Oroszország nem utasítja el a Nyugattal folytatandó párbeszédet, de levonta a következtetéseket a korábbi magatartásából – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Jövő megteremtése elnevezésű moszkvai nemzetközi szimpóziumon.
„Szeretném külön hangsúlyozni, hogy nem zárkózunk el a Nyugattal folytatandó párbeszédtől, bár természetesen levontuk a kellő következtetéseket abból, ahogyan a nyugati szomszédok egyik napról a másikra feladták ígéreteiket és vállalásaikat, a velünk kötött összes megállapodást, és ahogyan aláásták az irántuk való bizalmat” – mondta Lavrov.
Azt hangoztatta, hogy „ha és amikor (a nyugatiak) megérnek majd a kapcsolatok helyreállítására és a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös érdekegyensúly elvein alapuló kapcsolatok kiépítésére”, akkor Oroszország „saját nemzeti érdekei alapján fogja meghatározni, hogyan kezelje ezeket a javaslatokat”.
Emlékeztetett rá, hogy júliusban az ENSZ Biztonsági Tanácsa orosz elnökség alatt nyílt vitát tartott az államok együttélésének elveiről a többpólusú világban. Ezt az eszmecserét Moszkva más multilaterális platformokon is folytatni fogja, a többi között a G20-csoport Rio de Janeiróban esedékes csúcstalálkozóján, ám a párbeszéd kormányközi, hivatalos szinten Lavrov szerint „nem halad túl jól”. Ezért a Nyugatot hibáztatta, „amely továbbra is megpróbál egyoldalú előnyöket szerezni magának, nem riad vissza semmilyen módszertől, beleértve (…) a nemzetközi szervezetek titkárságainak privatizálását”.
Arra reagálva, hogy az ENSZ-főtitkár szóvivője az orosz–észak-koreai katonai együttműködéssel kapcsolatban mély aggodalmát fejezte ki az ukrajnai válság nemzetközivé szélesedése miatt, Lavrov úgy vélekedett, hogy a világszervezet apparátusának csúcsán „az ENSZ Alapokmányt teljességében kell elolvasni, nem pedig csak azt a részt, amelyet ma ezzel a konfliktussal kapcsolatban hangsúlyozni akarnak”. Hangot adott álláspontjának, miszerint António Guterres főtitkár elkésett az aggályával, mert a nemzetközivé válás „csak három évvel azt követően jutott az eszébe, hogy a Nyugat felkészítette Ukrajnát a háborúra”.
Azt állította, hogy az angolszászok „öngyilkos kalandra” készítik elő a kontinentális Európát egy Oroszországgal való közvetlen fegyveres konfliktus formájában. Sajnálatát fejezte ki amiatt is, hogy számos európai ország jelenlegi uralkodó elitje nyilvánvalóan nem látja a jövőjét egy többpólusú világban, és „a tengerentúli hegemóntól” várja a megváltást.
Novemberben rendkívüli ülést tart az ENSZ Biztonsági Tanácsa, amely Oroszország Ukrajna elleni háborúja kezdete óta eltelt 1000 napról szól. Az eseményt Nagy-Britannia jelentette be, amely ebben a hónapban a Biztonsági Tanács elnöke – jelentette be Nagy-Britannia állandó ENSZ-képviselője, Barbara Woodward sajtótájékoztatóján.
Megerősítette, hogy az ülésre november 18-án délután kerül sor David Lammy brit külügyminiszter elnökletével. A BT novemberi prioritásai között szerepel a közel-keleti háború következményei és kockázatai, Oroszország Ukrajna elleni agressziója és a szudáni konfliktus.
Woodward hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság arra kívánja felhasználni elnökségét, hogy leleplezze az orosz dezinformációkat és kérdéseket tegyen fel a háborús bűnökkel kapcsolatban. Az orosz delegáció az ukrán kérdés megvitatása miatt megpróbálta megakadályozni a Biztonsági Tanács novemberi munkatervének elfogadását, de Woodward szerint ez nem lesz akadálya annak, hogy az ENSZ-tagok indítványára ülést tartsanak.
