Kétórás tanácskozás után kedd este úgy döntött a román alkotmánybíróság, hogy a jobboldali politikus, Calin Georgescu nem vehet részt a májusi elnökválasztáson – írja a BBC. A bíróság előtt Bukarestben tiltakozásul összegyűlt tüntető tömeg „árulók” és „nem megyünk sehova” jelszavakat skandált.
A 2024. november 24-én tartott román elnökválasztás első fordulójában Calin Georgescu szerezte meg a legtöbb szavazatot, a voksolás eredményét azonban a román alkotmánybíróság december 6-án megsemmisítette arra hivatkozva, hogy a legfelsőbb védelmi tanács szerint Georgescu közösségi oldalakon folytatott választási kampányát illegális finanszírozás és nemzetbiztonsági kockázatot jelentő külföldi beavatkozás segítette.
Ennek értelmében májusban meg kell ismételni az elnökválasztást, amelyen Georgescu is indult volna. Ehhez sikerült összegyűjtenie az induláshoz szükséges aláírásokat, a felmérések szerint a megismételt elnökválasztás első fordulóját is megnyerte volna. Az alkotmánybíróság keddi döntése értelmében azonban úgy néz ki, ez nem lehetséges.
A bukaresti utcákon kedd este összegyűlt tömeg azonban követelte, hogy Georgescura szavazhasson.
A csendőrség többsoros, fémakadályokból és gépkocsisorból álló kordont épített ki, és más megyékből is erősítést vezényelt a parlament épületének védelmére, amelyben az alkotmánybíróság is működik.
Georgescu a Facebookon közzétett videójában arra biztatja híveit, hogy döntsék el, mit akarnak, ugyanakkor kijelenti: „Megtiszteltetés volt számomra, hogy szolgálhattalak benneteket.”
Elutasította a román központi választási bizottság (BEC) vasárnap a tavalyi félbeszakított elnökválasztáson legtöbb szavazatot szerző Calin Georgescu jelöltségének bejegyzését a májusi megismételt elnökválasztásra.
A BEC nem tette még közzé az indoklást, de a román média a testület pártdelegátusaitól származó információkra alapozva úgy tudja, hogy formai kifogásról – egy vagyonnyilatkozatról hiányzó aláírásról – van szó.
Georgescu híveinek a BEC előtt gyülekező tömege dühödten reagált a hírre és palackokkal megdobálta az intézményt védő csendőröket.
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
Iktatta Romániában jelöltségét a megismételt államelnökválasztásra a román központi választási bizottságnál (BEC) pénteken a tavalyi érvénytelenített voksolás első fordulójában élen végző Calin Georgescu, írja az MTI.
Georgescu függetlenként indul, de a jelötségét támogató 324 ezer aláírás összegyűjtésében a kormánypártok által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és egy volt AUR-képviselő által alapított Fiatal Emberek Pártja (POT) is szerepet vállalt.
Georgescu azt mondta: biztos benne, hogy a román nép kivívja szabadságát, és megvédi demokráciáját a korrupt, elnyomó hatalommal szemben.
Hozzátette: ugyanazokat az értékeket képviseli, mint az új washingtoni adminisztráció, és mindenben támogatja Donald Trump amerikai elnök politikáját.
A 2024. november 24-én tartott román elnökválasztás elsőfordulójában Calin Georgescu szerezte meg a legtöbb szavazatot, a voksolás eredményét azonban a román alkotmánybíróság december 6-án megsemmisítette. Georgescu ezért keresetet nyújtott be az alkotmánybíróságon, januárban azonban a testület azt elutasította, március 6-án pedig az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elfogadhatatlannak nyilvánította azt, ezzel véglegesen elutasította Calin Georgescu volt román elnökjelölt Románia ellen benyújtott keresetét.
Ennek értelmében meg kell ismételni az elnökválasztást, amelyen a támogató aláírások összegyűjtésének köszönhetően Georgescu is indulhat. Január elején adott interjút a hirado.hu számára Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Magyar Demokrata Szövetség elnöke (RMDSZ) elnöke, amiben arról beszélt: a megismételt elnökválasztáson Crin Antonescut támogathatják majd.
Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) kedden azt közölte, az Európai Unió vezetése áll amögött, hogy Romániában érvénytelenítették az elnökválasztás első fordulójának eredményeit, s a román ügyészség vádat emelt Calin Georgescu elnökjelölt ellen. Hozzátették: a jövőre esedékes választások idején célponttá válhat Magyarország is.
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
Az ukrán ellenzéki vezetők elutasították a háborús választások megtartásának ötletét, miután a média beszámolt a köztük és amerikai tisztviselők közötti kapcsolatfelvételről, és miután Donald Trump elnök „diktátornak” nevezte ukrán kollégáját, Volodimir Zelenszkijt, amiért nem tartanak választásokat – írja a Reuters.
Petro Porosenko volt ukrán elnök csütörtökön azt mondta, hogy csapata együttműködik az amerikai „partnerekkel” az Ukrajna iránti támogatás fenntartása érdekében – de hozzátette, hogy ellenzi a háborús választásokat.
Az ukrán elnöki poszt a tét
A Telegramon közzétett nyilatkozatában Porosenko közölte, hogy választásokat csak a béke megteremtése után lehet rendezni. Hozzátette, hogy a szavazásra legkésőbb 180 nappal a háború befejezése után kerülne sor.
Julija Timosenko, egy másik ellenzéki vezető azt mondta, hogy csapata tárgyal minden szövetségesünkkel, aki segíthet az igazságos béke mielőbbi biztosításában, és azt mondta, hogy a választásokat nem szabad megtartani, amíg ez nem valósult meg.
Ahogy arról is beszámoltunk, hogy Trump kíséretének négy magas rangú tagja megbeszéléseket folytatott Zelenszkij néhány vezető politikai ellenfelével. A megbeszéléseket Timosenko és Porosenko pártjának vezető tagjaival folytatták – írta a lap három ukrán törvényhozóra és egy amerikai republikánus külpolitikai szakértőre hivatkozva. A beszámoló szerint a megbeszélések középpontjában az állt, hogy lehet-e Ukrajnában gyors elnökválasztást tartani.
[type] => post
[excerpt] => Az ukrán ellenzéki vezetők elutasították a háborús választások megtartásának ötletét, miután a média beszámolt a köztük és amerikai tisztviselők közötti kapcsolatfelvételről, és miután Donald Trump elnök „diktátornak” nevezte ukrán kollégáját, Vol...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1741338480
[modified] => 1741302675
)
[title] => Hiába az amerikai biztatás, Porosenko is elutasítja az előre hozott választásokat
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=143756&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 143756
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 143757
[image] => Array
(
[id] => 143757
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/porosenko.jpg
[original_lng] => 80921
[original_w] => 1024
[original_h] => 661
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/porosenko-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/porosenko-300x194.jpg
[width] => 300
[height] => 194
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/porosenko-768x496.jpg
[width] => 768
[height] => 496
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/porosenko.jpg
[width] => 1024
[height] => 661
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/porosenko.jpg
[width] => 1024
[height] => 661
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/porosenko.jpg
[width] => 1024
[height] => 661
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/porosenko.jpg
[width] => 1024
[height] => 661
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1741295476:12
[_thumbnail_id] => 143757
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2954
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 508427905000
[_oembed_a8d822fb06e4720d3d8d0186fed6681b] =>
We have received political signals at the highest level – good signals – including from the United States, from our European friends. According to all reports, aid shipments have been restored. pic.twitter.com/ppZezGgp7X
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 11, 2025
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
Az Osztrák Néppárt (ÖVP), az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS) megegyezésre jutott a hárompárti koalíció megalakításáról – jelentették be a pártok csütörtök reggel az osztrák APA hírügynökségnek.
A leendő koalíciós partnerek 11 órakor mutatják be kormányprogramjukat a parlamentben. A tervek szerint hét év alatt konszolidálják a költségvetést, emellett jelentős szigorítások lesznek a menekültügyi törvények terén és könnyíteni tervezik a bérlők terheit is.
A megállapodás alapjául az APA rendelkezésére bocsátott több mint 200 oldalas „Most helyesen cselekedni Ausztriáért” programtervezet szolgál.
A tervezet hangsúlyosan a „konszenzust és pragmatizmust” helyezi előtérbe. Az alkalmazott megfogalmazás szerint Ausztria számára „a legnagyobb előrelépést mindig is a konszenzus, az együttműködés és a bizalom hozta meg”.
