Ha nincs összefogás, ha nincs, ami összetartson bennünket, akkor a magyarság nem tud megfelelő érdekképviseletet kivívni magának – hangsúlyozta a XXI. Vajdasági Szabadegyetem megnyitóján csütörtökön Kishegyesen.
„A vajdasági magyarság példa arra, hogy mindig van lehetőség felemelkedni, még akkor is, ha a közösség a legnehezebb helyzetben van” – tette hozzá, majd úgy folytatta, hogy ha van összefogás, van tenni akarás, akkor ki tud emelkedni a közösség. Az államtitkár megnyitóbeszédének a mottója az volt: „a magyarság csak akkor képes megmaradni a Kárpát-medencében, ha saját kezébe veszi a sorsát”.
A trianoni békediktátum után az elszakadt magyarlakta területek között megszakadt a kapcsolat, a határon túli magyarok eltávolodtak egymástól, de továbbra is összeköti őket egyebek mellett a magyarságuk, a kultúrájuk, a nyelvük és a történelmük – hangsúlyozta. Hozzátette: a magyar kormány, azon belül a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága igyekszik minden magyar közösséggel kapcsolatot kialakítani és fenntartani. A programok során nagy figyelmet fordítanak a családra mint alapközösségre, hiszen a család építi fel a nemzetet – részletezte. „A programok jelentős része a gyerekekre és a fiatalokra épül, hiszen magyar jövő elképzelhetetlen magyar gyerekek és magyar fiatalok nélkül” – húzta alá. Ezeket a célokat különböző pályázatokkal is támogatják – tette hozzá, majd ezeket ismertette.
Az utóbbi hónapok szerbiai választásairól szólva Potápi Árpád János kiemelte, hogy a december 17-i előrehozott parlamenti és tartományi választásokon a Vajdasági Magyar Szövetség jól szerepelt, hat parlamenti képviselője és nyolc államtitkára lett, és a tartományi parlament elnöke is ismét a VMSZ soraiból került ki Juhász Bálint személyében. Az európai uniós választásokra kitérve a nemzetpolitikai államtitkár kiemelte, hogy a külhoni magyar szavazók 90 százaléka a Fidesz–KDNP listáját támogatta.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a megnyitón kiemelte: a Vajdasági Szabadegyetem hiánypótló rendezvény, amely lehetőséget biztosít a vajdasági fiataloknak arra, hogy ismerkedjenek és tudást szerezzenek, ugyanakkor minden évben egy délvidéki kerekasztal-beszélgetés keretében vitathatják meg a térség vezetői az aktuális kérdéseket és gondokat.
A megnyitót követően tartott közéleti kerekasztal-beszélgetésen a vajdasági, a drávaközi és a muravidéki magyar közösség vezetői vettek részt. A szerbiai választásokról szólva Pásztor Bálint rámutatott, ezek eredménye ahhoz járult hozzá, hogy a vajdasági magyarság továbbra is hallathatja a hangját az ország parlamentjében. „Soha ne kerüljön a vajdasági magyarság olyan helyzetbe, hogy meg kelljen tapasztalnia, milyen legyen a közösség élete, ha nem lenne parlamenti képviselete” – fogalmazott a VMSZ elnöke.
Felhívta a figyelmet arra, hogy egyesek arról beszélnek, hogy elfogy a vajdasági magyarság, és noha valóban gondot jelent az elvándorlás, a VMSZ erősödni tudott a belgrádi parlamentben, és meg tudta tartani államtitkárai számát. A szavazatok számát pedig még növelte is az előző választáshoz képest. A tartományi házelnöki tisztséget is sikerült a pártnak megőriznie, ami arról árulkodik, hogy a magyar közösség megbecsült szereplője, és egyik legstabilabb tagja a szerbiai belpolitikai palettának.
A VMSZ elnöke kitért a Magyarország és Szerbia közötti jó kapcsolatra, illetve arra, hogy ezt a 2013-as történelmi megbékélés tette lehetővé. Brüsszelben viszont erről keveset tudnak, így Vicsek Annamária, az VMSZ politikusa – aki a Fidesz–KDNP listáján került be az Európai Parlamentbe – erre a megbékélésre, illetve a Magyarország és Szerbia számára is fontos kérdésekre hívhatja fel a figyelmet. Emellett pedig az Európai Unióban kevés figyelem fordul az őshonos kisebbségekre, így erről is beszélhet ott a politikus – magyarázta.
