Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa online-tárgyalást folytatott a kárpátaljai magyarság képviselőivel, Brenzovics Lászlóval és Bocskor Andreával az ukrajnai magyarok jogainak biztosításáról.
A hírt az EU-biztos közölte Twitter-oldalán.
„Ma Brenzovics Lászlóval, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Elnökével és Bocskor Andreával az Ukrajnában élő nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogainak biztosításáról tárgyaltunk, természetesen, szoros együttműködésben azok képviselőivel” – olvasható a bejegyzésben.
With László #Brenzovics, President of the Cultural Alliance of Hungarians in Trans-Carpathia, and @AndreaBocskor today discussing the need for #Ukraine to ensure rights of persons belonging to national minorities, in close cooperation with their representatives. pic.twitter.com/m10YRt1BSo
With László #Brenzovics, President of the Cultural Alliance of Hungarians in Trans-Carpathia, and @AndreaBocskor today discussing the need for #Ukraine to ensure rights of persons belonging to national minorities, in close cooperation with their representatives. pic.twitter.com/m10YRt1BSo
With László #Brenzovics, President of the Cultural Alliance of Hungarians in Trans-Carpathia, and @AndreaBocskor today discussing the need for #Ukraine to ensure rights of persons belonging to national minorities, in close cooperation with their representatives. pic.twitter.com/m10YRt1BSo
Ha Ukrajnában fel lehet számolni a kisebbségek szerzett jogait, akkor azt bármelyik térségbeli országban is meg lehet tenni – figyelmeztet Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke. A politikus Volodimir Zelenszkij elnökségéről, a nyelvi jogok teljes felszámolásáról, az anyanyelvi oktatás ellehetetlenítéséről és a románokkal való közös fellépésről is beszélt a Krónikának adott interjúban.
– Budapesten beszélgetünk, Ön most huzamosabb ideje itt tartózkodik. Mi ennek az oka?
– A KMKSZ által létrehozott alapítványok ellen körülbelül két éve folyik nyomozás, és házkutatásokra került sor az én lakhelyemen is. Jelenleg készül a vádirat az ügyben. A vád: szeparatizmus támogatása, illetve hazaárulás. Ezt az ukrán törvények tizenkét-tizenöt év börtönnel büntetik. A másik ok az, hogy nem lehet szabadlábon védekezni, s előzetes letartóztatásban akár több évet is el lehet tölteni. Ezért úgy döntöttünk, hogy megvárjuk a vádirat közzétételét. Ez még nem történt meg.
– Sokat hallunk mostanában a kárpátaljai magyarok elleni jogfosztásokról, arról viszont jóval kevesebbet, hogy mi történik jelenleg Ukrajnában. Mi van most a keleti fronton? Háborúban áll-e még Ukrajna Oroszországgal? Mennyire nevezhetjük stabil államnak Ukrajnát?
– Van egyfajta viszonylagos stabilitás. A 2014 utáni események következtében Ukrajna elvesztette a Krím félszigetet, amelyet Oroszország annektált. Mint tudjuk, Kelet-Ukrajnában fegyveres konfliktus alakult ki. Ez a konfliktus az idő folyamán befagyott, s egyfajta állóháborúvá változott. Jelentős hadi események az utóbbi időben nem történnek, azonban a megoldás sem látszik. A folyamatok rányomták a bélyegét az egész Ukrajnára, amely továbbra is egy igen jelentős szociális, gazdasági, politikai válságban van. Ebből a válságból úgyszintén nem látszik a kiút. Ukrajna GDP-je ma sem éri el az 1991-es szintet. Népességégében, gazdaságában, iparában egyaránt jelentős visszaesés következett be. A gazdasági fejlődés hanyatlása természetesen kihatott az ország szociális helyzetére is, aminek következtében igen jelentős Ukrajnában az elvándorlás, a külföldön való munkavállalás. Az ország lakosságának több mint fele létminimum alatt él.
– Az utóbbi években Ukrajna híres, hírhedt volt arról, hogy az országot a kijevi, de a helyi politikát is a korrupt oligarchák irányítják. Változott-e e tekintetben valami Volodimir Zelenszkij államfővé választása után?
– Jelentős változásokat nem tapasztalunk. Az oligarchikus rendszer még Leonyid Kucsma volt államfő idején alakult ki. Azóta néhány jelentős oligarcha irányítása alatt van Ukrajna gazdaságának döntő többsége. Ezeknek az oligarcháknak a befolyása nem csökkent. Az utóbbi időben voltak olyan hangok, amelyek szerint Zelenszkij meg fogja próbálni valamilyen módon átalakítani ezt a rendszert. De ez egyáltalán nem lesz könnyű feladat. Lehet, hogy egyes oligarchákat sikerül majd visszaszorítani, azonban ahhoz, hogy ez a korrupt rendszer és az oligarchauralom megszűnjön, alapjaiban kellene átalakítani, átszervezni a társadalmat és a gazdaságot.
– Zelenszkij elnökkel kapcsolatban nagy várakozások voltak mind a kárpátaljai magyarok, mind Magyarország részéről. Ma már látjuk, hogy a kisebbségi jogokat érintő lényeges kérdésekben semmiféle elmozdulás nem történt. Listázni fogják a kettős állampolgárokat, akik a jövőben nem tölthetnek be állami, önkormányzati tisztséget. Van-e bármiféle bizakodásra okot adó jel?
– A kárpátaljai magyar szavazók mintegy hetven százaléka támogatta Zelenszkijt az elnökválasztáson. Ez a támogatás persze nem elsősorban Zelenszkijnek szólt, sokkal inkább egy elégedetlenségi voks volt Petro Porosenko volt államfő politikájával szemben. Zelenszkij a kampányban igyekezett megkerülni a nyelvi, oktatási kérdésekkel kapcsolatos véleménynyilvánítást, de azt sugallta, hogy ezekben pozitív változások következnek. Az egyik fő megoldandó témaként a háború és béke kérdését emlegette. Később bebizonyosodott, hogy az utóbbi ügyben nem történt előrelépés. A minszki szerződést – amely az egyetlen nemzetközi szinten elfogadható módja lenne ennek a konfliktusnak a kezelésére – a jelen formájában nem kívánja végrehajtani a kijevi kormányzat. Új megállapodás viszont nincs. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a kisebbségi jogokat érintő kérdésekben Zelenszkij magáévá teszi a korábbi, Porosenko-féle politikát, amely mélyen megosztja az ukrajnai társadalmat, és rendkívül hátrányosan érinti a kárpátaljai magyar közösséget is. A középfokú oktatási törvény nem hozott javulást, a nyelvtörvény életbelépése pedig felszámolja a nyelvi jogokat Ukrajnában, és nagyon sok konfliktust okozott, s fog még okozni a jövőben is. Ami a kettős állampolgárság ügyét illeti: az ukrán hatalom már több alkalommal nekifutott az ügynek. Véleményem szerint a kettős állampolgárságot az ukrán törvények jelenleg sem tiltják. A tervek szerint tovább kívánják korlátozni a kettős állampolgárok jogait, ami ellentétes a jogegyenlőséggel.
– Az oktatási törvény jogfosztó voltáról általánosságban már eddig sok szó esett. Egészen pontosan hogyan érint egy kárpátaljai magyar diákot ez a jogszabály?
