Az amerikai belbiztonsági minisztérium (DHS) pénteken jelentette be, hogy visszavonta a Biden-adminisztráció január 9-i döntését, amellyel „a biztonsági aggályok ellenére” jóváhagyták Románia csatlakozását a Visa Waiver vízummentességi programhoz (VWP).
A DHS honlapján közzétett bejelentés szerint a március 25-én kezdődött felülvizsgálat nyomán a belbiztonsági minisztérium megállapította: Románia csatlakozását vissza kell vonni a VWP integritásának védelme, valamint a határok és a bevándorlás biztonságának szavatolása érdekében.
„Nemzetbiztonságunk szempontjából elengedhetetlen a vízummentességi program magas színvonalának fenntartása. Tekintettel arra, hogy a kormány a határvédelemre és a bevándorlásbiztonságra összpontosít, a belbiztonsági miniszter a külügyminiszterrel egyeztetve úgy döntött, hogy azonnal visszavonja Románia felvételét a VWP-be” – idézte a közlemény Tricia McLaughlin államtitkár-helyettes bejelentését.
A szóvivő ugyanakkor háláját fejezte ki Romániának a biztonsági együttműködés javítása terén tanúsított, évek óta tartó szoros partnerségért, és arról biztosította Romániát, hogy a jövőben ismét fontolóra veszik majd felvételét a vízummentességi programba.
A bukaresti kormány válaszában leszögezte: Románia minden olyan technikai feltételnek eleget tett, amelyet az „amerikai adminisztrációk” eddig megszabtak a vízummentességi programhoz történő csatlakozással kapcsolatban.
„Az új amerikai adminisztráció politikájával összefüggésben szeretnénk folytatni az együttműködést annak érdekében, hogy az ország jelentkezésének újraértékelése a lehető legrövidebb időn belül megtörténjen” – idézte az Agerpres hírügynökség a bukaresti kormány közleményét.
Bukarest alapvető fontosságúnak nevezte, hogy az amerikai partnerek közöljenek minden olyan technikai részletet, amely a VWP-be történő felvételről szóló döntés „ideiglenes visszavonása” mögött áll, hogy a román hatóságok részletes válaszokat tudjanak kidolgozni az egyes témakörökre. A román kormány leszögezte: készen áll együttműködni az amerikai partnerekkel az Egyesült Államok határbiztonságának megerősítése érdekében, és a legmagasabb szinten folytatja a diplomáciai párbeszédet Washingtonnal a román állampolgárok jogainak tiszteletben tartásáért.
Bukarest úgy értékelte: az ország új elnökének megválasztása kedvező feltételeket teremthet ahhoz, hogy Románia ismételten kérje amerikai partnereitől felvételét a vízummentességi programba.
Az előző amerikai kormányzat január 10-én közölte, hogy a világ 43. országaként Romániát is bevonják a vízummentességi programba.
Az amerikai vám- és határvédelem akkori becslése szerint március 31-én nyitották volna meg az elektronikus utazási engedélyezési rendszer (ESTA) nevű online alkalmazást, illetve mobilalkalmazást a román állampolgárok előtt, lehetővé téve számukra, hogy legfeljebb 90 napra turisztikai vagy üzleti céllal az Egyesült Államokba utazzanak anélkül, hogy előzetesen amerikai vízumot szerezzenek be.
Erre azonban nem került sor, az amerikai hatóságok ugyanis március 25-én bejelentették, hogy felülvizsgálják Románia felvételét a vízummentességi programba.
Hatvanegy ország – köztük az uniós csatlakozásra váró nyugat-balkáni államok, továbbá Grúzia, Moldova és Ukrajna – bizonyos feltételek elmaradása esetén azzal szembesülhet, hogy az Európai Unió felfüggeszti a vízummentességet. A mechanizmust előreláthatóan az év második felében élesítik, miután Brüsszel szabad kezet kap az elbírálásban.
A lehetőséget az Európai Bizottság már tavalyelőtt felvetette, a 27 tagállamot tömörítő Európai Tanács tavaly állást is foglalt, az Európai Parlament azonban a tavaly júniusi választások és a jelentős jogszabályozási hátralék ledolgozása után csak nemrég tudott bekapcsolódni a kérdéskör megvitatásába.
A múlt héten lezajlott háromoldalú egyeztetés célja az volt, hogy a törvényjavaslatról az év második felében esedékes lengyel uniós elnökség idején végső döntés szülessen. Ha minden gördülékenyen megy, akkor az új, szigorúbb szabályozás kora ősszel hatályba lép – írta a Szabad Európa.
