A kínai parlament kedden megszavazta azt a hongkongi nemzetbiztonsági törvényt, amely ellen számos nagyhatalom is tiltakozott, és amely szakértők szerint gyakorlatilag megszünteti a városállam autonómiáját Kínával szemben.
A megszavazott nemzetbiztonsági törvény értelmében Kína többek között kínai bírókat küldhet a hongkongi bíróságokra, kínai erőszakszervezetek nyithatnak irodákat a városban, illetve saját maguk is beavatkozhatnak, ha úgy találják, hogy valaki megsértette a nemzetbiztonsági törvényt – amely előreláthatóan július 1-jén hatályba is lép. Ez azért lesz szimbolikus, mert éppen július 1-jén lesz 23 éve, hogy a Hongkong visszakerült Kínához.
Az akció azért is erősen aggályos, mert a terület 1997-ben úgy került vissza a brit gyarmati uralomból, hogy azért cserébe a kínaiaknak ötven évig tartaniuk kell az „egy ország, két rendszer” elvét, vagyis el kell ismerniük a városállam autonómiáját. Kína azzal védekezik, hogy a törvény csak a rendzavarók kis csoportja ellen irányul, és csak a szakadár törekvések, felforgató tevékenységek, külföldi beavatkozások és a terrorizmus miatt hozták meg a jogszabályt.
Tehát Kína bárkit letartóztathat Hongkongban, ha éppen úgy látja, hogy az illető elkövette az előbb felsorolt cselekmények valamelyikét.
A törvénytervezetet alig pár hongkongi törvényhozó látta az elfogadása előtt. Az új törvény értelmében akár életfogytiglant is kaphatnak a Kína szerint renitens elemek, és hatályon kívül helyeztek minden olyan hongkongi jogszabályt, amely ezzel ellentétes lenne.
Több nagyhatalom, de leginkább az Egyesült Államok egyre feszültebb kapcsolatot ápol Kínával a hasonló akciók miatt is. Mike Pompeo külügyminiszter nemrég az ujgur koncentrációs táborok bezárására szólította fel Kínát, és le is állították Hongkonggal a fegyverkereskedelmet. Emellett visszavontak minden különleges gazdasági és kereskedelmi előnyt is Hongkonggal. És itt még nincs vége, Pompeo ugyanis bejelentette, hogy vízumkorlátozásokat vezetnek be azokkal a kínai politikusokkal és tisztségviselőkkel szemben, akik részt vettek Hongkong függetlenségének lassú leépítésében.
Erre Kína annyival reagált, hogy szintén vízumkorlátozásokat léptettek életbe azokkal az amerikai tisztségviselőkkel szemben, akik „arcátlan magatartást tanúsítanak” bizonyos helyi ügyekkel kapcsolatban.
Mint ahogy azt már hírül adtunk Románia szenátusa (az országgyűlés felső háza – a szerk.) április 29-én elutasította az ország Székely régiójának autonómiájáról szóló törvényjavaslatot. A Digi24 jelentése szerint: „A román szenátus 126 szavazattal elutasította a Székelyföld autonómiájáról szóló projektet, ahol tömbben él a magyar nemzeti kisebbség”. A szenátusban a magyar autonómiáról folytatott vita két órán át tartott. A projektet csak a kezdeményezői, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselői támogatták.
Maga a törvénytervezet az alábbi autonóm
feltételeket tartalmazza:
a törvénytervezet helyreállítaná a székely székeket,
regionális döntéshozatalt és önkormányzást vezetne be, ide tartozna Hargita,
Kovászna és Maros megye egy része
székely autonómiában, a törvénytervezet szerint 4 évente
„helyi elnökválasztást” vezetnének be
az autonómia területén a magyar nyelv is a hivatalos lenne,
s használnák az állami intézményekben
magyar nemzet szimbolikájának szabad használata
a helyi és regionális önkormányzati posztokra olyan
személyek kinevezése, akik beszélik a nemzeti kisebbségek nyelvét és maguk is
annak a képviselői.
Az RMDSZ képviselői elmondták, hogy a
dokumentum a „régió történelmi
identitását” tükrözi, és egyenlő esélyeket biztosít a polgárok számára,
valamint megvédi a magyar identitást. A képviselők arról biztosították
képviselőtársaikat, hogy a régió autonómiája nem jelent veszélyt Románia
területi egységére és szuverenitására.
