Antony Blinken amerikai külügyminiszter Izraelbe érkezett, hogy újabb erőfeszítéseket tegyen a gázai tűzszünet és a túszok szabadon bocsátása érdekében. Palesztin források szerint messze még a megállapodás.
A háború októberi kezdete óta Blinken kilencedik alkalommal látogatott el a térségbe, a mostani útra néhány nappal azután került sor, hogy az Egyesült Államok módosított javaslatot terjesztett elő, amelynek célja a két fél között régóta fennálló ellentétek áthidalása. Az USA és Izrael a múlt héten Dohában újraindult tárgyalások óta optimizmusát fejezte ki a megállapodással kapcsolatban, de a Hamász szerint az előrelépésről szóló nyilatkozat pusztán “illúzió”. A nézeteltérések közé tartozik, hogy az izraeli csapatoknak teljes mértékben ki kell-e vonulniuk a Gázai övezetből, ahogy ahhoz a Hamász ragaszkodik.
Vasárnapi nyilatkozatában a Hamász azzal vádolta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, hogy akadályokat gördít a megállapodás útjába, és új feltételeket és követeléseket támaszt azzal a céllal, hogy meghosszabbítsa a háborút. A Hamász hangsúlyozta teljes mértékben Netanjahut tartja felelősnek a közvetítők erőfeszítéseinek meghiúsításáért és a megállapodás akadályozásáért.
Az Egyesült Államok elismerte Edmundo Gonzálezt a vitatott venezuelai választások győzteseként, azt állítva, hogy „elsöprő bizonyíték” van Nicolás Maduro vereségére. Közben a kormányellenes tüntetők arra készülnek, hogy visszatérjenek az utcára, politikai változást követelve.
Nicolás Maduro, akinek 11 éves elnöksége alatt Venezuela egyre inkább tekintélyelvű irányt vett és gazdasági káoszba süllyedt, a múlt vasárnapi szavazáson annak ellenére aratott győzelmet, hogy egyre több bizonyíték utal arra, hogy vesztett.
Csütörtök este az amerikai külügyminiszter, Antony Blinken elutasította a hivatalban lévő elnök állításait, és Edmundo Gonzálezt ismerte el Venezuela megválasztott elnökének. Blinken szerint a venezuelai ellenzék által megszerzett szavazólapok azt mutatják, hogy González kapta a legtöbb szavazatot ezen a választáson – írta meg a The Guardian.
Nicolás Maduro nem mutatta jelét annak, hogy hajlandó lenne elismerni a vereséget vagy lemondani a hatalomról, ehelyett azzal vádolja az ellenzéket, hogy erőszakos „ellenforradalmat” próbálnak kirobbantani az uralma ellen. Csütörtökön a venezuelai elnök a külföldi médiának azt nyilatkozta, hogy börtönben akarja látni Gonzálezt és legfontosabb támogatóját − María Corina Machado ellenzéki vezetőt, akiket terroristáknak nevezett.
A The Wall Street Journalben órákkal később megjelent véleménycikkében Machado elárulta, hogy félti az életét. „Lehet, hogy elfognak, miközben ezeket írom” − jegyezte meg az ellenzéki politikus, aki ennek ellenére fogadkozott, hogy tovább harcol. „Nem nyugszunk, amíg nem leszünk szabadok” – tette hozzá.
Nem sokkal később felszólította az ellenzék támogatóit, hogy szombat reggel térjenek vissza az utcára, és fokozzák az ellenállást. Ugyanis az elnököt hibáztatják a modern történelem egyik legsúlyosabb, háborús övezeten kívüli gazdasági összeomlásáért. Maduro ugyanerre a napra hívta össze saját gyűlését, hogy megpróbáljon erőt sugározni.
Blinken „a politikai részvétel elnyomására és a hatalom megtartására irányuló antidemokratikus kísérletnek” nevezte az elnök fenyegetését, hogy letartóztatja két kihívóját.
