Az Európai Unió jogi lépéseket tesz, és kötelezettségszegési eljárást indít az Egyesült Királysággal szemben a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréhez kapcsolódó észak-írországi jegyzőkönyv hétfőn bejelentett, egyoldalú brit módosítása miatt – jelentette be Maros Sefcovic, az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős tagja Brüsszelben szerdán.
Sefcovic közölte, az EU ezzel arra reagál, hogy az Egyesült Királyság nem teljesítette az Írországról és Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv jelentős részeit annak ellenére, hogy az EU többször is felszólította az Egyesült Királyság kormányát a jegyzőkönyv végrehajtására, de ezt nem történt meg.
A kötelezettségszegési eljárás célja a jegyzőkönyvnek való megfelelés helyreállítása számos kulcsfontosságú területen, az uniós állampolgárok egészségének és biztonságának védelme érdekében – hangoztatta az uniós biztos.
Good and candid exchange with President Xi on the main challenges in a world with increasing geopolitical frictions. Managing our relations is a priority.
We agreed that we have a joint interest in balanced trade relations.
We also agreed to increase people2people exchanges.
A new £60 million package of military support from the UK-administered International Fund for Ukraine will provide advanced new surveillance drones to support 🇺🇦's Armed Forces.
It will also include £20 million to provide air defence systems to help keep Ukraine's skies safe. pic.twitter.com/LyUCIdVYjZ
A new £60 million package of military support from the UK-administered International Fund for Ukraine will provide advanced new surveillance drones to support 🇺🇦's Armed Forces.
It will also include £20 million to provide air defence systems to help keep Ukraine's skies safe. pic.twitter.com/LyUCIdVYjZ
Az EU intézményközi kapcsolatokért felelős biztosa szerint aggályokat vet fel a londoni kormány legújabb terve, miszerint egyoldalúan módosítaná a Brexit feltételrendszeréhez csatolt észak-írországi protokollt.
Jelentős aggályokat vet fel a brit kormány bejelentése, mely szerint módosítaná az Egyesült Királyság EU-tagságának megszűnését szabályozó feltételrendszert, és a jövőben nem alkalmazná annak bizonyos elemeit – jelentette ki Maros Sefcovic, az Európai Unió intézményközi kapcsolatokért felelős biztosa, aki hangsúlyozta:
átfogó célunk, hogy a jegyzőkönyv keretein belül találjunk közös megoldásokat. Ez a módja annak, hogy biztosítsuk a jogbiztonságot és a kiszámíthatóságot az észak-írországi emberek és vállalkozások számára.
A brit kormány kész egyoldalúan módosítani a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréhez csatolt észak-írországi protokollt – közölte Lizz Truss a londoni parlamentben.
A britek módosítanák az északír-jegyzőkönyvet
Az észak-írországi protokoll ügye jelenleg a legélesebb viszály forrása az Európai Unió és a brit kormány között. A Brexit-megállapodáshoz fűzött 64 oldalas dokumentum alapján Észak-Írország a brit EU-tagság megszűnése után is harmonizált árukereskedelmi viszonyrendszerben maradt az EU egységes belső piacával és vámuniójával, annak érdekében, hogy ne kelljen újból fizikai ellenőrzést bevezetni az Ír Köztársaság és Észak-Írország határán.
A 499 kilométeres, valaha katonai szigorral őrzött határon – amely a Brexit óta az Egyesült Királyság és az EU egyetlen közös szárazföldi vámhatára – az 1998-as nagypénteki megállapodás által elindított észak-írországi megbékélési folyamat egyik legfontosabb eredményeként hosszú évek óta semmiféle ellenőrzés nincs. Így viszont a protokoll alapján a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat kell eseti ellenőrzéseknek alávetni észak-írországi kikötőkben, annak megakadályozására, hogy Észak-Írországból Írországba – vagyis az unió egységes piacára – ellenőrizetlen termékek kerüljenek be.
A konzervatív párti brit kormány és az észak-írországi britpárti protestáns pártok hosszú ideje követelik az EU-tól a protokoll átalakítását. Arra hivatkoznak, hogy a brit-északír kereskedelem ellenőrzési kötelme kikezdi Észak-Írország alkotmányos pozícióját az Egyesült Királyságon belül.
