Bátor cselekedetnek tartom Orbán Viktortól, hogy Kijevbe látogatott, s a legfontosabb kérdés, a béke kérdése mellett újra kiállt a kárpátaljai magyarság jogai mellett – mondta a Magyar Nemzetnek Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke.
Mint ismert, az Európai Tanács soros elnökségét betöltő Magyarország miniszterelnöke kedd reggel előzetes sajtóbejelentés nélkül Kijevbe érkezett, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel egyeztessen a háború és béke kérdéséről, valamint a kétoldalú kapcsolatok rendezéséről. Sajtóinformációk szerint a bilaterális kapcsolatok esetében a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak a helyreállítása nagy hangsúlyt kapott a tárgyalás során.
Mit érhet Orbán Viktor kijevi látogatása?
– A legfontosabb jelenleg, hogy ez a pusztító háború befejeződjön, legyen tűzszünet. Ami a kárpátaljai magyarság jogait illeti: azt szeretnénk, ha az óvodától az egyetemig lehetővé válna a magyar nyelvű oktatás, valamint a szabad nyelvhasználat az élet minden területén. Azt szeretnénk, hogy élhessünk azokkal a jogokkal, amelyek 2014 előtt biztosítva voltak számunkra – mondta a KMKSZ elnöke. Emlékeztetett: a magyar kormánynak mindig fontos volt a határon túli magyarság, így a kárpátaljai magyarság jogainak érvényesítése.
Hozzátette: Magyarország első volt a szomszédos országok közül, amely elismerte Ukrajna függetlenségét, valamint a határait 1991-ben. Még ebben az évben írták alá a magyar–ukrán alapszerződést, amely kitért a kárpátaljai magyarság jogaira. Ukrajna függetlenné válása után 1992-ben elfogadták a nemzeti kisebbségekről szóló törvényt, az oktatási törvényt, valamint a nyelvhasználatról szóló törvényt, s ezek együttesen széles körű jogokat biztosítottak a kisebbségeknek. Mint mondta, 2014 után kezdődött meg ezen jogok visszarendezése, amikor az elfogadott oktatási törvényben, nyelvtörvényben, később a nemzeti kisebbségekről szóló törvényben is megfosztották a kárpátaljai magyarságot a szerzett jogaiktól.
A magyar–ukrán szerződés újragondolása
– Ez ellen tiltakozott a magyar kormány. Az európai uniós csatlakozási szerződések keretmegállapodásába is belekerült az, hogy Ukrajnának ezeket a kérdéseket rendeznie kell. Ez olyan gyakorlat, amely nemcsak Ukrajnára, hanem a többi csatlakozni kívánó országra is érvényes. Ukrajna sem mentesülhet ezalól – mondta. Emlékeztetett: az uniós csatlakozási szerződések Szerbiát is arra kötelezték, hogy megfelelő nemzetiségi törvényeket fogadjon el.
Brenzovics László hozzátette: az országban mára ennek köszönhetően részben megvalósult a kisebbségi kulturális autonómia, így a kárpátaljai magyarság is bizakodó lehet. – Újra kellene gondolni a magyar–ukrán szerződést. A kisebbségekkel kapcsolatos kérdéseket újra lehetne tárgyalni, és egy újabb, kétoldalú megállapodást kellene kötni, amelyben szerepelnek a kárpátaljai magyarok jogai is – fogalmazott a KMKSZ elnöke.
Az Indexnek nyilatkozva eközben Dobsa István, a KMKSZ Ifjúsági Szervezetének elnöke elmondta: Kárpátalja a háború viszontagságai, a napi légiriadók és a sorozatos áramkimaradások ellenére még ma is a béke szigete.
Úgy látja, és rendre hangsúlyozza, hogy a kárpátaljai magyarság inkább erőforrás az ukránságnak, mintsem probléma vagy nemzetbiztonsági kockázat. Szerinte a magyar kormány következetes a kisebbségi jogokat támogató kérdésben. Történelmi jelentőségűnek nevezte hazánk humanitárius segítségnyújtását.
Kedden Kijevbe utazott Orbán Viktor, akit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fogadott. A miniszterelnök tájékoztatása szerint a megbeszélés legfontosabb témája a béke megteremtésének lehetősége volt. „A magyar elnökség célja, hogy hozzájáruljunk az Európai Unió előtt álló kihívások megoldásához. Első utam ezért Kijevbe vezetett” – írta Orbán Viktor a Facebook-oldalán.
