A német kormány nem számít gyors megállapodásra a 30 napos ukrajnai tűzszünetről, jelentette ki Steffen Gebestreit, a német kormány szóvivője egy berlini tájékoztatón, közölte a Tagesschau, írta a Jevropejszka Pravda.
Megjegyezte, hogy Oroszország eddig meglehetősen vonakodik a tűzszünet kérdését illetően. „Eltart egy ideig” – mondta Gebestreit.
Pistorius: decision on two patriots for Ukraine will be taken within days or weeks, but actual delivery of first system will take months. https://t.co/qDG9gMwS3h
President Trump and Malaysia's Prime Minister Anwar Ibrahim hosted the Prime Ministers of Thailand and Cambodia for the signing of the ‘Kuala Lumpur Peace Accords’—a historic peace declaration. pic.twitter.com/BZRJ2b2KLY
Jens Spahn hat mir mitgeteilt, dass er von seinem Amt als Vorsitzender der CDU/CSU-Bundestagsfraktion zurücktritt. Die Entscheidung ist richtig und war unvermeidlich. Glaubwürdigkeit ist in der Politik das höchste Gut.
Friedrich Merz bejelentette, 3 milliárd euró értékben biztosítanak katonai segélyt Ukrajna részére.
Zelenszkij pénteken ismét felszólította a világot, hogy helyezzenek nyomást Putyin orosz elnökre, mert szerinte csak így köthető meg a béke. Az ukrán elnök azon a véleményen van, hogy az oroszok folytatni akarják a háborút, és Oroszország csak trükközget a háttérben.
Az új német kancellár úgy döntött, Németország 3 milliárd eurót fordít katonai segélyre Ukrajna részére. Ez egy újabb több mint jelentős összeg, melynek kapcsán Fridrich Merz azt mondta, nem lesz hiány a pénzügyi forrásokban a szabadság és a béke megvédésére a kontinensen – írja a Sky News.
Jens Spahn hat mir mitgeteilt, dass er von seinem Amt als Vorsitzender der CDU/CSU-Bundestagsfraktion zurücktritt. Die Entscheidung ist richtig und war unvermeidlich. Glaubwürdigkeit ist in der Politik das höchste Gut.
A német külügyminisztérium elítélte a szíriai Tartus, Latakia és Homsz régiókban kitört erőszakos cselekményeket, ahol az új szíriai hatóságok és a helyi lakosság között konfrontáció alakult ki, áll a német külügyminisztérium kommentárjában a szíriai helyzettel kapcsolatban.
„A civilek békés lakosság és a foglyok meggyilkolásáról szóló jelentések megdöbbentőek. Az átmeneti kormánynak meg kell értenie a helyzetet, annak következményeit, meg kell akadályoznia a további támadásokat, ki kell vizsgálnia az incidenseket, és felelősségre kell vonnia az elkövetőket”, közölte a Külügyminisztérium, és minden felet az erőszak leállítására szólított fel.
A diplomaták meggyőződése szerint ez az egyetlen módja annak, hogy a terrorista Aszad-rezsim több évtizedes uralma után elérjük a társadalmi békét, és elindulunk egy olyan inkluzív politikai folyamat útján, amely annyira fontos a szíriai béke és stabilizáció szempontjából.
„Egy olyan ország jövőjének, amely mentes minden külföldi destabilizációs kísérlettől, mindennek szír kézben kell lennie – etnikai hovatartozástól, vallástól és nemtől függetlenül” – hangsúlyozták a kommentárban.
Szíriában több mint 1000 ember vesztette életét a megbuktatott diktátor, Bassár Aszad hívei és az ország új kormányának biztonsági erői közötti összecsapásokban.
A harcok azután kezdődtek el, hogy Bassár el-Aszad megbuktatott rezsimjéhez köthető fegyveresek megtámadták Latakia kikötővárosát és más mediterrán területeket, több tucat ember halálát okozva.
