Franciaország Mirage 2000 vadászgépekkel látja el Ukrajnát, amelyeket az átadás előtt új felszereléssel látnak el, a modernizált repülőgépek 2025 első felében lesznek készen a szállításra – jelentette be Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter, számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Sud Ouest francia kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a francia védelmi miniszter elmondta: a korszerűsítési műveletet a girondei Kazo bázison végzik. „A cél a levegő-föld harci képességekkel való felszerelésük. És az elektronikus hadviselési rendszerük megerősítése. De a legfontosabb szempont a pilóták és a szerelők kiképzése, ami Nancyben folyik” – jegyezte meg Sebastien Lecornu.
A Mirage 2000 negyedik generációs francia többcélú vadászgép, amely évtizedek óta van használatban a világ számos országában. A Dassault által az 1970-es években kifejlesztett repülőgép a francia repülőgép-ipar történetének egyik legsikeresebb projektje lett.
A Mirage 2000 a feladatok széles skáláját képes elvégezni: a légi célok elfogásától a földi objektumok precíziós megsemmisítéséig. A Mirage 2000 a szovjet vadászgépek új generációinak megjelenésére adott válaszként jött létre. Az első repülésére 1978-ban került sor, a sorozatgyártás pedig az 1980-as évek elején kezdődött. Azóta a Mirage 2000 különböző katonai konfliktusokban vett részt, nagy hatékonyságot és megbízhatóságot bizonyítva.
Most az a prioritás, hogy leállítsuk a konfliktusban használt fegyverek szállítását, és visszatérjünk a politikai megoldáshoz – mondta a francia elnök. Macron szerint Izrael saját jövőjének is árt, ha nem hajlandó a tűzszünetre.
Emmanuel Macron francia államfő szombaton az Izraelnek történő fegyverszállítások leállítását sürgette, és politikai megoldást szorgalmazott a Hamász október 7-i támadása által kirobbantott, közel egy éve tartó gázai háborúban.
Most az a prioritás, hogy leállítsuk a konfliktusban használt fegyverek szállítását, és visszatérjünk a politikai megoldáshoz – jelentette ki a francia elnök a France Inter című francia lapnak adott interjúban, amit az angol nyelvű France24 is átvett.
Hangsúlyozta, hogy Franciaország nem járul hozzá a térségbe irányuló fegyverszállításokhoz, és felszólította a nemzetközi közösséget, hogy szorgalmazza a de-eszkalációt.
Franciaország nem szállít semmit – ismételte meg.
A francia elnök sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a Gázai övezetben hiábavalóak a tűzszünet elérése érdekében tett diplomáciai erőfeszítések.
Úgy gondolom, hogy nem hallgattak meg minket. Ezt ismét elmondtam Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek, és úgy gondolom, hogy ez hiba, többek között Izrael jövendőbeli biztonsága szempontjából is – hangsúlyozta Emmanuel Macron.
„Világosan látjuk ezt a közvéleményben, különösen a régióban. Ami történik, az a gyűlöletet táplálja” – tette hozzá.
[type] => post
[excerpt] => Most az a prioritás, hogy leállítsuk a konfliktusban használt fegyverek szállítását, és visszatérjünk a politikai megoldáshoz – mondta a francia elnök. Macron szerint Izrael saját jövőjének is árt, ha nem hajlandó a tűzszünetre.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1728228480
[modified] => 1728189134
)
[title] => Az Izraelnek történő fegyverszállítások leállítására szólított fel Emmanuel Macron
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=128668&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 128668
[uk] => 128700
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 128669
[image] => Array
(
[id] => 128669
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/macron.jpg
[original_lng] => 94060
[original_w] => 1024
[original_h] => 682
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/macron-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/macron-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/macron-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/macron.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/macron.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/macron.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/macron.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1728234548:8
[_thumbnail_id] => 128669
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 3242
[translation_required_done] => 1
[_oembed_70f7df857f07c9bc445e05b209a8f4df] =>
🇬🇧🇫🇷🇺🇦 Starmer and Macron are discussing sending British and French soldiers to Ukraine as a peacekeeping force after any potential deal to end the war, - The Telegraph
One US-floated idea is that Western soldiers could man an 800-mile border between the new Ukrainian and… pic.twitter.com/PQkle8Ouyj
On the way back from Kyiv, journalists unexpectedly entered the leaders’ cabin. German advisor Merz hid a spoon used for cocaine, while French President Macron concealed a bag of it. pic.twitter.com/NmlGXTncvE
France has the largest Muslim population in Europe (10% of its population).