A csúcstalálkozóval kapcsolatban Viktor Mikita kárpátaljai kormányzó interjút adott a HVG-nek. A politikus szerint, ha mindenki betartja a szavát, akkor hivatalos dokumentumok és megállapodások aláírása nélkül is képesek továbblépni. A kormányzó szerint Magyarország érdeke is, hogy Ukrajna tagja legyen az Európai Uniónak.
A találkozóval kapcsolatban az ukrán vezető megjegyezte, több mint fél éven át tartott a csúcs előkészülete, szerinte nagyon fontos, hogy immár mindkét fél pozitív retorikát használ.
Mint elmondta, bár a két fél nagy utat tett meg az elmúlt fél év során, még sok a tennivaló; annyit sikerült elérni, hogy már megvan a bizalom a felek között. A politikus tájékoztatása szerint megállapodás született egy ukrán-magyar üzleti fórum megszervezéséről, ami azért fontos, mert nagyon sok ukrajnai vállalkozás települt át Kárpátaljára, így rengeteg az együttműködési lehetőség.
„Kifejezetten szükséges és eredményes volt ez a találkozó, mert szomszédos államként mindkét fél érdekelt a gazdasági és egyéb kapcsolatok fejlesztésében” – közölte.
Mikita arról is beszélt, sok ország szeretné, ha minél hamarabb megkezdődének a béketárgyalások, ám előbb szükség van egyes feltételek teljesítésére. Példaként említette azokat, amelyeket a legutóbbi Ukrajna-békecsúcson fogalmaztak meg az európai országok.
„Biztos vagyok abban, hogy előbb-utóbb Orbán Viktor is támogatni fogja a Volodimir Zelenszkij ukrán államfő által előterjesztett béketervet, és minél határozottabb lesz a támogatás, annál hamarabb indulhatnak meg a tárgyalások” – jegyezte meg a kormányzó, aki az EU-val kapcsolatban kitért arra is, hogy Magyarországnak is érdeke, hogy Ukrajna haladjon az integráció felé és végül be is lépjen az unióba. Viktor Mikita arról is beszélt, hogy fejleszteni kell Magyarország és Ukrajna között az infrastrukturális kapcsolatokat, újabb áteresztő pontokat kell nyitni a határon.
„És az is fontos, hogy Magyarországon megnyílhat az első ukrán iskola, hiszen Kárpátalján 96 olyan iskola működik, ahol magyar nyelven folyik az oktatás” – mondta a kormányzó.
Az ukrán nemzetiségi közösség nagy jelentőségűnek és jelzésértékűnek tartja, hogy miután Magyarország átvette az Európai Unió soros elnökségét, Orbán Viktor első útja a háború sújtotta Ukrajnába vezetett – fogalmazott az Indexnek Grexa Liliána, ukrán kisebbségi parlamenti szószóló.
A nemzeti kisebbségek ügyével kapcsolatban kiemelte: Magyarország és Ukrajna arra törekszik, hogy kétoldalú, kölcsönös együttműködés alakuljon ki, így szakértői és diplomáciai szinten már legalább fél éve azon dolgoznak, hogy egy úgynevezett tükörelvű megoldás jöjjön létre közöttük.
„Azt a fajta bánásmódot, amelyet Magyarország az itt élő tizenhárom nemzetiségi kisebbséggel szemben képvisel, elvárja Ukrajnától is” – mondta, majd hozzáfűzte: úgy látja, Ukrajna jelenlegi vezetése ezt abszolút megértette, és ennek eredménye, hogy a kijevi találkozó létrejöhetett.
„Több tízezer menekült ukrán gyerek van az országban, és vannak, akik még mindig nem járnak iskolába, mert vagy épp olyan korban vannak, amikor nem szívesen mennek olyan közösségbe, ahol nem beszélik a nyelvet, vagy még mindig az ukrán online oktatásban vesznek részt, ezért nem jelentkeztek a magyar közoktatásba” – vélekedett, hozzátéve: a gyermekek szocializációjának egyik alapja az oktatási intézmény, ezért nagy jelentősége van annak, hogy Orbán Viktor örömmel fogadta Volodimir Zelenszkij kezdeményezését, hogy legyen ukrán iskola Magyarországon.
Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció vezetője szintén részt vett az Orbán–Zelenszkij találkozón Kijevben.
A kétoldalú kapcsolatok fejlesztése, a gazdasági és humanitárius együttműködés, a stratégiai partnerség és a kölcsönös támogatás a fő kérdések, amelyeket az országok vezetői felvetettek a kijevi találkozón.
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő köszönetet mondott Orbán Viktornak és a magyar embereknek, hogy támogatták azt a kezdeményezést, hogy az ukrán nemzeti közösség képviselői és az ideiglenes bevándorlók számára ukrán iskola nyíljon Budapesten. Az államfő számára a külföldön élő ukránok támogatása ebben a nehéz időszakban az egyik kiemelt kérdés.
