A „készségesek koalíciójának” tegnapi virtuális találkozóján több mint 10 ezer fős békefenntartó misszió terve körvonalazódott – jelentette a Sunday Times magas rangú kormányzati forrásokra hivatkozva.
A beszámoló szerint a kezdeményezést több ország is támogatja, jóval többen, mint az eredetileg csapatokat ajánló három állam. A legnagyobb hozzájárulás továbbra is az Egyesült Királyságtól és Franciaországtól várható.
Egy katonai forrás úgy nyilatkozott, hogy a békefenntartók létszáma „kényelmesen meghaladja majd a 10 ezer főt”.
Emmanuel Macron francia elnök egyértelművé tette, Kijev jogosult dönteni arról, hogy békefenntartó csapatokat küldjenek-e Ukrajnába, és ez nem Moszkva hatásköre. Macron a francia sajtónak nyilatkozva úgy fogalmazott:
„Ukrajna független állam. Ha úgy dönt, hogy szövetséges erők jelenlétét kéri a területén, azt nem Oroszországnak kell jóváhagynia”
A francia elnök és a brit Sir Keir Starmer vezeti azt az úgynevezett „készségesek koalícióját”, melynek célja, hogy békefenntartó alakulatokat állomásoztassanak Ukrajnában a jövőbeni békemegállapodás biztosítása érdekében.
Macron kifejtette, egy ilyen misszió keretében „országonként néhány ezer katonát” helyeznének ki stratégiailag fontos helyszínekre, s azt is jelezte, hogy több európai és Európán kívüli ország is érdeklődik a részvétel iránt.
Jordan Bardella, a Patrióták Európáért európai parlamenti képviselőcsoport és a francia Nemzeti Tömörülés (RN) elnöke szerint Oroszország fenyegetést jelent.
„Oroszország jelenleg egyértelműen többdimenziós fenyegetést jelent Franciaország és az európai érdekek számára” – mondta Jordan Bardella hétfőn a France Inter francia közrádióban. Az ellenzéki politikus példaként említette az orosz beavatkozást a tavalyi nemzetgyűlési választások teljes kampánya alatt, valamint a Fekete-tengeren kialakult helyzetet, ahol „a francia hadsereg hajóit rendszeresen célba veszik” – számolt be róla az MTI.
„Az alapvető kérdés, amelyet fel kell tennünk magunknak, a következő: Oroszország fenyegeti-e annyira a francia érdekeket, hogy egy olyan helyzetben találjuk magunkat, amikor is szemtől szembe kerülünk egy nukleáris hatalommal, és háborúba kerülünk?” – tette fel a kérdést a Nemzeti Tömörülés elnöke.
„Én megvédem Ukrajna területi szuverenitását, de úgy vélem, hogy Franciaország és Európa jövője nem egy atomhatalom elleni rejtett háborúban lehet” – hangsúlyozta Bardella.
Az ukrajnai háborút lezáró béke elérése érdekében az ellenzéki politikus úgy vélte, hogy „mindenekelőtt a nyugatiakat kellene egy asztalhoz ültetni”.
„Nem szállhatunk szembe egy olyan hatalommal, amely kihívást jelent a francia és a nyugati érdekek ellen, ha maguk a nyugatiak nem egységesek” – fogalmazott Bardella, támogatva Giorgia Meloni olasz miniszterelnök álláspontját, aki arra ösztönzi az európaiakat, hogy maradjanak a Donald Trump által vezetett Egyesült Államok szövetségesei.
A Nemzeti Tömörülés elnöke az olasz kormányfőhöz hasonlóan csúcstalálkozót sürgetett az összes nyugati állam részvételével ahhoz, hogy „meghatározzuk a béke lehetséges feltételeit, amelyek alapján aztán Oroszországhoz mennénk”. Emlékeztetett az amerikaiakkal való szemléletbeli különbségre az Ukrajnából kivágott húszszázaléknyi területet illetően.
„Már a tárgyalások megkezdése előtt sem tekinthetjük úgy, hogy az Oroszország által megszerzett húszszázaléknyi területi Oroszországé marad” – mondta a francia politikus.
Párizsban a keddi tárgyalásokon több mint 30 ország katonai képviselői vesznek részt, akik megvitatják nemzetközi biztonsági erők létrehozását Ukrajna számára – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Sky News tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint a francia hadsereg szóvivője a brit televíziónak elmondta: „Az ilyen erők célja, hogy visszatartsák Oroszországot egy esetleges tűzszünet utáni új offenzívától.” Hozzátette, hogy Ázsia és Óceánia országainak képviselői távolról kapcsolódnak be a tárgyalásokba.
