Nagy-Britannia 2022 óta az ukrán fegyveres erők 33 ezer katonája számára tartott kiképzést, számolt be a brit védelmi minisztérium.
Megjegyezték, hogy a tanfolyamokat az Interflex művelet keretein belül tartották meg Nagy-Britannia vezetése alatt. Az ukrán fegyveres erők 33 000 katonája fejezte be kiképzését.
„Nagy-Britannia és partnerországai 2022 óta végzik ezt a gyalogsági alapkiképzést” – írja a brit védelmi tárca.
Az Interflex művelet 2024-ben is folytatódik Nagy-Britannia támogatásával.
Rishi Sunak brit miniszterelnök szerint az év második felére várható a nagy-britanniai parlamenti választások kiírása.
A brit törvények alapján a következő választást legkésőbb 2025 januárjában meg kell tartani, de egyöntetű az a várakozás, hogy a konzervatív párti kormányfő még az idei évre kijelöli az időpontot.
A sajtóban és az ellenzéki pártok körében az utóbbi hetekben folyamatossá váltak azok az előrejelzések, hogy Rishi Sunak már májusra kiírja a parlamenti választást.
A miniszterelnök azonban csütörtöki vidéki látogatásán, az őt kísérő újságírók kérdésére válaszolva úgy fogalmazott: munkáját „arra a feltételezésre” alapozza, hogy a választások az idei év második felében lesznek.
Ez volt az első olyan utalás, amelyet Sunak a választások várható időpontjára tett.
A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője, Sir Kier Starmer elítélően nyilatkozott Sunak kijelentéséről. Úgy fogalmazott: Rishi Sunak most már „jogcím nélküli lakásfoglalóként” él a Downing Street-i miniszterelnöki rezidencián, és nyilván van valami rejtegetnivalója, ha nem akarja pontosan megnevezni a választások időpontját.
A Munkáspárt az összes felmérés szerint kétszámjegyű támogatottsági előnyben jár a 2010 óta kormányzó konzervatívok előtt.
Az Ipsos közvéleménykutató cég legfrissebb, decemberben elvégzett vizsgálata azt mutatta ki, hogy a Labour a szavaztok 41 százalékát szerezné meg, a Konzervatív Párt 24 százalékot kapna, ha most tartanák a parlamenti választásokat.
Az Electoral Calculus nevű online választási előrejelző platform minap ismertetett számításai szerint ha a választásokon a jelenlegi felmérések által jelzett szavazatarányok érvényesülnek, a Labour a 650 fős alsóházban 415 tagú frakciót alakíthatna, a konzervatívok képviselőcsoportjának létszáma a jelenlegi 350-ről 151-re apadna.
A Munkáspárt ezzel megközelítené azt a rekordarányú győzelmet, amelyet 1997-ben aratott Tony Blair vezetésével. A Labour abban az évben 418 mandátumot szerzett.
A 2019-ben tartott legutóbbi brit parlamenti választáson az akkor még Boris Johnson vezette Konzervatív Párt negyven éve nem látott arányú győzelmet aratott, és kényelmes, 80 fős alsóházi többséggel alakíthatott új kormányt.
Johnson azonban 2022 júliusában lemondott pártvezetői posztjáról és a miniszterelnöki tisztségről, miután nyilvánosságra került, hogy a londoni kormányfői hivatalban a koronavírus-járvány miatt saját kormánya által elrendelt szigorú korlátozások idején ivászatokkal kísért társasági összejöveteleket rendeztek.
A közkeletűen „partygate” néven emlegetett ügy az utóbbi évek legnagyobb belpolitikai botrányává fajult, és részben ennek hatására mélypontra süllyedt a konzervatívok választói támogatottsága.
I spoke with UK Prime Minister @RishiSunak on Russia’s continued air terror against Ukrainian cities. Over the previous five days, the enemy has launched at least 500 missiles and drones toward Ukraine.
Zelenskyy commented on the issue of his legitimacy
"These statements of the illegitimate Russian President on the legitimacy of the Ukrainian President are honestly uninteresting. All adequate people who know how to read the laws will read and find the conclusion,"- stated… pic.twitter.com/QpmywwUyoO
David Cameron a vasárnapi Telegraph-interjúban kijelentette: a húsziknak és iráni támogatóiknak világos figyelmeztetést kell küldeni arról, hogy a világ nem tűri a hajóforgalom elleni folytatólagos támadásokat.
