Ukrajna kész együttműködni Japánnal a pilóta nélküli technológiák területén, beleértve a drónok közös gyártását is – jelentette ki Andrij Szibiha külügyminiszter a Kyodo News japán hírügynökségnek nyilatkozva, számolt be kedden az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Szibiha megjegyezte, hogy Ukrajna most már rendelkezik az agresszor Oroszország ellen vívott háború során szerzett tapasztalatokkal, ezért Kijev és Tokió együttműködése kölcsönösen előnyös lehet. „Most már világelsők vagyunk a dróngyártásban… Készek vagyunk megosztani tapasztalatainkat Japánnal, és együttműködni például a drónok gyártásában” – mondta.
Az ukrán diplomácia vezetője a Japán alkotmányában rögzített szigorú fegyvertranszfer-korlátozásra hivatkozva megjegyezte, hogy a drónok területén az együttműködés széles skálát ölelhet fel – a mezőgazdasági céloktól a felderítő technológiákig.
Japán, mint korábban, továbbra is ragaszkodik pacifista politikájához. A fegyverexport továbbra is szigorú ellenőrzés alatt áll, ahogy azt Minoru Kihara japán védelmi miniszter is hangsúlyozta korábban. Tokió azonban tavaly enyhítette a fegyverexportra vonatkozó szabályait, lehetővé téve, hogy vadászgépeket adjon el más országoknak. A gépeket azonban nem szállíthatják olyan országoknak, ahol háború folyik.
Ukrajna még idén véget akar vetni a háborúnak Oroszországgal, Moszkva azonban egyelőre csak szimulálja a béketárgyalásokat – jelentette ki pénteken Andrij Szibiha külügyminiszter az Yle című finn kiadványnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán külügyminiszter támogatta Donald Trump amerikai elnök ígéretét, miszerint a következő napokban szigorú korlátozásokat vezet be Oroszországgal és a vele kereskedő országokkal szemben. Úgy vélte, hogy Trump az egyetlen ember, akitől Vlagyimir Putyin orosz diktátor fél, és hogy az Oroszország elleni új szankciók közelebb hozzák a békét.
Szibiha azt is megjegyezte, hogy most a világ minden országa figyeli, hogy az amerikai vezető betartja-e ígéreteit. „A szankcióknak pusztítóaknak kell lenniük az orosz gazdaságra nézve. Meg kell akadályozniuk, hogy Oroszország üzemanyaggal lássa el katonai gépezetét, és harmadik országokkal kereskedjen” – hangsúlyozta.
Az ukrán diplomácia vezetője kiemelte, hogy Ukrajna célja továbbra is a béke elérése idén, annak ellenére, hogy Oroszország béketárgyalásokat színlel, hogy időt nyerjen és új területeket foglaljon el. Ugyanakkor a háború befejezése nemcsak Ukrajna érdeke – mutatott rá.
„Most Ukrajna a biztonság garanciája. A háború vége mind Európa, mind más régiók biztonságát befolyásolja. Ezt meg kell érteni, és együtt kell működnünk, hogy békére kényszerítsük Oroszországot” – tette hozzá Andrij Szibiha.
White House Press Secretary Karoline Leavitt tells CBS News’ @NancyCordes that peace between Russia and Ukraine remains achievable, despite reports that Russia is providing intelligence on U.S. positions to Iran. Three sources, including a senior U.S. official with direct… pic.twitter.com/k3w9qkaod8
Az EBESZ átfogó reformja öt lépést irányoz elő, amelyek „kivezethetik a szervezetet a patthelyzetből”. Ukrajna az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet átfogó reformját készíti elő. Ezt Andrij Szibiha külügyminiszter jelentette ki helsinki látogatása során, amelyet az EBESZ Helsinki Záróokmányának 50. évfordulója alkalmából szerveztek, közölte a Külügyminisztérium július 31-én, csütörtökön.
„Ukrajna hamarosan átfogó reformot fog javasolni az EBESZ számára – öt lépést, amelyek kivezethetik a szervezetet a patthelyzetből” – mondta a miniszter.
A külügyminiszter megjegyezte, hogy a Helsinki Záróokmány 1975-ös elfogadása óta a Szovjetunió összeomlott, de a moszkvai rezsim csak agresszívabbá vált. Hangsúlyozta, hogy Oroszország a háború kiterjesztésére törekszik, amit az észak-koreai csapatok és fegyverek, az iráni drónok és a világ minden tájáról érkező zsoldosok részvétele is bizonyít.