According to the following article: https://t.co/vFh0j7Hrgs ...49% of French Muslims want Catholics to convert to Islam, and that 36% percent want churches to be transformed into mosques...".
Je viens de m’entretenir avec le Président iranien Massoud Pezeshkian.
J’ai marqué ma vive préoccupation sur l'escalade en cours, et condamné les frappes injustifiées contre les infrastructures civiles émiriennes et plusieurs navires.
Ukrajna 12 darab Caesar önjáró tüzérségi eszközt kap a KNDS francia–német fegyvergyártó csoporttól, a megfelelő szerződést csütörtökön kötötték – jelentette be Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter a Twitteren, számolt be pénteken az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kijevi nemzetközi iparági fórum keretein belül a KNDS csoport szerződést kötött 12 Caesar tüzérségi egység szállítására Ukrajnának. A szállítás finanszírozása Ukrajna költségére történik.
A francia védelmi miniszter szerint a megállapodás része a védelmi ipar termelési kapacitásának növelésére irányuló erőfeszítéseknek, amelyek célja Ukrajna támogatása az orosz agresszióval szembeni ellenállásában.
A Caesar egy modern önjáró tüzérségi eszköz, amely egyesíti a mobilitást, a pontosságot és a tűzerőt. Gyorsan meg tud fordulni, lőni és elhagyni a pozíciót, elkerülve a viszont tüzet.
As temperatures drop and Ukraine nears 1000 days of war, Russia launched massive air strikes against civilians, seemingly targeting energy infrastructure.
Norway condemns this illegal war and continues to #StandWithUkraine, providing arms and support against Russia’s aggression.
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
First outcomes from today’s work with national security advisors of partner countries. European partners, Canada, the EU, and NATO are engaged, and we are also communicating with the American side. I am grateful to everyone for their support.
National security advisers from European countries have arrived in Kyiv.
The representatives of Germany, the United Kingdom, France, Italy, Spain, Latvia, Estonia, Lithuania, Poland, Finland, Canada, the Netherlands, Sweden, Norway, and Denmark, as well as NATO, the European… pic.twitter.com/70j2jna4tt
‼️‼️ 🇸🇰 The Slovak police have launched an investigation against Prime Minister Fico on suspicion of treason due to the shutdown of emergency electricity supply to Ukraine.
A complaint against the prime minister was filed with the authorities by the leader of the "Freedom and… pic.twitter.com/w0sPIRPCnv
Franciaország kezdeményezte az Európai Bizottság hatáskörének korlátozását az Ukrajnának szánt források elosztásában, és javasolta a nemzeti fővárosok és az Európai Parlament általi ellenőrzés megerősítését javasolta – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Politico című brüsszeli–amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az európai uniós diplomaták legutóbbi találkozóján Franciaország támogatta azt az elképzelést, hogy szigorúbb ellenőrzési intézkedéseket vezetnek be annak a 35 milliárd eurós hitelnek az elosztására vonatkozóan, amelyet Brüsszel a következő hetekben tervez Ukrajnának nyújtani.
Feltételezhető, hogy ez a döntés lehetővé teszi a pénzügyi segítségnyújtás folyamatának átláthatóbbá és kezelhetőbbé tételét az egyes EU-tagállamok szintjén.
Júniusban a G7-ek vezetői megállapodtak abban, hogy Ukrajnának 50 milliárd dolláros hitelt nyújtanak, amelyet a befagyasztott orosz eszközökből származó bevételek terhére kell visszafizetni.
First outcomes from today’s work with national security advisors of partner countries. European partners, Canada, the EU, and NATO are engaged, and we are also communicating with the American side. I am grateful to everyone for their support.