A dokumentum utal az ÖVP és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) közötti sikertelen tárgyalásokra is. „Míg mások megtagadják az együttműködést és kibújnak a felelősség alól, mi konszenzust és cselekvőképességet teremtünk. Most nem pártpolitikai érdekekről van szó, hanem mindannyiunkról, Ausztriáról, kilencmillió emberről az országban”.
A programtervezet szigorú menekültügyi intézkedéseket fogalmaz meg. A családegyesítést „azonnal” leállítják – legalább ideiglenesen –, és napirendre tűzik a kiskorúak fejkendőviselési tilalmát is.
A program a bérleti jogot érintő intézkedéseket is tartalmaz, például a határozott idejű bérleti szerződések minimális időtartamát öt évre emelik.
A koalíciós partnerek folytatnák az osztrák fegyveres erők fejlesztését, valamint részvételét a Sky Shield együttműködésben.
Tekintettel a „jelenlegi gazdasági kihívásokra”, az új szövetségi kormány hét év alatt tervezi végrehajtani a költségvetés uniós szabályok szerinti konszolidálást a túlzottdeficit-eljárás elkerülése érdekében. A költségvetési terv – amint azt már bejelentették – 2025-re több mint 6,3 milliárd eurós, 2026-ra pedig 8,7 milliárd eurós intézkedéscsomagot irányoz elő.
A miniszteri posztok kiosztásáról a dokumentum nem tesz említést, azt a pártok közötti egyeztetések során tervezik véglegesíteni az elkövetkező napokban.
Az új szövetségi kormány beiktatásának lehetséges időpontja továbbra is a jövő hétfő. Ennek előfeltétele, hogy a pártbizottságok zöld utat adjanak a koalíciós paktumnak. A koalíciós megállapodás elfogadásához kétharmados többségre van szükség.
Az új koalíció megemelni tervezi a bankadót, hogy ezzel „méltányos hozzájárulást” biztosítsanak a költségvetési hiány betöméséhez. Az illetéket 2025-ben és 2026-ban 500 millió euróra emelik, majd ezt követően 200 millió euró körüli összegre csökkentik a csütörtökön közzétett kormányprogram szerint. A bankok 2023-ban valamivel több mint 150 millió eurót fizettek „stabilitási illeték” formájában.
A tőke hatékony allokációja érdekében intézkedéseket terveznek a tőkepiacok megerősítésére. „Fontos, hogy mindenki hozzáférjen a pénzügyi szolgáltatásokhoz és a tőkepiachoz. Ezért elengedhetetlen a tisztességes szabályozás, az átlátható szabályok és az erős, független pénzügyi felügyelet” – áll a programban. A program nem említi az értékpapírokra kivetett tőkenyereségadó eltörlését, ahogyan azt az előző kormányzat tervezte.
A kormány elkötelezi magát az átfogó pénzügyi oktatás erősítése mellett is a háztartások költségvetése, a megtakarítások, a biztosítások és a különböző befektetési eszközök tekintetében.
A szélsőségek és a terrorizmus elleni fellépés keretében a koalíciós partnerek elkötelezik magukat a politikai iszlám elleni küzdelem mellett. További büntetőjogi rendelkezéseket terveznek a vallási indíttatású szélsőségek ellen. Az intézkedéscsomag célja fellépni az online radikalizálódás ellen a digitális platformok európai szintű szabályozásának és ellenőrzésének megerősítésével.
A kormány emellett nemzetközi mintára nemzeti cselekvési tervet kíván kidolgozni a szélsőjobboldali fenyegetés ellen. Ennek keretében évente jelentés készül majd a szélsőjobboldali veszélyről. Nyilvánosan hozzáférhető lista készül majd szélsőséges szervezetekről. Az erőszak általános megelőzése érdekében betiltják bizonyos típusú kések birtoklását közterületen.
A leendő kormány fontos feladatának tekinti az infláció elleni küzdelmet, ennek érdekében megfontolja az árfelügyelet bevezetését azokon a területeken, ahol nem a szabad piacgazdaság elvei érvényesülnek.
A 2024 őszén tartott választásokon a Herbert Kickl vezette, jobboldali Osztrák Szabadságpárt szerezte a legtöbb szavazatot, de az államfő végül nem Kicklt bízta meg kormányalakítással, hanem a néppártot vezető Karl Nehammert.