[type] => post
[excerpt] => A német külügyminisztérium elítélte a szíriai Tartus, Latakia és Homsz régiókban kitört erőszakos cselekményeket, ahol az új szíriai hatóságok és a helyi lakosság között konfrontáció alakult ki, áll a német külügyminisztérium kommentárjában a szír...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1741720740
[modified] => 1741677739
)
[title] => Németország reagált a szíriai tömeggyilkosságokra
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=144211&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 144211
[uk] => 144050
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 144051
[image] => Array
(
[id] => 144051
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/576x0-b9cda1c85119de69b628bd34afd2c9d5-jpg-6-58c91946jpg.webp
[original_lng] => 129170
[original_w] => 1778
[original_h] => 1000
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/576x0-b9cda1c85119de69b628bd34afd2c9d5-jpg-6-58c91946jpg-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/576x0-b9cda1c85119de69b628bd34afd2c9d5-jpg-6-58c91946jpg-300x169.webp
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/576x0-b9cda1c85119de69b628bd34afd2c9d5-jpg-6-58c91946jpg-768x432.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/576x0-b9cda1c85119de69b628bd34afd2c9d5-jpg-6-58c91946jpg-1024x576.webp
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/576x0-b9cda1c85119de69b628bd34afd2c9d5-jpg-6-58c91946jpg-1536x864.webp
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/576x0-b9cda1c85119de69b628bd34afd2c9d5-jpg-6-58c91946jpg.webp
[width] => 1778
[height] => 1000
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/576x0-b9cda1c85119de69b628bd34afd2c9d5-jpg-6-58c91946jpg.webp
[width] => 1778
[height] => 1000
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1741670540:12
[_thumbnail_id] => 144051
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3267
[_algolia_sync] => 508428506000
[_oembed_4afa990552f89d198780c22643affdec] =>
Pistorius: decision on two patriots for Ukraine will be taken within days or weeks, but actual delivery of first system will take months. https://t.co/qDG9gMwS3h
Mindkét párt eredményesnek nevezte az előzetes koalíciós tárgyalásokat, úgy látják, könnyedén együtt fognak tudni működni.
Megállapodtak az érintett német pártok a koalícióalakítással kapcsolatban az előzetes tárgyalások során, ezzel megkezdődhetnek az érdemi tárgyalások – jelentette be szombaton Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, valamint Lars Klingbeil, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) társelnöke.
A CDU elnöke arról számolt be, hogy több kérdésben sikerült egyetérteniük a pártoknak egymással, köztük gazdasági és migrációs témákban. Klingbeil azt mondta, a Szociáldemokratáknak több szempontját is sikerült érvényesíteni.
Ahogy korábban a Mandiner is beszámolt róla, a CDU nyerte a február 23-i németországi választásokat, ám az abszolút többség hiányában kormánykoalíció alakítására kényszerülnek, amire nem a másodikként bejutó AfD-t, hanem a harmadik helyen záró SPD-t kérik fel.
Pistorius: decision on two patriots for Ukraine will be taken within days or weeks, but actual delivery of first system will take months. https://t.co/qDG9gMwS3h
Bruno Kahl, a német hírszerző hivatal vezetője kijelentette: Európa jobban járna, hogy Ukrajna 2030-ig folytassa a háborút Oroszország ellen, amire Julija Timosenko parlamenti képviselő, a Batykivscsina párt elnöke élesen reagált, és választ követelt a Legfelső Tanácstól – számolt be vasárnap a Zerkalo Nyegyeli internetes újság.
A jelentés szerint Timosenko bejelentette, hogy választ kezdeményez a Legfelső Tanács Kahl kijelentésére. „Ukrajna létének árán és ukránok százezrei életének árán döntötte el valaki, hogy kifizeti Oroszország „meggyengítését” Európa biztonsága érdekében?” – tette fel a költői kérdést az ukrán politikus.
A német titkosszolgálat vezetője a kijelentését, azzal indokolta, hogy ha 2030 előtt véget ér az ukrajnai háború, Oroszország a vártnál korábban tudja felhasználni erőforrásait az Európa elleni agresszióra. „Ezt a szenzációs kijelentést tette ma a német hírszerzés vezetője, Bruno Kahl, aki először erősítette meg hivatalosan azt, amit nem akartunk elhinni” – mutatott rá Julija Timosenko a Facebook-oldalán. „Nem gondoltam volna, hogy ezt ennyire hivatalosan és nyíltan ki is merik mondani. Ez sok mindent megmagyaráz…” – emlékeztetett.
