Oroszország semmilyen engedményt nem tett Ukrajna számára, az, hogy állítólag nem akarnak elfoglalni bizonyos területeket, amelyeket nem foglaltak el, nem nevezhető engedménynek – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ma délután, reagálva J. D. Vance amerikai elnök szavaira.
„Oroszország engedményeivel kapcsolatosan: én nem hallottam ilyenről. Az, hogy állítólag készek nem elfoglalni el nem foglalt ukrán területeket, nem nevezhető engedménynek. Az sem engedmény, hogy azt akarják tőlünk, hogy vonuljunk ki olyan területekről, melyeket nem ellenőriznek” – mondta az ukrán elnök.
Hozzátette: ezen követelések teljesítéséről egyáltalán beszélni is sértő nemzetközi jog szempontjából.
Zelenszkij elnök J. D. Vance amerikai alelnök kijelentéseire reflektált, aki a napokban azt mondta, hogy Oroszország már konkrét engedményeket tett a háború lezárása érdekében.
Petr Pavel cseh államfő csütörtökön adott interjújában kijelentette, hogy egy háborút lezáró megállapodás érdekében Ukrajnának valószínűleg le kell mondania bizonyos területekről, ami ugyan a nemzetközi jog megsértését jelentené, de csak ideiglenes megoldást biztosíthatna – adta hírül a CTK hírügynökség.
Pavel szerint a területfeladás a harctéri helyzetet tükrözné és a kisebbik rosszat jelentené, szemben a háború folytatásával, ami számos újabb áldozatot és anyagi veszteséget hozna – számolt be a hirado.hu az MTI-re hivatkozva.
Ha egy ilyen „ideiglenes” megállapodás értelmében békefenntartó erőket kellene vezényelni Ukrajnába, akkor abban Csehországnak is részt kellene vennie, mert kezdettől fogva a békefolyamat aktív részese – véli a cseh elnök.
„Szándékosan beszélek ideiglenes megállapodásról, mert semmiféle megállapodásnak nem szabadna jogilag megerősítenie Oroszország területi szerzeményeit. Azzal ugyanis megtagadnánk a területi integritás elvét, amely pedig része az ENSZ alapokmányának és a nemzetközi jognak” – szögezte le.
„Ez többé-kevésbé a valóság tudomásul vétele volna, mert Oroszország néhány régiót szilárdan ellenőrzése alatt tart. Ha elismerjük, hogy ideiglenesen megszállás alatt vannak, akkor így is kellene őket neveznünk, nem pedig orosz területeknek” – tette hozzá Petr Pavel.
Az esetleges területi változásokkal kapcsolatos megállapodás a cseh államfő szerint kizárólag Ukrajna és Oroszország joga. „Nem merek véleményt mondani, hogyan kellene kinéznie a területekről szóló megállapodásnak, ez valóban csak Ukrajna és Oroszország dolga. Nem lenne jó tanácsokat adni, mit adjanak át, mit hagyjanak meg. Ez egyértelműen kívül esik a mi jogkörünkön és kompetenciánkon” – fejtette ki az elnök.
Pavel úgy látja: az Oroszország elleni nyugati szankcióknak már a kezdetekben határozottabbaknak és erősebbeknek kellett volna lenniük, ez elősegítette volna Ukrajna hatékonyabb védekezését, hogy kisebbek legyenek az emberi és az anyagi veszteségek. „Több ország viszont láthatóan tartott a konfliktus esetleges eszkalációjától” – jegyezte meg. Szerinte ha Ukrajna korábban hatékonyabb, nagyobb segítséget kapott volna, nem kizárt, hogy a harctéri helyzet ma másképpen nézne ki.
Pavel szerint Csehország esetleges részvétele a békefenntartásban a leendő megállapodás formájától függ.
Jana Cernochová cseh védelmi miniszter korábban kizártnak tartotta, hogy cseh katonák menjenek Ukrajnába.
Az államfő pozitívnak nevezte, hogy a Nyugat és Ukrajna között megkezdődtek a tárgyalások az utóbbinak adandó biztonsági garanciákról. „Most mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a tárgyalások folytatódjanak. Konstruktívan, kompromisszumkészen, de határozottan kell fellépnünk. Nem szabad megengedni, hogy a végén olyan helyzet alakuljon ki, amelyben az agresszor jutalmat kap, míg az áldozatot megbüntetik” – húzta alá a cseh elnök.