Megfigyelők szerint két fontos tényező kedvez a venezuelai ellenzéknek az elnök hatalomból való eltávolítására tett újabb kísérletében. Az első, hogy a legszegényebb régió lakossága is az ellenzéket támogatja, és tiltakozik Maduro elnöksége ellen. A második, hogy a vasárnapi választási csalás széles körű közfelháborodást és nemzetközi elítélést váltott ki. Chile elnöke, Gabriel Boric „nehezen hihetőnek” nevezte a választási eredményt, míg Kolumbia elnöke, Gustavo Petro azt mondta, hogy „komoly kétségek” merültek fel a szavazással kapcsolatban.
Luiz Inácio Lula da Silva baloldali kormánya Brazíliában, amely a színfalak mögött a békés politikai megoldásért dolgozik, nem bírálta az eredményt. Lula azonban nem ismerte el Maduro győzelmét, és sürgette, hogy hozza nyilvánosságra a győzelmi igényét alátámasztó adatokat. Maduro ezen a héten azt nyilatkozta, hogy átadja a szavazatok összesítését a legfelsőbb bíróság ellenőreinek, de nem vállalt rá kötelezettséget.
Az Egyesült Államok felfüggeszti a Georgia (Grúzia) kormányának szánt több mint 95 millió dolláros támogatást, mivel az ország egyre inkább a Kreml-féle tekintélyelvűség felé sodródik – jelentette be szerdán Antony Blinken külügyminiszter.
Blinken májusban utasította a külügyminisztériumot, hogy vizsgálja felül a Washington és Tbiliszi közötti kétoldalú együttműködést, miután a georgiai parlament elfogadta a vitatott „külföldi ügynökökről” szóló törvényt, amely a civil társadalmi csoportokat, amelyek finanszírozásuk több mint 20 százalékát külföldről kapják, „egy idegen hatalom érdekeit követőknek” minősíti, írta meg a Politico.
Oroszországban egy feltűnően hasonló törvényt használtak a belső ellenzék elhallgattatására. Több tízezer georgiai tiltakozott a jogszabály ellen; a rendőrség könnygázt vetett be a tömeg feloszlatására, az akkori jelentések szerint ellenzéki vezetőket letartóztattak és megvertek.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok is elítélte a törvény elfogadását. Washington még szankciókat is bevezetett a kormányzó Georgiai Álom párt vezetői ellen, akiket azzal vádoltak, hogy szoros kapcsolatokat ápolnak a Kremllel. A Georgiai Álom júniusban ismét követte Moszkva példáját, amikor törvényjavaslatot terjesztett elő az „LMBTQ-propaganda” ellen.
„A georgiai kormány antidemokratikus lépései és hamis nyilatkozatai összeegyeztethetetlenek az Európai Unió és a NATO tagsági normáival.” − áll Blinken közleményében. Hozzátette, hogy bár az Egyesült Államok befagyasztja a georgiai kormánynak nyújtott támogatásokat, „továbbra is támogatni fogja azokat a programokat és tevékenységeket, amelyek a demokrácia, a jogállamiság, a független média és a gazdasági fejlődés megerősítésével a georgiai nép javát szolgálják”.
Az Európai Unió is erőteljesen reagált: közölte, hogy a hónap elején leállította Georgia csatlakozási folyamatát, amivel gyakorlatilag befagyasztotta a 30 millió eurós pénzügyi támogatást is.
Bárki legyen is a következő amerikai elnök, Washingtonnak kötelessége támogatni Ukrajnát – mondta Anthony Blinken amerikai külügyminisztera coloradói Aspen Fórumon tartott beszédében, számolt be a Holosz Ameriki.
„Mindegyik adminisztrációnak megvan a lehetősége arra, hogy saját politikáját alakítsa ki, de nem blokkolhatjuk a jövőt. Alig egy hete, a NATO-csúcson több mint 20 ország gyűlt össze, hogy bejelentse, hogy megtárgyalták és aláírták a 10 éves kétoldalú biztonsági megállapodásokat. Ez azt jelenti, hogy ezek az országok, beleértve az Egyesült Államokat is, vállalták, hogy segítik Ukrajnát a következő évtizedben, hogy kiépítsék elrettentő képességét, erősítsék védelmét” – mondta Blinken.
Hangsúlyozta, hogy jelenleg az amerikai kongresszus mindkét házában „erős kétpárti többség van Ukrajna mellett”. Ráadásul az USA következő elnökének figyelembe kell vennie a geopolitikai helyzetet is.
