Volodimir Zelenszkij elnök szombaton aláírta a törvényt, amely betiltja az Orosz Ortodox Egyházat és a hozzá kapcsolódó egyházi szervezeteket Ukrajnában – számolt be az rbc.ua hírportál a Legfelső Tanács weboldalára hivatkozva.
A jelentés szerint a Legfelső Tanács a honlapján jelezte, hogy Zelenszkij 2024. augusztus 23-án, Ukrajna függetlenségének napjának előestéjén kapta meg aláírásra a törvényt. A dokumentum ma az államfő aláírásával visszakerült a parlamentbe.
A törvény hatályba lépése után az Orosz Ortodox Egyházzal való együttműködéssel gyanúsított ukrán egyházak 9 hónapot kaptak a kapcsolatok megszakítására.
Ruszlan Sztefancsuk, a Legfelső Tanács elnöke aláírta az orosz ortodox egyház ukrajnai tevékenységét tiltó törvényt, amelyet augusztus 20-i ülésén fogadott el a parlament.
Megjegyzendő, hogy a dokumentumot augusztus 23-án a Rada elnöke aláírásával visszaküldték, és aláírásra elküldték Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek.
A törvény előírja, hogy:
az Orosz Ortodox Egyházat (RPC) mint vallási szervezetet be kell tiltani;
az Orosz Ortodox Egyházhoz kapcsolódó valamennyi vallási szervezet tevékenysége egyértelmű eljárás szerint megszűnik, amely magába foglalja a vizsgálatot, a törvény végrehajtására vonatkozó rendeletet és a bírósági végzést;
az orosz ortodox egyház és a hozzá kapcsolódó struktúrák nem használhatják az állami és közösségi tulajdont;
egyszerűsödik a közösségek átállása az ukrán helyi ortodox egyházhoz.
A Legfelső Tanács keddi ülésén betiltotta az Orosz Ortodox Egyházat (RPC) és kapcsolt szervezeteit Ukrajnában, a törvényt második olvasatban fogadták el a képviselők – számolt be az rbc.ua hírportál Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a törvény elfogadása mellett 265 képviselő szavazott. A törvény a közzététele után 30 nappal lép hatályba. „Egy cikkely kivételével a Moszkvai Patriarchátushoz tartozó Ukrán Ortodox Egyház (UPC MP) gyülekezeteinek 9 hónapjuk lesz arra, hogy megszakítsák kapcsolataikat az Orosz Ortodox Egyházzal” – írta Jaroszlav Zseleznyak.
A lelkiismereti szabadságról és a vallási szervezetekről szóló törvény 5. cikkelye olyan szöveggel egészül ki, amelyből az következik, hogy az egyház befolyási központjaihoz kapcsolódó vallási szervezetek tevékenysége, amelynek közigazgatási központja az orosz államban található, nem engedélyezett.
A 16. cikkely 6. része kiegészül azzal a passzussal, amely kimondja, hogy jogsértések esetén a vallási szervezet tevékenysége az állam valláspolitikáját végrehajtó központi végrehajtó szerv kérelmére (vagy az ügyészség kérelmére) bírósági úton megszüntethető.
A törvény a közzététele után egy hónappal lép hatályba. Ennek megfelelően azt még az elnöknek is alá kell írnia.
Olyan törvénytervezetet terjesztettünk a Legfelső Tanács elé, amely korlátozhatja az ukrán egyházak manipulálását Moszkvából, a törvénytervezetnek Ukrajna egységét kell erősítenie – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a péntek esti videoüzenetében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta, hogy pénteken találkozót tartott az Egyházak és Vallási Szervezetek Tanácsának tagjaival. A megbeszélés után köszönetet mondott, hogy támogatták az Ukrajna szellemi függetlenségéért folytatott irányvonalát.
„Olyan törvénytervezetet javasoltak a Legfelső Tanácsnak, amely reálisan garantálhatja, hogy az ukrán egyházat ne manipulálja Moszkva. Ennek a törvénytervezetnek működnie kell, és erősítenie kell Ukrajna józanságát, valódi lelki egységét” – magyarázta Volodimir Zelenszkij.