[type] => post
[excerpt] => Petr Pavel cseh államfő csütörtökön adott interjújában kijelentette, hogy egy háborút lezáró megállapodás érdekében Ukrajnának valószínűleg le kell mondania bizonyos területekről, ami ugyan a nemzetközi jog megsértését jelentené, de csak ideiglene...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1755796200
[modified] => 1755787191
)
[title] => Petr Pavel: Ukrajnának valószínűleg fel kell adnia területeket
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=160424&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 160424
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 106955
[image] => Array
(
[id] => 106955
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/8e96ec3431c36f3a2b6706b5d6ea34b7.jpeg
[original_lng] => 64222
[original_w] => 1200
[original_h] => 630
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/8e96ec3431c36f3a2b6706b5d6ea34b7-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/8e96ec3431c36f3a2b6706b5d6ea34b7-300x158.jpeg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/8e96ec3431c36f3a2b6706b5d6ea34b7-768x403.jpeg
[width] => 768
[height] => 403
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/8e96ec3431c36f3a2b6706b5d6ea34b7-1024x538.jpeg
[width] => 1024
[height] => 538
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/8e96ec3431c36f3a2b6706b5d6ea34b7.jpeg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/8e96ec3431c36f3a2b6706b5d6ea34b7.jpeg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/8e96ec3431c36f3a2b6706b5d6ea34b7.jpeg
[width] => 1200
[height] => 630
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1755776392:5
[_thumbnail_id] => 106955
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 752
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 385421886000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 47
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Vélemények
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 191888
[1] => 294432
[2] => 63
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Petr Pavel
[1] => területek feladása
[2] => Ukrajna
)
)
[2] => Array
(
[id] => 159007
[content] =>
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasította azt az elképzelést, hogy országa földet adna az Oroszországgal folytatott háború befejezése érdekében. A Wall Street Journal arról számolt be, hogy ukrán és európai tisztviselők ellenjavaslatot terjesztettek Washington elé.
Ukrajna „nem fog jutalmat adni Oroszországnak azért, amit tett”, és „az ukránok nem adják a földjüket a megszállónak” – jelentette ki szombaton Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Donald Trump amerikai elnök korábban felvetette, hogy a békemegállapodás tartalmazhatna „némi területcserét”.
Egy orosz tűzszüneti javaslat azt javasolta, hogy az ukrán Donyeck és Luhanszk területeit cserébe teljes tűzszünetre cseréljék.
A Wall Street Journal két, az ügyet ismerő európai tisztviselőre hivatkozva szombaton arról számolt be, hogy ukrán és európai tisztviselők ellenjavaslattal válaszoltak Oroszország tűzszüneti javaslatára.
A JD Vance amerikai alelnöknek, Marco Rubio külügyminiszternek, Keith Kellogg ukrajnai megbízottnak és Steve Witkoffnak átadott javaslat megismétli, hogy Ukrajnát és Európát be kell vonni az Oroszországgal folytatott tárgyalásokba, ugyanakkor a további lépések előtt tűzszünetet követel.
A tisztségviselők szerint ezt szombaton az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államok vezető tisztségviselőivel folytatott megbeszélésen terjesztették elő.
Erre azt követően került sor, hogy Trump pénteken kijelentette, hogy akkor is találkozna Vlagyimir Putyinnal, ha az orosz vezető nem találkozna Zelenszkijjel. A Trump–Putyin-találkozót, amelyet jövő péntekre terveznek Alaszkában, potenciális áttörésnek tekintik a több mint három éve tartó háborúban.
Zelenszkij elutasította a tervezett csúcstalálkozót, és arra figyelmeztetett, hogy az ukrajnai háborút lezáró tárgyalásokba Kijevet is be kell vonniuk.
„Minden olyan döntés, amely Ukrajna nélkül történik, egyúttal a béke elleni döntés is. Nem fognak semmit sem hozni. Ezek halott döntések. Soha nem fognak működni” – mondta.
A Telegramra feltett nyilatkozatában Zelenszkij azt mondta, hogy Ukrajna területi integritása, amelyet az alkotmány rögzít, nem képezheti vita tárgyát, és hangsúlyozta, hogy a tartós békében Ukrajna hangjának is ott kell lennie az asztalnál.
Az európai vezetők a közösségi médiában közzétett nyilatkozataikkal Zelenszkij mellé álltak.
