Volodimir Zelenszkij elnök nem volt hajlandó az Egyesült Államokban megvitatni Okszana Markarova ukrán nagykövet elbocsátásának kérdését, megerősítette, hogy erről csak az ukrán parlament elnökével fog tárgyalni – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál Zelenszkij Fox News amerikai tévécsatornának adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint az elnök elmondta: „Én vagyok Ukrajna elnöke, és a nagyköveteinkről csak a hazám házelnökével beszélhetek. Ez benne van az alkotmányban, Johnson házelnökkel nem beszélhetek róla, minden tiszteletem mellett.” Mint megjegyezte, Donald Trump amerikai elnökjelölttel folytatott megbeszélésen utóbbi nem vetette fel az ukrán elnök pennsylvaniai útját a lőszergyárba.
„Pennsylvaniában és Utah-ban voltam, és ezek a látogatások nem kapcsolódnak az amerikai választásokhoz. Nem akarom, hogy Ukrajna részt vegyen az Egyesült Államokban zajló választási folyamatban” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Mike Johnson, az amerikai kongresszus képviselőházának elnöke panaszt tett Volodimir Zelenszkijnek Ukrajna amerikai nagykövete, Okszan Markarova miatt. A diplomata leváltását követelte annak az amerikai választási kampányba történt állítólagos beavatkozása miatt. Ennek oka az, hogy Zelenszkij egy pennsylvaniai üzemben tett látogatást, amelyet Markarova szervezett. Johnsonnak nem tetszett, hogy Ukrajna elnökét az amerikai Demokrata Párt képviselői is elkísérték.
Johnson nem találkozott Zelenszkijvel az Egyesült Államokban tett látogatása során. A képviselőház elnöke elmondta, hogy elfoglaltsága miatt nem tudott egyeztetni a találkozóról.
Volodimir Zelenszkij elnök elbocsátotta tisztségéből Jevhen Borzilovot, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) Kárpátalja megyei főosztályának vezetőjét – közölte kedden az rbc.ua hírportál a vonatkozó elnöki rendeletre hivatkozva.
A jelentés szerint az Elnöki Hivatal honlapján ma, azaz augusztus 29-én jelent meg az 548/2023. számú elnöki rendelet. Az ukáz szövege szerint: „Felmenteni Jevhen Viktorovics Borzilovot az Ukrán Biztonsági Szolgálat Kárpátalja megyei főosztálya vezetői posztjáról.”
A dokumentum nem nevezi meg az elbocsátás okait. Az sem tudható, ki lesz Borzilov utóda az SZBU Kárpátalja megyei főosztályának élén.
Jevhen Borzilovot 2019-ben nevezték ki az SZBU Kárpátalja megyei főosztályának vezetői tisztségébe. Korábban az SZBU Poltava megyei főosztályának az élén állt.
Borzilov 2014-ben az SZBU kémelhárítási részlegét vezette az információbiztonsági szektorban.
I’m honoured to be appointed as Defence Secretary by @RishiSunak
I’d like to pay tribute to the enormous contribution Ben Wallace has made to UK defence & global security over the last 4 years https://t.co/CXWOaYnmUJ
Elnöki rendelettel Alekszej Vorobjov altábornagyot, az orosz Nemzeti Gárda (Roszgvardija) igazgatóhelyettesévé nevezték ki. Ő fogja irányítani a Roszgvardija katonai és politikai munkáját.
Vorobjov tábornok egy tallinni politikai-katonai iskolában tanult, az 1980-as évek végétől a belső csapatok különleges alakulataiban szolgált.
Később a Belügyminisztériumban, a szövetségi védelmi szolgálatban és a szövetségi vámszolgálatban is szolgált.
Szlovénia mellett négy másik ország kerül be az ENSZ legfontosabb szervébe. Mandátumuk két évig szól.
Mindössze egy földrész kapcsán volt verseny, hogy melyik ország kerüljön be a 15 tagú ENSZ Biztonsági Tanácsba. Észak-Afrikából csak Algéria, Dél-Amerikából csak Guyana, Dél-Afrikából Sierra Leone, míg Ázsiából csak Dél-Korea indult, így az egyetlen kérdés az volt, hogy ki fogja Kelet-Európa érdekeit képviselni 2024. január 1-jétől kezdve két éven keresztül.
A versenyben az Európa utolsó diktátorának is nevezett Aljakszandr Lukasenka Belarusza, és a tavaly Janez Jansát leváltó Robert Golob Szlovéniája vett részt.
Az ENSZ közgyűlése végül Szlovéniát választotta, méghozzá igen nagy fölénnyel.
A hazánkkal szomszédos országra 153 tagállam szavazott, míg Belarusz mindössze 38 szavazatot kapott – tudósít róla az Euractiv.
Belarusz egyébként már 2007-ben jelentkezett a tagságra, és több mint egy évtizedig úgy is tűnt, hogy verseny nélkül megkaphatja a pozíciót, ám a 2020-as belorusz elnökválasztás után még elnyomóbbá és véresebbé váltó rezsimet nem igazán szerették volna az ENSZ BT-ben látni, ezért 2021 decemberében Szlovénia is jelentkezett a pozícióra.
