Az otthonukhoz minél közelebb kell segíteni az afganisztáni tálib fordulat miatt menekültté váló embereknek – mondta Angela Merkel német kancellár kedden Berlinben.
A kormányfő Sebastian Kurz osztrák kancellárral tartott sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy az uniós belügyminiszterek keddi értekezletén Németország azt az álláspontot képviseli, hogy „lehetőleg sok embernek a hazájához közel kell biztosítani a humanitárius ellátás lehetőségét”.
Merkel hangsúlyozta, hogy a menekültek előre meghatározott csoportokba, kontingensekbe rendezett befogadásáról majd csak akkor lehet tárgyalni, amikor már látható, hogy milyen nemzetközi menekültügyi folyamatok indulnak be a tálib hatalomátvétel miatt.
Minden támogatás „jó és fontos”, amelyet az Afganisztán térségében fekvő országoknak lehet biztosítani a humanitárius segítségnyújtásra. Ugyanakkor az ENSZ menekültügyi főbiztossága (UNHCR) szerint egyelőre nem is a határokon átívelő, hanem a belső migráció a „nagy probléma” – tette hozzá Angela Merkel. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az egészségügyi és humanitárius szállítmányok Afganisztánba juttatásához „létfontosságú” a kabuli nemzetközi reptér üzemeltetése.
A német kancellár elmondta, hogy a napokban tárgyalásokat folytattak több európai ország, köztük Nagy-Britannia, Franciaország, Hollandia és Olaszország kormányával arról, hogy miként lehet közösen létrehozni „átmeneti, vagy egy erősebb” képviseletet Kabulban azzal a céllal, hogy állandó legyen a kapcsolat a tálib vezetéssel. Ez nem jelent diplomáciai elismerést, csupán a érintkezés csatornáinak megszilárdítását – húzta alá Angela Merkel.
Szólt arról is, hogy kormánya leginkább arra összpontosít, hogy rendezze a német hadsereg (Bundeswehr), a segélyszervezetek és más német szervezetek helyi segítői és családjaik helyzetét. Egyelőre a csoport nagysága is bizonytalan, 10 és 40 ezer fő közötti lehet, és nem tudni, hogy mennyien akarják elhagyni a hazájukat.
Sebastian Kurz kijelentette, hogy kormányának álláspontja ismert és változatlan, azaz Ausztria továbbra is elzárkózik újabb afgán menekültek befogadásától. Hozzátette, hogy az osztrák kormány is azt tartja a legfontosabbnak, hogy a menekülteknek a hazájukhoz minél közelebb biztosítsák a támogatást.
A radikális iszlamista tálibok visszafogadnák az Európában elutasított afgán menedékkérőket, akiket azután bíróság elé állítanának – közölte hétfőn a Kronen Zeitung című osztrák lap Zabihullah Mudzsahidra tálib szóvivőre hivatkozva.
„Igen. Bíróság elé állítjuk őket. Törvényszéknek kell majd döntenie sorsukról” – válaszolt Mudzsahid arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy a tálibok visszafogadják-e a Németországban, illetve Ausztriában elutasított menedékérőket, valamint azokat, akik bűncselekményt követtek el ezekben az országokban. Mudzsahid nem fejtette ki, miért kellene az érintetteket bíróság elé állítani, vagy milyen ítéletre számíthatnak.
A tálibok szóvivője ismételten megfogadta, hogy tiszteletben fogják tartani a nők jogait az iszlám törvénykezés (saría) keretén belül. „Biztosítani fogjuk a nők iszlám által szavatolt jogait, elősegítjük oktatásukat és megteremtjük munkájuk feltételeit. Ezen dolgozunk” – hangsúlyozta Mudzsahid.
Ausztria konzervatív kormánya szigorú bevándorlási politikát folytat az afgán menedékkérőkkel szemben. Karl Nehammer osztrák belügyminiszter eleinte azt szorgalmazta, hogy folytatni kell az elutasított menedékkérők visszaküldését Afganisztánba, amíg lehetséges. Időközben elismerte, hogy ez már nem lehetséges, de „kitoloncolási központokat” szeretne az Afganisztánnal szomszédos államokban.