A tárgyaló felek nemzetközi összetétele jól mutatja, hogy Franciaország és Nagy-Britannia milyen széles körben keres támogatást egy olyan ország-koalíció létrehozásához, amely megerősíti Ukrajna biztonságát a harcok megszűnése esetén
– szögezte le egy francia diplomata.
A brit médium megjegyezte, hogy ez a hír azután jelent meg, hogy Keir Starmer brit miniszterelnök online formátumban bejelentette a „hajlandók koalíciójának” újabb találkozóját.
Sebastian Lecornu, a francia fegyveres erők minisztere bejelentette, hogy Franciaország 195 millió euró értékben nyújt katonai támogatást Ukrajnának, az ügylet finanszírozása a befagyasztott orosz vagyon után fizetett kamatokból történik majd – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a miniszter La Tribune Dimanche című francia kiadványnak adott interjúra hivatkozva.
A jelentés szerint a miniszter elmondta, hogy a csomag 155 mm-es tüzérségi lövedékeket és AASM légibombákat tartalmaz majd, amelyeket az Ukrajnába szállított francia Mirage 2000 vadászgépek használnak.
Franciaország felgyorsítja a korábban a francia hadsereg által használt AMX-10RC könnyű harckocsik és VAB páncélozott szállítójárművek szállítását is.
Lecornu az interjúban kijelentette, hogy az ukrán fegyveres erők és saját hadseregének támogatására Franciaország a katonai felszerelések gyártásának növelését tervezi.
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
First outcomes from today’s work with national security advisors of partner countries. European partners, Canada, the EU, and NATO are engaged, and we are also communicating with the American side. I am grateful to everyone for their support.
National security advisers from European countries have arrived in Kyiv.
The representatives of Germany, the United Kingdom, France, Italy, Spain, Latvia, Estonia, Lithuania, Poland, Finland, Canada, the Netherlands, Sweden, Norway, and Denmark, as well as NATO, the European… pic.twitter.com/70j2jna4tt
A miniszter szerint nem Zelenszkij hibája, hogy Kijev elvesztette legnagyobb támogatóját. S bár Benjamin Haddad szerint ez megnehezíti a békét, szerinte Franciaország és az EU szívesen válna Ukrajna fejőstehenévé.
Donald Trump amerikai elnök döntése, miszerint szünetelteti az Oroszországgal háborúban álló Ukrajnának nyújtott amerikai katonai segélyt, egyre távolabb visz a két ország közötti békétől – mondta Benjamin Haddad francia Európa-ügyi miniszter kedden a France 2 köztelevíziónak, mielőtt Emmanuel Macron államfő válságtanácskozást hívott össze hivatalában az illetékes kormánytagokkal.
„Az Ukrajnának szánt fegyverszállítások felfüggesztéséről szóló döntés a békét erősíti, vagy távolabb viszi tőle?” – tette fel a kérdést a francia kormánytag.
Eltávolítja, mert csak megerősítené a helyszínen az agresszort, Oroszországot – mondta Haddad, aki szerint a háborúban „van egy agresszor, Oroszország, és Ukrajna három éve bátran védekezik” – hangsúlyozta Benjamin Haddad.
„Ha véget akarunk vetni ennek a háborúnak, azzal a céllal, hogy szilárd biztonsági garanciákkal rendelkező tartós békét érjünk el, akkor nyomást kell gyakorolnunk az agresszorra, vagyis Oroszországra, és nem Ukrajnára, ahogyan az néhány hete látszik” – utalt Benjamin Haddad az amerikai elnök és ukrán kollégája közötti pénteki szóváltásra a Fehér Házban, amelyet Zelenszkij elfogadhatatlan viselkedése robbantott ki.
Franciaország pótolná az amerikai segélyeket
Az Európa-ügy miniszter úgy vélte, azzal, hogy az Egyesült Államok elveszíti érdeklődését Ukrajna iránt, „eljött az európaiak felelősségének pillanata”.
„Csütörtökön Brüsszelben az Európai Tanács ülése történelmi és döntő lesz” – hívta fel a miniszter.
Ez a találkozó „lehetővé teszi számunkra, hogy pénzügyi intézkedéseket jelentsünk be az európai védelem megerősítésére”, és „természetesen továbbra is támogatni fogjuk az ukránokat, hogy a lehető legkedvezőbb helyzetbe hozzuk őket a tárgyalások megkezdéséhez és egy tartós béke eléréséhez” – mondta.