Az ÖVP, az SPÖ és a NEOS első koalíciós tárgyalásai kudarccal végződtek, és ezt követően a köztársasági elnök az FPÖ vezetőjét kérte fel, hogy alakítson kormányt, de az Osztrák Szabadságpártnak nem sikerült megállapodnia a néppárttal a kormányalakításról, és ez után kezdett ismét koalíciós egyeztetéseket az ÖVP, az SPÖ és a NEOS.
Kickl meglepetésének adott hangot a kormányprogram bemutatásával kapcsolatban. Mint fogalmazott: amíg nincs kormány, nem lehet kormányprogramról beszélni. Kickl szerint egyáltalán nem biztos, hogy a NEOS küldöttgyűlése vasárnap elfogadja a megállapodást.
Werner Kogler, a Zöldek vezetője üdvözölte, hogy több hónapnyi huzavona után megszületett a koalíciós megállapodás, amellyel elhárult a közvetlen veszély, hogy szélsőjobboldali, Európa-ellenes, szabadságkorlátozó FPÖ-kancellár kerüljön a kormány élére. Kogler azt mondta, a Zöldek alaposan tanulmányozni fogják a programot és kritikusak lesznek a kormány munkáját illetően.
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
A Rada nem tudta elfogadni a 13039-es számú határozatot a demokrácia védelméről az orosz agresszió körülményei között, amely kimondta volna, hogy nem lehetséges választások tartása hadifogyi állapot idején.
Ezt Jaroszlav Zselezsnyak parlamenti képviselő közölte a Telegramon.
A dokumentumot 218 képviselő támogatta, miközben annak elfogadásához 226 szavazatra lett volna szükség.
A határozatban többek között azt is szerepelt, hogy Volodimir Zelenszkij elnöki mandátuma a hadiállapot végéig tart.
Nem kapta meg a szükséges, legalább 226 támogató szavazatot hétfőn az ukrán parlamentben az az előterjesztés, amely kimondja, hogy a törvényhozás elnökválasztást hirdet, amint „biztosítva lesz az átfogó, tisztességes és fenntartható béke” Ukrajna területén – tájékoztatott két ellenzéki képviselő, Jaroszlav Zseleznyak és Olekszij Honcsarenko a szavazás eredményéről a Telegramon.
A határozati javaslatot a 450 tagú parlament jelen lévő képviselői közül 218-an támogatták. A dokumentum – amelyet az Ukrainszka Pravda hírportál idézett – leszögezi, hogy „az ukrán parlamentet és Volodimir Zelenszkijt, Ukrajna elnökét szabad, átlátható, demokratikus úton választották meg nemzetközi megfigyelők részvétele mellett, és ezeknek a választásoknak az eredményét az egész nemzetközi közösség elismerte”.
A javaslat szerzői rámutatnak, hogy „ha a választásokat hadiállapot idején szervezik és tartják meg, akkor a választási jog összes nemzeti és nemzetközi alapelve sérül, ami az ilyen választásokat bohózattá változtatja, hasonlóan Vlagyimir Putyin 2024. márciusi oroszországi államfői újraválasztásához.”
„Az ukrán parlament hangsúlyozza, hogy Vlagyimir Putyin a felelős azért, hogy Ukrajnában ma lehetetlen nemzetközi megfigyelők meghívásával szabad, átlátható és demokratikus választásokat szervezni, amelyeket a nemzetközi közösség is elismerne. A Verhovna Rada (parlament) kijelenti, hogy az Ukrajnában az Oroszország által indított teljes körű háború miatt bevezetett hadiállapot nem teszi lehetővé, hogy Ukrajna alkotmányával összhangban választásokat tartsanak. Ugyanakkor az ukrán nép egységes abban, hogy ilyen választásokra a háború vége után sor kerüljön. A Legfelső Tanács az ukrán nép nevében kijelenti, hogy Ukrajna, mint demokratikus ország a parlament határozatával kihirdeti az elnökválasztásokat Ukrajnában, és gondoskodik arról, hogy azok minden nemzetközi választási normával összhangban legyenek, amint biztosítottá válik a teljes körű, tisztességes és fenntartható béke a területén” – idézett az Ukrajinszka Pravda az előterjesztés szövegéből.