Cameron a The Sunday Telegraph című vasárnapi brit konzervatív lapnak nyilatkozva úgy fogalmazott: teljesen egyértelmű üzenettel kell Irán tudomására hozni, hogy a világ nem fogja eltűrni a térségi feszültség eszkalálódását célzó akcióit. A brit külügyminiszter arra utalt, hogy az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók az utóbbi hetekben több rakéta- és dróntámadást hajtottak végre kereskedelmi és hadihajók ellen a Vörös-tengeren.
A minap a brit királyi haditengerészet Diamond nevű rombolója lőtt le egy drónt, amely a londoni védelmi tárca szerint a Vörös-tengeren közlekedő kereskedelmi hajókat vette célba. Sir Ben Key tengernagy, a brit haditengerészet vezérkari főnöke az incidens utáni nyilatkozatában hangsúlyozta: a világ tengeri kereskedelmi forgalmának hatoda halad át a Vörös-tengeren, és Nagy-Britannia nem fogja eltűrni a válogatás nélküli támadásokat a tengeri kereskedelem résztvevői ellen.
David Cameron a vasárnapi Telegraph-interjúban szintén kijelentette: a húsziknak és iráni támogatóiknak világos figyelmeztetést kell küldeni arról, hogy a világ nem tűri a hajóforgalom elleni folytatólagos támadásokat.
A brit külügyminiszter megerősítette, hogy az iráni rezsim Nagy-Britanniában élő újságírók életét is fenyegeti.
E kijelentés előzményeként a minap nyilvánosságra került, hogy iráni hírszerzési ügynökök 200 ezer dollárt ajánlottak egy embercsempésznek egy londoni székhelyű iráni hírközlő csatorna, az Iran International két műsorvezetőjének meggyilkolásáért.
A tervet az ITV News brit kereskedelmi hírtelevízió tárta fel a héten, miután a merénylet elkövetésére kiszemelt embercsempész kapcsolatba lépett a tévétársasággal, és beszámolt az ügyről.
A segélyeknek célba kell érniük
David Cameron a The Sunday Telegraph által közölt interjúban kijelentette azt is, hogy a Gázának juttatott segélyek egy részét az övezetet uraló Hamász iszlamista szervezet egyebek mellett alagutak építésére vagy „még rosszabb célokra” használta fel.
Cameron szerint azonban most élelmiszereket, vizet, gyógyszereket kell bejuttatni az övezetbe, és ezeket nem lehet katonai célokra használni.
A brit külügyminiszter egyenes utalást tett arra, hogy London szerint Izraelnek nem szabad akadályoznia a Gázának szánt segélyek bejuttatását az övezetbe. Úgy fogalmazott: maradéktalanul elfogadja, hogy Izrael ellenőrizni akarja a szállítmányokat, de ez nem zárja ki „az észszerű, erőteljes intervenciókat” a nemzetközi humanitárius törvények érvényesítése érdekében.
A Hamász által Izrael ellen október 7-én elkövetett terrortámadásban 1200 ember meghalt, több mint háromezer megsérült és a terrorszervezet Gázába hurcolt 240 túszt, akik közül hozzávetőleg 130 még mindig fogságban van.
Izrael a támadás után kiterjedt hadműveleteket kezdett Gázában. A Hamász ellenőrzése alatt álló gázai egészségügyi minisztérium szerint a háború kezdete óta több mint húszezer ember halt meg az övezetben. Az áldozatok több mint kétharmada nő vagy gyerek.
David Cameron brit külügyminiszter arról beszélt, hogy országa még több fegyver előállítására képes − írja az Unian.
Nagy-Britannia 2024-ben még több segítséget nyújthat Ukrajnának, mint 2022-ben és 2023-ban.
Potenciálisan többet tudunk elérni. Megnézzük, hogy a kiadások milyen elemeit tudnánk többéves alapon megvalósítani − fogalmazott Cameron.
Szerinte a hatóságok többet tehetnének azért, hogy növeljék a brit védelmi gyárak fegyver- és felszerelésgyártását az ukrajnai háború miatt kimerült készletek feltöltése érdekében.
A brit védelmi cégek számos megállapodást kötöttek Ukrajnával, amelyek a hajók karbantartására, a tüzérségi rendszerek támogatására és a drónok fejlesztésére vonatkoznak. A hírt a brit kormány közölte.
