A közel-keleti körútja során Donald Trump amerikai elnök azt tervezi bejelenteni, hogy az Egyesült Államok ezentúl az „Arab-öböl” vagy az „Arábiai-öböl” elnevezést fogja használni a Perzsa-öböl helyett – értesült az Associated Press két amerikai tisztviselőtől.
A lépés – amelyet Trump a jövő héten esedékes szaúd-arábiai látogatása során jelenthet be – hosszú ideje feszültségforrás Irán és az arab országok között. Míg az arab államok évek óta szorgalmazzák a névváltoztatást, Irán – mint az egykori Perzsa Birodalom örököse – történelmi jogokra hivatkozva ragaszkodik a „Perzsa-öböl” elnevezéshez.
A Perzsa-öblöt már a 16. század óta ezen a néven ismeri a nemzetközi közösség, de a Közel-Kelet számos országában az „Arabian Gulf”, vagyis Arab-öböl megnevezés terjedt el.
A feszültség 2012-ben is fellángolt, amikor Irán azzal fenyegette meg a Google-t, hogy beperli, mert a térképein egyáltalán nem jelölte a vízfelület nevét – írja az AP News.
Bár a Fehér Ház hivatalosan nem reagált az értesülésre, az amerikai hadsereg már évek óta az „Arabian Gulf” megnevezést használja saját közleményeiben és térképein. A kérdés azonban Irán számára szimbolikus jelentőségű: sok iráni úgy véli, az elnevezés megváltoztatása identitásuk és történelmük elleni támadás.
Az iráni külügyminiszter, Abbas Araghchi az X közösségi oldalon élesen bírálta a kezdeményezést, mondván: „Politikai indíttatású kísérletek a történelmileg rögzült Perzsa-öböl név megváltoztatására ellenséges szándékot tükröznek Iránnal és népével szemben, és határozottan elítéljük azokat.”
Araghchi szerint egy ilyen „rövidlátó lépés” sem jogi, sem földrajzi értelemben nem érvényes, és csak „az irániak haragját” fogja kiváltani világszerte – politikai nézettől függetlenül.
Trump már 2017-es elnöki ciklusa idején is használta az „Arabian Gulf” kifejezést, ami akkor is éles iráni reakciót váltott ki. Az akkori iráni elnök, Hasszán Róháni úgy fogalmazott: Trump „geográfiai ismeretei súlyos hiányosságokat mutatnak”.
The name Persian Gulf, like many geographical designations, is deeply rooted in human history. Iran has never objected to the use of names such as the Sea of Oman, Indian Ocean, Arabian Sea, or Red Sea. The use of these names does not imply ownership by any particular nation, but… pic.twitter.com/PQjUiph4qt
A mostani névváltoztatás nemzetközi elismeréséhez azonban Trumpnak nincs joghatósága. A világ tengereinek és vízrajzi elnevezéseinek egységesítéséért felelős Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet (IHO) tagjaként az USA csak saját hivatalos dokumentumaiban módosíthatja az elnevezést.
Más országokra ez nem vonatkozik.
Trump közel-keleti útja Szaúd-Arábiát, Katart és az Egyesült Arab Emírségeket is érinti – mindhárom ország partjait az öböl mossa. A vizit célja részben az, hogy az USA gazdasági befektetéseket és politikai támogatást szerezzen a térség államaitól többek között a gázai háború rendezésére és Irán nukleáris ambícióinak visszaszorítására.
Elemzők szerint Trump személyes üzleti érdekei is közrejátszhatnak a döntésben: korábban is számos gazdasági kapcsolata volt a térség országaival, amelyekről hivatali ideje alatt sem mondott le.
A volt elnök néhány hónappal ezelőtt már felvetette, hogy a Mexikói-öblöt „Amerikai-öbölre” kereszteljék át. Az ügyből jogi vita is lett: az Associated Press beperelte a Trump-adminisztrációt, miután az korlátozta újságíróik hozzáférését, mert nem voltak hajlandók alkalmazni az új elnevezést.
A bíróság végül a sajtószabadságra hivatkozva az AP-nek adott igazat, és helyreállította a médium hivatalos eseményeken való részvételi jogát.
