Andrij Szibiha külügyminiszter megerősítette Ukrajna készségét, hogy a vitás történelmi kérdésekről tárgyaljon a lengyel féllel – számolt be az Jevropejszka Pravda hírportál a tárcavezető Szabadság Rádiónak kedden Varsóban adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Szibiha arról biztosított, hogy Ukrajnának „elég politikai akarata és diplomáciai készsége van ahhoz, hogy megoldjon mindent, a különösen nehéz kérdéseket is, mindenekelőtt a legközelebbi szövetségeseivel és barátaival – a lengyelekkel”. „Ma erről a témáról fogunk beszélni” – tette hozzá, nem tisztázva, mire gondol.
A közelmúltban vált ismeretessé, hogy a lengyel külügyminisztérium a jelek szerint a következő hónapokban Ukrajna európai integrációs törekvéseit illetően nyomást gyakorol Kijevre a volinyi tragédia áldozatainak exhumálása ügyében.
Teofil Bartoszewski lengyel külügyminiszter-helyettes elmondta, hogy a volinyi tragédia áldozatai exhumálásának kérdését az Ukrajnával az EU-csatlakozásról szóló tárgyalások első fejezetének megnyitása részeként fogják megvizsgálni.
Lengyelország azt tervezi, hogy Ukrajna európai uniós tagságáról szóló tárgyalások első fejezetében felveti a volhíniai mészárlás lengyel áldozatainak exhumálásának kérdését – jelentette ki hétfőn Władysław Teofil Bartoszewski lengyel külügyminiszter-helyettes a Polsat News lengyel tévécsatornának nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Bartoszewski elmondta: „Az Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatos tárgyalások első szakasza a jogállamiság és az igazságszolgáltatás lesz. Ennek keretében minden bizonnyal szóba kerül a volinyi tragédia áldozatai exhumálásának kérdése.” Mint megjegyezte: „ha ezt a szakaszt nem zárjuk le, akkor Ukrajna nem jut tovább a következő szakaszokon”.
A lengyel külügyminiszter-helyettes szerint a lengyel áldozatok exhumálásának és méltó eltemetésének lehetősége a „kultúránkban teljesen nyilvánvaló”. „Nem zsaroljuk Ukrajnát, csak azt mondjuk, hogy az európai szabályok szerint kell viselkedniük. Nem akarunk bosszút állni, nem követelünk büntetést, csak méltó temetést akarunk őseinknek” – tette hozzá Władysław Teofil Bartoszewski.
1943-ban Volynban konfliktus dúlt az ukránok és a lengyel gyarmatosítók között, aminek következtében mindkét oldalon nagyszámú civil halt meg. Lengyelország és az oroszbarát propaganda „volhíniai mészárlásnak” nevezi ezeket az eseményeket.
Nemrég Lengyelország védelmi minisztere, Władysław Kosiniak-Kamysz kijelentette, hogy a hivatalos Varsónak nem szabad jóváhagynia Ukrajna európai uniós tagságát mindaddig, amíg az 1943-as volinyi tragédia ügyét nem rendezik. Véleménye szerint Ukrajna európai integrációja hátterében a lengyel hatóságoknak „ultimátumot kell adniuk” Ukrajnának.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter és Volodimir Zelenszkij elnök kellemetlen tárgyalásokat folytatott a volinyi tragédia áldozatainak exhumálásával kapcsolatban, de jelenleg a lengyelek arra számítanak, hogy nyomást tudnak gyakorolni Ukrajnára a 2025 januárjában kezdődő hathónapos EU-elnökségük alatt – állította Marcin Terlik lengyel újságíró, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál a hírlapíró cikkére hivatkozva.
