Albánia lett a 25. ország, amely aláírta Ukrajna jövőbeni NATO-csatlakozását támogató nyilatkozatát.
Ezt Ihor Zsovkva, az ukrán Elnöki Hivatal helyettes vezetője jelentette be – írja a Jevropejszka pravda.
„Albánia, amely jelenleg nem állandó tagként az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnöke, és 1999 óta tagja a NATO-nak, ma lett a 25. ország, amely hivatalossá tette Ukrajna szövetségi tagságának egyértelmű támogatását” – jelentette be.
A nyilatkozatot Edi Rama albán miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök írta alá New Yorkban az ENSZ-ben.
A szöveg kimondja, hogy Albánia támogatja Ukrajna NATO-tagságának megszerzését, és támogatja Ukrajnát ezen az úton.
?? has contributed almost 2 bn euros to ??. Our next defence materiel package is under preparation. ?? is our largest development partner. Finland and the EU will support #Ukraine for as long as needed. Freedom will prevail. Many thanks for hosting us in Kyiv, @DmytroKulebapic.twitter.com/B2nsjYicNi
The AWACS surveillance jets will fly missions to monitor Russian military activity near the Alliance’s borders and can detect aircraft and missiles hundreds of kilometres away, making them a key early warning capability for NATO
9 more citizens of Moldova have been successfully evacuated from Gaza and arrived today in Chișinău.
Many thanks to Ukraine and my friend @DmytroKuleba for helping to bring our citizens home from Cairo. A new joint diplomatic success. pic.twitter.com/NOAEbbFkPO
Az albán kormány jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely potenciálisan legalizálná a kannabisz orvosi és ipari célú felhasználását, számolt be a Balkan Insight.
Albánia egészségügyi minisztere, Ogerta Manastirliu elmondta, hogy hamarosan létrehoznak egy ügynökséget, amely felügyeli a kannabisz legalizálásának folyamatát az országban.
„A törvényjavaslat célja a kannabisz, mellék- és végtermékei feldolgozásának és exportjának ellenőrzési és felügyeleti folyamatának szabályozása és garantálása” – jelentette ki Manastirliou.
A kannabisz legalizálására vonatkozó döntést Albániában az Edi Rama miniszterelnök által kezdeményezett „nemzeti felmérés” után hozták meg, amelyet azért bíráltak, hogy nem független. Az eredmények szerint az albánok 61%-a támogatja ezt a lépést.
Albániában a kommunista rezsim bukása óta nagy múltra tekint vissza az illegális kannabisztermesztés és -kereskedelem. Az ország déli részén fekvő Lazarat falut sokáig a „kendertermesztés informális európai fővárosának” tekintették.
A kannabisz termesztése továbbra is komoly probléma Albániában, és Edi Rama jelenlegi kormányát pedig azzal vádolják, hogy együttműködik a kábítószer-kereskedőkkel.
Albánia oroszországi nagykövetsége bejelentette, hogy eltörölte az orosz állampolgárok számára a vízummentességet – számolt be a Jevropejszka Pravda a nagykövetség közleményére hivatkozva.
„Az Albán Köztársaság oroszországi nagykövetsége tájékoztatott, hogy az albán kormány 2023. április 20-án kelt határozatában módosította a 2021. december 29-én kelt 858. számú, az orosz állampolgárokra vonatkozó vízummentességre vonatkozó határozatát, miszerint az Oroszországi Föderáció állampolgáraira vonatkozó vízummentes rezsimet eltörlik (minden év május 1-től szeptember 30-ig)” – áll a közleményben.
A diplomáciai képviselet arra figyelmeztetett, hogy az albániai utazáshoz az oroszoknak most vízumot kell igényelniük az utazás céljának megfelelően.
Korábban az oroszok vízum nélkül léphettek be az országba május 1-től szeptember 30-ig. Albánia így ösztönözte a turizmust.
Az orosz invázió kezdetét követően Észak-Macedónia törölte az oroszok vízummentességét, Montenegró 30 napra, Kazahsztán pedig 90 napra korlátozta a nyári vízummentes tartózkodást.
Albánia úgy döntött, hogy idén szeptemberig meghosszabbítja az ukrán menekültek védelmi programját – közölte a Jevropejszka pravda az Euroactivra hivatkozva.