A britek nem akarnak felesleges tárgyalásokat
Liz Truss kedden, a londoni alsóházban tartott tájékoztatóján közölte, hogy kormánya az észak-írországi jegyzőkönyv egyoldalú módosítására készül; az erről szóló törvénytervezetet már a következő hetekben beterjeszthetik a londoni parlament elé. A tervezett törvény „fölösleges bürokráciától mentes zöld folyosót” hozna létre azoknak az áruknak, amelyek az Egyesült Királyságon belül maradnak, vagyis biztosan nem kerülnek át Írországba és így az EU egységes belső piacára. A módosítás felszámolja a brit szabványoknak megfelelően gyártott, észak-írországi értékesítésre szánt áruk forgalmának szabályozói akadályait, ugyanakkor biztosítja az EU-piacra tartó áruk teljes körű ellenőrzését az uniós jog alapján.
A brit külügyminiszter hangsúlyozta: kormánya kész tárgyalásokon rendezni a protokoll ügyét az Európai Unióval, abban az esetben, ha tárgyalásos úton is el lehet érni ugyanazt az eredményt.
Maros Sefcovic a bejelentésére reagálva közölte: amennyiben az Egyesült Királyság úgy dönt, hogy folytatja a jegyzőkönyv alapvető alkotóelemeit elutasító törvényjavaslat elfogadásának ügymenetét, az Európai Uniónak minden rendelkezésére álló eszközzel és intézkedéssel válaszolnia kell arra.
A biztos emlékeztetett: az észak-írországi jegyzőkönyv a Brexit-megállapodás szerves részét képezi. Mindkét fél tárgyalt, megállapodott és ratifikálta ezeket a megállapodásokat.
A választást ugyan elveszítette, a határháborút azonban még megnyerheti a DUP
Észak-Írországban a minap újjáválasztották a helyi parlamentet, de a legnagyobb protestáns erő, a második helyen végzett, erőteljesen EU-szkeptikus irányvonalú Demokratikus Unionista Párt (DUP) közölte: addig nem delegál miniszterelnök-helyettest a felekezeti hatalommegosztáson alapuló kormányba, amíg a protokoll ügye meg nem oldódik.
Az ír sziget egy évszázaddal ezelőtti megosztása óta most első ízben a brit fennhatóság ellen küzdő egyesítéspárti katolikus mozgalom fő ereje, az elkötelezetten EU- és protokollpárti Sinn Féin veheti át az észak-írországi miniszterelnöki tisztséget, mivel e párté lett a legnagyobb frakció a belfasti parlamentben. A rendezési megállapodás értelmében azonban a katolikus és a protestáns pártok csak együtt alakíthatnak kormányt, így a DUP delegáltja nélkül nem kezdheti el a munkát az új Stormont.
Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.
NEW: We are re-opening the British Embassy in Kyiv, with our Ambassador @MelSimmonsFCDO returning to the city shortly. Thank you to Melinda and your team for your hard work and resilience. We stand with Ukraine ???? pic.twitter.com/PpnRNWN1vt
BREAKING: The next UK prime minister and Conservative Party leader will be announced on September 5, with nominations closing tomorrow and the first round of voting on Wednesday https://t.co/oFoZdvWkkkpic.twitter.com/BdLSFx1mpW
Great news from my ?? colleague @AnitaAnandMP. Canada restarts Operation Unifier - up to 225 Canadian service members are being deployed to the UK to train ??troops. With your help our soldiers will become an unstoppable force. I’m grateful to ??for their staunch support! ????? pic.twitter.com/xNbyQ9c6LN
I’ve been encouraged by support from colleagues who want a fresh start, a united party and leadership in the national interest.
I’m running to be the leader of the Conservative Party and your Prime Minister - to unite our country, deliver our pledges and win the next GE.#PM4PMpic.twitter.com/MM0NTHJ5lH
As the Party starts the process of looking for a new leader, I would like to put on the record that I will not be letting my name go forward as a candidate. I am privileged to be the UK Defence Secretary and the current threat requires stability in that office.
To detract from their disastrous handling of the illegal invasion of Ukraine, the Russian Ministry of Defence is resorting to peddling false claims of an epic scale
This invented story, says more about arguments going on inside the Russian Government than it does about the west
Stressed the importance of providing weapons for??, sanctions and isolation of ??, holding ?? accountable, #PeaceFormula by @ZelenskyyUa, rebuilding of ??