– A törvény hatályban van, az európai uniós nyelveket beszélő kisebbségek számára 2023-ban fog teljes mértékben érvénybe lépni. Ez tulajdonképpen a kisebbségi nyelven történő oktatásnak a teljes felszámolását jelenti Ukrajnában. Magyar, román, orosz, bolgár tannyelvű iskolák nem lehetnek. Csak ukrán nyelvű tanintézetek működhetnek, amelyekben esetleg magyar vagy éppen román tannyelvű osztályok is helyet kaphatnak. A törvény diszkriminatív módon négy csoportot állapít meg. Az első csoport az ukránoké, ők tanulhatnak az anyanyelvükön az első osztálytól az egyetemig. A második csoportba tartoznak a krími tatárok, akiknek lehet anyanyelvű oktatása középiskola végéig. A harmadik csoportot az európai uniós nyelveket beszélő kisebbségek – azaz a magyarok, a románok és a bolgárok – képezik, akik számára elemi szinten lehetséges az anyanyelven történő oktatás, s egy bizonyos százalékban, pár tantárgyat a felsőbb osztályokban is anyanyelvükön tanulhatnak. Végül a negyedik csoport az oroszoké, akiknek nincs joguk saját anyanyelvükön tanulni. Az elkövetkezőkben a felsőoktatásban is csak ukránul lehet tanulni. Ez azt jelenti, hogy az ukrán alkotmány, illetve az Ukrajna által aláírt nemzetközi szerződések által biztosított kisebbségi oktatási jogokat az érintett nemzetiségek többé-kevésbé elvesztették.
– Mi a helyzet a nyelvtörvénnyel?
– Tulajdonképpen a nyelvi jogokat teljes egészében felszámolták. A közigazgatásban a kisebbségi nyelvek használatát a magánszférába szorították vissza. Még az üzleti életben sem használható a kisebbségek anyanyelve, ami már a magánszféra szintjén is konfliktusokat okoz. Például egy étteremben, egy üzletben akkor lehet a saját anyanyelvén kiszolgálni a klienst, ha ő ezt kifejezetten kéri. Óriási visszalépés következett be a nyelvhasználat kérdésében, ráadásul ezek a szabályozások úgyszintén ellentétesek az ukrán alkotmányban rögzítettekkel, Kijev nemzetközi kötelezettségvállalásaival, a nyelvi chartában foglaltakkal. Ezek az intézkedések továbbra is gerjesztik az országon belüli feszültséget, hiszen Ukrajna megmaradt egy többnemzetiségű, többnyelvű országnak.
– Tisztázzuk: ha egy magyar ember anyanyelvén szólal meg, magyarul köszön egy étteremben, az a törvény értelmében már elégséges jelzés a párbeszéd nyelvére vonatkozóan, vagy külön kérnie kell az adott esetben szintén magyar pincértől a közös nyelvük nyilvános használatát?
– Kérnie kell, hogy anyanyelven kommunikálhasson. A magyar pincér pedig alapvetően ukrán nyelven köteles kiszolgálni az adott esetben szintén magyar vendéget.
– A kárpátaljai magyarokkal azonos hajóban eveznek az ukrajnai románok is. Van-e valamiféle együttműködés velük a kisebbségi jogfosztottság ügyében?
– Volt is, van is együttműködés. Ukrajnában ugyanakkor az egyetlen szervezett kisebbség a magyar, a románoknak nincs pártjuk, átfogó társadalmi szervezetük sincs. A bukovinai románokkal, illetve az Odessza megyei moldovaiakkal (az ukrajnai román kisebbség egy része moldovainak vallja magát) mindig volt együttműködés. A románokkal vagyunk azonos helyzetben, ők is próbálják oktatási rendszerüket megőrizni, gyakran együtt voltunk különböző európai szerveknél, egyeztetni szoktuk a nyelvi jogok megőrzésével kapcsolatos stratégiánkat.
– Mit gondol, az a drámai folyamat, ami Ukrajnában történik a kisebbségi jogfosztások terén, mit üzen az erdélyi magyaroknak? Lehet-e valamiféle tanulsága a kárpátaljai történéseknek?
– Tudjuk, hogy az erdélyi magyarság is megélt sok mindent huszadik századi történelme során. De ez mindegyik határon túli magyar közösségre igaz. Nyilvánvaló, hogy az erdélyi magyarság rosszabb helyzetben volt Ceaușescu idején, mint a kárpátaljai magyar közösség Brezsnyev vagy Gorbacsov alatt. Most Kárpátalján vannak nehezebb helyzetben. A tanulság az, hogy a határon túli magyarok jogai törékenyek. Ukrajnában a rendszerváltás idején, röviddel azután az akkor elfogadott nemzetiségi törvény, az ukrán alkotmány, a nyelvtörvény, ha nem is volt tökéletes, de széles körű jogokat biztosított a kisebbségek számára. És ne feledjük a kétoldalú államközi alapszerződéseket sem. Az Európai Tanácsban született nemzetközi szerződések – amelyekhez a térségbeli országok csatlakoztak – úgyszintén biztosítottak bizonyos nyelvi, oktatási jogokat. Úgy tűnt, hogy ezek a dokumentumok, jogszabályok kiszámíthatóvá teszik a jövőnket. Aztán kiderült, hogy ez egyáltalán nincs így, s egy állam nagyon gyorsan fel tudja számolni ezeket a jogokat. Ráadásul ezzel kapcsolatban elmaradt a nemzetközi nyomásgyakorlás. Ezért is fontosak az olyan kezdeményezések, mint a Minority SafePack. Meg kell próbálni abba az irányba terelni az európai közösséget, hogy teremtsen szilárd alapokat az őshonos nemzeti kisebbségek jogait illetően. Ha ugyanis Kárpátalján fel lehet számolni a jogokat, akkor azt bármelyik Kárpát-medencei országban meg lehet tenni.
With László #Brenzovics, President of the Cultural Alliance of Hungarians in Trans-Carpathia, and @AndreaBocskor today discussing the need for #Ukraine to ensure rights of persons belonging to national minorities, in close cooperation with their representatives. pic.twitter.com/m10YRt1BSo
Bocskor Andrea, a Fidesz–KDNP beregszászi európai parlamenti képviselője az EU-intézmények Ukrajnával kapcsolatos hozzáállásról, David Sassoli válaszleveléről, az ukrán nyelvtörvény mögött megbújó asszimilációs törekvésekről, valamint arról is beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjújában, hogy megtalálható az ukrán szélsőséges Mirotvorec oldal „halállistáján”.
– David Sassoli, az Európai Parlament (EP) elnöke válaszolt az ukrán fenyegetések ügyében küldött delegációs levelükre, és azt ígérte, hogy a Denisz Smihal ukrán kormányfővel való ülésén előhozza a kárpátaljai magyarok ügyét. Elégedettek ezzel a reakcióval?
– Delegációnk azonnal reagált és cselekedett a minket ért támadások kapcsán, több alkalommal is levélben fordultunk Sassoli elnökhöz. Már a tavaly novemberi megfélemlítő akciók után levelet írtunk neki, és kértük, hogy álljon ki a kárpátaljai magyarság mellett. Néhány nappal később aztán jött a hír, hogy a szélsőséges Mirotvorec listájára kerültem. Akkor újabb levelet írtunk az EP-elnöknek. Az akkori válasza finoman szólva is semmitmondó volt, leginkább eljárási szabályokra hivatkozott, miszerint a frakciónak kell kérnie, hogy a plenárison nyilatkozzon adott témában. A mostani válaszlevele viszont már személyesebb hangvételű volt. Valóban megígérte, hogy az ukrán kormányfővel való találkozóján elmondja, elfogadhatatlan, hogy egy EP-képviselővel ilyen módon bánjanak Ukrajnában. De ez még mindig nem az, amit szeretnénk. Egy pozitív kicsengésű levél nem egyenlő azzal, hogy az uniós parlament elnöke a plenáris ülésen vállalja a véleményét és nyilvánosan elítéli a történteket.
Erre Sassolinak kifejezetten lett is volna alkalma a héten, ugyanis kedd este zajlott az EU-Ukrajna társulási egyezményről szóló jelentés parlamenti vitája. Azt gondolom, hogy elvárható lett volna a nyilvános szolidaritásvállalás akár velem, akár a kárpátaljai magyarokkal.
– Mit jelent az ön mindennapjaiban, hogy rajta van a Mirotvorec listáján?