A román kormány azonban határozottan
ellenezte a jogszabály elfogadását. Ezen kívül a Képviselőház különbizottságai
sem támogatták. Az adminisztratív bizottság képviselői kijelentették, hogy a
törvényjavaslat sérti az alkotmányt, amely szerint Románia nemzeti, szuverén és
független, egységes és oszthatatlan állam. Mint ismeretes, a parlament alsó
háza a Székelyföld autonómiájáról szóló törvény mellett szavazott.
Elutasította a román
szenátus szerdán azt a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott, a
bukaresti parlament két magyar képviselője által decemberben ismét
beterjesztett törvényjavaslatot, amely területi autonómiát irányozna elő a
Székelyföldnek.
A kétkamarás parlament felsőházának soron kívüli szerdai
ülésén ez volt az egyedüli napirendi pont. A rendkívüli ülést azért hívták
össze, mert Romániában politikai botrányt váltott ki a tervezet képviselőházi
hallgatólagos elfogadása, ami a megvitatására megszabott határidő lejárta miatt
következett be.
A végleges döntést hozó szenátus szerdán név szerinti
voksoláson 126 szavazattal 9 ellenében erősítette meg a – Székelyföld
autonómiáját elutasító – szakbizottsági jelentést. Az autonómiatervezetet
kizárólag a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) frakciója támogatta.
Kelemen Hunor a magyarok elleni gyűlöletkeltésnek, államfőhöz méltatlan, hisztérikus kirohanásnak nevezte azt, hogy a román államfő, Klaus Iohannis Székelyföld autonómiastatútumának hallgatólagos elfogadása miatt azzal vádolta az ellenzéki Szociáldemokrata Pártot (PSD), hogy „odaadná Erdélyt a magyaroknak”.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szerint a román államfő azzal riogatja honfitársait, hogy „a magyarok elveszik Erdélyt”, ami a – 90-es években jelentős támogatottsággal rendelkező, szélsőségesen nacionalista – Nagy Románia Párt (PRM) erőszakos és veszélyes politikájára emlékeztet.
„Ma az elmúlt harminc év példátlan megnyilvánulásának voltunk tanúi, hiszen az elnöki palota mikrofonjától zúg a félretájékoztatás és a magyarok elleni gyűlöletkeltés. Az RMDSZ határozottan elutasítja ezt a fajta beszédet és gyűlöletbeszédet. Az államelnöknek elnézést kell kérnie ezért a nagyon veszélyesen elcsúszott mondatáért” – olvasható az RMDSZ elnökének sajtóközleményében.
Az autonómiastatútumról a szenátusban hozzák meg a végső döntést. A szenátusban többségben lévő szociáldemokrata politikusok bejelentették: szerdán rendkívüli ülésre hívják össze a parlament felsőházát, hogy mielőbb elutasítsák a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó törvénytervezetet.
Igaz, csak hallgatólagosan bólintott rá az alsóház: a határidő lejártáig nem utasították el a javaslatot, annak ellenére, hogy máskor érdemi vita nélkül megtették ezt.
A román parlament alsóháza hallgatólagosan elfogadta Székelyföld autonómiastatútumának törvénytervezetét – idézi a törvénytervezetet kidolgozó Székely Nemzeti Tanács (SZNT) keddi közleményét az MTI. Kifejtették: az alkotmány értelmében a törvénytervezetekről a román parlament először megkeresett háza 45 napon belül dönt, ám a határidő átlépése esetén a törvény az illető ház által elfogadottnak számít, és átkerül a parlament másik házához.
A román parlament honlapján az jelenik meg, hogy a tervezetet április 23-án fogadta el a képviselőház, és az immár a szenátus asztalán van.
A tavaly decemberben benyújtott statútum – ami az RMDSZ honlapján is olvasható – Románián belül Kovászna, Hargita és Maros megyékből hozna létre egy autonóm régiót. A parlament emberjogi bizottságában még februárban tárgyaltak az autonómia statútumról, amely – annak kidolgozói szerint – törvényes keretet biztosítana a romániai magyar kisebbség alapvető etnikai, nyelvi és kulturális jogainak, anélkül, hogy a székelyföldi románoktól megtagadná ugyanezt.
A hallgatólagos elfogadásról Benkő Erika, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kedden úgy nyilatkozott, hogy őt kifejezetten bántja, hogy a plenáris ülésen nem tudtak érvelni Székelyföld autonómiája mellett, hiszen az lett volna a tervezet benyújtásának a lényege, hogy lebontsák az előítéleteket, tévhiteket és félelmeket ezzel kapcsolatosan – írja a Transindex. A tervezetet immár sokadszorra is benyújtó Kulcsár-Terza József viszont arról nyilatkozott a Háromszéknek, hogy mindenképpen előrelépés történt: változhat az a korábban megszokott gyakorlat, hogy érdemi vita nélkül utasítják az ilyen tervezeteket.