„Tehát kijelenthetjük, hogy 2025. szeptember 1-től az EU első, teljes jogú ukrán állami iskolájába járnak majd az ukrán gyerekek. Példás, hogy ez az oktatási intézmény Budapesten lesz” – írta Mikita.
Magyarország fővárosában több ezer ukrán család szeretné gyermekeit ukrán tannyelvű iskolába járatni. „Vannak ukrán nevelők és tanárok, akik készek dolgozni” – tette hozzá.
Congratulations to Hungary on taking over the Presidency of the EU. I wish @HU24EU effectiveness in promoting our shared European values, goals, and interests. While advancing on its path to the EU, Ukraine is ready to contribute to these efforts and strengthen our Europe.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 1, 2024
I had a lengthy and focused call with Hungary's @PM_ViktorOrban and invited him to the Peace Summit. Hungary’s position is important to us in terms of bringing peace closer and our shared regional security.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök megállapodott arról, hogy Magyarország területén megnyitják az első ukrán tannyelvű iskolát.
Ukrajna elnöke a magyar kormányfővel folytatott megbeszélésen kezdeményezte az ukrán gyerekek magyarországi oktatásának kérdését.
„Beszéltünk Orbán Viktorral egy ukrán tannyelvű iskola megnyitásáról Magyarországon, amely az első ilyen iskola, és a miniszterelnök úr támogatásáról biztosította ezt a projektet” – mondta Zelenszkij.
Orbán Viktor megerősítette, hogy az ukrán fél felvetette ezt a kérdést, és ő teljes mértékben támogatta Zelenszkij kezdeményezését.
Külön hangsúlyozta, hogy nagyszámú ukrajnai menekült tartózkodik Magyarországon, és szükség van az anyanyelvi oktatásukra.
„Korábban éltek Magyarországon ukránok, de most további igények jelentek, ezekről az emberekről gondoskodni kell… Éppen ezért nagyon örültem az elnöki kezdeményezésnek, hogy ukrán iskolát nyissunk Magyarországon” – közölte Orbán Viktor.
Kifejtette, ma már a magyar városokban, azon belül is Budapesten sokféle iskolában tanulnak az ukrán gyerekek, és ez a rendszer „elég jól működik”, de Magyarország is megérti, hogy ukrán tannyelvű iskolát kell létrehozni.
„Nem csak értjük ezt az igényt. A magyar állam átveszi ennek az iskolának a finanszírozását. Annyi ukrán iskola nyílik meg, amennyi szükséges. Számunkra fontos, hogy az ukránok otthon érezzék magukat Magyarországon” – tette hozzá Orbán Viktor.
Ezt a döntést nem hozta összefüggésbe hasonló elvárásokkal Ukrajna területén, de megemlítette, hogy Ukrajnától is elvárja, hogy megértse a Kárpátalján élő magyar ajkú kisebbség igényeit.
Congratulations to Hungary on taking over the Presidency of the EU. I wish @HU24EU effectiveness in promoting our shared European values, goals, and interests. While advancing on its path to the EU, Ukraine is ready to contribute to these efforts and strengthen our Europe.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 1, 2024
Congratulations to Hungary on taking over the Presidency of the EU. I wish @HU24EU effectiveness in promoting our shared European values, goals, and interests. While advancing on its path to the EU, Ukraine is ready to contribute to these efforts and strengthen our Europe.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 1, 2024
Looks like we’ve got the Zelenskyy interview. We’ve been trying for two years, and with particular intensity after interviewing Putin in February. The point is to bring Americans much-needed information about the conflict that’s completely reshaping their country’s position in…
Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője az Ungváron tartott sajtótájékoztatón megerősítette a hírt, miszerint készülnek Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij találkozójára.
„Ma mindkét fél tisztán kijelentette, hogy érdekeltek vagyunk egy találkozó létrehozására a magyar miniszterelnök és az ukrán elnök szintjén. Úgy vélem, hogy ma egy erőteljes lépést tettünk e találkozó felé. Mindannyian abban vagyunk érdekeltek és azt szeretnénk, hogy ez a találkozó sikeres legyen, s hogy új fejezetet nyisson kapcsolatunkban” – mondta el, s megköszönte a magyarországi delegációnak a mai látogatást és a tartalmas tárgyalást.