– Ez egy kiszámíthatatlan dolog. A Mirotvorec nevű honlap 2014 óta létezik, és több szállal kapcsolódik az ukrán titkosszolgálatokhoz. Szinte köztudott, hogy magas rangú ukrán politikusok, katonatisztek és titkosszolgálati alkalmazottak vesznek részt a koordinálásában. Ez egyfajta üzenőfal, ahol kijelölik azokat a személyeket, akik nem tetszenek a kijevi hatalomnak. 2014-es indulásánál még olyan újságírók és képviselők szerepeltek a honlapon, akik a Krím, valamint a Donyeck és Luhanszk körüli konfliktusban vállaltak szerepet. Őket oroszbarátsággal, hazaárulással vádolták. Egy újságírót és egy képviselőt akkoriban le is lőttek, miután személyes adataik megjelentek a honlapon. 2018-ban az ukrán médiába kikerült egy rejtett kamerás videófelvétel, amelyen kárpátaljai magyarok állampolgársági esküt tesznek az egyszerűsített honosítási eljárás keretében. Ezután kezdték el a Mirotvorecen listázni a kárpátaljai magyar hivatalnokokat és tisztségviselőket, akiket kettős állampolgársággal gyanúsítottak meg. Pusztán ez alapján is fel lehetett kerülni a listára, pedig a kettős állampolgárságot nem tiltják az ukrán törvények. Bár Kárpátalján nem történtek fizikai bántalmazások, ez a lelki terror és megfélemlítés egy fajtája volt, ami miatt többen lemondtak a tisztségükből és nem vállaltak közéleti szerepet a személyes adataik kiszivárogtatása után. 2020 végén, miután lezajlottak az ukrán helyhatósági választások, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) pedig „túlságosan jól” szerepelt, a titkosszolgálat mint eszköz újra előkerült. Felfegyverzett kommandós titkosszolgálatosok tartottak házkutatásokat a KMKSZ-hez fűződő alapítványok és a szervezet elnöke, illetve a Kárpátaljai Magyar Főiskola alapítványa irodáiban, megalapozatlan vádakkal és egy több ezer kilométerre kiadott házkutatási paranccsal.
Ezeknek az eseményeknek szinte magától értetődő a hatásuk. Az ember ma többször meggondolja, hogy hova utazik, hogyan éli a mindennapjait.
Nem tudom, milyen következményei lennének, ha most belépnék Ukrajna területére. Tény, hogy nem javasolták, hogy karácsonyra hazautazzunk Beregszászra. Számomra eddig ez volt a legfájóbb pont.
– Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a minap is elmondta, hogy értékeli Szijjártó Péter januári kijevi látogatását, de nem engedett abból a véleményéből, hogy a magyarok beavatkoztak az ukrajnai helyhatósági választásokba. Mit gondol erről?
– Átlátszó rágalomnak tartom. Gondoljunk csak bele: mindenki kifejezi a politikai preferenciáit. Az Egyesült Államok elnökválasztásakor az európai politikusok egy része már előre elmondta, hogy Joe Bident vagy Donald Trumpot támogatja, melyikükkel tudna együttműködni.
A magyar nemzetpolitikának pedig szerves része, hogy az állam és a közélet különböző szereplői támogatásukról biztosítják a külhoni magyar szervezeteket, pártokat. Úgy gondolom, hogy mindez nem számít belügyekbe való beavatkozásnak.
Az ukránok mindig mindent annak függvényében értelmeznek, hogy éppen mi az érdekük. Ez csak kifogás volt arra, hogy újra ellenséges hangulat alakuljon ki Magyarországgal és a kárpátaljai magyarokkal szemben, ismét volt egy ok, amiért panaszkodhatnak a médiában és bűnbaknak tehetik meg a magyarokat. Ezzel is a saját sikertelen választási szereplésüket akarták leplezni. Egyébként jelentősnek tartom, hogy Szijjártó Péter és Dmitro Kuleba találkozója mindezek ellenére megtörtént. Fontos, hogy legyen párbeszéd Magyarország és Ukrajna között, hiszen az EU és más nemzetközi szervek nyomása mellett a bilaterális kapcsolatok révén is javíthatunk a kárpátaljai magyarok helyzetén. Kárpátalja mindig egy összekötő kapocs kell hogy legyen a két ország között.
– Az Európai Parlament a héten megvitatta és szavazott is az EU–Ukrajna társulási szerződés végrehajtásáról szóló jelentésről. A néppárti Michael Gahler volt a jelentéstevő. Mennyire sikerült érdeket érvényesíteni, bekerült a dokumentumba a kisebbségvédelem ügye?
– Gahler képviselővel gyakorlatilag évek óta folyamatosan tárgyalunk az ukrán helyzetről, Ukrajnával kapcsolatban régóta ő a parlamenti jelentéstevő. Nagy tudású, viszont amit ő lát Ukrajnából, az a kijevi tárgyalások során szerzett tapasztalat. Én egy más típusú tudást adhatok át neki, például a kárpátaljai magyarok helyzetén keresztül arról, hogy Kijev milyen kisebbségpolitikát folytat. Az Európai Parlamentben sokáig a geostratégiai szempontok, Ukrajna „érinthetetlensége” kerekedett felül, viszont mára kezdik elfogadni az évek során bebetonozott, következetes álláspontunkat. A Mirotvorec listája, a titkosszolgálat tavalyi akciói már néppárti szinten is kiverték a biztosítékot. Korábban nehéz volt az EP-jelentésekbe beilleszteni kisebbségi jogsértésekre vonatkozó passzusokat. Most viszont pár tárgyalási forduló után volt hajlandóság rá, hogy olyan módosító javaslatokat tegyünk a szövegbe, melyek kimondják: Ukrajnában a politikai nyomásgyakorlás megengedhetetlen eszközeivel élnek. A dokumentumban ezenfelül a Mirotvorec is nevesítve van mint jogállami keretekbe nem illeszthető weboldal, ami ellen az ukrán hatóságoknak fel kell lépni. Ezt nagy eredménynek tartom, mert 2018-ban ezt sehogy sem tudtuk betenni a parlamenti jelentésekbe. A korrupció helyzetével, az oligarchákkal, a bírósági és közigazgatási reformmal, a média helyzetével kapcsolatban is jelennek meg kritikák, és az oktatási és nyelvtörvény kapcsán az EP leszögezi, hogy Kijevnek teljes mértékben végre kell hajtania a Velencei Bizottság ajánlásait. De ha mérlegre tesszük a jelentést, még mindig egészen nyilvánvaló, hogy „Brüsszelben hímes tojásként bánnak Ukrajnával és nem akarják túlzottan kritizálni, nehogy letérjen az EU-integráció útjáról”.
– Ukrajnában bolgárok, románok, lengyelek is szép számban élnek. Együtt lehet működni az EP, illetve néppárt ezen nemzeti delegációival a kisebbségvédelem ügyében?
– Az oktatási és a nyelvtörvény kapcsán elsősorban a románokkal vagyunk egy véleményen. Hasonló helyzetben vannak, ugyanúgy nem szláv nyelvcsaládhoz tartozó nyelv, illetve nekik is van egy viszonylag kiterjedt iskolahálózatuk Ukrajnában. Többen vannak, mint a magyarok, azonban asszimiláltabbak is. A keddi EP-vitában több román képviselő is felszólalt, elsősorban az oktatási és a nyelvtörvény kapcsán mondták el: jó lenne, ha Kijev 2023 után is lehetővé tenné a kisebbségi nyelvű oktatást. Nagyon leegyszerűsítő magyarázatnak tartom, amikor az ukránok azzal érvelnek, hogy a nemzeti kisebbségek nem beszélik az ukrán nyelvet. Kárpátalján ez sosem jelentett problémát, mindig megvolt a többnemzetiségű együttélés, valamilyen szinten mindenki beszél ukránul és oroszul. Amikor Kijevből leküldenek tévéstábokat forgatni, persze senki sem akar nekik nyilatkozni, így a legegyszerűbb válasz, hogy „Nem beszélem a nyelvet”. Ennek a hosszú távú eredménye, hogy az európai uniós intézményekben is egy leegyszerűsített narratíva jelent meg. Sok képviselőtársam fordul hozzám azzal, hogy gondoljak bele: mi történne, ha például a Németországba települtek nem tanulnák meg a német nyelvet? Ilyenkor mindig az alapoktól kell kezdeni a történetet: „a kárpátaljai magyarságot nem lehet a migránsokhoz hasonlítani”.