Emellett Belarusz helyzetét Oroszország agressziója sem segítette: a 2022. február 24-én elindított invázió előtt ugyanis Belaruszban is felvonult az orosz sereg és onnan indították el csapataik egy részét, de az azóta eltelt több mint egy évben is többször segítette Lukasenka Putyint – legutóbbi tervek szerint Oroszország még atomtölteteket is elhelyezhet majd az országát lassan harminc éve vasmarokkal irányító Lukasenka engedélyével.
Így 2024-től Albánia, Brazília, Gabon, Ghána és az Egyesült Arab Emírségek helyét Algéria, Guyana, Sierra Leone, Szlovénia és Dél-Korea veszi át.
Egyébként a Biztonsági Tanács az egyetlen olyan ENSZ-szerv, ami jogilag kötelező érvényű döntéseket hozhat, például beavatkozásra hatalmazhat fel vagy szankciókat vehet ki. A tanácsban öt állandó tag van, akik vétójoggal is rendelkeznek. A fentebb felsorolt öt ország így az Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Kína és Oroszország mellett foglal majd helyet a szervben. Mellettük még nem állandó tagként 2024-ben jelen lesz Ecuador, Japán, Málta, Mozambik és Svájc is.
Jens Stoltenberg, a NATO jelenlegi főtitkára lesz a norvég jegybank elnöke – erősítette meg a skandináv ország kormánya pénteken.
Jóllehet az elnöki szék március 1-jén üresedik meg, Stoltenberg már korábban jelezte, hogy le akarja tölteni szeptember végéig tartó, az észak-atlanti szövetségben betöltött főtitkári tisztét, döntését pedig pénteken közleményben is megerősítette, amelyben egyúttal hangsúlyozta, hogy bár a Munkáspárt tagja marad, de politikailag semleges lesz. Hozzátette: új pozíciójában kész „népszerűtlen döntések” meghozatalára is.
Az ellenzék mindazonáltal aggodalmát fejezte ki a kinevezés miatt, Siv Jensen korábbi pénzügyminiszter, a Haladó Párt (FrP) tagja pedig a Dagens Naeringsliv című norvég gazdasági napilapba írt véleménycikkében úgy vélte, Stoltenberggel az élén nem biztosított a jegybank függetlensége.
Októberig a jegybank jelenlegi alelnöke, az elnöki posztot korábban szintén megpályázó Ida Wolden Bache látja el Stoltenberg feladatait.
Trygve Slagsvold Vedum norvég pénzügyminiszter közleményében leszögezte: meggyőződése, hogy a posztra Stoltenberg a legalkalmasabb.
A főtitkár egyébként kétszer – 2000-től 2001-ig, valamint 2005-től 2013-ig – az ország miniszterelnöki posztját is betöltötte, valamint egy ideig a pénzügyi és az energetikai tárcát is vezette.
A norvég jegybank jelenlegi vezetője, Oystein Olsen márciusban vonul nyugdíjba, miután 2011. január 1-je óta két cikluson keresztül töltötte be ezt a pozíciót. Az új norvég jegybanki vezető megbízatása hat évre szól.
A dpa hírügynökség mindeközben arról tájékoztatott, egyelőre nem tudni, ki követi Stoltenberget a NATO élén, kiemelve, hogy a szervezetre jelenleg nagy nyomás nehezedik az ukrán válság kapcsán.
Ugyancsak pénteken Hszi Csin-ping kínai elnök és orosz hivatali partnere, Vlagyimir Putyin közös közleményben sürgették a NATO terjeszkedésének leállítását, míg a katonai szövetség és az Egyesült Államok, valamint az ukrán vezetés azzal vádolja Oroszországot, hogy egy Ukrajna elleni esetleges invázió céljából vezényelt mintegy százezer katonát a közös határ mellé. Moszkva tagadja ezt, hangsúlyozva, hogy saját területén lévő csapaterősítésről van szó, és a maga részéről biztonsági garanciákat követel az Egyesült Államoktól és a NATO-tól.
A dpa magát megnevezni nem kívánó forrásra hivatkozva azt közölte, hogy Stoltenberg lehetséges utódai között van Theresa May korábbi brit miniszterelnök, Mark Rutte holland, illetve Kaja Kallas észt miniszterelnök is, továbbá felmerült Klaus Iohannis román elnök és Federica Mogherini, az Európai Unió volt külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének neve is.
Spoke with President @ZelenskyyUa and praised the brave Ukrainian people & forces for the impressive progress in regaining their territory from Russian aggressors. #Russia must stop the war it has started. #NATO will sustain & step up support for #Ukraine for as long as it takes.
Met PM @NicolaeCiuca & thanked him for #Romania’s important contributions to our security at this critical time. We addressed #Russia’s absurd allegations that #Ukraine is preparing a dirty bomb. Russia must not use false pretexts to further escalate its illegal war in Ukraine. pic.twitter.com/qLHvhkkFDg
Productive meeting w/ President @RTErdogan to prepare the #NATO Summit in Vilnius. We discussed Sweden’s NATO membership, and I welcome that #Türkiye, Sweden and Finland will meet again in the Permanent Joint Mechanism. pic.twitter.com/bFlMOJGBXa
— Jens Stoltenberg (@jensstoltenberg) June 4, 2023
