Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a NATO-tagországok külügyminisztereinek keddi brüsszeli találkozója előtt az ukrajnai háború helyzetét kommentálva kijelentette, hogy fel kell készülni a harcok és a rakétatámadások fokozódására, számolt be a Jevropejszka Pravda.
A NATO-főtitkár megjegyezte, hogy Ukrajnában jelenleg intenzív harcok folynak a frontvonalon. Emellett, elmondása szerint szemtanúi lehettünk az erőteljes dróntámadásoknak az ukrán városok ellen.
„Fel kell készülni a harcok és az ukrajnai városok elleni légirakéta-támadások fokozódására. Ez még fontosabbá teszi, hogy a NATO-szövetségesek támogassák Ukrajnát” – hangsúlyozta Stoltenberg.
Üdvözölte továbbá a NATO-tagországok, többek között Németország, Hollandia és Románia legutóbbi bejelentéseit az Ukrajnának nyújtott támogatásokról.
Stoltenberg előző nap kijelentette: bízik abban, hogy a szövetségesek továbbra is jelentős mennyiségű katonai segélyt nyújtanak Ukrajnának.
This is what Ukrainians see on their phones this morning: and as a result, millions of men, women, and children are in bomb shelters as Russia fires missiles across the country. Ukraine needs funding now to continue to fight for freedom from such horror in 2024. pic.twitter.com/0nOW4lR70Q
I received a report from Commander-in-Chief Syrskyi on the current situation at the frontline, with particular focus on the Pokrovsk, Kurakhove, and Lyman directions. In the Donetsk region, the situation remains difficult, but our combat brigades are holding their positions and…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 25, 2024
A NATO-nak Ukrajna hosszú távú támogatására kell összpontosítania, mert Putyin győzelme tragédia lesz mindenki számára – jelentette ki kedden Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az Ukrajna-NATO Tanács brüsszeli külügyminiszteri ülésén, számolt be az rbc.ua hírportál a tanácskozás YouTube-közvetítésére hivatkozva.
A jelentés szerint Stoltmberg elmondta: „A feladat, a kihívás most az, hogy ezt a támogatást tartóssá tegyük. Ezért üdvözlöm azokat az ígéreteket, amelyek arról szóltak, hogy Németország és Hollandia együtt további 10 milliárd eurót különít el. Ezek fegyverrendszerek és támogatások lesznek. És felszólítom a tagállamokat, csakúgy, mint az Egyesült Államokat, hogy nyújtsanak támogatást. Mert ezek a mi érdekeink.”
A főtitkár szavai szerint a júliusi vilniusi NATO-csúcson a támogatás fokozásáról volt szó, valamint arról, hogy biztosítani kell a NATO-tagországok és Ukrajna haderői közötti hadműveleti átjárhatóságot. „Erre van a Rammsteinünk. Ez valóban nagy előnyt jelent, és a támogatást tartóssá kell tennünk. Ez a mi biztonsági érdekünk” – tette hozzá.
A NATO vezetője hangsúlyozta, hogy a NATO kötelessége Ukrajna ellátása a szükséges fegyverekkel. „Mert az ukránok számára tragédia lesz, ha Putyin elnök nyer, de veszélyt jelent majd ránk is. Mert ez jelzés lesz minden totalitárius vezetőnek, nemcsak Moszkvának, hanem Pekingnek is, hogy ha erőszakot alkalmaz, akkor elfoglalhatják az országokat, megkaphatják, amit akarnak. Ez egy szabályokon alapuló nemzetközi rendről szól, ahol tiszteletben tartják a nemzetközileg elismert határokat” – mutatott rá. „A NATO-tagállamok példátlan katonai támogatást nyújtanak. És ez valóban előnyökkel jár a csatatéren. Mert az ukránok fel tudták szabadítani a teljes körű invázió után elfoglalt terület 50 százalékát” – emlékeztetett Jens Stoltenberg.
A NATO-tagállamoknak továbbra is támogatniuk kell Ukrajnát, mert minél erősebb a csatatéren, annál jobb lesz a helyzete – jelentette ki kedden Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az rbc.ua hírportál tudósítójának kérdésére válaszolva a NATO-tagállamok külügyminisztereinek keddi brüsszeli találkozója előtt.
