Ukrajnában közvetlenül a háború befejezése után tartjuk meg a választásokat – közölte Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője.
A tisztviselő a Corriere della Sera kiadványnak adott interjújában nyilatkozott az elnökválasztással kapcsolatban.
Elmondása szerint maga Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is nagyon világosan kijelenti, hogy azt szeretné, ha minden katona, valamint a külföldön tartózkodó menekült is szavazhatna. Jelenleg azonban az erőforrásokat a háborús erőfeszítésekre kell fordítani.
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
Mindenki az ország modernkori történelmi vízválasztójának tekinti a ma tartandó parlamenti választást – olvashatjuk a Privátbankár ellemző cikkében.
A szavazás előtt nagy volt a feszültség, és megbízható közvélemény-kutatások hiányában a várható eredményt csak találgatni lehet. A kormányzó Grúz Álom párt 2012 óta van hatalmon, és újabb négyéves mandátumra törekszik.
A választást a béke vagy a háború közöttiként definiálták; a párt kampányüzenetében az az érv dominált, hogy ha az ellenzék hatalomra kerülne, Georgiát (Grúziát) háborúba sodorná Oroszország ellen — jellemzi a helyzetet a Szabad Európa angol nyelvű kiadása.
Oroszország vagy a Nyugat
Az ellenzék számára a szavazás mást jelent, a választást a Nyugat és Oroszország, vagy másképp a demokrácia és a tekintélyelvűség között.
Ezt a narratívát az Egyesült Államok és Európa tisztviselői is visszhangozták.
„A választások lesznek az igazság pillanata, és a grúz népnek el kell döntenie, melyik úton halad tovább: Európa, vagy az Európától való elszakadás felé. Az ország jövője a tét” – nyilatkozta Josep Borrell, az EU külpolitikai főmegbízottja.
A szavazásra grúz politikai mércével is szokatlanul viharos időszakot követően kerül sor. A Grúz Álom egyre inkább nyugatellenes retorikát alkalmaz és vitatott törvényeket fogadott el, amelyeket az országban érvényesülő külföldi befolyás elleni fellépés eszközeként igazol. Ide tartoznak az „LMBTQ propagandát” tiltó törvények, valamint az, hogy a külföldről finanszírozott civil szervezeteket és médiát „külföldi ügynökökként” kell regisztráltatni. Ez utóbbi törvény újbóli bevezetése óriási tiltakozásokat váltott ki idén tavasszal.
Az ellenzék nehézségei
A szavazást egy új választási rendszer szerint tartják, amelyben a pártoknak vagy koalícióknak 5 százalékos küszöböt kell elérniük ahhoz, hogy bejussanak a parlamentbe. Ez arra motiválta az ország számos és piciny ellenzéki pártját, hogy bizonyos mértékig együttműködjenek, koalíciókat alkossanak, hogy így észszerű eséllyel jussanak a küszöb fölé. Végül négy — a megmérettetésen valószínűleg életképesnek bizonyuló — ellenzéki erő alakult ki:
Egység – Georgia Megmentéséért: a korábban kormányon lévő Egyesült Nemzeti Mozgalom (ENM) párt által vezetett koalíció, amelynek élén egykor a volt elnök, Miheil Szaakasvili állt;
Koalíció a Változásért: nagyrészt más, az ENM-hez kötődő korábbi személyekből áll;
Erős Georgia: egy ideológiailag eklektikus koalíció, amely megpróbálta magát az ENM és a Grúz Álom közé pozícionálni;
Georgiáért: ezt a pártot Giorgi Gakharia vezeti, aki a Grúz Álom miniszterelnöke volt 2019 és 2021 között, de aztán szakított a párttal.
Bár e négy párt választás előtti ígéreteiben bizonyos különbségek mutatkoznak, nagyrészt egységesek a Grúz Álom megbuktatására irányuló erőfeszítésükben, és fő kritikájukat többnyire a kormánypártra, nem pedig egymásra irányították.
