Ukrajna nem fogja tudni legyőzni Oroszországot a csatatéren, és az 1991-es határokhoz való kijutás sem vet véget a háborúnak, amelynek megállapodással kell befejeződnie – jelentette ki Vadim Szkibickij vezérőrnagy, a Védelmi Minisztérium hírszerzési főosztályának helyettes vezetője a The Economist című brit lapnak adott interjújában, közölte az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a tábornok elmondta: nem lát lehetőséget arra, hogy Ukrajna megnyerje a háborút a csatatéren. Szerinte még ha a fegyveres erők vissza is tudnák szorítani az orosz csapatokat a határokhoz, az nem állítaná meg a háborút. Mint megjegyezte, az ilyen háborúk csak szerződésekkel érhetnek véget. Mindkét fél „előnyös pozícióra” törekszik a lehetséges tárgyalások előtt – mutatott rá.
„Az érdemi tárgyalások legkorábban 2025 második felében kezdődhetnek meg. Addigra Oroszországnak komoly ellenszélekkel kell szembenéznie. Az orosz katonai termelési kapacitás nőtt, de 2026 elejére eléri a csúcsát anyag- és mérnökhiány miatt. A végén mindkét fél fegyver nélkül maradhat” – vélekedett Vadim Szkibickij.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szombati sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy továbbra sincsenek meg a Moszkva és Kijev közötti béketárgyalások előfeltételei.
A Sky News cikke szerint a szóvivő felidézte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2022-ben „lehetetlennek” nyilvánította a Vlagyimir Putyin orosz vezetővel folytatott tárgyalások lehetőségét.
Peszkov szerint ennek ellenére amegbeszélések lehetősége továbbra is nyitva áll Zelenszkij előtt.
Привет, я иностранная агентка в уголовном розыске, являющаяся соосновательницей движения, являющегося иностранным агентом и нежелательной организацией, внесенная в список лиц, аффилированных с движением-иноагентом. Теперь ты будешь со мной встречаться? pic.twitter.com/P97UFwOiqz
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök csütörtökön kijelentette, hogy az ukrajnai háborúban patthelyzet alakult ki, és megérettek a feltételek a béketárgyalások megkezdéséhez.
A Moszkvával szövetséges fehérorosz vezető szavait a TASZSZ és a RIA Novosztyi orosz hírügynökség közölte. Lukasenka szerint az orosz és ukrán tisztviselők között Törökországban a háború első heteiben megvitatott előzetes dokumentumok kiindulópontként szolgálhatnak a tárgyalásokhoz.
A TASZSZ idézte Lukasenkát, aki szerint „apokalipszis” következhet be, ha Oroszország atomfegyvert vet be megtorlásul a nyugati akciókért.
Oroszország többször is arra figyelmeztetett: a Nyugat Ukrajnának nyújtott támogatása közvetlen konfrontációba sodorja Oroszországgal, ami nukleáris konfliktushoz vezethet.
A fehérorosz vezető arról is szólt, hogy országa ukrán határán meglehetősen nagy a katonai incidensek kockázata. Ennek kapcsán elmondta, több fehérorosz zászlóaljat teljes műveleti készültségbe helyeztek az Oroszországgal közös határon fekvő Vityebszki területtől egészen az ország nyugati határáig. Egyben arra emlékeztetett, hogy a fehérorosz határ közelében mintegy 120 ezer ukrán katona állomásozik.
Hangsúlyozta, hogy Minszk hetente akár ötven nyugati kémrepülőgép bevetését észleli határai közelében. A Nyugat folyamatosan légi felderítést végez Fehéroroszország felett.
A hírügynökségek egyben azt is idézték Lukasenkától, hogy az országától nyugatra fekvő, szomszédos Lengyelországnak nem kell agresszív fellépésre számítania Fehéroroszország részéről. Lukasenka kijelentésével egy időben a minszki védelmi minisztérium közölte, hogy az orosz taktikai atomfegyverek fehéroroszországi telepítése válasz a barátságtalan országok agresszív politikájára. Jogszerűnek tekintik minden lehetséges eszköz bevetését az agressziós kísérletekkel szemben – olvasható a tárca üzenetében.