A jelentés szerint arra a kérdésre, hogy a NATO számít-e a közeljövőben áttörésre az ukrajnai frontokon, és mit kell tennie ennek érdekében, Stoltenberg azt mondta: „Nagyon óvatos vagyok a fronton zajló események előrejelzésében, mert a háborúk természetüknél fogva kiszámíthatatlanok.” Ugyanakkor megjegyezte, hogy az ukrán hadsereg ügyessége és eltökéltsége a harctéren „lenyűgözte az egész világot”.
„Emlékeznünk kell arra, honnan indultunk, amikor tavaly megindult a teljes körű invázió. Voltak félelmek, és a szakértők úgy vélték, hogy Ukrajna heteken belül elesik, Kijev pedig napokon belül orosz ellenőrzés alá kerül” – emlékeztetett a NATO-főtitkár. Mint hangsúlyozta, ezek a forgatókönyvek nem valósultak meg, és Ukrajnának sikerült visszavernie az orosz erőket északon, keleten és délen, felszabadítva a háború elején Oroszország által elfoglalt területek mintegy felét.
„Ez bizonyítja a fegyveres erők készségeit és képességeit. A NATO-szövetségesek jelentős katonai támogatást nyújtottak. Felszólítottam a szövetségeseket, és ígéretet tettem a további támogatásra” – mondta a főtitkár. Elmondása szerint bár a frontvonal nem mozdult el az elmúlt egy évben, az intenzív harcok folytatódnak, és figyelembe kell venni, hogy ha a frontvonal nem is tolódott el, „Ukrajnának sikerült súlyos veszteségeket okoznia az orosz erőknek mélységi csapásokkal”.
„Ezért kell továbbra is támogatást nyújtanunk. Tudva azt is, hogy minél erősebb Ukrajna a csatatéren, annál erősebb lesz a tárgyalóasztalnál. Ha olyan békemegoldást akarunk, amely biztosítja Ukrajna függetlenségének megőrzését, akkor a legjobb mód ennek elérésére az, hogy továbbra is katonai támogatást nyújtunk Ukrajnának, és ezt a szövetségesek meg is fogják tenni” – zárta szavait Jens Stoltenberg.
[type] => post
[excerpt] => A NATO-tagállamoknak továbbra is támogatniuk kell Ukrajnát, mert minél erősebb a csatatéren, annál jobb lesz a helyzete – jelentette ki kedden Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az rbc.ua hírportál tudósítójának kérdésére válaszolva a NATO-tagállamok ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1701186540
[modified] => 1701183825
)
[title] => A háború békés megoldásának legjobb módja Ukrajna katonai támogatásának a folytatása – Stoltenberg
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=96530&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 96530
[uk] => 96539
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 95028
[image] => Array
(
[id] => 95028
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/stoltenberg-1.jpg
[original_lng] => 276502
[original_w] => 2560
[original_h] => 1440
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/stoltenberg-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/stoltenberg-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/stoltenberg-1-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/stoltenberg-1-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/stoltenberg-1-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/stoltenberg-1-2048x1152.jpg
[width] => 2048
[height] => 1152
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/stoltenberg-1.jpg
[width] => 2560
[height] => 1440
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1701180413:8
[_thumbnail_id] => 95028
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2183
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_231dff40d3396031623283d6268fe410] =>
Kurz vor dem Jahreswechsel bringt Russland erneut Terror über die ganze #Ukraine. Mehr als 100 Raketen & Drohnen haben u.a. eine Geburtsklinik zerstört, Menschen aus dem Alltag in den Tod gerissen. Auch 2024 rücken wir keinen Zentimeter von der Seite der 🇺🇦. #StandWithUkraine
A gázai humanitárius szünet meghosszabbítására szólított fel hétfőn Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, mert szerinte ez teszi lehetővé, hogy a térségben élő emberek megkapják a számukra égetően szükséges segélyt, és még több túsz kiszabadulhasson.
Brüsszeli sajtótájékoztatóján a norvég politikus üdvözölte, hogy a Hamász és Izrael közötti megállapodás több túsz elengedéséhez vezetett. Kiemelte, hogy a régióban tapasztalat szenvedés, még fontosabbá teszi a politikai megoldás szükségességét. Mint mondta, a NATO-szövetségesek jelen vannak a tágabb közel-keleti térségben, a többi között az iraki kapacitásépítő missziók révén.