Juhász Bálint, a vajdasági tartományi képviselőház elnöke rámutatott, hogy minden választás sorsdöntő a vajdasági magyarság számára. Felhívta a figyelmet arra, hogy az önkormányzati választásokon majdnem mindenhol az országos szinten is kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) szerzett abszolút többséget. Ezeken a helyeken az SNS megtehette volna, hogy egyedül vezeti a települést, mégis úgy döntött, hogy a VMSZ-szel közösen kíván irányítani. Ez pedig azt bizonyítja, hogy mekkora megbecsültsége van a legnagyobb délvidéki magyar pártnak országos szinten is – húzta alá.
Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) elnöke rendkívül fontosnak nevezte, hogy minden külhoni magyar közösség kezdje meg a nemzeti alapú politizálást. „Szoktassuk rá a közösségünket arra, hogy a magyarok minden lehetséges alkalommal magyarokra szavazzanak. Nem létezik ugyanis olyan körülmény, hogy a többségi nemzet jelölje jobb legyen egy ott élő magyarnak, mint egy magyar jelölt” – húzta alá.
Orbán Dusán, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának (MMÖNKT) elnöke szerint az EP-választás ismét bebizonyította, hogy Szlovéniában az emberek nem hajlandók elmenni szavazni, ha úgy gondolják, hogy nem a közvetlen életükről szóló döntésekről van szó, ezért nagyon alacsony volt a részvételi arány.
A Vajdasági Szabadegyetem résztvevői elsősorban a Vajdaságban élő és tanuló magyar fiatalok, frissdiplomások és fiatal vállalkozók, Magyarországon tanuló vajdasági magyar hallgatók, valamint együttműködő szervezeteik tagjai, aktivistái. A rendezvény egy-egy napján átlagosan 150 hallgató vesz részt.
A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) idei plenáris ülését követően Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár tartott sajtótájékoztatót az ülésen megvitatott és zárónyilatkozatba foglalt eredményekről. Hetilapunknak nyilatkozott Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Potápi Árpád János államtitkár, valamint Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő is.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár kiemelte, hogy a Diaszpóra Tanács és a Máért ülésével a „nemzetpolitikai nagyhét” lezárult. A zárónyilatkozat egyöntetű elfogadása a nemzeti egység erős bizonyítéka – hangsúlyozta Potápi. A következő tematikus év A nemzeti együttműködés éve elnevezést kapta, kifejezve ezzel a nemzeti összetartozás fontosságát.
„Mindent megteszünk annak érdekében, hogy az Ukrajnában és Kárpátalján élő és visszatérni szándékozó magyarságot továbbra is támogatni tudjuk” – nyilatkozta a kárpátaljai médiának Potápi Árpád János. Elmondása szerint a magyar kormány mindennap azon dolgozik, hogy a már elindított programok tovább folytatódjanak, valamint a kárpátaljai magyar intézményrendszer továbbra is működőképes legyen. „Jó látni azt, hogy a statisztikák szerint a háború és minden egyéb nehézség ellenére a kárpátaljai magyarság kitart. Ez mindannyiunk számára reményt ad” – mondta az államtitkár.
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke véleménye szerint a kárpátaljai magyarság még sosem volt ilyen nehéz helyzetben, mint most. „A világ átalakulóban van, véres háborúk dúlnak, és nagyon sajnálatos módon az egyik ilyen szörnyű háború a hazánkban folyik” – vélekedett a KMKSZ elnöke. Magyarország támogatja Ukrajnát és elítéli az orosz agressziót, továbbá sürgeti a mihamarabbi fegyverszünetet és a béketárgyalások megkezdését.
„Kétségtelen tény az is, hogy a kárpátaljai magyarság szociális életkörülményei mellett a jogaik is korlátozódtak, hisz egyszerre érdekesnek és szomorúnak mondható az, hogy oktatás terén több jogunk volt a Szovjetunióban” – emelte ki Brenzovics László. A kárpátaljai magyarságnak is érdeke a mihamarabbi fegyverszünet, a béketárgyalások, valamint a Magyarország és Ukrajna közötti diplomáciai és jószomszédi kapcsolatok normalizálódása. „Ehhez az ukrán kormánynak is lépéseket kellene tennie: elsősorban a nemzetiségi és kisebbségi jogok terén” – húzta alá a KMKSZ elnöke. „A kárpátaljai magyarság természetesen továbbra is hálás az anyaország folyamatos támogatásáért. Köszönjük!” – zárta nyilatkozatát Brenzovics László.
Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő szerint a jelenlegi európai uniós bővítési folyamat során – amelybe Ukrajna is beletartozik – kiemelten fontos, hogy a kárpátaljai magyarság visszakapja a korábban megszerzett jogait.
A Máért XXI. plenáris ülésén, pénteken minden résztvevő által aláírt zárónyilatkozatban rögzítették: továbbra is feladhatatlan stratégiai célnak tekintik a magyar nemzet egységének megtartását és további erősítését.