I'm in #Afghanistan, with @WHOEMRO Director Ahmed Al Mandhari. Protecting the health of the Afghan people is of the utmost priority for @WHO. We will visit health facilities meet with @WHOAfghanistan staff, health workers, and Taliban leadership on these vital issues. pic.twitter.com/O62S9vfqrs
Az Európai Uniónak és tagállamainak, meg kell akadályozniuk újabb migrációs és humanitárius válság kialakulást, amely egyben biztonsági kockázatokkal is járhat – nyilatkozta Ylva Johansson az Európai Bizottság belügyekért felelős biztosa, az afganisztáni helyzettel kapcsolatos rendkívüli belügyminiszteri tanácskozásra érkezve kedden Brüsszelben.
Ylva Johansson az Európai Bizottság belügyekért felelős biztosa
A biztos kifejtette: a tagállamoknak átfogó megközelítést kell kidolgozniuk az afgán válságra vonatkozóan, de „minél előbb kell cselekedni, mielőtt tömegek érkeznének az EU külső határaihoz és a terrorszervezetek megerősödnének.”
Johansson kiemelte, hogy a nemzetközi szervezetek segítségével forrásokat, támogatást kell mozgósítani Afganisztánba és az azzal szomszédos országokba a rászorulók megsegítésére.
„Abban a helyzetben vagyunk, hogy meg tudjuk akadályozni azt, hogy az 2015-ös menekültválsághoz hasonló helyzet alakuljon ki, de rögtön kell cselekednünk” – húzta alá. Hozzátette: azokat az embereket, akik közvetlen veszélynek vannak kitéve, minél előbb más országban kell biztonságba helyezni, ezért a bizottság a következő hetekben letelepítési fórumot fog szervezni az uniós tagállamokkal.
Margarítisz Szkínász az európai életmódért felelős uniós biztos arról beszélt, hogy az afganisztáni helyzetet nem az EU idézte elő, azonban jelentős kihatással lehet az Unióra is. Kiemelte: a válság rávilágított arra, hogy az EU tagállamainak minél előbb el kell fogadniuk az új menekültügyi csomagot, amelyre vonatkozó javaslatait múlt szeptemberben mutatta be az Európai Bizottság.
Hangsúlyozta továbbá, hogy az EU-nak együtt kell működnie a nemzetközi szervezetekkel annak érdekében, hogy biztositson elegendő forrást és kapacitást az Afganisztánban élő embereknek. Véleménye szerint, a helyben adott segítség megelőzheti a illegális migránsok áradatát, és a embercsempészeti hálózatok megerősödését. Nyomatékosította azonban, hogy az Uniónak kötelessége befogadni azokat, akik a szövetséges csapatokat segítették Afganisztánban.
Щиро вітаю рішення лідерів ЄС надати Україні статус кандидата. Це унікальний та історичний момент у відносинах ?? та ??. Вдячний @CharlesMichel, @vonderleyen і лідерам держав Євросоюзу за підтримку. Майбутнє України – в ЄС. https://t.co/o6dJVmTQrn
My message to the EU citizens: We must mobilise. Not for war. But to preserve peace, security and prosperity. Everyone has a role to play. #shamreferendapic.twitter.com/zJL46cWHEG
I am grateful to @JosepBorrellF and EU foreign ministers for doing exactly what I asked them for yesterday: ramping up military aid for Ukraine and sanctions pressure on Russia. The EU keeps proving its determination. We look forward to a swift implementation of both decisions. pic.twitter.com/h3qNWKQVnM
I welcome the EU’s prompt action following my appeal on Monday to impose sanctions on Iran for helping Russia kill Ukrainians and damage our energy infrastructure. In three days, the EU agreed on a set of restrictions which will take effect as soon as today.
#COREPERII | EU Ambassadors just approved the mandate for negotiations with @Europarl_EN on the ASAP Regulation.
It will facilitate the ramp-up of the EU’s ammunition production capacity, allowing its defence industry to better support Ukrainian and Member States’ armed forces.
A meeting on the export of our agricultural products. We believe in the agreement with the European Commission, but we are preparing for any scenario.
Our position is clear: blocking exports by land after September 15, when the relevant restrictions expire, is unacceptable in… pic.twitter.com/mBtLmYADyC
The European Council has decided to open accession negotiations with Ukraine & Moldova. #EUCO granted candidate status to Georgia. And the EU will open negotiations with Bosnia and Herzegovina once the necessary degree of compliance with the membership criteria is reached and…
Good to be with UKR Head of Presidential Office Andriy Yermack and Minister of Defense Rustem Umerov in Paris. Very productive meetings at Elysee Palace on efforts to end the Ukraine-Russia war. @SPE_Kellogg pic.twitter.com/x2I7SIW1RA
Fatima Gailani, az egyik legismertebb afgán nőjogi aktivista egy interjúban Joe Biden amerikai elnököt is vádolta az Afganisztánban kialakult katasztrofális helyzetért. Többek között azt mondta, hogy Biden elnök nagyon-nagyon meggondolatlan és egy szuperhatalom vezetőjeként nem így kellene viselkedjen.