Május 6-án az észt parlament támogatta azt a határozatot, amely az orosz ortodox egyházat „az Orosz Föderáció katonai agresszióját támogató intézménynek” minősítette – számolt be az Index a The Kyiv Independent.
A moszkvai patriarchátus néven is ismert egyház széles körben támogatta Oroszország Ukrajna elleni teljes körű háborúját.
Kirill pátriárka, az egyház feje Vlagyimir Putyin orosz elnök elkötelezett támogatója, és azzal vádolják, hogy beosztottjait Ukrajnában és más országokban orosz propaganda terjesztésére használja fel.
„Amióta az Orosz Föderáció 2022-ben teljes körű háborút indított Ukrajna ellen, Kirill moszkvai pátriárka […] nyilvánosan kifejezte támogatását az Orosz Föderáció terrorista rezsimjének agresszív cselekménye iránt” – áll az észt parlament közleményében.
„A moszkvai patriarkátus vezetői és Kirill pátriárka az »orosz világ« ideológiát eszközként használják a háború előmozdítására; ezt az orosz demokrácia utolsó megnyilvánulásainak megsemmisítésére, az orosz társadalom militarizálására és az agresszió igazolására használják fel annak érdekében, hogy az Orosz Föderációt kiterjesszék az általa korábban uralt összes területre, beleértve Ukrajnát is” – folytatódik a közlemény.
A parlament megjegyezte, hogy a nyilatkozat kifejezetten az egyházra mint intézményre vonatkozik, nem pedig a híveire.
Amint az előre borítékolható volt, Ukrajna nem vette jó néven, hogy Magyarország az Orosz Ortodox Egyház közbenjárására és a Szuverén Máltai Lovagrend közvetítésével átvett 11 magyar nemzetiségű kárpátaljai hadifoglyot Oroszországtól, és Kijev köszönet helyett a Külügyminisztériumba kérette a magyar nagykövetség ideiglenes ügyvivőjét, hogy rosszallását fejezze ki, amiért kihagyták a hadifogoly-szabadításból.
Az Orosz Ortodox Egyház csütörtök este közleményben tájékoztatott arról, hogy az Oroszország által elfogott, Ukrajna oldalán harcoló katonák egy csoportját Magyarországra szállították. „Őszentsége Kirill moszkvai és egész oroszországi pátriárka áldásával, az Orosz Ortodox Egyház közvetítésével, az egyházak közötti együttműködés keretében, a magyar fél kérésére az ellenségeskedésekben részt vett, kárpátaljai származású ukrán hadifoglyok egy csoportját Magyarországra szállították” – olvasható a nyilatkozatban.
A józan gondolkodás szerint üdvözlendőnek tekinthető esemény bejelentésére kisvártatva megérkezett a nem hivatalos ukrán válasz. Az rbc.ua hírportál érdeklődésére egy meg nem nevezett bennfentes forrás közölte: „A hadifoglyok átszállítása semmilyen módon nincs összehangolva Ukrajnával, célszerűségét pedig a katonák „kárpátaljai származásával” magyarázzák. Fontos megérteni, hogy az említett katonák mindegyike ukrán állampolgár, ezért átszállításuk bármelyik harmadik országba nem lehetséges Ukrajna beleegyezése és közvetlen részvétele nélkül.”
A kiadvány informátora azt is kifejtette, hogy ennek az akciónak az a célja, hogy helyreállítsák a kiterjedt nemzetközi szankciók hatálya alá eső orosz egyház elvesztett legitimitását. Pátriárkája más országok tekintélyét és a Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi hírnevét próbálja kihasználni – tette hozzá. Azt is állította, hogy Oroszország ismét kijátssza az úgynevezett „magyar kártyát”, és aktualizálja az úgynevezett „kárpátaljai szeparatizmus” kitalált problémáit.
„A másik cél a hadifogolycsere folyamatának delegitimálása. Természetesen pozitív esemény bármely ukrán állampolgár szabadulása a rasiszta fogságból. De katonáink ellenőrizetlen átszállítása más országokba veszélyes út. Még akkor is, ha köztiszteletben álló nemzetközi szervezetek vesznek benne részt” – méltatlankodott a forrás.