A dokumentumban az is szerepel, hogy Volodimir Zelenszkij elnök mandátumát az ukrán nép és a parlament nem kérdőjelezi meg.
Ukrajna elnökének, Volodimir Zelenszkijnek gyakorolnia kell hatáskörét Ukrajna újonnan megválasztott elnökének hivatalba lépéséig az ukrán alkotmány 108. cikkelyének első részével összhangban – áll az indítványban.
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
President Trump and Malaysia's Prime Minister Anwar Ibrahim hosted the Prime Ministers of Thailand and Cambodia for the signing of the ‘Kuala Lumpur Peace Accords’—a historic peace declaration. pic.twitter.com/BZRJ2b2KLY
A kormánykoalíció őszi összeomlását követően előrehozott szövetségi választást tartottak Németországban. A választási törvény értelmében 630 képviselői helyről döntöttek a szövetségi parlament alsóházában (Bundestag). A választást a CDU/CSU konzervatív pártszövetség nyerte 28,5 százalékkal, de nem sokkal maradt el mögötte az AfD sem, miközben az SPD a várakozásoknak megfelelően nagyot bukott. A választással nem csak az dőlt el, hogy melyik párt lesz a legerősebb a Bundestagban, hanem azt is előrevetíti, hogy ki lesz Németország következő kancellárja, akit majd az új összetételű alsóház választ meg. A neheze azonban még most következik, mivel kormányzáshoz elegendő többséget egyik párt sem szerzett, így várhatóan hosszas koalíciós tárgyalások következnek.
Előrehozott szövetségi választást tartottak Németországban február 23-án, vasárnap. Eredetileg ősszel lett volna esedékes parlamenti választást tartani Németországban, de a hárompárti kormánykoalíció tavaly november elején a gazdasági és költségvetési politika körüli viták miatt felbomlott a Szabad Demokrata Párt (FDP) kilépésével. Miután a parlament alsóházában Olaf Scholz kancellár szocialista-zöld kormánya elveszítette a bizalmi szavazást, az államfő december végén feloszlatta a törvényhozást, és előrehozott választásokat írt ki.
A szövetségi statisztikai hivatal adatai szerint 59,2 millió választásra jogosult adhatta le a szavazatát Németországban, illetve további több mint 3 millió külföldön tartózkodó német állampolgár is voksolhatott.
A 2023 márciusában elfogadott új választási törvény értelmében 630 képviselői helyről döntöttek a szövetségi parlament alsóházában (Bundestag). Összesen 4506 jelölt indult a választáson.
A szavazóhelyiségek 8 órától 18 óráig voltak nyitva, a voksolás 299 szavazókörben zajlott. A közvélemény-kutatások az ellenzéki konzervatív Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió pártszövetségét (CDU/CSU) tartották esélyesnek a legtöbb szavazatra, a második legnépszerűbb pártnak az uniópártoktól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) pártot tartották. Scholz kancellár Szociáldemokrata Pártját (SPD) a harmadik helyre várták, míg a Zöldeket a negyedik, az FDP pedig az ötödik helyre tartották esélyesnek.
Kancellárjelöltet négy párt nevezett meg, azonban a kormányfőt nem közvetlenül választják, hanem az új összetételű Bundestag fog majd dönteni a kancellár személyéről. Mindegyik párt megnevezhetett kancellárjelöltet, de ezzel a lehetőséggel csak a négy legnagyobb párt élt. A CDU/CSU pártszövetség Friedrich Merzet, az AfD Alice Weidelt, az SPD Olaf Scholzot, míg a Zöldek Robert Habecket jelölték.
Ez lett a választás eredménye
Az előrehozott németországi választásokat – a cikkünk megjelenésekor elérhető legfrissebb adatok szerint – az előrejelzéseknek megfelelően az ellenzéki konzervatív Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió pártszövetsége (CDU/CSU) nyerte meg 28,5 százalékkal. Második helyre az Alternatíva Németországért (AfD) futott be 20,6 százalékkal, csaknem megduplázva a 2021-es választáson elért eredményét.