Az orosz invázió kezdete után Albánia több száz ukrán nőt és gyermeket fogadott be, főként Durres környékén. Ezenkívül 2021 nyarán Albánia több mint 2000 afgán előtt nyitotta meg határait, akik a tálibok hatalomátvétele után menekültek el az országból. Először egyetemi kollégiumokban, majd szállodákban helyezték el őket.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Edi Rama albán és Dimitar Kovacsevszki macedón miniszterelnök közösen tartottak sajtótájékoztatót Brüsszelben.
Von der Leyen kijelentette, hogy a bizottság azonnal megkezdi a munkát az Albániából és Észak-Macedóniából delegált tárgyalócsoportokkal.
A folyamat első lépéseként megkezdődik az uniós vívmányok átvilágítása a két országban, amely lehetővé teszi számukra, hogy megismerjék az uniós jogokat és kötelezettségeket. Ezzel a fázissal az elnök szerint „nagyon gyorsan” fognak haladni.
Arra számítanak, hogy a csatlakozási tárgyalások előrehaladtával lendületet kapnak majd a beruházások, javulni fognak a kereskedelmi kapcsolatok az EU és a két tagjelölt ország között.
„Szorosabb lesz az együttműködés a kulcsfontosságú területeken, mint például az energia vagy a közlekedés, maximalizálni fogják az uniós finanszírozás felhasználását és hatását. Ez új munkahelyeket, új üzleti lehetőségeket jelent” – idézte az MTI a politikusnőt.
A bolgár parlament június végén döntött úgy, hogy visszavonja az Észak-Macedónia és Albánia EU-csatlakozását akadályozó vétót.
Albánia 2014-ben, Észak-Macedónia 2005-ben kapott tagjelölti státuszt. A csatlakozási tárgyalások azonban még évekig tarthatnak, és egyes EU-tagállamok blokkolhatják az előrehaladást. Montenegró és Szerbia például 2012-ben, illetve 2014-ben kezdte a csatlakozási tárgyalásokat, míg Törökország már 1999-ben tagjelölti státuszt kapott, de a tárgyalásokat gyakorlatilag befagyasztották.
Друг пізнається у скруті. Неважливо, якого розміру твоя країна чи обсяг ВВП, важливо, яке в тебе серце. Багато народів сьогодні виявляють більше мужності, ніж половина G20. Як Північна Македонія, підставивши ?? плече у вигляді танків і літаків. Ми ніколи цього не забудемо.
Heading to Vienna to advance the negotiations. The Onus is on those who breached the deal & have failed to distance from ominous legacy. The US must seize the opportunity offered by the JCPOA partners’ generosity; ball is in their court to show maturity & act responsibly.
Preparing to travel to Vienna for talks on basis of @JosepBorrellF's text. Our expectations are in check, but the United States welcomes EU efforts and is prepared for a good faith attempt to reach a deal. It will shortly be clear if Iran is prepared for the same.
— Special Envoy for Iran Robert Malley (@USEnvoyIran) August 3, 2022
I am grateful to @JosepBorrellF and EU foreign ministers for doing exactly what I asked them for yesterday: ramping up military aid for Ukraine and sanctions pressure on Russia. The EU keeps proving its determination. We look forward to a swift implementation of both decisions. pic.twitter.com/h3qNWKQVnM
I welcome the EU’s prompt action following my appeal on Monday to impose sanctions on Iran for helping Russia kill Ukrainians and damage our energy infrastructure. In three days, the EU agreed on a set of restrictions which will take effect as soon as today.
Great news from the Ukrainian Congress of Judges. 8 new members of the High Council of Justice have just been appointed. Key judicial governing bodies can thus restart work. Looking forward to the reformed HCJ showcasing rule of law and integrity in practice.
Russia’s barbaric attacks continue, killing & terrorising civilians: attack on hospital in #Dnipro, now #Kyiv on dawn of #KyivDay. RU leadership & perpetrators will be held accountable. We remain committed to help Ukraine defend itself.#Accountability#WarCrimes#СлаваУкраїні
#COREPERII | EU Ambassadors just approved the mandate for negotiations with @Europarl_EN on the ASAP Regulation.
It will facilitate the ramp-up of the EU’s ammunition production capacity, allowing its defence industry to better support Ukrainian and Member States’ armed forces.
