Volodimir Zelenszkij elnök hétfőn Bécsben kijelentette, hogy Ukrajna számít Ausztria támogatására az Európában bujkáló és vagyonukat ott elrejtett ukrán oligarchák ügyében – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál az ukrán államfő Alexander van der Bellen osztrák szövetségi elnökkel közös sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Számítunk Ausztria, az osztrák állam és társadalom támogatására az Ukrajna számára érzékeny kérdésben, amely a volt ukrán tisztviselőkkel, oligarchákkal kapcsolatos, akik az ukrán igazságszolgáltatás elől bujkálnak, és Európát, és természetesen Ausztriát is búvóhelyként használják ellopott vagyonuk rejtegetésére”.
Az ukrán elnök hozzátette, hogy ez az igazságosság kérdése. Azt is hangsúlyozta, hogy háború idején fontos, hogy „államaink együttműködjenek az igazságszolgáltatás területén”.
Our group of specialists has begun deploying a mission in Denmark to share Ukraine’s experience in countering drones. Our guys arrived to take part in the joint exercises with partners, which could become the foundation for a new system to counter Russian and any other drones.…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 30, 2025
Robert Müller, Ausztria új ukrajnai nagykövete pénteken átadta megbízólevelét Volodimir Zelenszkij elnöknek, ezzel hivatalosan is megkezdve diplomáciai szolgálatát az országban. Erről az Ukrajna Elnöki Hivatala számolt be.
A közlés szerint Zelenszkij pénteken fogadta Ausztria újonnan kinevezett nagykövetének megbízólevelét.
Az államfő a találkozón köszönetét fejezte ki Ausztriának a humanitárius és pénzügyi segítségért, amelyet az Oroszország által indított teljes körű invázió kezdete óta nyújtott, valamint a gyermekek kezeléséhez és pihenéséhez biztosított támogatásért.
A felek megbeszélésük során tárgyaltak az osztrák vállalkozások potenciális részvételéről Ukrajna háború utáni újjáépítésében, valamint a kétoldalú együttműködés fejlesztéséről is.
Volodimir Zelenszkij elnök előzetes bejelentés nélküli látogatásra hétfőn Bécsbe érkezett, ezt megelőzően az Elnöki Hivatal számos nemzetközi találkozót jelentett be – számolt be az rbc.ua hírportál Volodimir Zelenszkij és Olena Zelenszkaja ukrán first lady osztrák elnöki rezidenciába érkezésének közvetítésére hivatkozva.
A jelentés szerint Bécsben Ukrajna elnökét és first lady-jét Alexander Van der Bellen osztrák szövetségi elnök fogadta ünnepélyesen katonai tiszteletadással és közös fotózással.
Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője ma kijelentette, hogy Zelenszkij várhatóan számos nemzetközi találkozón vesz részt, amelyeken a következő kérdéseket vetik fel: védelmi támogatás Ukrajnának, szankciók, gazdasági együttműködés, beruházások az ukrán katonai-ipari komplexumba.
A Heute című osztrák lap is írt Zelenszkij bécsi látogatásáról. A kiadvány szerint az elnök a következőkkel fog találkozni: Alexander Van der Bellen, Christian Stocker szövetségi kancellár, Beate Meinl-Reisinger külügyminiszter és más meg nem nevezett miniszterek.
Our group of specialists has begun deploying a mission in Denmark to share Ukraine’s experience in countering drones. Our guys arrived to take part in the joint exercises with partners, which could become the foundation for a new system to counter Russian and any other drones.…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 30, 2025
Ausztria nem zárja ki, hogy részt vegyen egy lehetséges békefenntartó misszióban Ukrajnában – azonban ez attól függ, milyen mandátumot kap majd a misszió. Ezt Claudia Tanner osztrák védelmi miniszter jelentette ki, írja a Die Welt.
A kérdésre, hogy Ausztria csatlakozhatna-e bizonyos feltételek mellett más országokkal együtt az „önkéntes koalícióhoz” Ukrajna békéjének biztosítása érdekében, Tanner így válaszolt:
Az osztrák hadsereg az elmúlt hat évtizedben bebizonyította, hogy teljes mértékben készen állunk és képesek vagyunk részt venni összetett nemzetközi műveletekben. Az ukrajnai békemisszió esetében minden attól függ, milyen mandátumot kap a misszió, milyen lehetőségek nyílnak a részvételünkre, illetve szükség van-e egyáltalán a szakértelmünkre. De nem zárom ki, hogy részt vennénk a béke biztosításában Ukrajnában, ha erre sor kerül
– mondta Tanner.