Emmanuel Macron francia államfő szerint Nagy-Britannia nemzetközi hitelessége és megítélése a tétje a Brexit körüli, mindenekelőtt a halászati jogokról és az észak-írországi kereskedelem szabályozásáról zajló vitáknak.
A Financial Timesnak adott, a londoni üzleti lap szombati kiadásában közölt interjúban Emmanuel Macron úgy fogalmazott: ha valaki évekig tárgyal egy megállapodásról, majd néhány hónappal később az egyezményben foglaltakkal éppen ellenkezőleg cselekszik a számára legkevésbé kényelmes szerződéses elemek ügyében, „az nem éppen a hitelesség nagy jele”.
Az elmúlt napokban fellángolt a hónapok óta parázsló, elsősorban a halászati jogosultságok ügyében kialakult viszály Nagy-Britannia és Franciaország között, miután mindkét kormány szankciókat és ellenszankciókat helyezett kilátásba arra az esetre, ha a vitás kérdésekben néhány napon belül nem születik egyezség.
A két ország közötti, hosszú évtizedek óta példátlan feszültség további eszkalálódásának jeleként péntekre bekérették Franciaország londoni nagykövetét a brit külügyminisztériumba, miután Franciaország csütörtökön lefoglalt egy brit halászhajót.
Párizs jelezte, hogy már a jövő héttől lezárhatja egyes kikötőit a brit halászhajók elől, szigoríthatja a két ország közötti áruforgalom ellenőrzését, sőt a brit fennhatóságú Csatorna-szigetek energiaellátását is korlátozhatja, ha a francia halászhajóknak kiadott brit halászati engedélyek számáról kirobbant vita addig nem rendeződik.
A Csatorna-szigetek közül a legnagyobb, a 108 ezer lakosú Jersey három tengeralatti kábelen Franciaországtól kapja áramszükségletének 95 százalékát, így rendkívül érzékenyen érintené, ha Párizs a kilátásba helyezett szankciók részeként valóban korlátozná energiaellátását.
Emmanuel Macron a Financial Timesnak adott interjúban kijelentette: ő nem értelmetlen vitákra törekszik a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) óta felmerült nézeteltérések ügyében, de ezek az ügyek fontosan Franciaország és Nagy-Britannia számára egyaránt, mivel a két ország polgárainak életét érintik.
A francia elnök a magas földgázárakról szólva azt mondta: a keresleti oldalon kialakult feszültségek miatt nem hiszi, hogy van lehetőség az árak csökkentésére, de el kell kerülni azt, hogy a kínálati oldalon is törés következzen be, mert az még tovább növelné az árakat.
Arra a kérdésre, hogy Oroszországot felelősnek tartja-e a magas európai energiaárakért, Macron kijelentette: nincsenek az árak manipulációjára utaló bizonyítékai, és nem vádol senkit. „Kereskedelmi kapcsolatokról van szó, amelyeket nem szabad geopolitikai célokra használni” – tette hozzá.
Az orosz Gazprom energiaipari vállalat európai befolyását firtató kérdésre úgy fogalmazott: nem az a lényeg, hogy Európa túlzottan függ-e egyetlen vállalattól, hanem az, hogy miként teremt alternatívákat. Macron szerint Európa számára csak két alternatíva létezik: a megújuló energiaforrások és az atomenergia.
Az elmúlt héten tartott konstruktív tárgyalások után is komoly nézeteltérések vannak Nagy-Britannia és az Európai Unió között a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréhez kapcsolódó észak-írországi protokoll, ezen belül mindenekelőtt az EU Bíróságának szerepe ügyében – közölte vasárnap a Downing Street. A londoni miniszterelnöki hivatal utalást tett arra, hogy a megállapodás elmaradása esetén a brit kormány egyoldalúan felfüggesztheti a protokoll végrehajtását.
London és az EU egyre élesebb vitája abból ered, hogy a protokoll alapján Észak-Írország a Brexit után is harmonizált viszonyrendszerben maradt az Európai Unió egységes belső piacával és vámuniójával, annak érdekében, hogy ne kelljen újból fizikai ellenőrzést bevezetni az Ír Köztársaság és Észak-Írország határán. A 499 kilométeres határ a Brexit óta az Egyesült Királyság és az EU egyetlen közös szárazföldi vámhatára. Így viszont a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat kell eseti ellenőrzéseknek alávetni, annak megakadályozására, hogy Észak-Írországból Írországba – vagyis az unió egységes piacára – ellenőrizetlen termékek kerüljenek be.