Nagy-Britannia képviselője kijelentette azt is, hogy a nemzetközi közösség határozottan támogatja Ukrajnát.
„London továbbra is támogatja Ukrajna szuverenitásáért folytatott küzdelmét és az ENSZ Alapokmányának elveit”, hangsúlyozta Woodward.
A képviselő hozzátette, hogy Oroszországnak köze van a világ legtöbb globális konfliktusához. Arról van szó, hogy Oroszország megállapodásokat köt Észak-Koreával és Iránnal, hogy támogatást kapjon a háborúhoz. Woodward szerint Moszkva az észak-koreai csapatokat használja célpontnak, drónokat vásárol Irántól, finanszírozza a terrorizmust a Közel-Keleten, ami növeli a világbéke fenyegetettségét.
[type] => post
[excerpt] => Novemberben rendkívüli ülést tart az ENSZ Biztonsági Tanácsa, amely Oroszország Ukrajna elleni háborúja kezdete óta eltelt 1000 napról szól. Az eseményt Nagy-Britannia jelentette be, amely ebben a hónapban a Biztonsági Tanács elnöke.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1730663400
[modified] => 1730644783
)
[title] => Rendkívüli ülést tart az ENSZ Biztonsági Tanácsa Oroszország 1000 napja tartó Ukrajna elleni háborúja alkalmából
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=131325&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 131325
[uk] => 131244
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 131246
[image] => Array
(
[id] => 131246
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-9.png
[original_lng] => 435056
[original_w] => 610
[original_h] => 385
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-9-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-9-300x189.png
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-9.png
[width] => 610
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-9.png
[width] => 610
[height] => 385
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-9.png
[width] => 610
[height] => 385
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-9.png
[width] => 610
[height] => 385
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-9.png
[width] => 610
[height] => 385
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1730637583:12
[_thumbnail_id] => 131246
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2762
[_oembed_66d4c52020fa1016b575949ac1d3a4f0] =>
[_oembed_time_66d4c52020fa1016b575949ac1d3a4f0] => 1730656204
[_oembed_b33613a2d94cddb73856a9704ff4850c] =>
[_oembed_time_b33613a2d94cddb73856a9704ff4850c] => 1737053677
[_algolia_sync] => 831787244002
[_oembed_3ed02d105b90145b135d24068b8efa4f] =>
[_oembed_time_3ed02d105b90145b135d24068b8efa4f] => 1759480666
[_oembed_fd1c42a492e216068aa82d9a6444bd75] =>
[_oembed_time_fd1c42a492e216068aa82d9a6444bd75] => 1763894418
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 23517
[1] => 106845
[2] => 11515
)
[tags_name] => Array
(
[0] => ENSZ Biztonsági Tanács
[1] => háború
[2] => rendkívüli ülés
)
)
[2] => Array
(
[id] => 131030
[content] =>
Az európai országoknak érdekükben állna, hogy a „nagyfiúk” tárgyalóasztalhoz üljenek, és megbeszéljék, hogyan lehetne véget vetni ennek a háborúnak, ebben az értelemben Szlovákia nagyon aktív ország akar lenni – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök az orosz Rosszija 1 tévécsatorna 60 minut című műsorában szerdán.
Fico azt mondta, hogy ha szükséges, habozás nélkül kész tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Közölte: kötelességének tartja, hogy a Győzelem napja, a második világháború (európai) befejezésének 80. évfordulója alkalmából május 9-én Moszkvába látogasson.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ezzel kapcsolatban kijelentette: az orosz elnök nyitott arra, hogy külföldi kollégáival találkozzon. Hozzátette, hogy egyelőre nincsenek konkrét tervek a Putyin és a Fico közötti kapcsolatfelvételre.
„Támogatok minden olyan tervet, amelyben a béke szó szerepel, vagyis béketerveket. Jobb leülni a tárgyalóasztalhoz és két évig tárgyalni, mint hagyni, hogy a katonák két évig gyilkolják egymást” – mondta Fico.
Hangot adott véleményének, miszerint az európai országoknak érdekükben állna, hogy a „nagyfiúk” tárgyalóasztalhoz üljenek, és egy finom ebéd, jó bor mellett arról beszéljenek, hogyan lehetne véget vetni ennek a háborúnak.