„Úgy gondolom, hogy a támogatás továbbra is megvan, és azt gondolom, hogy ezt bármelyik adminisztráció figyelembe veszi. Minden adminisztrációnak bonyolult kérdéseket kell feltennie magának: ha megállunk, ha visszafordulunk, és ha elfordulunk Ukrajnától, mit tesz Putyin? Ezután valóban újrakezdi az agresszióját, és talán esélye lesz a sikerre ott, ahol eddig kudarcot vallott.
Nem áll meg Ukrajnában. Valószínűleg elmegy a régió más országaiba, köztük a NATO-szövetségeseibe is. És más potenciális agresszorok, akik távol vannak Ukrajnától, távol Európától, szintén következtetéseket vonnak le ebből a helyzetből” – mondta a diplomata.
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
Pentagon chief Lloyd Austin has arrived in Kyiv on an unannounced visit. He will meet Volodymyr Zelenskyy and Defense Minister Rustem Umierov to discuss Ukraine's arms needs. pic.twitter.com/TPWU3CMRdc
Vlagyimir Putyin orosz diktátor Ukrajna elpusztítására irányuló tervei kudarcot vallottak, de Washingtonnak továbbra is támogatnia kell Kijevet, annak ellenére, hogy az amerikai elnökválasztás után a Fehér Házban esetleg változások következnek be – jelentette ki Antony Blinken amerikai külügyminiszternek az aspeni biztonsági fórumon, számolt be szombaton az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a rendezvényen Blinken újságírói kérdésre válaszolt, miszerint vannak-e „garanciák” arra vonatkozóan, hogy Donald Trump esetleges következő elnökké választása esetén folytatódik az Ukrajnának nyújtott amerikai segítség. „Szerintem két dolgot fontos megjegyezni. Először is – és mindig fontos ezzel kezdeni – Vlagyimir Putyint már legyőzték” – hangsúlyozta. Mint hozzátette: a Kreml urának „nem sikerült elérnie az általa kitűzött célt, nevezetesen: letörölni Ukrajnát a térképről, megszüntetni független államként való létezését, beépíteni Oroszországba”. „Nem sikerült és nem is sikerülhet” – mutatott rá.
Az amerikai külügyminiszter ugyanakkor annak a véleményének adott hangot, hogy Ukrajna sikerének fokmérője, figyelembe véve Oroszország kudarcát és az egyéb veszteségeket, „az a tény, hogy Oroszország mostanra elvesztette európai energiapiacát, és ezzel szembe kell néznie. A NATO, amely erősebb és nagyobb, mint bármelyik másik szövetség”.
„És senki sem gondolhatta volna még három éve, hogy Finnország és Svédország a NATO tagja lesz – általában stratégiai kérdésként szinte minden, amit Putyin igyekezett megakadályozni, felgyorsította tetteivel. A kérdés most az, hogy mi a siker Ukrajnának a jövőben” – mondta az amerikai diplomácia vezetője. Úgy vélte, „egyszerű a válasz” – ez egy „erős, független Ukrajna, amely egyre inkább integrálódik a Nyugatba, és amely katonai, gazdasági és demokratikus téren is megállja a helyét”.
„És Ukrajnát ezen a pályán tartjuk. Bár azon dolgozunk, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy meglegyen az, amire szüksége van a folyamatban lévő orosz agresszió kezelésére, mi is segítünk Ukrajnának felépíteni ezt a tervet, a jövő programját” – mondta az amerikai külügyminiszter, hozzátéve: „ebbe már sokat fektettek” és „a továbbiakban is forrásokat igényel”.