A közvélemény-kutatások eddig egymásnak ellentmondó eredményeket mutatnak, közülük több is politikai pártok megbízásából készült. A Savanta brit piackutató cég csütörtöki közvélemény-kutatása szerint a Grúz Álom áll az élen áll, de nem éri el a többséget, 35 százalékra számíthat. A Koalíció a Változásért a második 19 százalékkal. A legnagyobb párt, az ENM jelenleg a harmadik helyen áll 16 százalékkal — ismerteti az Euronews.
Grúz Charta
Mindannyian aláírták a Szalome Zurabisvili (Salome Zourabichvili) elnök által javasolt Grúz Chartát, amelyben megállapodnak abban, hogy ellenzéki győzelem esetén hagyják, az elnöknő olyan technokrata kormányt alakítson, amely helyreállítja a jó kapcsolatokat a Nyugattal, és hatályon kívül helyezi a Grúz Álmok tekintélyelvű törvényeit, amelyeket a kampány idején hozott.
Zurabisvilit, akinek a mandátuma idén jár le, 2018-ban független jelöltként választották meg elnöknek, de annak idején a Grúz Álom is támogatta. Azóta elhatárolódott a kormánypárttól.
A kormánypárt „kétharmadot” céloz
A grúziai kormánypártok hagyományosan választási előnyt élveznek, mivel képesek rávenni a kormány alkalmazottait és családjaikat, hogy rájuk szavazzanak. Nyugati megfigyelők a korábbi választásokat részrehajlónak, de legitimnek ítélték meg. Ám a Grúz Álom tekintélyelvű fordulata és a választásokat megfigyelő csoportok külföldi ügynökökként történő diszkriminálása kialakult egy félelem, hogy ezúttal több, és nyílt csalásról is szó lehet.
A Grúz Álom vezetői kijelentették, hogy céljuk nem csupán a többség, hanem az alkotmányos többség megszerzése (ami 113 mandátum a 150 helyből), ez lehetővé tenné számukra, hogy a saját szájízük szerint kormányozzanak. Megígérték, hogy alkotmányos többséggel megerősítik az LMBTQ-ellenes törvényeket és betiltják az összes jelentős ellenzéki pártot, mivel – szerintük – ők felelősek a 2008-as Oroszország elleni háború kirobbantásáért, és most is megpróbálják újra háborúba sodorni az országot.
Az orosz befolyás
További aggodalomra ad okot, hogy Oroszország megpróbál beavatkozni a választások során. Ahogyan azt Moldovában tette, ahol dezinformációs és szavazatvásárlási kampányokat indított. Irakli Kobakhidze grúz miniszterelnök visszautasította ezeket az állításokat.
„Elmondhatom, hogy Oroszországnak nincs befolyása Grúziában. Nincsenek politikai pártok, amelyekben befolyásuk lenne. Nincsenek a befolyásukkal rendelkező médiacsatornák. Tehát ezért nem tudja az orosz fél befolyásolni a grúziai választásokat” – hangoztatta Kobakhidze az Euronews tudósítása szerint.
Csütörtökön a dél-kaukázusi ország hatóságai házkutatást tartottak az Atlantic Council nevű amerikai agytrösztnek dolgozó két kutató otthonában. A rendőrség állítólag telefonokat és számítógépeket foglalt le Eto Buziashvili és Sopo Gelava lakásán, akik a dezinformációt, az orosz befolyást és a dezinformációt figyelik Georgiában — teszi hozzá a Politico.
A Grúz Álom választási kampányában óriásplakátokat helyeztek el, amelyek az ukrán városok pusztításának mértékét mutatják, mivel a populista frakció vezetői azt állítják, hogy a Nyugat oldalára állás új konfliktust jelentene Oroszországgal.
Ennek ellenére a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a grúzok túlnyomó többsége továbbra is csatlakozni szeretne az EU-hoz, és a Moszkva iránti neheztelés széles körben elterjedt a 2018-as orosz inváziót követően, amely az ország egyötödét a Kreml és megbízottjai ellenőrzése alá helyezte.
Zavargások várhatóak?