A magyar egy őshonos kisebbség a területen, a több mint százéves kisebbségi időszak alatt is léteztek itt magyar iskolák, volt magyar sajtó, egyszóval hagyományai vannak a magyar nyelv oktatásának és használatának. Ezt még a szovjet totalitárius rendszer sem vette el a magyaroktól.
– Ön azt mondja, a többnemzetiségű együttélés nyelvi szempontból sosem jelentett hatalmas gondot. Akkor milyen szándékok húzódnak meg a nyelvtörvény mögött?
– Kárpátalján soha senki sem tiltakozott az ukrán nyelv tanulása ellen. A kilencvenes évek óta léteznek a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség által kidolgozott módszertani javaslatcsomagok, hogy miképp kellene a magyar gyermekeket megtanítani ukránul. Nem csak a kezükbe adni egy ukrán nyelvű könyvet, hogy „Vedd és olvasd!”. A kijevi oktatási minisztérium viszont rendszeresen lesöpörte az asztalról a konstruktív javaslatokat. Politikai jellegű, mondvacsinált érvek alapján kikérték maguknak, hogy az ukránt nem lehet idegen nyelvnek tekinteni és így tanítani. Sosem tettek semmit annak érdekében, hogy javítsák a módszertant vagy a tankönyvekkel való ellátottságot. Sokáig ukrán–magyar szótár sem volt, ez is magyar támogatással készült el. Tehát Kijevben most olyan dolgot kérnek számon, amit eddig ők maguk nem tettek lehetővé. Mi folyamatosan próbáljuk arra sarkallni az ukrán oktatási minisztériumot, hogy a módszertani változás lenne a jó megoldás és nem az erőszakos ukránosítás.
Ugyanakkor az a véleményem, hogy az asszimiláció a valódi cél, nem az ukrán nyelv megtanítása. Hogy évek múlva el lehessen mondani: nincs is szükség magyar iskolára Kárpátalján, hiszen mindenki elfogadja az ukrán nyelvű oktatást.
– A Minority SafePack felkarolása segíthette volna az ukrajnai magyarokat?
– Igen, de sok a feltételes mód ebben a gondolatmenetben. Ha az Európai Unióban létrejönne egy olyan törvényi keret, amely a nemzeti kisebbségeknek lehetővé tenné az anyanyelven történő oktatást, az egy idő után valószínűleg kiterjeszthető lenne a társult országokra is, például mint az Erasmus- és a Kreatív Európa programok esetében. Még mindig bízom benne, hogy valamilyen kiskaput lehet találni, főleg, hogy a nemzeti régiós európai polgári kezdeményezés is lassan sikeresen célba ér. Úgy gondolom, hogy az EP-től ez is széleskörű támogatást fog kapni. Talán a két polgári kezdeményezés együtt még nagyobb nyomást gyakorol majd az Európai Bizottságra, így többé Věra Jourová nem mondhatná el, hogy az ügy nem fontos az Európai Uniónak.
With László #Brenzovics, President of the Cultural Alliance of Hungarians in Trans-Carpathia, and @AndreaBocskor today discussing the need for #Ukraine to ensure rights of persons belonging to national minorities, in close cooperation with their representatives. pic.twitter.com/m10YRt1BSo
Україна – це Європа. І ми – європейці. Ми – центр і серце Європи. За географією, духом, цінностями й прагненнями. Ми довели це на Майдані й доводимо щодня, змінюючи нашу державу, будуючи незалежність і наше майбутнє, захищаючи східний кордон Європи. ?? обов’язково буде в #EU ?? pic.twitter.com/U2xxWKj9bx
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 15, 2021
Великий друг?? – Президент Європейської ради Шарль Мішель @eucopresident сьогодні у Києві. Обговорили санкції проти Росії, оборонну та фінансову підтримку нашої держави й відповіді для анкети щодо відповідності критеріям ЄС. Дякую за змістовну зустріч і солідарність з народом ??! pic.twitter.com/luZDNxbmcc
Important #EUCO today with President @ZelenskyyUA . Hungary will continue to provide humanitarian and financial support to ??. We support an immediate ceasefire in order to prevent the further loss of human lives. Hungary belongs to the peace camp!
Only a year ago, nobody would have believed that #UAarmy would be armed with Stingers. Lithuania became the first country who sent us these MANPADS. So, can anyone now say that it would be impossible to get warships…? ????? pic.twitter.com/wMHSLzK1vJ
A meaningful and symbolic visit of President @valstsgriba to Ukraine. Thank you for the principled defense and political support, for the clear understanding that the aggressor cannot be given a single chance. Ukraine and all of Europe will win! pic.twitter.com/2QT4OUO8sr
Bocskor Andrea levélben fordult Kairat Abdrakhmanovhoz, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosához a kárpátaljai kisebbségeket ért jogszűkítések miatt. A politikus Facebook-oldalán osztotta meg a következőket:
A napokban levélben fordultam Kairat Abdrakhmanovhoz, az EBESZ új Kisebbségügyi főbiztosához, melyben az Ukrajnában tapasztalható nemzeti kisebbségi jogszűkítésekről, a kárpátaljai magyarságot ért atrocitásokról tájékoztattam, többek között:
a Mirotvorec jogsértő weboldaláról, ahol több mint 500 kárpátaljai magyar mellett, engem és Brenzovics Lászlót, a KMKSZ elnökét is listáztak mint „Ukrajna ellenségeit” , illetve törvénytelenül hozták nyilvánosságra a személyes adatainkat;
a kárpátaljai magyarság ellen irányuló gyűlöletbeszéd kampányokról és gyűlölet-bűncselekményekről, mint a 2018-ban a KMKSZ ungvári székháza ellen elkövetett gyújtogatás és robbantásos merénylet;
az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megfélemlítő akciójáról, mely során összehangolt támadást, házkutatást tartottak a KMKSZ székházában, annak jótékonysági alapítványainál, továbbá elnökénél, Brenzovics Lászlónál politikai nyomásgyakorlás és megfélemlítés céljából;
a 2017-ben elfogadott oktatási törvényről és a 2019-ben elfogadott, a kisebbségi nyelvhasználatot súlyosan korlátozó új ukrán nyelvtörvényről.
Remélem, hogy a Kisebbségügyi főbiztos pozitív hatást tud gyakorolni a kárpátaljai magyar közösség jogi helyzetére – zárta sorait a kárpátaljai származású képviselő asszony.
With László #Brenzovics, President of the Cultural Alliance of Hungarians in Trans-Carpathia, and @AndreaBocskor today discussing the need for #Ukraine to ensure rights of persons belonging to national minorities, in close cooperation with their representatives. pic.twitter.com/m10YRt1BSo
Törölték a kárpátaljai tanácsok összes döntését a regionális nyelvek működésével kapcsolatban.
„Válaszul Tarasz Kremeny, az államnyelv védelméért felelős biztos fellebbezésére Irina Venediktova ukrán főügyészhez, miszerint biztosítani kell egyes megyei és helyi tanácsok regionális nyelvek működésével kapcsolatos jogellenes határozatainak visszavonását, az államnyelv védelméért felelős biztos titkárságához levél érkezett a Kárpátaljai Megyei Ügyészségtől, melynek értelmében érvénytelenítették a Beregszászi Járási Tanács és a Nagyszőlősi Járási Tanács regionális nyelvekkel kapcsolatos rendeleteit.
A határozat értelmében ezennel visszavonták az önkormányzatok minden döntését a regionális nyelvek működéséről Kárpátalján” – olvashatjuk Tarasz Kremeny sajtószolgálatának Facebook-oldalán.