A nemzetegyesítő és a nemzetet erősítő célokat együttműködve valósítják meg, közös erővel a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő nemzettársaikkal. Rámutattak arra, hogy a már kiépített és megerősített külhoni magyar intézményrendszer és programok határokon átívelő, rendszerszintű támogatása folyamatos. Mindannyian együttes felelősséggel tevékenykednek azért, hogy a magyarság szülőföldjén maradjon, boldoguljon és gyarapodjon, továbbá hogy megőrizzék kulturális és természeti értékeiket, biztosítva ezzel, hogy minden magyar család biztonságban nevelhesse szülőföldjén a jövő magyar nemzedékét.
A dokumentum hangsúlyozza, hogy a határon túli magyar közösségek csak erős magyar érdekképviselettel maradhatnak fenn, ami a magyarság széles körű összefogásával tartható meg és erősíthető tovább. A zárónyilatkozatban kiemelik, hogy a határon túli magyarságnak joga van az autonómiához, és bizalommal számíthatnak az anyaország és minden nemzettárs támogatására annak sikeres megvalósításában.
A gazdaságfejlesztés és az etnikai pártok támogatása kiemelkedő fontosságú a külhoni magyarok identitásának megőrzése szempontjából – húzta alá Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett arra, hogy az identitás megőrzésére irányuló nemzetpolitikai támogatás összege 2010 óta 13 milliárdról 150 milliárd forintra emelkedett.
Semjén Zsolt kiemelte, hogy minden olyan gyermek, aki magyar tanintézményben tanul, évente 100 ezer forint támogatást kap. Ez a támogatás a Kárpát-medencében 220 ezer fiatalnak jár, és a diaszpórában élőket is beleértve összesen 300 ezer fiatal részesül belőle.
A Határtalanul program sikeres, az osztálykirándulások révén a határokon átívelő kapcsolatok behálózzák a Kárpát-medencét. Az óvodaprogramra 90 milliárd forintot fordítottak, különös figyelmet fordítva a legnehezebb helyzetben lévő Kárpátaljára. Semjén megjegyezte, hogy a háború és az elvándorlás ellenére egyetlen magyar iskolát sem kellett bezárni.
A családtámogatásokat kiterjesztették külhonba is, és jelenleg 2 013 ösztöndíjast támogatnak a diaszpórában – összegezte az eredményeket Semjén. A külföldi beruházások összértéke közel 500 milliárd forint, ami a gazdaságfejlesztési támogatások jelentőségét hangsúlyozza, és a külhoni magyarok megmaradása mellett erősíti a magyar gazdaságot is – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.
A szeptember végén sorra kerülő szlovákiai parlamenti választás a többségi nemzetnél is fontosabb a felvidéki magyarságnak, mert számukra a megmaradás a tét – jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Pozsonyban szerdán.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
Az államtitkár erről a Pozsonyi Magyar Szakkollégium nyolcadik évfolyamának tanévnyitóján, s a kollégium új részlegének átadó ünnepségén beszélt, ahol szólt a – magyar kormány segítségével létrehozott és fenntartott – intézmény nagyon fontos, jövőbemutató szerepéről is.
Köszöntőjében rámutatott: a Pozsonyi Magyar Szakkollégiumnak már a létrejötte is szimbolikus volt, hiszen egy magyar intézmény jöhetett létre a volt magyar fővárosban, s mostanra az intézmény a magyar jövő szigetét képezi.
„Magyar jövő nincsen magyar gyerekek és fiatalok, illetve tanult és tudós magyar fiatalok nélkül” – hangsúlyozta Potápi Árpád János. Rávilágított: az intézmény szerepe túlmutat azon, hogy egy internátust kapnak a magyar fiatalok Pozsony központjában, hiszen eredményei által húzóerőt jelenthet a városban tanulmányait folytató csaknem kétezer további magyar diák számára is.
Az államtitkár Eszterházy János szavait idézve rámutatott: nem lehet lemondani a jogokért való küzdelemről, mert ez az emberi méltóságról, a hitről és a nemzeti mivoltunkról való lemondást jelentené, ezért kisebbségi létben is küzdeni kell a megmaradásért, az egyéni és közösségi jogok biztosításért.
A szeptember végi szlovákiai előrehozott parlamenti választásokra utalva hozzáfűzte: ez a megmérettetés talán még fontosabb a felvidéki magyarság számára, mint a többségi nemzet számára, mert a voksolás a többségi nemzetnek egy előrehozott választást jelent, a magyarság számára viszont a megmaradás lesz a tét.