Egyelőre nem nevezett meg konkrét dátumot, azonban kijelentette, hogy szeretnék, ha minél hamarabb megvalósulna, s mindkét fél egyetért abban, hogy nem szeretnék megengedni azt, hogy valakinek akár lehetősége legyen arra gondolni, hogy két egymás mellett elhelyezkedő ország nincs jószomszédi viszonyban.
I had a productive phone call with Minister of Foreign Affairs of 🇭🇺 Péter Szijjártó. As a follow-up to the conversation between 🇺🇦 President @ZelenskyyUa and Prime Minister of 🇭🇺 @PM_ViktorOrban, we are working to organize a meeting between the two leaders in the near future.
Kijev a kölcsönös bizalom és támogatás megteremtésére fog törekedni az idei évben a Magyarországgal fenntartott kapcsolatokat illetően, és készül Volodimir Zelenszkij elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel tervezett találkozójára – írta Ihor Zsovkva, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője, elnöki diplomáciai tanácsadó a Dzerkalo Tizsnya című politikai hetilapban megjelent cikkében.
Kijev a kölcsönös bizalom és támogatás megteremtésére fog törekedni az idei évben a Magyarországgal fenntartott kapcsolatokat illetően, és készül Volodimir Zelenszkij elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel tervezett találkozójára –írta Ihor Zsovkva, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője, elnöki diplomáciai tanácsadó a Dzerkalo Tizsnya című politikai hetilapban szombaton megjelent cikkében.
Mint cikkében a helyettes hivatalvezető kiemelte: 2021-ben az ukrán fél a kölcsönös bizalom és támogatás megteremtésére fog törekedni, amelynek érdekében keresni fogja a konstruktív párbeszéd lehetőségét az érzékeny kérdéseket illetően. „Készülünk a két ország vezetőinek találkozójára, amelynek egy új dokumentum – a kapcsolatok egyfajta kölcsönösen előnyös útiterve – aláírását kell eredményeznie” – jelezte a többi között Ihor Zsovkva.
A napokban tartott ukrán–magyar kormányközi gazdasági vegyesbizottság ülésén Dmitro Kuleba ukrán és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter megvitatta Volodimir Zelenszkij elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök tervezett találkozójának kilátásait, amely július végén jöhet létre – nyilatkozta Vaszil Bodnar külügyminiszter-helyettes hétfőn az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott interjújában.
Bodnar elmondta: a magyar fél megígérte, hogy a csúcstalálkozóra elkészíti annak a memorandumnak a saját szövegváltozatát, amit Dmitro Kuleba budapesti látogatása során javasolt az ukrán fél. Sikeresnek és konstruktívnak nevezte a kijevi vegyesbizottsági megbeszélést, hangsúlyozva, maga a tény, hogy hét év szünet után létrejött az ülés, impulzusnak tekinthető. A két miniszter személyesen egyeztette és írta alá a megfelelő jegyzőkönyvet – tette hozzá.
A helyettes külügyminiszter azt is jelezte, a felek megállapodtak arról, hogy a következő hetekben még két vegyesbizottsági ülést tartanak a nemzetiségi kisebbségek és az oktatás ügyében, és intézkedések történnek a határinfrastruktúra fejlesztéséért felelős bizottság létrehozásának előkészítését illetően. Kifejtette, egyetértés volt a kárpátaljai árvíz következményeinek felszámolását célzó lépések kérdésében is, az ukrán fél ugyanis javaslatot tett az árvízvédelem céljából létrehozott többnemzetű Tisza zászlóalj bevonására.
Bodnar hangoztatta, hogy a bizottsági ülésen nem sikerült minden kérdést megoldani, maradtak feloldatlan ellentmondások. „Számunkra megmaradnak vörös vonalakként az oktatásról és a nyelvhasználatról elfogadott törvények. A nemzetiségi kisebbségek oktatási jogainak biztosítása a magániskolák keretében biztosítható, valamint az ukrán törvények tökéletesítésével a Velencei Bizottság egyik ajánlásának teljesítése keretében, nevezetesen a nemzetiségi kisebbségekről szóló új törvény elfogadásával” – húzta alá. Megjegyezte: „ez az az út, amelyen tovább léphetünk az egymással folytatott párbeszédben és a problémák megoldásában.”
A helyettes tárcavezető annak a véleményének adott hangot, hogy lesz haladás a csúcstalálkozón. „De azt illetően, hogy sikerül-e végleges megoldást találni a kérdésben, nem sietnék a konklúzióval. Mi konstruktívan, eredményorientáltan állunk az ügyhöz, de ennek az eredménynek kölcsönösen elfogadhatónak kell lennie” – zárta az ukrán–magyar kapcsolatokra vonatkozó mondandóját Vaszil Bodnar.
