A francia parlament támogatta azt a törvényjavaslatot, amely büntetőjogi felelősségre vonást javasol az iskolai zaklatásért. Az elkövetőkre maximum 3 év börtönbüntetést vagy 45 000 eurós pénzbírság szabható ki, számolt be a Le Figaro és a The Guardian.
A törvényjavaslat az iskolai zaklatást olyan bűncselekményként határozza meg, amelyért a diákok és az iskola dolgozói egyaránt felelősségre vonhatóak.
Az elkövetőket akár 45 ezer eurós pénzbírsággal és három év börtönnel is sújthatják abban az esetben, ha a bántalmazás miatt az áldozat nyolc napig nem jár iskolába vagy hiányzik a munkahelyéről. Ez a büntetés azonban 10 év börtönre és 150 000 eurós pénzbírságra is emelkedhet, ha az áldozat öngyilkosságot követ el vagy megkísérli ezt. Jean-Michel Blanker francia oktatási miniszter támogatta a törvényjavaslatot, mondván, ez jelzés értékű a társadalom felé.
Ervan Balanant, a törvényjavaslatot kidolgozó országgyűlési képviselő kijelentette, a törvénymódosítások elősegítik a társadalom a zaklatásról való felvilágosítását és annak megelőzését. Egyben megjegyezte: „nem a gyerekek börtönbe juttatásáról van szó”, hanem egy „társadalmi értékrendszer” kialakításáról.
A törvényjavaslat új programok bevezetését írja elő a zaklatással kapcsolatos tudatosság felkeltésére, a megelőzésére fordított kiadások növelésére, a gyermekek zaklatással kapcsolatos közoktatási programokban való részvétele feltételeinek javítására.
A törvényjavaslatot első olvasatban fogadta el a francia parlament alsóházának Nemzetgyűlése. Ezt követően a francia Szenátus elé terjesztik, ahol a parlament februári ülésén tárgyalják.
Megsértette a magyar nemzetiségű román állampolgárok emberi méltóságát Klaus Iohannis román államfő, amikor magyar nyelvű köszöntéssel gúnyolódva Erdély kiárusításával vádolta meg szociáldemokrata ellenfeleit – állapította meg szerdai határozatában az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD).
A CNCD szavazattöbbséggel elfogadott határozatában 5000 lejes (360 ezer forint) bírságot szabott ki az elnökre.
Asztalos Csaba, a CNCD elnöke az MTI-nek elmondta: ilyen esetekben nem a bírság mértéke számít, hanem az a tény, hogy egy állami intézmény megállapította a kihágást. A tanács 2000-től 100 ezer lejig terjedő bírságokat róhat ki, tehát az államfőre kiszabott büntetés kiegyensúlyozott, mértéktartó bírságnak számít – tette hozzá.
„Joga van az államelnöknek fellépni minden olyan esetben, amikor az állam területi épsége és szuverenitása van veszélyben, de ezt úgy kell megtegye, hogy mellőzze a gyűlöletbeszédet” – jelentette ki a CNCD elnöke.
Kifejtette: Iohannis tudatosan „játszott rá” azokra a sok évtizedes előítéletekre, amelyek léteznek a román társadalomban a magyarokkal szemben, amikor a magyar nyelvet használta. Az, hogy „a magyarok el akarják lopni Erdélyt”, egyike volt azoknak a szlogeneknek, amelyekre a nacionalista kommunista Románia épült, amelyekre az ország asszimilációs politikáját alapozták, és ez folytatódott 1990 után is. Mindennek az államfő is tudatában volt – magyarázta Asztalos Csaba a CNCD szavazattöbbséggel hozott határozatát.
A diszkriminációellenes tanács a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat megkeresése alapján kezdte vizsgálni Klaus Iohannis kijelentését, később Marcel Ciolacu házelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ideiglenes elnöke is bepanaszolta Iohannist a CNCD-nél.
A Székelyföld autonómiastatútumának szenátusi hallgatólagos elfogadását kifogásoló Klaus Iohannis április 29-én magyar nyelvű „Jó napot kívánok, PSD!”, illetve „Jó napot, Ciolacu!” köszöntésekkel gúnyolódva azzal vádolta a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező ellenzéki PSD-t, hogy odaadná Erdélyt a magyaroknak, a PSD-elnöknek pedig feltette a szónoki kérdést: vajon mit ígért Orbán Viktor magyar miniszterelnök cserébe a megegyezésért?
Azt, hogy az államfő kijelentése gyűlöletbeszédnek minősül, 6:1 arányban, magát a bírságot pedig 5:1 arányban szavazta meg a tanács. A CNCD határozatát – a közzétételtől számított 15 napon belül – bíróságon támadhatja meg az államfő.
Az elnöki hivatal a Mediafax hírügynökség megkeresésére azt válaszolta: Klaus Iohannis tudomásul vette a CNCD határozatát, mivel azonban azt teljességgel politikai döntésnek tartja, fellebbezni fog ellene az illetékes bíróságon.