Az unió már régóta egyre keményebb a vízumliberalizációban. A szándék kettős: egyfelől az illegális bevándorlás megfékezése, másrészt a vízumpolitika potenciális politikai eszközként vethető be harmadik országok megzabolázására.
A 61 országra kiterjedő vízummentesség lehetővé teszi, hogy állampolgáraik beutazási engedély nélkül 180 nap alatt legfeljebb 90-et az európai unió területén töltsenek.
A kiváltság visszavonása valós fenyegetéssel ér fel.
A 2018 óta hatályos jelenlegi felfüggesztési mechanizmus akkor lép életbe, ha jelentősen megugrik az adott országból származó olyan beutazók aránya, akik egyhuzamban 90 napnál hosszabb időt töltenek az EU-ban, illetve nagyobb mértékben növekszik a menedékkérők száma.
Az unió eddig egyetlen ország esetében folyamodott a drasztikus lépéshez: a dél-csendes-óceáni Vanuatu esetében. Figyelmeztetésként először ideiglenesen, majd véglegesen is felfüggesztette a vízummentességet.
Elrettentetésnek szánják
A most körvonalazódó javaslat elrettentő erőként vetné be a felfüggesztést abban az esetben, ha a harmadik ország és az EU általános vízumpolitikája közötti összhang hiányát észlelik. Szerbia például 2022-ben vízummentességben állapodott meg Burundival, Indiával és Kubával, miután az ottani állampolgárok ugródeszkaként használták Szerbiát, hogy bejussanak az unió területére.
Az Európai Bizottság nyomására Belgrád felmondott néhány megállapodást.
A vízummentesség egyik oka lehet a hibrid fenyegetés. Emlékezetes, hogy Oroszország és Belarusz afrikai és ázsiai migránsokat szállított a lengyel és litván határra. Brüsszel már korábban felfüggesztette a Moszkvával és Minszkkel kötött vízumkönnyítési megállapodásokat az Ukrajna ellen indított invázió, illetve a belarusz ellenzék elleni kemény megtorlások miatt.
A vízummentességet akkor is eltörölhetik, ha egy harmadik ország hasonló taktikával próbálkozik. Az úgynevezett aranyvízum vagy letelepedési kötvény bevezetése harmadik országban szintén maga után vonhatja az uniós vízummentesség leállítását.
Good to be with UKR Head of Presidential Office Andriy Yermack and Minister of Defense Rustem Umerov in Paris. Very productive meetings at Elysee Palace on efforts to end the Ukraine-Russia war. @SPE_Kellogg pic.twitter.com/x2I7SIW1RA
A georgiai kormány határozatot fogadott el, amely szerint az ukrán állampolgárok vízummentességét 3 évről egy évre csökkentik, számolt be a Mtavari.
A határozat értelmében azok az ukránok, akik 2025. február 24-ig érkeztek és tartózkodtak Georgiában, 2026. február 24-ig tartózkodhatnak az országban. Ez Ukrajna azon állampolgáraira is vonatkozik, akik vízum nélkül léptek be Georgiában, és nem kaptak tartózkodási engedélyt.
Az Oroszországi Föderáció teljes körű inváziójának kezdete előtt az ukránok vízummentes tartózkodása Georgiában 1 év volt. Aztán a hatóságok 2 és 3 évre emelték.
A holland külügyminisztérium vezetője hivatalos kéréssel fordul az EU-hoz, hogy „magyarázza el a georgiai kormánynak, hogy az általuk követett útnak megvan az ára”.
Hollandia arra fogja kérni az Európai Uniót, hogy függessze fel Georgia vízummentességét, közölte Kaspar Veldkamp holland külügyminiszter csütörtökön, miután több mint 300 embert tartóztattak le az országban zajló Európa-párti tüntetések során – számolt be a Reuters.
Georgiában a tüntetők a kormány múlt heti uniós csatlakozási tárgyalások befejezéséről szóló döntése ellen tiltakoztak.
Veldkamp kijelentette, hogy hivatalos kéréssel fordul az EU-hoz, hogy „tegye világossá a georgiai kormány számára, hogy az általuk követett útnak megvan az ára”.
Jelenleg Georgia állampolgárai rövid időre vízum nélkül utazhatnak az EU-s országokba.
Iraklij Kobakhidze georgiai miniszterelnök, aki az oroszbarát Grúz Álom párt vezetője, az ellenzéki pártokat nézeteltérések szításával vádolta meg.
Ennek oka lehet a kormánypárt tekintélyelvű politikája és a demokrácia hanyatlása az országban.