Az észak-írországi megbékélésről kötött 1998-as nagypénteki rendezési megállapodás egyik legfontosabb vívmányaként az egykor katonai szigorral őrzött ír-északír határon hosszú évek óta semmiféle fizikai ellenőrzés nincs. A Brexit-tárgyalások során is az egyik elsődleges szempont volt egy olyan megoldás elérése, amely kizárja a fizikai ellenőrzés visszaállítását az ír-északír határon, és ezt a célt szolgálja az észak-írországi protokoll. A brit kormány és az észak-írországi britpárti protestáns mozgalmak szerint azonban ez a rendszer veszélyezteti az Egyesült Királyság területi és gazdasági integritását, így Észak-Írország pozícióját is az Egyesült Királyságon belül.
A Downing Street vasárnapi ismertetése szerint az elmúlt egy hétben Brüsszelben tartott tárgyalásokon a brit kormány képviselői megállapították, hogy bár egyes „korlátozott területeken” van mozgástér közös álláspont kialakítására, az alapvető problémák ügyében azonban továbbra is jelentősek a nézeteltérések. A tájékoztatás ezek között kiemelten említette azt a változatlan londoni álláspontot, hogy az Európai Unió Bíróságának a továbbiakban nem lehet szerepe az Egyesült Királyság és az EU közötti vitás kérdések megoldásában.
A Downing Street állásfoglalása szerint rövid időn belül tényleges haladást kell elérni, és nem lehet a végtelenségig elhúzni a tárgyalási folyamatot, mert az Észak-Írországban tapasztalható problémák nem múltak el. Hamarosan eldől, hogy sikerül-e szert tenni a nézeteltérések áthidalásához szükséges tárgyalási lendületre, vagy Londonnak életbe kell-e léptetnie az észak-írországi protokoll 16. cikkelyét – fogalmaz a londoni miniszterelnöki hivatal vasárnapi közleménye.
A 16. cikkely meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján London vagy az EU egyoldalú védelmi intézkedéseket tehet – mindenekelőtt felfüggesztheti a protokoll egyes elemeinek hatályát -, ha úgy ítéli meg, hogy a megállapodás végrehajtása súlyos problémákhoz, például kereskedelmi fennakadásokhoz vezet.
A Downing Street tájékoztatása szerint az Európai Bizottság tárgyalóküldöttsége kedden további „többnapi intenzív tárgyalás” céljából Londonba utazik.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Az elmúlt héten tartott konstruktív tárgyalások után is komoly nézeteltérések vannak Nagy-Britannia és az Európai Unió között a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréhez kapcsolódó észak-írországi protokoll, ezen belül mindenekelő...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1635088200
[modified] => 1635078987
)
[title] => Brexit: továbbra is komolyak a nézeteltérések az EU és London között az északír protokoll ügyében
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=32283&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 32283
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 32284
[image] => Array
(
[id] => 32284
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/brexit.jpg
[original_lng] => 106100
[original_w] => 1000
[original_h] => 563
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/brexit-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/brexit-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/brexit-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/brexit.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/brexit.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/brexit.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/brexit.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1635068190:10
[_thumbnail_id] => 32284
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2146
[_algolia_sync] => 831505019002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 595
[1] => 15568
)
[tags_name] => Array
(
[0] => brexit
[1] => Brexit-megállapodás
)
)
[4] => Array
(
[id] => 27815
[content] =>
A sokat szenvedett Brexitről szóló megállapodás csupán 7 hónappal ezelőtt lépett hatályba, de Boris Johnson brit miniszterelnök annak átírására törekszik. A CNN kiadvány szerint ez potenciálisan hiteltelenné teheti Londont, mint megbízható partnert. És ez abban az időszakban, amikor az Egyesült Királyság gazdasági szövetségeket kíván létrehozni Európa határain túl, hogy valahogy „igazolja” a „globális Nagy-Britannia” ötletét.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője azonban kategorikusan elutasította Nagy-Britannia felhívását a megállapodás felülvizsgálatára. Mindezen problémák ellenére az Európai Unió továbbra is az Egyesült Királyság legnagyobb kereskedelmi partnere maradt, de kettejük kapcsolatok között újra válság lépett fel.