A jelentés szerint Terlik az Onet című lengyel kiadványban megjelent cikkében azt írta, hogy a lengyel delegációt a múlt pénteki kijevi találkozón meglepte Volodimir Zelenszkij elnök arrogáns tárgyalási stílusa. Hozzátette: az ukrán politikusok álláspontja a volinyi tragédia áldozatainak exhumálásával kapcsolatban csalódást okoz Varsóban, ezért a lengyel külügyminisztérium „konkrét lépéseket tervez”.
Az újságíró azt állította, hogy a lengyel külügyminisztériumnak „van elképzelése”, hogy a leendő lengyel EU-elnökséget felhasználva nyomást gyakoroljon Kijevre. Az egyik tárgyalópartner, aki jól ismeri a megbeszélések menetét, megjegyezte, hogy „Ukrajna követelőző álláspontot foglalt el”. „Tudjuk, hogy Zelenszkijre óriási nyomás nehezedik, de nem fordulhat elő, hogy az engedmények csak egy irányba menjenek. Eközben Ukrajnát a védelem területén meg tudjuk érteni, de más területeken változnia kell” – mutatott rá.
A lengyel külügyminisztérium névtelenül nyilatkozó képviselője elmondta, hogy Volhínia ügye jelenleg „a fő és elvileg egyetlen követelése” Varsónak. Ezért, amikor 2025 januárjában Lengyelország átveszi az EU hat hónapos elnökségét, az ország külügyminisztériuma állítólag azt tervezi, hogy Ukrajna európai integrációs törekvéseit a Kijevre nehezedő nyomás eszközeként használja fel.
„Sikorski győzködte Zelenszkijt, hogy most rendezze a történelmi kérdéseket Lengyelországgal, mivel alacsonyabb árat fog fizetni értük, mint a csatlakozási tárgyalások során. Ez Zelenszkijt nem győzte meg” – mondta a lapnak az egyik tájékozott beszélgetőtárs. Megjegyezte: a politikusok találkozója után ismeretessé vált, hogy Ukrajna „szeretné, ha Lengyelország az elnöksége alatt egyszerre nyitná meg az összes tárgyalási szakaszt”, ami „példátlan és nagyon nehéz lenne”.
„Kijevnek szüksége van Varsó csatlakozási elkötelezettségére. És itt van lehetőség a tárgyalásra. Segítünk nekik, ha segítenek nekünk” – hangsúlyozta az újságíró beszélgetőpartnere a lengyel külügyminisztériumban. A lengyel diplomácia képviselője ugyanakkor kiemelte, hogy az Ukrajnával folytatott tárgyalások során „a katonai és védelmi kérdések nem lesznek alku tárgya”.
Today, we are preparing to work with our partners throughout the week, particularly with our European allies who support us in a principled and effective manner. We have established a new format of cooperation—Ukraine plus the countries of Northern Europe. Within this framework,… pic.twitter.com/1PYNhE1woU
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 27, 2024
Varsó nem támaszt túlzott igényeket Kijevvel szemben a történelmi vitákban, de még túl korai „a történelmet a történészekre bízni” – jelentette ki hétfőn Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter a Jevropejszka Pravda hírportálnak adott interjújában.
A Lengyelország és Ukrajna közötti történelmi kérdésekben kialakult viták újabb elmérgesedésére vonatkozó kérdésre válaszolva Sikorski megjegyezte, hogy az e témákkal kapcsolatos politikai spekulációkat meg kell szüntetni, de a Volhíniában lezajlott etnikai tisztogatás során meggyilkoltak eltemetése keresztényi kötelesség.
„Ezt nem akarjuk politikává alakítani. De Lengyelország számára ez egy akut politikai kérdés, mert ezeknek a lengyeleknek vannak leszármazottaik. Ezeknek a területeknek a teljes lakosságát a modern Lengyelország területére deportálták. Ezeknek az embereknek vannak rokonaik, akik szavaznak a választásokon, tehát politikai kérdés. Ennek a mészárlásnak az áldozatait keresztény módon kell eltemetni. Csak ennyit kérünk” – fejtette ki a lengyel külügyminiszter.
