Irán szabadon exportálhatja kitermelt kőolaját, és kőolajtermékekeit azt követően, hogy pénteken aláírja az előzetes megállapodást az Egyesült Államokkal – ismertették amerikai kormányzati tisztségviselők szerdán a 14 pontból álló dokumentum részleteit.
A tájékoztatás szerint az amerikai pénzügyminisztérium arra a 60 napos időszakra járul hozzá a szankcionált iráni kőolajtermékek kereskedelméhez, amíg a végső megállapodásról szóló egyeztetések zajlanak.
A Hormuzi-szoros feltétel nélküli megnyitása szintén a végső békeegyezményről szóló tárgyalások 60 napos időszakára szól – derült ki a fehér házi illetékesek szavaiból, akik azt is elmondták, hogy a Hormuzi-szoroson való áthaladás hosszú távú rendszeréről Iránnak, Ománnak és az öbölmenti államoknak kell megegyezniük.
Hozzátették ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok arab partnerei nem támogatnak olyan megoldást, ami lehetőséget ad Iránnak arra, hogy a hajózási útvonal használatáért pénzt kérjenek.
A Genfben aláírni tervezett egyezmény kilátásba helyezi egy 300 milliárd dolláros, Irán újjáépítésére és gazdasági fejlesztésére szolgáló alap megteremtését arab államok és az Egyesült Államok hozzájárulásaiból – közölték a megszólaló tisztségviselők, megjegyezve, hogy ez nem ró kötelezettséget az Egyesült Államokra a tekintetben, hogy részt vegyen abban.
Az Egyesült Államok arra vállalt kötelezettséget, hogy a 60 napos tárgyalási időszak alatt nem vezet be új szankciót Iránnal szemben és nem vezényel új csapatokat a térségbe.
Amennyiben sikerül egy végső megállapodást kötni, a Közel-Keleten állomásozó amerikai erők visszatérnek majd a katonai offenzív kezdete, azaz február 28-a előtti elhelyezkedéshez – közölték az adminisztráció tisztségviselői.
A tájékoztatás szerint Irán atomprogramjának lezárásáról, és az ország birtokában lévő magas fokon dúsított uránkészlet eltávolításáról szintén a végső megállapodás rendelkezik majd, amiben az is szerepel, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség részt vehet a dúsított urán átalakításában polgári célú felhasználásra.
Amennyiben Irán tartja magát vállalásaihoz az atomprogramját illetően, és azt ellenőrizhetővé teszi, hosszú távon az ENSZ-szankciók feloldása is elképzelhető – mondták el a Trump-adminisztráció szerdán nyilatkozó tisztségviselői.
Hangsúlyozták ugyanakkor, a hosszú távú megállapodásról szóló tárgyalási szakaszban az Egyesült Államok bármely pillanatban felállhat az asztaltól, ha arra a következtetésre jut, hogy Irán „a halogatásra játszik, és szavai mögött nincs tartalom”.
A Fehér Ház korábban bejelentette, hogy az egyetértési nyilatkozat aláírási ceremóniáján J. D. Vance alelnök képviseli az Egyesült Államokat Genfben pénteken.
Az elnök utasította a biztonsági garanciákról szóló dokumentum kidolgozásának befejezését, és annak legmagasabb szintű megfontolásra való benyújtását.
Volodimir Zelenszkij elnök meghallgatta a tárgyalócsoport részletes jelentését az amerikai féllel folytatott kapcsolattartásról, és utasította az Ukrajna számára nyújtott amerikai biztonsági garanciákról szóló dokumentum véglegesítését. Erről hétfőn, január 12-én számolt be az államfő Telegramon.
Elmondása szerint megvitatták a következő két hét munkatervét, a tervezett találkozókat, a dokumentumok előkészítését és a megállapodások esetleges aláírását.
Az elnök utasította a biztonsági garanciákról szóló dokumentummal kapcsolatos munka befejezését, és a legmagasabb szintű megfontolásra való benyújtását.
„Ennek történelmi szintű dokumentumnak kell lennie, és pontosan ezt a szintet éri el a szöveg most” – hangsúlyozta Zelenszkij.
A találkozó során külön figyelmet fordítottak az Ukrajna újjáépítésével és gazdasági fejlesztésével kapcsolatos dokumentumokra. Az elnök utasította Julija Szviridenko miniszterelnököt, Tarasz Kacska miniszterelnök-helyettest és Olekszij Szobolev minisztert, hogy teljes mértékben támogassák az Ukrajna és az Egyesült Államok közötti jövőbeni megállapodások, valamint az Ukrajna-Európa-Amerika formátumú háromoldalú megállapodások minden gazdasági aspektusát. Egyben meghatározták a nemzetközi partnerektől származó újjáépítési források felhasználási mechanizmusainak paramétereit is.
Zelenszkij megjegyezte, hogy az amerikai fél kommunikál Oroszországgal a háború befejezésének alapvető politikai kereteiről.
„Megfogalmaztuk a mi álláspontunkat, és egyértelmű visszajelzést kell kapnunk Oroszországtól arról, hogy készen állnak-e a háború valós befejezésére. Ha nincs ilyen készültség, akkor az agresszorra nehezedő nyomásnak tovább kell növekednie” – hangsúlyozta az elnök.
