Jelenleg sok vélemény van a front helyzetéről, de ez nem patthelyzet, Ukrajnának nem szabad feladnia, jönnek az F–16-os vadászgépek, és megszűnik az orosz légifölény – jelentette ki szombaton Volodimir Zelenszkij elnök az Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság vezetőjével közösen tartott sajtótájékoztatón, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij emlékeztetett arra, hogy az orosz terroristák teljes körű inváziójának kezdetén Ukrajna olyan jelzéseket hallott, hogy területet kell feladnia, el kell ismernie Oroszországot, és le kell mondania Európáról és a NATO-ról. Az ukránok azonban tovább küzdöttek és nyertek – tette hozzá. „Mostanra eltelt az idő. Az emberek fáradtak. Mindenki fáradt, és különböző vélemények vannak. Minden ember, a beosztásától függetlenül. És minden világos. Itt nincs semmi ilyesmi. De ez nem patthelyzet. Ezt még egyszer hangsúlyozom. Ezt már megbeszéltük, megvitattuk. Ez nem valamiféle új hír” – magyarázkodott.
Az elnök szerint Ukrajna óvja a hadseregét, és nem tervezi, hogy támadó műveletekbe veti be, ahogy Oroszország teszi a katonáival. Az F–16-os vadászgépek átadása megoldja a légteret jelenleg ellenőrző terroristák kérdését – jegyezte meg. Mint emlékeztetett rá, az F–16-osokról már megszületett a döntés, egyelőre várni kell az ukrán pilóták kiképzésének befejezésére.
„Ez egy hosszú folyamat. Vannak gyors megoldások, és ezek nem valamiféle kozmikus, technológiai kérdések. Megpróbáltuk. Amikor a fronton van légvédelem, akkor mindenki tisztában van vele: a hadsereg halad előre, fut, irányítás, felszerelés. Egyik-másik ellentámadás folyamatban van. Egy éve voltunk nehéz,nagyon nehéz helyzetben, mint most. Patthelyzet, mondta mindenki, patthelyzet. Kész. Mindenki elfelejtette. Néhány biztos trükk, harci műveletek, és emlékeznek, a harkivi régiót felszabadítottuk, annak egy részét. És emlékeznek arra, ami Herszonban történt” – vázolta Zelenszkij.
Mint az államfő megjegyezte, jelenleg eltérő vélemények vannak a helyzetről, de „nincs jogunk még csak gondolni sem arra, hogy feladjuk”. Jelenleg nincs más választás, mint a küzdelem folytatása – húzta alá. „De mi az alternatíva? Akkor fel kell adnunk államunk egyharmadát. Ez csak a kezdet lesz. Ő (Vlagyimir Putyin orosz diktátor – a szerk.) ezzel nem elégszik meg. Azt már tudjuk, milyen a befagyott konfliktus. Levontuk a következtetéseket. Miért térünk vissza ehhez vagy ahhoz a gondolathoz vagy formátumhoz? Mindannyiunknak össze kell fognunk és meg kell oldanunk a problémát, többet kell együttműködnünk partnereinkkel a légvédelem területén, lezárni a légteret, lehetőséget adni a fiainknak támadó akciókra, megfelelő támadó műveletekre. Ezen kell gondolkodnunk. Csak ezen” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a The Economist című brit lapban a napokban megjelent cikkében azt állította, hogy a háború zsákutcába jutott, és valóságos csodára lenne szükség ahhoz, hogy a helyzet elmozduljon a holtpontról.
Thanks to Ukrainian bravery, we are de facto pushing the Russian navy out to the eastern part of the Black Sea. Russia can no longer use our sea to expand its aggression to other parts of the world, as it did in the past with Syria. Russia contributed to the humanitarian… pic.twitter.com/fMXe9bDtJT
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 31, 2023
A Védelmi Minisztérium cáfolta és orosz hazugságnak nevezte azt a hírt, hogy Ukrajnából fegyvereket szállítottak a Hamasz harcosainak – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a Military Media Centerre hivatkozva.