A lengyel diplomácia vezetője szerint ezt a kérdést nem lehet „történészekre bízni”, amíg az exhumálások és a megfelelő temetések meg nem történtek. Ugyanakkor nem adott közvetlen választ arra, hogy kiderülhet-e, hogy Lengyelország és Ukrajna alapvetően eltérő hozzáállása Sztepan Bandera és Roman Suhevics személyéhez Ukrajna uniós csatlakozásának az akadálya lesz-e.
„Önök azok, akik feltesznek ilyen kérdést, nem én. Én pedig azt mondom, hogy szükségük lesz barátokra. Szükségük van rájuk most. És szükségük lesz rájuk az EU-csatlakozás folyamatában. És arra kérjük önöket, hogy tiszteljék a halottainkat. Nem hiszem, hogy túl sokat kérünk” – hangsúlyozta Radosław Sikorski.
Nincs értelme Ukrajnának az EU-csatlakozásról álmodozni anélkül, hogy megoldódna a lengyelek maradványainak az ország területén való exhumálása – jelentette ki Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes a Twitteren közzétett interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az interjú során szóba került a volhíniai tragédia során megölt lengyelek sírjainak exhumálásának kérdése Ukrajna területén. A diplomata azt mondta, hogy véleménye szerint e kérdés megoldása nélkül Ukrajna „nem álmodhat arról, hogy csatlakozik az Európai Unióhoz”.
„Ezért feltétlenül hangsúlyozni fogjuk, hogy nem lesz hosszú távú megbékélés Ukrajnával ennek a kérdésnek a megoldása nélkül” – mutatott rá Jablonski.
A lengyel Szejm kedden határozatot fogadott el a volhíniai tragédia áldozataira emlékezve a lengyelek elleni népirtás 80. évfordulóján, a dokumentum szerint a lengyel–ukrán megbékélésnek magában kell foglalnia ukrán részről „a bűnösség elismerését és az áldozatokra való emlékezést” – adta hírül az Ukrajinszka Pravda hírportál az Onet című lengyel internetes kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a parlamenti szavazáson 440 képviselő vett részt, valamennyien igennel voksoltak a határozat elfogadása mellett. A dokumentum emlékeztet az 1943. július 11-i volhíniai eseményekre, amikor az állásfoglalás szövege szerint a „véres vasárnap volt – a volhíniai tragédia csúcspontja”, amit a lengyel képviselők népirtásnak neveznek.
A határozat hangsúlyozza, hogy „aznap az Ukrán Nacionalisták Szervezet (OUN) és az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) egységei, gyakran az ukrán civil lakosság támogatásával, megtámadták az egykori Volhíniai vajdaság 99 lengyelek lakta faluját, és megölték lakosságuk jelentős részét. „Az állásfoglalás szerint 2016 óta július 11-e a népirtás áldozatainak nemzeti emléknapja, amely során több mint 100 000 lengyelt öltek meg – gyakran nagyon brutális módon.”
„A Lengyel Köztársaság Szejmje tisztelegni kíván a volhíniai tragédia valamennyi áldozata előtt. Külön elismerést érdemelnek az ukrán nemzet azon képviselői, akik életüket kockáztatva ellenálltak a honfitársaik által elkövetett bűncselekménynek” – áll a dokumentumban. Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy „a lengyel–ukrán megbékélésnek, amelyet mindkét nemzet képviselői évek óta építenek, magában kell foglalnia a bűnösség elismerését és a második világháború áldozataira való megemlékezést is”. „A keleti határvidéken elkövetett népirtás valamennyi áldozatát exhumálni kell, méltó temetést és megemlékezést kell kapniuk” – szögezte le állásfoglalásában a lengyel Szejm.
