A svéd igazságügyi miniszter ellen javasolt bizalmatlansági szavazás azzal fenyeget, hogy Magdalena Andersson miniszterelnök kormánya megbukik, miközben a miniszterelnök megpróbálja újra sínen tartani országa NATO-pályázatát.
A svéd parlament a tervek szerint kedden délben dönt Morgan Johansson igazságügyi miniszter sorsáról, miután a szélsőjobboldali Svéd Demokraták három másik ellenzéki párt támogatásával a miniszter leváltását követelték, az erőszakos bűncselekmények elleni küzdelemben elért szerény eredményeire hivatkozva.
A szavazás nagyon szorosnak ígérkezik: a 349 törvényhozóból 174-en mondták, hogy támogatják Johanssont, míg ugyan ennyien ellenzik. A döntő szó Amineh Kakabaveh független törvényhozóé lesz, akinek a szavazata biztosította tavaly Andersson miniszterelnöki kinevezését.
Andersson azt mondta, hogy az egész kormány lemond, ha Johansson elveszíti a parlament támogatását, és ezzel Svédországot politikai válságba sodorja, mindössze három hónappal az általános választások előtt, miközben a közeli Oroszország és a szomszédos Ukrajna között háború dúl. Ez tovább bonyolítaná Svédország amúgy is kacifántos útját a NATO-tagság felé, amelyet Stockholm a múlt hónapban kezdett meg.
One more important step forward. ⁰ Today, #NATO Allies signed the Accession Protocols for ?? and ??. We want to extend a sincere thank you to all Allies.
Ukrainians to practise flying Swedish Gripens, but there will be no supply. Pål Jonson, Minister of Defence of Sweden, has announced the training of several Ukrainian pilots on Swedish JAS 39 Gripen fighter jets in response to the Ukrainian side's request. pic.twitter.com/4zj7T4Ogp6
Glad to announce that after the meeting I hosted with @RTErdogan & @SwedishPM, President Erdogan has agreed to forward #Sweden's accession protocol to the Grand National Assembly ASAP & ensure ratification. This is an historic step which makes all #NATO Allies stronger & safer. pic.twitter.com/D7OeR5Vgba
Megnyerte a kormányzó brit Konzervatív Párt alsóházi frakciójának tagjai által hétfőn tartott bizalmi szavazást Boris Johnson miniszterelnök, aki így megtarthatja pártvezetői és kormányfői tisztségét.
Sir Graham Brady, a frakció vezetőválasztási ügyekben is illetékes szakbizottságának elnöke hétfő este bejelentette, hogy az alsóházi konzervatív pártcsoport tagjai közül 211-en szavaztak bizalmat Johnsonnak, 148-an a kormányfő ellen voksoltak.
A Konzervatív Párt jelenleg érvényes szabályzata alapján a következő tizenkét hónapban nem lehet újabb bizalmi szavazást kezdeményezni Johnson ellen.
A hétfői szavazás eredménye után elhangzott, első szakértői vélemények szerint azonban Johnson továbbra sem veheti teljesen biztosra, hogy a következő, 2024-ben esedékes brit parlamenti választásokon is ő vezeti még a Konzervatív Pártot, az ellene leadott 148 frakcióvoks ugyanis azt jelzi, hogy az alsóházi pártcsoporton belül rendkívül magas a távozását kívánó képviselők száma.
A brit Konzervatív Párt frakciójában legutóbb 2018. december 12-én volt bizalmi szavazás Johnson hivatali elődje, Theresa May ellen. Azt a bizalmatlansági indítványt zömmel a keményvonalas EU-szkeptikus tábor kezdeményezte, amely rendkívül elégedetlen volt a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről Theresa May által elért akkori megállapodással.
A szavazást Theresa May megnyerte, és az ellene szavazók aránya annak idején jóval kisebb volt az akkori frakciólétszámhoz képest, mint a hétfői bizalmi szavazáson Johnson ellen szavazóké.
Theresa May azonban fél évvel később mégis kénytelen volt lemondani, miután az alsóházi konzervatív frakcióval képtelen volt a továbbiakban sarkalatos – főleg a Brexit-megállapodáshoz kötőtő – kormányindítványokat elfogadtatni.