[type] => post
[excerpt] => A miniszter szerint nem Zelenszkij hibája, hogy Kijev elvesztette legnagyobb támogatóját. S bár Benjamin Haddad szerint ez megnehezíti a békét, szerinte Franciaország és az EU szívesen válna Ukrajna fejőstehenévé.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1741166820
[modified] => 1741156202
)
[title] => Párizs Washingtont hibáztatja: szerintük a segélyek leállításával távolabb úszik a béke
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=143462&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 143462
[uk] => 143511
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 143463
[image] => Array
(
[id] => 143463
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/haddad.jpg
[original_lng] => 69397
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/haddad-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/haddad-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/haddad-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/haddad-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/haddad.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/haddad.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/haddad.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1741170177:2
[_thumbnail_id] => 143463
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 3266
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 1202982870001
[_oembed_5701b280ba57bba80d7922737858a25e] =>
First outcomes from today’s work with national security advisors of partner countries. European partners, Canada, the EU, and NATO are engaged, and we are also communicating with the American side. I am grateful to everyone for their support.
National security advisers from European countries have arrived in Kyiv.
The representatives of Germany, the United Kingdom, France, Italy, Spain, Latvia, Estonia, Lithuania, Poland, Finland, Canada, the Netherlands, Sweden, Norway, and Denmark, as well as NATO, the European… pic.twitter.com/70j2jna4tt
Nagy-Britannia és Franciaország esetleg más országokkal együtt Ukrajnára vonatkozó tervet dolgoznak ki, amit az Egyesült Államok elnöke elé terjesztenek – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál Keir Starmer brit miniszterelnök BBC-nek adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Starmer elmondta, hogy a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott megbeszéléseket követően megállapodás született arról, hogy Nagy-Britannia Franciaországgal és „talán egy-két másik országgal” együttműködik Ukrajnával „a harcok befejezésének tervén”.
A brit kormányfő elmondása szerint majd az elfogadott tervet bemutatják az Egyesült Államoknak. „Úgy gondolom, hogy tettünk egy lépést a helyes irányba” – mondta újságíróknak. Úgy vélte, hogy Donald Trump amerikai elnök „tartós békét akar látni Ukrajnában”, annak a retorikája és Zelenszkijhez való hozzáállása ellenére.
A brit miniszterelnök három fő tényezőt említett, amelyek véleménye szerint biztosítják a tartós békét Ukrajnában. Keir Starmer az „amerikai védelmi mechanizmusra”, valamint az európai országok által nyújtott biztonsági garanciákra, valamint az orosz invázióval szembeni védelmi képességekkel rendelkező erős Ukrajnára utal.
Párizs és Kijev 2024 októbere óta tárgyal az ukrán ásványok kitermeléséről a francia védelmi iparban történő felhasználásról – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál Sebastian Lecornu francia védelmi miniszterre hivatkozva, akit a Franceinfo című francia kiadvány idézett.
A jelentés szerint Lecornu szerint Franciaország tavaly óta foglalkozik az ásványok kérdésével, amikor Volodimir Zelenszkij elnök párizsi látogatása során „a nyersanyagok kérdését beemelte a győzelmi tervébe”. Mint tisztázta: az ukrán vezető számos javaslatot tett nemcsak az Egyesült Államoknak, hanem Franciaországnak is.
Zelenszkij és csapata belátta, hogy ez a nyersanyagkérdés a velünk folytatott tárgyalások egyik eleme lehet a kitartás megteremtése érdekében. Trump amerikai elnök tehát ezt nem kitalálta, hanem maguk az ukránok ajánlottá
– jegyezte meg a francia védelmi tárcavezető.
A védelmi miniszter hozzátette, hogy az ásványokat katonai anyagok előállítására használják majd fel. A francia védelmi iparnak számos nyersanyagra van szüksége, amelyek kulcsfontosságúak lesznek a francia fegyverrendszerek gyártásához a „következő 30 vagy 40 évben”. „Akár akarjuk, akár nem, a gazdasági kérdések mindig összefonódnak katonai-stratégiai vagy biztonsági kérdésekkel. Mindenesetre ez különösen igaz az energiára” – szögezte le Sebastian Lecornu.
Az amerikai–ukrán kapcsolatok feszültsége közepette jelentős új támogatási csomagra érkezett javaslat Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi biztosa hivatalától, Franciaország és Németország azonban szkepticizmusát fejezte ki ezzel kapcsolatban – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a Der Spiegel című német hetilapra hivatkozva.
A jelentés szerint a német kiadvány azt írta, hogy a segélycsomag eredeti értéke 7 milliárd dollár volt, de mára elérte a 20 milliárd dollárt. A csomagnak három elemből kell állnia: körülbelül 1,5 millió lőszerből, támogatásból a légvédelmi rendszerekhez, az ukrán katonák rehabilitálásának és az ukrán dandárok kiképzésének a lehetőségeiből.