A nagy tét és az eredmények körüli bizonytalanság miatt sokan aggódnak, hogy a választásokat követően zavargások törnek ki. Georgiában először használnak új elektronikus szavazatszámláló rendszert (papíros biztonsági másolattal), és az eredmények egy-két órával a szavazóhelyiségek este 8-kor történő bezárása után várhatók. A legtöbb szavazatot kapott párt kap kormányalakítási jogot, és ha nem sikerül összehozni az új kormányt, akkor az elnök felügyeli a lehetséges új választásokat.
Ha Zurabisvili grúz chartája érvényesül, a Grúz Álom nem tud koalíciót kötni, mivel a többi párt nem hajlandó együttműködni velük – emeli ki az Euronews.
Ám megbízható közvélemény-kutatás hiányában a választások kimenetele továbbra is kiszámíthatatlan – akárcsak a Grúz Álom következő lépése, ha nem sikerül megszereznie a többséget.
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
A moldovai választásokon a szavazás úgy zajlott, hogy Oroszország megpróbált beavatkozni a folyamatba – mondta Peter Stano, az Európai Unió szóvivője. Ezt egy október 21-i tájékoztatón nyilatkozta – idézi a nemzetközi média.
„Ez a szavazás Oroszország és meghatalmazottjai példátlan beavatkozásával és megfélemlítésével zajlott, amelynek célja a demokratikus folyamatok destabilizálása volt a Moldovai Köztársaságban” – mondta.
Az állítólagos közelmúltbeli jogsértések között Stano megemlítette a szavazatok megvesztegetését, a választók buszokkal való szállítását és a félretájékoztatást. Ugyanakkor szerinte már hónapok óta tart Oroszország destabilizációs kísérlete.
„Ez egy hosszú távú küzdelem. Nincsenek korlátok. Mi, mint az Európai Unió… tiszteletben tartunk bizonyos elveket, beleértve a törvényeket is, de Oroszország, annak alárendeltjei és meghatalmazottjai nem” – idézte a Reuters az EU szóvivőjét.
[type] => post
[excerpt] => A moldovai választásokon a szavazás úgy zajlott, hogy Oroszország megpróbált beavatkozni a folyamatba – mondta Peter Stano, az Európai Unió szóvivője. Ezt egy október 21-i tájékoztatón nyilatkozta – idézi a nemzetközi média.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1729612260
[modified] => 1729599358
)
[title] => Az EU arról nyilatkozott, hogy Oroszország „példátlanul beavatkozik” a moldovai választásokba
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=130195&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 130195
[uk] => 130180
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 130181
[image] => Array
(
[id] => 130181
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ceb82885-ae54-48db-8b44-b73a74706dde-cx0-cy7-cw0-w1023-r1-s.jpg
[original_lng] => 331756
[original_w] => 1023
[original_h] => 575
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ceb82885-ae54-48db-8b44-b73a74706dde-cx0-cy7-cw0-w1023-r1-s-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ceb82885-ae54-48db-8b44-b73a74706dde-cx0-cy7-cw0-w1023-r1-s-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ceb82885-ae54-48db-8b44-b73a74706dde-cx0-cy7-cw0-w1023-r1-s-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ceb82885-ae54-48db-8b44-b73a74706dde-cx0-cy7-cw0-w1023-r1-s.jpg
[width] => 1023
[height] => 575
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ceb82885-ae54-48db-8b44-b73a74706dde-cx0-cy7-cw0-w1023-r1-s.jpg
[width] => 1023
[height] => 575
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ceb82885-ae54-48db-8b44-b73a74706dde-cx0-cy7-cw0-w1023-r1-s.jpg
[width] => 1023
[height] => 575
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ceb82885-ae54-48db-8b44-b73a74706dde-cx0-cy7-cw0-w1023-r1-s.jpg
[width] => 1023
[height] => 575
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1729588559:5
[_thumbnail_id] => 130181
[_edit_last] => 5
[views_count] => 3542
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_30a1217fc8a9d2bc0d8a118a796090ff] =>
for sure not the biggest news this morning but....🇪🇺 ambassadors just extended by 2 years its 🇺🇦training mission. nearly 70,000 🇺🇦 soldiers has been trained across 24 🇪🇺 member states in the last two years.