Az ukrán politikus úgy vélte, hogy a Legfelső Tanács köteles haladéktalanul reagálni az ilyen kijelentésekre, és azt mondta, hogy a pártja kezdeményezni fog egy ilyen lépést. „A háborúnak azonnal véget kell vetni a lehető legtisztességesebb feltételekkel!” – szögezte le Julija Timosenko.
(vb/zn.ua)
[type] => post
[excerpt] => Bruno Kahl, a német hírszerző hivatal vezetője kijelentette: Európa jobban járna, hogy Ukrajna 2030-ig folytassa a háborút Oroszország ellen, amire Julija Timosenko parlamenti képviselő, a Batykivscsina párt elnöke élesen reagált, és választ követ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1741528800
[modified] => 1741523540
)
[title] => A német hírszerzés vezetője szerint Európa érdeke, hogy Ukrajna 2030-ig háborúzzon – Julija Timosenko felháborodott
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=144020&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 144020
[uk] => 144042
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 144021
[image] => Array
(
[id] => 144021
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/timosenko.webp
[original_lng] => 20084
[original_w] => 770
[original_h] => 489
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/timosenko-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/timosenko-300x191.webp
[width] => 300
[height] => 191
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/timosenko-768x488.webp
[width] => 768
[height] => 488
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/timosenko.webp
[width] => 770
[height] => 489
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/timosenko.webp
[width] => 770
[height] => 489
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/timosenko.webp
[width] => 770
[height] => 489
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/timosenko.webp
[width] => 770
[height] => 489
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1741522069:2
[_thumbnail_id] => 144021
[_edit_last] => 12
[views_count] => 7615
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 508428205000
[_oembed_4afa990552f89d198780c22643affdec] =>
Pistorius: decision on two patriots for Ukraine will be taken within days or weeks, but actual delivery of first system will take months. https://t.co/qDG9gMwS3h
Donald Trump jelentős változásokat tervez az amerikai katonai jelenlétben Európában, amelyek részeként akár 35 000 katonát is kivonhat Németországból, és Magyarországra telepítheti őket. A lépés összhangban áll Trump NATO-val kapcsolatos bírálataival és a védelmi kiadások újraelosztására vonatkozó elképzeléseivel.
A Telegraph értesülései szerint, melyről a hirado.hu számolt be, Trump akár 35 000 katonát is kivonhat Németországból, mivel egyes amerikai források szerint Trump elégedetlen Európa védelmi hozzáállásával, és úgy érzi, hogy a kontinens „háború felé sodródik”.
Trump különösen Magyarországra összpontosíthat, a magyar–amerikai kapcsolatok az utóbbi időben szorosabbá váltak, különösen védelmi és gazdasági téren.
Az amerikai csapatmozgások a NATO-n belüli védelmi kiadásokhoz is kapcsolódnak. Trump többször bírálta a NATO-tagállamokat, mert nem teljesítik a 2%-os GDP-arányos védelmi kiadást. A csütörtöki nyilatkozatában kijelentette:
Ha nem fizettek, nem fogunk védelmet nyújtani számotokra.
Ez a hozzáállás jelentős változást hozhat a NATO jövőbeli stratégiájában, és átrendezheti az európai katonai erőviszonyokat.
A potenciális csapatáthelyezés a lap szerint Magyarország számára gazdasági és geopolitikai előnyökkel is járhat. Az amerikai katonai jelenlét növekedése hozzájárulhat az ország biztonsági infrastruktúrájának fejlesztéséhez és új beruházásokat hozhat magával. Ugyanakkor kérdéses, hogy ez milyen hatással lenne az EU és Magyarország kapcsolatára, különösen az orosz politikával kapcsolatos nézeteltérések tükrében.
