Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Telegram-bejegyzésében közölte, találkozott Karl Nehammer osztrák szövetségi kancellárral, a felek a hosszú távú támogatásról szóló kétoldalú megállapodás megkötéséről tárgyaltak.
„Párizsban találkoztam Karl Nehammer osztrák szövetségi kancellárral. Megköszöntem Ukrajna támogatását. Megbeszéltük annak következő évi folytatását, nevezetesen energiarendszerünk támogatását a téli időszakban, és az ukránok megóvását az orosz terrortól”, írta az elnök.
Megjegyezte, hogy a találkozón felkérte Ausztriát, hogy csatlakozzon a G7-ek Ukrajna támogatásáról szóló közös nyilatkozatához, és a jövőben kössön kétoldalú megállapodást a hosszú távú támogatásról.
„Együtt kell rákényszerítenünk Oroszországot egy tartós és igazságos béke megteremtésére”, tette hozzá Zelenszkij.
Ausztria kancellárja pedig megköszönte Zelenszkijnek a „jó és mély tartalmú beszélgetést”. „Megvitattuk, hogy fokozzuk közös erőfeszítéseinket egy átfogó, igazságos és tartós béke elérése érdekében. Semleges ország fővárosaként Bécs mindig készen áll a jövőbeli béketárgyalások befogadására”, írta Nehammer X-közösségi oldalán.
Wir haben lange und redlich verhandelt. In wesentlichen Punkten ist mit der SPÖ keine Einigung möglich. Die Volkspartei steht zu ihren Versprechen: Wir werden leistungs- und wirtschaftsfeindlichen Maßnahmen oder neuen Steuern nicht zustimmen. Daher beenden wir die Verhandlungen… pic.twitter.com/evKgQbtTwq
Bécs kész befogadni a jövőbeni béketárgyalásokat Ukrajna és Oroszország között egy semleges ország fővárosaként – jelentette ki szombaton Karl Nehammer osztrák kancellár Párizsban a Volodimir Zelenszkij elnökkel tartott találkozó után, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Nehammer köszönetet mondott Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a Párizsban folytatott jó és mély megbeszélésért. Mint jelezte, a megbeszélés során az átfogó, igazságos és tartós béke megteremtésére irányuló közös erőfeszítések fokozásáról tárgyaltak.
„Semleges ország fővárosaként Bécs mindig kész fogadni a jövőbeni béketárgyalásokat” – hangsúlyozta Karl Nehammer.
Donald Trump többször is megígérte, hogy segít az orosz–ukrán háború befejezésében. Oroszország a maga részéről arra törekszik, hogy a lehető legtöbb földet megszerezze az új amerikai elnök beiktatása előtt. Karl Neghammer osztrák kancellár felajánlotta Donald Trump újonnan megválasztott amerikai elnöknek, hogy használja országát az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalások helyszínéül.
A kancellár ezt a PULS 24 tévécsatornának adott interjúban mondta november 26-án, kedden.
Elmondása szerint november 25-én beszélt Trumppal, és „gyorsan rátértek az orosz-ukrán háború témájára”.
„Trump kérte, hogy értékeljem a helyzetet, mert azon kevesek egyike voltam, aki találkozott Putyinnal és Zelenszkijvel. Ő is megosztotta velem a véleményét. És gyorsan elkezdtünk beszélni arról, hogy mennyire fontos a béke, és milyen fontos a háború megállítása”, hangsúlyozta.
A politikus elmondása szerint Ausztriát „jó tárgyalási helyszínként hozta be a játékba”, mert az ország semleges. Neghammer hozzátette, hogy Trump „nagyon jól tájékozott a hivatalos Bécs álláspontjáról”.
„Az Egyesült Államok leendő elnöke nagyon érzelmes, pozitív értelemben, a háború befejezésére gondol, és abban érdekelt, hogy elhallgassanak a fegyvereket” – tette hozzá Neghammer.
Hosszú és „időnként eléggé rázós” út fog elvezetni az osztrák koalíciós megállapodáshoz – vélekedett Karl Nehammer osztrák kancellár a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) pénteken indult egyeztetéseiről szólva.
Ausztriában szeptember 29-én tartottak parlamenti választást, amely során első alkalommal került ki győztesként az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) a voksok 29 százalékával. A szociáldemokraták a harmadik helyre csúsztak vissza, az ÖVP pedig egyik leggyengébb választási szereplését nyújtotta.
Ennek ellenére Alexander van der Bellen osztrák államfő a néppárti Nehammert bízta meg kormányalakítással.