A Johnson elleni bizalmi szavazás kiírása hosszabb ideje napirenden volt, miután az elmúlt hetekben kiderült, hogy a londoni miniszterelnöki hivatalban és más kormányintézményekben a koronavírus-járvány megfékezésére korábban elrendelt szigorú korlátozások idején több kerti partit, ivászatokkal kísért társasági összejöveteleket tartottak, nem egyszer Johnson részvételével.
A közkeletűen „partygate” néven emlegetett ügy Johnson 2019-ben kezdődött miniszterelnöki időszakának eddigi legnagyobb belpolitikai botrányává fajult.
A brit miniszterelnök megítélését a Konzervatív Párton és a közvéleményen belül is egyaránt jelentősen még tovább rontotta, hogy a londoni rendőrség nemrégiben megbírságolta őt a korlátozások idején tartott Downing Street-i partik miatt.
Boris Johnson a modern brit politikatörténetben az első olyan, hivatalban lévő brit miniszterelnök, akit törvénysértés miatt rendőrhatósági szankcióval sújtottak.
A Konzervatív Párt támogatottsága a felmérések szerint jelenleg 7 százalékponttal elmarad a legnagyobb ellenzéki erőétől, a Munkáspártétól.
A legnagyobb brit közvélemény- és piackutató cég, a YouGov legutóbbi országos gyorsfelmérésében részt vevők 59 százaléka vélekedett úgy, hogy Johnsonnak távoznia kellene tisztségéből.
A Konzervatív Párt szabályzata szerint a frakciótagság minimum 15 százalékának – a jelenlegi létszám alapján 54 képviselőnek – kellett kezdeményeznie a miniszterelnökkel szembeni bizalmi szavazást ahhoz, hogy a frakció illetékes bizottsága elrendelje a voksolást.
Az elmúlt hetekben folyamatosan érkeztek hírek arról, hogy egyre több képviselő nyújtja be a Sir Graham Brady vezette frakcióbizottsághoz a bizalmi szavazást kezdeményező levelét.
Az eljárás azonban titkos, és egyedül Brady tudta, hogy pontosan hány konzervatív képviselő csatlakozott a kezdeményezéshez.
Brady a konvencióknak megfelelően csak akkor állhatott a nyilvánosság elé, amikor a kezdeményező levelek száma elérte az előírt minimumot.
Ezt a bejelentés tette meg Sir Graham hétfő délelőtt a londoni parlament épületénél összegyűlt újságíróknak.
A frakcióbizottság vezetője nem fedte fel, hogy pontosan hány konzervatív képviselő kezdeményezte a bizalmi szavazást, csak annyit közölt hivatalosan, hogy a benyújtott levelek száma meghaladta a szükséges minimumot.
Ha a konzervatív frakció egyszerű többsége Johnson ellen voksolt volna a hétfő esti bizalmi szavazáson, a miniszterelnöknek távoznia kellett volna az általa vezetett Konzervatív Párt éléről és így a kormányfői tisztségből is, és az utódválasztáson nem indulhatott volna.
BREAKING: The next UK prime minister and Conservative Party leader will be announced on September 5, with nominations closing tomorrow and the first round of voting on Wednesday https://t.co/oFoZdvWkkkpic.twitter.com/BdLSFx1mpW
Great news from my ?? colleague @AnitaAnandMP. Canada restarts Operation Unifier - up to 225 Canadian service members are being deployed to the UK to train ??troops. With your help our soldiers will become an unstoppable force. I’m grateful to ??for their staunch support! ????? pic.twitter.com/xNbyQ9c6LN
To detract from their disastrous handling of the illegal invasion of Ukraine, the Russian Ministry of Defence is resorting to peddling false claims of an epic scale
This invented story, says more about arguments going on inside the Russian Government than it does about the west
Zelenskyy and Johnson discussed the "peace formula" and NATO membership
"One of the points of the peace formula is security guarantees for Ukraine," said Volodymyr Zelenskyy. He noted that the best guarantee would be #Ukraine's membership in #NATO. pic.twitter.com/WPa6Tf5KL9
Stressed the importance of providing weapons for??, sanctions and isolation of ??, holding ?? accountable, #PeaceFormula by @ZelenskyyUa, rebuilding of ??
A cseh jobboldali ellenzék csütörtökön a képviselőházban bizalmatlansági indítványt nyújtott be az Andrej Babis miniszterelnök vezette koalíciós kormány ellen. Az indítványról a parlament várhatóan késő délután szavaz.