[type] => post
[excerpt] => A közel-keleti körútja során Donald Trump amerikai elnök azt tervezi bejelenteni, hogy az Egyesült Államok ezentúl az „Arab-öböl” vagy az „Arábiai-öböl” elnevezést fogja használni a Perzsa-öböl helyett – értesült az Associated Press két amerikai t...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1746974820
[modified] => 1746967772
)
[title] => Trump már a Perzsa-öblöt is átnevezné, Irán tiltakozik
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=150502&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 150502
[uk] => 150621
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 150503
[image] => Array
(
[id] => 150503
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/trump-alaira-rendelet.png
[original_lng] => 615193
[original_w] => 969
[original_h] => 491
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/trump-alaira-rendelet-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/trump-alaira-rendelet-300x152.png
[width] => 300
[height] => 152
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/trump-alaira-rendelet-768x389.png
[width] => 768
[height] => 389
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/trump-alaira-rendelet.png
[width] => 969
[height] => 491
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/trump-alaira-rendelet.png
[width] => 969
[height] => 491
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/trump-alaira-rendelet.png
[width] => 969
[height] => 491
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/trump-alaira-rendelet.png
[width] => 969
[height] => 491
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1747037206:8
[_oembed_97aac1117ebb73965e2f675b0ac25a1c] =>
The name Persian Gulf, like many geographical designations, is deeply rooted in human history. Iran has never objected to the use of names such as the Sea of Oman, Indian Ocean, Arabian Sea, or Red Sea. The use of these names does not imply ownership by any particular nation, but… pic.twitter.com/PQjUiph4qt
Szaúd-Arábia megnyitja szárazföldi és vízi határait, valamint légterét Katar előtt – jelentették be hétfő este kuvaiti források.
A döntést a Perzsa-öböl hat olajtermelő országát tömörítő Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) keddi csúcstalálkozójára időzítették, melyet a történelmi emlékeiről és fellendülő turizmusáról ismert Al-Ulában rendeznek. Az ülésen három év után először Tamím bin Hamad ász-Szání katari emír is részt vesz, a várakozások szerint aláírnak egy megállapodást, amely véget vethet a több mint három éve tartó ellenségeskedésnek.
Hálid bin Ahmed al-Kalifa bahreini külügyminiszter, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Donald Trump amerikai elnök és Abdalláh bin Zajid án-Nahajan sejk, egyesült arab emírségekbeli külügyminiszter (balról jobbra) a békeszerződés aláírásán, Washingtonban Fotó: MTI
Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emirátusok, Egyiptom és Bahrein vezetésével több arab állam még 2017 júliusában szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat Katarral. A mindössze 11 ezer négyzetkilométeres, körülbelül 2,6 milliós lakosú, ám dúsgazdag államot azzal vádolták, hogy támogatja a terrorizmust, együttműködik a rivális Iránnal, aláássa a közös érdekeket.
Ezeket az állításokat Doha mindvégig tagadta, bár a külpolitikája kétségtelenül különutas: például a perzsa állammal szorosabb a kapcsolata, és a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezet, valamint a sokak által ugyancsak terrorszervezetként nyilvántartott Muszlim Testvériség egyik fő szponzora.
A katari válság végül megmaradt a diplomáciai-gazdasági színtéren, de állítólag a konfliktus kirobbanásakor a katonai beavatkozás sem állt messze. Meg nem erősített információk szerint a szaúdi vezetésű offenzíva csak a hathatós amerikai beavatkozásnak, no meg a sebtiben átdobott több ezer török katonának köszönhetően maradt el.
Két évvel ezelőtt pedig az is felmerült, hogy Szaúd-Arábia csatornát építene a közös szárazföldi határra, amellyel fizikálisan is szó szerint elszigetelte volna szomszédját.
A Perzsa-öbölbe benyúló félszigeten elterülő országot a három éve tartó blokád valamelyest megviselte, de nem roppantotta össze. Az ellátásban eleinte ugyan keletkezett némi zavar, ám a polcok, különösen a török szövetségesnek hála, hamarosan újra megteltek, és például magyar fejősteheneket is szállítottak a sivatagi országba. A diplomáciai nyomás tehát önmagában nem lett célravezető, az Egyesült Államok viszont a viszállyal kellemetlen helyzetben találta magát: míg Szaúd-Arábia egyik legközelebbi szövetségese és fegyvervásárlója a Közel-Keleten, addig Katar ad otthont a térség legnagyobb amerikai bázisának, és Dohától ugyancsak zsíros megrendelésekre számíthat.
Nem csoda, hogy a békítésben a mindig semlegességre törekvő Kuvait mellett állítólag az amerikaiaknak is kulcsszerep jutott. A GCC ülésére várják Jared Kushnert, Donald Trump vejét és közel-keleti főtanácsadóját, aki Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceggel is kiváló viszonyt ápol, és állítólag most is oroszlánrészt vállalt a rendezésben.
Az amerikai elnököt érő minden bírálat ellenére egyértelmű külpolitikai siker, hogy a leköszönő Trump-adminisztráció még utolsó napjaiban is ilyen megegyezést hoz tető alá.
Az elmúlt négy év mérlege a térségben mindenképpen pozitív: ha az „évszázad alkujaként” emlegetett izraeli–palesztin béke nem is jött össze, Izrael rendezte a kapcsolatait négy arab állammal, amire évtizedek óta nem volt példa.
Hogy a katari válság feloldása mögött milyen alku húzódik, azt egyelőre nem tudni. Három évvel ezelőtt az arab államok tizenkét pontból álló követeléslistát tettek le az asztalra, melyben szerepelt többek között az iráni kapcsolatok lazítása, a terrorszervezetekként számon tartott csoportok támogatásának befagyasztása, a befolyásos al-Dzsazíra hírcsatorna leállítása.