Brüsszel szerint a Moldovában az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló népszavazás „példátlan beavatkozásnak” volt kitéve Oroszország és csatlósai részéről – írja a Reuters.
A volt szovjet tagköztársaság Moldovában vasárnap tartották az elnökválasztás első fordulóját, illetve egy alkotmánymódosításról szóló népszavazást, melyben az volt a kérdés, hogy az ország csatlakozzon-e az Európai Unióhoz.
Az utóbbi választás hatalmas küzdelmet hozott. A szavazatok 99,82 százalékának megszámolása után a moldovai választási bizottság adatai alapján a választók 50,42 százaléka szavazott az EU-s tagság mellett és 49,58 százaléka ellene.
A kevesebb, mint másfélmillió érvényes szavazat közül jelen állás szerint alig több mint 12 ezer szavazat döntött az igenek javára.
A szavazásra Oroszország és megbízottjai példátlan beavatkozása és megfélemlítése mellett került sor, amelynek célja a Moldovai Köztársaságban zajló demokratikus folyamatok destabilizálása volt – jelentette ki Peter Stano, az EU szóvivője.
Maia Sandu Nyugat-barát elnök – aki a szavazatok 42 százalékával első helyen végzett az elnökválasztáson, de második fordulóra kényszerül –, hétfőn azt mondta, ők tisztességes módon egy tisztességtelen küzdelmet folytattak.
Sandu szerint világos bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy 300 ezer ember szavazatát akarták megvásárolni idegen érdekeket szolgáló bűnözői csoportok.
Egy jelenleg Oroszországban élő, súlyos csalással vádolt moldovai oligarcha, Ilan Șor korábban állítólag 130 ezer választópolgár szavazatának megvásárlását kísérelte meg.
A Kreml visszautasította a vádakat, és „nem szabadnak” nyilvánította a végül szűken az EU-párti erők győzelmét hozó választást.
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
Romániát nem húzzák be semmiféle háborúba, az ország fejlődéséhez alapvető a béke és a stabilitás – jelentette ki Marcel Ciolacu román kormányfő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) államfőjelöltje vasárnap Bukarestben.
A nagyobbik román kormánypárt elnöke az ország fejlesztésével kapcsolatos államfőjelölti vízióját ismertette a párt román parlamentben tartott bukaresti rendezvényén, az ukrajnai háborúra és az ország gazdasági helyzetére is kitért.
Az Agerpres román hírügynökség jelentése szerint közölte: amennyiben államelnökké választják, minden energiáját arra fogja használni, hogy az ország békében és nyugalomban fejlődhessen. Ugyanakkor a hadsereget is fejleszteni fogja és befektetéseket eszközöl a védelmi iparban, mivel erre szükség van – tette hozzá. Hangsúlyozta: a hadsereg fejlesztése nem jelenti a kötelező sorkatonaság bevezetését.
Aláhúzta: Romániát nem fogják behúzni semmilyen háborúba, a NATO-tagság és az Egyesült Államokkal való stratégiai partnerség száz százalékban garantálja az ország biztonságát. Arra is felhívta a figyelmet: Ukrajna támogatása elengedhetetlen ahhoz, hogy Románia békéje biztosított legyen.
„Nem akarunk új szomszédokat a keleti határon. Tovább támogatjuk Ukrajna függetlenségét és szuveranitását” – idézte a PSD politikusát az Agerpres. A további célok között említette az Egyesült Államokkal kötött partnerség bővítését, és hogy az európai közösség megbízható tagjaként Románia hangja jobban hallatszódjon az uniós döntéshozatalban.
Marcel Ciolacu nagy eredménynek nevezte, hogy Romániának alelnöke van az Európai Bizottságban, és azt ígérte, hogy év végéig megvalósul a teljeskörű schengeni csatlakozás, továbbá a román állampolgárok jövőre vízum nélkül utazhatnak az Egyesült Államokba.
Megválasztása esetén továbbra is „különleges” figyelmet szentelne a Moldovával való kapcsolattartásnak, támogatva Maia Sandu államfőt és kormányát, mivel ők a garancia az ország Európa-párti irányultságára – mondta.