„Drón- és rakétacsapásokat tapasztaltunk amerikai támaszpontok ellen Szíriában és Irakban, valamint kereskedelmi hajók elleni támadásokat, mindez az eszkaláció kockázatának növekedésére mutat rá. Iránnak vissza kell fognia szövetségeseit” – hívta fel a figyelmet.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban elmondta, hogy a szövetség tagállamainak külügyminiszterei kedden egyeztetést folytatnak a helyzetről.
„Oroszország visszahozta a háborút Európába. Kibertámadásokkal, dezinformációval, energetikai és migrációs zsarolással destabilizálni igyekszik demokráciáinkat” – mutatott rá. Felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt hetekben Moszkva migránsokat szállított a finn határra, emiatt le kellett zárni átkelőhelyeket. Hangsúlyozta, hogy a NATO szolidaritást vállal új tagállamával, Finnországgal, és üdvözölte, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) segít megerősíteni a finn határokat.
Stoltenberg elmondta továbbá, hogy a NATO megerősíti Ukrajna hosszú távú támogatását, és a szövetségesek egyetértenek abban, hogy az ország a szervezet tagja lesz.
„Ukrajna visszafoglalta az Oroszország által elfoglalt területek 50 százalékát. Szuverén, független nemzetként győzedelmeskedett. Eközben Oroszország politikailag, gazdaságilag és katonailag is gyengébb lett” – hangoztatta.
Kínával kapcsolatban Stoltenberg hangsúlyozta: a távol-keleti ország nem ellenfél, a Pekinggel való párbeszédet pedig fenn kell tartani, sok területen – például éghajlati és fegyverzetellenőrzési kérdésekben – együtt kell vele működni.
Rámutatott azonban, hogy néhány kínai kormányzati intézkedés kihívást jelent a szövetségesek biztonságára nézve, és a NATO-nak együtt kell dolgoznia a válaszlépéseken.
A nyugat-balkáni helyzetről szólva a NATO-főtitkár kiemelte, hogy a többi között Oroszország rosszindulatú kísérleteket tesz a feszültség szítására a régióban.
„A NATO máris további 1000 katonát vezényelt Koszovóba. Vizsgáljuk továbbá a békefenntartó kontingensünk tartósabb növelését” – jelentette ki.
Végezetül, Stoltenberg sürgette, hogy Magyarország és Törökország mihamarább fejezze be Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációját.
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
Lehetetlen Ukrajna teljes jogú NATO-tagsága az aktív harcok befejezéséig – jelentette ki hétfőn Jens Stoltenberg NATO-főtitkár brüsszeli sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Stoltenberg elmondta: „Túl korai megmondani, hogy mi lesz a washingtoni csúcstalálkozón. Minden NATO-tagállam egyetértett abban, hogy háborús körülmények között nem lehetséges a teljes jogú tagság. De továbbra is mérlegelni fogjuk, hogyan hozhatnánk közelebb Ukrajnát és a NATO-t egymáshoz, másrészt készülünk a washingtoni csúcstalálkozóra.”
A főtitkár emlékeztetett arra, hogy Ukrajna NATO-tagságához vezető útja két lépésről egyre rövidült. „Ukrajnára vonatkozóan töröltük az útiterv követelményt. Így töröltük az egyik szakaszt, amelyen Ukrajnának át kellene mennie ahhoz, hogy NATO-taggá váljon. Finnországgal és Svédországgal is ugyanezt tettük” – jegyezte meg.
Stoltenberg kiemelte az Ukrajna-NATO Tanács létrehozását is, amely szerinte „egy fontos testület, ahol Ukrajna és a NATO-tagok egyenlő félként találkoznak egy asztalnál, és közösen oldják meg a kérdéseket”. „Ez jelentősen közelebb viszi Ukrajnát a NATO-hoz, egy megfelelő döntéshozó testületet hozva létre. Ez a tanács ezen a héten ülésezik először külügyminiszteri szinten, Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztere pedig csatlakozik hozzá” – jelezte.
Ezenkívül a főtitkár elmondása szerint a szövetség jelentős mértékben koordinált egy átfogó programot a fegyveres erők és a NATO-erők közötti teljes műveleti interoperabilitás biztosítására. „Ez szorosabb együttműködést és műveleti interoperabilitást hoz a NATO-tagországokkal. Emellett F–16-os vadászgépeket, tüzérséget, harckocsikat és kiképzést biztosítanak a szövetség tagjai. Ez pedig gyakorlatilag segít Ukrajnának a NATO-hoz való közelítésében” – tette hozzá Jens Stoltenberg.