„Ebben az értelemben a Szlovák Köztársaság nagyon aktív ország akar lenni” – mondta.
Kétségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy bárki is elhinné azt a nyugati mítoszt, amely szerint Oroszország Ukrajna után az Európai Unió megtámadását tervezi. Megjegyezte, hogy „a média két éve azt a képet festi, hogy az orosz hadsereg minden fronton vesztésre áll”.
„Racionálisam semmi sem támasztja alá, hogy az Oroszországi Föderáció érdeke lenne, hogy az egész világgal konfliktusban álljon. Minek? Ha mindannyiunknak együtt kell működnünk, akkor együtt kell léteznünk mindannyiunknak. Ugyanakkor meg kell értenünk, hogy Ukrajnához hasonlóan Oroszországnak is szüksége van a saját biztonsági garanciákra. Ezt nagyon jól megértem, és (…) tudom, miért alakult ki ez a konfliktus 2022 februárjában” – mondta a miniszterelnök.
„Néha eszembe jut egy kissé ironikus szlovák közmondás, amely szerint ha egy ember térdepel, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy letérdelt előtted. Lehet, hogy csak a cipőfűzőjét köti meg. És én ugyanerről beszélek önnek is. Ha valaki azt hiszi, hogy Oroszország térdel, az valójában csak azért van, mert az oroszok talán csak a cipőfűzőjüket kötik meg” – jelentette ki Fico Olga Szkabejeva műsorvezetőnek.
Hangot adott álláspontjának, miszerint a több mint félmilliárd lakosú EU-nak, noha erős gazdasági egység, nincs saját külpolitikája, és ahelyett, hogy „az egyik meghatározó erő” lenne a világban, azt másolja, amit az Egyesült Államok mond neki. A szlovák kormányfő képtelenségnek nevezte azt a verziót, amely szerint az Északi Áramlat gázvezetéket az ukrán búvárok robbantották fel, ahogy az a lapokban olvasható.
Fico nem zárta ki, hogy az elkövetkező hetekben-hónapokban újabb merényletet követhetnek el ellene, ugyanakkor értésre adta, hogy nem hagyja magát megfélemlíteni. Kifogásolta, hogy a szlovák ellenzék még mindig maffiának, gyilkosoknak és Putyin ügynökeinek nevezi a kormánypártot, és kifejezte reményét „hogy felülkerekedik a józan ész, és másképp fogunk tekinteni arra a konfliktusra, amely ma Ukrajnában zajlik”.
[type] => post
[excerpt] => Az európai országoknak érdekükben állna, hogy a „nagyfiúk” tárgyalóasztalhoz üljenek, és megbeszéljék, hogyan lehetne véget vetni ennek a háborúnak, ebben az értelemben Szlovákia nagyon aktív ország akar lenni – jelentette ki Robert Fico.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1730382840
[modified] => 1730332747
)
[title] => Fico: Európának az az érdeke, hogy a „nagyfiúk” tárgyaljanak a rendezéséről
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=131030&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 131030
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 131031
[image] => Array
(
[id] => 131031
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/fico.png
[original_lng] => 667954
[original_w] => 986
[original_h] => 493
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/fico-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/fico-300x150.png
[width] => 300
[height] => 150
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/fico-768x384.png
[width] => 768
[height] => 384
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/fico.png
[width] => 986
[height] => 493
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/fico.png
[width] => 986
[height] => 493
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/fico.png
[width] => 986
[height] => 493
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/fico.png
[width] => 986
[height] => 493
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1730325548:12
[_thumbnail_id] => 131031
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1822
[translation_required_done] => 1
[_oembed_09b40ada5660d765f619f0851f5dac34] =>
🇸🇰🇷🇺 Slovak Prime Minister Robert Fico expressed his intention to attend the Victory Parade in Moscow on May 9. He shared his desire during an interview on the program '60 Minutes' aired on the channel 'Rossiya-1.' pic.twitter.com/7M6zGB8Pm3
Regarding the European Union: this year, our Government must ensure readiness across all negotiation clusters. We understand that delays in Ukraine’s accession process are not caused by Ukraine. We will continue working with the EU to ensure promises made are fulfilled. This is a…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 21, 2025
Vlagyimir Putyin orosz diktátor nem kíván részt venni a békecsúcson, mert nem tudja, mit tegyen a háború lezárulása után – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij elnök az észak-európai országok vezető médiumainak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő hangsúlyozta: Ukrajnát bármilyen tárgyalás előtt meg kell erősíteni. Szerinte Kijev kész arra, hogy Oroszország részt vegyen a második békecsúcson, de ehhez béketervnek kell lennie. A globális dél országainak bevonására irányuló tervre is szükség van. Egyúttal arról biztosított, hogy Ukrajna kész kiegészíteni a tervét Kína, Brazília és más országok által javasolt pontokkal, ha ezek az ENSZ Alapokmányán alapulnak, és segítik a harcok megállítását.