A német kormány az utóbbi időben egyre nagyobb figyelmet fordít a védelmi kiadások növelésére, többek között új haditechnikai fejlesztések és modernizációs projektek formájában. Ugyanakkor, ha Trump valóban kivonja az amerikai csapatokat, az komoly stratégiai űrt hagyhat maga után, amelyet Berlinnek és az EU-nak saját forrásokból kellene pótolnia.
JD Vance alelnök szerint az amerikai adófizetőknek egyre kevésbé van türelmük finanszírozni a német védelmet.
Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem vállalhat egyoldalú felelősséget Európa biztonságáért, és a kontinens országainak nagyobb részt kellene vállalniuk saját védelmük biztosításában.
Európa már saját katonai képességeinek erősítésére készül. Az Egyesült Királyság és Franciaország egy „hajlandó országok koalícióját” alakítaná Ukrajna támogatására. Az EU vezetői megerősítették, hogy Ukrajna védelme prioritás marad, és közös nyilatkozatban hangsúlyozták a hosszú távú támogatás szükségességét.
Egyes szakértők szerint Trump tervei jelentős hatással lehetnek az európai biztonsági struktúrára, és még nagyobb önállóságra kényszeríthetik az EU-t a védelmi politikában. Az európai vezetők között máris vita zajlik arról, hogyan lehetne egy közös európai haderőt létrehozni, amely függetlenítheti a kontinenst az amerikai katonai jelenléttől.
Alhamdulillah, the First High-Level Committee Meeting under the framework of the Islamabad Memorandum of Understanding has concluded successfully in Bürgenstock, Switzerland.
The discussions were held in a positive and constructive atmosphere and yielded encouraging progress,… pic.twitter.com/uvA0SBKfvf
BREAKING: VP Vance announces major progress made by the United States and its negotiating team while finalizing a deal with Iran:
“Yesterday was a very, very good day. We made a lot of good progress. We did exactly what we wanted to do… the Iranians have agreed to invite IAEA… pic.twitter.com/ExpYCS2KK2
Friedrich Merz, a német parlamenti választások győztese, bejelentette, hogy országa 3 milliárd euró értékű további támogatást nyújt Ukrajnának, ezt a pénzt még Olaf Scholz fagyasztotta be – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Le Monde című francia lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Merz megbeszéléseket folytat Olaf Scholz leköszönő kancellárral, hogy megoldja az Ukrajnának nyújtott további katonai támogatások kérdését. Mint Merz elmondta, ez a kiegészítő támogatás több mint 3 milliárd eurót tesz ki. „Feltételezzük, hogy a forrásokat gyorsan kiutalják” – mondta.
A források kiutalását tavaly óta tervezik, de Olaf Scholz kancellár befagyasztotta a pénzt. A leendő kormányalakításról tárgyaló német konzervatív és szociáldemokrata pártok ugyanakkor azt hangoztatták, hogy az Egyesült Államokkal fennálló kapcsolatok megszakadásának veszélye közepette példátlan, több százmilliárd eurós beruházásokat kívánnak végrehajtani az ország védelmének és gazdaságának megerősítésére.
First outcomes from today’s work with national security advisors of partner countries. European partners, Canada, the EU, and NATO are engaged, and we are also communicating with the American side. I am grateful to everyone for their support.
National security advisers from European countries have arrived in Kyiv.
The representatives of Germany, the United Kingdom, France, Italy, Spain, Latvia, Estonia, Lithuania, Poland, Finland, Canada, the Netherlands, Sweden, Norway, and Denmark, as well as NATO, the European… pic.twitter.com/70j2jna4tt
Jens Spahn hat mir mitgeteilt, dass er von seinem Amt als Vorsitzender der CDU/CSU-Bundestagsfraktion zurücktritt. Die Entscheidung ist richtig und war unvermeidlich. Glaubwürdigkeit ist in der Politik das höchste Gut.
Oroszország nem fog visszatérni a hét vezető ipari hatalom (G7) csoportjába, annak ellenére sem, hogy Donald Trump amerikai elnök ezt kezdeményezte – jelentette ki Joerg Kukies német pénzügyminiszter a Reutersnek adott interjújában. A miniszter hangsúlyozta, hogy a G7 egyhangú elítélése Oroszország agressziójával kapcsolatban világos és egyértelmű.