Az SZNT elismerte, hogy a képviselőház a rendkívüli állapot miatt nem tudta tartani a 45 napos határidőt, de úgy vélte, a fejlemény bizonyítja, hogy érdemes ismételten is benyújtani a Székelyföld autonóm státusát meghatározó törvénytervezetet. A tanács megelégedéssel vette tudomásul, hogy a képviselőház szakbizottságaiban kulturált vita folyt a tervezetről, mi több néhány képviselő a tervezet mellett foglalt állást, illetve tartózkodott.
„A Dnyeszter két partja nem gyűlöli egymást” – mondta
a moldovai elnök. Igor Dodon moldovai elnök pénteken beszélt erről a közösségi
médiában közzétett nyilatkozatában.
„Készek vagyunk biztosítani a szükséges
garanciákat, felhatalmazásokat és a széles körű autonómiát is. Helyettünk senki
sem fogja tudni megoldani ezt a problémát – sem Oroszország, sem az Európai
Unió, sem az Egyesült Államok. Le kell ülnünk a tárgyalóasztalhoz, el kell
ismernünk, hogy a jövőnk közös, s megoldást kell találnunk. Meg kell érteni,
hogy a Dnyeszter-mellék függetlenségét senki sem ismeri el, s nincs jövője
Moldován kívül” – hangsúlyozta Dodon.
Felidézte, hogy a Dnyeszter folyó bal partján
élők közül több mint 300 ezren hivatalosan is megerősítették moldovai
állampolgárságukat azzal, hogy moldovai útlevelet szereztek.
Gazdasági
szempontok
„A nemzetközi jog szempontjából de jure
általánosan elismert egységes állam vagyunk, azonban de facto megosztottak
vagyunk” – tette hozzá a moldovai elnök. Kiemelte, hogy a mostani moldovai
kormány jó kapcsolatokat ápol a Dnyeszter-mellék vezetésével, ami lehetőséget
nyújt nemcsak a folyó két partján élőket érintő számos kérdés, de a probléma
egészének rendezésére is.
Dodon olyan adatokat is ismertetett, melyek
szerint a szakadár területeken termelt javak 70 százaléka Moldovába, illetve az
országon keresztül az EU-ba irányul. Mint mondta, a Dnyeszter-melléki
vállalatok termékeik csaknem 40 százalékát az Európai Unióba exportálják a
Chisinau és az EU 2014-ben megkötött társulási szerződésének kvótái keretében,
további 30 százalékát pedig a Dnyeszter jobb partján értékesítik.
Kis lépések
taktikája
Emlékeztetett arra is, hogy az utóbbi években
sikerült megoldani többet is a Dnyeszter-mellék lakóinak problémáiból: a többi
között elismerték az ott szerzett diplomákat, a helyi lakosok járművei semleges
rendszámtáblákat kapnak, s javaslatot tettek a telekommunikációs hálózatok
kiépítésére is. „A kis lépések taktikája folytatódik. A Dnyeszter két partja nem
gyűlöli egymást” – húzta alá Dodon.
A Szovjetunió széthullása nyomán a szovjet
tagköztársaság parlamentje 1991. augusztus 27-én deklarálta függetlenségét. A
Dnyeszter menti, orosz többségű terület öt nappal később kinyilvánította
elszakadását Moldovától. Elhúzódó háborúskodás után, 1994-ben különleges
autonómiát biztosítottak a szakadár területnek és a délen alakult Gagauz
Köztársaságnak. A gagauzok ezt elfogadták, a Dnyeszteren túli terület azonban
őrzi különállását az ott állomásozó orosz katonaság védőszárnyai alatt.
Щиро вітаю рішення лідерів ЄС надати Україні статус кандидата. Це унікальний та історичний момент у відносинах ?? та ??. Вдячний @CharlesMichel, @vonderleyen і лідерам держав Євросоюзу за підтримку. Майбутнє України – в ЄС. https://t.co/o6dJVmTQrn
9 more citizens of Moldova have been successfully evacuated from Gaza and arrived today in Chișinău.
Many thanks to Ukraine and my friend @DmytroKuleba for helping to bring our citizens home from Cairo. A new joint diplomatic success. pic.twitter.com/NOAEbbFkPO