A több mint 60 milliárd dolláros amerikai támogatás Képviselőház általi megszavazása után Ukrajna nem fog tárgyalni Oroszországgal orosz feltételek mellett, a háborúnak az agresszor feltétel nélküli megbüntetésével kell véget érnie – közölte vasárnap Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Podoljak kifejtette: „A jelentősen megnövekedett katonai támogatás Ukrajnának ma az eszkaláció csökkentését, a jog helyreállítását, a béke belátható időn belüli visszatérését, a bűnözők (a katonai agresszió felelőseinek és az ukrajnai népirtó típusú háborúk felelőseinek) garantált végső megbüntetését, Oroszország nagyhatalmi hírnevének a lerombolását, demilitarizálását és Oroszország jelenlétének csökkentését jelenti a globális piacokon, aminek bomlasztó hatása van egész régiókra.”
Az Egyesült Államok Képviselőháza tegnap törvényjavaslatot fogadott el az Ukrajnának nyújtott támogatás finanszírozásáról. A kérdést április 23-án a Szenátusnak kell megvizsgálnia, majd Joe Biden amerikai elnöknek kell aláírnia.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => A több mint 60 milliárd dolláros amerikai támogatás Képviselőház általi megszavazása után Ukrajna nem fog tárgyalni Oroszországgal orosz feltételek mellett, a háborúnak az agresszor feltétel nélküli megbüntetésével kell véget érnie – közölte vasár...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1713720360
[modified] => 1713716360
)
[title] => A 60 milliárd dolláros amerikai támogatás megszavazása után Ukrajna nem fog tárgyalni Oroszországgal – Podoljak
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=110563&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 110563
[uk] => 110570
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 110564
[image] => Array
(
[id] => 110564
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/podoljak-2.jpg
[original_lng] => 24437
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/podoljak-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/podoljak-2-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/podoljak-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/podoljak-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/podoljak-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/podoljak-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/podoljak-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1713712056:2
[_thumbnail_id] => 110564
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1127
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_dcc6c5da9e8267390cd1dd1565577f2e] =>
I am grateful to the United States House of Representatives, both parties, and personally Speaker Mike Johnson for the decision that keeps history on the right track.
Democracy and freedom will always have global significance and will never fail as long as America helps to…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) April 20, 2024
Today, we received the awaited decision on the US aid package that we long fought for. And a very significant one. Our warriors on the front lines, as well as our cities and villages suffering from Russian terror, will feel it.
Marjorie Taylor-Greene, in a nod to Viktor Orban, has submitted an amendment to the Ukraine aid bill barring funding until "restrictions on Hungarians in Transcarpathia" and other minorities are lifted. pic.twitter.com/yBIoNPmcYM
Iszmail Haníjével, a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet politikai bizottságának vezetőjével találkozott szombaton Isztambulban Recep Tayyip Erdogan török elnök, hogy megvitassák a Gázai övezeti háború egy reménybeli tűzszüneti megállapodásának feltételeit – jelentette a TRT török állami műsorszolgáltató.
Erdogan és Haníje beszélt az övezet elleni izraeli támadásokról, a segélyek „megfelelő és akadálytalan” szállításáról, valamint a térség „tartós és igazságos békéjéről” – írta Erdogan kommunikációs kabinetje az X mikroblogon.
A török hivatalos közleményekben nem volt szó azokról az izraeliekről, akiket a Hamász tavaly október 7-ei terrortámadásában túsznak elhurcolt az övezetbe.
Törökország eltökélten támogatja az „azonnali tűzszünetet” és a gázai „tömeggyilkosságok” leállítását célzó diplomáciai erőfeszítéseket – mondta Erdogan Haníjének a közlemény szerint.
A török elnök a palesztin szervezetek egységét szorgalmazta saját államuk megteremtése érdekében.