National security advisers from European countries have arrived in Kyiv.
The representatives of Germany, the United Kingdom, France, Italy, Spain, Latvia, Estonia, Lithuania, Poland, Finland, Canada, the Netherlands, Sweden, Norway, and Denmark, as well as NATO, the European… pic.twitter.com/70j2jna4tt
Franciaország új miniszterelnöke, Michel Barnier nemzetgyűlési beszédében kijelentette, hogy továbbra is kész Ukrajna támogatására. A hírt az Interfax-Ukrajna közölte.
„Franciaország továbbra is támogatja az ukrán népet – egy olyan népet, amely az orosz támadás kezdete óta két és fél éve harcol és adja életét országa szuverenitása és közös értékekért” – mondta Barnier a francia parlament alsóháza képviselőinek.
I met Defence Minister Kim Yong Hyun on DPRK & other common security challenges. Russia’s aggression against Ukraine is an existential threat. The Republic of Korea is best positioned to understand it.
A migrációs és integrációs politika ellenőrzése nem működik kielégítően ‒ jelentette ki Michel Barnier új francia miniszterelnök kedden a nemzetgyűlésben elmondott általános politikai programbeszédében, amelyben más európai országok példáját követve a bevándorlással kapcsolatos intézkedések szigorítását jelentette be.
A helyzet orvoslására az új kormány „hatékonyabb elbírálást” kíván bevezetni a menedékkérelmek esetében, és meg akarja könnyíteni “az illegális bevándorlók őrizetének rendkívüli meghosszabbítását” a kiutasítási határozatok jobb végrehajtására. A miniszterelnök nem zárta ki a kiadott vízumok számának csökkentést sem azon országok esetében, amelyek vonakodnak kiutasított állampolgáraikat visszafogadni – írja az MTI.
„Jobban akarjuk ellenőrizni a határainkat” – tette hozzá a kormányfő, aki a tavaly májusban elfogadott európai migrációs és menekültügyi paktum “halogatás nélküli” végrehajtását szorgalmazta, amely az Európai Unióban az illegális bevándorlás elleni harcot hivatott erősíteni.
Figyelmeztetett arra is, hogy “Franciaország addig, amíg szükséges, folytatja az ellenőrzések visszaállítását saját határain”, ahogyan azt az európai szabályozástól való egyes kivételek lehetővé teszik, és ahogyan azt Németország szeptember közepén megtette.
„Kíméletlenül kell […] fellépnünk az embercsempészekkel és emberkereskedőkkel szemben, akik a nyomort és a kétségbeesést használják ki több ezer migráns életének árán a Földközi-tengeren és a La Manche csatornán”, ahol az utóbbi években egyre több halálos baleset történt” – tette hozzá a miniszterelnök.
A szigorításokat illetően az új francia kormány egyes országoknak a vízumok kiadását a kiutasított állampolgároknak a származási országaikba történő kitoloncolásához szükséges konzuli engedélyek kiadásától fogja függővé tenni. Michel Barnier utalt arra is, hogy tervei szerint tárgyalásokat kezdeményez „az érintett országokkal a régóta fennálló kétoldalú megállapodásokról, ha azok már nem felelnek meg a mai realitásoknak”.
Ezek a kijelentések megerősítik az új belügyminiszter, Bruno Retailleau nyilatkozatait, aki támogatná, hogy Franciaország felülvizsgálja az Algériával kötött megállapodást, amely jelenleg megkönnyíti az algériai állampolgárok beutazását Franciaországba.
Michel Barnier-hoz hasonlóan a migráció kérdésében keményvonalasként ismert belügyminiszter is a jobbközép Köztársaságiaktól érkezett az új kormányba, s tárcavezetőként tett első nyilatkozata ‒ amelyben kijelentette, hogy „a bevándorlás nem lehetőség”, és sajnálja, hogy nem tud népszavazást szervezni a témában Franciaországban – a kormány soraiban is heves vitát váltott ki.