A PSD államfőjelöltje arról is beszélt, hogy államfőként a külkapcsolatokban is az ország gazdasági érdekeit helyezné előtérbe. Olyan tervet javasol, mely szerint a következő öt évben 155 milliárd eurót fektetnek be közérdekű területeken, mint az infrastruktúra, az oktatás, az egészségügy, a technológia, a mezőgazdaság és a versenyképes iparágak.
Romániában november 24-én tartják az államfőválasztás első fordulóját, a legújabb közvéleménykutatások szerint Marcel Ciolacu a legesélyesebb arra, hogy bejusson a december 8-án tartandó második fordulóba.
A szavazatok 60%-ának összesítése alapján a választók 55 százaléka vélekedett az országuk uniós törekvéseivel szemben. Ez pedig megkérdőjelezheti Moldova eddigi nyugatbarát irányultságát. Közben viszont úgy tűnik, hogy az EU-párti, Maia Sandu jelenlegi elnök vezet az elnökválasztáson.
A Reuters hírügynökség este 9 órakor a Moldovai Központi Választási Bizottság honlapján elérhető állás szerint közölte: a szavazatok 23%-ának megszámlálása után közzétett előzetes eredmények szerint a moldovaiak 57%-a szavazott nemmel, míg 42%-uk igennel az ország uniós törekvéseiről tartott vasárnapi népszavazáson. Később az Al Jazeera portál már 60%-os feldolgozottságról számolt be és a nemek aránya 55% volt.
A népszavazáson arról döntenek a moldovaiak, hogy az alkotmányba beillesztik-e azt a záradékot, amely az uniós csatlakozást célként határozza meg – emlékeztet a Reuters. Egy határozott „igen” támogatná Maia Sandu törekvését, hogy az ország 2030-ig csatlakozzon a blokkhoz, míg egy „nem” komoly csapást jelentene számára. Az eredmények meghatározhatják a jövő nyári parlamenti választások alaphangját, ahol Sandu pártja nehezen tudja majd megtartani többségét.
A Reuters által idézett felmérések szerint a többség támogatja az EU-hoz való csatlakozást, bár öt jelölt azt mondta támogatóinak, hogy szavazzanak „nemmel” vagy bojkottálják a népszavazást, mondván, hogy a népszavazást úgy időzítették, hogy Sandu szavazatát növeljék a választásokon.
Este 6-ig a jogosultak 42%-a adta le vokság a népszavazáson.
Az Al Jazeera azt is írta, hogy a korai eredmények alapján Maia Sandu hivatalban lévő nyugatbarát elnök vezet az EU-népszavazás mellett zajló elnökválasztáson, egyelőre a szavazatok 35%-os feldolgozottsága mellett, de nem fogja elérni a győzelemhez szükséges 50%-os küszöbértéket. Ha ezt nem éri el, akkor november 3-án várható a 2. forduló.
Legfőbb riválisa, Alexandr Stolianoglo volt főügyész, akit a hagyományosan oroszbarát Szocialista Párt támogat, eddig a szavazatok 30 százalékát szerezte meg.
A felmérések a hivatalban lévő Maia Sandu, aki négy éve elnökként az EU-csatlakozást szorgalmazza, egyértelmű előnyét mutatták 10 riválisa előtt. Most nagyon úgy tűnik, hogy a második forduló Sandu és Stolianoglo összecsapását hozza el.
A szavazást beárnyékolták a választásokba való beavatkozással kapcsolatos vádak. A rendőrség azzal vádolta meg Ilan Short, egy Oroszországban élő, szökésben lévő mágnást, hogy legalább 130 000 szavazóból álló hálózatot próbált lefizetni, hogy „nemmel” szavazzon, és támogasson egy olyan jelöltet, akit csak az utolsó pillanatban fedett fel. Shor felajánlotta, hogy fizet a moldovaiaknak, hogy másokat is rávegyenek, hogy „nemmel” szavazzanak.
Csütörtökön a bűnüldöző szervek közölték, hogy lelepleztek egy programot, amelynek keretében több száz embert vittek Oroszországba, hogy ott képzést kapjanak zavargások és polgári zavargások megrendezésére.