Oroszország visszatérése a G7 csoportba nem szerepel a napirenden – erősítette meg Joerg Kukies német pénzügyminiszter az interjúban. Kukies kifejtette, hogy a G7 álláspontja egyértelmű: Oroszország katonai agressziója Ukrajna ellen elfogadhatatlan.
Különösen fontos volt ezt kiemelni, hiszen február 24-én volt a háború harmadik évfordulója.
A miniszter szerint a G7 tagjai egyöntetűen elítélik Moszkva lépéseit, és a Trump által javasolt visszacsatlakozás esélytelen.
Kukies kedden utazik Fokvárosba a G20 pénzügyminisztereinek találkozójára, amelyen az USA pénzügyminisztere, Scott Bessent nem vesz részt ütemezési problémák miatt. A megbeszélések egyik fő témája a világgazdaság jelenlegi állapota lesz.
„Valóban újra kell indítani a gazdasági növekedést” – mondta Kukies, hozzátéve, hogy Németországnak sok teendője van ezen a téren.
A pénzügyminisztert Olaf Scholz kancellár nevezte ki 2023 novemberében, miután Scholz kormánykoalíciója összeomlott. Kukies az új kormány megalakulásáig tölti be a tisztséget, amelyet a vasárnapi választáson győztes Friedrich Merz vezette konzervatívok alakíthatnak meg.
A miniszter szerint elkerülhető egy kereskedelmi háború az Egyesült Államok és az Európai Unió között, mivel mindkét fél hajlandó tárgyalni.
„Senki sem érdekelt egy kereskedelmi háború kirobbantásában” – hangsúlyozta Kukies.
Az EU különösen sérülékeny lehet Trump kölcsönös vámkötelezettségeinek terve miatt, amelynek értelmében az USA importvámokat emelne, hogy azok megfeleljenek az EU által kivetett terheknek. A miniszter szerint azonban a két fél közötti kereskedelmi egyenleg valójában kiegyensúlyozottabb, mint ahogy azt sokan gondolják.
„Ha összeadjuk a két fél közötti kereskedelmi egyenlőtlenségeket, a végösszeg meglehetősen alacsony” – mondta Kukies.
A G7 az Ukrajna újjáépítésére szánt 300 milliárd dolláros befagyasztott orosz vagyon felhasználásáról is tárgyalhat, de Kukies szerint a diskurzus még csak most kezdődött.
Hírforrások szerint Moszkva egy esetleges békemegállapodás részeként elfogadná, hogy a befagyasztott vagyon egy részét Ukrajna általa megszállt területeinek újjáépítésére használják fel. Azonban még túl korai biztos kijelentéseket tenni ebben az ügyben.
[type] => post
[excerpt] => Oroszország nem fog visszatérni a hét vezető ipari hatalom (G7) csoportjába, annak ellenére sem, hogy Donald Trump amerikai elnök ezt kezdeményezte – jelentette ki Joerg Kukies.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1740578880
[modified] => 1740566899
)
[title] => Egyértelműsítette a német pénzügyminiszter: Oroszország nem tér vissza a G7-be
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=142450&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 142450
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 142451
[image] => Array
(
[id] => 142451
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/g7.png
[original_lng] => 705629
[original_w] => 870
[original_h] => 501
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/g7-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/g7-300x173.png
[width] => 300
[height] => 173
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/g7-768x442.png
[width] => 768
[height] => 442
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/g7.png
[width] => 870
[height] => 501
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/g7.png
[width] => 870
[height] => 501
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/g7.png
[width] => 870
[height] => 501
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/g7.png
[width] => 870
[height] => 501
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1740559700:12
[_thumbnail_id] => 142451
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2781
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 508427445000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 7745
[1] => 394
[2] => 124
[3] => 860471
)
[tags_name] => Array
(
[0] => G7 csoport
[1] => németország
[2] => Oroszország
[3] => visszaengedés
)
)
[8] => Array
(
[id] => 142183
[content] =>
A kormánykoalíció őszi összeomlását követően előrehozott szövetségi választást tartottak Németországban. A választási törvény értelmében 630 képviselői helyről döntöttek a szövetségi parlament alsóházában (Bundestag). A választást a CDU/CSU konzervatív pártszövetség nyerte 28,5 százalékkal, de nem sokkal maradt el mögötte az AfD sem, miközben az SPD a várakozásoknak megfelelően nagyot bukott. A választással nem csak az dőlt el, hogy melyik párt lesz a legerősebb a Bundestagban, hanem azt is előrevetíti, hogy ki lesz Németország következő kancellárja, akit majd az új összetételű alsóház választ meg. A neheze azonban még most következik, mivel kormányzáshoz elegendő többséget egyik párt sem szerzett, így várhatóan hosszas koalíciós tárgyalások következnek.