A közlés szerint orosz propagandisták terjesztenek egy videofelvételt, amelyen láthatóan a Hamasz terrorszervezet harcosai ukrán fegyvereket mutatnak. Arab nyelven azt állítják, hogy Ukrajna volt az az ország, amely nyugati fegyvereket adott el a terroristáknak.
A Védelmi Minisztérium kifejtette, hogy a videó mindössze 12 másodpercig tart, és sok kérdést vet fel. „Meg kell jegyezni, hogy ezt az ukránok valójában nem tudták megtenni, mert a nyugati partnereink szorosan figyelemmel követik az általuk szállított fegyvereket és hadifelszereléseket az orosz agresszor elleni harchoz” – tette hozzá a tárca.
A Védelmi Minisztérium azt is hangsúlyozta, hogy ezt a videót valószínűleg az egyik orosz dezinformációs műveleti központ rögzítette sebtében. „Ily módon az oroszok megpróbálják igazolni magukat, és azt az illúziót kelteni, hogy nem állnak kapcsolatban a Hamasz terroristáival. Nos, tudunk Oroszország magas beosztású tisztségviselőinek a találkozóiról a terrorista szervezet vezetőivel és tagjaival. A terroristák régóta együttműködnek a terroristákkal” – mutatott rá közleményében az ukrán védelmi tárca.
Olekszij Reznyikov védelmi miniszter reagált a lemondatásáról és az állítólag londoni nagykövetté történő kinevezéséről szóló pletykákra, kijelentve, hogy az ilyen döntéseket az elnök hozza meg – számolt be az rbc.ua hírportál a 24 Kanal tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint Reznyikov hangsúlyozta: az ilyen döntéseket az államfő hozza meg. Ugyanakkor hozzátette, hogy lemondhat maga is, ha „már nincs ereje és humora ahhoz, hogy nevessen a lemondását kívánó embereken”.
„Amikor az elnökkel 2021 augusztusában megbeszéltük az ajánlatát (a pozícióját illetően – a szerk.), tudta, hogy ez nem az én álomkarrierem. Azonnal megállapodtunk, hogy ez egy átmeneti történet számomra. Nem vagyok olyan ember, aki hivatalos személy akar lenni egész életében. Nincsenek politikai ambícióim. Tud a terveimről és a vágyaimról, hogy előadásokat tartsak, és magánpraxissal foglalkozzam” – hangsúlyozta a védelmi miniszter.
A tárcavezető abban sem biztos, hogy vállalná a nagyköveti posztot, ha ilyen ajánlatot kapna. „Itt nem az a kérdés, hogy »hol?, hanem hogy miért?«. Én projektember vagyok, de ha van feladat, akkor azt teljesítem. Nem érdekel, hogy állást kapjak, és továbbra is a köz szolgálatában maradjak, ez egy nagyon hálátlan sztori, csak »tockosokat« kap érte az ember” – jegyezte meg Olekszij Reznyikov, akinek a minisztersége alatt soha nem látott mértékben virágzott fel a tárcájánál a korrupció.
Jaroslav Nad, Szlovákia védelmi minisztere nemrég cáfolta, hogy vadászgépeket küldenének Ukrajnának.
Szerinte még nem született végleges döntés az üggyel kapcsolatban, augusztus végéig biztosan Szlovákiában maradnak a MiG-29 típusú gépek – írja a HNonlin.sk. Nad hozzátette, hogy amint végleges döntés születik, értesíteni fogják a nyilvánosságot, de ehhez még tárgyalniuk kell a partnereikkel is.
We strive for peace in all of Europe: countries big or small, east or west. Our shared values and vision unite us, and #Ukraine is part of this. In Granada we've assured @ZelenskyyUa he can rely on our ongoing support. pic.twitter.com/AaqZvTzRzo
Today marks a significant milestone as @LTU_Army receives its first domestically purchased combat drones. We are acquiring over 2300 Lithuanian drones for our forces, also, we will deliver nearly 5000 of such drones to Ukraine, strengthening both our military & Ukraine’s defence. pic.twitter.com/Tegv9HD8jk
Nem sokkal azután, hogy megjelentek az első hírek az oroszok állítólagos kéréséről, Kína reagált.