Oroszország tagadja a beavatkozást, és „ruszofóbiával” vádolja Sandu kormányát.
Viorel Cernauteanu rendőrfőnök a Reutersnek elmondta, hogy az elmúlt napokban külföldről érkező hang- és szöveges üzenetek sokasága szólította fel a moldovaiakat, hogy vagy bojkottálják a népszavazást, vagy szavazzanak „nemmel”.
Alaposan rá kell kapcsolnia Harrisnak az Egyesült Államok elnöki tisztségért folyó kampány hajrájában. A Fox News új felmérése szerint Donald Trump 50-48-ra vezet a választási versenyben, pedig a múlt hónapban még ő állt az élen. Kamala Harris a rabszolgaság miatt az afro-amerikaiaknak kifizetett jóvátétellel, és a marihuána országos legalizálásával próbálja visszaszerezni előnyét.
A demokrata politikusnő kijelentette, hogy jól látja a feketék és fehérek között máig meglévő különbségeket az Egyesült Államokban, és hozzátette, hogy a vitatott ügyeket alaposan ki kell értékelni. Riválisa, a republikánus Donald Trump sem marad adós a válasszal, Kamala Harris ígéretét azzal kommentálta, hogy ez is azt bizonyítja, hogy szélsőségesen liberális. A republikánusok egy néhány évvel korábbi számítást alapul véve úgy vélik, hogy a jóvátétel költsége elérheti a 12 milliárd dollárt.
Kamala Harris jóvátételt ígért a fekete bőrű amerikaiaknak a rabszolgaság miatt – ha elnökké választják
„Ez a kérdés is a napirendemen szerepel, így a jóvátétel ügyét tanulmányozni kell. Ez nem is kérdés. Nagyon világosan fogalmaztam az álláspontommal kapcsolatos tervemet illetően” – jelentette ki Kamala Harris.
Keir Starmer után Kamala Harris
A demokrata elnökaspiráns éppen azután nyilatkozott a jóvátétellel kapcsolatban, hogy Keir Starmer angol munkáspárti miniszterelnök a Brit Nemzetközösség csúcstalálkozója előtt tisztázta álláspontját szóvivője útján és kijelentette, hogy Nagy-Britannia nem fizet jóvátételt. A rabszolgaság miatt fizetendő jóvátétel egyik élharcosa Mia Mottley barbadosi kormányfő. A Karib-tengeri sziget Nagy-Britannia egyik első gyarmata volt, ahová ezrével szállították az ingyen munkaerőt a cukornád-ültetvényekre Afrikából.
A Brit Nemzetközösség több országának vezetője is jóvátételt követel az Egyesült Királyságtól a rabszolga-kereskedelemben betöltött szerepe miatt.
Harris megerősítette a marihuána országos legalizálására irányuló elképzelését is, amelyet a fekete közösség gazdaságának fellendítését célzó terve részeként fogalmazott meg.
A jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) nyerte meg Ausztriában a vasárnapi parlamenti választást a szavazatok 29,2 százalékával a belügyminisztérium által hétfőn közzétett hivatalos részeredmények szerint.
Az eddigi koalíciós kormányban részt vevő konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) a második helyre szorult a voksok 26,5 százalékával. A párt teljesítménye 11 százalékponttal csúszott vissza a 2019-es eredményéhez képest.
Az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) 21,1 százalékot szerzett, és ezzel a harmadik helyre került. A liberális NEOS (Új Ausztria és Liberális Fórum) a szavazatok 9 százalékát kapta, míg az eddig az ÖVP-vel kormányzó Zöldek 8 százalékot szereztek.
A belügyminisztérium által közölt részeredmények már tartalmazzák a postán leadott szavazatok nagy részét, a 100 százalékos feldolgozottságú hivatalos végeredmény várhatóan csütörtökig születik meg.
Herbert Kickl, az eddig ellenzékben politizáló FPÖ elnöke pártja választási győzelmével kapcsolatban azt mondta: a választók határozott véleményt mondtak, és a szavazás eredménye „világosan mutatja, hogy a dolgok nem mehetnek így tovább az országban”.