Gailani asszony nyilatkozatából arra lehet következtetni, hogy az amerikai elnök nem képes a Dohában általuk kötött, politikai rendezésről szoló egyezmény betartására rábírni a tálibokat.
Hosszasan nyilatkozott a német külföldi közszolgálati csatornának, a Deutsche Wellenek (DW) az egyik legismertebb afgán nőjogi aktivista, Fatima Gailani. Gailani jelenleg Dohában él, és egyike azon négy nőnek, akik tizenegy hónapon át tárgyaltak a tálibokkal a katari fővárosban.
Fatima Gailani egy, az 1980-as években a szovjet megszállás ellen küzdő magas rangú mudzsahedin lánya, aki Londonban tanult. A családja annak idején az egyik legbefolyásosabbnak klánnak számított az egész országban. Miután 2001-ben az amerikaiak Afganisztán nagy részén megdöntötték a tálibok uralmát, részt vett az új afgán alkotmány megalkotásában. később a Vöröskereszt helyi megfelelőjét, a Vörösfélholdat vezette.
A DW munkatársai az interjút még a kabuli reptér elleni, több mint 100 halálos áldozattal – köztük 13 amerikai katona – járó csütörtöki terrortámadás előtt rögzítették. Nyilatkozatában Gailan asszony a megfutamodása miatt egyenesen hazaárulónak nevezte Asraf Gáni (volt) afgán elnököt, aki sajtóhírek alapján jelenleg Dubajban tartózkodik. Ugyanakkor hozzátette, hogy az összeomlásért nem lehet kizárólag egy embert, tehát Asraf Gánit hibáztatni. Majd arról beszélt, hogy Joe Biden amerikai elnököt is komoly felelősség terheli a kialakult helyzetért.
Az újságíró azon kérdésére válaszolva, hogy mit üzenne Joe Bidennek, az egyik legismertebb afgán nőjogi aktivista azt mondta: „elnök úr, amit Afganisztánban művelt, az nagyon-nagyon meggondolatlan volt”. Fatima Gailani kiemelte: „Biden úr, egy szuperhatalom vezetőjeként nem így kellene viselkedjen”.
Álláspontját részletezve arról beszélt: nyomatékosan leszögezi, nem akarta, hogy akár egyetlenegy külföldi katona is maradjon Afganisztánban. Ő mindenekelőtt békét akart. Szerinte éppen azért a külföldi, amerikai katonáknak előbb a békét kellett volna garantálniuk és utána elhagyniuk az országot. Gailan asszony véleménye alapján rendezett körülmények között kellett volna kivonni az amerikai katonákat. Továbbá aggodalmát fejezte ki az afgán lányok és nők helyzete iránt.
Végezetül Fatima Gailani a következő üzenetet tolmácsolta Biden elnök felé: „kötöttetek a tálibokkal Dohában egy egyezményt, amelynek része a politikai rendezés is. „Mi a helyzet az egyezménnyel? Hol van a politikai rendezést?”
A DW interjúja alapján az Afganisztánban kialakult katasztrofális helyzetért – Asraf Gáni mellett – a nőjogi aktivista, dohai tárgyaló elsősorban Joe Bident hibáztatja.
Afganisztán nem válhat biztonságpolitikai „fekete lyukká” – jelentette ki Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter hétfőn az Afganisztán közép-ázsiai szomszédaival szervezett virtuális konferencia előtt, a Karl Nehammer belügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón Bécsben.
Schallenberg elmondta, az online konferencián Üzbegisztán, Türkmenisztán és Tádzsikisztán mellett uniós tagállamok – Görögország, Németország és Dánia – képviselői is részt vesznek. Hozzátette, Pakisztánnal és Iránnal már felvették a diplomáciai kapcsolatot, hogy pontosabb képet kapjanak az afganisztáni helyzet következtében kialakult biztonságpolitikai és humanitárius válságról.
