Aleksandar Vucsics szerb elnök Donald Trumppal, az Egyesült Államok újonnan megválasztott elnökével beszélt telefonon. Olaf Scholz német kancellár szintén telefonon gratulált, és felajánlotta a több évtizede fennálló együttműködés folytatását.
„Kitűnő és tartalmas” beszélgetésként jellemezte az Instagram-oldalán Aleksandar Vucsics szerb elnök a Donald Trumppal folytatott beszélgetését. Hozzátette, hogy Trump elnöksége alatt szorosabb kapcsolatokra számít a két ország között – írja a Pannon RTV.
Vucsics kiemelte, hogy hálás Trumpnak, és elmondása szerint sok mindent nagyon jól tudott Szerbiáról. „Még nemzetünk, hazánk sportsikereiről is beszélt” – tette hozzá.
A politikus kifejezte reményét a leendő elnök felé azzal kapcsolatban, hogy hamarosan Szerbiába látogat. „Biztos vagyok benne, hogy képesek leszünk naggyá tenni az Egyesült Államokat, Szerbiát pedig egy tisztességes országgá, amely képes lesz nagyon jól együttműködni az USA-val” – mondta Vucsics.
Olaf Scholz német kancellár telefonon gratulált Donald Trumpnak elnökválasztási győzelméhez, és felajánlotta a magválasztott elnöknek a Berlin és Washington között „több évtizede fennálló sikeres együttműködés” folytatását – közölte hétfőn Steffen Hebestreit német kormányszóvivő.
Trump és Scholz megállapodott abban, hogy együtt fognak dolgozni a béke helyreállításán Európában, továbbá egyeztettek Németország és az Egyesült Államok kapcsolatáról, valamint a jelenlegi geopolitikai kihívásokról – tette hozzá a szóvivő.
A német kancellár a közösségi médiában már szerdán, közvetlenül Donald Trump választási győzelmének nem hivatalos kihirdetését követően megszólította az újból megválasztott korábbi elnököt, és „megbízható partnerséget” ajánlott neki. Egyszersmind jelezte, hogy Németország és az Egyesült Államok kapcsolatában változásokra számít.
A német kancellár Donald Trumppal folytatott telefonbeszélgetése 25 percig tartott, amely szerinte „nagyon barátságos és konstruktív” volt. Trump és Scholz megállapodtak abban, hogy „továbbra is kapcsolatban maradnak”. Scholz vasárnap este a televízióban azt mondta, hogy nem naiv, de nem is feszeng a Trumppal való együttműködés miatt.
Az elvem az, ha szabad így lazábban fogalmaznom, hogy azokkal táncolsz, akik a teremben vannak. És ez az Egyesült Államok leendő elnökére is vonatkozik – fogalmozott. Kijelentette továbbá, hogy a német kormányválság miatt még karácsony előtt bizalmi szavazást indítványozhat a szövetségi parlament alsóházában (Bundestag).
A koalíciós válság azután alakult ki, hogy Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár és a Német Szabad Demokrata Pártot (FDP) vezető Christian Lindner pénzügyminiszter között vita alakult ki a gazdaság- és költségvetési politika jövőbeni irányvonaláról, és Scholz szerdán menesztette Lindnert a kabinetből.
Ukrajnával kapcsolatban egység van az Európai Unióban annak ellenére, hogy Magyarország álláspontja ellentmondásos – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a Jevropejszka Pravda ukrán hírportálnak adott, hétfőn közzétett interjújában.
Borrell emlékeztetett arra, hogy csaknem három éven keresztül, vagyis amióta tart Oroszország teljes körű háborúja Ukrajna ellen, Magyarország támogatta az összes uniós szankciót és minden döntést Ukrajna megsegítéséről.
Összesen 122 milliárd eurós európai támogatásról beszélünk, amit Ukrajnának nyújtottunk, ez nem jöhetett volna létre konszenzus nélkül, és ennek a konszenzusnak Magyarország is részese volt – hangsúlyozta az európai diplomácia vezetője, aki az elmúlt napokban Ukrajnában tett látogatást.
Az Európai Békekeret az első, 2022-ben létrehozott olyan eszköz, amellyel az EU katonai támogatást nyújt Ukrajnának az ukrán védelmi ipar potenciáljának fejlesztésére – emlékeztetett. Elismerte egyúttal, hogy az Európai Békekeret felhasználásához minden uniós tagállam hozzájárulása szükséges.
Nem tudom garantálni, hogy ehhez meglesz az egyhangú támogatás – tette hozzá.
Borrell kitért arra, hogy bár az EU a NATO-val ellentétben nem katonai szövetség, a tagországok számíthatnak egymástól biztonsági garanciákra. Kifejtette, hogy az EU-szerződésnek vannak olyan cikkelyei, amelyek szerint, ha az egyik tagot megtámadják, a többieknek támogatást kell nyújtaniuk.
Egyesek szerint ez a NATO-szerződés 5. cikkelyének megfelelője. míg mások szerint nem olyan nyilvánvaló a hasonlóság. Senki sem tagadja azonban azt, hogy van olyan cikk, amely minden tagországtól szolidaritást ír elő, ha valakit megtámadnak – mutatott rá. Szavai szerint az unió jelenleg is szolidáris Ukrajnával, még ha nem is tagja a szervezetnek, és ez „sokkal több lenne”, ha az EU tagállama volna.
A főképviselő reagált arra is, hogy az Egyesült Államokban ismét Donald Trumpot választották elnökké. Európa szempontjából ezt „lehetőségnek” nevezte a „felébredésre”.
Fel kell ismernünk, hogy a biztonságunkat nem bízhatjuk másra, és magunknak kell gondoskodnunk róla. Ha Európa meg akarja őrizni befolyását a világban, akkor erősebb Európát kell teremtenünk – hangsúlyozta. Szerinte az EU-ban mindenki egyetért abban, hogy erősebbnek és egységesebbnek kell lennie az uniónak.
Borrell elmondta még az interjúban, hogy az EU az ígért egymillióból – amelyet idén tavaszig kellett volna leszállítania – valamivel több mint 980 ezer lövedéket már elküldött Ukrajnának. Azt ígérte, hogy az év végéig a maradékot is leszállítják, sőt még többet.
Összességében az év végéig az EU-nak több mint 1,5 millió lőszert kell szállítania Ukrajnának – jelentette ki.
