektárt. Így 368 hektárnyi „adósság” keletkezett, amelyet Lengyelország évek óta nem tud behajtani.
Milyen területeket érint ez?
A Paczków közelében fekvő Biała Woda község területeit, valamint a Głuchołazy községben található Bodzanów faluval szomszédos földeket.
Az adósság behajtása Mateusz Morawiecki miniszterelnök kormányzása idején kezdődött, de akkor Andrej Babis akkori cseh miniszterelnök nem foglalt állást az ügyben, csak „kormányközi konzultációkról” beszéltek, és öt évig semmi sem történt. Most megint felvetődött az ügy, a lengyel kormány szakértői szinten újraindítaná a lengyel-cseh konzultációkat.
A Lengyel Köztársaság kormányának célja, hogy véglegesen rendezze ezt a kérdést kétoldalú tárgyalásokon. A Cseh Köztársaságban azonban az idén ősszel parlamenti választások lesznek, amelyek, ha kormányváltáshoz vezetnek, akadályt jelenthetnek.
W związku z dowodami, że to rosyjskie służby specjalne dokonały karygodnego aktu dywersji wobec centrum handlowego przy Marywilskiej, podjąłem decyzję o wycofaniu zgody na działanie konsulatu Federacji Rosyjskiej w Krakowie.
— Radosław Sikorski 🇵🇱🇪🇺 (@sikorskiradek) May 12, 2025
Petr Pavel cseh államfő a Jevropejszka Pravdának adott interjújában kijelentette, országa kész részt venni egy olyan külföldi misszióban, amely egy esetleges békemegállapodás esetén csapatokat küld Ukrajnába.
Az ukrajnai biztonsági garanciák összetevőiről beszélve az úgynevezett „elszánt államok koalíciójára” utalt.
Arra a kérdésre, hogy látja-e Csehországot egy ilyen koalíció részének, Pavel azt válaszolta: „Mi már része vagyunk ennek a koalíciónak”.
„És hiszem azt, hogy amint kialakul az egyetértés abban, hogy megvan a közös akarat az erők bevetésére, Csehország része lesz ennek a koalíciónak”, hangsúlyozta.
A Csehországon belüli, a csapatok Ukrajnába küldésével kapcsolatos szkeptikus véleményeket kommentálva Pavel megjegyezte, hogy „különböző politikusoknak eltérő nézetei lehetnek”.
„De, ha lesz egy erős európai államcsoport, amely kész ilyen biztonsági garanciákat nyújtani Ukrajnának, akkor mélyen meggyőződésem, hogy Csehországnak köztük kell lennie. Megértem, hogy ez közhelynek hangzik, de őszintén hiszem, hogy ezt nagymértékben magunkért is tesszük”, hangsúlyozta a cseh elnök.
Andrej Babiš, der ehemalige Regierungschef Tschechiens und Spitzenkandidat seiner Partei ANO, ist wegen Betrugs bei der Einwerbung von EU-Fördermitteln angeklagt. Das Oberste Gericht in Tschechien hat einen früheren Freispruch aufgehoben 🔽 https://t.co/AP0AU9fsuq
Csehországnak nem érdeke, hogy megtagadják Ukrajna jogát a NATO-tagságra annak ellentételezéseként, hogy befejeződik az orosz agresszió – jelentette ki Jan Lipavsky cseh külügyminiszter vasárnap a közszolgálati Cseh Televízió vitaműsorában.
„Nem érdekünk, hogy Ukrajnától megtagadják az ahhoz való jogát, hogy egyszer NATO-tag legyen” – szögezte le a tárcavezető a témát érintő kérdésre válaszolva. Úgy vélte: Ukrajna szuverenitásának korlátozását jelentené, ha a mai ukrán vezetés NATO-tagság iránti igyekezete elutasításra találna.