Erdogan hangsúlyozta, hogy az Irán és Izrael közötti minapi fegyveres konfliktusnak nem szabad elterelnie a világ figyelmét Gázáról. A találkozón jelen volt Háled Mesál, a Hamász egyik magas rangú vezetője, valamint török részről Hakan Fidan külügyminiszter és Ibrahim Kalin, a hírszerzés főnöke is. Előzőleg
Fidan egyiptomi hivatali kollégájával közös isztambuli sajtótájékoztatóján sürgette, hogy legyen vége az „izraeli megszállásnak”, és a felek térjenek vissza a kétállami megoldásról folytatott tárgyalásokhoz.
További részletek nem ismertek az egyeztetésről. Az Anadolu török állami hírügynökség jelentése szerint Fidan szerdán Katarban találkozott Haníjével, hogy a gázai tűzszünetről és a túszok elengedéséről tárgyaljanak. Erdogan a minap a Gázai övezeti „tömegmészárlás” miatt ismét bírálta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
Izrael határozottan visszautasította Erdogan kijelentéseit. Az elnök szóbeli támadásai ellenére Törökország a közelmúltban felgyorsította a közvetítést célzó erőfeszítéseit a gázai háborúban.
Az Egyesült Államok, Katar és Egyiptom közvetítésével folyó tárgyalások eddig nem vezettek eredményre.
Izrael a Hamász 1200 halálos áldozatot követelő terrortámadása megtorlásaként indított hadműveletet a szervezet ellen, és ennek a Hamász vezette egészségügyi minisztérium adatai szerint már több mint 33 ezer halálos áldozata van.
Jelenleg nem folynak béketárgyalások Ukrajna és Oroszország között, Kijev kemény álláspontot képvisel a háború megnyerésével kapcsolatban – jelentette ki hétfőn Andrzej Duda lengyel elnök az LRT litván tévécsatornának adott interjújában, számolt be az rcb.ua hírportál.
A jelentés szerint Duda elmondta: „Egy szót nem hallottam béketárgyalásokról. Ilyenek jelenleg biztosan nem folynak. Tudom, hogy Volodimir Zelenszkij nagyon kemény álláspontot képvisel a védelem és a területek visszafoglalása terén. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy Ukrajna vissza tudja foglalni az összes területet, amelyet elvettek tőle.”
„A helyzet Ukrajnában nagyon nehéz. Mindig is azt mondtam a nemzetközi színtéren, hogy Ukrajnának szüksége van a segítségünkre – állandó és véget nem érő segítségünkre. Ukrajnának most leginkább lőszerre van szüksége” – mutatott rá a lengyel államfő.
⚡️Poland is ready to host nuclear arms if Nato decides to deploy the weapons in the face of Russia reinforcing its armaments in Belarus and Kaliningrad, – Andrzej Duda.
Poland has obligations to NATO as a member of the Alliance and is ready to deploy nuclear weapons on its… pic.twitter.com/9PAJ3N6rr7
President Andrzej Duda's words about the possible deployment of nuclear weapons in Poland have reached the Kremlin. "If these plans are carried out, steps will be taken to ensure Russia's security," announced Dmitry Peskov. pic.twitter.com/LX3cTrrlYO
Donald Trump volt amerikai elnök bizalmas körökben arról beszélt a Washington Post forrásai szerint, hogy azonnal véget vetne Oroszország ukrajnai háborújának, ha nyomást gyakorolna Ukrajnára, hogy adjon át bizonyos területeket. Egyes külpolitikai szakértők szerint Trump ötlete Vlagyimir Putyin orosz elnököt jutalmazná, és elnézné a nemzetközileg elismert határok erőszakos megsértését.
Ukrajnát egy békemegállapodás keretében arra kényszeríthetik, hogy adja át az oroszok által annektált Krím félsziget és a Donbászi határvidéket, azaz Donyeck és Luhanszk megyét Oroszországnak – már ha megvalósulna Donald Trump volt amerikai elnök állítólagos terve, amelyről olyan személyek számoltak be, akik erről Trumppal vagy tanácsadóival egyeztettek.