„Készen állunk, nagyon nyitottak vagyunk. De amikor meghallották, hogy készen állok, azt mondták, Ukrajna csak a saját tervét akarja. Nem” – tette hozzá az elnök. Mint megjegyezte, Kijev mindenesetre elkészíti a béketervet novemberben, és ha más országok részéről javaslatok lesznek, közös tervet lehet alkotni.
„Ha ők (a globális Dél országai – a szerk.) meg akarják hívni Putyint, akkor jó, hadd hívják meg. De van egy dolog. Nem akarja, mert nem tudja, mit tegyen ez után a háború után, nem tudja, mit tegyen tovább. Nekünk megvan a tervünk, de neki megvan a saját terve” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Vlagyimir Putyin orosz diktátor nem kíván részt venni a békecsúcson, mert nem tudja, mit tegyen a háború lezárulása után – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1730363400
[modified] => 1730313787
)
[title] => Putyin nem akar részt venni a békecsúcson, mert nem tudja, mit tegyen a háború után – Zelenszkij
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=130998&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 130998
[uk] => 131049
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 130999
[image] => Array
(
[id] => 130999
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/zelenszkij-29.jpg
[original_lng] => 30690
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/zelenszkij-29-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/zelenszkij-29-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/zelenszkij-29.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/zelenszkij-29.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/zelenszkij-29.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/zelenszkij-29.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/zelenszkij-29.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1730356655:3
[_thumbnail_id] => 130999
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3422
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_17a77555309431b72e2d5c6f50b5e25f] =>
[_oembed_time_17a77555309431b72e2d5c6f50b5e25f] => 1730466605
[_oembed_5f988df171d3f64bc699615318a866a1] =>
Tactical Group 84 of Ukraine’s Special Operations Forces captured a North Korean soldier during a special operation in Russia's Kursk region. After evacuating him from the battlefield, the soldiers provided immediate first aid to the prisoner. pic.twitter.com/43ZYihfCfk
Az Egyesült Államok nem tervez további korlátozásokat bevezetni az amerikai fegyverek ukrajnai használatára vonatkozóan, még abban az esetben sem, ha észak-koreai csapatok vennének részt a harcokban. Ezt a Pentagon közölte, miután a NATO megerősítette, hogy észak-koreai katonákat telepítettek a Kurszki területre – tudósított a Kyiv Independent.
A Pentagon szóvivője, Sabrina Singh október 28-án tájékoztatott a helyzetről.
Az észak-koreai katonák egy része már közelebb vonult Ukrajnához, és egyre inkább aggódunk amiatt, hogy Oroszország harcban vagy az ukrán erők elleni harci műveletek támogatására kívánja felhasználni ezeket a katonákat az ukrán határhoz közeli oroszországi a kurszki területen –mondta Singh. Az Egyesült Államok két nappal korábban, október 26-án jelentette be, hogy észak-koreai katonákat küldenek a Kurszki területre, az ukrán offenzívával szemben álló orosz határvidékre.
A Pentagon becslése szerint mintegy 10 ezer észak-koreai katona vezényeltek kelet-oroszországba kiképzésre, ami jelentős növekedés az október 23-i 3000 fős becsléshez képest.