„Hosszú és feltehetően gyakran nagyon is rázós út áll előttünk” – jelentette ki a hivatalban lévő kancellár újságíróknak nyilatkozva, miután a nap folyamán az ÖVP és az SPÖ tárgyalódelegációja megkezdte az egyeztetéseket.
Nehammer ismételten arról beszélt, hogy a gazdasági és bevándorlási kérdésekre akarja majd helyezni a hangsúlyt. Mindazonáltal, ha a két pártnak sikerül is áthidalnia jelentős nézeteltéréseit olyan kérdésekben, mint például a tehetősek megadóztatása, akkor is csak mindössze egy mandátumnyi többségük lesz a parlamentben. A kancellár ezért közölte, hogy egy harmadik párt bevonását is fontolgatják a leendő koalícióba, ami csak tovább fogja bonyolítani a várhatóan akár két-három hónapig is elhúzódó egyeztetéseket.
Egy korábbi sajtótájékoztatón Andreas Babler, a szociáldemokraták vezetője jóval derűlátóbb képet festett. „A mai megbeszélések nagyon pozitív benyomást keltettek arról, hogy e tárgyalások, amennyiben ugyanolyan bizalomteljes módon zajlanak, igen is kormányalakításhoz vezethetnek” – mondta.
Wir haben lange und redlich verhandelt. In wesentlichen Punkten ist mit der SPÖ keine Einigung möglich. Die Volkspartei steht zu ihren Versprechen: Wir werden leistungs- und wirtschaftsfeindlichen Maßnahmen oder neuen Steuern nicht zustimmen. Daher beenden wir die Verhandlungen… pic.twitter.com/evKgQbtTwq
Az unióban az osztrákok egyedül maradtak, de a vétójog miatt ez elég is. Schengen teljes jogú tagjává válni – ezért küzd már régóta Románia és Bulgária.
Románia és Bulgária teljes jogú schengeni tagságának továbbra is Ausztria a legfőbb gátja, miután csütörtökön Gerhard Karner osztrák belügyminiszter uniós kollégáival való találkozása előtt ismét arról beszélt, hogy nem jött még el az ideje a két ország teljes jogú tagságának.
Az osztrák politikus szerint az irány jó, de még nem értük el az út végét. A két ország légi és tengeri úton március óta része a schengeni övezetnek, ám a szárazföldi határokon még mindig van ellenőrzés, noha valószínűleg az a legfontosabb. A belépés gátja már csak Ausztria – jelenti az Adevarul című román lap.
Az uniós vezetők és a legtöbb tagállam is támogatja a románok és a bolgárok csatlakozását Románia és Bulgária teljes jogú tagságát a Schengeni övezetben Ylva Johansson uniós belügyi biztos is támogatja, sőt szeretné, ha még mandátuma lejárta előtt sor kerülne rá.
Johannsont az új bizottság beiktatását követően, decemberben vagy januárban pont a jelenlegi osztrák pénzügyminiszter, Magnus Brunner váltja a tervek szerint.
Johannson szerint a légi Schengen pozitív tapasztalatai is a határellenőrzések feloldása mellett szólnak. A román és bolgár schengeni tagságot támogatja Ursula von der Leyen bizottsági elnök, de az uniós soros elnökséget betöltve hazánk is a két ország mielőbbi felvétele mellett érvel. A csatlakozás menetrendjéhez azonban az uniós belügyminiszterek egyhangú támogatása szükséges.
Az osztrák vétó régóta rányomja a bélyegét a románok és az osztrákok viszonyára, már több diplomáciai csörte, de az osztrák cégek elleni bojkottfelhívás is keletkezett belőle.
Az államfő nem tudott kormányalakítási megbízást adni, mert a szélsőjobboldali Szabadságpárttal egyik párt sem akar együtt kormányozni.
Politikai patthelyzet alakult ki Ausztriában, mert egyetlen párt sem hajlandó együttműködni a szeptember végi választáson győztes Szabadságpárttal, az FPÖ-vel. Ezt az osztrák elnök jelentette be, miután konzultált a legnagyobb pártok vezetőivel.
„Szokatlan esettel állunk szemben. Teljesen újdonság, hogy van egy választási győztes, amellyel láthatóan egyik másik párt sem akar kormányozni. A Néppárt kizárja az együttműködést a Herbert Kickl vezette FPÖ-vel. A szociáldemokraták és a Zöldek sem akarnak az FPÖ-vel kormányozni. Mindannyian egyértelmű nyilatkozatokat tettek erre vonatkozóan” – mondta Alexander Van der Bellen.