Trump korábban dicsekedett azzal, hogy az idén ősszel történő újbóli megválasztása esetén szerinte 24 órán belül, még hivatalba lépése előtt képes lenne tárgyalni egy békeszerződésről Oroszország és Ukrajna között. Ennek ellenére nyilvánosan nem határozta még meg, meddig lenne hajlandó elmenni a több mint két éve dúló háború lezárása érdekében.
A republikánus elnökjelölt állítólagos terve teljesen szembemenne a demokrata Joe Biden elnök politikájával, amely az orosz agresszió megfékezésére és az Ukrajnának nyújtott katonai segítségre helyezte a hangsúlyt.
Az amerikai Kongresszus képviselőháza a várakozások szerint a héten szavazhat az Ukrajnának nyújtandó 60 milliárd dolláros segélyt is tartalmazó, szenátus által már elfogadott törvényjavaslatról (vagy annak módosított változatáról). Az azt ellenző, Trump-lojalista radikális képviselők azonban belengették a házelnök eltávolítását is, ha Mike Johnson szavazásra bocsátaná a tervezetet.
Hszi Csin-ping kínai elnök májusban látogat először Európába a koronavírus-járvány lecsengése óta. Célja kifejezetten Párizs, hogy Emmanuel Macron francia elnökkel egyeztessen – tudta meg a Politico több, névtelenséget kérő, európai tisztségviselőtől.
Az időzítés nem véletlen, ugyanis tavasszal lesz hatvan éve, hogy a két ország diplomáciai kapcsolatot létesített egymással. A találkozó azonban most nem lesz olyan ünnepélyes, mint az 50. évfordulón, ugyanis mindkét fél neheztel a másikra.
Hszi Csin-ping útjának két fontos célja lesz
A brüsszeli lap nyugati és kínai forrásokból úgy tudja, hogy Hszi egyik célja meggyőzni Európát arról, hogy vegye be Oroszországot is az Ukrajnai háborút lezáró béketárgyalásokba, különben bojkottálja a békefolyamatot.
Mint ismert, a francia elnök egyre keményebb hangot üt meg az orosz állammal szemben, ami növeli a NATO és az Oroszország közötti feszültséget. Emiatt a Nyugat és Oroszország közötti kínai közvetítés szerepe is megnő. Hszi Csin-ping májusban Vlagyimir Putyinnal is találkozik.
A kínai elnök másik célja pedig az, hogy helyreállítsa Kína kapcsolatait Európával. Ennek egyik lehetősége ez az út, amivel gesztust gyakorolhat az egyik fontos európai partnerének.
Feszült a kínai–francia kapcsolat
Az Egyesült Államok egyre inkább veszélyben érzi világgazdasági primátusát, ezért próbálja meg rávenni szövetségeseit, hogy csatlakozzanak az ázsiai ország ellen indított kereskedelmi háborújához. Ez pedig lehet, hogy nincs olyan messze, tekintve, hogy a rengeteg állami támogatása következtében Kína elárasztja olcsó elektromos autóival Európát, amivel a nyugati gyártókat nehéz helyzetbe hozza.
Ráadásul az is csorbított Kína megítélésén, hogy Hszi stratégiai partnerséget kötött Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, aminek keretében jelenleg is segíti Oroszországot, sőt, vélhetően azt is tudta, hogy mikor indít inváziót Ukrajna ellen. Hszi az újraválasztása utáni első útja Moszkvába vezetett, amit Putyin májusban viszonoz az új elnöki ciklusában.
Kínát az is rosszul érintette, hogy az orosz–ukrán háború második évfordulója előtt az Európai Unió olyat tett, amit addig soha: több kínai vállalatot is feketelistára helyezett az Oroszországgal való kapcsolataik miatt.
Kína ugyanakkor szeretné biztosítani, hogy az európai befektetések nála maradjanak, mivel a gazdasága gyengélkedik. Nem véletlen, hogy Hszi találkozik Olaf Scholz német kancellárral is, aki áprilisban látogat el hozzá.
Ha Macron tartja a 2018-as ígéretét, miszerint minden évben ellátogat Kínába, akkor várhatóan idén még egyszer találkozik Hszivel.