Ebben a helyzetben a legnagyobb probléma az, hogy Nagy-Britannia kilépése az EU-ból teljes szabályozási és jogi zavart okozott Észak-Írországban. Az Egyesült Királyság ezen régiója évtizedek óta heves konfliktus epicentruma a nacionalista-katolikusok, az Írország egységét támogatók és a Londonhoz lojális protestánsok között.
Mindezek mellett a Belfasti, más néven „nagypénteki megállapodásnak” megfelelően az 1998-as konfliktus politikai rendezéséről, a két terület között eltörölték a fizikai határt. A határ kérdése azonban ismét napirendre került a Brexitet követően, mivel Észak-Írország és az Európai Unió tagállama Írország közötti határ ez egyetlen szárazföldi határ az EU és az Egyesült Királyság között.
Ezért természetes módon az Európai Unió aggódik amiatt, hogy a fizikai akadály ismét feszültségforrássá válhat. Ezért a Brexit keretében megkötött Észak-Izlandról szóló jegyzőkönyvvel összhangban Észak-Írországra továbbra is az EU-s szabályok vonatkoztak. Ezért ahhoz, hogy az áruk Nagy-Britanniából Észak-Írországba érkezzenek, számos ellenőrzésen esnek át az európai előírásoknak való megfelelésüket illetően.
Ezek az ellenőrzések a hatalmas káoszhoz vezettek, megszakítva az ellátási láncokat, jelentősen növelve a vállalkozások költségeit és csökkentve az termékekhez való hozzáférését a gyógyszertárakban és bevásárlóközpontokban. Az Egyesült Királyság kormánya adatai szerint, az országban nem kevesebb, mint 200 vállalat hagyta abba Észak-Írország ellátását a Brexitet követően kialakult bürokratikus eljárások miatt.
Logikus, hogy az Egyesült Királyság most „jelentős változásokat szeretne végrehajtani” a jegyzőkönyvben, amely véleménye szerint a legtöbb vita okozója. Valójában London megpróbálja felülvizsgálni a 7 hónappal ezelőtt megkötött megállapodást, előterjesztve azokat a javaslatokat, amelyeket az Európai Unió a Brexit tárgyalások során már elutasított.
Az EU-val való kapcsolatok – nem az pont az Egyesült Királyság napirendjén, mivel nagyon sok brit exportőrt komoly veszteség ért, és hogy valamennyire kompenzálja ezeket, a brit kormány újabb kereskedelmi megállapodásokat akar megkötni. De ha az Egyesült Királyság kormánya nem tartja be a már aláírt megállapodásokat, sokkal nehezebb lesz számára kedvező feltételekkel újra megkötni azokat.
London már tárgyal Új-Zélanddal a transz-csendes-óceáni partnerségről szóló átfogó megállapodásba a 11 ország, köztük Mexikó, Ausztrália, Kanada és Szingapúr közötti szabadkereskedelmi paktum felvételéről. Bár ez a megállapodás nem kompenzálja a Brexit által okozott gazdasági veszteségeket, Liz Truss, az Egyesült Királyság kereskedelmi minisztere már „zseniális díjnak” nevezte.
Az Egyesült Királyság másik áhított kereskedelmi partnere az Amerikai Egyesült Államok. Logikus, hogy az Egyesült Államokkal kötött megállapodás az Egyesült Királyság legnagyobb gazdasági győzelme lenne a Brexitet követően, de a brit kormány alkalmatlansága azok betartását illetően az amúgy is kevés esélyt a megállapodás megkötésére szinte lenullázza.
A The Guardian szerint a „nagypénteki megállapodás” támogatása azon kevés kérdések egyike, amelyekkel mindkét amerikai párt képviselői egyetértenek. Sőt, Joe Biden amerikai elnök, aki szereti kiemelni ír gyökereit, szenátorként „személyesen járult hozzá” az 1998-as béke megállapodáshoz. Annak a ténynek köszönhetően, hogy a Brexit veszélyt jelenthet Írország békéjére, az Egyesült Királyságnak nem számíthat fájdalommentes tárgyalásokra az USA-val.