„A Helsinki Záróokmány a hidegháború terméke volt. Kísérlet volt a feszültség csökkentésére Európában. Azóta sok minden megváltozott. A hidegháborúnak vége. De most egy agresszív háború folyik Európában. Eddig csak Ukrajna területén. De Oroszország határozottan arra törekszik, hogy kiterjessze azt” – mondta az ukrán külügyminisztérium vezetője.
Szibiha kijelentette, hogy a törvény elfogadása évfordulójára szentelt találkozón az ukrán fél azon fog dolgozni, hogy „megoldásokat találjon Ukrajna átfogó, igazságos és fenntartható békéjének helyreállítására, ami egyben Európa és a világ békéjét is jelenti, a jogállamiság alapján”.
„A mai éjszakai támadás azt jelzi, hogy Putyin ily módon ünnepli meg a Helsinki Záróokmány 50. évfordulóját. Meg kell védenünk alapelveinket, meg kell találnunk az eszközöket azok betartására, és működőképesebbé kell tennünk az EBESZ-t” – hangsúlyozta a külügyminiszter.
I was glad to catch up with @_OrbanAnita to continue our dialogue and focus on the preparations for the meeting of our leaders. We discussed our bilateral agenda and the outcomes of the NATO-Ukraine Council meeting yesterday. pic.twitter.com/0d32K4fGQE
Az európai történelmet ma ukrán vértintával írják – jelentette ki csütörtökön Andrij Szibiha külügyminiszter a Helsinki+50 konferencián, számolt be az rbc.ua hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője elmondta: „Sajnos, elnök úr, mindketten kénytelenek vagyunk minden beszédünket ugyanazokkal a szavakkal kezdeni: ma ismét támadták Kijevet, ma brutális légitámadás érte Ukrajnát, vannak áldozatok, ma civilek, köztük gyermekek is meghaltak.”
Szibiha megjegyezte, hogy ez azt mutatja, hogy a háború utáni világrend képtelen megállítani az ilyen agressziót. „Biztos vagyok benne, hogy Ukrajna biztonsága és Európa biztonsága elválaszthatatlan. És ezért ez közös felelősség is” – jegyezte meg.
A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a történelem soha nem ért véget – „sem Helsinki után, sem a berlini fal leomlása után, és valószínűleg soha nem is fog véget érni”. „Most a történelmünket írjuk, és a fő tinta, amellyel ma az európai történelmet írják, honfitársaim, az ukrán nép vére” – hangsúlyozta Andrij Szibiha.
Július 30–31. között Andrij Szibiha, Ukrajna külügyminisztere hivatalos látogatást tesz Finnországban, ahol részt vesz a magas szintű Helsinki+50 konferencián – jelentette az ukrán Külügyminisztérium sajtószolgálata.
A látogatás keretében Szibiha tárgyalásokat folytat a következőkkel:
Alexander Stubb, Finnország elnöke,
Jussi Halla-aho, a finn parlament elnöke,
Elina Valtonen, Finnország külügyminisztere,
finn parlamenti képviselők és európai parlamenti képviselők.
Továbbá számos találkozóra kerül sor a konferencia magas rangú vendégeivel is, amely a Helsinki Záróokmány aláírásának 50. évfordulójának állít emléket.
Az ukrán külügyminisztérium tájékoztatása szerint a tárgyalások fő témái a következők lesznek:
a Moszkvára gyakorolt szövetségi nyomás fokozása és összehangolása,
Ukrajna és Finnország együttműködésének koordinálása az orosz agresszióval és az európai biztonságot fenyegető veszélyekkel szemben,
az EBESZ és az európai biztonsági struktúra további reformja,
Ukrajna védelmi képességeinek megerősítése,
a finn kormány és vállalatok részvétele Ukrajna újjáépítésében.
Az elkövetkező hetekben minden partnernek maximálisan össze kell hangolnia az Oroszország elleni szankciókat, hogy növelje a háború költségeit az agresszor ország számára – jelentette ki kedden Andrij Szibiha külügyminiszter, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Szibiha elmondta: „Trump elnök álláspontja Moszkvával kapcsolatban realisztikus és határozott, tekintve a békefenntartási erőfeszítései Putyin általi elutasítását. Nagyra értékeljük az egyértelműségét és az erejét.” Mint hangsúlyozta, Vlagyimir Putyin orosz diktátor elutasítja a tűzszünetet, kerüli a vezetők találkozóját, és meghosszabbítja a háborút.