De ellenállás is van ezzel a támogatással szemben, mindenekelőtt Magyarország és Szlovákia részéről. Diplomáciai körök ugyanakkor azt állítják, hogy ezen országok ellenállása csekély szerepet játszik. Az intézkedéscsomagot az azt ellenző kisállamok részvétele nélkül is elfogadhatnák a támogató országok.
A Der Spiegel szerint azonban a két szokásos uniós kívülálló mellett a belső megbeszélések szkepticizmusát két kulcsszereplő hozta elő: Franciaország és Németország. Mindkét országnak hatalmas adósságai vannak, és gyakorlatilag nincs mozgásterük nemzeti költségvetésben. Emellett Emmanuel Macron francia elnök és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is ragaszkodik Európa vezető szerepéhez a Washingtonnal folytatott tárgyalásokon. De Kallas és az EU lépései kétségbe vonják ezt az állítást.
Meloni már bírálta a Macron által összehívott párizsi találkozót. Ezenkívül a The Financial Times című brit lap szerint Meloni ellenzi a G7-ek hétfői konferenciahívását. Nyilván nem akarja felzaklatni Trumpot. Macron a maga részéről egy külön konferencián nyugtatta meg az elidegenedett kisállamokat, és most Washingtonba akar menni Trumppal beszélni.
Kallas környezete próbálja elsimítani a helyzetet. Eközben Németországban vasárnap választásokat tartanak, a német kormány pedig nem tud dönteni a hétvégén. Ráadásul a tagállami minisztériumok számára nincsenek rögzített finanszírozási összegek, így Franciaországnak és Olaszországnak is van mozgástere. Döntés azonban még hétfőn születhet, amikor a külügyminiszterek Brüsszelben találkoznak.
A Der Spiegel arról is ír, hogy a brüsszeli politikusok körében elterjedt egy olyan verzió, amely szerint vezető uniós személyiségek már a müncheni biztonsági konferencia idején további támogatást ígértek Ukrajnának. Így amikor az Egyesült Államok kormánya Zelenszkijnek egy titoktartási megállapodást ajánlott fel a folyamatos támogatás feltételeként, az európaiak a háttérben felszólaltak a megállapodás ellen. A megállapodásban többek között szerepelt, hogy Ukrajna ásványkitermelési jogainak jelentős részét átadja az Egyesült Államoknak.
Különböző országok diplomáciai körei nem erősítették meg és nem is cáfolták egyértelműen, hogy Ukrajnának nagyobb léptékű támogatási intézkedéseket ígértek volna, ha Ukrajna megtagadja a megállapodás aláírását Donald Trump amerikai elnökkel.
Annalena Baerbock német külügyminiszter azonban a müncheni konferencia margóján már nyilvánosan kijelentette, hogy „hamarosan olyan nagy intézkedéscsomag indul útjára, amelyet még soha nem hajtottak végre ilyen léptékben”. Brüsszel eközben továbbra is abban reménykedik, hogy Trump nem zárja le túl gyorsan a tárgyalásokat Vlagyimir Putyin orosz diktátorral, és az sokáig fog tartani.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az amerikai–ukrán kapcsolatok feszültsége közepette jelentős új támogatási csomagra érkezett javaslat Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi biztosa hivatalától, Franciaország és Németország azonban szkepticizmusát fejezte ki ezzel kapcsolatban.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1740259260
[modified] => 1740254986
)
[title] => Franciaország és Németország fékezi az Ukrajnának szánt 20 milliárd eurós európai uniós katonai csomagot – Der Spiegel
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=142010&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 142010
[uk] => 142020
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 142011
[image] => Array
(
[id] => 142011
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/scholz-macron-dragani.jpg
[original_lng] => 34715
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/scholz-macron-dragani-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/scholz-macron-dragani-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/scholz-macron-dragani.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/scholz-macron-dragani.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/scholz-macron-dragani.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/scholz-macron-dragani.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/scholz-macron-dragani.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1740247787:12
[_thumbnail_id] => 142011
[_edit_last] => 12
[views_count] => 4151
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_010d306fb4ba4a223d0d9f6cd4c0610d] => {{unknown}}
[_oembed_3b73f031f842c0663ea09c9508d62588] => {{unknown}}
[_algolia_sync] => 508427074000
[_oembed_ea084b07ecc823d7220ea90bfb42f5f1] =>
🇺🇦🇪🇺 Ukrainian draft peace plan envisages EU accession by January 1, 2027, - FT pic.twitter.com/iMQ2FbBgwV
Jens Spahn hat mir mitgeteilt, dass er von seinem Amt als Vorsitzender der CDU/CSU-Bundestagsfraktion zurücktritt. Die Entscheidung ist richtig und war unvermeidlich. Glaubwürdigkeit ist in der Politik das höchste Gut.