„Egy nyolc és fél százalékos nemzeti közösségnek egy öt százalékos magyar pártot be kell juttatnia a szlovák törvényhozásba” – szögezte le Potápi Árpád János. Rámutatott: erre azért is rendkívüli szükség van, mert egy erős politikai intézményrendszer teremti meg a lehetőségét a többi intézmény megmaradásának.
Megjegyezte: „jó beugró van erre”, hiszen a Szövetség, a magyar párt az előző önkormányzati választásokon helyi és megyei szinten is „jól vizsgázott.”
„Nagy reményeink vannak arra, hogy a magyar párt újra a szlovák törvényhozásban legyen, és ott egy erős egységet alkotva a magyar nemzeti jogok képviseletét meg tudja teremteni” – jelentette ki Potápi Árpád János, megjegyezve: a magyar párt parlamentbe jutására nem csak a magyarságnak van szüksége, hanem a szlovák többségnek is.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => A szeptember végén sorra kerülő szlovákiai parlamenti választás a többségi nemzetnél is fontosabb a felvidéki magyarságnak, mert számukra a megmaradás a tét – jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtit...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1695305400
[modified] => 1695299236
)
[title] => Potápi: Nagy a tét a felvidéki magyarság számára a parlamenti választáson
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=90332&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 90332
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 90333
[image] => Array
(
[id] => 90333
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/380482127-878450733650571-334667614264608978-n.jpg
[original_lng] => 376654
[original_w] => 2048
[original_h] => 1363
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/380482127-878450733650571-334667614264608978-n-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/380482127-878450733650571-334667614264608978-n-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/380482127-878450733650571-334667614264608978-n-768x511.jpg
[width] => 768
[height] => 511
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/380482127-878450733650571-334667614264608978-n-1024x682.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/380482127-878450733650571-334667614264608978-n-1536x1022.jpg
[width] => 1536
[height] => 1022
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/380482127-878450733650571-334667614264608978-n.jpg
[width] => 2048
[height] => 1363
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/380482127-878450733650571-334667614264608978-n.jpg
[width] => 2048
[height] => 1363
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1695288437:5
[_thumbnail_id] => 90333
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 1105
[translation_required_done] => 1
[_oembed_2906cf0dd450837a980f257594425b15] =>
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
We strive for peace in all of Europe: countries big or small, east or west. Our shared values and vision unite us, and #Ukraine is part of this. In Granada we've assured @ZelenskyyUa he can rely on our ongoing support. pic.twitter.com/AaqZvTzRzo
Zelenskyy commented on the issue of his legitimacy
"These statements of the illegitimate Russian President on the legitimacy of the Ukrainian President are honestly uninteresting. All adequate people who know how to read the laws will read and find the conclusion,"- stated… pic.twitter.com/QpmywwUyoO
„Elfogadhatatlan, ami Ukrajnában a kárpátaljai magyarsággal történik” ‒ jelentette ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Facebook-oldalán. Felháborodását a Munkácsi 3. Számú II. Rákóczi Ferenc Középiskola magyar vezetőjének indokolatlan menesztése, valamint a tanévnyitón a nemzeti szimbólumok használatának és a magyar nemzeti himnusz eléneklésének megtiltása idézte elő.
Az iskola vezetősége a tanévnyitón a magyar zászló kitűzését, de még nemzeti imádságunk eléneklését sem engedélyezte. Válaszként a tantestület és a szülők néma sorfalat állva egy szál nemzeti színű gyertyával, valamint Reményik Sándor Templom és iskola versével tiltakoztak az ukránosító lépés ellen.
A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a közösségi médiafelületén felhívta a figyelmet a Munkácsi kistérségben folyó magyarellenes megnyilvánulásokra, majd sajnálatosnak nevezte, hogy az „önkormányzati hatáskörre” való hivatkozással ez ellen sem a megye vezetése, sem pedig az ukrán kormányzat nem lép fel. A munkácsi városvezetés cinikus intézkedéseivel próbálja ellehetetleníteni a közel 150 éves múltra visszatekintő magyar oktatási intézmény működését.
Továbbá posztjában emlékeztetett, hogy: „Magyarország 32 éve elsőként ismerte el az újonnan létrejött, független Ukrajnát, Ukrajna pedig most a jogszűkítő ukrán törvényekkel asszimilációra vagy távozásra kényszerítené az 1 100 éve a szülőföldjén élő magyarságot.”
Véleménye szerint egy, az Európai Unióba és a NATO-ba igyekvő ország esetében az ukrán önazonosság megerősítése és a háborús helyzet nem szolgálhat alapul az ukrán Alkotmányban, nemzetközi és kétoldalú szerződésekben vállalt kisebbségi jogok szűkítésére. „Határozott gyakorlati intézkedéseket várunk Kárpátalja megye vezetésétől és Zelenszkij elnöktől!” – zárta reakcióját Potápi Árpád János.