Nagyon súlyos a helyzet az ukrajnai hadszíntéren, a frontvonal nem sokat változott az ukrán fegyveres erők ellentámadásának kezdete óta, de az orosz csapatok jelentős veszteségeket szenvednek mind a személyi állományt, mind a felszerelés tekintve – jelentette ki hétfőn Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a brüsszeli sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Stoltenberg kérdésre válaszolva, hogy hogyan néz ki a helyzet az ukrajnai fronton, és mire dó a NATO a zsákutcából való kilábalás érdekében, azt mondta, hogy a helyzet nagyon nehéz. „Intenzív harcokat látunk. Nagyon nehéz a helyzet a frontvonalon. Főleg keleten. Sok áldozatot látunk. És a harcok legintenzívebb időszakait a háború kezdete óta az elmúlt hónapokban és hetekben. És eközben a frontvonal nem változott jelentősen. Vagyis különbséget kell tenni aközött, hogy a frontvonal nem mozog, és a között, hogy intenzív harci műveletek zajlanak” – magyarázta.
A NATO-főtitkár hozzátette: a szövetséget és a partnerországokat „igazán lenyűgözi az ukrán fegyveres erők bátorsága és hozzáértése, valamint az a képességük, hogy az orosz védelmi vonal mögé csapnak le a megszállt területeken”. „Természetesen az ukrán fegyveres erők katonai eredményeit a haladás mértékével, de az ellenség által elszenvedett veszteségekkel is értékelni lehet. A frontvonal nem sokat változott. De úgy is, ha az orosz csapatok jelentős mértékben szenvednek veszteség mind a személyi állomány, mind a képességek tekintetében, akkor ez jelentős eredmény, és az ukránok visszaszorították az orosz Fekete-tengeri Flottát is. És ez nagy eredmény” – hangsúlyozta Stoltenberg.
[type] => post
[excerpt] => Nagyon súlyos a helyzet az ukrajnai hadszíntéren, a frontvonal nem sokat változott az ukrán fegyveres erők ellentámadásának kezdete óta, de az orosz csapatok jelentős veszteségeket szenvednek mind a személyi állományt, mind a felszerelés tekintve ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1701103920
[modified] => 1701099919
)
[title] => Stoltenberg: Nagyon nehéz a helyzet az ukrán hadszíntéren
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=96471&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 96471
[uk] => 96481
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 85418
[image] => Array
(
[id] => 85418
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/stoltenberg-1.jpg
[original_lng] => 30848
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/stoltenberg-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/stoltenberg-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/stoltenberg-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/stoltenberg-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/stoltenberg-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/stoltenberg-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/stoltenberg-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1701104215:3
[_thumbnail_id] => 85418
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2208
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 33
[4] => 47
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Ukrajna
[4] => Vélemények
)
[tags] => Array
(
[0] => 1372
[1] => 92079
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Jens Stoltenberg
[1] => orosz–ukrán háború
)
)
[6] => Array
(
[id] => 96466
[content] =>
A NATO-tagországok külügyminiszterei a november 28-29-i találkozójukon ajánlásokat fogalmaznak meg Ukrajnának a szövetséghez való csatlakozásra vonatkozóan, az ország a reformok végrehajtása után lesz a NATO tagja – jelentette ki hétfőn Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Stoltenberg elmondta: „A szövetségesek egyetértenek abban, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz. A NATO-Ukrajna találkozón megegyezünk az ukránoknak szóló reformjavaslatokról, mivel továbbra is támogatjuk Kijevet a NATO-tagság felé vezető úton.”
Ebben a hónapban Németország és Hollandia vállalta, hogy 10 milliárd eurót ad Ukrajnának, és szövetségesei közül az Egyesült Államok és Finnország, további forrásokat küld légvédelemre és lőszerre, hogy az ukránok megvédjék a városaikat az orosz támadásoktól – vázolta a NATO-főtitkár. „Svédország jövőbeli NATO-csatlakozása mindannyiunkat biztonságosabbá teszi, és felszólította Törökországot és Magyarországot, hogy fejezzék be a ratifikációt” – tette hozzá.