A Digi 24 hírtelevíziónak nyilatkozó Kelemen Hunor úgy értékelte: Iohannis kettős mércét alkalmaz, hiszen akkor elégedett volt a CNCD-vel, amikor a testület őt és – az általa korábban vezetett – német kisebbségi szervezetet védte meg egy nacionalista támadással szemben. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke rámutatott: a diszkriminációellenes tanács elsöprő többséggel kimondta, hogy az államfő hibázott, diszkriminált, megsértette egy etnikai közösség méltóságát. Klaus Iohannisnak nyilvánosan bocsánatot kell kérnie egy hónappal korábbi megalapozatlan, sértő kijelentéséért – szögezte le az RMDSZ elnöke.
A román alkotmánybíróság szerdán alkotmányellenesnek nyilvánította azt a sürgősségi kormányrendeletet, amelynek alapján hatalmas bírságot szedtek be az elmúlt két hónapban a kijárási tilalmat megszegőktől.
A rendelet ellen Renate Weber ombudsman emelt alkotmányossági kifogást. Romániában kezdetben 100 lejtől (7200 forint) 5 ezer lejig (362 ezer forint) terjedt a kiszabható bírság értéke, de április 3-i hatállyal szigorítottak és jelentősen megnövelték az alsó és felső határt a 34-es számú sürgősségi kormányrendelettel. Így magánszemélyek esetében a bírság 2 ezer lej (144 800 forint) és 20 ezer lej (1 millió 448 ezer forint) között mozgott, jogi személyek esetében a felső határt 70 ezer lejben (5 millió 70 ezer forint) állapították meg. Az alkotmánybíróság ezt a 34-es számú rendeletet nyilvánította teljes egészében alkotmányellenesnek. A taláros testület azt kifogásolta, hogy a rendelkezések nem voltak világosak, nem írták le elég pontosan, hogy milyen helyzetekért, szabályszegésekért szabhatnak ki a rendőrök bírságot a rendkívüli állapot idején érvényes kijárási tilalmat megsértőkkel szemben. Úgy vélték, hogy a hatósági személyek egyéni, szubjektív megítélésén múlott, mekkora bírságot róttak ki, ami alaptörvénybe ütköző.
A román média értelmezése szerint jogorvoslatot csak azok kaphatnak, akik megtámadták a bíróságon a bírságokat. Egyes ügyvédek úgy vélték, hogy ezt még azok is megtehetik, akik már kifizették a bírságot. Weber az alkotmánybíróság döntésének közzététele után reményét fejezte ki, hogy a kormány hatályon kívül helyezi a rendkívüli állapot idején kiszabott bírságokat.
Két hónap alatt a hatóságok több mint 300 ezer bírságot szabtak ki összesen 120 millió euró értékben, ami Európában rekord. Jogászok most arra számítanak, hogy a megbírságolt személyek elárasztják kereseteikkel az amúgy is túlterhelt bíróságokat.
Ludovic Orban miniszterelnök szerdán bírálta az alkotmánybíróság döntését. Úgy vélte, hogy a taláros testület „a törvényszegők oldalára állt”, és azokat az állampolgárokat bünteti, akik tiszteletben tartották a kijárási tilalmat.
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
Ukrajna Legfelső Tanácsa úgy döntött, hogy ezentúl büntetőjogi felelősségre vonás jár azért, ha a képviselők önmagukon kívül más helyett is leadják a voksokat.
Az erről szóló 2148-as számú törvénymódosítást 261 képviselő szavazta meg második olvasatban. A törvény szerzője Ruszlan Sztefancsuk, a parlament alelnöke, a Nép Szolgája párt tagja. Azon képviselők, akik más helyett is leadják szavazatukat, 51–85 ezer hrivnya közötti pénzbírságban részesülnek.
Pénzbírságot vonhat majd maga után az ukrán nyelv szándékos ignorálása két-három éven belül , mondta az államnyelv védelméért felelős biztos.
Hogy milyen nyelven beszélünk a szüleinkkel, gyermekeinkkel, barátainkkal, az a személyes döntésünk – hangsúlyozta december 10-én újságíróknak Tetjana Monahova. Viszont amikor az emberek a közszférában, az állam felé kommunikálnak megköveteli az ukrán nyelv használatát.
Az ombudsman kihangsúlyozta, hogy a nyelvtörvény megsértéséért büntetőjogi felelősségre vonásra nem, de adminisztratív pénzbírságra számíthatnak a szabálysértők, melynek összege meghaladhatja a 11 ezer hrivnyát.
"If Ukraine and Russia can work out some agreement where they get along, to me that'd be very good" -- brilliant insights on international relations from Trump pic.twitter.com/lgrsUK1h10
Україна – це Європа. І ми – європейці. Ми – центр і серце Європи. За географією, духом, цінностями й прагненнями. Ми довели це на Майдані й доводимо щодня, змінюючи нашу державу, будуючи незалежність і наше майбутнє, захищаючи східний кордон Європи. ?? обов’язково буде в #EU ?? pic.twitter.com/U2xxWKj9bx
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 15, 2021
Another devastating Russian nighttime attack on Kharkiv, Odesa, and the Sumy region. In Odesa, a residential building was hit. As of now, two people are reported killed and eight injured, including a child.