A tárcavezető bejelentette, a régiónak szánt, eredetileg hárommilliós támogatást 18 millió euróra emelték, és ezt a hozzájárulást határvédelemi és humanitárius célokra akarják fordítani. Mint mondta, a hétfői konferencia egyik fontos célja, hogy Afganisztán közép-ázsiai szomszédaitól megtudják, mely területeken van legnagyobb szükség a segítségre, és ők hogy látják a kialakult afgán politikai helyzetet. „Gyors cselekvésre van szükség, mert az afgán válság futótűzként elsöpörheti az egész régiót” – összegezte az osztrák álláspontot a külügyminiszter, és egyúttal szorgalmazta a nemzetközi szervezetek, elsősorban az ENSZ határozott és gyors fellépését.
Újságírói kérdésre válaszolva Schallenberg elmondta, még pár tucatnyi osztrák állampolgár, illetve ausztriai tartózkodási engedéllyel rendelkező ember vár arra, hogy kimenekítsék Afganisztánból, akiket valószínűleg szárazföldi útvonalon próbálnak majd kihozni az országból.
Karl Nehammer belügyminiszter kiemelte, a tanácskozásra konkrét javaslatokkal érkezik Ausztria. Cél, hogy a határvédelmi, illetve a terrorizmus és a szervezett bűnözés ellen szerzett tapasztalatok átadásával, a bizalom kiépítésével, a felkínált együttműködéssel és a helyben való segítséggel hozzájáruljanak a térség stabilizálásához.
Wladimir Putin darf nur für Verhandlungen kommen: Europaministerin Karoline Edtstadler (ÖVP) spricht im Krone-Interview Klartext: Der Haftbefehl gegen Moskaus Zar bleibt aufrecht! https://t.co/s8svlM34h5
Románia kész afganisztáni menekülteket befogadni, ha a román állam biztonsági szolgálatai ellenőrizhetik őket – jelentette be hétfőn Lucian Bode belügyminiszter. Bejelentését az Agerpres hírügynökség közölte.
A tárcavezető elmondta: Románia olyan afgán állampolgárokat fogadna be, akiknek az élete veszélybe került a tálib hatalomátvétel után. E kategóriák között az újságírókat, bírókat és ügyészeket említette. Azt is hozzátette, hogy a romániai ösztöndíjjal rendelkező egyetemi hallgatók befogadására is készen állnak.
A tárcavezető meggyőződését fejezte ki, hogy az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsa a keddi rendkívüli ülésén nyilatkozatot fogad el az afgán menekültek ügyében, amely valamennyi tagállam közös álláspontját rögzíti majd.
Lucian Bode arra is kitért, hogy Románia a nyugat balkáni migrációs útvonalon fekszik, és ez fokozott terhet ró a román hatóságokra. Megemlítette: az év eleje óta 47 ezer illegális bevándorló próbált bejutni az országba, közülük 37 ezernek a belépését a határnál megakadályozták, tízezret az ország területén fogtak el, vagy a határnál, amikor megpróbáltak távozni Romániából.
A miniszter megemlítette: az országban két őrzött befogadóközpont működik, összesen több mint 200 férőhellyel. Telítettségük jelenleg 40 százalékos. Emellett működik hat nyitott rendszerű menekültközpont is összesen 751 férőhellyel. Ezekben 496 hely foglalt.
Emmanuel Macron francia elnök szerint a tálibok afganisztáni hatalomátvétele miatt nem várható olyan tömeges migráció Európa felé, mint amilyen 2015-ben alakult ki a szíriai háború miatt.
„Nem gondolom, hogy a várható helyzet összehasonlítható a 2015-össel, mert Afganisztán nem Szíria, és mert már az elmúlt években is voltak nagyon erős afgán migrációs hullámok” – mondta a köztársasági elnök a TF1 kereskedelmi televízió vasárnap esti híradójában sugárzott interjúban.
„Az biztos, hogy több ember próbál meg majd Európába jutni, és próbára teszi befogadóképességünket” – tette hozzá. Megerősítette, hogy Franciaország be kívánja fogadni a tálibok által fenyegetett afgánokat. „Ez feltétel nélküli, meg kell tennünk, és mindig meg is tettük” – fogalmazott. Azt is jelezte, hogy még „több ezer olyan nőt és férfit kell védelem alá helyezni”, akik azért vannak veszélyben, mert korábban Franciaországnak dolgoztak, vagy mert az emberi jogokért küzdenek Afganisztánban.
„Mindent megtettünk, amit tudtunk. De megoldást kell még találnunk partnereinkkel és a tálibokkal is tárgyalva arra, hogy ezek az emberek elhagyhassák Kabult, illetve Afganisztánt, és védelem alá kerüljenek” – mondta Macron két nappal azután, hogy Franciaország, más országokhoz hasonlóan befejezte a kabuli repülőtéren végzett evakuációs műveleteit.