Rendezni kell a 80 éve a lengyel népességen az Ukrán Felkelő Hadsereg és az Ukrán Nacionalisták Szervezete által elkövetett volhíniai mészárlás ügyét, de a lengyel–ukrán viszonyban jelenleg Oroszország legyőzése a fő cél – jelentette ki szombaton Jaroslaw Kaczynski lengyel kormányfőhelyettes.
Az RMF FM lengyel kereskedelmi rádiónak adott hosszabb interjúban a lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság elnökét a lengyel–ukrán megbékélés lehetőségeiről is kérdezték a Lengyelország által népirtásnak minősített, 1943-as volhíniai mészárlás júliusi kerek évfordulója kapcsán.
„Ki kell mondani, hogy rendkívül brutális, kegyetlen népirtás volt az, még bizonyos német népirtásoknál is rosszabb” – jelentette ki Kaczynski. Aláhúzta: az ügyet rendezni kell, ki kell mondani a megfelelő szavakat, és egyben meg kell találni a tömegsírokat, újratemetni az áldozatokat.
Arra válaszolva, hogy a rendezés érdekében kész lenne-e újból Kijevbe utazni, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalni róla, Kaczynski felidézte: korábban a volt ukrán elnökkel, Petro Porosenkóval „még határozottabb szavakat használva” is beszélt a témáról.
„Most viszont nem gondolom, hogy ezáltal elősegíteném azt, ami a fő célunk, vagyis Oroszország legyőzését” – fogalmazott Kaczynski. Hozzátette: nem osztja az ukrán fél azon álláspontját, miszerint a rendezés most nem lehetséges. „De ők most háborút folytatnak, elesnek a fronton, őket bombázzák, különféle módokon pusztítják őket, […] rajtuk is népirtást terveztek elkövetni” – magyarázta a politikus.
Hangsúlyozta egyúttal: a jelenlegi helyzetet figyelembe véve, mégsem szabad felejteni, hiszen „semmilyen civilizált nemzet és állam nem feledkezhet meg az állampolgárain elkövetett népirtásról”.
1943. július 11-én a ma nyugat-ukrajnai Volhínia területén fekvő mintegy 150 községben az egykori Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) és az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) mintegy 8 ezer lengyelt gyilkolt meg. Ezzel tetőzött az ugyanazon év elején elindított, a térségben élő lengyel lakosság ellen irányuló erőszakhullám, amely Volhíniában és az egykori Kelet-Galíciában összesen mintegy 100 ezer áldozatot követelt.
Varsó népirtásnak minősíti a történteket, az ukrán történészek viszont a második világháborús lengyel–ukrán fegyveres konfliktus következményének tekintik, és közös, arányos felelősségről beszélnek.
Az ukrán kormány tavaly jelezte, hogy jóváhagyja az ukrajnai lengyel tömegsírok feltárását. Májusban Ruszlan Sztefancsuk, az ukrán parlament elnöke a lengyel szejmben elmondott beszédében részvétét fejezte ki a volhíniai mészárlásban áldozatul esettek hozzátartozóinak.
[type] => post
[excerpt] => Rendezni kell a 80 éve a lengyel népességen az Ukrán Felkelő Hadsereg és az Ukrán Nacionalisták Szervezete által elkövetett volhíniai mészárlás ügyét, de a lengyel–ukrán viszonyban jelenleg Oroszország legyőzése a fő cél – jelentette ki szombaton ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1687688640
[modified] => 1687656455
)
[title] => Oroszország legyőzése a legfontosabb, de volhíniai mészárlás ügyét is rendezni kell
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=82611&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 82611
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 82612
[image] => Array
(
[id] => 82612
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/jaroslaw-kaczynski-1.jpg
[original_lng] => 381148
[original_w] => 822
[original_h] => 462
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/jaroslaw-kaczynski-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/jaroslaw-kaczynski-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/jaroslaw-kaczynski-1-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/jaroslaw-kaczynski-1.jpg
[width] => 822
[height] => 462
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/jaroslaw-kaczynski-1.jpg
[width] => 822
[height] => 462
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/jaroslaw-kaczynski-1.jpg
[width] => 822
[height] => 462
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/jaroslaw-kaczynski-1.jpg
[width] => 822
[height] => 462
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1687645656:12
[_thumbnail_id] => 82612
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1379
[translation_required_done] => 1
[_oembed_5a79e9b21a5c6ed018c63277add4a364] =>
[_oembed_time_5a79e9b21a5c6ed018c63277add4a364] => 1687677844
[_oembed_8fb30dd69080660ed884ea9e62a228b0] =>
ABW zatrzymała kolejnego członka siatki szpiegowskiej pracującej dla rosyjskiego wywiadu. Podejrzany prowadził obserwację obiektów militarnych i portów morskich. Był systematycznie wynagradzany przez Rosjan. To już 15. osoba zatrzymana w tym śledztwie.