Négy hónappal az október 8-9-ére kiírt képviselőházi választás előtt ez már a harmadik bizalmatlansági indítvány az ANO centrista mozgalom és a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) alkotta kisebbségi kormány ellen. Az első kettő sikertelen volt.
A 200 tagú alsóházban a kormánykoalíciónak ugyan csak 92 képviselője van, de a korábbi voksolásokon mögé álltak a Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja képviselői is, így a jobboldali ellenzéknek nem sikerült megszerezni a bizalmatlansági indítvány elfogadásához szükséges szavazatszámot.
A kommunisták azonban áprilisban felmondták az ANO-val kötött korábbi megállapodást, amely szerint feltételeik teljesítése esetén kívülről támogatják a kormányt. A kommunisták mostani hivatalos álláspontja még nem ismert. Annyi szivárgott ki, hogy a párt képviselői a szavazáskor várhatóan elhagyják a tárgyalótermet, és ezzel ismét kudarcra ítélik az ellenzék indítványát.
A két jobboldali választási koalíció, a Spolu (Együtt), illetve a Kalózok és a STAN alkotta szövetség – Petr Fialának, a Polgári Demokratikus Párt (ODS) elnökének közlése szerint – elsősorban azt veti a Babis-kormány szemére, hogy „kudarcot vallott” a koronavírus-járvány elleni harcban, és a cseh-orosz diplomáciai konfliktusban nem volt képes erős nemzetközi támogatást biztosítani a cseh érdekeknek.
Emlékeztettek arra is, hogy a miniszterelnök politikai és vállalkozói tevékenysége között összeférhetetlenség van az Európai Unió szerint.
Babis visszautasította és alaptalannak nevezte a bírálatokat. Szerinte a kormány nagyon jól működik, emelte a nyugdíjakat, csökkentette az adókat, javított a vállalkozói környezeten, és sikeresen érvényesíti, védi a cseh állam érdekekeit az Európai Unióban.
Amennyiben az ellenzéki kezdeményezés mégis sikerrel jár, Milos Zeman államfőn múlik, hogy ügyvezetőként megtartja-e hivatalában Babist, vagy meneszti, és mást bíz meg kormányalakítással. Zeman ismét azt mondta, bárhogy végződik a bizalmatlansági indítvány – tekintettel a közelgő választásra –, hivatalában hagyja Andrej Babis koalíciós kabinetjét.
Giuseppe Conte akkor sem készül lemondásra, ha a parlamentben nem szerez abszolút többséget a hétfőn és kedden esedékes bizalmi szavazáson azt követően, hogy a Matteo Renzi vezette Élő Olaszország (IV) párt visszavonta minisztereit.
Giuseppe Conte hétfőn délben az alsóházban, kedden reggel a felsőházban számol be a kormányban bekövetkezett törésről. A miniszterelnök beszédét szavazás követi: az előzetes számítások a képviselőház támogatását majdnem biztosra veszik, a szenátusban Conténak 161 voksra van szüksége az abszolút többséghez.
A Corriere della Sera című olasz napilap vasárnapi számításai szerint a kormányfő a felsőházban – Renzi pártja nélkül – legfeljebb valamivel több mint százötven szenátorra számíthat. Az Élő Olaszország jelezte, hogy tagjai tartózkodni fognak, így a kormánynak kevesebb szavazat is elég a többség eléréséhez. Alkotmányjogászok rámutattak, hogy Giuseppe Conte egyszerű többséggel is folytathatja a kormányzást.
A kormányközeli Il Fatto Quotidiano című lap máris azt írta, hogy Giuseppe Conte kisebbségben is a helyén maradhat. Sajtókommentárok szerint a miniszterelnök minden eszközzel el akarja kerülni a lemondást, mivel nem bízik abban, hogy egy harmadik Conte-kormány megalakítására lehetőséget kapna.
A kormánypártok, az Öt Csillag Mozgalom (M5S), a baloldali Demokrata Párt (PD) és a Szabadok és Egyenlők (LeU) vasárnap este újabb egyeztetést tartottak a lehetőségek felmérésére. Nicola Zingaretti PD-főtitkár összefogásra szólította fel a demokratikus, felelősségteljes, Európa-barát parlamenti erőket hangoztatva, hogy a Conte-kormány bukásával veszélyes sodródás fenyegeti az országot. Az M5S és a PD az utolsókig elutasítani tűnik az „árulónak” kikiáltott Matteo Renzi ajánlatát egy új kormánypaktum megkötésére. Renzi a szavazás előtti utolsó interjújában hangoztatta, hogy pártját azért vonta ki a kormányból, mivel a járvány utáni gazdasági helyreállítási források felhasználási programját nem tartja megfelelőnek.