With László #Brenzovics, President of the Cultural Alliance of Hungarians in Trans-Carpathia, and @AndreaBocskor today discussing the need for #Ukraine to ensure rights of persons belonging to national minorities, in close cooperation with their representatives. pic.twitter.com/m10YRt1BSo
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arra kérte hétfői hágai tárgyalásain Kajrat Abdrahmanovot, az EBESZ új kisebbségügyi főbiztosát, hogy Kárpátalján is állandó jelleggel legyen jelen a szervezet speciális ukrajnai megfigyelő missziója, mert sok esetben a magyarokat fizikailag fenyegető atrocitások történnek ott, az Európai Bizottságnak pedig nem fontos az őshonos kisebbségek felkarolása.
A miniszter a tárgyalások után az MTI-nek elmondta, hogy az elmúlt héten Brüsszelben “rácsapták az ajtót” az Európában élő nemzeti közösségekre.
“Az Európai Bizottság világossá tette, hogy Brüsszel számára az illegális migránsok támogatása sokkal fontosabb, mint az európai országokban élő őshonos nemzeti közösségek ügyének a felkarolása” – mondta, arra reagálva, hogy a múlt pénteken a bizottság bejelentette, hogy nem irányoz elő új jogi aktusokat a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban.
A bizottság azzal indokolta döntését, hogy az eredeti, 2013-as előterjesztés óta eltelt években számos olyan intézkedés született, amely megoldást kínál a benne megfogalmazott javaslatokra.
“Ez gyalázat, ez elfogadhatatlan döntés az Európai Bizottság részéről, éppen ezért nekünk, magyaroknak fontos, hogy más nemzetközi szervezetek figyelmét felhívjuk, és segítségüket kérjük az olyan ügyekben, amikor a határon túl élő magyar nemzeti közösségek jogait megsértik” – mondta Szijjártó Péter, aki szerint Brüsszel döntésével a kárpátaljai, erdélyi, vajdasági, felvidéki magyarokat a különböző kontinensekről Európában illegálisan érkező és bevándorló személyek mögé sorolta.
A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy sok esetben a magyarokat fizikailag fenyegető atrocitások történnek Kárpátalján, fenyegetik a magyarokat és családjaikat.
Látható, hogy az ukrán szélsőségesek nem akarnak meghátrálni, továbbra is agresszívan politizálnak. Ezért fontos, hogy a nemzetközi szervezetek – azon belül is az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet – külön figyelmet szenteljen ennek a kérdésnek.
Szijjártó Péter ezért arra kérte Kajrat Abdrahmanovot, az EBESZ új, tavaly december elején kinevezett kisebbségügyi főbiztosát, érje el, hogy a szervezet speciális ukrajnai megfigyelő missziója ne csak Ukrajna keleti, hanem nyugati végében is teljesítsen szolgálatot, állandó jelenlétet hozzon létre Kárpátalján.
Szijjártó Péter elmondta, hogy a jövő héten Kijevbe utazik, mert – mint fogalmazott – “a kommunikációs csatornákat nyitva kell tartani”.
A tárcavezető továbbra is hisz abban, hogy vissza lehet téríteni a két ország kapcsolatrendszerét a kölcsönös tisztelet talajára, és hiszi azt, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter személyesen is ezt az álláspontot képviseli.
“Remélem, hogy legalább valamifajta előrelépést sikerül elérni a két ország kapcsolatrendszerében, amelyre a legnagyobb befolyást nyilvánvalóan a gyakorolja, hogy hogyan bánunk egymás kisebbségeivel” – mondta a külgazdasági és külügyminiszter a hírügynökségnek.
With László #Brenzovics, President of the Cultural Alliance of Hungarians in Trans-Carpathia, and @AndreaBocskor today discussing the need for #Ukraine to ensure rights of persons belonging to national minorities, in close cooperation with their representatives. pic.twitter.com/m10YRt1BSo
Bocskor Andrea, kárpátaljai származású európai parlamenti képviselő az Európai Parlamentben történt változásokról, a koronavírus-járvány okozta állapotokról, Ukrajna és az Európai Unió kapcsolatáról, a kárpátaljai magyar közösség jelenlegi helyzetéről, valamint a jövőbeli tervekről beszélt.
– Másfél évvel a 2019 májusában megtartott európai parlamenti választások után mik a tapasztalatai az előző ötéves ciklust követően?
– A mostani ciklus több szempontból is különbözik az előző időszaktól. Az Európai Parlament összetétele merőben megváltozott, közel 60 százalékban új, kisebb-nagyobb politikai tapasztalattal rendelkező képviselők kerültek be, megerősödtek a liberális, zöld és baloldali frakciók, s ezáltal egyre inkább háttérbe szorulnak a hagyományos keresztény-konzervatív értékeket valló és közvetítő politikai pártok. Egyre jobban érezhető a távolodás a hagyományos értékektől, gondolkodástól, nagyobb teret kapnak a liberális mainstream politikai témák. Emiatt a párbeszéd és a kompromisszumok létrehozása nehezebbé vált, főleg bizonyos kérdésekben: például a család, a nők jogai, a bevándorlók vagy az egyes kisebbségek fogalmának értelmezése is éles szembenállásokat okoz. Míg a távoli országok emberi és kisebbségi jogsértéseit hangosan és vehemensen elítélik az Európai Parlament képviselői, mint például szolidaritást vállaltak a Black Lives Matter (magyarul: a fekete életek számítanak – a szerk.) mozgalommal, ugyanez a kiállás kevésbé érezhető például az őshonos nemzeti kisebbségek vagy akár az iszlamista támadások áldozatai irányában. Nagyon gyakran érzem azt, hogy elbeszélünk egymás mellett, és legnagyobb sajnálatomra az Európai Néppártban is elindult ez a balratolódás, a liberális médiának és a hangos NGO-knak való megfelelési kényszer. A kettős mérce, a politikai boszorkányüldözés sajnos egyre inkább szembetűnő a jelenlegi ciklusban, hisz azok, akik kiállnak saját elveik mellett, és nem hajlandóak belesimulni ebbe a pc (polkorrekt – a szerk.) fősodorba, zavaró tényezővé válnak.
Ez év márciusában az EP működése, ügymenete eléggé felborult a Covid–19-járvány rohamos terjedése miatt. A kezdeti tétovázás és ad hoc döntések után az Európai Parlament végül is a világjárvány ellenére sem függesztette fel munkáját, bár döntéseit azóta vitatható jogszerűséggel fogadja el online szavazások formájában. Az utazási és biztonsági előírások miatt már március óta Strasbourg helyett Brüsszelben tartják a plenáris üléseket, ami rendhagyó az EP történetében, de szükségszerű. A mostani ciklus első időszakát történelmi súlyú témák és döntések létrejötte jellemzi, mint pl. a Brexit-tárgyalások az Egyesült Királysággal, az EU hétéves pénzügyi keretéről és a Next Generation helyreállítási csomagról szóló szavazások, valamint a Covid–19 megfékezése érdekében hozott intézkedések. Míg az előző ciklust a kiszámíthatóság és tervezhetőség jellemezte, a jelenlegi időszakban ezt felváltotta a gyors és szükségszerű döntések meghozatala, az alkalmazkodás és a digitális térben zajló ügymenet.
– A 2020-as év nem várt eseményei – a világjárvány – ellenére a munka nem állt meg. Hozott-e változásokat az elmúlt időszakban az EP és az EB (Európai Bizottság) új vezetésének munkája?