Teaser and footage from a rehearsal of tomorrow’s Poland’s military parade, timed to coincide with Army Day - which commemorates Poland’s victory over the Bolsheviks in 1920. pic.twitter.com/oq93wFlXl6
Podczas gdy inni składają deklaracje odnoszące się do przyszłości, my w porozumieniu ze stroną ukraińską działamy. Pierwsze ekspresowo wyremontowane w Bumarze-Łabędy czołgi Leopard zostały odebrane przez stronę ukraińską ?? Nad kolejnymi wozami prace trwają. pic.twitter.com/anWXVvIbC5
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
💬 The presence of #NATO forces in Ukraine is not unthinkable. I appreciate the 🇫🇷 President Emmanuel Macron's initiative, because it is about Putin being afraid, not us being afraid of Putin.
France is building an alliance of countries open to potentially sending Western troops to Ukraine — and in the process deepening its clash with a more cautious Berlin.https://t.co/ckOjJL7fmh
Részvétét nyilvánította Ukrajna nevében Lengyelország által népirtásnak minősített 1943-as volhíniai mészárlásban áldozatul esettek hozzátartozóinak Ruszlan Sztefancsuk, az ukrán parlament elnöke a lengyel Szejmben csütörtökön elmondott beszédében.
Az ukrán parlament elnöke részvétet nyilvánított a volhíniai mészárlásban áldozatul esett lengyelek hozzátartozóinak Sztefancsuk egyúttal megköszönte az orosz–ukrán háborúban Lengyelország által Ukrajnának nyújtott humanitárius és katonai segítséget. Hangsúlyozta, hogy az ukránok ma életük árán a civilizáció értékeit védik. Ezt Ukrajna európai uniós és NATO-csatlakozása melletti erős érvnek nevezte. „Ma tudatosítanunk kell, hogy Ukrajna nélkül az EU és a NATO soha nem lesznek teljes értékűek” – jelentette ki.
Az ukrán parlamenti elnök ígéretet tett arra, hogy méltó módon eltemetik azokat a lengyeleket, és ápolni fogják emléküket, akik a szovjet Belügyi Népbiztosság (NKVD) által 1940 tavaszán elkövetett katyni mészárlásban vesztették életüket, vagy a jelenlegi ukrajnai háborús bűntettek áldozataivá váltak. A katyni áldozatoknak Ukrajnában is vannak tömegsírjai.
Sztefancsuk aláhúzta: Ukrajna kész arra, hogy Lengyelországgal együtt „közösen visszahozzák a feledésből” az ukrajnai és a lengyelországi jeltelen sírokban elhantoltak neveit.
A parlamenti elnök a volhíniai mészárlás júliusi 80. évfordulójával kapcsolatban kijelentette: az ukránok értik a szeretteiket sirató lengyelek fájdalmát. A halálos áldozatok hozzátartozóinak kinyilvánította őszinte részvétét, és kifejezte irántuk háláját, amiért „őrzik őseik fénylő emlékezetét”.