A programbeszédet követő vitában Marine Le Pen, az ellenzéki Nemzeti Tömörülés frakcióvezetője azt kérte a kormánytól, hogy a jövő év elején terjesszen be egy új bevándorlási törvényt azon intézkedések visszavezetésére, amelyeket a tavaly decemberben elfogadott törvényből az alkotmánybíróság szerepét betöltő francia alkotmánytanács törölt.
A 2023. december 20-án megszavazott törvény 86 cikkelye közül 35-öt teljesen vagy részben kivett a szabályozásból az alkotmánytanács, ezek elsősorban azok a szigorítások, amelyek az előző kormánytöbbség és a jobboldal közötti megállapodás eredményeként kerültek a szövegbe.
A kilenc alkotmánybíró kivette az új szabályozásból egyebek mellett a kanadai mintára bevezetett kvótákat, amelyek a következő három évre felső határt szabtak volna a Franciaországba beengedett gazdasági bevándorlók számára, alkotmányellenesnek minősítette a szociális támogatásokhoz való hozzáférés szigorítását, amely különbséget tett európai uniós és nem uniós állampolgárok között, és nem támogatta a családegyesítés feltételeinek szigorítását, ahogy azt sem, hogy a külföldi diákoknak ezentúl kauciót kellene letétbe helyezniük, amely fedezi a hazautazásuk költségeit.
Benne maradt viszont a törvényben az akkori kormány eredeti javaslata, amely két pilléren nyugszik: szigorúbban lép fel a bűnelkövető külföldiekkel szemben, és megkönnyíti a kitoloncolásukat, valamint a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban feketén dolgozó külföldiek helyzetét legalizálja, miután a prefektusok egyéni elbírálás alapján és a munkáltató előzetes beleegyezése nélkül is munkavállalási és tartózkodási engedélyt adhatnak az ilyen helyzetben lévő több százezer embernek.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter Sebastien Lecorne francia védelmi miniszterrel a védelmi együttműködés erősítéséről és az orosz agresszió elleni küzdelem összehangolásáról tárgyalt.
A hírt Ukrajna védelmi minisztere a Facebookon közölte.
A találkozó során a diplomaták kiemelt figyelmet fordítottak az ukrán és a francia védelmi ipar közötti együttműködés fejlesztésére.
„Szóba került a vegyes vállalkozások létrehozása és a produkciók társfinanszírozása. Vannak konkrét projektjeink, akciótervünk és határidőink. Csapatunk már aktívan dolgozik ezen. Hálás vagyok Franciaországnak az Ukrajnának nyújtott állandó támogatásáért és az emberi életek megmentéséért, az igazságos béke közelebb hozásáért végzett közös munkájáért” – mondta Rusztem Umjerov.
A franciák 73 százaléka bizalmatlan a július eleji előrehozott választásokat követően megalakult új nemzetgyűléssel és valamennyi politikussal szemben. A megkérdezettek fele Emmanuel Macron államfő lemondását is támogatná.