– Természetesen az új vezetők új prioritásokat, új elveket, ezáltal változásokat hoztak magukkal. Ez az EP és az EB vezetésében is tükröződik. Az EP szocialista elnöke gyakran hoz önkényes, vitatható döntéseket, pl. saját baloldali szemléletét nyilatkozatain keresztül úgy közvetíti, mintha az a teljes EP álláspontja lenne, ezért sokszor éri kritika. Az EP is sokszor szereptévesztésben van, hatalmának megnövelésére törekszik. Az EB Ursula von der Leyen vezetésével gőzerővel kezdte meg a munkát, viszont a Covid–19-járvány felülírta az Európai Unió és vele együtt a döntéshozók mindennapjait is. A figyelem középpontjába, bár kissé megkésve, leginkább a járvány elleni intézkedések, a vakcina kérdése és a gazdaságok helyreállítása került. A jelenlegi vezetésnek a Covid–19 árnyékában és a sorsdöntő kérdések megoldása mellett is van kapacitása a politikai agenda megvalósítására: a migránsok betelepítésének legális lehetőségeire tettek javaslatot, és a jogállamisági eszköz bevezetésével akarják az ezt ellenző tagállamokkal elfogadtatni a tervet. Emellett sokszor avatkozik be az EB és az EP is szubszidiaritási kérdésekbe, vagyis olyan területekbe, melyek tagállami hatáskörbe tartoznak, ezáltal folyamatosan pellengérre állítják Magyarországot vagy Lengyelországot mindenféle csip-csup ügy miatt, míg például Franciaországban történelemtanárt fejeznek le az elvei miatt, vagy újságírókat gyilkolnak meg, mint Máltán. Utóbbiakról viszont mélyen hallgatnak, és nem szabad említeni sem. Bízom abban, hogy a következő időszakban pozitív változásoknak lehetünk a tanúi, viszont a realitások talaján maradva úgy gondolom, hogy az igazi változásokra csakis azután kerülhet sor, miután a legfelsőbb szinteken véget vetnek a bizonyos tagállamokkal szembeni boszorkányüldözésnek, visszatérnek az Európai Unió gyökereihez, a tagállamok szuverenitásának és szubszidiaritásának tiszteletben tartásához, illetve felveszik a harcot az álhírekkel szemben. Mindezek nélkül nehéz változásokról beszélnünk.
– Az EP december 14-i brüsszeli plenáris ülésén megvitatta az őshonos európai kisebbségek jogainak európai uniós szintű védelmét sürgető Minority SafePack európai polgári kezdeményezést. Úgy tűnik, történhet előrelépés az európai őshonos kisebbségek jogérvényesülése érdekében?
– Igen, úgy gondolom, ez egy nagyon nagy előrelépés a kisebbségi jogérvényesítés terén. Óriási haladásnak tartom, hogy egyrészt plenáris vita keretében vitattuk meg az Európai Unióban élő nemzeti kisebbségek helyzetét, továbbá egy állásfoglalás elfogadására is sor került, melyben az Európai Parlament a „támogatásáról biztosítja a Minority SafePack (MSP) – egymillió aláírás a sokszínű Európáért európai polgári kezdeményezést. Az állásfoglalás felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozza ki a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmére vonatkozó uniós szabályok közös keretét, továbbá a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést, tartsák tiszteletben a kisebbségekhez tartozó személyek jogait, és biztosítsák e jogok teljes körű érvényesítését. Mi, akik kiállunk a kisebbségi jogokért, nagyon reméljük, hogy az Európai Bizottság januári hivatalos válaszában végre konkrét javaslatokat fogalmaz meg a kisebbségvédelem terén, hiszen 1,2 millió uniós állampolgár akarata nem söpörhető csak úgy szőnyeg alá. Mint tudjuk, az Európai Bizottság 2013-ban visszautasította a kezdeményezés regisztrációját, de a szervezők fellebbezést nyújtottak be az Európai Unió Bíróságához, mely 2017-ben megsemmisítette a Bizottság határozatát, így indulhatott el az aláírásgyűjtés. Három évvel később pedig már reményekkel telve bízunk a kisebbségvédelem pozitív előrehaladásában. Úgy vélem, hogy ez óriási hatással lesz az Európai Unió partner- és tagjelölt országaira is, hiszen erre alapozva még inkább számon kérhető a kisebbségi jogok tiszteletben tartása az olyan országok esetében, mint például Ukrajna, ahol folyamatosan szűkülnek ezek a jogok, már-már az erőszakos beolvasztás határát súrolva, ami fölött az EU is szemet huny több esetben.
– Számos alkalommal tett tanúbizonyságot arról, hogy kárpátaljai származású képviselőként szívén viseli szülőföldje és a kárpátaljai magyarság sorsát. Európai parlamenti munkája során a kárpátaljai magyarság tekintetében milyen eredmények születtek?
– Mint már említettem, nagyon nehéz dolgunk van az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítése vagy védelme terén, hiszen uniós részről eddig állandóan azt szajkózták, hogy ez tagállami hatáskör, s még inkább ez érvényesült, ha valamelyik szomszédsági vagy partnerország nemzeti kisebbségi közösségéről esett szó. 2014-ben, amikor megkezdtem a képviselői munkámat, úgy gondoltam, hogy mind az Európai Unió, mind a demokratikus európai utat választó Ukrajna partner lesz abban, hogy valódi eredményeket érjünk el az alapvető emberi és kisebbségi jogok terén, hogy együtt dolgozzunk, közös célokat és irányvonalat alakítsunk ki a jogegyenlőség és sokszínűség alapelvei szerint. Sajnos, ennek az ellenkezőjét tapasztaltam, tapasztalom. Úgy tűnik, a geopolitikai, gazdasági és egyéb szempontok felülírják az európai értékeket. Sok esetben, amikor az Ukrajnában tapasztalható katasztrofális kisebbségi helyzetről, folyamatos jogszűkítésekről tájékoztattam a képviselőtársaimat, azt kaptam válaszul, hogy túlzok, és felnagyítom a problémát, illetve hogy a kárpátaljai magyar közösség ügye nem olyan fontos, mint Ukrajna feltétel nélküli támogatása. Minél közelebb kerül Ukrajna az Unióhoz, az EU annál inkább elnéző vele szemben, főleg ami a kisebbségi jogszűkítéseket illeti, viszont pozitívnak tekinthető, hogy nincs olyan Ukrajnával foglalkozó EU-bürokrata, aki ne tudna vagy ne hallott volna a KMKSZ-ről és a kárpátaljai magyar közösség érdekérvényesítő törekvéseiről. A 2017-es oktatási, majd a 2019-es nyelvtörvény, valamint a kárpátaljai magyar közösséget ért sérelmek és az aktuális helyzet állandóan napirendjén van az EU–UA Társulási Tanács üléseinek, főleg, mióta Várhelyi Olivér az EB bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztosa. Továbbá fontos eredménynek tartom, hogy az EP 2014 óta elfogadott, Ukrajnával kapcsolatos határozatai, munkadokumentumai szintén tartalmazzák a kisebbségi jogok tiszteletben tartására, biztosítására való felszólításokat, a kisebbségi jogsértésekre vonatkozó utalásokat.