A történelmi emlékezet terén az ukránok együtt fognak működni a lengyelekkel, elfogadva az igazságot, függetlenül attól, hogy az milyen kegyetlen – ígérte Sztefancsuk. „Együtt kell letennünk ezt a nehéz, de rendkívül szükséges vizsgát, hogy valódi értelmet nyerjen, és a gyakorlatban megvalósuljon a »megbocsátunk és bocsánatot kérünk« kijelentés” – fűzte hozzá. Ezzel a lengyel katolikus püspököknek a német püspökökhöz címzett 1965-ös levelére utalt, amely elindította a második világháború utáni lengyel–német kiengesztelődést.
„Azt szeretném, hogy együtt írjuk meg új történelmünket, anélkül, hogy megszépítenénk vagy kitépnénk belőle a már megírt és átélt lapokat” – fogalmazott Sztefancsuk.
1943. július 11-én a mai nyugat-ukrajnai Volhínia (ukránul Voliny, lengyelül Wolyn) területén fekvő mintegy 150 községben az egykori Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) és az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) mintegy 8 ezer lengyelt gyilkolt meg. Ezzel tetőzött az ugyanazon év elején elindított, a térségben élő lengyel lakosság ellen irányuló erőszakhullám, amely Volhíniában és az egykori Kelet-Galíciában összesen mintegy 100 ezer áldozatot követelt.
Varsó népirtásnak minősíti a történteket, az ukrán történészek viszont a második világháborús lengyel–ukrán fegyveres konfliktus következményének tekintik, és közös, arányos felelősségről beszélnek.
A múlt hét végén Lukasz Jasina, a varsói külügyminisztérium szóvivője egy interjúban felvetette: az ukrán fél eddig nem kért bocsánatot a volhíniai mészárlásért. Hozzáfűzte: bízik benne, hogy a tragédia 80. évfordulója változást hoz e tekintetben.
Sztefancsuk kétnapos lengyelországi látogatásának zárónapján szólalt fel a Szejmben. Csütörtökön Andrzej Duda elnök is fogadja őt.
ABW zatrzymała kolejnego członka siatki szpiegowskiej pracującej dla rosyjskiego wywiadu. Podejrzany prowadził obserwację obiektów militarnych i portów morskich. Był systematycznie wynagradzany przez Rosjan. To już 15. osoba zatrzymana w tym śledztwie.
Teaser and footage from a rehearsal of tomorrow’s Poland’s military parade, timed to coincide with Army Day - which commemorates Poland’s victory over the Bolsheviks in 1920. pic.twitter.com/oq93wFlXl6
Podczas gdy inni składają deklaracje odnoszące się do przyszłości, my w porozumieniu ze stroną ukraińską działamy. Pierwsze ekspresowo wyremontowane w Bumarze-Łabędy czołgi Leopard zostały odebrane przez stronę ukraińską ?? Nad kolejnymi wozami prace trwają. pic.twitter.com/anWXVvIbC5
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
Problémakeltés helyett Kijev támogatására kell összpontosítani a lengyel–ukrán kapcsolatokban – jelentette ki Piotr Wawrzyk lengyel külügyminiszter-helyettes vasárnap, kommentálva a tárca szóvivője és a varsói ukrán nagykövet között előző nap lezajlott, a két ország történelmi viszonyát érintő szóváltást.
Wawrzyk a wpolityce.pl lengyel konzervatív hírportálnak nyilatkozott a témáról. A kétoldalú kapcsolatokban „nem kell most mindenáron problémákat keresni […], fókuszáljunk inkább Ukrajna támogatására” – fogalmazott Wawrzyk, hozzátéve: az ilyen problémakeltés most „senkinek sem kedvez, kivéve Oroszországot”.
Szombaton Lukasz Jasina, a varsói külügyminisztérium szóvivője az onet.pl német tulajdonú lengyelországi hírportálnak adott interjúban a lengyel–ukrán történelmi kapcsolatok egyik nehéz fejezetéről, a Lengyelország által népirtásnak minősített 1943-as volhíniai mészárlás közeledő 80. évfordulójáról nyilatkozott.