„De úgy gondolom, hogy ha az emberek megvizsgálják a mögöttes logikát, akkor a Kongresszus mindkét házában erős, kétpárti többséget fogunk látni Ukrajna támogatására. Úgy gondolom, hogy a támogatás továbbra is fennáll. Úgy gondolom, hogy ezt minden kormányzat figyelembe fogja venni” – hangsúlyozta a többi között Antony Blinken.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Vlagyimir Putyin orosz diktátor Ukrajna elpusztítására irányuló tervei kudarcot vallottak, de Washingtonnak továbbra is támogatnia kell Kijevet, annak ellenére, hogy az amerikai elnökválasztás után a Fehér Házban esetleg változások következnek be ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1721484180
[modified] => 1721472308
)
[title] => Putyin már le van győzve, mert Ukrajna a jövőben sikeres ország lesz – Blinken
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=122240&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 122240
[uk] => 122245
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 122241
[image] => Array
(
[id] => 122241
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/blinkden.jpg
[original_lng] => 26364
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/blinkden-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/blinkden-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/blinkden.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/blinkden.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/blinkden.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/blinkden.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/blinkden.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1721464324:8
[_thumbnail_id] => 122241
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1051
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 53452
[3] => 11
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Kiemelt téma
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 19936
[1] => 63736
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Antony Blinken
[1] => ukrán győzelem
)
)
[5] => Array
(
[id] => 120373
[content] =>
Kijev jelentős sikere egy erős és sikeres Ukrajna lesz, amely integrálódik a Nyugatba, és amely katonai, gazdasági és demokratikus téren is megállja a helyét – kommentálta Antony Blinken amerikai külügyminiszter Volodimir Zelenszkij elnök kijelentését, miszerint Ukrajna és a Nyugat eltérően értelmezi a győzelmet, számolt be az rbc.ua hírportál az amerikai külügyminisztérium honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint Blinken megjegyezte, hogy Ukrajnának az ellenség elrettentésére és az agresszió elleni védekezésre kell összpontosítania hosszú éveken keresztül. „Biden elnök megnyitotta az utat több mint 30 ország előtt, hogy megállapodjanak abban, hogy tíz évre kétoldalú biztonsági megállapodásokat írnak alá Ukrajnával. Ezek a megállapodások azt is jelezik Vlagyimir Putyinnak, hogy nem várhatja ki Ukrajna meggyengülését, nem várhatja ki Ukrajna összes partnerének a kifáradását. Ugyanakkor Ukrajna idővel úgy fejleszti saját védelmi ipari bázisát, hogy az önfenntartó tudjon lenni” – tette hozzá.
Az amerikai külügyminiszter kitért a gazdaság kérdésére is, amelyen sok múlik. Szerinte az Egyesült Államok azon dolgozik, hogy befektetéseket vonzzon Ukrajnába, mert megfelelő befektetésekkel az ukrán gazdaságban óriási lehetőségek rejlenek. „Megpróbálunk magánbefektetéseket vonzani Ukrajnába, hogy a gazdasága növekedhessen és virágozhasson. Már most látjuk, hogy a Fekete-tengeren keresztül Ukrajna annyit exportál, mint amennyit exportált 2022 februárjáig. Megfelelő befektetéssel Ukrajna gazdasága óriási potenciállal rendelkezik Természetesen mind a katonai, mind a gazdasági képességek szempontjából légvédelemre van szükség, hogy megvédje azokat a területeket, amelyekbe beruház. Úgy gondolom, a következő hetekben sok ilyen hírt fognak látni, amikor elkezdjük a NATO-csúcsot a jövő héten” – mondta Blinken.
Az amerikai külügyminiszter befejezésül hozzátette, hogy a sikeres Ukrajna lenne a legerősebb válasz Putyinnak. „És végül egy szilárd demokratikus álláspont. Az a tény, hogy az Európai Unió megnyitotta Ukrajna EU-csatlakozásának folyamatát, a legjobb garancia arra, hogy Ukrajna továbbra is végrehajtsa a demokráciája megerősítéséhez és elmélyítéséhez szükséges reformokat. Ennek eredményeként sikeres országot kapunk, és egy olyan országot, amely ezen a három területen a pozícióját megőrizve a lehető legerősebb választ adja Vlagyimir Putyinnak” – foglalta össze Antony Blinken.
Joe Biden amerikai elnök valóban engedélyt adott Ukrajnának, hogy amerikai fegyvereket használjon az Oroszország elleni csapásokhoz – jelentette ki pénteken Antony Blinken amerikai külügyminiszter a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az amerikai külügyminiszter elmondta, hogy a Harkiv térsége elleni orosz offenzíva megkezdése után Ukrajna engedélyt kért az Egyesült Államoktól, hogy amerikai fegyvereket használhasson védelmi célokra. Ez az ellenséges katonák elleni támadásokra vonatkozik, akik a határ túloldalán koncentrálódnak – tette hozzá.