A múlt héten először látogatott Ukrajnába az Egyesült Királyság úgynevezett kereskedelmi missziója, melyben a kormány és a védelmi ipar képviselői is helyet kaptak.
Brit és ukrán illetékesek mindkét ország védelmi iparának képviselőivel beszélgettek a hosszú távú együttműködés lehetőségeiről.
A találkozó eredményeként megállapodások sorát írták alá.
A brit Babcock cég hároméves szerződést írt alá az ukrán védelmi minisztériummal a korábban Nagy-Britannia által átadott Cserkaszi és Csernyihiv aknavédelmi hajók karbantartására. Ezt megelőzően a cég irodát hozott létre Ukrajnában.
A BAE Systems és az AMS Integrated Solutions Ltd megállapodást írt alá, amely lehetővé teszi az ukrán tüzérségi rendszerek közvetlen speciális támogatását Ukrajna területén.
A Thales cég memorandumot írt alá az ukrán Aerodrone drónfejlesztő céggel, hogy „új lehetőségeket biztosítson a fegyveres erők számára”.
I spoke with UK Prime Minister @RishiSunak on Russia’s continued air terror against Ukrainian cities. Over the previous five days, the enemy has launched at least 500 missiles and drones toward Ukraine.
Nagy-Britannia azon országok közé tartozik, amelyek a „háború katasztrofális irányú fejlődése” esetén fegyveres erőket küldhet Ukrajnában – jelentette ki szombaton Vadim Prisztajko volt londoni ukrán nagykövet, egykori külügyminiszter a Szabadság Rádiónak adott interjújában, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint Prisztajko az egyik érvet kommentálta, amellyel Ukrajna igazolja a segítség szükségességét, miszerint „ha a nyugat most nem segít Ukrajnának, előbb-utóbb az ő gyerekeik is harcolni kényszerülnek Oroszországgal”. „Amit Zelenszkij elnök mond most, az az, hogy ha elfogynak az erőink, kifogynak a katonák, elfogynak a fegyvereink, amelyekkel a nyugatiak nem látnak el bennünket, akkor döntést kell hozniuk, hogy segítsenek a fegyveres erőinknek. És vannak országok, amelyek közelednek ehhez a döntéshez. Nagy-Britannia az egyik közülük, az első ezen a listán” – vélte.
A diplomata kifejtette, hogy a nyugati államok „soha nem ismerik el” a felkészülést „expedíciós erőik Ukrajna területén történő bevetésére” vonatkozó forgatókönyvre. Arra a kérdésre, hogy milyen feltételek mellett valósulhat meg ez a forgatókönyv, Vadim Prisztajko részletezés nélkül azt válaszolta: „A háború katasztrofális fejlődése. A megszállás folytatása.”
A brit kormány december 14-én fogadta el az olyan áruk, technológiák és finanszírozási források korlátozásáról szóló törvényt, amelyek támogathatják Oroszország Ukrajna elleni háborúját. A hírt az Ukrinform közölte.
Megjegyzik, hogy az új korlátozások megtiltják számos katonai vagy ipari célra felhasználható áru exportját, továbbá a kormány megtiltja egyes orosz fémek behozatalát is.
Ezenkívül az Egyesült Királyság kormánya külön határozatot vezet be a gyémántok Oroszországból történő behozatalának betiltására.
A törvény december 26-án lép hatályba.
[type] => post
[excerpt] => A brit kormány december 14-én fogadta el az olyan áruk, technológiák és finanszírozási források korlátozásáról szóló törvényt, amelyek támogathatják Oroszország Ukrajna elleni háborúját.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1702677180
[modified] => 1702651921
)
[title] => Nagy-Britannia új szankciókat vezetett be Oroszország ellen
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=98275&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 98275
[uk] => 98233
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 98234
[image] => Array
(
[id] => 98234
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/original-2023-12-15t090336489.jpg
[original_lng] => 165899
[original_w] => 1284
[original_h] => 799
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/original-2023-12-15t090336489-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/original-2023-12-15t090336489-300x187.jpg
[width] => 300
[height] => 187
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/original-2023-12-15t090336489-768x478.jpg
[width] => 768
[height] => 478
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/original-2023-12-15t090336489-1024x637.jpg
[width] => 1024
[height] => 637
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/original-2023-12-15t090336489.jpg
[width] => 1284
[height] => 799
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/original-2023-12-15t090336489.jpg
[width] => 1284
[height] => 799
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/original-2023-12-15t090336489.jpg
[width] => 1284
[height] => 799
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1702644722:5
[_thumbnail_id] => 98234
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1485
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_86fb5c39e643d6d55a563fd7c6d562c3] =>
‼️ Deal ‼️ EU Ambassadors just agreed in principle on a 13th package of sanctions in the framework of Russia's aggression against Ukraine.