Előrehozott szövetségi választást tartottak Németországban február 23-án, vasárnap. Eredetileg ősszel lett volna esedékes parlamenti választást tartani Németországban, de a hárompárti kormánykoalíció tavaly november elején a gazdasági és költségvetési politika körüli viták miatt felbomlott a Szabad Demokrata Párt (FDP) kilépésével. Miután a parlament alsóházában Olaf Scholz kancellár szocialista-zöld kormánya elveszítette a bizalmi szavazást, az államfő december végén feloszlatta a törvényhozást, és előrehozott választásokat írt ki.
A szövetségi statisztikai hivatal adatai szerint 59,2 millió választásra jogosult adhatta le a szavazatát Németországban, illetve további több mint 3 millió külföldön tartózkodó német állampolgár is voksolhatott.
A 2023 márciusában elfogadott új választási törvény értelmében 630 képviselői helyről döntöttek a szövetségi parlament alsóházában (Bundestag). Összesen 4506 jelölt indult a választáson.
A szavazóhelyiségek 8 órától 18 óráig voltak nyitva, a voksolás 299 szavazókörben zajlott. A közvélemény-kutatások az ellenzéki konzervatív Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió pártszövetségét (CDU/CSU) tartották esélyesnek a legtöbb szavazatra, a második legnépszerűbb pártnak az uniópártoktól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) pártot tartották. Scholz kancellár Szociáldemokrata Pártját (SPD) a harmadik helyre várták, míg a Zöldeket a negyedik, az FDP pedig az ötödik helyre tartották esélyesnek.
Kancellárjelöltet négy párt nevezett meg, azonban a kormányfőt nem közvetlenül választják, hanem az új összetételű Bundestag fog majd dönteni a kancellár személyéről. Mindegyik párt megnevezhetett kancellárjelöltet, de ezzel a lehetőséggel csak a négy legnagyobb párt élt. A CDU/CSU pártszövetség Friedrich Merzet, az AfD Alice Weidelt, az SPD Olaf Scholzot, míg a Zöldek Robert Habecket jelölték.
Ez lett a választás eredménye
Az előrehozott németországi választásokat – a cikkünk megjelenésekor elérhető legfrissebb adatok szerint – az előrejelzéseknek megfelelően az ellenzéki konzervatív Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió pártszövetsége (CDU/CSU) nyerte meg 28,5 százalékkal. Második helyre az Alternatíva Németországért (AfD) futott be 20,6 százalékkal, csaknem megduplázva a 2021-es választáson elért eredményét.
Nem sokkal maradt el az AfD mögött a Szociáldemokrata Párt (SPD), amelynek 16,4 százaléka a harmadik helyre volt elegendő. „Ez egy keserű választási eredmény, egyben választási vereség is. Ezt világossá kell tenni” – mondta Olaf Scholz az eredményt látva, hozzátéve, hogy vállalja a felelősséget a rossz eredményért.