Az évek alatt számos konferenciát szerveztem a témában a kárpátaljai magyarság képviselőinek, Ukrajna más nemzeti kisebbségi képviselőinek kisebbségi jogvédők bevonásával. Felszólalásokban, jelentésekhez benyújtott módosító javaslataimban, bizottsági kérdésekben fogalmaztam meg, hívtam fel a figyelmet a kárpátaljai magyarságot ért jogsértésekre, atrocitásokra, az elfogadhatatlan és diszkriminatív oktatási és nyelvtörvényre, a gyűlöletbeszéd-kampányokra és a gyűlölet-bűncselekményekre, amelyek a kárpátaljai magyarság ellen irányultak és továbbra is irányulnak. A legutóbbi események – az SZBU megfélemlítő házkutatásai a KMKSZ elnökénél, Brenzovics Lászlónál, a KMKSZ-nél és jótékonysági alapítványainál, a politikai nyomásgyakorlás, illetve hogy munkám miatt felkerültem a Mirotvorec oldal úgynevezett „halállistájára” – mozgatták csak meg az európai politikusokat, úgy tűnik, az EU csak nagyon drasztikus események hatására eszmél fel. A kárpátaljai magyarokat évek óta érő atrocitások ellen eddig csak az anyaország és kormánya állt ki, míg most a történések kapcsán a Fidesz–KDNP delegációja mellett az Európai Néppárt-frakció és több EP-képviselő is a szolidaritását fejezte ki. Továbbá Várhelyi Olivér EU-biztos és Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is nyilvánosan szót emelt, és elfogadhatatlannak ítélte a Mirotvorec honlapon megjelent tartalmat, felszólított annak visszavonására. Biztosított afelől, hogy a tőlük telhető módon közbeavatkoznak a kisebbségek jogainak megvédése érdekében, különösen ami a magyar kisebbség helyzetét illeti. Sajnos, ilyen drasztikus dolgoknak kell történniük, hogy az EU felfigyeljen egy problémára. Remélem, hogy a 2021-es év végre pozitív változásokat hoz a kárpátaljai magyarság életébe, és Ukrajna eleget tesz a nemzetközi kötelezettségvállalásainak, végrehajtja a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája ratifikációjával vállalt kötelezettségeket, továbbá a Velencei Bizottság által megfogalmazott ajánlásokat az oktatási és a nyelvkérdés terén.
Viszont, hogy néhány pozitívumról is szót ejtsek, nagy örömmel tölt el, hogy képviselői pályafutásom során számos lehetőségem nyílt bemutatni vidékünk történelmi, kulturális, gasztronómiai sokszínűségét, hagyományait a nemzetközi színtéren, az Európai Unió szívében. Elsőként a málenkij robot, a kárpátaljai magyarság holokausztja került bemutatásra egy kiállítás keretében Brüsszelben, az Európai Parlament épületében. Ezt követen számos más rendezvényre is sor került, melyek közül néhánynak mind az Európai Parlament, mind a Balassi Intézet, mind pedig a Brüsszeli Magyar Nagykövetség Kulturális Szolgálata otthont adott. Már öt alkalommal került megrendezésre a Brüsszeli Kárpátalja Nap című rendezvényünk, melyek során színházi előadások, népzenei produkciók, filmek, konferenciák és pódiumbeszélgetések keretében szemléltettük a kárpátaljai magyarság hányattatott sorsát, kitartó erejét, összefogását, egyediségét, fotókiállítás keretében mutattuk be az épített, kulturális, szakrális és történelmi hagyatékunkat, Kárpátalja csodálatos vidékét.
– Milyen tervekről beszélhetünk 2021-et illetően?
– A 2021-es évre szóló terveim nagyban függenek a járványhelyzet alakulásától, amelyet a vakcinázással remélhetőleg hamarosan megoldanak. 2020-ban nagyon hiányzott a kapcsolattartás a választókkal, hisz nem fogadhattunk látogatócsoportokat, nem szervezhettünk kulturális rendezvényeket, el kellett halasztanunk például a Brüsszeli Kárpátalja Napot, és konferenciákat is csak online formában rendezhettünk. Mivel nem lehetett közvetlen tárgyalásokat sem folytatni, s az irodáinkba is csak időnként mehettünk be, nagyon személytelenné vált a munka, ezért remélem, 2021-ben ebből a szempontból is visszatér az élet a normál kerékvágásba. Továbbá nagyon remélem, hogy jövőre újból szervezhetünk konferenciákat, meghallgatásokat Brüsszelben és Strasbourgban, melyek sokkal hatékonyabbak és hitelesebbek, ha a szakértők személyes jelenlétével kerülnek megrendezésre. Újból fogadhatunk látogatócsoportokat, ahol a vendégeinknek lehetőségük van megtekinteni Brüsszel és Strasbourg gyönyörű városait, személyesen meglátogatni az Európai Parlament épületeit, megismerni annak munkáját és így az én tevékenységemet is. Szeretnénk megszervezni az elmaradt kiállításainkat, rendezvényeinket, melyek során ismét bemutathatjuk piciny vidékünket az európai polgároknak, megismertethetjük velük egyedi és csodálatos értékeinket.
Végezetül, minden nehézség ellenére továbbra is a kárpátaljai magyarság jogaiért és élhetőbb, biztosabb jövőjéért fogok küzdeni, mert hiszem, hogy Ukrajna csak úgy válhat az európai országok egyenrangú tagjává, ha elfogadja az európai játékszabályokat, jogbiztonságot és jogegyenlőséget teremt, garantálja a békés és zavartalan életet, illetve megoldja az ország problémáit, nemcsak elkendőzi azokat mesterséges feszültségek gerjesztésével, ellenségképekkel, negatív hangulatkeltéssel, megfélemlítő nyomásgyakorlással. Remélem, egyszer vissza tudunk térni a racionális és előremutató ukrán–magyar párbeszédhez, amely a kölcsönös tiszteleten, partnerségen és megoldáskeresésen alapul, mely tartós és megvalósítható konszenzust hozhat. Bízom benne, hogy a sok évtizedes békés együttélés Kárpátalján folytatódni fog, és a kárpátaljai magyar közösség továbbra is otthon érezheti magát szülőföldjén.
[type] => post
[excerpt] => Bocskor Andrea, kárpátaljai származású európai parlamenti képviselő az Európai Parlamentben történt változásokról, a koronavírus-járvány okozta állapotokról, Ukrajna és az Európai Unió kapcsolatáról, a kárpátaljai magyar közösség jelenlegi helyzet...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1610029380
[modified] => 1609980199
)
[title] => Bocskor Andrea: Remélem, egyszer vissza tudunk térni a racionális és előremutató ukrán–magyar párbeszédhez
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=16657&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 16657
[uk] => 16714
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 16658
[image] => Array
(
[id] => 16658
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/bocskor-andrea.jpg
[original_lng] => 225196
[original_w] => 1000
[original_h] => 667
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/bocskor-andrea-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/bocskor-andrea-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/bocskor-andrea-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/bocskor-andrea.jpg
[width] => 1000
[height] => 667
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/bocskor-andrea.jpg
[width] => 1000
[height] => 667
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/bocskor-andrea.jpg
[width] => 1000
[height] => 667
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/bocskor-andrea.jpg
[width] => 1000
[height] => 667
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1610123313:8
[_thumbnail_id] => 16658
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 9850
[_hipstart_feed_include] => 1
[translation_required_done] => 1
[_oembed_e6c621161fee58ca121b97689a9c74d0] =>
[_oembed_time_e6c621161fee58ca121b97689a9c74d0] => 1610022184
[_oembed_ca4e7a166d22fa1bec64aea56bac40a7] =>
With László #Brenzovics, President of the Cultural Alliance of Hungarians in Trans-Carpathia, and @AndreaBocskor today discussing the need for #Ukraine to ensure rights of persons belonging to national minorities, in close cooperation with their representatives. pic.twitter.com/m10YRt1BSo
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és elnöke, Brenzovics László, valamint a szervezet alapítványai, intézményei ellen az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) által – fegyveres kommandósok demonstratív bevetésével – 2020. november 30-án indított fenyegető támadás egyértelműen bizonyítja, hogy az ukrán államhatalom a számára kedvező nemzetközi helyzetet kihasználva a kárpátaljai magyarság intézményes nemzetiségi és politikai érdekvédelmének a felszámolására szánta el magát.