This package is one of the broadest approved by the EU. It will undergo a written procedure and be formally approved for the 24 February.
— Belgian Presidency of the Council of the EU 2024 (@EU2024BE) February 21, 2024
A brit kormány megtiltotta olyan izraeli telepesek nagy-britanniai beutazását, akik palesztin civilekre támadtak.
David Cameron brit külügyminiszter az X portálon csütörtökön megjelent állásfoglalásában úgy fogalmazott, hogy a szélsőséges telepesek, akik palesztin polgári személyeket vesznek célba és gyilkolnak meg, az izraeliek és a palesztinok biztonságát egyaránt aláaknázzák.
Cameron szerint Izraelnek erőteljesebben fel kell lépnie a telepesek erőszakcselekményeivel szemben, és el kell számoltatnia az ilyen cselekmények felelőseit.
A brit külügyi tárca vezetője – aki 2010 és 2016 között Nagy-Britannia miniszterelnöke volt – csütörtöki közleményében bejelentette, hogy a brit kormány megtiltja a nagy-britanniai beutazást mindazok esetében, akik felelősek az izraeli telepesek által elkövetett erőszakcselekményekért. „Országunk nem nyújthat otthont olyanok számára, akik ilyen megfélemlítő cselekedeteket követnek el” – fogalmaz a brit külügyminiszter.
Izrael londoni nagykövete csütörtöki nyilatkozatában elvetette annak lehetőségét, hogy a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezettel vívott háború után kétállami megoldás jöjjön létre.
Cipi Hotoveli a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy a Hamász által október 7-én Izrael ellen elkövetett terrortámadásban – amelyben 1200 ember életét vesztette – meghalt az oslói megállapodás is.
A három évtizede kötött nemzetközi egyezmény – amelynek részese volt Izrael és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) is – intézkedett volna a palesztin államiság megteremtéséről.
Izrael londoni nagykövete szerint azonban az oslói tervezet azért bukott el, mert „a palesztinok soha nem akartak saját államot Izrael szomszédságában, ehelyett egy olyan államot akarnak, amely a folyótól a tengerig terjed”.
A „From the river to the sea, Palestine will be free” (A folyótól a tengerig Palesztina szabad lesz) jelmondat az elmúlt hetekben többször elhangzott a palesztinok mellett tartott többszázezres londoni tüntetéseken. A jelmondat arra utal, hogy az ezt skandálók szerint a szabad palesztin államot a Jordán folyó és a Földközi-tenger között, vagyis jórészt Izrael területén kell létrehozni.
A kétállami megoldás elvetésével az izraeli nagykövet szembefordult a brit kormány hivatalos álláspontjával.
Rishi Sunak brit miniszterelnök röviddel a Hamász izraeli terrortámadása és a Gázában indult izraeli hadműveletek kezdete utáni parlamenti nyilatkozatában úgy fogalmazott: a történtek nyomán meg kell vizsgálni, hogy miként lehetne újjáéleszteni a kétállami megoldáson alapuló konfliktusrendezés hosszú távú koncepcióját, nem utolsósorban éppen azért, mert a Hamász pontosan az ilyen jellegű rendezéshez fűződő reményeket akarja eltaposni.
Update from Cyprus📽️ WCK’s Trish is at the port in Larnaca where final preparations are underway for our next shipment of aid to sail to Gaza. The crew is boarding the support vessel that will accompany the aid and oversee the technical offloading process.#ChefsForThePeoplepic.twitter.com/ODXTQ3LgR0
To increase the volume of humanitarian aid entering Gaza and following additional related discussions with the U.N. and international organizations, a local, tactical pause of military activity for humanitarian purposes will take place from 08:00 until 19:00 every day until… pic.twitter.com/QLXNFZsTYZ
A szankciók célja a Hamász elszigetelése az eszközök befagyasztásával és az utazási tilalmakkal.
Nagy-Britannia és az Egyesült Államok új szankciókat vezetett be a Hamász és az Iszlám Dzsihád palesztin vezetői és finanszírozói ellen. Erről a brit kormány honlapján számoltak be.