Nem lehet számítani az észak-írországi válság gyors rendezésére sem. Ezen kívül szeptember végén lejár a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruszállítás ellenőrzésére vonatkozó kedvezményes időszak. Ez azt jelenti, hogy még nagyobb politikai viták lesznek Nagy-Britannia és az Európai Unió között. És az EU-ban ennek ma nyilvánvalóan nem örülnek.
NEWSMAKER
[type] => post
[excerpt] => A sokat szenvedett Brexitről szóló megállapodás csupán 7 hónappal ezelőtt lépett hatályba, de Boris Johnson brit miniszterelnök annak átírására törekszik. A CNN kiadvány szerint ez potenciálisan hiteltelenné teheti Londont, mint megbízható partnert.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1627482420
[modified] => 1627468242
)
[title] => Az Egyesült Királyság át akarja írni a Brexit szerződést: miért és vajon készen áll erre az EU?
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=27815&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 27815
[uk] => 27751
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 27752
[image] => Array
(
[id] => 27752
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/0-5-1.jpg
[original_lng] => 60483
[original_w] => 600
[original_h] => 460
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/0-5-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/0-5-1-300x230.jpg
[width] => 300
[height] => 230
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/0-5-1.jpg
[width] => 600
[height] => 460
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/0-5-1.jpg
[width] => 600
[height] => 460
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/0-5-1.jpg
[width] => 600
[height] => 460
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/0-5-1.jpg
[width] => 600
[height] => 460
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/0-5-1.jpg
[width] => 600
[height] => 460
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1627457495:12
[_thumbnail_id] => 27752
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2792
[_oembed_5aa634f8ab9f953a0a3a1a9d26d773f9] =>
A new £60 million package of military support from the UK-administered International Fund for Ukraine will provide advanced new surveillance drones to support 🇺🇦's Armed Forces.
It will also include £20 million to provide air defence systems to help keep Ukraine's skies safe. pic.twitter.com/LyUCIdVYjZ
A new £60 million package of military support from the UK-administered International Fund for Ukraine will provide advanced new surveillance drones to support 🇺🇦's Armed Forces.
It will also include £20 million to provide air defence systems to help keep Ukraine's skies safe. pic.twitter.com/LyUCIdVYjZ
A Brexit következményeinek témája nem hagyja el a sajtó címoldalait nemcsak Nagy-Britanniában, hanem az Európai Unióban és az egész világon. Szinte minden héten kialakul kellemetlen helyzet vagy előre nem látható konfliktus, kétoldalú félreértés az Egyesült Királyság és az EU között.
Az Egyesült Királyság két járőrhajót irányít a La Manche csatornán található Jeep brit szigetekre, jelentette be május 6-án a BBC Boris Johnson brit miniszterelnök hivatalos nyilatkozatára hivatkozva.
A Normandiai-szigeteken való halászati engedélyről van szó, mivel a Brexitet követően Nagy-Britannia megváltoztatta a halászati szabályokat a térségben. Ez a kérdés a múlt évi tárgyalások egyik „buktatója” volt, és akkor úgy tűnt, hogy mindkét oldal az utolsó pillanatban megállapodott. De valószínűleg csak úgy tűnt…
Franciaország a maga részéről már elégedetlenségének adott hangot, és azzal fenyegetett, hogy válaszként lekapcsolja a sziget energiaellátását, ami a brit kormányt megfelelő reakcióra késztette. Ezért „minden esetre” HMS Severn és HMS Tamar járőrhajókat irányítottak a Jersey szigetre.
Ami a konfliktus okát illeti, az azzal kezdődött, hogy a sziget hatóságai a francia halászoktól megerősítését követelték annak, hogy korábban már halásztak ebben a térségben. A Jersey vezetése pedig az EU és Nagy-Britannia közötti problémás kereskedelmi és együttműködési megállapodásra hivatkozott.
Ugyanakkor Franciaország kijelentette, hogy ezek valamilyen „új technikai intézkedések”, és ragaszkodik ahhoz, hogy ezek a követelmények teljesen törvénytelenek.
Annic Gerarden, Franciaország tengerügyi minisztere korábban kijelentette, hogy a francia halászhajókra vonatkozó esetleges korlátozások Jersey szigetén sértik Nagy-Britannia az EU-ból való kilépéséről szóló megállapodás feltételeit. Ezután a az áram lekapcsolásával fenyegetett, mivel a sziget 95%-ban Franciaország területéről kapja az áramot.