A kárpátaljai magyar közösség elleni korábbi szórványos sajtótámadások a 2014. februári, nyugati hatalmak támogatásával végrehajtott kijevi nacionalista hatalomátvétel után váltak rendszeressé a központi ukrán médiában. Ez a folyamat rendkívüli módon felerősödött a nemzetiségi nyelvű oktatás teljes felszámolását célul tűző, 2017 szeptemberében elfogadott oktatási törvény elleni kárpátaljai magyar és magyarországi tiltakozás nyomán. A központi ukrán médiában elkezdődött a kárpátaljai magyarok démonizálása, szeparatistákként, mintegy az országba befurakodott idegen testként történő feltüntetése, magyar ellenségkép kialakítása az ukrán társadalomban. Rendszeressé váltak Kárpátalján a fenyegető magyarellenes nacionalista tüntetések és akciók, amelyek a KMKSZ ungvári székháza elleni gyújtogatási kísérletben és robbantásos támadásban csúcsosodtak ki. Az államhatalom titkosszolgálati eszközök és módszerek bevetésével elkezdte a kárpátaljai magyar önkormányzati képviselők, értelmiségiek, újságírók, vállalkozók zaklatását. Nyilvánvaló hatósági segédlettel több száz kárpátaljai magyar személyes adatai kerültek fel a Mirotvorec szélsőséges honlap „halállistájára”, miközben ezzel párhuzamosan sorozatban folyt a magyarok hatósági beidézése titkosszolgálati kihallgatásra.
Ma már kevesen emlékeznek arra, hogy a kárpátaljai magyarok elleni ukrán hatósági intézkedések jóval az oktatási törvény elfogadása és az ukrán–magyar államközi kapcsolatok megromlása előtt kezdődtek. Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára már 2017. április 7-i kárpátaljai látogatásán az MTI-nek nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy egy ideje egyes ukrán hatóságok részéről sorozatban érik vegzálások a kárpátaljai magyar közösség magyarországi támogatásban részesülő szereplőit, intézményeinek vezetőit. „Ez ellen a magyar kormány részéről a leghatározottabban állást foglalunk, mert ennek a folyamatnak elértünk ahhoz a határához, amit nem tudunk tovább tolerálni” – jelentette ki. Már akkor jelezte, hogy egyes ukrán hatóságok részéről bizalmatlanság érezhető nemcsak a kárpátaljai magyarság gazdaságfejlesztési támogatását célzó programmal, hanem a Keleti Partnerség program keretében nyújtott támogatásokkal kapcsolatban is. „Egyértelműen érezhető, hogy Kárpátalján fokozódik az ukrán hatóságok részéről a nyomás, szaporodnak a negatív gesztusok, jelzések, aggasztó fellépések, sőt vegzálások, amelyek a magyarországi támogatásban részesülő kárpátaljai magyarok elbizonytalanítására irányulnak” – mutatott rá az államtitkár fél évvel az ominózus oktatási törvény elfogadása előtt, amire – tévesen – a helyzet elmérgesedését és az ukrán–magyar viszony megromlását szokás visszavezetni.
Nem hozott javulást a kárpátaljai magyar közösség helyzetében a politikán kívülről érkezett Volodimir Zelenszkij kabarészínész példátlan társadalmi támogatás melletti megválasztása Ukrajna elnökévé. Pedig nagyon sokan remélték, hogy a nyíltan agresszív magyarellenes politikát folytató Petro Porosenko regnálása után gyökeres fordulat áll majd be a magyar kérdést illetően. Zelenszkij elnökségének kezdetén ukrán részről volt ugyan némi próbálkozás az ukrán–magyar kapcsolatok javítására, mindenekelőtt Andrij Jermaknak, az Elnöki Hivatal vezetőjének kezdeményezésére. Őt azonban hamar kiiktatták a külpolitikai ügyek intézéséből, miközben csökkenésnek indult az egyébként is gyenge elnök népszerűsége, aki ezt – az Ukrajnában egyre leplezetlenebbül teret nyerő külső, elsősorban amerikai irányítás mellett és annak támogatásával – a Porosenko-féle szélsőségesen nacionalista irányvonal folytatásával igyekszik ellensúlyozni. A kárpátaljai magyarság szempontjából vészjósló jel volt, amikor idén áprilisban Zelenszkij Olekszij Petrovot, volt SZBU-tábornokot, az ukrán kémelhárítás korábbi vezetőjét nevezte ki Kárpátalja kormányzójává, aki hamarosan Oleg Kocjubát, egy másik SZBU-tábornokot, korábbi helyettesét vette maga mellé kormányzóhelyettesnek. Petrov kinevezése figyelmeztető üzenet volt a központi államhatalom által az utóbbi években folytatott erőteljes propaganda-hadjárattal szeparatizmus gyanújába kevert magyar közösség számára az októberi helyhatósági választások előtt, amelytől Kijev azt remélte, hogy a magyar vezetők lejáratásával, karaktergyilkosságával generált ellenszélben megszűnik a jelentős magyar képviselet a megyei, járási és településtársulási önkormányzatokban.
A kárpátaljai magyarok meglepetésszerű sikere a helyhatósági választásokon láthatóan felbőszítette a központi államhatalmat és külföldi kurátorait. Kijev ezért úgy döntött, hogy azonnal kihasználja a számára kedvezően alakuló nemzetközi helyzetet – amikor az amerikai elnökválasztáson a korábban Ukrajnával foglalkozó Joe Biden korábbi alelnök áll győzelemre, támadások érik Magyarországot az Európai Unió részéről, csatározás folyik Budapest és az Ukrajnában rendkívül erős befolyással rendelkező Soros György között – és az SZBU bevetésével átfogó támadást indít a kárpátaljai magyarság intézményei és vezetői ellen, mintegy kiütve a három évtized alatt kiépített, jól működő magyar intézményrendszer tartópilléreit. Jellemző, hogy a KMKSZ intézményeiben, alapítványainál és Brenzovics László elnök otthonában tartott titkosszolgálati házkutatások előestéjén a kárpátaljai magyarok fenyegető videoüzenetet kaptak egy magát a Jobb Szektor tagjának nevező ismeretlentől, aki Beregszász helységnévtáblája és a szélsőségesen nacionalista szervezet zászlaja előtt náci karlendítéssel nyomatékosította magyarellenes gyűlöletbeszédét. Erről a fenyegető videofelvételről egyébként a napokban Hennagyij Moszkal volt kárpátaljai kormányzó egy televíziós nyilatkozatban azt állította, hogy azt az SZBU szervezte. Érdekes lenne meghallgatni a megyevezetői tisztségében minden magyarellenes megnyilvánulás mögött az orosz titkosszolgálatokat sejtő Moszkal őszinte véleményét a KMKSZ-székház elleni robbantásos merénylet és az óriásplakátos, helységnévtáblás magyarellenes provokációk valódi hátteréről is.
A KMKSZ és elnöke elleni támadás kapcsán a volt kémelhárító Petrov kormányzó ellentmondásba keveredett önmagával, amikor a házkutatások után a megyei állami adminisztráció hivatalos honlapján ukránul és magyarul közzétett nyilatkozatában elhatárolódott a titkosszolgálati akcióktól, mondván, azokról nem is tudott, miközben két nap múlva az Ukrinform állami hírügynökségnek kijelentette, hogy a hatóságok Brenzovics Lászó meggyanúsítására készülnek, és hogy ő a házkutatások előtt tárgyalt a KMKSZ elnökével. A kormányzói nyilatkozatból egyértelműen kiviláglik, hogy a központi államhatalom nemzetközileg is szinte példa nélküli módon ki akarja iktatni Brenzovics Lászlót a politikai életből, tudva, hogy amint a Bibliában meg van írva: „Megverem a pásztort, és szétszélednek a nyáj juhai.” A magyarellenes intézkedések utáni ukrajnai és nemzetközi fejleményekből sejthető, hogy Kijev az oroszellenes nyugati geopolitikai érdekek szolgálatában szabad kezet kapott külföldi kurátoraitól a kárpátaljai magyar nemzetiségi és politikai érdekvédelem felszámolására. Amerika és az Európai Unió számára ugyanis bevallottan fontosabb Ukrajna bevonása a NATO-ba Oroszország gyengítése céljából, mint a kárpátaljai magyarok emberi és nemzetiségi jogainak a megvédése.
With László #Brenzovics, President of the Cultural Alliance of Hungarians in Trans-Carpathia, and @AndreaBocskor today discussing the need for #Ukraine to ensure rights of persons belonging to national minorities, in close cooperation with their representatives. pic.twitter.com/m10YRt1BSo