A szóvivő leszögezte: az ukrán fél eddig nem kért bocsánatot a tragédiáért. „Ez még mindig nem a legfontosabb dolog az ukránok számára, még mindig túl kevéssé értik” – jelentette ki Jasina. Hozzáfűzve: bízik benne, hogy a vérengzés 80. évfordulója változást hoz e tekintetben. A szóvivő úgy ítélte meg: Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek bocsánatot kellene kérnie az évforduló alkalmából.
Jasina szavaira szombaton Vaszil Zvarics, Ukrajna varsói nagykövete reagált a Twitteren. Elfogadhatatlannak és szerencsétlennek nevezte azt, hogy az ukrán elnöknek, illetve Ukrajnának „akármilyen módon próbálják meg előírni, mit tegyen a közös jövő érdekében”. Zvarics „kiegyensúlyozott” nyilatkozatokra szólított fel, „különösen az emberirtó orosz agresszió nehéz valósága közepette”.
Vasárnap reggel azonban a nagykövet törölte a bejegyzést, egy újban pedig megírta: szombaton közvetlenül arra reagált, hogy Jasina „egyenes utasítást adott, mint tegyen (Zelenszkij) elnök”. „A kommunikáció ilyen módját helytelennek tartjuk” – fűzte hozzá Zvarics. Hangsúlyozta: „Készen állunk a párbeszédre, a történelmi ügyeket érintő együttműködésre, értjük ennek jelenőségét, tiszteljük az áldozatok emlékezetét. Együtt erősebbek vagyunk”.
Nyolcvan éve, 1943. július 11-én a mai nyugat-ukrajnai Volhínia, lengyelül Voliny területén fekvő mintegy 150 községben az egykori Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) és az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) mintegy 8 ezer lengyelt gyilkolt meg, ezzel tetőzött az ugyanazon év elején elindított, a térségben élő lengyelek ellen irányuló erőszakhullám, amely Volhíniában és az egykori Kelet-Galíciában összesen mintegy 100 ezer áldozatot követelt.
Varsó népirtásnak minősíti a történteket, az ukrán történészek viszont a második világháborús lengyel-ukrán fegyveres konfliktus következményének tekintik azt, és közös, arányos felelősségről beszélnek.
Az „igazságon és korszerű törekvéseken” alapuló jó kapcsolatokra szólított az ukránokkal Andrzej Duda lengyel elnök az ukrán nacionalisták által elkövetett volhíniai népirtás évfordulóján közzétett nyilatkozatában – adta hírül az Ukrajinszka Pravda hírportál vasárnap a lengyel kormány honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint Lengyelországban július 11-én emlékeznek meg az 1942–1943-ban Volhíniában ukrán nacionalisták által lemészárolt lengyel áldozatokról. Lengyelországban ezt a napot az „ukrán nacionalisták által elkövetett népirtás mártírjai nemzeti emléknapjának” nevezik. Ukrajnában nem értenek egyet az akkori események ilyen taglalásával – emlékeztetett a kiadvány.
Mint Duda a nyilatkozatában hangsúlyozta, ma Lengyelország arra emlékezik, ami „megölt leányaival és fiaival” történt, hogy tanuljon a történelemből a jövőt illetően. „Honfitársaink szenvedéseinek és halálának emléke is kötelez minket arra, hogy jó kapcsolatokat építsünk az ukrán nemzettel és állammal az igazság, a közös tapasztalat és korszerű törekvések alapján” – húzta alá. Hozzátette, „meggyőződésem, hogy ily módon cselekedve teljesítjük mártírjaink akaratát, akiknek csak azért kellett meghalniuk, mert lengyelek voltak.”