Az Európai Unió készen áll a georgiai állampolgárok vízummentességének felfüggesztésére a Brüsszel és a Tbiliszi közötti kapcsolatokban kialakult komoly szakadék miatt, számolt be a Politico szeptember 19-én, csütörtökön az Európai Bizottság meg nem nevezett képviselőjére hivatkozva.
A kiadvány beszélgetőtársa megerősítette, hogy abban az esetben, ha a kormánypárt, a Georgiai álom folytatja tekintélyelvű irányvonalat, a reagálás bármilyen lehetősége lehetséges, „beleértve a vízumliberalizációs rendszer esetleges ideiglenes felfüggesztését is”.
„Az EU és Georgia közötti vízumrendszer liberalizációjáról és a megfelelő cselekvési tervről folytatott párbeszéd során Georgiának konkrét mutatókat kellett elérnie, többek között az alapvető jogok védelmét és a diszkrimináció megelőzését illetően” – tette hozzá.
Az Európai Bizottság képviselője megjegyezte, hogy „a schengeni övezet belső biztonságát veszélyeztető események, valamint a georgiai demokrácia további hanyatlása esetén” el fog készülni az erre vonatkozó értékelés.
Kuleba meghívta Gobint, hogy látogasson el Ukrajnába, és szervezzenek üzleti fórumot az ukrán és mauritiusi vállalkozások közötti partnerségek kialakítására.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter és Manish Gobin mauritiusi külügyminiszter, a regionális integrációért és nemzetközi kereskedelemért felelős miniszter aláírta az országok közötti vízummentességről szóló megállapodást, jelentette be a külügyminisztérium augusztus 8-án a diplomáciai tárcavezetők megbeszélését követően a mauritiusi fővárosban, Port Louisban – írta az Ukrinform.
A miniszterek megvitatták Ukrajna az afrikai országokkal való kapcsolatának elmélyítését, az Afrikai Unióval való kapcsolatainak fejlesztését, valamint Ukrajna, Mauritius és néhány afrikai ország háromoldalú kereskedelmi és befektetési együttműködésének kilátásait. Dmitro Kuleba üdvözölte a mauritiusi vállalkozások érdeklődését Ukrajna újjáépítése iránt. Felkérte Mauritiust, hogy vegyen részt az Ukrajna Újjáépítéséről szóló konferencián jövőre Rómában.
Kuleba meghívta Gobint is, hogy látogasson el Ukrajnába, és szervezzen üzleti fórumot az ukrán és mauritiusi vállalkozások közötti partnerségek kialakítására.
A tárgyalások végén vízummentességi megállapodást írtak alá Ukrajna és Mauritius között, amely ebben a szakaszban elsősorban a mauritiusi befektetők és üzletemberek ukrajnai utazásait könnyíti meg, új munkalehetőséget keresve hazánkban.
A Külügyminisztérium megjegyezte, a megállapodás a belső eljárások lezárulta után lép hatályba mindkét államban.
A felek megállapodtak a Szumi Állami Egyetem és a Mauritius Whitefield Business School közötti együttműködés kiterjesztésében is.
Az Európai Unió bejelentette, hogy megkezdi a vízumliberalizációs tárgyalásokat Örményországgal, ami jelentős mérföldkövet jelent az EU és az Oroszországgal hagyományosan szövetséges kaukázusi ország közötti kapcsolatokban.
Ararat Mirzoian örmény külügyminiszter szerint ez a lépés „mérföldkő” az Örményország és az Európai Unió közötti partnerség elmélyítésében, tükrözve mindkét fél közös elkötelezettségét a közös értékek és elvek mellett – írja a Reuters és az Agerpres.
Az EU Tanácsának határozata 10 millió eurós segélycsomagot is tartalmaz az örmény hadsereg számára, az Örményország és az Európai Unió közötti kapcsolatok fejlesztésének szélesebb körű támogatásának részeként. Az Oroszországgal fennálló kapcsolatok romlása közepette Örményország igyekezett megerősíteni kapcsolatait a nyugati országokkal, miközben Moszkvát azzal vádolják, hogy az Azerbajdzsánnal való rivalizálással szemben hiányzik a védelem.
A vízumliberalizáció lehetővé tenné az örmény állampolgárok számára, hogy vízum nélkül rövid látogatásokat tegyenek schengeni országokba, hasonlóan más posztszovjet államok jelenlegi rendszeréhez, mint a Moldovai Köztársaság, Ukrajna és Grúzia. Az EU Tanácsa ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a vízummentességet csak akkor alkalmazzák, ha Örményország teljesít bizonyos „referenciákat”, és az örmény média szerint a folyamat több évig is eltarthat.