Negyedik helyen a Zöldek végeztek 12 százalékkal, a Die Linke (Baloldali Párt) 8,6 százalékkal pedig az ötödik helyre ért oda. A többi pártnak jelen állás szerint nem sikerült átlépnie az öt százalékos bejutási küszöböt. A teljes választási eredmény:
CDU/CSU: 28,5 százalék;
AfD: 20,6 százalék;
SPD: 16, 4 százalék;
Zöldek: 12 százalék;
Die Linke (Baloldali Párt): 8,6 százalék;
BSW: 4,9 százalék;
FDP: 4,5 százalék;
Egyéb pártok: 4,5 százalék.
Mivel egyik pártnak sem sikerült elegendő támogatást szerezni a kormányalakításhoz, most várhatóan bonyolult koalíciós tárgyalások következnek. A választások győztese, Friedrich Merz azt tervezi, hogy húsvétig új kormányt alakít. „Nincs alternatívája annak, hogy értelmesen és gyorsan kormányt alakítsunk” – mondta a CDU vezetője. Elmondása szerint olyan szövetségi kormány megalakítására törekszik „amely a teljes német lakosságot képviseli”. Továbbá azt is közölte, hogy csak egy koalíciós partnert szeretne bevonni a kormányfő, ha lehetséges, nem kettőt. Azt azonban leszögezte már a választások estéjén, hogy az AfD-vel semmi esetben sem fognak együttműködni.
Alice Weidel, az AfD kancellárjelöltje eközben mégis arra számít, hogy hamarosan felkérését kapnak Merztől, hogy vegyenek részt az új kormányban. Weidel szerint ha nem ez történik, hanem a CDU/CSU pártszövetség végül a baloldallal lép koalícióra, akkor új választások lesznek hamarosan Németországban, mert Merzék szerinte az AfD programjával kampányoltak, ez pedig a választók becsapása.
Saskia Esken, az SPD társelnöke az esetleges kormányzati részvétellel kapcsolatban azt mondta, hogy a szociáldemokraták az elmúlt évtizedekben mindig felelősséget vállaltak, amikor erre szükség volt. „De szeretném világossá tenni: szociáldemokrataként ellenzékben is tudunk felelősséget vállalni” – hívta fel a figyelmet a politikus.
A szavazóhelyiségek 8 órától 18 óráig vannak nyitva, a voksolás 299 szavazókörben folyik.
A szövetségi statisztikai hivatal adatai szerint 59,2 millió választásra jogosult adhatja le a szavazatát Németországban, illetve további több mint 3 millió külföldön tartózkodó német állampolgár is voksolhat.
A 2023 márciusában elfogadott új választási törvény értelmében 630 képviselői helyről döntenek a szövetségi parlament alsóházában (Bundestag). Összesen 4506 jelölt indul a választáson.
Eredetileg ősszel lett volna esedékes parlamenti választást tartani Németországban, de a hárompárti kormánykoalíció tavaly november elején a gazdasági és költségvetési politika körüli viták miatt felbomlott a Szabad Demokrata Párt (FDP) kilépésével. Miután a parlament alsóházában Olaf Scholz kancellár szocialista-zöld kormánya elveszítette a bizalmi szavazást, az államfő december végén feloszlatta a törvényhozást, és előrehozott választásokat írt ki február 23-ra.
A közvélemény-kutatások szerint az ellenzéki konzervatív Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió pártszövetsége (CDU/CSU) számíthat a legtöbb szavazatra, a második legnépszerűbb párt várhatóan az uniópártoktól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) lesz. Scholz kancellár Szociáldemokrata Pártja (SPD) a harmadik helyre számíthat az előrejelzések szerint, míg a Zöldek a negyedik, az FDP pedig az ötödik helyen végezhet.
Öt párt nevezett meg kancellárjelöltet. A kancellárt nem közvetlenül választják, a személyéről az új összetételű Bundestag fog majd dönteni.
Pistorius: decision on two patriots for Ukraine will be taken within days or weeks, but actual delivery of first system will take months. https://t.co/qDG9gMwS3h
#BREAKING Serbian President Aleksandar Vucic stated today that he is considering running for prime minister and plans to resign as president, a move that could take place within the next three months. pic.twitter.com/TM4G4UzQgt
— The National Independent (@NationalIndNews) June 10, 2026