A külügyminiszter szerint „a Kreml vezetője csak akkor fogja megállítani a terrort, ha eltörjük a már így is rendszerszintű problémákkal küzdő gazdaságának a gerincét, és megfosztjuk katonai költségvetését a finanszírozástól. Az USA, Európa és a G7-ek rendelkeznek az ehhez szükséges erővel. „A szankciók maximális szinkronizálása kritikus fontosságú. Most jött el a megfelelő pillanat. Itt az ideje, hogy egyetlen és erős szankciós ököllel konszolidáljuk a folyamatot, és teljes erővel lecsapjunk Oroszország katonai költségvetésére” – jegyezte meg.
A következő hetekben minden partnernek maximálisan össze kell hangolnia az Oroszország elleni szankciókat, hogy növelje a háború költségeit az agresszor számára. Aktívan együttműködünk partnereinkkel e cél elérése érdekében
2025 végéig Ukrajna nagykövetséget nyit a Dominikai Köztársaságban, Ecuadorban, Panamában és Uruguayban, valamint több mint tíz új konzuli képviseletet is létrehoz – jelentette be Andrij Szibiha, Ukrajna külügyminisztere az ukrán külképviseletek vezetőinek éves értekezletén.
A külügyminiszter tájékoztatása szerint a négy új nagykövetség megnyitása 2025 végéig történik meg. Ugyanakkor bejelentette Ukrajna diplomáciai jelenlétének csökkentését Kubában – a felszabaduló erőforrásokat a régióban történő megerősítésre fordítják.
Szibiha emellett bejelentette, hogy az idei év végéig több mint 10 új konzuli intézmény nyílik, többek között Romániában, Irakban, Olaszországban, Németországban, Szlovákiában, valamint kettő-kettő Franciaországban és Lengyelországban. Emellett az ukrán konzulátusok státuszát Antalyában és Gdańskban főkonzulátusi szintre emelik.
Russia continues to escalate its terror, launching another barrage of hundreds of drones and missiles, damaging residential areas, killing and injuring civilians.
Western cities of Chernivtsi, Lviv, and Lutsk suffered a particularly horrible attack, other regions were also hit.… pic.twitter.com/hLJFe03xqL
I was glad to catch up with @_OrbanAnita to continue our dialogue and focus on the preparations for the meeting of our leaders. We discussed our bilateral agenda and the outcomes of the NATO-Ukraine Council meeting yesterday. pic.twitter.com/0d32K4fGQE
Volodimir Zelenszkij elnök találkozott Andrij Szibiha külügyminiszterrel, és új ukrán nagyköveteket neveztek ki – számolt be az rbc.ua hírportál az elnök Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij kifejtette: „A hadsereg és a belügyminiszter jelentéseit követően ma reggel találkoztam Ukrajna külügyminiszterével és a hivatal csapatával. Befejeztük az ukrán nagyköveti kinevezésre jelöltek kiválasztásának hosszú folyamatát. 16 nagykövetet neveztem ki.”
Az elnök szerint minden diplomata számára meghatározták a személyes feladatokat és a teljesítményértékelési kritériumokat. „Ma, a nagykövetekkel tartott találkozón meghatározzuk az ukrán diplomácia főbb prioritásait a következő hat hónapra” – jelezte Volodimir Zelenszkij.
Andrij Szibiha külügyminiszter moldovai kollégájával, Mihai Popsojjal beszélgetett az Ukrajna–Moldova–Románia háromszögben esedékes háromoldalú miniszteri találkozóról, jelentette be a külügyminisztérium július 19-én, szombaton.
Július 19-én Szibiha beszélgetést folytatott Popsojjal, hogy „megerősítse Ukrajna és Moldova közötti erős partnerséget”.
Megjegyezte, a beszélgetés során megvitatták a közelgő Ukrajna–Moldova–Románia háromoldalú miniszteri találkozót.
„Összehangoltuk erőfeszítéseinket az ukrán állampolgárok hazatérésének megkönnyítése érdekében is. Moldova jó szomszédként és megbízható partnerként számíthat Ukrajnára” – tette hozzá Szibiha.