A Corriere della Sera úgy vélte, a „hatalmi palotákba bezárkózott” politika még sohasem került ennyire messze az olaszoktól, akik az előttük álló hónapoktól aggódnak, a szegénységtől félnek, és egészségügyi, gazdasági, társadalmi védelmet szorgalmaznak.
A felmérések szerint a 2018 óta kormányon levő M5S a két évvel ezelőtti több mint 32 százalékos támogatottsága felére esett vissza, és a pártok között az elsőről a negyedik helyre szorult.
Szövetségese, a PD a felmérésekben húsz százalék körül szerepel, és a második legnagyobb a jobboldali Liga mögött. A húsz olaszországi tartományból tizenötöt a Matteo Salvini vezette jobboldali szervezet irányítja.
A jobboldali Il Giornale című lap véleménye szerint a járványveszély miatt lezárt országot „nem lehet kisebbségben kormányozni”.
A gazdasági napilap, az IlSole24Ore megjegyezte, hogy az Élő Olaszország támogatása nélkül a kormány a parlamenti bizottságokban is elveszíti többségét.
Elemzők szerint jól látszik, hogy a 2018 júniusában az ismeretlenségből előlépett jogászprofesszor, Giuseppe Conte nem kíván távozni a politikából, és akármikor is legyenek, már a következő választásokra készül.
Ha Conténak a következő negyvennyolc órában nem sikerül legalább egyszerű parlamenti többséget szereznie, be kell nyújtania lemondását az államfőnek.
Az egyetlen járható utat a választások jelentik, az olaszoknak elfogyott az idejük – írta közösségi oldalán Giorgia Meloni a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) elnöke.
[type] => post
[excerpt] => Giuseppe Conte akkor sem készül lemondásra, ha a parlamentben nem szerez abszolút többséget a hétfőn és kedden esedékes bizalmi szavazáson azt követően, hogy a Matteo Renzi vezette Élő Olaszország (IV) párt visszavonta minisztereit.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1610963520
[modified] => 1610928359
)
[title] => Parlamenti többség nélkül is folytatni akarja a kormányzást Giuseppe Conte
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=17184&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 17184
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 17185
[image] => Array
(
[id] => 17185
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/conte-giuseppe.jpg
[original_lng] => 109965
[original_w] => 800
[original_h] => 517
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/conte-giuseppe-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/conte-giuseppe-300x194.jpg
[width] => 300
[height] => 194
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/conte-giuseppe-768x496.jpg
[width] => 768
[height] => 496
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/conte-giuseppe.jpg
[width] => 800
[height] => 517
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/conte-giuseppe.jpg
[width] => 800
[height] => 517
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/conte-giuseppe.jpg
[width] => 800
[height] => 517
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/conte-giuseppe.jpg
[width] => 800
[height] => 517
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1610921159:12
[_thumbnail_id] => 17185
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2325
[translation_required_done] => 1
[_oembed_a1d9a95aee0e6e6b3009d561b7abbb92] =>
[_oembed_time_a1d9a95aee0e6e6b3009d561b7abbb92] => 1622185236
[_oembed_c150f449f6833312e24d0cf1b62c2ca0] =>
BREAKING: The next UK prime minister and Conservative Party leader will be announced on September 5, with nominations closing tomorrow and the first round of voting on Wednesday https://t.co/oFoZdvWkkkpic.twitter.com/BdLSFx1mpW
Baloldali ellenzéki pártok bizalmatlansági indítványt terjesztettek be a parlamentben a Janez Jansa vezette jobbközép koalíciós szlovén kormány ellen, mert szerintük a kabinet nem képes megbirkózni a koronavírus-járvánnyal – közölte az RTV szlovén közszolgálati televízió pénteken.
A kormány elmozdítását célzó indítványt 42 képviselő írta alá a 90 fős parlamentben.