Joe Biden amerikai elnök „nagyon veszélyesnek” minősítette ezt a fejleményt. Az ukrán katonai hírszerzés (HUR) már október 24-én közölte, hogy az első egységeket a Kurszki területen telepítették, bár a Pentagon ekkor még nem erősítette meg ezt az információt. Az ukrán hírszerzés korábbi közlése szerint Oroszország 12 ezer észak-koreai katona, köztük 500 tiszt és három tábornok bevetésére készül. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról beszélt, hogy az első észak-koreai katonákat október 27-én vagy 28-án telepítenék a harci övezetbe.
Oroszország és Észak-Korea kezdetben tagadta ezeket a jelentéseket, de az utóbbi időben kitérő válaszokat adnak a csapatok kiküldésére vonatkozó, egyre szaporodó bizonyítékok fényében.
Az Egyesült Államok továbbra is tiltja Kijevnek, hogy amerikai gyártmányú, nagy hatótávolságú fegyverekkel mélyen Oroszország területére csapjon.
Ugyanakkor Washington a tervek szerint 700-800 millió dolláros segélycsomagot nyújtana Ukrajnának a nagy hatótávolságú képességek hazai gyártásához – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök október 21-én.
Tactical Group 84 of Ukraine’s Special Operations Forces captured a North Korean soldier during a special operation in Russia's Kursk region. After evacuating him from the battlefield, the soldiers provided immediate first aid to the prisoner. pic.twitter.com/43ZYihfCfk
Kína elítélte a Washington által korábban jóváhagyott döntést amerikai rakétarendszerek eladásáról Tajvannak.
A pekingi külügyminisztérium közleményében azt írta: „A föld-levegő rakétarendszerek Tajvannak történő eladása súlyosan sérti Kína szuverenitását és biztonsági érdekeit, súlyosan károsítja a kínai–amerikai kapcsolatokat, és veszélyezteti a békét és stabilitást” a Tajvani-szorosban. A dokumentum szerint Peking „minden szükséges intézkedést megtehet a nemzeti szuverenitás, a biztonság és a területi integritás határozott védelmére”.
Az 1,16 milliárd dolláros üzlet, amelyet még a kongresszusnak is jóvá kell hagynia, a külföldi katonai eladásokért felelős amerikai ügynökség szerint különböző légvédelmi rendszereket, köztük NASAMS-t és 123 rakétát tartalmaz.
Egy másik, pénteken bejelentett eladás radarrendszereket érint, összesen 828 millió dollár értékben. A berendezéseket közvetlenül az amerikai légierő készleteiből küldenék.
A tajvani védelmi minisztérium szombaton „őszinte háláját” fejezte ki az eladásért, amely segíthet a hadseregnek „védelmi képességeinek további javításában és a béke és stabilitás közös fenntartásában a (Tajvani-) szorosban”.
Az Egyesült Államok nem ismeri el Tajvant államként, és a Kínai Népköztársaságot tekinti az egyetlen legitim kormánynak, ennek ellenére jelentős katonai támogatást nyújt Tajpejnek.
Peking rendszeresen ellenzi a Tajvannak nyújtott amerikai támogatást, és azzal vádolja Washingtont, hogy beavatkozik az ország ügyeibe.
Kína Tajvant saját területe egy olyan részének tekinti, amelyet a kínai polgárháború 1949-es befejezése óta még nem sikerült újraegyesítenie a többi részével. Bár azt mondja, hogy a „békés újraegyesítést” támogatja, nem mondott le a katonai erő alkalmazásáról, és rendszeresen küld hadihajókat és vadászgépeket a sziget köré.
Az információkat Moszkva Iránon keresztül juttatja el a húszikhoz. A Közel-Keleten dúló konfliktus pedig segít elterelni a nyugat figyelmét az Ukrajnában dúló háborúról.
Oroszország a célpontok megtalálásában is segíti a jemeni húszikat, miközben a lázadók a Vörös-tenger hajóforgalmának akadályozásával igyekeznek zavart kelteni és a gázai műveletei lezárására rávenni Izraelt.