[type] => post
[excerpt] => Ausztria nem zárja ki, hogy részt vegyen egy lehetséges békefenntartó misszióban Ukrajnában – azonban ez attól függ, milyen mandátumot kap majd a misszió. Ezt Claudia Tanner osztrák védelmi miniszter jelentette ki.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1747681740
[modified] => 1747663722
)
[title] => Ausztriában felmerült az ukrajnai békefenntartó misszióban való részvétel lehetősége
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=151444&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 151444
[uk] => 151408
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 151409
[image] => Array
(
[id] => 151409
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/tanner-klaudia-tanner-ministr-oborony-avstrii-gettyimages-1239396770-f1f1e3ea85cd7172f8d896b753cf6c4c-650x410-1.jpg
[original_lng] => 26719
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/tanner-klaudia-tanner-ministr-oborony-avstrii-gettyimages-1239396770-f1f1e3ea85cd7172f8d896b753cf6c4c-650x410-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/tanner-klaudia-tanner-ministr-oborony-avstrii-gettyimages-1239396770-f1f1e3ea85cd7172f8d896b753cf6c4c-650x410-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/tanner-klaudia-tanner-ministr-oborony-avstrii-gettyimages-1239396770-f1f1e3ea85cd7172f8d896b753cf6c4c-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/tanner-klaudia-tanner-ministr-oborony-avstrii-gettyimages-1239396770-f1f1e3ea85cd7172f8d896b753cf6c4c-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/tanner-klaudia-tanner-ministr-oborony-avstrii-gettyimages-1239396770-f1f1e3ea85cd7172f8d896b753cf6c4c-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/tanner-klaudia-tanner-ministr-oborony-avstrii-gettyimages-1239396770-f1f1e3ea85cd7172f8d896b753cf6c4c-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/tanner-klaudia-tanner-ministr-oborony-avstrii-gettyimages-1239396770-f1f1e3ea85cd7172f8d896b753cf6c4c-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1747652943:5
[_thumbnail_id] => 151409
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2099
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 1393500179000
[_oembed_6cd0165be85f9b767c34c6c87a95a7aa] =>
Informujemy, że trwają rozmowy ze stroną ukraińską na temat przekazania samolotów MIG-29. Przekazywanie samolotów związane jest z osiąganiem przez nie docelowych resursów eksploatacyjnych oraz brakiem perspektywy ich dalszej modernizacji w Siłach Zbrojnych RP. Informujemy… pic.twitter.com/35obeH37rP
Az osztrák parlament határozatot fogadott el, amelyben felszólítja az ország külügyminisztériumát, hogy tegyen lépéseket az Oroszországba elrabolt gyermekek hazaszállítása és az elkövetők büntetőjogi felelősségre vonása érdekében, számolt be az Ukrinform.
A határozat szövegében az osztrák kormány többek között arra szólít fel, hogy az ENSZ Gyermekjogi Egyezményével összhangban továbbra is minden szinten kiálljanak az ukrán gyermekek védelme és támogatása mellett.
Ezen kívül az európai és nemzetközi ügyekért felelős szövetségi miniszternek továbbra is ki kell állnia a kitoloncolt gyermekek hazaszállítása mellett, és aktívan kell támogatnia az ilyen bűncselekmények elkövetői elleni büntetőeljárás indítását a nemzetközi büntetőjoggal összhangban.
A határozattervezetet a Nemzeti Tanács öt pártja közül négy – az Osztrák Néppárt, az Osztrák Szociáldemokrata Párt, a Zöldek és a NEOS – közösen nyújtotta be.
Beate Meinl-Reisinger osztrák külügyminiszter jogsértésekről beszélt, ezért támogatja, hogy szankciókat vezessenek be Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke ellen.
„Boszniában, ami a Szerb Köztársaságot illeti, egyértelmű alkotmányos jogsértéseket látunk, ezért vizsgáljuk a szankciók lehetőségét a felelősökkel szemben” – mondta Meinl-Reisinger a Kuriernak.
Még februárban első fokon egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte és hivatali tevékenységeitől hat évre eltiltotta Milorad Dodikot a boszniai szövetségi bíróság, a nemzetközi főképviselő döntéseinek figyelmen kívül hagyása miatt. Dodik akkor úgy védekezett, hogy szerinte a vádhatóság politikai nyomás hatására állította össze az ellene felhozott vádakat.
Két nappal később a boszniai Szerb Köztársaság parlamentje február 27-én megszavazta a Banja Luka-i igazságügyi szervek elszakadását a szövetségiektől. Az ekkor hozott törvényeket a bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság március elején hatályon kívül helyezte.