A köztársasági elnök leszögezte, hogy a további kimenekítések érdekében a tálibokkal megkezdett tárgyalások nem jelentik azt, hogy Franciaország el fogja ismerni a tálib rezsimet. Annak ugyanis olyan előfeltételei lennének Macron szerint, mint az emberi jogok és az afgán nők méltóságának tiszteletben tartása.
A várható migrációs nyomás miatt a francia elnök szerint „Európának jobban meg kell szerveznie magát”. Bírálta – nem megnevezve – az Egyesült Államokat is, amiért a kimenekített afgánok befogadását olyan országokra terheli, amelyekből Európába juthatnak el könnyen, nem pedig az Egyesült Államokba. „Egyesek a balkáni országokba érkeznek, időnként más hatalmak kérésére. Ezen a területen nagyon határozottnak kell lennünk. Európa ki fogja venni a részét a terhekből, de nem veheti át mindenkiét” – mondta Macron arra utalva, hogy az Egyesült Államok nevében Koszovó vállalja afgán menedékkérők befogadását.
A francia elnök az ENSZ-től azt kérte, hogy támogassa az Afganisztánnal szomszédos országokat, ahol a legtöbb afgán menekült él. „Pakisztánban és Iránban több ezer menekült van. Ezeket az országokat segítenünk kell az ENSZ keretein belül, hogy integrálni tudják őket lakosságukba” – mondta.
Újságírói kérdésre Emmanuel Macron úgy vélte, hogy a migráció jelenségét nem szabad összekeverni a terrorfenyegetettséggel. „Időnként van kapcsolat, vannak olyan emberek a közelmúlti vagy a régebbi bevándorlási hullámokból, akik a legrosszabbat követik el hazánkban. Ugyanakkor nagyon egyértelműen különválasztom ezt a két jelenséget” – hangsúlyozta Emmanuel Macron.
„Az elmúlt években Franciaországban a merényleteket elsősorban elszigetelt egyének hajtották végre, akiket befolyásolhattak külföldi (internetes) tartalmak, de nem voltak olyan összeesküvések, amelyeket külföldről szerveztek meg” – hívta fel a figyelmet. „Óvatos vagyok, minden megtörténhet” – ismerte el ugyanakkor.
Az interjúra azonnal reagált Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés elnöke, aki Emmanuel Macron egyik legfőbb kihívója lehet a jövő évi elnökválasztáson. „A bevándorlás és a terrorizmus közötti kapcsolat nem anekdotikus, mint ahogy Emmanuel Macron szavaiból tűnhet. Meg kell akadályozni, hogy migrációs útvonal nyíljon, és befogadó állomásokat kell nyitni az Afganisztánnal határos országokban: ezt követeli Franciaország és Európa biztonsága” – írta a Twitteren az ellenzéki politikus.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Emmanuel Macron francia elnök szerint a tálibok afganisztáni hatalomátvétele miatt nem várható olyan tömeges migráció Európa felé, mint amilyen 2015-ben alakult ki a szíriai háború miatt.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1630323000
[modified] => 1630319626
)
[title] => Macron szerint az afgán konfliktus miatt várható migrációs hullám nem hasonlítható a 2015-öshöz
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=29260&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 29260
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 29262
[image] => Array
(
[id] => 29262
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/macron-2.jpg
[original_lng] => 113037
[original_w] => 1551
[original_h] => 872
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/macron-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/macron-2-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/macron-2-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/macron-2-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/macron-2-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/macron-2.jpg
[width] => 1551
[height] => 872
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/macron-2.jpg
[width] => 1551
[height] => 872
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1630308828:10
[_thumbnail_id] => 29262
[_edit_last] => 10
[views_count] => 3195
[_oembed_576a5374170aad7c8701d288ca65086f] =>
Enlevé par l'armée russe, on ne peut imaginer ce que le maire de Melitopol a vécu. Libre, il témoigne. Son histoire nous bouleverse. Je lui ai dit, ainsi qu'aux députées ukrainiennes avec lui, notre admiration et notre soutien. Aux côtés de l'Ukraine, déterminés, nous le restons. pic.twitter.com/OYu1lTEfA8
Pleased to update @UNFCCC today that ?? will soon submit updated NDC that commits us to a more ambitious 2030 target to reduce emissions by 43% below 2005 levels, aligning with our commitment to achieve net-zero by 2050, which we will enshrine in law. 1/3#BonnClimateConferencepic.twitter.com/X8Vm6jDYzi
— Ambassador for the Environment (@AusAmbEnviro) June 6, 2022
Je salue le retour de Kherson à l’Ukraine, un pas important vers le plein rétablissement de ses droits souverains. La France restera aux côtés des Ukrainiennes et Ukrainiens.