A nemzetközi kereskedelem fontos útvonalán keresztül haladó hajók a tavalyi év végén kerültek a húszik célkeresztjébe, és a támadásokat egy ideje már az orosz műholdak adatai is segítik a The Wall Street Journal forrásai szerint, akik azt is elárulták, hogy az orosz adatokat a húszik az Irái Forradami Gárdán keresztül kapják meg.
Moszkva örül, ha a figyelmet elterelheti Ukrajnáról
Mindez azt is jelzi, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök milyen messzire hajlandó menni, ha az Egyesült Államok hegemóniáján alapuló nemzetközi gazdasági és politikai rend aláaknázásról van szó. Moszkva számára ugyanis minden konfliktus, mely amerikai erőket köt le és elvonja a figyelmet az ukrajnai háborúról pozitív fejlemény.
A tavaly október 7-i Hamász támadás után egyre szélesedő közel-keleti háború tehát pont kapóra jött az orosz elnöknek.
Ráadásul az oroszok az Ukrajnában zajló háborúban olyan autokratikus rendszerek segítségét is igénybe veszik, mint Irán vagy Észak-Korea. Ezek az országok drónokkal és rakétákkal támogatják Moszkva háborús erőfeszítéseit, sőt az elmúlt hetekben észak-koreai katonák is érkeztek Oroszországba, kiképzés céljából. Nem meglepő, hogy Dél-Korea is aggódva figyeli annak a lehetőségét, hogy az észak-koreai csapatok harctéri tapasztalatokra tehetnek szert Ukrajnában.
A fegyvergyártás terén világszerte az egyik leggyorsabb növekedést elérő Dél-Korea eddig csak Ukrajna szövetségeseinek adott el fegyvereket, ám tartózkodott Kijev közvetlen támogatásától.
A Közel-Keleten Irán az oroszok legfontosabb szövetségese
Oroszország legfontosabb szövetségese a Közel-Keleten pedig Irán, ami Putyin és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök régóta fennálló kapcsolatát is aláássa, hiszen a Teherán támogatását élvező milíciák, mint a Hamász, a Hezbollah vagy a húszik mindegyikével gyakorlatilag hadban áll a zsidó állam. Ennek az együttműködésnek lehet a része a húszik támadásainak a támogatása is, miközben Putyin gyakran kritizálja az Egyesült Államok és Izrael tevékenységét Gázában és csütörtökön arról beszélt, hogy az egész régió lángba borulhat.
A húszik tavaly óta több mint 100 hajó ellen intéztek támadást, sőt két hajót sikerült el is süllyeszteniük, míg egy harmadikat elrabolniuk. A támadások hatására az óceánjárók többsége inkább az Afrika körüli kerülőutat választotta, így augusztusban a Vörös-tengert és az Indiai-óceánt elválasztó Bab-el-Mandeb-szoroson a tankerforgalom is 77 százalékkal alacsonyabb volt, mint a támadások előtt októberben.
Noha az Egyesült Államok a hajózási útvonalak védelmét ígérte, sőt később közvetlen csapásokat is mért húszi célpontokra, az amerikai törekvések nem jártak sikerrel. Azonban ha Oroszország hajó elleni vagy légvédelmi rakétákkal is ellátná a húszikat, úgy a helyzet tovább romolhatna. Korábban arról is érkeztek jelentések, hogy a Brittney Griner Oroszországban letartóztatott kosárlabdázónő szabadságáért cserébe elengedett Viktor Bout orosz fegyverkereskedő – akiről a Fegyvernepper című film főszereplőjét is mintázták – egy 10 millió dolláros fegyverüzleten dolgozik a húszikkal. A jemeni lázadók ugyanakkor néha orosz olajat szállító tankerek ellen is intéznek támadást.
Olaf Scholz német kancellár kiállt az Ukrajna elleni orosz háború politikai rendezése mellett, és támogatta India közvetítését ebben az ügyben – írta a Deutsche Welle.
„Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja sok szempontból érinti Németországot és Indiát. Senki sem hunyhat szemet ezen konfliktus felett. Éppen ezért határozottan amellett szólók, hogy India álljon ki a tartós és igazságos béke mellett” – mondta Scholz pénteken Új-Delhiben sajtótájékoztatón, ahol Narendra Modi indiai miniszterelnökkel találkozott.