Összesen kétmilliárd forint értékben részesülnek támogatásban a külhoni magyar szervezetek a Gondoskodó Nemzet Program keretében – jelentette be Potápi Árpád János keddi budapesti sajtótájékoztatón.
A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kifejtette: 4109 pályázat érkezett a Kárpát-medencéből és a diaszpórából június 5-ig. 2571 pályázat megvalósításához járulnak hozzá, a beérkezett pályázatok 62 százalékát tudták támogatni – ismertette.
Kiemelte, hogy a stratégiai céljaikat a nehéz gazdasági és háborús helyzet ellenére sem adják fel: folytatják a külhoni magyar intézményrendszer megerősítését, a külhoni magyarság folytonosan és kiszámíthatóan támaszkodhat az anyaországra és a nemzet minden tagjára, a tematikus évek során létrehozott minden közösségi hálózatot fenntartanak és működtetnek.
A programok középpontjába a gyerekeket és a fiatalokat állítják, mindegyiket úgy próbálják megvalósítani, hogy elérje a fiatalokat és rajtuk keresztül szólítsák meg a szülőket, nagyszülőket – húzta alá.
Kiemelten fontos, hogy Ukrajnában mielőbb béke legyen – hangsúlyozta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán csütörtökön rendezett nemzetközi tudományos konferencia résztvevőihez online formában intézett köszöntő beszédében.
Fotó: facebook.com/potapiarpad
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is támogatja a kárpátaljai magyar közösség megmaradását és szülőföldön való boldogulását elősegítő beruházások megvalósulását.
A magyar nemzet krízistűrő, ez pedig különösen igaz a kárpátaljai magyarokra – fogalmazott a Krízishelyzetek hatása és kihívásai az oktatásban című nemzetközi konferencia témájára utalva Potápi Árpád János.
A nemzetpolitikáért felelős államtitkár emlékeztetett arra, hogy a kárpátaljai magyar közösség aktívan részt vett a belső-ukrajnai menekültek megsegítésében, ellátásában, tagjai pedig „teljes jogú ukrán állampolgárokként részt szeretnének venni a háború utáni demokratikus Ukrajna újjáépítésében is, ahol a korábban meglévő kisebbségi oktatási és nyelvi jogok helyreállításra kerülnek”.
„A szülőföldön való megmaradás záloga a magyar nyelvű oktatás” – húzta alá, hiszen „az óvodában, iskolában erősödnek meg anyanyelvükben, kultúrájukban és identitásukban a felnövekvő nemzedékek”. Potápi Árpád János hangsúlyozta, hogy Magyarország számára kiemelten fontos, hogy Ukrajnában mielőbb béke legyen.
Magyarország abban érdekelt, hogy a szomszédos Ukrajna szuverén, kiegyensúlyozott, demokratikus jogállam legyen, ahol a nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyar kisebbség is biztonságban és nyugalomban élhet szülőföldjén.
A nemzetpolitikáért felelős államtitkár emlékeztetett arra, hogy „Magyarország minden segítséget megadott, és továbbra is megad a kárpátaljai magyar nemzeti közösség tagjainak”.
A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága a nemzeti jelentőségű intézmények támogatási programjai keretében továbbra is kiszámítható működési támogatásban részesíti a kárpátaljai egyházi líceumokat, az oktatási és kulturális feladatokat ellátó civil és szakmai szervezeteket, valamint a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát és annak intézményeit – jelentette ki.
A légicsapások miatti áramkimaradások enyhítése céljából a Miniszterelnökség 100 millió forint értékben támogatta a kárpátaljai magyar oktatási intézmények önálló energiaellátásának biztosítását, és a támogatásból generátorokat, áramfejlesztőket, konvektorokat, hordozható hőlégfúvókat vásároltak. 2022-ben több mint 5000 pályázó oktatási dolgozó részesült támogatásban.
Potápi Árpád János megerősítette, hogy a Nemzetpolitikai Államtitkárság idén is meghirdeti kárpátaljai szociális programcsomag pályázatát.
Fotó: kmf.uz.ua
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke a magyar nyelvű sajtó képviselőinek elmondta, hogy a háború ellenére sikerült megtartani a 2006 óta hagyományossá vált Rákóczi Napok rendezvénysorozatot, amelynek szerves részét képezi a kétnapos nemzetközi pedagógiai konferencia.