— Swedish Presidency of the Council of the EU (@sweden2023eu) June 23, 2023
?This week marks 100 days that press freedom supporters & colleagues have pushed for the release of @WSJ reporter Evan Gershkovich, unjustly imprisoned in Russia.
for sure not the biggest news this morning but....🇪🇺 ambassadors just extended by 2 years its 🇺🇦training mission. nearly 70,000 🇺🇦 soldiers has been trained across 24 🇪🇺 member states in the last two years.
⚡️Slovak Prime Minister Robert Fico has come to see putin in the kremlin.
The topic of their conversation is likely to be the agreement on the transportation of Russian gas through Ukraine to Europe, which expires at the end of December.
A bolgár parlament egy pénteken megszavazott határozatban felhatalmazta a kormányt, hogy visszavonja Szófia vétóját, amely eddig gátat szabott az Észak-Macedónia és Albánia európai uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdésének.
Bulgária és Észak-Macedónia kapcsolatát évek óta etnikai és kulturális konfliktusok nehezítik. Mások mellett az EU-ban soros elnökséget betöltő Franciaország még a héten is erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a két ország között rendeződjék a helyzet.
Pénteki ülésén Bulgária parlamentje végül a vétó visszavonása mellett döntött, de feltételül szabta egyebek mellett, hogy Szkopje garantálja alkotmányosan az Észak-Macedóniában élő bolgárok jogait. Atanasz Atanaszov parlamenti alelnök közlése szerint a voksoláson 170-en támogatták a javaslatot, 37-en ellene szavaztak, és 21-en tartózkodtak.
Bulgária 2020 óta azon feltételekhez kötötte a vétó visszavonását, hogy Észak-Macedónia elismerje a macedón nyelv bolgár eredetét, valamint alkotmányos kisebbségnek nyilvánítsa a bolgárokat az országban, és vessen véget a Bulgária elleni “gyűlöletbeszédnek”. Észak-Macedónia nem volt nyitott ezen ügyekre, s világossá tette Bulgária számára, hogy az ország identitása és nyelve „nem vita tárgya”.
A pénteki döntés feltételei közé tartozik ugyanakkor az is, hogy kompromisszumként nem várhatják el Bulgáriától, hogy hivatalos nyelvként ismerje el a macedónt az országban. Pontos dátumot ugyan nem tűztek ki, de a bolgár parlament döntése jelentősen felgyorsíthatja az Észak-Macedónia és Albánia EU-csatlakozásáról szóló tárgyalásokat.
Mindemellett az EU csütörtökön hivatalosan is megszavazta a tagjelölt státuszt Ukrajna és Moldova számára.
Друг пізнається у скруті. Неважливо, якого розміру твоя країна чи обсяг ВВП, важливо, яке в тебе серце. Багато народів сьогодні виявляють більше мужності, ніж половина G20. Як Північна Македонія, підставивши ?? плече у вигляді танків і літаків. Ми ніколи цього не забудемо.
Millî Savunma Bakanı Hulusi Akar, ülkemize resmî bir ziyaret gerçekleştiren Finlandiya Savunma Bakanı Antti Kaikkonen ile heyetler arası görüşmelere başkanlık etti. Görüşme sonrası her iki Bakan ortak basın toplantısı düzenledi.https://t.co/C12kox8xB8#MSB#HulusiAkarpic.twitter.com/sFdWienDOB
Great news from the Ukrainian Congress of Judges. 8 new members of the High Council of Justice have just been appointed. Key judicial governing bodies can thus restart work. Looking forward to the reformed HCJ showcasing rule of law and integrity in practice.
I welcome the historic @EU_Commission recommendations to open accession negotiations with the Republic of Moldova ?? and Ukraine ??. Fully deserved recognition of their comprehensive reform efforts. Romania ?? strongly supports a EU ?? decision this year.
Albánia és Koszovó vezetői közös kormányülést tartottak, a két miniszterelnök pedig kijelentette, hogy országaik egyesülése mellett szavaznának egy esetleges népszavazáson – számolt be az albán Exit hírportál alapján az Euractiv. A két európai állam egyesülésének hatalmas támogatottsága van a lakosság körében, így nem elképzelhetetlen egy jövőbeni népszavazás.
Pénteken Albánia miniszterelnöke Edi Rama és a koszovói miniszterelnök, Albin Kurti, valamint kormányaik az albániai Elbasanban találkoztak.