As I confirmed this morning to President Zelensky, we are fully mobilised to increase our military support for Ukraine, particularly with regard to its anti-air defences.
Conformément à notre ambition de décarboner et réindustrialiser la France et l'Europe, j’ai échangé aujourd’hui avec @elonmusk sur les futurs projets industriels verts, notamment sur la fabrication de véhicules électriques et de batteries. pic.twitter.com/oMwcejKGx6
Massive "49.3" protests in France after Macron forces through pension reforms by using article 49.3, which effectively enables the government to dissolve any opposition. The French aren't having it. This could spell the end for the Macron dictatorship. pic.twitter.com/cjRRJMbeQD
President Bola Tinubu arrives at the venue of the Paris Summit, where he will review & sign a New Global Financial Pact that places vulnerable countries on a priority list for support & investment, following the devastating impact of climate change, energy crisis, & COVID-19. pic.twitter.com/X6wX3oXSqz
The Hellenic Air Force has 24 Mirage 2000-5 MK2s available. Added to anything that France is going to give Ukraine & that would give the Ukrainians the ability to replace their current Soviet era Airforce Su-24s & MiG-29s with much improved capabilities. pic.twitter.com/9X3Izsv9O3
— Furious George 🇺🇦🇬🇷🇺🇸🇨🇦 (@ManiatiGeorge) June 7, 2024
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
Un nouveau malus pour un véhicule thermique sur deux: scandaleux?
📞 Pierre, concessionnaire automobile: "C'est tout simplement scandaleux. On se moque de tout le monde et on tape encore sur le français moyen qui a besoin de son automobile"#EstelleMidipic.twitter.com/9sKlNTxqI3
🇬🇧🇫🇷🇺🇦 Starmer and Macron are discussing sending British and French soldiers to Ukraine as a peacekeeping force after any potential deal to end the war, - The Telegraph
One US-floated idea is that Western soldiers could man an 800-mile border between the new Ukrainian and… pic.twitter.com/PQkle8Ouyj
On the way back from Kyiv, journalists unexpectedly entered the leaders’ cabin. German advisor Merz hid a spoon used for cocaine, while French President Macron concealed a bag of it. pic.twitter.com/NmlGXTncvE
France has the largest Muslim population in Europe (10% of its population).
According to the following article: https://t.co/vFh0j7Hrgs ...49% of French Muslims want Catholics to convert to Islam, and that 36% percent want churches to be transformed into mosques...".
I reiterated France’s support: we will continue to strengthen our assistance to Ukraine and increase pressure on Russia, which must finally agree to a ceasefire that paves the way for talks…
Les frappes russes se succèdent contre des objectifs civils en Ukraine, comme à nouveau cette nuit.
La France condamne cette attaque et le recours au missile balistique Oreshnik, qui signent surtout une forme de fuite en avant et l’impasse de la guerre d'agression de la Russie.…
Je viens de m’entretenir avec le Président iranien Massoud Pezeshkian.
J’ai marqué ma vive préoccupation sur l'escalade en cours, et condamné les frappes injustifiées contre les infrastructures civiles émiriennes et plusieurs navires.
Norway joins France's nuclear umbrella initiative, becoming the 9th European ally in Macron's forward deterrence plan as NATO members race to boost self-defense amid Russia concerns and Trump's push for… #NATO#EuropeanDefense#NuclearDeterrence#Trumphttps://t.co/FSdvtbD5sg
— @GlobalRightWatch (@AutonomusRepost) June 2, 2026
Joe Biden elnök arra készül, hogy augusztus 31-i, keddi határidővel hazarendelje Kabulból az amerikai diplomáciai képviselet minden tagját, beleértve Ross Wilsont, a nagykövetség ideiglenes ügyvivőjét is – jelentette szombaton a The Washington Post című amerikai lap, saját forrásaira hivatkozva.
Az újság megjegyzi, egyelőre nem világos, hogy az amerikai diplomaták visszatérnek-e majd Afganisztánba egy későbbi időpontban, és ha igen, mikor kerülhet erre sor. Semmilyen végső döntés nem született még ez ügyben – teszi hozzá a lap.
