Koszovóra vonatkozó jogi, gazdasági és szociális intézkedéscsomagot fogadott el a szerb kormány a szombati rendkívüli ülésén.
Az intézkedések célja a kormány szerint a Koszovóban élő szerbek jogainak megőrzése, ezeket a jogokat ugyanis a belgrádi vezetés szerint veszélyeztetik Albin Kurti koszovói miniszterelnök egyoldalú és erőszakos lépései.
A szombaton elfogadott csomag pontjait egy nappal korábban Aleksandar Vucic köztársasági elnök vázolta fel.
Milos Vucevic szerb miniszterelnök szombaton közölte: Belgrád különleges szociális védelem alatt álló területté nyilvánítja Koszovót, és tovább erősíti az ottani szerb intézményeket, nem engedi meg azok bezárását. Mint mondta: Aleksandar Vucic javaslatára Belgrád ragaszkodik ahhoz, hogy visszaálljon az a helyzet, amely Albin Kurti egyoldalú intézkedései előtt volt.
A szerb köztársasági elnök péntek este öt lépést fogalmazott meg, amelyet Szerbiának a koszovói kérdés rendezését illetően meg kell tennie.
Véleménye szerint Szerbia számára nincs jó megoldás ebben a kérdésben, de mindent meg kell tenni azért, hogy megóvják a helyi szerbeket.
A kormány az intézkedéscsomag részeként fogadta el a Koszovóban élő szerbek pénzügyi támogatását, amelynek értelmében az ott élő ötezer munkanélküli és szociálisan veszélyeztetett személy havonta 20 ezer dináros támogatást kap, a szerb diákoknak ingyen tankönyveket biztosítanak, havi ötezer dináros „uzsonnapénzt” adnak minden óvodásnak, illetve általános- és középiskolásnak, valamint új munkahelyeket nyitnak, és támogatják új lakóházak építését a szerbek számára. A kormány arról is döntött, hogy a Koszovóban élő szerbek létfontosságú nemzeti érdekeinek megvédése érdekében felállítanak egy külön ügyészséget, amely a szerbek alapvető ember jogainak megsértésével és az azokkal történő visszaélésekkel, a vagyonelkobzással, valamint a testi épségük és a méltóságuk veszélyeztetésével foglalkozna.
Emellett a kormány döntést hozott arról is, hogy illegálisnak minősítenek minden olyan szervet és intézményt Koszovó területén, amelyet az egykori szerbiai tartomány egyoldalú függetlenségének kikiáltása után hoztak létre, illetve a döntéseiket is semmisnek tekintik.
A köztársasági elnök bejelentését, illetve a szerb kormány döntését az indokolta, hogy kedden a koszovói rendőrök három szerb férfit megvertek, majd az ezt videóra vevő társukkal együtt előállítottak, ami a belgrádi vezetés szerint sok más pristinai lépéssel együtt azt bizonyítja, hogy az Albin Kurti vezette koszovói kormány el akarja üldözni szülőföldjükről a koszovói szerbeket.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Az 1,8 milliós Koszovó északi részén, tömbben mintegy 50 ezer szerb él.
Megszavazta a Milos Vucevic vezette új szerb kormányt a belgrádi parlament csütörtökön.
A 250 fős szerb törvényhozásban kétnapos vitát követően a jelen lévő 213 képviselő közül 152 biztosította támogatásáról és 61 ellenezte a Szerb Haladó Párt (SNS), a Szerbiai Szocialista Párt (SPS), a Vajdasági Magyar Szövetség, valamint a horvát és a bosnyák kisebbség koalíciós kormányát.
Kormányprogramjának ismertetésekor Milos Vucevic, a Szerb Haladó Párt elnöke kiemelte, hogy a béke megőrzése és az életszínvonal növelése lesz az új szerb kormány legfőbb feladata. Mint mondta: az ország külpolitikájának középpontjában a függetlenség és a katonai semlegesség megőrzése áll majd. Emellett szeretné megőrizni a jó kapcsolatokat a szomszédos országokkal is. Közölte, az európai uniós tagság elnyerése továbbra is Szerbia stratégiai célja marad, és az új kormány folytatni fogja a szükséges reformintézkedéseket, még akkor is, ha a csatlakozási folyamat évről évre bonyolultabbá válik az újabbnál újabb feltételek miatt.
Milos Vucevic közölte azt is, hogy az új kormány előtt nagyon komoly külpolitikai kihívások állnak már most is, és ebből a szempontból a legfontosabb a szuverenitásának és a területi egységének a megőrzése lesz, és a harc azért, hogy Koszovó Szerbia része maradjon.
A kormánynak 25 minisztériuma és hat tárca nélküli minisztere van. A 2000-ben bekövetkezett demokratikus fordulat óta, miután az országot akkor vezető Slobodan Milosevicnek az ellenzéki tüntetések nyomán távoznia kellett a politikából, ez a legnépesebb kabinet. A 32 tagú kormányban tíz nő és négy párton kívüli politikus is helyet kapott.
A Vajdasági Magyar Szövetség sem miniszteri, sem kormányalelnöki pozíciót nem kért a koalíciós tárgyalásokon, államtitkári szinten vesznek részt a Vucevic-kabinet munkájában, ahogyan azt az utóbbi tíz évben is tették. Államtitkáraik lesznek az oktatási, az építésügyi, a mezőgazdasági, az egészségügyi, a környezetvédelmi, a pénzügyi, a gazdasági, valamint a beruházási minisztériumban.
Szerbiában tavaly decemberben tartottak előrehozott parlamenti választást. Miután 2020-ban és 2022-ben is volt előrehozott parlamenti választás, Aleksandar Vucic államfő bejelentette, hogy most egy nyugodtabb időszak következik, és a várakozások szerint legalább 2027-ig nem kell újra az urnák elé járulni.
Az ezredforduló óta csak egyetlen kormánynak sikerült kitöltenie mandátumát. Mirko Cvetkovic kabinetje 2008 és 2012 között irányította az országot. A 2016-ban megválasztott kormány is négy évig maradt, ám némileg átalakult, és a kormányfő személye is megváltozott: Aleksandar Vucicot államfővé választották, és Ana Brnabic vette át a helyét.