„Az elnök valóban megértette, és ahogy már hallották, jóváhagyta fegyvereink e célra történő használatát. A jövőben is azt fogjuk tenni, amit eddig, azaz ha kell, alkalmazkodni és alkalmazkodni” – hangsúlyozta Antony Blinken.
A térségbeli orosz befolyás fokozódásától tartó Washington támogatásáról biztosította szerdán Kisinyovban Moldovát az amerikai külügyminiszter, és 135 millió dolláros segélyt ígért a volt szovjet köztársaságnak az energiabiztonsághoz és az orosz dezinformáció elleni harchoz.
Rövid európai látogatásának első állomásán Antony Blinken a támogatást Maia Sandu moldovai elnökkel közöse sajtótájékoztatóján jelentette be.
Az amerikai külügyminiszter hozzátette, hogy a Biden-kormányzat együttműködik a kongresszussal, hogy a jövőben további 50 millió dolláros segélyt nyújtson Moldovának.
Az ukrajnai háború kezdete óta az Egyesült Államok 774 millió dolláros pénzügyi támogatást nyújtott Moldovának, ebből 300 millió dollárt az energiabiztonság megteremtésére.
Az Európa-barát Maia Sandu elnöksége alatt Moldova határozottan elítélte az Ukrajna elleni orosz inváziót, és célul tűzte ki az európai uniós csatlakozást, amelyről október 20-án tartanak népszavazást. Jelentősen csökkentette az orosz földgáztól való függőségét, és bővítette az elektromos áram beszerzési forrásait.
„Önök értékes partnerünk a térségben” – jelentette ki Blinken, aki üdvözölte az országát határozottan az Európai Unió irányába fordító Maia Sandu „nehéz körülmények közepette” végzett munkáját. Az amerikai külügyminiszter támogatást ígért a „képlékeny demokráciának” az orosz destabilizációs kísérletekkel szemben.
Az elnök köszönetet mondott az Egyesült Államoknak és más partnereknek az energiabiztonsághoz, az agrárszektor korszerűsítéséhez és az export elősegítéséhez nyújtott támogatásért.
Ukrajna szövetségesei alkalmazkodnak, és fegyverszállításaikat Kijev sikereinek garantálásához igazítják – ígérte a sajtótájékoztatón Blinken.
„Ahogyan a feltételek változtak, ahogyan megváltozott a harctér, ahogyan Oroszország megváltoztatta az agressziója folytatását, mi is úgy alkalmazkodtunk, és meggyőződésem, hogy a jövőben is ezt tesszük” – mondta az Ukrajnával szomszédos Moldovában Blinken.
Az amerikai külügyminiszter leszögezte, hogy az Egyesült Államok nem bátorítja Ukrajnát, hogy támadjon orosz területekre.
„Nem támogatunk és nem segítünk Ukrajnán kívüli támadásokat. (…) Ukrajnának azonban saját magának kell eldöntenie, hogyan védje meg magát a legjobb és a leghatékonyabb módon” – mondta.
Az amerikai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Izraelnek minél előbb béketervre van szüksége a háború utánra, és figyelmeztetett, hogy ennek hiányában elszabadulhat az anarchia, a káosz, és az így létrejövő légüres térben ismét a Hamász, sőt ennél is rosszabb eseten a dzsihadisták kerülhetnek hatalomba a palesztin területen. Blinken felszólította Izraelt, folytassanak vizsgálatot a legkevesebb negyvenöt halálos áldozatot követelő vasárnapi rafahi támadás ügyében.
Blinken közölte: nem tudja ellenőrizni, hogy Izrael használt-e az Egyesült Államok által szállított fegyvereket a rafahi támadáshoz. Mint mondta, a vizsgálatnak kell kiderítenie, milyen fegyvereket, és hogyan használtak a támadáshoz.
Kisinyovi tárgyalásai végeztével Antony Blinken Prágába utazik, ahol részt vesz a NATO-külügyminiszterek csütörtöki nemhivatalos tanácskozásán. A találkozó fő célja az észak-atlanti szövetség washingtoni júliusi csúcstalálkozójának az előkészítése, amelyen megemlékeznek a szövetség megalakításának 75. évfordulójáról.