Emmanuel Macron francia elnök az X-en közzétett bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy „Ukrajna jövője nem dönthető el az ukránok nélkül”, hozzátéve, hogy „az európaiak is szükségszerűen részesei lesznek a megoldásnak, hiszen saját biztonságuk forog kockán”.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök is csatlakozott ehhez a véleményhez, hozzátéve, hogy „igazságos és tartós békét kell elérnünk, amely tiszteletben tartja Ukrajna függetlenségét és szuverenitását”.
Zelenszkij beszélt Alexander Stubb finn elnökkel is, és megköszönte támogatását. „Ukrajnának és Finnországnak van a leghosszabb határa Oroszországgal Európában, és népünk nagyon jól tudja, hogy ez milyen veszélyekkel jár” – írta az X-en közzétett bejegyzésében.
Az ukrán területek Oroszország általi ideiglenes megszállása lehet Ukrajna szuverén államként való fennmaradásának ára – jelentette ki hétfőn Petr Pavel cseh elnök a brit BBC-nek adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Pavel elmondta: igazságtalan lenne, ha a Nyugat nyomást gyakorolna Ukrajnára, hogy azonnal szabadítsa fel az összes megszállt területet. Szerinte a Nyugat nem akarja az ukrán nemzet kiirtását. Mint megjegyezte, Ukrajna jelenleg nincs olyan helyzetben, hogy belátható időn belül, még nyugati támogatással sem, nagyobb emberveszteség nélkül felszabadíthatná az Oroszország által megszállt területeket.
„Azt akarjuk, hogy független, szuverén országként fennmaradjon. Ha a fennmaradásának ára az, hogy a terület egy részét ideiglenesen megszállják, akkor legyen. Soha nem fogjuk jogilag elismerni ezeket a megszállt területeket oroszként” – mondta a cseh elnök. Úgy vélte, hogy továbbra is szükség van Ukrajna katonai támogatására, de a háborút nem lehet megnyerni a csatatéren. Mint kiemelte, Moszkva tárgyalóasztalhoz kényszerítésének erősebb eszköze az európai és amerikai gazdasági nyomás.
„Az Atlanti-óceán mindkét partjának érdekében áll, hogy sokkal nagyobb gazdasági nyomást gyakoroljunk Oroszországra. Ez a nyomás nagyon hatékony a meggyőzés szempontjából. Úgy vélem, hogy az orosz gazdaság jelenlegi állapotát tekintve (az oroszok) nem lesznek képesek sokáig ellenállni a gazdasági nyomásnak. Ezért előbb-utóbb, ha ezeket az intézkedéseket végrehajtják, Oroszországnak nem lesz más választása, mint leülni a tárgyalóasztalhoz, amit eddig megtagadott” – jegyezte meg Petr Pavel.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az ukrán területek Oroszország általi ideiglenes megszállása lehet Ukrajna szuverén államként való fennmaradásának ára – jelentette ki hétfőn Petr Pavel.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1754344200
[modified] => 1754354917
)
[title] => A cseh elnök szerint az ideiglenes megszállás lehet Ukrajna fennmaradásának az ára
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=158529&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 158529
[uk] => 158532
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 158530
[image] => Array
(
[id] => 158530
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/pavel.jpg
[original_lng] => 31323
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/pavel-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/pavel-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/pavel.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/pavel.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/pavel.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/pavel.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/pavel.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1754344124:12
[_thumbnail_id] => 158530
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1641
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 351997218000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 53452
[4] => 17
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Sürgős
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 124
[1] => 191888
[2] => 294432
[3] => 1147433
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Oroszország
[1] => Petr Pavel
[2] => területek feladása
[3] => Ukrajna fennmaradása
)
)
[4] => Array
(
[id] => 149464
[content] =>
Keith Kellogg, az Egyesült Államok elnökének ukrajnai különmegbízottja szerint Ukrajna kész átadni Oroszországnak az általa elfoglalt területeket de facto, ugyanakkor de jure nem – számolt be csütörtökön az Ukrajinszka Pravda hírportál Kellogg Fox News amerikai tévécsatornának adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Kellogg a múlt héten Londonban megtartott, európaiak és ukránok részvételével zajló találkozó részleteiről beszélt. „22 konkrét feltételünk volt, és beleegyeztek. Amit akarnak. Amit megkaptak” – jegyezte meg. „Az első dolog, amit akarnak, egy átfogó és állandó tűzszünet, amely békemegállapodáshoz vezet. Úgy értem, egy átfogó tengeri, légi és szárazföldi infrastruktúrára vonatkozó, legalább 30 napra” – mondta, megjegyezve, hogy ez a 30 nap azért fontos, mert segít megállítani a gyilkosságokat, és Donald Trump ezt szeretné elérni.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy Steve Witkoff, Trump különmegbízottja moszkvai találkozóival, illetve Oroszország azon kívánságával kapcsolatban, hogy megkapja az Ukrajnától elfoglalt területeket, Kellogg megjegyezte, hogy Ukrajna beleegyezett a területi engedményekbe, de „nem de jure, állandó jelleggel, hanem de facto” – a jelenlegi helyzetnek és a harcok tényleges térképének megfelelően.