Az elmúlt órákban olyan hírek láttak napvilágot, hogy Oroszország katonai segítséget kért Kínától az orosz-ukrán háború miatt. Röviddel ezután az Egyesült Államok jelezte, ha Kína megpróbál segíteni az orosz erőknek, akkor annak következményei lesznek.
Időközben Kína reagált azon hírekre, melyek szerint Oroszország katonai felszerelést és egyéb támogatást kért Pekingtől. Az Egyesült Államokban szolgálatot teljesítő kínai nagykövetség közölte, számukra is prioritást jelent, hogy a helyzet ne eszkalálódjon, illetve az ne kerüljön ki a kontroll alól.
Liu Pengyu szóvivő a Reuters hírügynökségen keresztül azt mondta, a jelenlegi ukrán helyzet valóban nyugtalanító, és minden olyan erőfeszítést támogatnak, ami a válság békés rendezését szolgálja. A kínai amerikai nagykövetség szóvivője a jelentések szerint hozzátette, soha nem hallott arról, hogy Oroszország katonai felszerelést kért volna.
A The Guardian a Financial Times cikkére hivatkozta azt írta, egy személy úgy nyilatkozott a lapnak, USA arra készül, hogy figyelmeztesse a szövetségeseket a helyzetre, miközben egyes jelek arra utalnak, hogy Kína esetlegesen Oroszország megsegítésére készülhet. Az FT jelentésében az áll, hogy más amerikai tisztviselők is azt mondták, vannak arra utaló jelek, hogy Oroszország kifogyóban van bizonyos típusú fegyverekből a háború harmadik hetének belépése előtt.
A Külügyminisztérium hétfőn cáfolta Vadim Prisztajko londoni ukrán nagykövet, volt külügyminiszter rádióinterjúban tett kijelentését, miszerint Ukrajna kész lemondani a NATO-csatlakozásról a háború elkerülése érdekében – adta hírül az rbc.ua hírportál a külügyi szóvivőre hivatkozva.
Oleh Nyikolenko a hírportálnak nyilatkozva hangsúlyozta: „Vadim Prisztajko londoni ukrán nagykövetnek a szavai, miszerint Ukrajna kész fontolóra venni a NATO-csatlakozásról való lemondást, hogy megakadályozza az Oroszországgal vívott háborút, ki lettek ragadva a szövegkörnyezetből.”
A szóvivő leszögezte, hogy a béke és az állampolgárok életének megőrzése érdekében Ukrajna kész bármilyen formátumú párbeszédet kezdeményezni országokkal és nemzetközi szervezetekkel. Ugyanakkor rámutatott, hogy Prisztajko nagykövet a BBC Radio 5-nek adott interjúban helyesen mondta, hogy Ukrajna alkotmánya rögzíti a NATO-tagság elérését, de Ukrajna jelenleg nem tagja a NATO-nak vagy más biztonsági szövetségnek. „Ezért országunk számára a kulcskérdés a biztonság szavatolása. És kétségtelen, hogy a legjobb ilyen garancia Ukrajna azonnali csatlakozása lenne a NATO-hoz” – emlékeztetett hozzá Nyikolenko, megjegyezve, hogy szerinte az Ukrajnát fenyegető veszélyek itt és most léteznek, ezért alapvetően sürgetővé válik a garanciák kérdésére adott válasz keresése. „Ukrajna Alkotmányával ellentétes döntés ugyanakkor nem hozható” – mutatott rá Oleh Nikolenko.
Eine breite, parteiübergreifende Mehrheit trägt Frank-Walter Steinmeier in die zweite Amtszeit. Damit verbindet sich ein klarer Auftrag: Der Präsident muss seine selbst gewählte Rolle als Brückenbauer endlich ausfüllen. https://t.co/LVWQ24hFJm
HERE’S WHY THIS MATTERS: This is a global rebuke of historic proportions. Look not just at the YES vote total, condemning Russia, but at *which* countries voted in favor. Putin is isolated to an unprecedented degree. Even his longstanding partners are condemning this invasion. pic.twitter.com/DZc1XvRBVH