Ahhoz, hogy Herbert Kickl kancellár lehessen, pártjának koalíciós partnerre lesz szüksége, akivel együtt parlamenti többségre tehet szert. Korábban azonban minden osztrák politikai párt világossá tette: nem akar koalíciót kötni az általuk szélsőjobboldalinak tartott FPÖ-vel. Karl Nehammer osztrák kancellár a részeredmények ismeretében hamar ismét leszögezte, hogy nem fognak együttműködni az FPÖ-vel.
A vasárnapi választás eredménye történelmi fordulatnak tekinthető Ausztriában. Korábban soha nem fordult még elő, hogy az ÖVP és az SPÖ egyaránt ilyen gyengén szerepelt volna. Ez az első alkalom, hogy a szociáldemokraták a harmadik helyre csúsztak vissza, az ÖVP-nek pedig ez volt az eddigi egyik leggyengébb választási szereplése.
Elemzők szerint az FPÖ-nek kedvezett az osztrák népesség elégedetlensége a gazdasági válság, a fokozódó munkanélküliség és a magas infláció miatt.
Az Osztrák Szabadságpárt határozott bevándorlásellenes álláspontja szintén nagy népszerűségnek örvend. Választási programjában az FPÖ szigorúan korlátozott migrációs politikát ígért: szorgalmazzák a bevándorlók hazatoloncolását, és nagyobb „homogenitást” akarnak az osztrák társadalomban. Az FPÖ továbbá pártolja, hogy oldják fel az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat, és bírálja az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai támogatást.
Kickl az ORF-nek vasárnap éjjel adott nyilatkozatában azt mondta, úgy érzi, nem kell változtatniuk programjukon. Kickl azt javasolta az FPÖ-vel történő együttműködést eddig élesen elutasító pártoknak, hogy „tegyék fel maguknak a kérdést, hogy is állnak a demokráciával, és inkább aludjanak egyet az eredményre”, mielőtt nyilatkoznak.
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
Ellenzéki sikert hozott a szombaton délután befejeződött részleges szenátusi választás Csehországban, míg a kormánykoalíciós pártok gyengébb eredményt értek el.
A kétfordulós részleges szenátusi választáson a voksok több mint 90 százalékának összeszámlálása alapján az Andrej Babis volt kormányfő vezette Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) nyolc mandátumot szerzett. A kormánypártok közül a Polgári Demokratikus Párt (ODS) és a Polgármesterek és Függetlenek (STAN) mozgalom két-két mandátumot mondhat magáénak. A további 15 mandátumból egyet-egyet a legkülönbözőbb összetételű regionális koalíciók jelöltjei szereztek meg.
Az ANO ugyan megerősítette helyzetét, de a jelenleg kormányzó jobbközép koalíció többsége a cseh szenátusban továbbra is megmarad.
A részleges szenátusi választásokon a 81 tagú felsőház 27 tagjáról döntöttek a választók. A hatályos szabályok szerint ugyanis kétévenként megújul a testület egyharmada. A szenátori mandátum hat évre szól.
🇺🇦🇨🇿 Ukrajinci a přátelé Ukrajiny se spojili v historickém centru Prahy do živého řetězu jednoty přes Karlův most u příležitosti Dne sobornosti Ukrajiny. pic.twitter.com/i4LjNRYnGl
Migráció, biztonság, orosz–ukrán háború – ezek a területek lesznek a hétvégi osztrák parlamenti választás fókuszában.
Új Nemzetgyűlést választanak az osztrákok vasárnap, amelynek eredményei estére várhatók. Az első részeredményeket azonban már nem sokkal 17 óra után nyilvánosságra hozzák majd, mivel 16 órakor zárnak a szavazókörök. A tét óriási, hiszen hosszú idő után a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezeti a közvélemény-kutatásokat. Az FPÖ a legtöbb olyan kérdésben a legnépszerűbb, amely meghatározza, hogy a szavazók hová teszik az X-et. Az egyik legfontosabb téma a migráció és az iszlamizmus.