Ebben Karl Erjavecet, a Szlovénia Nyugdíjasainak Demokrata Pártja (DeSUS) elnökét nevezték meg miniszterelnök-jelöltnek. A DeSUS egyébként december közepén lépett ki a jelenlegi koalíciós kormányból, miután a párt élére ismét Erjavecet választották meg.
BREAKING: Exit polls in Slovenia’s parliamentary vote suggest a strong lead for the opposition liberals over the ruling right-wing populists of Prime Minister Janez Jansa. https://t.co/yE9tkWasa3
"Vesela sem, da je @vladaRS naredila odločen in nepovraten korak v postopku priznanja Palestine. S tem Slovenija pošilja jasno sporočilo o nujnosti vzpostavitve miru na Bližnjem Vzhodu in rešitve dveh držav 🇮🇱🇵🇸. Resnično si želim, da bodo postopki čim prej dokončani."
I spoke with Slovenian Prime Minister Robert Golob and thanked him for actively supporting the Peace Formula, particularly for confirming his attendance at the Peace Summit in Switzerland.
We also discussed our ongoing defense cooperation. Our teams are finalizing their work on…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 17, 2024
I spoke with Slovenian Prime Minister Robert Golob and thanked him for actively supporting the Peace Formula, particularly for confirming his attendance at the Peace Summit in Switzerland.
We also discussed our ongoing defense cooperation. Our teams are finalizing their work on…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 17, 2024
"Vesela sem, da je @vladaRS naredila odločen in nepovraten korak v postopku priznanja Palestine. S tem Slovenija pošilja jasno sporočilo o nujnosti vzpostavitve miru na Bližnjem Vzhodu in rešitve dveh držav 🇮🇱🇵🇸. Resnično si želim, da bodo postopki čim prej dokončani."
Benyújtotta hétfőn a Ludovic Orban vezette román kormány elleni bizalmatlansági indítványt az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) – írja a Magyar Nemzet.
Marcel Ciolacu, a PSD ügyvivő elnöke egy vasárnapi televíziós interjúban a pandémia kezelésében tapasztalt káoszt, a kabinet hiteltelenségét, a gazdasági katasztrófát, a nyugdíjak, a gyermeknevelési pótlék, illetve a tanári fizetések emelését előíró törvények semmibe vételét, a kórházak bezárását, az életszínvonal csökkenését és a románok számvevőszéki jelentés által bizonyított kizsebelését nevezte a kezdeményezés indokának. Ludovic Orban miniszterelnök felelőtlen lépésnek, valamint az év végén esedékes parlamenti választásokat megelőző politikai harc részének nevezte a PSD lépését.
Ciolacu szerint a bizalmatlansági indítvány „kényelmesen”, 250 támogató szavazattal fog átmenni. A PSD-nek a frakciójukhoz csatlakozott Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) törvényhozóival együtt 209 szavazata van, de számít a Pro Románia 21 képviselőjére, a PSD-hez „hű” kisebbségi képviselőkre és a függetlenekre. Az indítvány elfogadásához legkevesebb 233 szavazat kell. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség közölte: bár erős fenntartásai vannak a kormány intézkedéseivel kapcsolatban, nem tartja időszerűnek a kormányválság kirobbantását, ezért nem írta alá a bizalmatlansági indítvány kezdeményezését.
Az indítványt a benyújtástól számított három napon belül fel kell olvasni a parlament két házának együttes ülésén, de arról nincs előírás, hogy a vitát és a szavazást mikor kell megejteni. A szociáldemokraták szeptember első hetére tervezik a voksolást. A bizalmatlansági indítvány benyújtása azért is fontos a jelenlegi ideiglenes PSD-pártvezetésnek, mert Ciolacu és csapata a párt szombati kongresszusán szeretné megerősíteni pozícióit a formáció élén. Illyés Gergely politológus szerint a szociáldemokratáknak összejöhet a parlamenti többség a szavazás során, tehát megbuktathatják a kormányt. – Más kérdés, hogy a decemberi parlamenti választások előtt nem akarják átvenni a kormányzást, ezzel a lépéssel csupán a választási versenyben szeretnének előnyösebb pozícióra szert tenni – hangsúlyozta az elemző. Mint mondta, a PSD egy gazdasági szakember jelölésével a miniszterelnöki székbe olyan felelős párt képét mutathatja, amelyik a kormányzó Nemzeti Liberális Párttal ellentétben a gazdasági kérdésekre helyezi a hangsúlyt.