Radek Vondrácek, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom alelnöke, volt képviselőházi elnök szerint „Ukrajna biztonságának szavatolására más biztosítékokat kell találni, mint a NATO-tagság”. Emlékeztetett: a NATO vezetői sosem ígértek NATO-tagságot Ukrajnának, ha békét köt Oroszországgal. „A NATO soha nem vállalt kötelezettséget arra, hogy nem bővíti tagságát Ukrajnával” – reagált a megjegyzésre Jan Lipavsky.
A cseh külügyminiszter rámutatott: Oroszország követelései az Ukrajna elleni agresszió három éve alatt nem változtak. Moszkva változatlanul Ukrajna demilitarizálását, az Oroszország elleni szankciók feloldását követeli, s Európa biztonsági szerkezetét pedig visszaállítaná az 1997 előtti helyzetbe. „Ha most mi Oroszországnak diplomáciai úton megadjuk azt, amit három éven keresztül háborúval nem volt képes elérni, akkor az egyértelműen vereségünket jelenti a biztonság megtartása terén Európában” – vélekedett Jan Lipavsky a közszolgálati Cseh Televízióban.
Ukrajna veresége egyben Csehország veresége is lenne, ezért az ukrajnai háborúban továbbra is határozottan ki kell tartani Ukrajna mellett – jelentette ki Petr Pavel cseh államfő vasárnap az Ukrajna elleni orosz katonai támadás harmadik évfordulója alkalmával Prágában.
Az Óvárosi téren több ezer ember részvételével megtartott tömegtüntetést, megemlékezést a csehországi civil szervezetek kezdeményezték.
„Egyértelmű, hogy ki az agresszor, ki az, aki megsértette a nemzetközi jogot, és ki az áldozat, akinek az oldalára kell állnunk” – szögezte le Petr Pavel.
Petr Pavel úgy vélte, hogy az Ukrajnával kapcsolatos, egymásnak ellentmondó kijelentések egyik értelmezése, lehet ugyan pragmatikus, de ez nem jelentheti a Nyugat értékeiről való lemondást.
Hangsúlyozta: stratégiai érdek, hogy a demokratikus világ ne hátráljon meg Oroszország előtt, Európának és Ukrajnának egyaránt ott kell lennie a konfliktus lezárásáról, a békéről folytatandó tárgyalásokon.
„Ha Európa nagyobb szerepet kíván játszani a béketárgyalásokon, akkor kezdeményezőbben, határozottabban kell fellépnie” – hangsúlyozta a cseh vezető.
Ismételten kijelentette, hogy a béketárgyalások miatt nem szabad megszakítani Ukrajna támogatását.
Rámutatott: a mostani nemzetközi helyzet nagyban hasonlít ahhoz a helyzethez, amely Európában uralkodott 1938 nyarán, s amely a müncheni egyezményhez vezetett, amelyen a nagyhatalmak felosztották a korabeli Csehszlovákiát.
Petr Pavel szerint nyilvánvaló, hogy úgy az egykori csehszlovák, mint a mostani ukrán nemzetiségi politikában is „történtek hibák”, de ezzel megindokolni egy katonai támadást a másik ország ellen elfogadhatatlan.
Petr Pavel szerint az ukrajnai oroszok a háború kirobbanása előtt hasonló módon radikalizálódtak, mint egykoron a szudétanémetek Csehországban. Természetes és érthető, hogy a közrend fenntartása érdekében az államhatalom mindkét esetben fellépett a radikalizálódás ellen.
Ennek ellenére a nagyhatalmak akkor ezzel indokolták, hogy Csehország szudétanémetek lakta vidékeit a náci Németországhoz csatolták. Nem szabad megengedni, hogy még egyszer megismétlődjék az, hogy az „agresszor ajándékot kap” – zárta beszédét a cseh államfő.
Andrej Babiš, der ehemalige Regierungschef Tschechiens und Spitzenkandidat seiner Partei ANO, ist wegen Betrugs bei der Einwerbung von EU-Fördermitteln angeklagt. Das Oberste Gericht in Tschechien hat einen früheren Freispruch aufgehoben 🔽 https://t.co/AP0AU9fsuq