Pénteken reagált a fogolyszabadításra az ukrán katonai hírszerzés is. Andrii Juszov, a Védelmi Minisztérium hírszerzési főosztályának és a hadifoglyokkal való bánásmódért felelős koordinációs törzs szóvivője kijelentette, hogy az ukrán hírszerzés ellenőrzi azokat az információkat, amelyek szerint az Orosz Ortodox Egyház ukrán hadifoglyok egy csoportját Magyarországra szállította. Azt is bejelentette, hogy Ukrajna felvette a kapcsolatot Magyarországgal. „Figyelemmel kísérjük az ukrán hadifoglyokkal kapcsolatos információkat, köztük az úgynevezett Orosz Ortodox Egyház honlapján megjelenteket is. Ezeknek az adatoknak a mai napig nincs hivatalos megerősítése.”
Mint a szóvivő jelezte, az ukrán Külügyminisztérium a hadifoglyokkal való bánásmóddal foglalkozó koordinációs törzs munkájának részeként felvette a kapcsolatot a magyar kollégákkal – kijevi és moszkvai magyar diplomatákkal, valamint a Magyar Külügyminisztériummal. „A Külügyminisztérium egyelőre nem erősítette meg ezt az információt. Külügyminisztériumunk emellett felvette a kapcsolatot Semjén Zsolttal, Magyarország vallásügyi miniszterelnök-helyettesével. A kormányuk pedig jelenleg sem erősíti meg az Orosz Ortodox Egyház honlapján közzétett információkat” – mondta, hozzátéve, hogy az egész információ álhír lehet.
Végül pénteken Magyarország is megerősítette a hadifoglyok átszállítását. A hadifogoly-szabadítást koordináló Semjén Zsolt egyházügyi miniszterelnök-helyettes kijelentette: „Ez emberi és hazafias kötelességem.” Ugyanakkor elmondta, hogy „az ügy és az emberek érdekeire” való tekintettel tartózkodik a kommentálástól. Megjegyezte, hogy ez „az Orosz Ortodox Egyház gesztusa Magyarország felé, és ezek az emberek a szabadságukat ennek köszönhetik”.
A budapesti bejelentésre kisvártatva megérkezett az ukrán válasz. Köszönet helyett Kijev péntek délután a Külügyminisztériumba kérette Magyarország ukrajnai nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét, mert – mint Oleh Nyikolenko külügyi sajtószóvivő fogalmazott –, az Orosz Ortodox Egyház Ukrajna beleegyezése nélkül adott át Magyarországnak egy csoport kárpátaljai ukrán hadifoglyot. Mint állította, az ukrán foglyok szabadon bocsátása mindig jó hír, mert Ukrajna a nemzetközi partnerekkel együttműködve aktívan dolgozik azon, hogy minden katonát hazatérítsen. „Ugyanakkor az ukrán kormány nem kapott tájékoztatást a magyar és az orosz fél közötti idevágó tárgyalásokról. Magyarország miniszterelnök-helyettesének nyilvános nyilatkozataiból tudtuk meg, hogy Oroszország tizenegy magyar származású ukránt adott át Budapestnek” – méltatlankodott Nyikolenko.
Mint a külügyi sajtószóvivő külön jelezte, Magyarország ideiglenes ügyvivőjét bekérették Ukrajna Külügyminisztériumába tárgyszerű elbeszélgetésre. „Az ukrán fél kérte, hogy adjon részletes tájékoztatást állampolgárainkról, és haladéktalanul biztosítsa az ukrán konzul hozzáférését, hogy megismerhesse egészségi állapotukat, és konzuli segítséget nyújtson számukra” – tette hozzá. Megjegyezte, hogy az ukrán fél a megbeszélésen külön hangsúlyozta az együttműködés összehangolásának szükségességét olyan kényes kérdésekben, mint a foglyok szabadon bocsátása.
A magyar ideiglenes ügyvivő bekéretésével kapcsolatban Semjén Zsolt a Mandinernek úgy reagált: „A tizenegy kárpátaljai Magyarországon már nem hadifogoly, hanem szabad ember. Ha én lennék Ukrajna képviselője, akkor köszönetet mondtam volna ezért!”