„A Szabadságpárt népszerűsége azt is mutatja, hogy jelentős támogatottsága van az osztrákok körében a bevándorlás korlátozásának. Egyébként ebben a kérdésben az Osztrák Néppárt is a józanabb hangok közé tartozik, ne felejtsük, hogy a jelenlegi kancellár, Karl Nehammer támogatja a magyar–szerb együttműködést a migráció elleni fellépésben. Ugyanakkor mivel a Néppárt eddig a Zöldekkel kormányzott együtt, kénytelen volt olyan kompromisszumokat kötni, amelyek rontották a hitelességét ebben a kérdésben” – jelentette ki Szikra Levente, az Alapjogokért Központ vezető elemzője.
Hozzátette, hogy ezért is látjuk a Szabadságpárt támogatottságának növekedését, mely már a nyár eleji európai parlamenti választáson is megmutatkozott, és komoly esély van arra, hogy a mostani parlamenti választáson is így legyen.
A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy bár a közvélemény-kutatások szerint az FPÖ a legesélyesebb a győzelemre, az elmúlt hetekben javuló tendenciát mutat a Néppárt támogatottsága is, így végül e két erő között fog eldőlni az első hely sorsa. Szikra Levente szerint a másik fontos téma az orosz–ukrán háború.
„A háborúhoz való osztrák viszonyulás azért is érdekes, mert Ausztria nem tagja a NATO-nak, és semleges államként mindig is a kevésbé konfrontatívak közé tartozott. Ezzel együtt is a jelenlegi osztrák kormány támogatja a szankciós politikát – habár a háttérben van együttműködés az orosz és az osztrák gazdasági szereplők között. Ha az FPÖ kormányra kerül, akkor egyértelmű békepárti fordulatot vehet Ausztria, ugyanakkor ne felejtsük el, hogy a győzelem önmagában kevés, koalíciót is kell tudni kötni” – magyarázta a vezető elemző.
Emlékezetes, az FPÖ már többször volt kormányon, így nincs olyan elszigeteltségben, mint a szintén jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) Németországban, de az elmúlt években több konfliktus is kialakult közte és a Néppárt között. Szikra Levente szerint ez azért rossz hír, mert e két párt együttműködése kézenfekvő lenne. Volt is már erre több példa korábban, továbbá az osztrákok körében is komoly támogatottsága van ennek a felállásnak.
„Azt gondolom, hogy az FPÖ részéről van nyitottság a Néppárttal való koalícióra, ugyanakkor a Néppárt egyelőre nem mutatkozik nyitottnak. Persze ezt az is befolyásolhatja, hogy végül kinek hány képviselője lesz: ha például a Néppárt és a szocialisták nagykoalíciója többséggel rendelkezne a parlamentben, akkor előfordulhat, hogy ez valósul meg, hiszen az osztrák politikai hagyományoknak része ez a felállás is. Akárhogy is alakul, két megállapítást előre is tehetünk: a jelenlegi Néppárt-Zöldek koalíció el fogja veszíteni a többségét, és nehéz kormányalakítás várható” – jelentette ki az Alapjogokért Központ vezető elemzője.
Elsöprő többség az iszlamizmus ellen
Elegük van az embereknek az iszlamizmusból, amely egyre sűrűbben behálózza az osztrák közéletet. Egy friss felmérés most rávilágított arra, hogy egyre több osztrák követeli az államtól, hogy intenzívebben lépjen fel az iszlamizmus terjedése ellen. A Heute című osztrák napilap közvélemény-kutatása szerint összességében az emberek 67 százaléka támogatna ilyen törvényeket. Különösen érdekes az, hogy az egyes pártok szimpatizánsai hogyan válaszoltak ebben a kérdésben.
A jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) szavazóinak 83 százaléka voksolt az iszlamizmust betiltó törvények mellett, a liberális nézeteket valló Zöldek párt támogatóinak 74 százaléka örülne ilyen intézkedéseknek, amelyet a Sörpárt követ 73 százalékkal, majd a nagyobbik kormánypárt, az Osztrák Néppárt 70 százalékkal. Még az alapvetően bevándorláspárti Szociáldemokrata Párt (SPÖ) szavazói közül is 56 százalékuk szeretné, ha megálljt parancsolnának az iszlamizmusnak.
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