„Az ukránok készek feladni az oroszok által megszállt területeket, de nem de jure, azaz örökre, hanem de facto, mert az oroszok ténylegesen elfoglalták ezt a földet. Ebbe beleegyeztek… És ezt a múlt héten mondták nekem. Tudják, hogy amikor tűzszünet jön létre, mindkét fél a jelenlegi álláspontjánál marad. Erre fel vannak készülve” – jegyezte meg Keith Kellogg.
Kijev polgármestere cáfolta pénteken a BBC vele készített interjújában neki tulajdonított nyilatkozatot, miszerint területi engedmények is elképzelhetőek Ukrajna részéről a háború lezárása fejében.
Klicsko szerint ő arról beszélt, hogy Ukrajnát területi engedményekre kényszeríthetik a háború befejezéséért cserébe, de az ukrán nép soha nem fogja elfogadni országának orosz megszállását.
A BBC brit közszolgálati rádió pénteki hírmagazinjában az hangzott el, hogy Klicsko szerint területi engedmények is elképzelhetők az ukrajnai háború lezárása fejében, de ez csak átmeneti megoldás lehet.
„Úgy tűnik, tisztázni kell néhány dolgot. A BBC újságíróinak adott interjúmban arról beszéltem, hogy Ukrajnát kényszeríthetik területi engedményekre a háború befejezéséért cserébe. Sajnálatos módon, ahogy látjuk, ez a forgatókönyv teljesen lehetséges.
Sok világpolitikus és média beszél ma erről. Tehát amikor ezt kimondtam, nem én találtam fel a spanyolviaszt. Az interjúban azonban hangsúlyoztam, hogy az ukrán nép soha nem fogja elfogadni országa orosz megszállását” – írta a polgármester Telegram-csatornáján tett bejegyzésében.
Hangsúlyozta, hogy a területi engedmények forgatókönyve ellentétes Ukrajna nemzeti érdekeivel, és megvalósítása ellen az utolsó pillanatig harcolni kell. „Ez rendkívüli erőfeszítéseket fog megkövetelni tőlünk és európai partnereinktől egyaránt” – tette hozzá Klicsko.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy Ukrajnának a békemegállapodás keretében át kell adnia a 2014 óta Oroszország által elfoglalt területeket – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a The New York Times című amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Rubio elmondta: „A legfontosabb dolog, amivel innen el kell utaznunk (a szaúd-arábiai megbeszélések alapján – a szerk.), az az az erős érzés, hogy Ukrajna kész kemény dolgokra, ahogy az oroszoknak is kemény dolgokat kell megtenniük, hogy véget vessünk ennek a konfliktusnak, vagy legalábbis ilyen vagy olyan formában felfüggesszük.”
Újságíróknak nyilatkozva az amerikai külügyminiszter nem volt hajlandó a lehetséges megállapodás tervezetét felvázolni, de világossá tette, hogy mindkét fél engedményei központi szerepet játszanak majd a diplomáciában.
Szerintem mindkét félnek meg kell értenie, hogy nincs katonai megoldás a helyzetre. Az oroszok nem tudják meghódítani egész Ukrajnát, és Ukrajnának nyilvánvalóan nagyon nehéz lesz ésszerű időn belül visszakényszerítenie az oroszokat oda, ahol 2014-ben voltak
– mondta el Marco Rubio, hozzátéve, hogy a Moszkvával folytatott jövőbeni tárgyalások során rendkívül fontos annak meghatározása, hogy Oroszország miről hajlandó lemondani.
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
⚡️🇷🇺🇺🇸 Narychkine (le directeur du Service russe de renseignement extérieur) a évoqué une conversation téléphonique avec le directeur de la CIA.