Az Egyesült Királyság, tudván, hogy mindez hová vezethet, már bejelentette, hogy a vitás kérdés diplomáciai megoldást igényel. „A miniszterelnök (Boris Johnson) kijelentette, hogy enyhíteni kell a feszültségeket, és ki kell terjeszteni a Jersey és Franciaország kormánya közötti párbeszédet a halászati zónához való hozzáférésről.”
„A miniszterelnök támogatásáról biztosította Jersey-t és kihangsúlyozta, hogy bármilyen blokád abszolút jogellenesnek minősül” – összegezte a brit kormány képviselője az újságírókkal való találkozón.
A new £60 million package of military support from the UK-administered International Fund for Ukraine will provide advanced new surveillance drones to support 🇺🇦's Armed Forces.
It will also include £20 million to provide air defence systems to help keep Ukraine's skies safe. pic.twitter.com/LyUCIdVYjZ
A new £60 million package of military support from the UK-administered International Fund for Ukraine will provide advanced new surveillance drones to support 🇺🇦's Armed Forces.
It will also include £20 million to provide air defence systems to help keep Ukraine's skies safe. pic.twitter.com/LyUCIdVYjZ
Újabb függetlenségi népszavazásról szóló tervezetet terjesztett elő a Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP).
A dokumentum szerint, ha a májusi skóciai parlamenti választás után ismét az SNP alakíthat kormányt, Skócia újból kérni fogja a brit kormányt arra, hogy ruházza át a skót parlamentre a függetlenségi referendumról szóló törvény megalkotásának kizárólagos hatáskörét. Az SNP szerint a párt újabb választási győzelme esetén a brit kormánynak nem lenne morális és demokratikus jogalapja arra, hogy e kérést ismét megtagadja.
Nicola Sturgeon skót miniszterelnök a 2019 decemberében tartott nagy-britanniai parlamenti választás után szólította fel először hivatalosan Londont annak lehetővé tételére, hogy a skót parlament dönthessen az újabb függetlenségi referendum kiírásáról.
Boris Johnson brit miniszterelnök azonban akkor ezt határozottan elvetette, mégpedig azzal az érvvel, hogy Nicola Sturgeon és elődje, Alex Salmond előző skót miniszterelnök egyaránt személyesen ígérte meg a skót függetlenségről 2014-ben tartott népszavazás előtt, hogy az a referendum egy teljes nemzedéknyi időre szól.
A 2014-es népszavazáson a résztvevők 55 százaléka arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el Nagy-Britanniától.
A tavalyelőtti országos választáson a brit EU-tagság megszűnését határozottan elvető Skót Nemzeti Párt a skóciai szavazatok 45 százalékát kapta, 8,1 százalékponttal többet, mint az előző választáson, és a londoni alsóházban Skóciának járó 59 képviselői helyből 48-at megszerzett. Az SNP alsóházi frakciójának létszáma így tizenhárommal emelkedett. Az előrejelzések szerint az SNP a májusi skóciai parlamenti választást is jelentős fölénnyel megnyerheti.
A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a bennmaradásra voksolt. Nicola Sturgeon azóta sokszor hangoztatott érvelése szerint Skócia nem engedheti meg, hogy egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London „kirángassa” az EU-ból. A skót miniszterelnök azt is több nyilatkozatában kijelentette, hogy meggyőződése szerint Skócia független országként viszonylag rövid idő alatt visszakerülhetne az Európai Unióba.
A Skót Nemzeti Párt vasárnap közzétett tervezete leszögezi, hogy az újabb skóciai függetlenségi népszavazást a koronavírus-járvány után, a skót parlament által kijelölt időpontban kell megtartani. Az SNP a dokumentumban azt is kiemeli, hogy véleménye szerint az újabb referendumot a következő skóciai parlamenti időszak korai szakaszában kell megrendezni.
Mint hangsúlyozzák: az SNP választási eredményeinek tükrében fenntarthatatlan helyzet alakulna ki, ha a brit kormány elutasítaná azt a kérést, hogy az újabb függetlenségi népszavazás törvényi kereteinek megteremtése a skót parlament hatáskörébe kerüljön.