Nem sokkal maradt el az AfD mögött a Szociáldemokrata Párt (SPD), amelynek 16,4 százaléka a harmadik helyre volt elegendő. „Ez egy keserű választási eredmény, egyben választási vereség is. Ezt világossá kell tenni” – mondta Olaf Scholz az eredményt látva, hozzátéve, hogy vállalja a felelősséget a rossz eredményért.
Negyedik helyen a Zöldek végeztek 12 százalékkal, a Die Linke (Baloldali Párt) 8,6 százalékkal pedig az ötödik helyre ért oda. A többi pártnak jelen állás szerint nem sikerült átlépnie az öt százalékos bejutási küszöböt. A teljes választási eredmény:
CDU/CSU: 28,5 százalék;
AfD: 20,6 százalék;
SPD: 16, 4 százalék;
Zöldek: 12 százalék;
Die Linke (Baloldali Párt): 8,6 százalék;
BSW: 4,9 százalék;
FDP: 4,5 százalék;
Egyéb pártok: 4,5 százalék.
Mivel egyik pártnak sem sikerült elegendő támogatást szerezni a kormányalakításhoz, most várhatóan bonyolult koalíciós tárgyalások következnek. A választások győztese, Friedrich Merz azt tervezi, hogy húsvétig új kormányt alakít. „Nincs alternatívája annak, hogy értelmesen és gyorsan kormányt alakítsunk” – mondta a CDU vezetője. Elmondása szerint olyan szövetségi kormány megalakítására törekszik „amely a teljes német lakosságot képviseli”. Továbbá azt is közölte, hogy csak egy koalíciós partnert szeretne bevonni a kormányfő, ha lehetséges, nem kettőt. Azt azonban leszögezte már a választások estéjén, hogy az AfD-vel semmi esetben sem fognak együttműködni.
Alice Weidel, az AfD kancellárjelöltje eközben mégis arra számít, hogy hamarosan felkérését kapnak Merztől, hogy vegyenek részt az új kormányban. Weidel szerint ha nem ez történik, hanem a CDU/CSU pártszövetség végül a baloldallal lép koalícióra, akkor új választások lesznek hamarosan Németországban, mert Merzék szerinte az AfD programjával kampányoltak, ez pedig a választók becsapása.
Saskia Esken, az SPD társelnöke az esetleges kormányzati részvétellel kapcsolatban azt mondta, hogy a szociáldemokraták az elmúlt évtizedekben mindig felelősséget vállaltak, amikor erre szükség volt. „De szeretném világossá tenni: szociáldemokrataként ellenzékben is tudunk felelősséget vállalni” – hívta fel a figyelmet a politikus.
Donald Trump amerikai elnök elégedetlen, hogy Ukrajnában nem tartanak elnökválasztást a háború alatt, az amerikai vezető ezért „választások nélküli diktátornak” nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Trumpnak a Truth Social közösségi oldalon tett bejegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai elnök azt írta:
„Gondoljunk csak bele, egy szerény képességű, sikeres komikus, Volodimir Zelenszkij rávette az Egyesült Államokat, hogy költsön 350 milliárd dollárt egy olyan háborúra, amelyet nem lehet megnyerni, amelyet soha nem lett volna szabad elkezdeni, de amelyet ő az USA és Trump nélkül soha nem fog tudni rendezni.”
Trump azt állította, hogy az Egyesült Államok 200 milliárd dollárral többet költött Ukrajnának nyújtott támogatásokra, mint Európa. És Európa pénzét „garanciák védték”, míg az USA „semmit sem kap vissza” – tette hozzá. Úgy vélte, Oroszország Ukrajna elleni háborúja „sokkal fontosabb Európának”, mint az Egyesült Államoknak, mivel az amerikai és az orosz területet óceán választja el.
„Mindennek tetejében Zelenszkij elismeri, hogy az általunk küldött pénznek a fele eltűnt. Nem hajlandó választásokat tartani, és az egyetlen dolog, amit jól csinál, az az, hogy Bident játszik, mint a hegedűn. Zelenszkijnek, aki egy választások nélküli diktátor, gyorsan kell cselekednie, mert nem marad országa” – mutatott rá az amerikai vezető.