Good to be with UKR Head of Presidential Office Andriy Yermack and Minister of Defense Rustem Umerov in Paris. Very productive meetings at Elysee Palace on efforts to end the Ukraine-Russia war. @SPE_Kellogg pic.twitter.com/x2I7SIW1RA
Több uniós ország szankciókat sürget Grúzia ellen, beleértve a vízummentesség felfüggesztését is, ha ott elfogadják a botrányos külföldi ügynökökről szóló törvényt. A hírről a Financial Times saját forrásból értesült.
Észtország, Hollandia, Csehország és Svédország ragaszkodik ahhoz, hogy az EU külügyminisztereinek jövő heti találkozóján megvitassák a Grúziával szembeni korlátozó intézkedéseket.
Egyes források szerint az európai fővárosok „különféle nyomásgyakorlási intézkedéseket fontolgatnak a grúz kormányra”. Két forrás szerint a büntetés lehetőségei között szerepel a grúz állampolgárok vízummentességének megszüntetése, a személyes szankciók és az uniós források befagyasztása.
Korábban uniós illetékesek többször is figyelmeztettek arra, hogy ha elfogadják a külföldi ügynökökről szóló törvényt, az komoly akadálya lesz Grúzia EU-csatlakozása folyamatának.
[type] => post
[excerpt] => Több uniós ország szankciókat sürget Grúzia ellen, beleértve a vízummentesség felfüggesztését is, ha ott elfogadják a botrányos külföldi ügynökökről szóló törvényt.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1716491220
[modified] => 1716391304
)
[title] => Számos uniós ország szeretné megvonni a vízummentes beutazást Grúziától a külföldi ügynökökről szóló törvény miatt – FT
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=113792&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 113792
[uk] => 113758
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 113760
[image] => Array
(
[id] => 113760
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gruziya-yes-prapori.jpg
[original_lng] => 38278
[original_w] => 624
[original_h] => 351
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gruziya-yes-prapori-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gruziya-yes-prapori-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gruziya-yes-prapori.jpg
[width] => 624
[height] => 351
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gruziya-yes-prapori.jpg
[width] => 624
[height] => 351
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gruziya-yes-prapori.jpg
[width] => 624
[height] => 351
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gruziya-yes-prapori.jpg
[width] => 624
[height] => 351
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/gruziya-yes-prapori.jpg
[width] => 624
[height] => 351
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1716380505:5
[_thumbnail_id] => 113760
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1901
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_585d6059672763d186345ffe56e28c34] =>
Május 15-i határozatával Albánia kormánya megszakította a vízummentes beutazást a fehérorosz diplomata- és szolgálati útlevelek tekintetében.
Albánia kormányának döntése a Minszk és Tirana közötti, a vízumrendszer kölcsönös megszüntetéséről szóló megállapodás részleges felfüggesztésére vonatkozik. A megállapodást 2019 decemberében írták alá.
„A diplomata- és szolgálati útlevelekre vonatkozó megállapodás részleges felfüggesztése. Ez a határozat azonnal hatályba lép” – áll a dokumentum szövegében.
A fehérorosz diplomáciai és szolgálati útleveleket a Fehéroroszországon kívüli hivatalos üzleti utakra, ott végzett munkára vagy az ilyen munkára küldött családtagok kísérőire állítják ki.
A Reform.by emlékeztet arra, hogy 2021-ben Fehéroroszország megválasztott elnöke egy albániai munkalátogatás alkalmával felvetette a Lukasenka-rezsim biztonsági erőire és tisztviselőire vonatkozó esetleges beutazási tilalmat.
Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy a megállapodást, azaz a vízummentes szállítást legalább 12 hónappal hosszabbítsák meg azzal a lehetőséggel, hogy azt később további hat hónappal meghosszabbítsák.
Az Ukrajna Újjáépítési Minisztériuma és az Európai Bizottság hivatalosan is megkezdheti a tárgyalásokat az Ukrajna és az EU közötti teherszállítás liberalizációjáról szóló megállapodás meghosszabbításáról. A tárgyalási mandátumot április 29-i ülésén hagyta jóvá az EU Tanácsa – közölte a tárca sajtószolgálata.
A hírek szerint az Európai Bizottság javasolja a megállapodás meghosszabbítását, azaz a vízummentes szállítást legalább 12 hónapra, azzal a lehetőséggel, hogy később további hat hónappal meghosszabbítsák.