Az országban tovább élesedett a feszültség amiatt, hogy Dodik kijelentette, Bosznia-Hercegovina nem létezik: „Nem létezik többé az a Bosznia-Hercegovina, amelyet elképzeltek, a boszniai szerb parlament új törvényeket fog hozni, például a szövetségi ügyészség és a bíróság nem tevékenykedhet többé a boszniai Szerb Köztársaság területén” – mondta.
Március 12-én a bosznia-hercegovinai szövetségi ügyészség szerdán arra utasította az ország rendvédelmi szerveit, hogy állítsák elő Milorad Dodikot, valamint további két vezető boszniai szerb politikust, mert többszöri felkérés után sem voltak hajlandók megjelenni az ügyészség meghallgatásán. Ezt a parancsot pár nappal később a határrendészet is megkapta.
Az Osztrák Néppárt (ÖVP), az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS) megegyezésre jutott a hárompárti koalíció megalakításáról – jelentették be a pártok csütörtök reggel az osztrák APA hírügynökségnek.
A leendő koalíciós partnerek 11 órakor mutatják be kormányprogramjukat a parlamentben. A tervek szerint hét év alatt konszolidálják a költségvetést, emellett jelentős szigorítások lesznek a menekültügyi törvények terén és könnyíteni tervezik a bérlők terheit is.
A megállapodás alapjául az APA rendelkezésére bocsátott több mint 200 oldalas „Most helyesen cselekedni Ausztriáért” programtervezet szolgál.
A tervezet hangsúlyosan a „konszenzust és pragmatizmust” helyezi előtérbe. Az alkalmazott megfogalmazás szerint Ausztria számára „a legnagyobb előrelépést mindig is a konszenzus, az együttműködés és a bizalom hozta meg”.
A dokumentum utal az ÖVP és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) közötti sikertelen tárgyalásokra is. „Míg mások megtagadják az együttműködést és kibújnak a felelősség alól, mi konszenzust és cselekvőképességet teremtünk. Most nem pártpolitikai érdekekről van szó, hanem mindannyiunkról, Ausztriáról, kilencmillió emberről az országban”.
A programtervezet szigorú menekültügyi intézkedéseket fogalmaz meg. A családegyesítést „azonnal” leállítják – legalább ideiglenesen –, és napirendre tűzik a kiskorúak fejkendőviselési tilalmát is.
A program a bérleti jogot érintő intézkedéseket is tartalmaz, például a határozott idejű bérleti szerződések minimális időtartamát öt évre emelik.
A koalíciós partnerek folytatnák az osztrák fegyveres erők fejlesztését, valamint részvételét a Sky Shield együttműködésben.
Tekintettel a „jelenlegi gazdasági kihívásokra”, az új szövetségi kormány hét év alatt tervezi végrehajtani a költségvetés uniós szabályok szerinti konszolidálást a túlzottdeficit-eljárás elkerülése érdekében. A költségvetési terv – amint azt már bejelentették – 2025-re több mint 6,3 milliárd eurós, 2026-ra pedig 8,7 milliárd eurós intézkedéscsomagot irányoz elő.
A miniszteri posztok kiosztásáról a dokumentum nem tesz említést, azt a pártok közötti egyeztetések során tervezik véglegesíteni az elkövetkező napokban.
Az új szövetségi kormány beiktatásának lehetséges időpontja továbbra is a jövő hétfő. Ennek előfeltétele, hogy a pártbizottságok zöld utat adjanak a koalíciós paktumnak. A koalíciós megállapodás elfogadásához kétharmados többségre van szükség.
Az új koalíció megemelni tervezi a bankadót, hogy ezzel „méltányos hozzájárulást” biztosítsanak a költségvetési hiány betöméséhez. Az illetéket 2025-ben és 2026-ban 500 millió euróra emelik, majd ezt követően 200 millió euró körüli összegre csökkentik a csütörtökön közzétett kormányprogram szerint. A bankok 2023-ban valamivel több mint 150 millió eurót fizettek „stabilitási illeték” formájában.
A tőke hatékony allokációja érdekében intézkedéseket terveznek a tőkepiacok megerősítésére. „Fontos, hogy mindenki hozzáférjen a pénzügyi szolgáltatásokhoz és a tőkepiachoz. Ezért elengedhetetlen a tisztességes szabályozás, az átlátható szabályok és az erős, független pénzügyi felügyelet” – áll a programban. A program nem említi az értékpapírokra kivetett tőkenyereségadó eltörlését, ahogyan azt az előző kormányzat tervezte.