Russia continues to escalate its terror, launching another barrage of hundreds of drones and missiles, damaging residential areas, killing and injuring civilians.
Western cities of Chernivtsi, Lviv, and Lutsk suffered a particularly horrible attack, other regions were also hit.… pic.twitter.com/hLJFe03xqL
Andrij Szibiha külügyminiszter szombaton bejelentette, hogy Ukrajna visszaadja az ukrán eredetű elnevezésüket a külföldi helységeknek – számolt be az rbc.ua hírportál az ukrán diplomácia vezetőjének Facebook-bejegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint Szibiha azt írta:
„Vissza fogjuk adni az ukrán eredetű neveket a külföldi helységeknek a nemzeti használatban. Végül is Ukrajnában Beresztyát mondunk, nem Bresztet. Bilhorodot, nem Belgorodot. Dobrocsint és nem Debrecent. Ez a lista folytatható.”
A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az ukrán nyelv használata Ukrajna szuverén nemzeti joga, amely összhangban van a hatályos jogszabályokkal is. Sőt, törvény is meghatározza. Szerinte Ukrajna Külügyminisztériuma lesz az az intézmény, amely megteszi a megfelelő lépéseket az „ukrán eredetű nevek külföldi helységnevek esetében történő nemzeti használatának rendszeresítése” érdekében.
Az ukrán diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy ez az ukrajnai nevek használatáról szól. Hozzátette: „Senkire nem erőltetünk rá semmit.” „Más államoknak és nemzetközi szervezeteknek is megvannak a saját földrajzi bizottságaik, amelyek összeállítják a vonatkozó nyilvántartásokat. Itt az ideje, hogy a mi államunkban is elvégezzük ezt a munkát. Hamarosan szakmai megbeszélést, széles körű nyilvános vitát és a szükséges lépések tárcaközi előkészítését kezdeményezzük” – tette hozzá.
A fentieken túl Szibiha egy esetet is elmesélt az egyik olyan országról, amely az ukrán főváros nevének helytelen írásmódjával kereste meg Ukrajnát. „Nemrégiben egy külföldi államtól üzenet érkezett a tárcámhoz, amelyben valamilyen kérdésben foglalkoztak velünk. Elkezdtem olvasni a szöveget, amíg el nem értem a „Kijev” szóig. Nem olvastam tovább. Elrendeltem: „Küldjék vissza mérlegelés nélkül, és ne fogadják újra” – mondta. Hangsúlyozta, hogy „először meg kell tanulnunk az ukrán városok nevének helyesírását, és csak azután újítsuk meg mély tiszteletünk biztosítékait”.
Szibiha hozzátette, hogy ugyanez vonatkozik más ukrán helynevekre is, amelyeknek ukrán, nem pedig orosz átírásnak kell megfelelniük. Elsősorban: Odessza, Lemberg, Csernyihiv, Harkiv és mások. A tájékoztatása szerint a Külügyminisztérium szisztematikusan dolgozik az ukrán helynevek helytelen helyesírásának javításán világszerte. Ez különösen az online forrásokat, a médiát, a közlekedést, a közterületeket, az állami szerveket, a művészetet és más területeket érinti.
„Már elértünk sikereket ezen az úton. A világ legnagyobb médiumai, köztük az AP, a BBC, a Guardian, az ARD és sok más, közlekedési vállalatok, köztük az Air France és mások, több száz repülőtér világszerte, kormányok – Németország és más országok kormányai –, nemzetközi szervezetek és mások már megváltoztatták az ukrán városok írásának szabályait, hogy javítsák az ukrán nyelvből való átírást”
– áll a tárcavezető bejegyzésében.
A külügyminiszter hozzátette, hogy mind az ukrán városnevek külföldiek általi helytelen használatának kijavítása, mind a külföldi helynevek ukrán elnevezésére való áttérés esetén „elsősorban a tiszteletről van szó”. „Pontosabban az önbecsülésünkről, mint államról. Mások csak akkor fognak tisztelni minket, ha mi is tiszteljük önmagunkat” – mutatott rá Andrij Szibiha.
Russia continues to escalate its terror, launching another barrage of hundreds of drones and missiles, damaging residential areas, killing and injuring civilians.
Western cities of Chernivtsi, Lviv, and Lutsk suffered a particularly horrible attack, other regions were also hit.… pic.twitter.com/hLJFe03xqL