Az államfő arra kérte az FPÖ, a második helyen végzett Osztrák Néppárt (ÖVP) és a harmadik Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) vezetését, hogy folytassanak tárgyalásokat a következő napokban.
A szokásjog alapján az államfőnek Herbert Kicklt kellene megbíznia a kormányalakítással. Ha az FPÖ vezetője nem tud kormányt alakítani, az alternatíva a Néppárt által vezetett koalíció lenne a balközép szociáldemokratákkal és a liberális Neosz párttal.
Ausztriában szeptember 29-én tartottak parlamenti választást, amely fordulópontot hozott. Első alkalommal győzött az FPÖ a voksok 29 százalékával, a 2. helyen végzett ÖVP-nek ez volt az eddigi egyik leggyengébb választási szereplése (26%), és először csúsztak vissza a harmadik helyre a szociáldemokraták (21%).
Николай Денков: Съставяне на стабилно мнозинство в това Народно събрание не може да се случи.
Вижте как протече срещата пред медии между ПП-ДБ и президента Румен Радев по повод връчването на втори проучвателен мандат за съставяне на правителство: pic.twitter.com/Q9aFPDto6W
— Продължаваме Промяната / We Continue The Change (@promenibg) July 22, 2024
A jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) nyerte meg Ausztriában a vasárnapi parlamenti választást a szavazatok 29,2 százalékával a belügyminisztérium által hétfőn közzétett hivatalos részeredmények szerint.
Az eddigi koalíciós kormányban részt vevő konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) a második helyre szorult a voksok 26,5 százalékával. A párt teljesítménye 11 százalékponttal csúszott vissza a 2019-es eredményéhez képest.
Az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) 21,1 százalékot szerzett, és ezzel a harmadik helyre került. A liberális NEOS (Új Ausztria és Liberális Fórum) a szavazatok 9 százalékát kapta, míg az eddig az ÖVP-vel kormányzó Zöldek 8 százalékot szereztek.
A belügyminisztérium által közölt részeredmények már tartalmazzák a postán leadott szavazatok nagy részét, a 100 százalékos feldolgozottságú hivatalos végeredmény várhatóan csütörtökig születik meg.
Herbert Kickl, az eddig ellenzékben politizáló FPÖ elnöke pártja választási győzelmével kapcsolatban azt mondta: a választók határozott véleményt mondtak, és a szavazás eredménye „világosan mutatja, hogy a dolgok nem mehetnek így tovább az országban”.
Ahhoz, hogy Herbert Kickl kancellár lehessen, pártjának koalíciós partnerre lesz szüksége, akivel együtt parlamenti többségre tehet szert. Korábban azonban minden osztrák politikai párt világossá tette: nem akar koalíciót kötni az általuk szélsőjobboldalinak tartott FPÖ-vel. Karl Nehammer osztrák kancellár a részeredmények ismeretében hamar ismét leszögezte, hogy nem fognak együttműködni az FPÖ-vel.
A vasárnapi választás eredménye történelmi fordulatnak tekinthető Ausztriában. Korábban soha nem fordult még elő, hogy az ÖVP és az SPÖ egyaránt ilyen gyengén szerepelt volna. Ez az első alkalom, hogy a szociáldemokraták a harmadik helyre csúsztak vissza, az ÖVP-nek pedig ez volt az eddigi egyik leggyengébb választási szereplése.
Elemzők szerint az FPÖ-nek kedvezett az osztrák népesség elégedetlensége a gazdasági válság, a fokozódó munkanélküliség és a magas infláció miatt.
Az Osztrák Szabadságpárt határozott bevándorlásellenes álláspontja szintén nagy népszerűségnek örvend. Választási programjában az FPÖ szigorúan korlátozott migrációs politikát ígért: szorgalmazzák a bevándorlók hazatoloncolását, és nagyobb „homogenitást” akarnak az osztrák társadalomban. Az FPÖ továbbá pártolja, hogy oldják fel az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat, és bírálja az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai támogatást.
Kickl az ORF-nek vasárnap éjjel adott nyilatkozatában azt mondta, úgy érzi, nem kell változtatniuk programjukon. Kickl azt javasolta az FPÖ-vel történő együttműködést eddig élesen elutasító pártoknak, hogy „tegyék fel maguknak a kérdést, hogy is állnak a demokráciával, és inkább aludjanak egyet az eredményre”, mielőtt nyilatkoznak.
A jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) áll győzelemre a vasárnap Ausztriában tartott parlamenti választáson a szavazóhelyiségeket elhagyók körében készített felmérések (exit poll) tanúsága szerint. A párt főtitkára történelminek mondta az eredményt.
A szavazóhelyiségek bezárása után közzétett felmérés szerint – amelyet az ORF közszolgálati televízió megbízásából a Foresight közvélemény-kutató cég végzett el – a Herbert Kickl vezette, ellenzéki FPÖ a voksok 29,1 százalékát szerezhette meg.
A második helyen Karl Nehammer kancellár konzervatív Osztrák Néppártja (ÖVP) áll a szavazatok 26,2 százalékával. Az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) a voksok 20,4 százalékát tudhatja magáénak.
Az exit poll szerint a liberális NEOS (Új Ausztria és Liberális Fórum) 8,8 százalékot, míg a Zöldek 8,6 százalékot szereztek.
Michael Schnedlitz, a bevándorlásellenes szabadságpártiak főtitkára rendkívüli elégedettséggel fogadta a párt történetének szövetségi szintű választásokon elért legjobb eredményét, illetve azt, hogy az FPÖ az első alkalommal végzett első helyen parlamenti választáson. „Az osztrákok történelmet írtak” – mondta Schnedlitz az ORF-nek nyilatkozva és köszönetet mondott a választópolgároknak, egyben pedig Kickl pártelnöknek, akit az utóbbi évek megújhodásának hajtóerejeként méltatott.
Nationalrat liefert Kickl aus Verdacht der Falschaussage und der NS-Wiederbetätigung. Statements von FPÖ-Nationalratspräsident Rosenkranz sorgen bei ÖVP für Aufregung. https://t.co/ry9OeKCHfc
Migráció, biztonság, orosz–ukrán háború – ezek a területek lesznek a hétvégi osztrák parlamenti választás fókuszában.
Új Nemzetgyűlést választanak az osztrákok vasárnap, amelynek eredményei estére várhatók. Az első részeredményeket azonban már nem sokkal 17 óra után nyilvánosságra hozzák majd, mivel 16 órakor zárnak a szavazókörök. A tét óriási, hiszen hosszú idő után a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezeti a közvélemény-kutatásokat. Az FPÖ a legtöbb olyan kérdésben a legnépszerűbb, amely meghatározza, hogy a szavazók hová teszik az X-et. Az egyik legfontosabb téma a migráció és az iszlamizmus.
„A Szabadságpárt népszerűsége azt is mutatja, hogy jelentős támogatottsága van az osztrákok körében a bevándorlás korlátozásának. Egyébként ebben a kérdésben az Osztrák Néppárt is a józanabb hangok közé tartozik, ne felejtsük, hogy a jelenlegi kancellár, Karl Nehammer támogatja a magyar–szerb együttműködést a migráció elleni fellépésben. Ugyanakkor mivel a Néppárt eddig a Zöldekkel kormányzott együtt, kénytelen volt olyan kompromisszumokat kötni, amelyek rontották a hitelességét ebben a kérdésben” – jelentette ki Szikra Levente, az Alapjogokért Központ vezető elemzője.
Hozzátette, hogy ezért is látjuk a Szabadságpárt támogatottságának növekedését, mely már a nyár eleji európai parlamenti választáson is megmutatkozott, és komoly esély van arra, hogy a mostani parlamenti választáson is így legyen.
A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy bár a közvélemény-kutatások szerint az FPÖ a legesélyesebb a győzelemre, az elmúlt hetekben javuló tendenciát mutat a Néppárt támogatottsága is, így végül e két erő között fog eldőlni az első hely sorsa. Szikra Levente szerint a másik fontos téma az orosz–ukrán háború.
„A háborúhoz való osztrák viszonyulás azért is érdekes, mert Ausztria nem tagja a NATO-nak, és semleges államként mindig is a kevésbé konfrontatívak közé tartozott. Ezzel együtt is a jelenlegi osztrák kormány támogatja a szankciós politikát – habár a háttérben van együttműködés az orosz és az osztrák gazdasági szereplők között. Ha az FPÖ kormányra kerül, akkor egyértelmű békepárti fordulatot vehet Ausztria, ugyanakkor ne felejtsük el, hogy a győzelem önmagában kevés, koalíciót is kell tudni kötni” – magyarázta a vezető elemző.