Az oktatást sújtó válságok között az orosz–ukrán háború a legsúlyosabb – fogalmazott, de Ukrajnában a nemzeti kisebbségi oktatás krízise a 2017-ben elfogadott oktatási törvény elfogadásával kezdődött. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és főiskola folyamatosan keresi és kidolgozza az előremutató szakmai megoldásokat, de a válság feloldásához politikai akarat szükséges – mutatott rá Orosz Ildikó.
Important #EUCO today with President @ZelenskyyUA . Hungary will continue to provide humanitarian and financial support to ??. We support an immediate ceasefire in order to prevent the further loss of human lives. Hungary belongs to the peace camp!
2023 a gondoskodó nemzet éve a nemzetpolitikában – jelentette be Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a közösségi oldalán közzétett videójában. A politikus kiemelte: az elmúlt évtizedben a magyar nemzeti közösség erőssebbé vált. Közösségeink ereje pedig abban rejlik, hogy számíthatunk egymásra. Mi sem mutatja mindezt jobban, mint az, hogy egységben mozdultunk meg az orosz-ukrán háború kitörésekor kárpátaljai nemzettársainkért – fogalmazott az államtitkár. Kifejtette: a tematikus év keretében folytatják és új elemekkel bővítik azokat a programokat, amelyek a közösség együttműködését tovább erősítik.
Sajnálatos, hogy Ukrajna elnöke aláírta az ukrán parlament által megszavazott A nemzeti kisebbségekről (közösségekről) szóló új törvényt, tovább szűkítve ezzel a területén élő nemzeti közösségek, köztük a magyarság jogait – közölte Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára.
Az államtitkár kiemelte: szomorúnak tartjuk, hogy háború idején, miközben Magyarország története legnagyobb humanitárius segédakcióját hajtja végre az ukrajnai menekültek megsegítésére, Ukrajnában tovább korlátozzák a nemzeti kisebbségek jogait.
Felidézte: Az Európai Bizottság 2022. június 17-én kelt Ukrajna tagjelölt státuszának megadásáról szóló véleményében 7 pontban fogalmazta meg ajánlásait Ukrajna irányába, amely közül az egyik, hogy a Velencei Bizottság ajánlásainak megfelelően Ukrajna fogadjon el azonnali és hatékony végrehajtási mechanizmusokat a kisebbségi jogok biztosítására. Hozzátette: sajnálatos, hogy az ukrán törvényhozás nem vette figyelembe az Európai Bizottság ajánlásait és nem folytatott érdemi párbeszédet a nemzeti kisebbségekkel. Az államtitkár kiemelte: az új törvény számos visszalépést tartalmaz az 1992-es nemzeti kisebbségi törvényhez képest is.
Potápi Árpád János hangsúlyozta: Magyarország megérti és támogatja Ukrajna európai uniós integrációs erőfeszítéseit, azonban felhívja a figyelmet arra, hogy az integrációs folyamat során elfogadott törvényeknek az európai értékeken és nemzetközi normákon kell alapulniuk. Hozzátette: „Bízunk abban, hogy az új „nemzeti kisebbségekről (közösségekről)” szóló törvény hatályba lépéséig Ukrajna a területén élő nemzeti kisebbségek és a Velencei Bizottság ajánlásai alapján tovább dolgozik az elfogadott törvény szövegén, és egy olyan jogszabályt alkot, amely kétséget kizáróan demonstrálja elkötelezettségét az Európai Unió és a nemzeti kisebbségi jogok biztosítása mellett.”
[type] => post
[excerpt] => Sajnálatos, hogy Ukrajna elnöke aláírta az ukrán parlament által megszavazott „A nemzeti kisebbségekről (közösségekről)” szóló új törvényt, tovább szűkítve ezzel a területén élő nemzeti közösségek, köztük a magyarság jogait – közölte Potápi Árpád ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1672476600
[modified] => 1672446129
)
[title] => Potápi: Sajnálatos, hogy Ukrajna tovább szűkíti a területén élő nemzeti kisebbségek jogait
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=66293&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 66293
[uk] => 66313
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 4864
[image] => Array
(
[id] => 4864
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/potapi-arpad-janos-4.jpg
[original_lng] => 1203743
[original_w] => 2048
[original_h] => 1067
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/potapi-arpad-janos-4-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/potapi-arpad-janos-4-300x156.jpg
[width] => 300
[height] => 156
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/potapi-arpad-janos-4-768x400.jpg
[width] => 768
[height] => 400
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/potapi-arpad-janos-4-1024x534.jpg
[width] => 1024
[height] => 534
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/potapi-arpad-janos-4-1536x800.jpg
[width] => 1536
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/potapi-arpad-janos-4.jpg
[width] => 2048
[height] => 1067
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/potapi-arpad-janos-4.jpg
[width] => 2048
[height] => 1067
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1672484006:3
[_thumbnail_id] => 4864
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 2709
[_hipstart_feed_include] => 1
[translation_required_done] => 1
[_oembed_2aa7eec098a6b7fa77f25636d8f05751] =>
[_oembed_time_2aa7eec098a6b7fa77f25636d8f05751] => 1675082008
[_oembed_435260c205eff1e3c84f77122dee0552] =>
Only a year ago, nobody would have believed that #UAarmy would be armed with Stingers. Lithuania became the first country who sent us these MANPADS. So, can anyone now say that it would be impossible to get warships…? ????? pic.twitter.com/wMHSLzK1vJ
Important #EUCO today with President @ZelenskyyUA . Hungary will continue to provide humanitarian and financial support to ??. We support an immediate ceasefire in order to prevent the further loss of human lives. Hungary belongs to the peace camp!