Maguk a skótok is a függetlenségre szavaznának
A legutóbbi felmérések azt mutatják, hogy Skóciában többségben vannak a függetlenség hívei. A The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lap megbízásából az Egyesült Királyság mind a négy országában elvégzett közvélemény-kutatási sorozat szerint egy újabb népszavazás esetén a skótok 52 százaléka szavazna a függetlenségre.
Ugyanez a felmérés kimutatta azt is, hogy Észak-Írországban a választók 51 százaléka szintén referendumot szeretne, és 42 százalékuk arra voksolna, hogy a tartomány egyesüljön az Ír Köztársasággal. A megkérdettek 47 százaléka az Egyesült Királyságban maradna, de a 45 év alatti észak-írországi korosztály 47 százaléka az ír egyesítést pártolná. A brit EU-tagságról rendezett 2016-os népszavazáson az észak-írországi választók 55 százaléka arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság maradjon az Európai Unió tagja.
Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának, de azzal együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.
II. Erzsébet királynő beleegyezésével csütörtök törvényerőre emelkedett a brexit-megállapodás. A brit parlament jóváhagyta az Egyesült Királyság és az Európai Unió egyezményét, így brit oldalról a szabályok törvényi előkészítése befejeződött.
Az Egyesült Királyság január 31-én lépett ki az Európai Unióból. Távozásának napján tizenegy hónapos átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú viszonyrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről. Ez számos eredménytelen tárgyalási forduló után a múlt héten, közvetlenül karácsony előtt megszületett.
A megállapodást először a téli szünetét töltő londoni alsóház vitatta meg soron kívül összehívott szerdai ülésnapján, és ötórás vita után 521-73 arányban megszavazta az egyezmény törvénybe iktatását kérő kormányzati indítványt.
A tervezet ezután a felső kamara, a Lordok Háza elé került, amelynek tagjai csütörtök hajnalban szavazás nélkül, közfelkiáltással szintén jóváhagyták az EU-val elért megállapodás törvénybe iktatását. Az azonnal megadott királynői hozzájárulással ez meg is történt.
Új kor köszönt az Egyesült Királyságra
Az átmeneti időszak csütörtökön brit idő szerint 23 órakor, közép-európai idő szerint éjfélkor lejár, és az Egyesült Királyságot – amely 1973-ban csatlakozott az EU akkori elődszervezetéhez – péntektől a további kapcsolatrendszer feltételeit rögzítő megállapodáson kívül nem fűzik formális szálak az Európai Unióhoz.
Az átmeneti időszak lejárta azt jelenti, hogy az EU egységes belső piacán és vámuniójában is megszűnik a brit tagság, és az Európai Unió szemszögéből az Egyesült Királyság külső országgá válik.
Az 1246 oldalas megállapodás egyik fő eleme azonban egy szabadkereskedelmi egyezmény, amely péntektől, az átmeneti időszak vége után is százszázalékos vámliberalizációt – vagyis vám- és kvótamenetes kereskedelmet – biztosít az Egyesült Királyság és az EU kétoldalú áruforgalmában.
A brit kormány szerint ez az első eset, hogy az EU valamely külső kereskedelmi partnerrel zéró vám- és kvótatartalmú kereskedelmi feltételrendszerről állapodott meg.
A megállapodás elmaradása azt jelentette volna, hogy az Egyesült Királyság és az EU kereskedelme péntektől a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódott volna, ez viszont vámok megjelenésével járt volna a kétoldalú áruforgalomban.
Az egyezményt az Európai Parlamentnek is ratifikálnia kell, de ez már csak 2021-ben lehetséges. Az EU szabályai alapján azonban a megállapodás – miután a tagországok egyhangúlag jóváhagyták – így is érvénybe léphet az újév első napján.
A new £60 million package of military support from the UK-administered International Fund for Ukraine will provide advanced new surveillance drones to support 🇺🇦's Armed Forces.
It will also include £20 million to provide air defence systems to help keep Ukraine's skies safe. pic.twitter.com/LyUCIdVYjZ
A new £60 million package of military support from the UK-administered International Fund for Ukraine will provide advanced new surveillance drones to support 🇺🇦's Armed Forces.
It will also include £20 million to provide air defence systems to help keep Ukraine's skies safe. pic.twitter.com/LyUCIdVYjZ