Lithuania steps up its support for Ukraine with needed supplies: reconnaissance drones as part of the Latvian-led drone coalition, anti-drone systems, ammunition, generators, and foldable beds. Solidarity in action! 🇱🇹🇺🇦 #StandWithUkraine#MilitaryAidpic.twitter.com/HCCZyftvg9
Az Egyesült Államok bejelentette, hogy újabb vízumkorlátozást vezet be Grúziával szemben, válaszul arra, hogy a parlament jóváhagyta a botrányos „külföldi ügynökökről” szóló törvényt, olvasható a külügyminisztérium honlapján.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter bejelentette, hogy Washington elindítja „az Egyesült Államok és Georgia közötti kétoldalú együttműködés átfogó felülvizsgálatát”.
Blinken elmondása szerint a korlátozások „azokra a személyekre vonatkoznak majd, akik felelősek a grúziai demokrácia aláásásáért vagy részt vesznek abban, valamint családtagjaikra”.
A szankciók olyan személyekre irányulnak, akik felelősek a civil társadalom és a békés gyülekezés szabadságának erőszakkal vagy megfélemlítéssel történő visszaszorításáért Grúziában.
Hozzátette, hogy „bárki, aki aláássa a demokratikus folyamatokat vagy intézményeket Grúziában, többek között a 2024. októberi grúz választások előtt, alatt és azt követően, nem jogosult amerikai vízumra”.
„A két ország kapcsolatainak áttekintése során a döntések meghozatalakor figyelembe vesszük Grúzia lépéseit” – hangsúlyozta Blinken.
Az államtitkár ugyanakkor hozzátette: Washington továbbra is azt reméli, hogy Grúzia vezetése felülvizsgálja a törvényt, és intézkedéseket tesznek országuk demokratikus és euroatlanti törekvéseinek előmozdítása érdekében.
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok bejelentette, hogy újabb vízumkorlátozást vezet be Grúziával szemben, válaszul arra, hogy a parlament jóváhagyta a botrányos „külföldi ügynökökről” szóló törvényt, olvasható a külügyminisztérium honlapján.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1716637560
[modified] => 1716628696
)
[title] => Az USA vízumkorlátozást vezet be Grúziával szemben a „külföldi ügynökökről” szóló törvény miatt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=114038&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 114038
[uk] => 113975
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 113976
[image] => Array
(
[id] => 113976
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/3f03e1c9-fce2e91828ae4623f5510296108f3a33.jpg
[original_lng] => 76920
[original_w] => 1200
[original_h] => 630
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/3f03e1c9-fce2e91828ae4623f5510296108f3a33-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/3f03e1c9-fce2e91828ae4623f5510296108f3a33-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/3f03e1c9-fce2e91828ae4623f5510296108f3a33-768x403.jpg
[width] => 768
[height] => 403
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/3f03e1c9-fce2e91828ae4623f5510296108f3a33-1024x538.jpg
[width] => 1024
[height] => 538
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/3f03e1c9-fce2e91828ae4623f5510296108f3a33.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/3f03e1c9-fce2e91828ae4623f5510296108f3a33.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/3f03e1c9-fce2e91828ae4623f5510296108f3a33.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1716617898:12
[_thumbnail_id] => 113976
[_edit_last] => 12
[views_count] => 962
[_oembed_585d6059672763d186345ffe56e28c34] =>
Ukrajna maga dönti el, hogyan viseli a háborút – jelentette ki szerdán Antony Blinken amerikai külügyminiszter Kijevben az ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint az amerikai diplomácia vezetője megjegyezte, hogy az Egyesült Államok nem ösztönözhet csapásokat Ukrajna területén kívül, de Ukrajna maga hozza meg a döntéseit. „Ahogy mondtam, teljes mértékben elkötelezettek vagyunk Ukrajna győzelmének ügye mellett ebben a háborúban. Az emberek érdekében, a jövője érdekében. Elismerjük ezt politikánkban, és hangsúlyozzuk, hogy Ukrajnának magának kell meghoznia ezt a döntést” – mutatott rá.
„Az Egyesült Államok segítséget nyújt Ukrajnának a háborús győzelemhez szükséges eszközöket illetően” – hangsúlyozta Antony Blinken.