Un détail, mais toujours amusant de voir que Xi Jinping ne boit pas dans le verre certainement prévu par l’Elysée mais qu’il apporte son propre mug noir ☺️ pic.twitter.com/TP7rWqjhKz
Lemondott a Fatah miniszterelnöke, Mohamed Stajje. Elmondása szerint a gázai övezeti helyzet miatt lemondott a palesztin kormány, és hogy lemondásával szélesebb körű politikai konszenzust szeretnének kialakítani a palesztinok körében.
Mohamed Stajje palesztin miniszterelnök benyújtotta lemondását Mahmúd Abbász palesztin elnöknek. Az izraeli média idézte Shatyyeh szavait: „a következő lépés egy új megállapodás szükségessége, amely biztosítja (a palesztin) egységet. A Palesztin Állam megalapításáig konfliktusban maradunk Izraellel”.
Stajje, a kormánypárt Fatah Központi Bizottságának tagja, 2019 óta töltötte be a miniszterelnöki pozíciót. Az első jelentések szerint Mohammad Musztafa volt miniszterelnök-helyettes válthatja, aki egyben a Palesztin Befektetési Alap elnöke is.
Stajje azért mond le hogy lehetővé tegye a palesztinok közötti széles körű konszenzus kialakítását az izraeli Hamász elleni gázai háborút követő politikai megállapodásokról – írja a The Jerusalem Post. A Hamász egyik forrása az Al Arabiya szaúdi állami hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy Abbász elnök „még korruptabb személyt nevez ki”. A forrás szerint a Hamász célja egy pártatlan és nemzeti kormány megalakítása, amelyet a palesztin frakciók konszenzusával alakítanak ki, hozzátéve, hogy az egységkormány felépítéséről szóló, Moszkvában zajló tárgyalások csak meghatározott ideig tartanának.
Benjamin Netanjahu helyi tisztviselőket nevezne ki a Gázai övezet irányítására, a Palesztin Állam és a Hamász vezetését teljesen ellehetetleníteni a biztonsági kabinethez benyújtott javaslatával. Netanjahu korábban már hangot adott véleményének, miszerint nem fogja engedni, hogy a Palesztin Állam átvegye a vezetést a Gázai övezet felett. A dokumentumban viszont nem nevezi meg a Palesztin Államot, csak arra hivatkozik, hogy terrorizmushoz nem köthető helyi tisztviselőket bízna meg az irányítással.
Update from Cyprus📽️ WCK’s Trish is at the port in Larnaca where final preparations are underway for our next shipment of aid to sail to Gaza. The crew is boarding the support vessel that will accompany the aid and oversee the technical offloading process.#ChefsForThePeoplepic.twitter.com/ODXTQ3LgR0
Ukrajna nem fog tárgyalni Oroszországgal, mert Vlagyimir Putyin orosz diktátor nemcsak Ukrajnát, hanem más posztszovjet területeket is meg akar hódítani – jelentette ki szombaton Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója a Bild című német lapnak adott interjújában, közölte az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Podoljak a nyilatkozatában elutasította a béketárgyalások lehetőségét Ukrajna és Oroszország között. „A háború Putyin elképzelései szerint addig fog folytatódni, amíg meg nem hódítja Ukrajna egész területét, amíg meg nem szerzi az uralmat Európában, amíg meg nem hódítja a többi posztszovjet területet. Az ember nem megy bele egy nagy háborúba, nem tönkreteszi a hírnevét, a kapcsolatokat, ha kicsivel akar megelégedni. Ez képtelenség” – mutatott rá.
Az elnöki hivatalvezetői tanácsadó szorgalmazta a fegyverszállítás folytatását Ukrajnának. Szerinte az ingadozás probléma, az ellátást egyensúlyban kell tartani. Emellett sürgette Ukrajna csúcstechnológiájú fegyverekkel történő megerősítését. „A frontvonal 1300 kilométeres, a harcok 600-800 kilométeren folynak. Oroszország nem ért el jelentős előrelépést a háború eltelt egy évében” – hangsúlyozta Mihajlo Podoljak.