A meaningful and symbolic visit of President @valstsgriba to Ukraine. Thank you for the principled defense and political support, for the clear understanding that the aggressor cannot be given a single chance. Ukraine and all of Europe will win! pic.twitter.com/2QT4OUO8sr
Az elmúlt tizenkét évben megkezdett nemzetpolitika folytatását ígérte a biztonság és minőség jegyében Potápi Árpád János hétfőn, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságában. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára azt mondta, a stratégiai célokat továbbra sem adják fel.
Potápi Árpád János kiemelte: a magyar nemzet és az ország határai immár 102 éve nem esnek egybe, ezért a magyar kormánynak cselekednie és a határon túli magyarokról is gondoskodnia kell.
Rámutatott: 2022-ben elindították a cselekvő nemzet éve programot, középpontban az eredmények megőrzése, a közös cselekvés állt. Jövőre olyan tematikus évet szeretnének meghirdetni, ami a közösségépítést és a békét helyezi a központba – jegyezte meg.
Kitért arra is, hogy folytatódott az egységes nemzet építése, immár közjogilag is újra egységes a magyarság. Mostanra több mint egymillió 150 ezren kapták vissza az állampolgárságot – jelezte.
Mint mondta: a határon túli magyarság áprilisban egyértelműen kinyilvánította, hogy a jelenlegi magyar kormányban bízik, 94 százalékuk a Fidesz-KDNP-re szavazott a választáson.
Újjáépítették a közösségeket, Vajdaságban, Erdélyben, Felvidéken, Muravidéken és a diaszpórában is erős intézményrendszert alakítottak ki.
Idén is folyamatos volt a működési támogatás, folytatódtak a felújítások. Eddig kilencszáz óvoda, bölcsőde építését és felújítását zárták le.
Az oktatási-nevelési támogatást egységesítették, a támogatás 225 ezer külhoni diákhoz juthatott el. Megerősítette, 2023-ban nagyságrendekkel nő a juttatás összege.
Újra meghirdették a Határtalanul programot is, és számos kulturális program megvalósítását támogatták – sorolta.
123 diaszpóra és szórványszervezet munkáját segítik a Kőrösi Csoma Sándor és a Petőfi Sándor programok keretében. Új ösztöndíj-programot is hirdetnek a diaszpóra fiataljainak magyarországi felsőoktatási tanulmányaikat támogatandó.
2015 óta több jelentős gazdaságfejlesztési program indult: több mint 60 ezer vállalkozónak közel 201 milliárd forintnyi fejlesztési forrást nyújtottak. Ez több mint 390 milliárd forintos beruházást eredményezett a Kárpát-medencében.
Párhuzamosan zajlik a családok támogatása is – hívta fel a figyelmet. Hozzátette: ők alkotják a nemzet közösségeit, ezért nagyon fontos, hogy a családok megerősítésében közösen gondolkodjanak. Eddig 42 ezer külhoni család igényelte az anyasági támogatást, a babakötvényt 38 ezren kérték, és húszezer babacsomagot adták át.
Megerősítették a politikai intézményrendszert is, és az idei évben személyes jelenlét mellett megtartották a MÁÉRT és a diaszpóra tanács üléseit.
Kiálltak egységesen Kárpátaljáért, folytatódott a kárpátaljai szociális program, amelynek keretében 8200 személynek biztosítottak támogatást.
Ugyanakkor továbbra is atrocitásoknak van kitéve az ottani magyarság, ezek közül kiemelte a munkácsi turul szobor ledöntését októberben. Ez a lépés felháborító, elfogadhatatlan és méltánytalan azokkal szemben, akik a belső ukrán menekülteket befogadták. A lépés Magyarország megsértését is jelenti – jegyezte meg és kitért az ukrajnai menekültek széleskörű támogatására. Megjegyezte: felső vezetői szinten még egy köszönöm sem hangzott el ezért a segítségnyújtásért.