Scholz elmondása szerint Németország üdvözli India hajlandóságát, hogy „erős kapcsolatokat használjon minden féllel a konfliktus politikai megoldásához”. Berlin Ukrajna területi integritását is támogatja.
„Ennek a háborúnak, amely oly régóta dúl, és oly sok áldozatot követelt, végre véget kell vetni. Ukrajna integritását és szuverenitását meg kell őrizni. Ezt képviseljük” – hangsúlyozta Sholtz.
Glad to meet Foreign Minister Wang Yi. Since my meeting with President Xi in Kazan last year, India-China relations have made steady progress guided by respect for each other's interests and sensitivities. I look forward to our next meeting in Tianjin on the sidelines of the SCO… pic.twitter.com/FyQI6GqYKC
Wang Yi, Member of the Political Bureau of the CPC Central Committee, and India’s National Security Adviser Shri Ajit Doval held the 24th Round of Talks Between the Special Representatives of China and India on the Boundary Question in New Delhi.
India hazavitte 85 állampolgárát a háborús övezetből, akiket csalással kényszerítettek arra, hogy szerződést írjanak alá az orosz hadsereggel, és harcoljanak Ukrajna ellen, számolt be a Hindustan Times.
Vicram Misri külügyminiszter kijelentette, hogy India „nagyon szoros kapcsolatban áll” az orosz külügy- és védelmi minisztériummal a harcokban való részvételre toborzott indiaiak ügyében.
Egyben megjegyezte, hogy India hazavitte néhány, a háborúban elhunyt ember maradványait.
Jelenleg a hatóságok további 20 állampolgár szabadon bocsátásán dolgoznak.
„Amennyire tudjuk, körülbelül 20 személy maradt még (az orosz hadseregben) és ragaszkodunk ahhoz, hogy partnereink a lehető leghamarabb engedjék szabadon az orosz fegyveres erőkben maradt indiai állampolgárokat”, hangsúlyozta Misri.
Amikor Ukrajna győzelmi terve megvalósul, Oroszországot láthatjuk majd a békecsúcson, akkor lehet majd beszélni a békeképlet megvalósulásáról is – jelentette ki csütörtökön Volodimir Zelenszkij elnök a Krími Platform harmadik parlamentközi csúcstalálkozóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint Zelenszkij elmondta: „Amikor a győzelmi terv maradéktalanul megvalósul, Oroszországot megláthatjuk a békecsúcson. Látni fogjuk a megvalósított békeképletet, látni fogjuk az ENSZ Alapokmány céljainak és elveinek teljesen helyreállított hatékonyságát.” Mint hangsúlyozta, Ukrajna győzelmi terve arra irányul, hogy megfossza Oroszországot azoktól az alternatíváktól, amelyekre számít, az igazságos békén kívül.
Mint az elnök kifejtette, a terv első pontja a geopolitika és Ukrajna NATO-meghívása, a második a védelem, a harmadik pedig Oroszország visszaszorítása. Az ukrán terv negyedik pontja a gazdasági együttműködést, az ötödik a biztonságot irányozza elő – tette hozzá. „Oroszország kibújik a valódi diplomácia alól, és nem akarja visszaadni, amit ellopott, de rá kell kényszeríteni erre. Vagyis meg kell erősíteni Ukrajnát és közös álláspontjainkat” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
I received a report from Commander-in-Chief Syrskyi on the current situation at the frontline, with particular focus on the Pokrovsk, Kurakhove, and Lyman directions. In the Donetsk region, the situation remains difficult, but our combat brigades are holding their positions and…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 25, 2024
⚡️🇷🇺🇺🇸 Narychkine (le directeur du Service russe de renseignement extérieur) a évoqué une conversation téléphonique avec le directeur de la CIA.
Selon lui, les parties ont convenu de maintenir la possibilité de discuter rapidement des questions d'actualité à tout moment. Le chef… pic.twitter.com/XsOT8nMEKR
— Camille Moscow 🇷🇺 🌿 ☦️ (@camille_moscow) June 29, 2025