A köztársasági elnök azután írt ki előrehozott parlamenti választásokat, hogy a június 9-i európai parlamenti választásokon a pártja alulmaradt a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörüléssel szemben. A július 7-i voksolás eredményeként háromosztatúvá vált a 11 frakcióval rendelkező nemzetgyűlés, és egyik blokknak sincs elég mandátuma a kormányzáshoz. Az olimpiai és paralimpiai játékokra hivatkozva továbbra is a lemondott Gabriel Attal miniszterelnök kormánya van hivatalban a folyó ügyek intézésére, miközben Emmanuel Macron egyeztetéseket folytat a pártok képviselőivel egy új kormány létrehozásáról. A Le Monde című napilapban szombaton közölt reprezentatív felmérés – amelyet az Ipsos közvéleménykutató intézet július 26. és augusztus 1. között 11 204 választópolgár megkérdezésével készített – rávilágított arra, hogy a választók 67 százaléka azt gondolja, hogy Emmanuel Macron döntése a képviselőház feloszlatásáról negatív következményekkel járt Franciaországra nézve. A felmérés szerint a franciák nagyfokú bizalmatlansággal viseltetnek a politikai elittel és az intézményekkel szemben, annak ellenére, hogy a parlamenti választásokon nagyon magas volt a részvételi arány. A tanulmány azt is kimutatta, hogy az egyes politikai blokkok szavazói nem hajlandók kompromisszumokra a kormányzáshoz szükséges koalíciókötés érdekében. A megkérdezettek 73 százaléka mondta azt, hogy nem bízik az új nemzetgyűlésben, és 56 százalékuk negatívan értékelte a választási eredményeket. Ez az arány a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés szavazói körében 86 százalékos. Az elutasítás ugyanakkor nemcsak az intézményekre vonatkozik, a politikai szereplőkről alkotott kép is különösen negatív a közvéleményben. A felmérésben vizsgált 19 politikus közül egyikről sincs pozitív véleménye a választóknak. Leginkább a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchont utasítják el, 13 százalékos pozitív és 83 százalékos negatív véleménnyel. Őt követi az államfő, akinek az elutasítottsága 69 százalékos, a franciák 27 százaléka van csak jó véleménnyel az elnökről. A volt szocialista államfőt, Francois Hollande-ot, aki képviselőként tért vissza a közéletbe, a megkérdezettek 67 százaléka utasítja el és 27 százalékuk értékeli pozitívan, míg a jobbközép Köztásaságiak elnökéről, Éric Ciottitól a megkérdezettek 24 százalékának van jó véleménye, 65 százalékának pedig negatív. A felmérés a nemzetgyűlés háromosztatúságáról kialakult véleményt is vizsgálta. Bár a franciák 76 százaléka arányosabb választási rendszert szeretne, a kompromisszumkészség egyik táborban sem mutatkozik. Az Új Népfront nevű baloldali pártszövetség kormányra kerülését csak a baloldali szavazók szorgalmazzák, az Új Népfront és az elnöki tábor közötti koalíciót csak a baloldali és az elnöki szavazók látnák szívesen, és hasonló a helyzet a jobboldalon is a különböző forgatókönyvek kérdésében. Összességében mindegyik tömb kormányalakítását a francia választóknak bizonyos hányada támogatja. Az Új Népfront koalícióját a válaszadók 47 százaléka, az elnöki tábor és a jobbközép Köztársaságiak koalícióját 48 százaléka, míg a Nemzeti Tömörülés által alakított kormányt 45 százaléka támogatná. A franciák megosztottak Emmanuel Macron esetleges lemondását illetően is. A válaszadók 51 százaléka szeretné, ha az elnök távozna. Ez az arány a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon által vezetett Engedetlen Franciaország táborában a legmagasabb, 77 százalékos, de Marine Le Pen szavazóinak 76 százaléka is ezt szeretné.
mti.hu
[type] => post
[excerpt] => A franciák 73 százaléka bizalmatlan a július eleji előrehozott választásokat követően megalakult új nemzetgyűléssel és valamennyi politikussal szemben. A megkérdezettek fele Emmanuel Macron államfő lemondását is támogatná.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1725227280
[modified] => 1725207010
)
[title] => Felmérés: a franciák jelentős többsége nem bízik az új parlamentben
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=125421&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 125421
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 125422
[image] => Array
(
[id] => 125422
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01.jpg
[original_lng] => 517907
[original_w] => 1920
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1725196211:5
[_thumbnail_id] => 125422
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 2416
[translation_required_done] => 1
[_oembed_f90771d53e5d1c0f2f62319c3975f9a4] =>
7 out of 10 Europeans think that their country has benefitted from EU membership - a figure that has remained relatively stable in recent years.
Szerbia megállapodást írt alá Franciaországgal 12 Rafale vadászgép vásárlásáról 2,7 milliárd euróért. Erről a Reuters számolt be.
A megállapodások keretében Szerbia is kap alkatrészeket és hajtóműveket repülőgépekhez.
„Szerbia több új repülőgép tulajdonosa lesz, ami jelentősen növeli hadseregünk hadműveleti képességeit. Örülünk, hogy csatlakozhatunk a Rafale klubhoz” – mondta Aleksandar Vučić szerb elnök a megállapodás aláírási ceremóniája után.