Emlékezetes, az FPÖ már többször volt kormányon, így nincs olyan elszigeteltségben, mint a szintén jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) Németországban, de az elmúlt években több konfliktus is kialakult közte és a Néppárt között. Szikra Levente szerint ez azért rossz hír, mert e két párt együttműködése kézenfekvő lenne. Volt is már erre több példa korábban, továbbá az osztrákok körében is komoly támogatottsága van ennek a felállásnak.
„Azt gondolom, hogy az FPÖ részéről van nyitottság a Néppárttal való koalícióra, ugyanakkor a Néppárt egyelőre nem mutatkozik nyitottnak. Persze ezt az is befolyásolhatja, hogy végül kinek hány képviselője lesz: ha például a Néppárt és a szocialisták nagykoalíciója többséggel rendelkezne a parlamentben, akkor előfordulhat, hogy ez valósul meg, hiszen az osztrák politikai hagyományoknak része ez a felállás is. Akárhogy is alakul, két megállapítást előre is tehetünk: a jelenlegi Néppárt-Zöldek koalíció el fogja veszíteni a többségét, és nehéz kormányalakítás várható” – jelentette ki az Alapjogokért Központ vezető elemzője.
Elsöprő többség az iszlamizmus ellen
Elegük van az embereknek az iszlamizmusból, amely egyre sűrűbben behálózza az osztrák közéletet. Egy friss felmérés most rávilágított arra, hogy egyre több osztrák követeli az államtól, hogy intenzívebben lépjen fel az iszlamizmus terjedése ellen. A Heute című osztrák napilap közvélemény-kutatása szerint összességében az emberek 67 százaléka támogatna ilyen törvényeket. Különösen érdekes az, hogy az egyes pártok szimpatizánsai hogyan válaszoltak ebben a kérdésben.
A jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) szavazóinak 83 százaléka voksolt az iszlamizmust betiltó törvények mellett, a liberális nézeteket valló Zöldek párt támogatóinak 74 százaléka örülne ilyen intézkedéseknek, amelyet a Sörpárt követ 73 százalékkal, majd a nagyobbik kormánypárt, az Osztrák Néppárt 70 százalékkal. Még az alapvetően bevándorláspárti Szociáldemokrata Párt (SPÖ) szavazói közül is 56 százalékuk szeretné, ha megálljt parancsolnának az iszlamizmusnak.
India és Ausztria készen áll minden tőle telhetőt megtenni az ukrajnai háború minél gyorsabb befejezése és az ország stabilitásának helyreállítása érdekében – jelentette ki szerdán, Bécsben tett látogatásán az indiai miniszterelnök.
Narendra Modi sajtótájékoztatóján „a történés helyétől függetlenül elfogadhatatlannak” nevezte ártatlan emberek halálát; hozzátéve, hogy „legyen szó a világ bármely pontjáról, a problémákat nem a harcmezőn kell megoldani”. Azt is elmondta, hogy „India és Ausztria ezért fektet nagy hangsúlyt a diplomáciára és a párbeszédre, a béke és a stabilitás mielőbbi helyreállítása érdekében”.
Karl Nehammer osztrák kancellár a sajtótájékoztatón szintén a két ország közös céljának nevezte az ENSZ Chartájának megfelelő, igazságos és tartós ukrajnai béke helyreállítása érdekében teendő erőfeszítéseket, kiemelve ebben „a nagy befolyással rendelkező Indiának, a világ legnagyobb demokráciájának a szerepét”.
A kancellár hazája szerepéről szólva azt emelte ki, hogy az Európai Unióval folyamatos kapcsolatot fenntartó, katonailag semleges Ausztria nemcsak ismertetni tudja Indiával az európai álláspontot, hanem helyszíne is lehetne a jövőbeli párbeszédnek és béketárgyalásoknak.
Narendra Modi az osztrák–indiai diplomáciai kapcsolatfelvétel 75. évfordulójának alkalmából érkezett az osztrák fővárosba Moszkvából, ahol az ukrajnai háború kezdete óta először tett látogatást indiai vezető.
India sohasem ítélte el nyilvánosan az Ukrajna ellen 2022 februárjában indított orosz katonai agressziót, de az indiai kormányfő a moszkvai tárgyalásain is azt emelte ki, hogy bármilyen segítséget készen áll megadni az ukrajnai béke megteremtéséhez.
Narendra Modi az osztrák kancellárral a két ország közötti gazdasági és a bevándorlással kapcsolatos együttműködéséről is tárgyalt, szerda délután pedig Ausztria államelnöke, Alexander Van der Bellen is fogadta.