A kormány elkötelezi magát az átfogó pénzügyi oktatás erősítése mellett is a háztartások költségvetése, a megtakarítások, a biztosítások és a különböző befektetési eszközök tekintetében.
A szélsőségek és a terrorizmus elleni fellépés keretében a koalíciós partnerek elkötelezik magukat a politikai iszlám elleni küzdelem mellett. További büntetőjogi rendelkezéseket terveznek a vallási indíttatású szélsőségek ellen. Az intézkedéscsomag célja fellépni az online radikalizálódás ellen a digitális platformok európai szintű szabályozásának és ellenőrzésének megerősítésével.
A kormány emellett nemzetközi mintára nemzeti cselekvési tervet kíván kidolgozni a szélsőjobboldali fenyegetés ellen. Ennek keretében évente jelentés készül majd a szélsőjobboldali veszélyről. Nyilvánosan hozzáférhető lista készül majd szélsőséges szervezetekről. Az erőszak általános megelőzése érdekében betiltják bizonyos típusú kések birtoklását közterületen.
A leendő kormány fontos feladatának tekinti az infláció elleni küzdelmet, ennek érdekében megfontolja az árfelügyelet bevezetését azokon a területeken, ahol nem a szabad piacgazdaság elvei érvényesülnek.
A 2024 őszén tartott választásokon a Herbert Kickl vezette, jobboldali Osztrák Szabadságpárt szerezte a legtöbb szavazatot, de az államfő végül nem Kicklt bízta meg kormányalakítással, hanem a néppártot vezető Karl Nehammert.
Az ÖVP, az SPÖ és a NEOS első koalíciós tárgyalásai kudarccal végződtek, és ezt követően a köztársasági elnök az FPÖ vezetőjét kérte fel, hogy alakítson kormányt, de az Osztrák Szabadságpártnak nem sikerült megállapodnia a néppárttal a kormányalakításról, és ez után kezdett ismét koalíciós egyeztetéseket az ÖVP, az SPÖ és a NEOS.
Kickl meglepetésének adott hangot a kormányprogram bemutatásával kapcsolatban. Mint fogalmazott: amíg nincs kormány, nem lehet kormányprogramról beszélni. Kickl szerint egyáltalán nem biztos, hogy a NEOS küldöttgyűlése vasárnap elfogadja a megállapodást.
Werner Kogler, a Zöldek vezetője üdvözölte, hogy több hónapnyi huzavona után megszületett a koalíciós megállapodás, amellyel elhárult a közvetlen veszély, hogy szélsőjobboldali, Európa-ellenes, szabadságkorlátozó FPÖ-kancellár kerüljön a kormány élére. Kogler azt mondta, a Zöldek alaposan tanulmányozni fogják a programot és kritikusak lesznek a kormány munkáját illetően.
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
Az orosz agresszor elleni háborúban Ukrajnának nyújtott támogatás jeléül Ausztrália február 24-én jelentős szankciócsomagot jelentett be az Oroszországi Föderációval kapcsolatban álló személyek és szervezetek ellen, olvasható Anthony Albanese, az ország miniszterelnökének honlapján, számolt be az Ukrinform.
„Ausztrália az első naptól kezdve egyértelművé tette, hogy Oroszországnak és azoknak, akik segítik illegális invázióját, következményekkel kell számolniuk. A mai napon az ausztrál kormány további célirányos pénzügyi szankciókat és utazási tilalmat vetett ki 70 személyre, valamint pénzügyi szankciókat 79 szervezetre”, áll a közleményben.
Megjegyzendő, hogy ez Ausztrália legnagyobb szankciócsomagja 2022 februárja óta.
Ezek az új szankciók olyan személyeket céloznak meg, akik támogatják az orosz illegális kormányzást Kelet-Ukrajnában és a Krím félszigeten, „beleértve az úgynevezett minisztereket, bírákat és ügyészeket”, valamint azokat a személyeket, akik a szexuális erőszakért és az ukrán gyermekek kényszerű evakuálásáért felelősek.
A szankciók az Oroszország és Észak-Korea közötti katonai együttműködés elmélyítésében részt vevő személyeket és szervezeteket is megcélozzák, beleértve az észak-koreai csapatok a harctéren való bevetését. A szankciók az orosz védelmi, szállítási és pénzügyi szektorban működő szervezeteket is célba vették, valamint azokat, „akik dezinformációt terjesztenek, hogy aláássák Ukrajna és a világ kormányainak támogatását”.