Forrás: MTI
[type] => post
[excerpt] => Joe Biden elnök arra készül, hogy augusztus 31-i, keddi határidővel hazarendelje Kabulból az amerikai diplomáciai képviselet minden tagját, beleértve Ross Wilsont, a nagykövetség ideiglenes ügyvivőjét is – jelentette szombaton a The Washington Pos...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1630251060
[modified] => 1630231572
)
[title] => Biden gyakorlatilag felszámolja az USA afganisztáni diplomáciai képviseletét
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=29224&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 29224
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 29225
[image] => Array
(
[id] => 29225
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/biden-8.jpg
[original_lng] => 64166
[original_w] => 1000
[original_h] => 563
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/biden-8-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/biden-8-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/biden-8-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/biden-8.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/biden-8.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/biden-8.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/biden-8.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1630220772:10
[_thumbnail_id] => 29225
[_edit_last] => 10
[views_count] => 3246
[_oembed_8f1fa5bd746ee9cce6decce84f888002] =>
[_oembed_time_8f1fa5bd746ee9cce6decce84f888002] => 1634012127
[_oembed_264b8dc46fa1c04354396e373f9452b7] =>
[_oembed_time_264b8dc46fa1c04354396e373f9452b7] => 1637119703
[_oembed_4969359439d0d01a093b0c455dbd950c] =>
[_oembed_time_4969359439d0d01a093b0c455dbd950c] => 1652295341
[_oembed_8833a734f4bd803d190f6b69fa3621e9] =>
Canadian PM Justin Trudeau says he spoke to US President Joe Biden about Ukraine, while calling on Russia to release Wall Street Journal reporter Evan Gershkovich "immediately" pic.twitter.com/p3x9w14PZY
I am directing our House committees to open a formal impeachment inquiry into President Joe Biden. Over the past several months, House Republicans have uncovered serious and credible allegations into President Biden’s conduct—a culture of corruption. https://t.co/3uoDlUB3Sy
A tálibok egy hét múlva jelentik be a teljes kormány összetételét – közölte a Reuters brit hírügynökséggel az iszlamista mozgalom szóvivője szombaton.
Zabihullah Mudzsáhid egyelőre nem tudta megmondani, lesznek-e nők a kormányban, a végső döntést ugyanis a mozgalom legfelsőbb vezetésének kell meghoznia. Hozzátette, hogy a kormányban nemcsak miniszterek, hanem afgán “vezetők” is lesznek. A kabinet fő feladatának az infláció és a gazdasági problémák megoldását tekinti. A tálibok a 34 tartomány közül 33-ban kormányzókat és rendőrfőnököket neveztek ki. Hozzátette, hogy a tálibok a pénteki az Iszlám Állam ellen irányuló amerikai dróncsapást Afganisztán területe elleni támadásnak tekintik.
Forrás: MTI
[type] => post
[excerpt] => A tálibok egy hét múlva jelentik be a teljes kormány összetételét – közölte a Reuters brit hírügynökséggel az iszlamista mozgalom szóvivője szombaton.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1630249200
[modified] => 1630231621
)
[title] => A tálibok egy hét múlva jelentik be a teljes kormány összetételét
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=29220&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 29220
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 29221
[image] => Array
(
[id] => 29221
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/talibok.jpg
[original_lng] => 69677
[original_w] => 862
[original_h] => 485
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/talibok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/talibok-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/talibok-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/talibok.jpg
[width] => 862
[height] => 485
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/talibok.jpg
[width] => 862
[height] => 485
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/talibok.jpg
[width] => 862
[height] => 485
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/talibok.jpg
[width] => 862
[height] => 485
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1630220821:10
[_thumbnail_id] => 29221
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2905
[_oembed_b6f87e9c66a2a163e1cb8fd33c65391d] =>
I'm in #Afghanistan, with @WHOEMRO Director Ahmed Al Mandhari. Protecting the health of the Afghan people is of the utmost priority for @WHO. We will visit health facilities meet with @WHOAfghanistan staff, health workers, and Taliban leadership on these vital issues. pic.twitter.com/O62S9vfqrs
Mint ismeretes, az afgán menekültek kimentése, akiket halálos veszély fenyegethet hazájukban, nemcsak a globális kormányközi, hanem a civil társadalmak szintjén is az egyik fő napirendi pont lett. És bármennyire is meglepőnek tűnik, a menekültek befogadására és támogatására irányuló erőfeszítések egyik kulcsfontosságú szerepét ma a zsidó szervezetek játsszák, akik úgy vélik, hogy a haláltól való mentési folyamat kulcsfigurájává azoknak a zsidóknak kell lenniük, akik nem egyszer voltak menekültek idegen országokban.