Mint Stoltenberg megjegyezte, a NATO-szövetségesek figyelemmel kísérik és végrehajtják az Ukrajnával és a NATO-tagsággal kapcsolatos döntéseiket, amelyeket az idén júliusban Vilniusban tartott csúcstalálkozón hoztak. „Három fontos döntést hoztunk. Mindenekelőtt lerövidítettük Ukrajna tagsághoz vezető útját egy kétlépcsős folyamatról egylépcsősre, megszüntettük a tagsági akcióterv követelményét Ukrajnára vonatkozóan, így ez a lépés már megtörtént” – emlékeztetett.
Másodszor, folytatta a főtitkár, létrejött a NATO-Ukrajna Tanács, amely egy olyan fontos testület, amelyben Ukrajna és az összes NATO-szövetséges egy asztalnál találkozik azonos jogokkal és kötelezettségekkel, és ez egy olyan testület, amelyben „döntéseket lehet hozni együtt”.
Mint Stoltenberg megjegyezte: harmadszor, az ukrán és a NATO-erők közötti teljes műveleti interoperabilitást biztosító programról állapodtak meg, amely elősegíti Ukrajnának a Szövetséghez való közelítését. „Emellett persze az is, hogy a NATO-szövetségesek F–16-osokat, harckocsikat, tüzérséget szállítanak, kiképzést biztosítanak. Mindez nagyon praktikus azt tekintve, hogy Ukrajna közelebb kerüljön a NATO-hoz, mert egyre inkább képesek együtt cselekedni és együttműködni a NATO- katonákkal, a NATO doktrínáira és kiképzési eljárásaira alapozva” – mutatott rá a NATO-főtitkár.
Koszovói haderejének tartós növelését mérlegeli a NATO – jelentette be Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára hétfőn Pristinában.
A NATO-főtitkár szerint a nyugat-balkáni haderő létszámának a növelése segítene a térségbeli feszültségek kezelésében. „Azt vizsgáljuk, hogy szükség van-e a haderő tartósabb növelésére annak érdekében, hogy ez (a koszovói helyzet) ne csússzon ki az irányítás alól, és ne hozzon létre újabb erőszakos konfliktust Koszovóban vagy a tágabb régióban” – magyarázta.
A NATO parancsnoksága alatt Koszovóban működő nemzetközi békefenntartó haderő, a KFOR létszámát októberben ezer fővel megnövelték.
„A döntés a koszovói rendőrséget ért szeptember 24-i erőszakos támadás, illetve a térségben megnövekedett feszültségek miatt született.
Ez észszerű lépés annak érdekében, hogy a KFOR biztosítsa a kellő erőt, képességet és rugalmasságot küldetésének teljesítése érdekében” – indokolta a lépést a KFOR.
Szeptember 24-én szerb nemzetiségű maszkos fegyveresek és koszovói rendőrök között alakult ki tűzpárbaj Észak-Koszovóban, amely egész nap tartott. Egy rendőr meghalt, egy megsebesült, négy támadót pedig lelőttek.
Koszovóban zavargások törtek ki május végén, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta észak-koszovói térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatalukat.
A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a KFOR katonáira támadtak, akik közül 20 magyar katona sebesült meg, többen közülük súlyosan.
Jens Stoltenberg hétfőn Pristinában a szeptemberi támadás elkövetőinek felkutatását és felelősségre vonását sürgette. Mint mondta: fontos, hogy az elkövetők szembesüljenek a következményekkel, hogy a májusihoz és a szeptemberihez hasonló erőszakos cselekmények ne ismétlődhessenek meg.
A NATO főtitkára leszögezte, hogy az észak-atlanti szövetség támogatja a Szerbia és Koszovó közötti párbeszédet, a térség stabilitása és békéje ugyanis nem kerülhet veszélybe. A KFOR az 1999-es jugoszláviai NATO-csapások lezárását követően jött létre az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozata alapján.
Az akkor mintegy 50 ezer fős kontingens feladata az volt, hogy biztosítsa a koszovói ENSZ-adminisztráció számára a biztonságos környezetet. 2008-ban Koszovó függetlenné vált Szerbiától, a KFOR azonban az azóta is fel-fellobbanó zavargások miatt a helyszínen maradt. Jelenleg 27 ország több mint 4500 katonája teljesít Koszovóban szolgálatot.