Vucic biztosította, hogy nem osztja meg a Rafale technológiákat Moszkvával.
„Nem vagyunk orosz kémek, hogy technológiát adjunk át nekik. Szerb állampolgárok pénzéből fizettük őket” – mondta.
Informujemy, że trwają rozmowy ze stroną ukraińską na temat przekazania samolotów MIG-29. Przekazywanie samolotów związane jest z osiąganiem przez nie docelowych resursów eksploatacyjnych oraz brakiem perspektywy ich dalszej modernizacji w Siłach Zbrojnych RP. Informujemy… pic.twitter.com/35obeH37rP
#BREAKING Serbian President Aleksandar Vucic stated today that he is considering running for prime minister and plans to resign as president, a move that could take place within the next three months. pic.twitter.com/TM4G4UzQgt
— The National Independent (@NationalIndNews) June 10, 2026
A lehetséges új francia miniszterelnökök között szerepel a baloldali Lucie Castets, a korábbi szocialista Bernard Cazeneuve és a konzervatív Xavier Bertrand.
Emmanuel Macron francia elnök jövő pénteken találkozik a politikai vezetőkkel, hogy az új miniszterelnököt kinevezhesse, megalakítva ezzel az ország új kormányát.
„A kormányfő kinevezése ezeknek a konzultációknak a nyomán történik majd meg” – közölte pénteki közleményében az Elysée-palota, amely bejelentette, hogy augusztus 23-án találkozósorozat kezdődik a francia elnök és a parlamenti frakciók és pártok vezetői között.
A mostani bejelentésre azok után került sor, hogy az olimpiai játékok miatt hetekig szünetelt a francia politika. Ez a fajta konzultáció szokatlan gyakorlat a francia politikában, legalábbis az utóbbi években, mivel az elnök ugyanabból a politikai táborból nevezhet ki miniszterelnököt, mint korábban.
Ezúttal azonban más a helyzet, mivel a júliusi előrehozott választásokat követően az ország három nagy politikai tömörülésének egyike sem rendelkezik abszolút többséggel a parlamentben.
A lehetséges új miniszterelnökök között szerepel a baloldali Lucie Castets, a korábbi szocialista Bernard Cazeneuve és a konzervatív Xavier Bertrand. Castets az egyetlen hivatalos jelölt a versenyben. Őt a összbaloldali Új Népi Front (NFP) jelölte, a választásokon az első helyen végezve, és amely a szocialistákat, a zöldeket, a kommunistákat és az Engedetlen Franciaország mozgalmat tömöríti.
„A franciák a parlamenti választásokon kifejezték a változásra és a széles körű összefogásra való hajlandóságukat. A felelősség szellemében minden politikai vezetőnek azon kell dolgoznia, hogy ezt a hajlandóságot megvalósítsa” – tette hozzá az Elysée. A tárgyalások egy hónappal azután kezdődnek, hogy a Gabriel Attal miniszterelnök vezette kormány lemondott, de az új kormány hivatalba lépéséig ügyvivő szerepet tölt még be.
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
🇬🇧🇫🇷🇺🇦 Starmer and Macron are discussing sending British and French soldiers to Ukraine as a peacekeeping force after any potential deal to end the war, - The Telegraph
One US-floated idea is that Western soldiers could man an 800-mile border between the new Ukrainian and… pic.twitter.com/PQkle8Ouyj
On the way back from Kyiv, journalists unexpectedly entered the leaders’ cabin. German advisor Merz hid a spoon used for cocaine, while French President Macron concealed a bag of it. pic.twitter.com/NmlGXTncvE
France has the largest Muslim population in Europe (10% of its population).
According to the following article: https://t.co/vFh0j7Hrgs ...49% of French Muslims want Catholics to convert to Islam, and that 36% percent want churches to be transformed into mosques...".
Je viens de m’entretenir avec le Président iranien Massoud Pezeshkian.
J’ai marqué ma vive préoccupation sur l'escalade en cours, et condamné les frappes injustifiées contre les infrastructures civiles émiriennes et plusieurs navires.