Nagy-Britannia szankciókat vezetett be hét, a Hamászhoz köthető emberrel szemben, ezzel próbálva ellensúlyozni a terrorszervezet folyamatos fenyegetéseit. A brit kormány emellett elzárta a finanszírozáshoz való hozzáférést, és új utazási korlátozásokat vezetett be a csoporttal kapcsolatban álló személyekre, hogy megzavarja tevékenységét.
A korlátozások a Hamászt finanszírozó hálózat kulcsfiguráit célozzák, főként Libanonban és Algériában.
David Cameron brit külügyminiszter szerint a Hamásznak nem lehet jövője Gázában.
A very warm welcome to Kyiv to @SpecRepUkraine Penny Pritzker and U.S. private sector CEOs. Today we will have meetings focused on accelerating U.S. business investment in Ukraine for the recovery. pic.twitter.com/7p3sasiDt2
Thank you @OlKubrakov for a substantive discussion with Ukrainian officials and private sector reps on practical steps to increase Ukraine’s exports and restore its economic vitality, a crucial counterpoint to Russia’s aggression. pic.twitter.com/dbWZDtC25A
— Special Representative Penny Pritzker (@SpecRepUkraine) January 12, 2024
Russia is now sowing confusion on NATO/EU borders. We stand in solidarity with our Allies in the Baltic states and Baltic Sea in the face of recent provocations and call on Russia to explain its actions. We are watching the situation closely with our Allies.
Nagy-Britannia Norvégiával együtt vezeti az új, Ukrajna támogatását célzó tengeri koalíciót. Az országok új szövetsége hajókat és egyéb közlekedési eszközt szállít az ukrán védőknek a tengeri harci műveletek végrehajtásához, számolt be a brit védelmi minisztérium sajtószolgálata.
A tengeri koalíció szorosan együttműködik az ukrán haditengerészettel és a védelmi minisztériummal a „fekete-tengeri haditengerészeti erők gyors fejlesztése, az ukrán tengerészgyalogság és a folyami járőrhajók folyamatos fejlesztése a part menti és belvízi utak védelme érdekében”.
Grant Shapps brit védelmi miniszter megjegyezte, a koalíció tevékenységének részeként Ukrajna megkapja a Királyi Haditengerészet két aknavetőjét.
„Ezek a vontatóhajók olyan létfontosságú képességet biztosítanak Ukrajnának, amely segít életeket menteni a tengeren, és megnyitni a létfontosságú exportútvonalakat, amelyeket Putyin illegális, teljes körű inváziója óta jelentősen korlátoztak” – mondta a miniszter.
Mint ismeretes, hogy a kezdeményezés része lesz a NATO-tagok között létrejött „számos új koalíciónak”, amelyek célja Ukrajna hosszú távú katonai támogatása.
[type] => post
[excerpt] => Nagy-Britannia Norvégiával együtt vezeti az új, Ukrajna támogatását célzó tengeri koalíciót. Az országok új szövetsége hajókat és egyéb közlekedési eszközt szállít az ukrán védőknek a tengeri harci műveletek végrehajtásához.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1702330080
[modified] => 1702305064
)
[title] => Nagy-Britannia és Norvégia áll az élére az Ukrajnát támogató tengerészeti koalíciónak
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=97750&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 97750
[uk] => 97713
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 97714
[image] => Array
(
[id] => 97714
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/photo-5456179050017050331-y.jpg
[original_lng] => 71792
[original_w] => 1200
[original_h] => 539
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/photo-5456179050017050331-y-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/photo-5456179050017050331-y-300x135.jpg
[width] => 300
[height] => 135
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/photo-5456179050017050331-y-768x345.jpg
[width] => 768
[height] => 345
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/photo-5456179050017050331-y-1024x460.jpg
[width] => 1024
[height] => 460
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/photo-5456179050017050331-y.jpg
[width] => 1200
[height] => 539
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/photo-5456179050017050331-y.jpg
[width] => 1200
[height] => 539
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/photo-5456179050017050331-y.jpg
[width] => 1200
[height] => 539
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1702297865:12
[_thumbnail_id] => 97714
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3582
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_cda17826dff5de05eafd88f161118a96] =>
Discussed with Norway’s Minister of Defence, Bjørn Arild Gram @Bjornarildgram the developments on the frontlines as well as russia's recent massive combined air attack on Ukraine.
Grateful for Norway’s contribution to strengthening our air defence and fostering the Maritime… pic.twitter.com/d1D7AI1Hb8