„Tudjuk, hogy mi történt családjainkkal és őseinkkel, akiknek sikerült menedéket találniuk, és mi történt azokkal, akiktől ezt megtagadták, – áll a J Street zsidó szervezet nyilatkozatában. – Hagyományaink és történelmünk arra kényszerít minket, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy fogadjuk és támogassuk azokat az idegeneket, és megvédjük azokat, akik ma az üldöztetés elől menekülnek, különösen azok után, hogy számtalan afgán, mindent kockáztatva, együttműködtek katonáinkkal és diplomatáinkkal”.
A J Street már felszólította az amerikai kormányt és a helyi tisztviselőket, hogy „segítsenek a lehető legtöbb menekült elhelyezésében az USA területén, elismerve, hogy „az utóbbi időben országunk nem fogadott be annyi menekültet, amennyit tudna és köteles lenne egy ilyen méretű, ilyen forrásokkal rendelkező ország”.
Ezt a felhívást a zsidó csoportok is meghallották. A Jewish Family Service (JFS), amely a nehéz helyzetben lévő embereket segíti az ország különböző régióiban, vállalta az afgán családok elhelyezésének feladatát. Többek között a Szilícium völgyben a Jewish Family Service mintegy 50 menekültet segített elhelyezni a világ minden tájáról. A csoport ebben a hónapban 25 afganisztáni menekültnek hajlandó segíteni.
Ezek az emberek különböznek azoktól a menekültektől akik szokásos módon a hagyományos bevándorlási csatornákon keresztül mennek át. Azok az Egyesült Államokba kimenekített afgánok akik segítettek az amerikaiaknak a 20 éves háború alatt fordítóként, koordinátorként vagy más szerepet vállaltak és a tálibok hatalomra jutását követően veszélyben vannak különleges SIV vízumot kapnak. Az ilyen típusú vízumok jelentősen felgyorsítják a folyamatot, és feljogosítanak a menekültstátusz igénylésére.
2014 óta több mint 34 000 afgán kapott különleges vízumot, és közülük több mint 15 000 költözött át az Egyesült Államokba. További 18 ezren várnak a SIV vízumra.
A HIAS izraeli nonprofit szervezet, amely a 19. század vége óta foglalkozik az zsidó menekültek elhelyezésével és jelenleg a világ minden táján segíti a migránsokat, azért lobbizik Joe Biden amerikai elnök adminisztrációjában, hogy fogadják azokat az afgánokat is, akik nem jogosultak a SIV programban való részvételre, de a kockázati csoportba tartoznak, például aktivisták és újságírók, akik ma a tálibok fő célpontjai.
„Ezek az emberek komoly veszélybe kerülnek, ha nem kapnak azonnali segítséget”, – mondta Joe Goldman, a HIAS igazgatója az Egyesült Államok nyugati régiójában. Elmondása szerint Afganisztánban emberek tízezrei maradtak veszélyben az amerikai csapatok kivonását követően. Goldman úgy véli, hogy szervezetének és más amerikai zsidónak „harcolnia kell a lehető legtöbb afgán azonnali kimenekítéséért”.
Az Egyesült Királyságban élő zsidó közösség is felvállalta a menekültek fogadásával kapcsolatos intézkedések egy részét. Az Egyesült Bushi Zsinagóga kezdeményezése, miszerint segítséget nyújt az afgán menekültek családjainak „óriási” támogatást váltott ki. A bushi központban jelenleg 30 afgán menekült család van elhelyezve.
Az egyik helyi zsinagóga gyűjtést szervezett, aminek eredményeként annyi felajánlás érkezett, hogy „önkénteseket kellett hívnom, hogy segítsenek a rengeteg ruhát, tisztálkodási szert és gyermekjátékot elszállítani”.
Maga Elhonon Feldman rabbi megjegyezte, az eredmény minden várakozást felülmúlt, mivel a közösség „elismeri, hogy nagyszüleink menekültként érkeztek ebbe az országba, és minden, amit teszünk – a tartozás megadása” valamint köszönetnyilvánítás Nagy-Britanniának, „segíteni azokat, akiknek erre szükségük van”.