Molnár Zsolt (MSZP) alelnök arról beszélt, a magyar kormány talán a kelleténél toleránsabb volt ezügyben, és lát még tartalékot a diplomáciai lépések sorában. Kijelentette: ilyet nem lehet csinálni, ez egy rendkívül udvariatlan és bárdolatlan megoldás volt.
Pánczél Károly (Fidesz) többi között a Petőfi-évre hívta fel a figyelmet, ezen keresztül is el lehet érni jövőre a magyar közösségeket – mondta.
Az államtitkár a 2011-ben létrejött Bethlen Gábor Alap tavalyi működését összefoglaló beszámolóról elmondta: 2021-ben eredetileg 33,6 milliárd forint volt az alap előirányzata, ami az év során pótlólagos forrásokkal bővült több mint 61 milliárdra.
Ebből a forrásból 52,4 milliárd forintnyi nemzetpolitikai célú támogatást ítéltek meg, amiből 740 támogatási kérelem jutott forráshoz.
2911 pályázat megvalósításához nyújtottak pénzügyi forrást, és ebből biztosítottak támogatást a nemzeti jelentőségű intézményeknek, a Szülőföldön magyarul programnak, valamint a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programnak is, amelynek negyedik ütemét zárják hamarosan. Az alap forrásaiból finanszírozzák a Határtalanul! programot, a Kárpát-medencei testvértelepülési programot, valamint a kárpátaljai szociális csomagot. Ide tartozik a Magyarság Háza és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet támogatása is – jelezte.
Az államtitkár értékelése szerint a BGA a tavalyi évben is jól végezte munkáját és biztos hátteret nyújtott a magyar nemzetpolitika számára. Minden különösebb nehézség nélkül folytatták az előző években végzett tevékenységüket – hangsúlyozta.
Erdélyi Rudolf Zalán, a Bethlen Gábor Alap vezérigazgatója hozzátette: nemzetiségi és egyházi célú támogatásokat is biztosítanak, és az alap finanszírozza a külügyi tárca csángó programját is.
A források 15 százalékát jogszabályi alapon, 80 százalékát egyedi kérelem alapján ítélték oda, 5 százalék pályázati juttatás volt.
Beszámolt arról, hogy a nyílt pályázati rendszert átalakították tavaly, s működési-fejlesztési és program támogatási pályázatot hirdettek meg.
Kitért arra is, hogy a MÁÉRT és az alap bizottsága 82 intézményt és 12 programot minősített nemzeti jelentőségűnek 2021-ben. Szintén az alapból kapja a támogatást a Rákóczi Szövetség – jelezte.
A beszámolót a bizottság egyhangúlag támogatta, kilenc igen szavazattal.
Mélységesen megdöbbentő és felháborító a Munkácsi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának mai döntése, miszerint a munkácsi várból eltávolítják a város jelképének számító, 2008-ban eredeti formájában helyreállított millecentenáriumi turulszobrot. Még inkább megdöbbentő, hogy a szobrot rekord idő alatt, délutánra már el is távolították.
Sajnálatos, hogy egy háború kellős közepén Munkács város vezetése számára az a legfontosabb, hogy lebontsa a helyi, valamint a kárpátaljai magyarság egyik kiemelt jelképének számító műemléket, miközben Magyarország története legnagyobb humanitárius segélyakcióját hajtja végre az ukrajnai háborús menekültek megsegítésére. Egy európai értékeket valló országban alapvető fontosságú a történelmi emlékművek és emlékhelyek kölcsönös tisztelete és megőrzése, a nemzeti kisebbségek vonatkozásában ez az egyik fokmérője az adott ország kisebbségpolitikájának.
Ez a lépés az Ukrajnában dúló fegyveres agresszió idején rendkívül átgondolatlan és időszerűtlen, amely a soknemzetiségű Kárpátalja stabilitása ellen hathat. Magyarország az orosz-ukrán háború kirobbanásától kezdve jószomszédként segítette és segíti Ukrajnát és közel 1 millió ukrán menekültet fogadott.
A munkácsi vár turulszobrát 1896-ban állították fel, a hét millenniumi emlékmű egyikeként. A csehszlovák hatóságok 1924-ben bontottak le az emlékművet, a vidékre bevonuló Vörös Hadsereg pedig 1945-ben olvasztott be a közel 1 tonnás bronzszobrot. Az 1945-ben elpusztított szobor másolatát Belény Mihály szobrász készítette el. A visszaállítási projektet teljes finanszírozását Pákh Imre amerikai magyar üzletember biztosította.