Aggodalmának adott hangot Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára hétfőn Szarajevóban, nyugat-balkáni körútjának első állomásán a boszniai Szerb Köztársaság elszakadási törekvései, valamint amiatt, hogy Oroszországnak jelentős befolyása van Bosznia-Hercegovinára.
A NATO-főtitkár – akit a legolvasottabb boszniai hírportál, a Klix.ba idézett – a boszniai kormány küldöttségével folytatott tárgyalást követően tartott sajtótájékoztatóján rámutatott: nagyon aggasztja a boszniai szerbek elszakadást pártoló retorikája, de az országban tapasztalható jelentős külföldi, főként orosz befolyás is. E két tényező alááshatja az ország stabilitását, és gyengítheti a reformokat – vélte.
Hozzátette: az ország vezetőinek egységesnek kell lenniük, és a fejlődésért kell dolgozniuk.
A NATO-főtitkár a kijelentéseivel arra utalt, hogy Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke az utóbbi két évtizedben többször is országrészének elszakadása mellett állt ki, mert szerinte Bosznia-Hercegovina államként működésképtelen. Dodiknak ezért több olyan törvényt is sikerült elfogadtatnia, amelyek a boszniai Szerb Köztársaság függetlenné válását segítik elő.
Ezek között szerepelt például a szövetségitől független adó- és igazságügyi rendszer létrehozása. Emellett a boszniai szerbek a történelmi és kulturális kapcsolatokra hivatkozva nem akarják megszakítani a kapcsolatot Oroszországgal, és ellenzik, hogy Bosznia-Hercegovina szankciókat vezessen be Moszkva ellen.
Jens Stoltenberg beszélt arról is, hogy szeretné, ha Szarajevó és a NATO kapcsolatai tovább mélyülnének, mert az Észak-atlanti Szerződés Szervezete elkötelezett a térség biztonsága, stabilitása és az ország euroatlanti integrációja mellett. Mint mondta: minden országnak jogában áll külföldi beavatkozás nélkül eldönteni, hogy milyen biztonsági megállapodásokat köt.
Me reuní con @Mircea_Geoana, Secretario General Adjunto de la @NATO. Le presenté la carta de intención que expresa la solicitud de Argentina en convertirse en un socio global de esta organización. Seguiremos trabajando en recuperar vínculos que permitan modernizar y capacitar a… pic.twitter.com/PN0s5bx9U2
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
Az Egyesült Államok továbbra is támogatja Ukrajnát, mert ez nemzetbiztonsági érdeke – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az amerikai kongresszusi meghallgatásán, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a NATO-főtitkárt az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatásokról és az erről szóló vitáról kérdezték az Egyesült Államok Kongresszusában. Stoltenberg azt válaszolta: szerinte fontos, hogy minden szövetséges továbbra is ragaszkodjon a vilniusi csúcstalálkozón közösen elfogadott döntésekhez. „Minden állam- és kormányfő, minden NATO-szövetséges megígérte, hogy támogatja Ukrajnát, nemcsak azért, mert Putyin elnök győzelme tragédia lesz az ukránok számára, hanem azért is, mert veszélyes lesz ránk nézve is” – mutatott rá.
Ezzel kapcsolatban Stoltenberg hozzátette: orosz győzelem esetén az lenne az elképzelés, hogy amikor a tekintélyelvű vezetők katonai erőt alkalmaznak, amikor megsértik a nemzetközi jogot, ha megszállnak egy másik országot, megkapják, amit akarnak, és ez veszélyesebbé teszi a világot, a NATO-tagokat pedig sebezhetőbbé.
A NATO-főtitkár úgy vélte, minden NATO-szövetségesnek, így az Egyesült Államoknak is nemzetbiztonsági érdeke, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátor ne nyerjen Ukrajnában. „És ezért vagyok biztos abban, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatni fogja Ukrajnát” – hangsúlyozta Jens Stoltenberg, hozzátéve, hogy a támogatások Ukrajna számára a szövetségesek részéről növekedni fognak.
In Sachen PzH2000 & RCH155 #Ukraine. Ein KNDS-Sprecher mir gegenüber: ?bis heute kein Vertrag zu den 100 PzH2000, welche die Ukraine im Sommer 2022 anvisierte u. deren Produktion von der Bundesregierung genehmigt ist ?Produktionsstraße RCH155 wird zurzeit errichtet