Válaszul Oroszország teljes körű Ukrajna inváziójára, Ausztrália összesen több mint 1400 szankciót vezetett be. Az ausztrál kormány ezért határozott intézkedéseket hozott annak biztosítására, hogy az ausztrálok véletlenül se támogassák az orosz hadigazdaságot.
„A mai napon megszigorítottuk az Oroszországgal szembeni kereskedelmi korlátozásokat, megtiltva számukra a kereskedelmi drónok és alkatrészek szállítását, beleértve az ehhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását is”, áll a közleményben.
A kormány emlékeztetett arra, hogy Ausztrália több mint 1,5 milliárd dollárt különített el Ukrajna védelmének segítésére, ezen belül több mint 1,3 milliárd dollár katonai támogatást létfontosságú harctéri felszerelés és az ukrán erők kiképzése formájában.
Ausztrália ismét felszólította Oroszországot, hogy haladéktalanul fejezze be a háborút, és maradéktalanul tegyen eleget nemzetközi jogi kötelezettségeinek, beleértve a civilek védelmét és a hadifoglyokkal való bánásmódot.
[type] => post
[excerpt] => Az orosz agresszor elleni háborúban Ukrajnának nyújtott támogatás jeléül Ausztrália február 24-én jelentős szankciócsomagot jelentett be az Oroszországi Föderációval kapcsolatban álló személyek és szervezetek ellen, olvasható Anthony Albanese, az ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1740498540
[modified] => 1740472445
)
[title] => Ausztrália az elmúlt három év legnagyobb szankciócsomagját jelentette be Oroszország ellen
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=142378&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 142378
[uk] => 142218
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 142219
[image] => Array
(
[id] => 142219
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-250.png
[original_lng] => 276139
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-250-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-250-300x171.png
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-250.png
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-250.png
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-250.png
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-250.png
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-250.png
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1740465246:12
[_thumbnail_id] => 142219
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2916
[_algolia_sync] => 508427423000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 474
[1] => 124
[2] => 192
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Ausztria
[1] => Oroszország
[2] => szankciók
)
)
[8] => Array
(
[id] => 141332
[content] =>
Ismét tárgyal egymással Ausztriában a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) a kormányalakításról – erősítette meg mindkét párt hétfőn, írja az MTI.
„Megbeszélések folynak arról, hogy lehetséges-e egyáltalán az együttműködés, illetve egy kormányalakítási megállapodás megkötése” – ismertette az ÖVP.
Az ÖVP és az SPÖ közösen az osztrák parlamentben mindössze egy mandátumnyi többséggel rendelkezik. A Zöldek és a liberális NEOS is jelezték azonban, hogy bizonyos kérdésekben támogatnának egy ilyen kétpárti koalíciót a törvényhozásban.
Michael Ludwig, Bécs szociáldemokrata polgármestere hétfőn a megbeszélések mielőbbi sikeres lezárását sürgette. „Fontos, hogy a két párt egymásra találjon” – fogalmazott. Mint mondta, kívánatosnak tartaná további pártok bevonását is tekintettel az szűk parlamenti többségre.
Ugyan a szeptember 29-i osztrák parlamenti választásokon az FPÖ szerezte a legtöbb szavazatot, de először az ÖVP kísérelte meg a kormányalakítást az SPÖ-vel és a NEOS liberális párttal, de azok a tárgyalások január elején kudarcba fulladtak. Ezt követően az FPÖ kapott kormányalakítási megbízást, de az ÖVP-vel folytatott egyeztetések szintén zsákutcába jutottak február 12-én.
Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter pénteken letette a hivatali esküt Ausztria új ügyvivő kancellárjaként, az ország vezetésére korábban kinevezett Karl Nehammer konzervatív politikus múlt heti lemondása után.
A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) által vezetett kormány ügyvivői minőségben látja el az ország irányítását a szeptemberi parlamenti választások óta.
Bár a választáson az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) szerezte meg a legtöbb szavazatot, Alexander Van der Bellen államfő először Karl Nehammer addigi kancellárt bízta meg újra kormányalakítással. Tavaly ősszel még minden osztrák politikai párt határozottan állította: nem akar koalíciót kötni az általuk szélsőjobboldalinak tartott FPÖ-vel.
Nehammer is kategorikusan kijelentette, hogy nem fog a szabadságpárt vezetőjével együtt kormányozni. A kancellár lemondása azonban új helyzetet teremtett, az FPÖ megbízást kapott a kormányalakításra, és a koalíciós egyeztetéseket meg is kezdik az ÖVP-vel.
Alexander Schallenberget Nehammer távozása után nevezték ki ügyvivő kancellárnak.