Az amerikai elnök úgy vélte, hogy az Egyesült Államok már sikeresen tárgyal Oroszországgal a háború befejezéséről, míg „Biden soha nem próbálta, és Európa nem tudta elérni a békét. Szeretem Ukrajnát, de Zelenszkij szörnyű munkát végzett, országa elpusztult, és emberek milliói haltak meg szükségtelenül – és ez folytatódik” – sajnálkozott Donald Trump.
Russian investment envoy Kirill Dmitriev has said that Russia will have contacts with US negotiators Steve Witkoff and Jared Kushner this week, state news agency RIA reports. https://t.co/Vh6J0tj9tV
— Al Arabiya English (@AlArabiya_Eng) June 5, 2026
Ruszlan Sztefancsuk, a Legfelső Tanács elnöke kommentálta a háború alatti választásokkal kapcsolatos amerikai kijelentéseket, hangsúlyozva, hogy Ukrajnában csak a hadiállapot megszűnése után tartanak választásokat – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a házelnök Facebook-oldalára hivatkozva.
A jelentés szerint Ruszlan Sztefancsuk kifejtette álláspontját Trumpnak a választások teljes körű háború idején történő megtartásával kapcsolatos kijelentéseivel kapcsolatban. Véleménye szerint az ilyen felhívásokat alaposan elemezni kell: ez vagy valódi lehetőség az ország számára, vagy csak egy újabb eszköz az ukrajnai helyzet destabilizálására.
A házelnök hangsúlyozta, hogy Volodimir Zelenszkij elnököt demokratikus választásokon választották meg, és ma ő vezeti az ukránok szabadságáért, függetlenségéért és biztonságáért folytatott küzdelmet. Hozzátette, hogy Ukrajnában tartanak választásokat, de csak a hadiállapot megszűnte után. Ezt egyértelműen előírják az ukrán jogszabályok – mutatott rá.
A parlament elnöke szerint Oroszország soha nem volt a béke mellett, az agresszióját mindig ál-békefenntartással leplezte. Az orosz politika forgatókönyve, mint megjegyezte, változatlan: először megszállás, majd tárgyalásokon keresztüli nyomásgyakorlás, amely csak megszilárdítja az erőszakkal elérteket. Egyúttal kételyét fejezte ki, hogy ezúttal másképp lesz.
„Nem fogjuk lemásolni azokat a gyakorlatokat, ahol már a szavazás előtt ismert a „győztes”, és álreferendumokkal együtt tartanak álválasztást – esetünkben akár orosz gépfegyverek csöve alatt. Ukrajna nem adja fel a demokráciát, de választások csak a hadiállapot lejárta után lehetségesek, ami az ukrán törvények közvetlen normája. A választások tűz alá helyezése szerinte nem demokrácia, hanem csak egy látvány, amelynek a Kreml a haszonélvezője.”
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ruszlan Sztefancsuk, a Legfelső Tanács elnöke kommentálta a háború alatti választásokkal kapcsolatos amerikai kijelentéseket, hangsúlyozva, hogy Ukrajnában csak a hadiállapot megszűnése után tartanak választásokat.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1739995200
[modified] => 1739995366
)
[title] => Oroszország nem fog feltételeket diktálni nekünk a háború alatti választások kapcsán – Sztefancsuk
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=141608&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 141608
[uk] => 141616
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 141609
[image] => Array
(
[id] => 141609
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/sztefancsuk.jpg
[original_lng] => 30109
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/sztefancsuk-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/sztefancsuk-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/sztefancsuk.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/sztefancsuk.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/sztefancsuk.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/sztefancsuk.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/sztefancsuk.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1739993134:8
[views_count] => 3268
[_thumbnail_id] => 141609
[_edit_last] => 12
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_3511f61dc09286b384079914b150598f] =>
Good to be with UKR Head of Presidential Office Andriy Yermack and Minister of Defense Rustem Umerov in Paris. Very productive meetings at Elysee Palace on efforts to end the Ukraine-Russia war. @SPE_Kellogg pic.twitter.com/x2I7SIW1RA
Regarding the European Union: this year, our Government must ensure readiness across all negotiation clusters. We understand that delays in Ukraine’s accession process are not caused by Ukraine. We will continue working with the EU to ensure promises made are fulfilled. This is a…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 21, 2025
🇷🇺🇨🇳 At the invitation of President of the People’s Republic of China Xi Jinping, President Vladimir Putin will pay an official visit to China on May 19-20