Az államfő kiemelte az orosz „árnyékflotta” elleni szankciók megerősítésének, a korlátozások megkerülésére szolgáló pénzügyi rendszereknek, valamint annak szükségességét, hogy a háború folytatása esetén a lehető legnagyobb mértékben korlátozzák Oroszország exportbevételeit.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök figyelmeztette Donald Trump amerikai elnököt és az európai vezetőket Vlagyimir Putyin orosz diktátor blöffjére – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az ukrán államfőnek a Friedrich Merz német kancellárral közös sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Természetesen ma megvitattuk a csatatéren kialakult helyzetet. Azt mondtam az amerikai elnöknek és minden európai kollégánknak, hogy Putyin blöfföl. Az alaszkai találkozó előtt próbál nyomást gyakorolni mindenkire, és (úgy tesz – a szerk.) mintha a szankciók nem működnének.”
Az ukrán elnök szerint a szankciók valójában nagyon hasznosak, és súlyosan érintik az orosz gazdaságot. Zelenszkij ugyanakkor elismerte, hogy Oroszországnak valóban több fegyvere van, több mint háromszor annyi tüzérséggel. Ugyanakkor az ellenségnek „háromszor több vesztesége” is van – tette hozzá.
„Megmondtam a kollégáimnak, az amerikai elnöknek és európai barátaimnak, hogy Putyin határozottan nem akar békét. Államunk megszállását akarja, és ezt mindannyian nagyon jól tudjuk. Putyin senkit nem fog tudni becsapni. További nyomásra van szükségünk a békéhez, nemcsak amerikai, hanem európai szankciókra is” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
Vlagyimir Putyin orosz diktátor kijelentette, hogy egyetért az Egyesült Államok tűzszünetről szóló elképzelésével, de szerinte vannak nüanszok – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál Putyin sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Putyin elmondta, hogy szeretné megköszönni Donald Trump amerikai elnöknek, hogy komoly figyelmet szentel az ukrajnai háború kérdésének. „Hálásak vagyunk ezért, mert ez a tevékenység a harcok és az emberi veszteségek megállításának nemes küldetése megvalósítását célozza. Először. Másodszor. Egyetértünk a harcok leállítására irányuló javaslatokkal. De abból indulunk ki, hogy ennek a beszüntetésnek olyannak kell lennie, amely hosszú távú békéhez vezet, és megszünteti a válság kezdeti okait” – hangsúlyozta.
Az orosz elnök egyúttal kijelentette, hogy Ukrajna döntése a tűzszünet elfogadásáról az amerikaiak nyomására született. „Valójában teljesen meg vagyok győződve arról, hogy az ukrán félnek ezt a legkitartóbb módon kell kérnie az amerikaiaktól, a kialakulóban lévő helyzet alapján, ahogy az imént elhangzott, a helyszínen. És ez hogyan alakul?” – mondta.
Putyin ugyanakkor kijelentette, hogy érdekli az a kérdés, hogy mi fog történni a kurszki régióban a fegyverszünet alatt. Állítása szerint Oroszország teljesen kézben tartja a helyzetet. Egyúttal terrorcselekménynek nevezte az ukrán fegyveres erők kurszk régióban végrehajtott hadműveletét, és azt mondta, hogy az ukrán hadsereget elszigetelik.
„A területünket megszálló csoport elszigetelődött. Ez teljes elszigeteltség és teljes tűz alatt tartás. Az ukrán csapatok általi ellenőrzés ezen az inváziós zónán belül elveszett. És ha az első szakaszban, szó szerint egy-két héttel ezelőtt, az ukrán katonák kis csoportokban próbáltak onnan távozni, most ez lehetetlen” – mutatott rá a diktátor.
Az orosz elnök úgy vélte, hogy az ukrán hadsereg csak kétféleképpen hagyhatja el a Kurszki területet: megadja magát vagy meghal. Szerinte éppen ezért kellene Ukrajnának beleegyeznie a tűzszünetbe. „Ha 30 napra abbahagyjuk a harcot, az mit jelent? Azt, hogy mindenki harc nélkül távozik, aki ott van? Szabadítsuk ki őket onnan, miután sok civil elleni bűncselekményt elkövették? Vagy az ukrán vezetés parancsot ad nekik, hogy tegyék le a fegyvert, egyszerűen adják meg magukat? Hogyan lesz? Nem világos” – jegyezte meg.
A diktátort aggasztja, hogy ki fogja ellenőrizni a tűzszünetet az ukrajnai frontvonal mentén. Bízik benne, hogy Oroszország jelenleg a teljes érintkezési vonalon halad előre. Attól tart, hogy Ukrajna a 30 napos tűzszünetet arra használja fel, hogy csapatokkal és új felszerelésekkel is megerősítse hadseregét.
„Ahhoz, hogy oda fegyvereket szállítsanak, az újonnan mozgósított egységek kiképzésen esnek át, és hogy ez ne történjen meg, akkor felvetődik a kérdés, hogyan oldják meg az ellenőrzés és a kontroll kérdéseit. Hogyan tudjuk garantálni, hogy semmi ilyesmi nem történik?” – kérdezte Putyin.
Ráadásul a diktátor már feltette magának a kérdést, hogy kit okolhat majd a tűzszünet megsértéséért. Végül is nem tudja, ki ad majd parancsot a harcok beszüntetésére. „Ki ad majd parancsot a harcok beszüntetésére? És mi az ára ezeknek a parancsoknak? El tudják képzelni, közel 9 ezer kilométer. Ki fogja meghatározni, hol és ki szegte meg az esetleges tűzszüneti megállapodást kétezer kilométeren? És akkor kit vonnak majd felelősségre ennek a megállapodásnak a megszegéséért? Ezek mind olyan kérdések, amelyek alapos tanulmányozást igényelnek mindkét fél részéről. Ezért maga az ötlet minden bizonnyal helyes, és mi támogatjuk. De vannak kérdések, amelyeket meg kell beszélnünk” – hangsúlyozta Vlagyimir Putyin.