A lengyel elnök kijelentette, hogy a volhíniai mészárlás bűncselekménye a lengyelek ellen irányult, a célja pedig „etnikai tisztogatás volt a Második Lengyel Köztársaság délkeleti területein: Volhíniában, Podóliában és Kis-Lengyelországban, egészen a Szjan vonaláig.” Kiemelte: „fejet hajtunk elődeink, rokonaink, szomszédaink tízezreinek emléke előtt, akiket megöltek és akik közül negyedmilliónak kellett elmenekülnie, örökre hátra hagyva szülővárosaikat és szülőfalvaikat, hogy az életüket mentsék.”
The Air Force is sending F-22 Raptor jets to Poland in support of NATO’s air shielding mission, U.S. Air Forces in Europe-Air Forces Africa said.https://t.co/NFkOEF8zuo
— Stars and Stripes (@starsandstripes) July 27, 2022
During #LublinTriangle meeting we talked with @MorawieckiM & @IngridaSimonyte about military aid & rebuilding ??. We condemned russia's ongoing attacks & war crimes. Grateful to ?? & ?? for their readiness to intensify discussion on inviting ?? to negotiate its joining NATO. 2/2 pic.twitter.com/HeS4uHmwkp
6 bilionów 220 mld 609 mln zł - na tyle oszacowany został koszt, jaki poniosła Polska w wyniku agresji i okupacji niemieckiej w latach 1939-1945. #RaportStratWojennych został przedstawiony 1 września w Zamku Królewskim w Warszawie. ??
? Deputy FM @arekmularczyk during today's press conference on Poland's request to United Nations Secretary-General @antonioguterres and ?? representatives to support the efforts to compensate for losses caused by German aggression and occupation in 1939-1945 pic.twitter.com/L78SWt4KaF
— Ministry of Foreign Affairs ?? (@PolandMFA) January 3, 2023
??️ "Si l'Ukraine ne parvient pas à défendre son indépendance, nous n'aurons pas le choix, nous serons obligés de rentrer dans le conflit", déclare Jan Emeryk Rościszewski, ambassadeur de Pologne en France
ABW zatrzymała kolejnego członka siatki szpiegowskiej pracującej dla rosyjskiego wywiadu. Podejrzany prowadził obserwację obiektów militarnych i portów morskich. Był systematycznie wynagradzany przez Rosjan. To już 15. osoba zatrzymana w tym śledztwie.
Teaser and footage from a rehearsal of tomorrow’s Poland’s military parade, timed to coincide with Army Day - which commemorates Poland’s victory over the Bolsheviks in 1920. pic.twitter.com/oq93wFlXl6
Podczas gdy inni składają deklaracje odnoszące się do przyszłości, my w porozumieniu ze stroną ukraińską działamy. Pierwsze ekspresowo wyremontowane w Bumarze-Łabędy czołgi Leopard zostały odebrane przez stronę ukraińską ?? Nad kolejnymi wozami prace trwają. pic.twitter.com/anWXVvIbC5
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
Prezydent @AndrzejDuda: Wspieraliśmy, wspieramy i będziemy wspierać Ukrainę w jej walce o wolność! Dzisiaj to wsparcie jest nadal niezwykle potrzebne. Niezależnie od zmęczenia wojną. Wolny świat nie może dopuścić do tego, żeby Putin i Rosja zatriumfowali. pic.twitter.com/VDSHEkBZMy
⚡️Poland is ready to host nuclear arms if Nato decides to deploy the weapons in the face of Russia reinforcing its armaments in Belarus and Kaliningrad, – Andrzej Duda.
Poland has obligations to NATO as a member of the Alliance and is ready to deploy nuclear weapons on its… pic.twitter.com/9PAJ3N6rr7
President Andrzej Duda's words about the possible deployment of nuclear weapons in Poland have reached the Kremlin. "If these plans are carried out, steps will be taken to ensure Russia's security," announced Dmitry Peskov. pic.twitter.com/LX3cTrrlYO