A találkozó során a vezetők megállapodásokat írtak alá a szomszédos országba szállított áruk ellenőrzésének enyhítéséről, a járművek határellenőrzésének megszüntetéséről, valamint az Albániába vagy Koszovóba költözni kívánó állampolgáraik ötéves tartózkodási és munkavállalási engedélyének kölcsönös bevezetéséről.
Az Albánia és Koszovó lehetséges egyesüléséről szóló újságírói kérdésre Edi Rama azt válaszolta, hogy az egyesülés mellett szavazna. Rama azonban azt is elmondta, hogy bár számít egy ilyen népszavazásra a jövőben, nem tudja, mikor és hogyan fog megtörténni.
Albin Kurti úgy véli, a népszavazás egy hosszú folyamat része, amely kívül esik kormánya ellenőrzésén. Koszovó miniszterelnöke a Monocle brit magazinnak adott interjújában viszont kijelentette, hogy ha demokratikus népszavazást szerveznének az ügyben, ő is az egyesülésre szavazna.
Szerbia vezetői erősen bírálták a kijelentéseket, Ana Brnabić szerb miniszterelnök szerint a megjegyzések aláássák a regionális stabilitás és biztonság alapjait.
Az Euronews által végzett felmérés kimutatta, hogy az albán állampolgárok 79%-a az egyesülés mellett van.
A kutatás során arról is megkérdezték az albánokat, hogy a két állam összeolvadása után mely város lehetne az ország központja: az albánok 70%-a szerint Albánia jelenlegi fővárosának, Tiranának kellene a fővárosnak lennie. A közvélemény-kutatás szerint albánok túlnyomó többsége, több mint 90%-a úgy gondolja, hogy Albánia és Koszovó egy nemzet.
Ennek ellenére az albánok kevesebb mint fele, 46,3%-a gondolja úgy, hogy a következő 10 évben létrejöhet az egyesülés a két ország között.
Albánia parlamentje soron kívüli ülést tart a jövő hetén az elnök felelősségre vonását illetően alkotmánysértés miatt, számolt be a Jevropejszka Pravda az AR ügynökségre hivatkozva.
Az ülésre június 9-én kerül sor, miután a parlamenti bizottság a múlt héten arra a következtetésre jutott, Ilir Meta elnök az április 25-i albániai általános választások előtt megsértette az alkotmány 16 cikkét. A bizottság úgy döntött, hogy az elnököt mandátumának lejárta előtt egy évvel fel kell menteni.
A Meta felelősségre vonásához kétharmados többségre van szükség, de a kormányzó szocialistáknak nincs elegendő képviselőjük a parlamentben ahhoz, hogy átlépjék ezt a küszöböt.
Ha azonban a képviselők megszavazzák az elnök felmentését, az albán Alkotmánybíróságnak három hónapon belül jóvá kell hagynia a döntést.
Meta elnök azt állítja, hogy a parlament a választások utáni átmeneti időszakban van, ezért nincs joga effajta vizsgálat lefolytatására.
Meta Edi Rama miniszterelnököt azzal vádolta meg, hogy „kleptokratikus rezsim” bevezetésével, a törvényhozási, közigazgatási és igazságügyi hatáskörök egy kézben való összpontosításával vádolta.
Albánia elnöke szimbolikus hatásköröket gyakorol, ugyanakkor némi hatalommal rendelkezik az igazságszolgáltatás és a fegyveres erők felett. Az elnök szerepét apolitikusnak tekintik, viszont Meta rendszeresen konfliktusba kerül Edi Rama kormányával.
Nemkívánatos személynek nyilvánította hétfőn az orosz külügyminisztérium az albán nagykövetség egyik diplomatáját.
Ez válaszlépés volt arra, hogy januárban Albánia utasította ki a tiranai orosz nagykövetség első titkárát, a koronavírus okozta Covid-19 betegség miatt bevezetett járványügyi korlátozások megsértésére hivatkozva. Moszkva az ügyért az albán felet tette felelőssé.
A kiutasításról szóló jegyzéket a moszkvai külügyi tárcához hétfőn bekéretett albán nagykövetnek adták át. A moszkvai diplomáciai képviselet első titkárának, Jonida Drogunak 72 órán belül el kell hagynia Oroszországot.
Az orosz külügyi tárca a nemzetközi diplomáciai gyakorlat durva megsértésének minősítette, hogy Tirana januárban megnevezte a kiutasított orosz diplomatát, Alekszej Krivosejev első titkárt, és ezért a maga részéről ugyanígy járt el.