Selon lui, les parties ont convenu de maintenir la possibilité de discuter rapidement des questions d'actualité à tout moment. Le chef… pic.twitter.com/XsOT8nMEKR
— Camille Moscow 🇷🇺 🌿 ☦️ (@camille_moscow) June 29, 2025
Ukrajna nem kapott ajánlatot a NATO-csatlakozásra területekért cserébe, de Kijev egyes partnereinek lehetnek ilyen gondolatai – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint Zelenszkij arra a kérdésre, hogy a megszállt területekért cserébe lehet-e NATO-tagságot szerezni, elmondta: „Nem vitatjuk meg. De úgy gondolom, hogy ezek a médiafelvetések nem véletlenek.” Egyúttal nem zárta ki, hogy „egyes partnereknek ilyen gondolatai lehetnek”. „Ezért nem közvetlenül velem kommunikálják ezeket a kérdéseket, de a médián keresztül természetesen ellenőrzik a hatást. Szerintem minden az ukrán társadalmon múlik” – mutatott rá.
Az elnök szerint Ukrajna most minden tárgyaláson felveti a biztonsági garanciák kérdését. „A legjobb a NATO. A háború alatt egy teljesen nyitott meghívás, a diplomácia bármely formájában erős pozícióval. Úgy gondolom, hogy ez a meghívás nem függ Oroszország véleményétől. Amikor más partnerek biztosak lesznek abban, hogy ők erősebbek, mint Oroszország, akkor ebben az értelemben minden pozitív lesz számunkra” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy a megszállt területek nélkül le lehet-e kezdeni a NATO-hoz való részleges csatlakozásról beszélni, Zelenszkij azt mondta: „Mindenki tudja, hogy bármilyen úton járunk is, jogilag senki sem fogja elismerni a megszállt területeket más államok területeként.”
Az államfő megjegyezte: a felkérést azért hangsúlyozza, mert azt nemzetközileg elismert határokon belül kapja meg az ország. „És ez alapvető dolog számomra: meghívást kapni a háború alatt. Úgy gondolom, hogy ez egy erős része annak a csomagnak, amit kínálunk. Ez nem csak egy meghívás, hanem egy meghívó a háború vége előtt. És ami a belépést illeti, hogy miként fog zajlani, mi a következő lépés, a diplomácia különböző formátumokban történhet” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij.
Ukrajna nem hallotta a javaslatokat, hogy a NATO-tagságért cserébe mondjon le a megszállt területeiről, különben „nagyon rossz dolgokat” tett volna – jelentette ki pénteken Rusztem Umjerov védelmi miniszter Szabadság Rádiónak nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a védelmi miniszter megjegyezte: korábban nem hallott olyan javaslatokról, amelyek szerint Kijev a NATO-tagságért cserébe feladná a megszállt területeket. „Nem, nem hallottam ilyet. Ha így lenne, biztosan nagyon rossz dolgokat csinálnék” – mondta el Rusztem Umjerov.
A közelmúltban a médiában olyan hírek láttak napvilágot, hogy Ukrajnának a nyugat felkínálja a NATO-tagságot cserébe megszállt területekről történő lemondásért cserébe Oroszország javára.
Andrij Szibiha külügyminiszter az ENSZ Közgyűlésen való részvétele során nem tárgyalt a háború befejezését szolgáló területi engedményekről, a The Financial Times című brit lap ilyen jellegű információi hamisak – jelentette ki kedden Heorhij Tihij, a Külügyminisztérium szóvivője.
A jelentés szerint a The Financial Times ma arról írt, hogy Szibiha a New York-i látogatása során külföldi kollégáival az Oroszország elleni háború befejezését célzó kompromisszum lehetőségéről tárgyalt. A brit lap újságírói azt állították, hogy Szibiha „pragmatikusabb” volt, mint elődje, Dmitro Kuleba, amikor erről a kérdésről tárgyalt.
Heorhij Tihij reagált a nyugati újságírók által terjesztett pletykákra. „Szibiha külügyminiszter minden New York-i találkozóján jelen voltam, és egyiken sem volt javaslat, megbeszélés, sőt utalás sem területi kompromisszumra” – hangsúlyozta.
A külügyi szóvivő megjegyezte: a külügyminiszter pozíciója megingathatatlan – Ukrajna szuverenitásával és területi integritásával összefüggésben nem lehet kompromisszumot kötni. Ugyanakkor a békeképlet az egyetlen reális út az igazságos és tartós békéhez. És követni kell a „Semmit Ukrajnáról Ukrajna nélkül” elvet.
„A The Financial Times forrásának információi a miniszter kompromisszumokról folytatott vitájáról egyszerűen hamisak, és kíváncsiak vagyunk, kinek áll érdekében egyáltalán az ilyen hamis narratívák terjesztését” – mutatott rá Heorhij Tihij.
