Párizsban Emmanuel Macron francia elnök fogadta Anthony Blinkent, az amerikai diplomácia vezetőjét, jelentették az amerikai külügyminisztérium és az Elysee-palota szóvivője. Jelentőséggel bír, hogy a francia elnök számára ez volt az első személyes találkozó az amerikai vezetés képviselőjével a „tengeralattjáró válságot” követően.
Az Élysée-palota jelentése szerint Macron és Blinken négyszemközti találkozója „hosszantartó” volt. Ugyanakkor az amerikai külügyminiszter aznapi napirendje nem tartalmazta a Macronnal való tárgyalásokat, a tervek szerint reggel Jean-Yves Le Dian francia külügyminiszterrel és Emmanuel Bonnal, a francia elnök diplomáciai tanácsadójával lett volna találkozója.
Az Elysee-palotában kiemelték, Emmanuel Macron és Anthony Blinken találkozójának célja – „a bizalom helyreállításának előrelendítése Franciaország és az Amerikai Egyesült Államok között” a francia-ausztrál tengeralattjáró szerződés botrányos felmondását követően. A Párizs és Washington „továbbra is együtt koordinálja a közös érdekeket képviselő kérdéseket, legyen az EU–NATO saheli vagy Indo-Csendes-óceáni régióban való együttműködés.
A francia sajtó szerint az amerikai külügyminisztérium szóvivője, „pozitívnak” és „produktívnak” nevezte a találkozót. Szerinte még sok munka van a „konkrét döntések” meghatározására a francia és az amerikai elnökök a hónap végi találkozója előtt. A francia külügyminisztériumban, amelynek vezetőjével szintén találkozott Anthony Blinken, megjegyezték, hogy tanulmányozni kell azokat a „szakaszokat, amelyek lehetővé teszik a két ország közötti kapcsolat helyreállítását”, ismételten kihangsúlyozva, hogy „a válságból való kilépés időbe telik és tettekre van szükség”.
A múlt hónap közepén vált ismertté, hogy létrejött az új katonai szövetség az USA, az Egyesült Királyság és Ausztrália (AUKUS) között, melynek keretein belül Ausztrália létrehozza saját nukleáris tengeralattjáró flottáját. Az atom tengeralattjárót Ausztrália déli részén, Adelaidében építik meg, az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával szoros együttműködésben (ebben az esetben a nem atomfegyverekkel ellátott tengeralattjáróról van szó).
Ezen megállapodások eredményeként a Canberra egyoldalúan felbontotta a Franciaországgal megkötött, több milliárdos szerződést 12 dízel tengeralattjáró szállításáról. Ez a lépés nagyon heves reakciót váltott ki Párizsban és diplomáciai válságot a szövetségesek között. Némi enyhülés egy hete állt be Emmanuel Macron és Joe Biden telefonbeszélgetését követően.
Anthony Blinken, aki ifjú éveit Párizsban töltötte, és Franciaországot tartja második hazájának, legutóbb júniusban volt Párizsban. És korábbi látogatásai sokkal barátságosabb légkörben zajlottak.
A jövő héten ismét elfoglalja állomáshelyét Franciaország washingtoni nagykövete – jelentette be szerdán a francia elnöki hivatal, miután Emmanuel Macron államfő telefonon tárgyalt amerikai kollégájával, Joe Bidennel az úgynevezett tengeralattjáró-ügyről.
Párizs a múlt héten hívta vissza washingtoni és canberrai nagykövetét, mert az Egyesült Államok, Ausztrália és Nagy-Britannia – Franciaország előzetes tájékoztatása nélkül – biztonsági partnerségi szerződést kötött AUKUS néven. Ezzel összefüggésben pedig Ausztrália úgy döntött, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vásárol az Egyesült Államoktól, egyúttal felmondja a Franciaországgal kötött, dízel- és elektromos meghajtású tengeralattjárók gyártásáról szóló szerződését. Emiatt Franciaország egy 56 milliárd dolláros szerződéstől esett el.
Az Elysée-palota közleménye szerint a két ország vezetője egyetértett abban, hogy „a szövetségesek közötti nyílt konzultációkkal elkerülhető lett volna” a jelenlegi válság.
„A Franciaország és európai partnerei számára stratégiai fontosságú kérdések területén a szövetségesek közötti nyílt konzultációkkal elkerülhető lett volna ez a helyzet. Biden elnök jelezte, hogy tartósan elkötelezett a kérdésben” – olvasható a közleményben. A francia és az amerikai elnök, akik „október végén találkoznak személyesen Európában, úgy döntöttek, hogy a bizalom szavatolását szolgáló feltételek megteremtéséhez mélyreható konzultációs folyamatot indítanak el és konkrét intézkedéseket javasolnak a közös célok eléréséhez”.
A telefonmegbeszélést követően a francia elnök úgy döntött, hogy Philippe Etienne washingtoni nagykövet a jövő héten visszatér állomáshelyére.
Joe Biden a francia közlés szerint megerősítette, hogy „erősebb és ütőképesebb európai védelemre van szükség” a transzatlanti biztonság és a NATO szerepének erősítéséhez.
Az Egyesült Államok azt is megerősítette, hogy „Franciaország és az Európai Unió elkötelezettsége az indiai-csendes-óceáni térségben stratégiai jelentőségű” – írta a francia elnöki hivatal.
A biztonsági partnerség (AUKUS) bejelentése – amelynek keretében Washington és London segít Canberrának atommeghajtású támadó tengeralattjárók beszerzésében – elsősorban azért váltotta ki Franciaország felháborodását, mert a francia diplomácia közlése szerint nem történt előzetes egyeztetés. Párizs 2016-ban kötött szerződést Ausztráliával több mintegy 50 milliárd ausztrál dollár (majdnem 11 ezer milliárd forint) értékben tizenkét hagyományos meghajtású tengeralattjáró vásárlásáról, amelyet most felmondott. Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter szerint Ausztrália „hátba döfte”, az Egyesült Államok pedig „elárulta” Párizst.
